Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-05 / 55. szám

MEGYEI KORKÉP 1992. március 5., 3. oldal Elfogadott költségvetés Hercegszántón A hercegszántói önkormány­zati testület megtárgyalta az elő­ző év zárszámadását, amit helyi rendeletben elfogadott. A költ­ségvetés megvitatásának máso­dik fordulóján fogadta el az 1992. évre vonatkozó számada­tokat. A rendeletalkotás alap­helyzetnek tekinti az 1991. év gyakorlatának megfelelő igen ta­karékos, odafigyelő gazdálko­dást. Jó hír a könyvtárlátogatók­nak. Az önkormányzat 20 000- ről 100 000 forintra emelte meg a községi könyvtár könyvállo­mány-gyarapítási keretét. A testület a közeli napokban szervezi meg a közhasznú munka­végzést. A kárpótlásról szóló törvény le­hetővé teszi, hogy a községben 1. és 2. számú érdekegyeztető fóru­mot alakítsanak. A képviselő- testület 6—6 személyt választott meg. Köztük van Hlavati János alpolgármester,aki mindkét testü­letben az önkormányzat megbí­zottja. T. G. Megújult a solti ipartestület vezetősége Nemrégiben egymás után kétszer is üléseztek a solti ipartestület tagjai. Amíg az első alkalommal az alacsony részvételi arány miatt nem, a múlt hét csütörtökön sikerült megújítani a veze­tőséget. A két megüresedett vezetőségi tag helyére Vajda Györgyöt és Bártkai Lászlónál választották a testületbe. Bár a tagság számított rá, mégsem került napirendre: ismeretlen személy 150 névtelen, az elnököt és a vezetősé­get rágalmazó levelet küldött az ipar- testületi tagoknak. Az iparosok ko­molytalannak és nyilvánvalóan hamis­nak ítélték az inkognitóját megőrző le­vélíró vádjait, így nem is sikerült a cél: a jól összeszokott közösség életének felbolygatása. Mint megtudtuk, a volt solti iparos­ház ügyében továbbra sincs megegye­zés a helyi egyháztanács képviselő- és az ipartestület között. Az iparosok azt remélik, hogy a hivatalát hamarosan elfoglaló új váci püspök lojálisán kezeli kérésüket, s nem tagadja meg az ipa­roselődök által felépített, felújításra vá­ró épület visszaadását. Zs. F. Senki nem marad orvosi segítség nélkül? Beszélgetés dr. Botos Józseffel a Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetőjével A parlament által nemrég elfoga­dott társadalombiztosítási törvény szerint júliustól nem állampolgári, hanem biztosítási jogon vehetjük igénybe az orvosi ellátást. — Mi lesz azokkal, akik önhibá­jukon kívül nem tudnak társadalom- biztosítási járulékot fizetni: a mun­kanélküliekkel, az iskolából kikerült, állástalan fiatalokkal és azokkal az idős emberekkel, akik nem szereztek nyugdíjjogosultságot? — kérdezte az MTI-Press dr. Botos Józseftől, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság főigazgatójától. — Az ingyenes egészségügyi ellá­tásból egyetlen magyar állampolgár sem esik ki — hallottuk. — A járu­lék fizetésére képtelen polgárokról az állam gondoskodik. Az ő bizto­sítási kártyájukat az önkormányza­tok érvényesítik. És ez semmilyen anyagi következménnyel nem jár a településre nézve, nem az önkor­mányzat „kasszáját” terheli. Azt azonban szeretnénk elérni, hogy a munkaviszonyban nem állók, de jö­vedelemmel rendelkezők is befizes­sék tb-járulékukat. Elsősorban a fe­ketemunkát végzőkről van szó. A költségvetés egyébként 2,6 mil­liárd forintot biztosít a rászorulók gyógyítási költségeire. Számítása­ink szerint ez 370 ezer ember bizto­sítási járulékát fedezi júliustól az év végéig. így az említett csoportok ellátása is megoldott. De vegyük sorra: a munkanélküliek az említett módon az önkormányzatokhoz fordulhatnak. Aki pedig kimerítet­te a munkanélküli segély időtarta­mát, automatikusan biztosított lesz. Az állástalan fiataloknak, ha családban élnek, a szülők jogosult­ságán jár a gyógykezelés. Az egye­dülállók, legyen akár idős, akár fia­tal, szintén az önkormányzatnál ér­vényesíthetik biztosítási szelvényü­ket. A családban élő öregek egyéb­ként hozzátartozói jogon is mehet­nek orvoshpz,, Nem. általános, de akad olyan személy, akinek nyugdí­ja ugyan nincs, mégis jelentős