Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-05 / 55. szám

ÉPÜLHET A BENZINKÚT Halasi úti kálvária LEGJOBBAN AZ ÓVODA HIÁNYZIK Hetény — a város mostohagyereke Több, egymásnak ellentmondó hír röppent fel az utóbbi időben a Halasi úti iskola és az állat- kórház között épülő benzinkút- tal kapcsolatban. A Tiko Kft. még az elmúlt évben jelentkezett, hogy benzinkutat szeretne ott építeni. A képviselő-testület úgy döntött: a benzinkút létesítésére pályázatot ír ki. Január 31-én, a pályázati borítékok felbontása­kor kiderült: a hét pályázó közül az Áfor, (Mól) 550, az Oktán 98” 700, a Reflektor Kft. 1010 forintot, mig a többi induló 250 forintot ajánlott a terület négy­zetméteréért. Ezután következett a licitálás, melyet a Reflektor Kft. nyert 1330 forinttal, őket követte Sári Tibor 1320, az Ok­tán 98” 1310 és a Tiko Kft 1250 forinttal. Mindent egybevetve azonban az Ivanics István alpol­gármester által összeállított bi­zottság a Tiko Kft. ajánlatát tar­totta az önkormányzat szem­pontjából legelőnyösebbnek. A végleges döntésre a hétfői képviselő-testületi ülés hivatott, ahol a várakozásnak megfelelően igen éles vita bontakozott ki. Dr. Brúszel László azon további információk csatolását hiányolta az előterjesztéshez, amelyek alapján mégis a hétfordulós lici­tálás negyedik fordulójában kie­sett Tiko Kft.-t javasolják nyer­tesnek. Szabó István a Tiko Kft. hányattatásait ecsetelte, amelye­ket a polgármesteri hivatalban kellett elszenvedniük és többen is arra hívták fel a figyelmet: ez a kft. a benzinkút ötletgazdája és ezért előny illeti meg. Szenes Márton úgy vélte, a pályázók valószínűleg nem tudták, hogy nem elég csak a legtöbbet aján­lani, hiszen ha tudták volna, úgy a legtöbbet ajánlók nyilván eze­ket a feltételeket is vállalták vol­na. A vitából kiderült: igaz, hogy a Tiko Kft. nem licitált to­vább, viszont június helyett ápri­lisra vállalta a kút megépítését. Azt is megtudtuk, hogy a Tiko építkezése valóban előrehaladott állapotban van, így azután ért­hető a többieknél két hónappal korábbi átadási határidő, bár a polgármester szerint az építke­zésnek nincs jelentősége a dön­tésnél, mivel az engedély nélkül folyt. A szavazáson először elvetet­ték azt a módosító javaslatot, hogy a legtöbbet ajánló Reflek­tor Kft. kapja meg a területet. A következő voksolásnál a Tiko Kft. sem kapta meg a benzinkút építési jogát, mivel a 28 jelenlé­vőből csak 14-en szavaztak igen­nel. Ekkor váratlan dolog tör­tént. Merász József új szavazást rendelt el, mire Balasi Tamás el­indult kifelé a teremből. A pol­gármester létszámmegállapitást kért, mire dr. Szentkirályi László azt kérte tisztázni, hogy Balasi képviselő most bent van vagy kint? Erre a fideszes képviselő kívülről a lábával betette a ta­nácsterem ajtaját. A megismételt szavazás meghozta a Tiko Kft. győzelmét jelentő 15 igent. Még­pedig úgy, hogy a polgármester az első szavazáson történt tar­tózkodása helyett másodszor igennel szavazott. A város első embere nyilván annak a felelős­ségét érezte át, hogy Kecskemét­nek az a legrosszabb, ha nem épül semmi. A város jegyző­könyveibe persze az ritkán kerül be, hogy a képviselőket mi moti­válja egy-egy szavazáskor. M. Gy. KI VET VÉGET A ZENÉNEK? Csendrendelet kellene Tíz esztendeje lett Hetényegyhá- za a város része. De hogy város­résszé vált-e valójában ez alatt az egy évtized alatt, az már más kér­dés. A hetényiek többsége úgy érzi, csak az teszi őket „városivá”, hogy személyi igazolványuk lakcímro­vatában a Kecskemét bejegyzés szerepel. A falu — hogy a települést meg­illető elnevezésnél maradjunk ;— belterületének egyharmadán ez év elejéig nem volt egészséges ivóvíz. Az utcák 80 százaléka földút. A la­kosság többsége nem talál helyben munkalehetőséget. Igaz, tudták ezt akkor is, amikor ide költöztek, az olcsó telkek csábításának engedve itt építkeztek. Ma a hetényieknek talán már a fele sem őslakos. A né­pesség növekedésével azonban