egyéb jövedelemre tesz szert, például bala­toni nyaralója kiadásából. Hát nem biztos, hogy ellátásáról a társada­lomnak kell gondoskodni, mikor ő maga meg tudja fizetni a havi 1200 forintos biztosítási járulékot. — A beteg szempontjából mennyi­vel lesz jobb, ha a jövőben biztosítási jogon megy orvoshoz? — Ugyanazt az ellátást megkap­ja, mint eddig. Sőt, amennyiben sikerül megszüntetni az egészség­ügyben tapasztalható pazarlást, az ellátás jobb lesz. Nem biztos, hogy július elsején, de egy év múlva ta­lán már érződik a kívánt hatás. A betegbiztosítás bevezetésétől egyebek között azt is reméljük, hogy az emberek odafigyeljenek majd, mint Nyugat-Európában: ne maradjanak ki a biztosításból. Mert a kívülmaradók számára az hátrányos. Ha ezt megértik, akkor nem megy el senki feketemunkára a kőműves mellé, hiába ígér mesés összegeket, de nem fizet utána já­rulékot. Meg kell tanulnunk: a de­mokrácia velejárója, hogy az egyénnek vállalnia kell a felelőssé­get saját magáért. — kóka — KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK a szövetkezeti törvényről — Milyen általános szempontok szerint kell a részaránytulajdonok­nak megfelelő földeket és más föld­alapokat a természetben ekülöníte- ni? A szövetkezet gazdálkodási te­rületén belül a nagyüzemi táblák földjének minősége, domborzati viszonyai, megközelíthetősége, művelési ága változatos képet mu­tat. A különböző földalapok szem­pontjából alapvető jelentőségű, hogy az elkülönítés egyik földala­pot se juttassa előnyösebb vagy hátrányosabb természeti feltételek közé. Követelmény, hogy a külön­böző földalapok földminősége, művelésiág-szerkezete, megköze­líthetősége, fekvése stb. az arányo­sítás jegyeit viselje magán, és ne akadályozza az ésszerű gazdálko­dás lehetőségét, a gazdaságossági követelmények érvényesülését. En­nek érdekében az egyes földalapo­kat úgy kell kijelölni, hogy — az azonos művelési ághoz tartozó földek és a művelés alól kivett területek az egyes földala­pok között arányosan jelenjenek meg. — a talajvédelmi feladatot ellá­tó, a meliorációs és az öntözési lé­tesítményekkel berendezett terület működőképessége, illetőleg a talaj- védelmi követelményeknek megfe­lelő földhasznosítás adott földala­pon belül továbbra is biztosítható legyen, — az a földterület, amelyen gaz­dasági központ, gazdasági épület áll, az okszerű gazdálkodás köve­telményei szerint adott földalapon belül hasznosítható maradjon, — az AK-értékben ki nem feje­zett értéknövekedést tartalmazó földek az egyes földalapok között arányosan jelenjenek meg (pl. er­dő, meliorált földek), — egy tagban megmaradjon a legelő és az erdő művelési ágú föld vagyis lehetőleg ne kerüljön szét­osztásra a különböző földalapok között. CSAK AZ ÁMEN HIÁNYZIK Angolkisasszonyok Kecskeméten • Múltidéző felvétel a kecskeméti Kossuth térről. A kép jobb oldalán a hajdani katolikus bérház. A háború után újjáépített épület — sokáig a városi rendőrkapitányság székhelye volt — már nyomaiban sem őrzi eredeti szépségét. Viszont iskolaként új szerepkör vár rá. (Fotó: PN-archív) Az angolkisasszonyok magyar- országi letelepítésére első ízben Pázmány Péter tett kísérletet, ám 1628-ban alapított szerzetesközös­ség rövid idő múlva megszűnt, s az újrakezdést csak szűk másfél szá­zad múlva tette lehetővé a történe­lem. Mária Terézia 1770-ben a kö­zépfokú leánynevelés magyaror­szági megalapozása végett a budai várban telepítette le a rendet, mely a későbbiekben Vácra, majd Pestre költözött. 1917-ben nyitotta meg kapuit a hitoktatók képzésére ala­pított WARD Kollégium. Ehhez az esztendőhöz köthető kecskemé­ti letelepítésük is, a városban le­ánygimnáziumot indítottak. Az 1938-ban középszintű líceumkép­zésre áttért intézmény a háború végén részben hadikórház gyanánt is szolgált. Ennek következtében a tanítás — a hagyományos módon — csak 1946-ban kezdődhetett el újólag. Az 1948-as államosításkor szűnt meg a felekezeti képzés. Az 1989-ben decemberében is­mételten jogi személlyé minősülő szerzetesi rend képviselői — Bá- nyay Mária tartományfőnöknő és Nyúl Ilona kecskeméti főnöknő — több fórumon — így a városi igazgatási szerveknél is — jelezték az iskolával és a rend vagyonával kapcsolatos szándékaikat. A tár­gyalások eredményeként, a minisz­tériumi engedély megérkeztével és a rendőrségnek használt épület visszadásával, valamint egyházi, önkormányzati települési támoga­tások következtében napjainkig megteremtődtek annak feltételei, hogy a nyolcosztályos leánygim­názium, egyelőre két osztály indí­tásával, szeptembertől újból meg­nyithassa kapuit. A kecskeméti képviselő-testület­nek még határozottabban kell tu­domásul venni az angolkisasszo­nyok iskolájának újraindítását, hogy az egyházi intézmény meg­kaphassa az állami támogatást. Ez nyilvánvalóan már csak egy formá­lis döntés lesz, hiszen a képviselők már igényt jelentettek be központi céltámogatásra e leánygimnázium új tornacsarnokának építésére. GÁZPROGRAM ÉS HEGYKÖZSÉG v m * ** m * Ä * i* « * a.*- Á* * 4 * <r>. ú 4 # ** 1K.'« Polgármesterek találkozója Folyamatos együttműködést ígért, mint jövőbeli üzemeltető, a Dégáz szolgáltatási főosztályának vezetője. Nem ígérte viszont azt, hogy a beruházásból nagyobb aránnyal vállalnának, hiszen a föld­gáz fogyasztói árában a hálózatfej­lesztés költsége nem szerepel. Mindez Fülöpszálláson, a Kiskőrös és város környéki települések pol­gármestereinek találkozóján hang­zott el, ahol a nagy többséget érintő földgázhálózat fejlesztése volt a leg­fontosabb napirend. A fent említet­tekhez Kőtörő Miklós, a megyei közgyűlés elnöke hozzátette: a me­gyei közgyűlés változatlanul szíve­sen vállal koordináló szerepet és ér­dekeltségi alapon pénzügyi közre­működést. A polgármesterek a be­ruházás előkészítése ügyében to­vábbi tájékoztatásokat tartanak szükségesnek. A megyei földművelésügyi hiva­tal vezetője, Madari Jenő a kárót- lással, az átmeneti és a szövetkezeti törvénnyel kapcsolatos önkor­mányzati feladatokról és a vadásza­ti bérleti díjak óraszabályozásáról adott tájékoztatást. Válaszolt a he­lyi érdekegyeztető fórumok mű­ködtetésével kapcsolatban feltett kérdésekre is. Az erdőgazdálkodásról Göbölös Antal, az erdőfelügyelőség-vezetője előadásában elmondta, hogy az er­dőterületek növelése mennyire fon­tos természet- és környezetvédelmi feladat. Információja szerint ren­delkezés készül az erdőtelepítés szektorsemleges állami ösztönzésé­ről. Az Alföldi Szőlészek és Borászok Egyesületének vezetője Csipkó Sán­dor, a hegyközségek megszervezésé­nek lehetőségeiről, az országos ter­méktanácsok alakulásáról és az ag­rárpiaci rendtartás alakításáról szólt. Az ülésen Solt és Szabadszállás polgármesterei azon szándékuk­nak adtak hangot, hogy e város- környéki bizottságba óhajtanak belépni. EGYSZER EZER FORINT FELÚJÍTJÁK A LEÉGETT KISTORNATERMET Mire lesz pénz Lajosmizsén? Gyógyszertár Géderlakon Aki Géderlak fejlődésében kicsit is jártas, az tudja, az uj beruházások nem jellemzőek a falura. Ugyan az idei év sem hoz jelentős változást, ám az 1992. évi költségvetés múlt hét csürtörtökön elfogadott tételei azt igazolják, ha las­san is, de megindul a fejlődés. A közel 29 millió forintból gazdálko­dó Géderlakon a tervek szerint még az idén elkezdik az 20 millió forintból megépülő tornacsarnok kivitelezését. A jelentős beruházás egyszerre nagy falat a kistelepülésen élőknek, így az átadás három év múlva várható. Felié­vé, ha a központi céltámogatást is el­nyerik az országos pályázaton. Az idei évre tervezett útkarbantartás és járdaépítés mellett a fő hangsúlyt a gyógyszertár kialakítása kapja, ugyan­is Géderlakon eddig nem volt patika. Akinek gyógyszerre van szüksége, az többnyire Kalocsára vagy Dunapataj- ra utazik érte. Ezen változtat a foktői fiókpatika közeli megnyitása, amit el­sősorban a rendszeresen gyógyszerre szoruló időskorúak várnak. A róluk való gondoskodás szép pél­dája, hogy február hónapban minden nyugdíjaskorú gépderlaki polgár ezer forint segélyben részesült. Az egyszeri segélyt 344-en kapták