nem tartott lépést az infrastruktú­ra fejlődése. Nagyon hiányzik pél­dául egy korszerű óvoda. Gömöri Tibor, aki a hetényieket képviseli a városi közgyűlésben, erről így vélekedik: — A kecskeméti önkormányzat erkölcsileg is felelős — szerintem — azért a több száz kiköltözött fiatal családért, aki önerős otthon- teremtésével levette a város vállá­ról a lakáshoz juttatás gondját. Ok itt szeretnék a gyerekeiket óvodá­ba, iskolába járatni. A legkisebbek mellett a legidő­sebbek elhelyezése, gondozása a másik nagy probléma, folytatja a képviselő úr. A lakosság egyhar- mada külterületen él, többségük magányos, idős ember. Régóta szeretnének számukra egy öregek napközijét kialakítani, de nem jut­nak erre alkalmas épülethez. Az elmúlt tíz év alatt, kisebb- nagyobb hőfokkal, rendre fellán­golt a vita: maradjon-e Hetény a város része, avagy szerezze vissza függetlenségét. Az elszakadási tö­rekvéseknek több hangadója van a helyi részönkormányzati testület­ben is. Szakonyi István — e testület tagja — igazi őslakos, jóllehet, munkája huszonöt éve a Lajosmi- zsei Almavirág Szakszövetkezet­hez köti. Ingázó, mint a többi heté- nyi. — Az önkormányzat kergeti be­le abba a hetényieket, hogy esetleg a leválást követeljék. A közgyűlés — számunkra hátrányos — dönté­se kikényszerítheti, hogy az önál­lósulásról komolyan kezdjünk gondolkodni. Megjegyzem, én kecskemétinek érzem magam, de így volt ez akkor is, mikor még nem voltunk a város része. Oly kicsi a távolság, s az itteni földek egy része kecskeméti gazdáké volt régen is. Február 1-jei adatok szerint 106 ezer 804 állandó és 11 ezer 202 ideiglenes polgára van Kecskemét­nek. A tavalyi évben 711 házasság köttetett, amiből 608 esetben volt mindkét fél kecskeméti, a többi frigynél csak az egyik. Egy eszten­dő alatt 1123-an távoztak örökre közülünk és 1459 újszülött látta meg a napvilágot. Lányoknál 20 esetben Dórára keresztelték a szü­lők gyermeküket, ezt követi a Ni­koletta és az Alexandra (14-14), majd az Anita (13), Kitti és Kata­lin (12-12). Fiúknál a Tamás (41) volt a leg­népszerűbb, majd a Gábor (24), David (22), Ádám (18), Péter es Attila (16-16). Összesen egyszer fordult elő — többek között — a • Tavaly 1459 kecskeméti újszü­lött látta meg a napvilágot. Bertold, Cintia, Dzsenifer, Lam­bert, Mirella, Noel, Szimonetta és Virginia. Ugyancsak egyszer kapta 1,991-ben kecskeméti újszülött az Ágota, Áron, Borbála, Dezső, Eri­ka, Hajnalka, Ibolya, Menyhért és a Veronika keresztnevet is. • A hetényegyházi katolikus templom. Szakonyi úr is megemlíti az óvo­da problémáját, mint a legsürgő­sebben megoldandó gondok egyi­két: — Tavaly elkészültek az új óvo­da tervei, ugyanez a városi vezető­ség fogadta el és fizette ki a terve­zőnek. Most meg azt mondják rá: túl csicsás. Újra kell tervezni. Mi­nél tovább húzzák a dolgot, annál többe fog kerülni! De miért is kellett annak idején a városnak ez a falu? A helyi plé­bánia História Domusában az 1982. évi első bejegyzés a követke­zőket rögzíti: Az év első napjától ismét Kecskeméthez tartozik He- tényegyháza. Mező Mihály tanács­elnök cáfolta a falugyűlésen, hogy a megyei városi cím elnyerése mi­att volt erre a lépésre szükség. A döntést azzal indokolta, hogy a városban már nem tudnak telket osztani. Sokan ennek ellenére meg van­nak győződve róla, hogy a város vezetőinek csak a lélekszám kel­lett. A megyei városi rangot azóta elnyerte Kecskemét. Azt olyan könnyen nem veszik vissza. De va­jon mit szólnának hozzá az elsza­kadást szorgalmazók — s főleg a városhoz ezer szállal kötődő heté- nyi polgárok —, ha az önkor­mányzat egy szép napon úgy dön­tene, teljesen leveszi kezét az eddig mostohagyerekeként kezelt város­részről? . .. Szabó Klára ANYAKÖNYVI ÖSSZEGZÉS Dóra és Tamás az élen Szeszdömping Januárban 74, februárban 42 új üzlet nyílt a városban. Ezekből összesen 31-nek van valamilyen köze az alkoholhoz: vagy palacko­zott italok boltja, vagy kocsma, bár, büfé stb. Örvendetesen sok viszont az új vegyes élelmiszer­kiskereskedés. A hagyományos szolgáltatószakmák (pl. cipész, szabó, javító-karbantartó) képvi­selői viszont egyetlen árva üzletet sem nyitottak. Eindhoven £*rr • rr • r * • főjegyzőjét is várják Holland kezdeményezésre köz- igazgatási szemináriumot rendez­nek április 2—3-án Kecskeméten. Várhatóan a 8-10 legnagyobb me­gyei jogú magyar város 2-4 fővel képviselteti magát. A résztvevők három nagy témával ismerkednek: az önkormányzatok szerepe a mai magyar közigazgatásban, az ön- kormányzatok gazdálkodása, va­lamint külső kapcsolataik kialakí­tása. A szeminárium mindhárom kurzusának egy holland és egy ma­gyar vezetője lesz. A rendezvényt dr. Wouters Chris úr, Eindhoven városi főjegyzője is megtiszteli je­lenlétével. Repülőtéri terv A kecskeméti repülőtér polgári és katonai kettős célú hasznosítási tervét megküldte Franciaország­ból a közelmúltban nálunk járt Bemard Garandeau úr, a bor- deaxu-i Merignac repülőtér helyet­tes igazgatója. A város további fej­lődését is meghatározó tanul­mányt jelenleg fordítják magyarra a polgármesteri hivatalban. Bemutatkozás Rüsselsheimben és Dornbirn- ban egy időben, április 9—12. kö­zött, kiállításon és vásáron mutat­kozik be Kecskemét. Dornbirnban idegenforgalmi és turisztikai jelle­gű, Rüsselsheimben pedig néhány termékével is reprezentálhatja ma­gát a hírős város. Lakbértámogatás A POLGÁRMESTER ROVATA A költségvetésről Minden városnak — ideális esetben — január 1-jén költségve­téssel kellene rendelkeznie. A számba vehető források sajnos azonban csak az ország költségve­tésének elfogadása után válnak is­mertté. így, az előkészületek elle­nére is, legalább két hónapra van szükség az ország költsgévetésének ismeretében ahhoz, hogy egy város elfogadásra érett pénzügyi tervet állítson össze. Az önállóan gazdálkodó önkor­mányzati intézmények az év elején hozzák meg az éves gazdálkodási tervvel kapcsolatos döntésüket, melynek alapja a városi finanszíro­zás. Ez a munka jelenleg Kecske­méten szünetel, ezért is lenne fon­tos a költségvetés mielőbbi elfoga­dása, hiszen 5 ezer, intézményeink­nél dolgozó embert érint. Másrészt a város beruházási tervének végre­hajtásához is idő kell. Ha csak má­jusban lenne döntés, akkor erre mindössze fél év állna rendelkezés­re. De nagyon bízom abban, hogy legkésőbb március közepére lesz városunknak költségvetése. A pénz elosztásánál megfotolan- dó, hogy Kecskemét felélje-e a fej­lesztésre is felhasználható bevéte­leit, vagy fejlesztésre, beruházásra fordítsa. A tervezőmunka során idén még arról kellett meggyőződ­nünk, hogy a bevételek a szerény működési kiadásokon túl nem tesznek lehetővé komoly befekte­téseket, bár az idén tervezett a ta­valyit jelentősen meghaladja. Va­lószínű, hogy a környezetvédelmi és infrastrukturális feladatok meg­oldásának előtérbe helyezése miatt idén már a város polgárai is többet fognak látni az önkormányzat munkájának eredményéből. Higgadt légkörben Önkormányzatunk másik, nagy feladata a megyével való vagyoni, pénzügyi megegyezés. A tárgyalá­sokat az első időben lassították a hiányzó törvényi rendelkezések, de ezek mára szinte teljes egészében megszülettek. így kölcsönös meg­egyezés szükséges abban a néhány vitás kérdésben, melyeket a két ön- kormányzat a múltból örökölt. Különlegessége ezeknek a tárgya­lásoknak, hogy mind Bács- Kiskun, mind Kecskemét közgyű­lése elé betűre pontosan egyforma előterjesztéseknek kell kerülni el­fogadásra. Ezért igen alapos előké­szítésre van szükség, hiszen az eset­leges módosításokat a másik fél képviselő testületé nem biztos, hogy elfogadná. Több kérdésben már megállapodtunk és a kedélyek is megnyugodtak, tényleg higgadt tárgyalási légkör alakult ki. Jelen­leg bizottsági egyeztetések foly­nak, a tárgyalások következő for­dulójára március végén kerül sor. Merász József A vállalkozások egyébként ör­vendetes liberalizálásával, a külön­böző vendéglátóhelyek szaporodá­sával egyenes arányban nőttek a lakossági panaszok az előforduló hangoskodással, zajongással kap­csolatban. Kecskemét képviselő­testülete egy rendelet megalkotásá­val próbált „véget vetni a zené­nek”: állampolgári bejelentésre a polgármester este 10-től reggel 6 óráig korlátozhatja a vendéglátó- helyek nyitva tartását. A köztársa­sági megbízott a rendeletet több ponton törvénysértőnek találta, azonban a kecskeméti képviselők nem fogadták el az észrevételt. A köztársasági megbízott így az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Merász József polgármester eddig még azonban nem élt a nyitva tar­tást korlátozó jogával. Á polgár- mesteri hivatal közigazgatási iro­dájának csoportvezetőjét, Kolozsi R. Gyuláit kérdeztük a problémá­ról, az állampolgári panaszok hoz­zájuk futnak be.-— Ön szerint mi lenne a zajongás megfékezésére a hatásos megoldás ? — A köztársasági megbízott el­ső kifogásoló levele végén egy csendrcndelet megalkotását java­solja a város önkormányzatának és ebben maximálisan igaza van. Az egyéb észrevételeivel én sem ér­tettem egyet, véleményem szerint a megalkotott rendeletünkben nincs jogszabálysértés. Azóta minisztéri­umi állásfoglalás és egy hasonló ügyben hozott Alkotmánybírósági határozat is ezt támasztja alá. A polgármestert felhatalmazó nyitvatartás-korlátozás tulajdon­képpen egy kiegészítő rendelkezés, mivel a szeszes italt kiszolgáló he­lyekre, a játéktermekre és a szexu­ális árukat forgalmazó üzletekre a korlátozási lehetőség eddig is meg­volt, de egy szabadtéri diszkóra viszont, ahol nem mérnek alko­holt, nem vonatkozott a korláto­zási lehetőség. Az önkormányzati rendelet tehát egy kereskedelmi minisztériumi jogszabályt egészít ki, de a szórakozóhelyekről éjsza­ka távozó vendégek hangoskodá­sával szemben továbbra is tehetet­len. Ezért kellene a csendrendelet. A mérnöki irodán folyamatban van ugyan egy újabb rendelet elő­készítése, amely környezetvédelmi oldalról közelíti meg a problémát. Elfogadása esetén korlátozhatnák az üzletek berendezéseinek sza­bálytalan használatából adódó zajt, de - ahogy mondani szokták ez még mindig nem az igazi. Hány vendéglátóhely van a városban, melynek környékéről rendszeresek a panaszok? Minjegy 25-30 egységhez já­runk ki rendszeresen. Öj probléma az éjjel-nappal nyitva tartó más­különben igen hasznos — élelmi­szerboltok ügye. Az egyik széche- nyivárosi nonstop üzletre érkezett lakossági panaszok kivizsgálása je­lenleg folyik. Az önkormányzati rendelet értelmében itt korlátozha­tó lenne az éjszakai nyitva tartás. m. A szociális bérlakásra jogosul­taknak átmeneti segítséget jelent az a közelmúltban elfogadott ön- kormányzati rendelet, mely szerint lakbértámogatást igényelhet az önkormányzattól az a magyar ál­lampolgár, aki legalább öt éve kecskeméti lakos és legalább egy­éves lakásigényléssel rendelkezik. További feltétel, hogy szociális bérlakásra jogosultnak kell lennie és magántulajdonú lakást bérel, legalább egy évre szóló megállapo­dás alapján. A támogatás iránti kérelmet a polgármesteri hivatalba kell benyújtani, melynek tartal­maznia kell a bérleti szerződés egy példányát, az APEH által kiállított jövedelemigazolást, és fel kell tün­tetni a lakásigénylés nyilvántartási számát. A városnév használata A város képviselő-testülete hét­főn meghozta a Kecskemét név használatáról szóló rendeletet. A jövőben így a Kecskemét város nevet eredeti, ragozott vagy tolda- lékos formában a cégek, szerveze­tek vagy egyéni vállalkozók csak az előzetes engedély beszerzése után vehetik fel, illetve használhat­ják. A kérelmet írásban az önkor­mányzatjogi és ügyrendi bizottsá­gához kell benyújtani. Az oldalt szerkeszti: ’ Mihályka Gyula • A város éjszakai nyugalmát vajon meddig zavarják még a hangoskodá- sok? A tekintélyt parancsoló rendőrökön kívül a helyi csendrendelet is nagyon hiányzik a probléma megoldásában. KECSKEMET

Next

/
Oldalképek
Tartalom