meg a napok­ban. A szenátorok döntöttek abban is, hogy márciusban milyen ügyek kerülje­nek a testület elé. Közülük is kiemelke­dik a művelődési ház bérbeadása, az 1991. évi adóterv teljesítése. Ez utóbbi téma azért érdekes, mert a helybéliek kommunális és iparűzési adót egyaránt Lajosmizse idei elfogadott 297 milli­ós költségvetéséből összesen 42 millió 807 ezer forint jut felújításra, fejlesztés­re. A közelmúltban leégett, községháza mellett lévő, kistornaterem újjáépítése 400 ezerbe kerül, mivel a múlt évben még nem voltak biztosítva az önkor­mányzati intézmények. A betörések miatt riasztóberendezéssel szerelik fel a központi általános iskolát, a suri és a gépállomási iskolába pedig telefont kötnek be. Az óvoda folyamatban lé­vő, valamint a kollégium konyhájának tetőszigetelése összesen 1 millió 168 ezer forintot tesz ki. Központi céltámo­gatást is remélnek az egészségügyi köz­pontban induló szemészeti szakrende­léshez szükséges szemészeti műszerre. A komputeres szemvizsgáló berende­zéshez viszont a képviselő-testület nem szavazta meg a támogatást a vállalko­zónak (lapunkban erről már volt szó), abból a meggondolásból, hogy akkor más vállalkozók is joggal kérhetnének támogatást az önkormányzattól. A nagyközség északkeleti részére készülő szennyvizcsatorna-kivitcli terv 4,5 milliót taksál. Az egészségház építé­sére 1987-ben kibocsátott kötvény idén jár le, amelyre 20 milliót fizet vissza az önkormányzat. Ugyanerre a beruhá­zásra 1986-ban felvett célhitel idei tör­lesztése 2 millió lesz, s ezzel a nagykö­zség rendezi is tartozásait. A temető­ben sírhclykialakításra, vízvezetékhá- lózat-bővítésre, kétszemélyes hűtő­kamrára, telefonra és a ravatalozó előt­ti térbetonra költenek az idén. Ak­• Folyamatos feladat az utcák jár­hatóvá tétele Lajosmizsén is. (PN- archív) tuálissá vált a falu szeméttelepének bő­vítése és a tisztiorvosi szolgálat által előírt bekerítése. A 35 év alatti fiatal házasok első lakáshoz jutásához 3 mil­lió forint vissza nem térítendő kölcsönt hagyott jóvá a testület. Útépítésre több mint 4, járdaépítésre 1 millió forint jut. A teljesség igénye nélkül: félmilliót for­dítanak még a tanyavillamosítás támo­gatására, 1,3 milliót az egészségügyi számítógépes rendszer kiépítésére és le­cserélik az orvosi Lada Nivát. m. gy. Reformátusok a családról Március 7-én Kecskeméten tartja a Bács-Kiskunsági Református Egyház­megye a gyülekezetek lelkipásztorai és gondnokai számára szokásos évi érte­kezletét. Ez alkalommal Szarka Miklós lelkész, a református házasság- és csa­ládgondozó központ vezetője, vala­mint dr. Ritoók Zsigmond egyetemi tanár, gyülekezeti gondnok tartanak előadást a Család mint gyülekezet, és a Gyülekezet mint család címmel. Növényvédelem okszerűen A megyében nem ismeretlen az in­tegrált növényvédelem, hiszen három éve már gyakorlatban — pályázat alapján — jó néhány gyümölcstermelő alkalmazza. Mégsem haszontalan erről a technológiába szorosan illeszkedő növényvédelmi módról beszélni, hiszen Európa jó néhány államában a növényi termékek 20-50 százalékát már így ter­mesztik. Ezek árai hasonlóak, mint a hagyományos növényvédelemben ré- szesülteké. A fogyasztónak azonban nagyobb garanciát nyújtanak, például abban, hogy vegyszermaradék nincs a megvásárolt gyümölcsben. A hazai kezdeményezések után most ajánlást készített a Földművelésügyi Minisztérium Növényegészségügyi Fő­osztálya, melyről a megye növényvédő szakembereit a napokban tájékoztat­ták. Eszerint a magyar szabványok szabta kereteken belül a kereskedő és a termelő megegyezésén alapul, milyen konkrét módon igényli, illetve képes megvalósítani a növényvédelmet. Per­sze, mig a hazai gyakorlat, úgymond be nem. áll, addig ez elsősorban az export­ra vonatkozik. Ugyanakkor törekvés, természetesen, a hazai fogyasztású ter­mékek minőségének javítása. Ebben óriási a szerepe a termelői önkontroll mellett a fogyasztói érdekvédelemnek és á kereskedelmi ellenőrzésnek. Persze a növényvédelmi hatóság sem tétlenke­dik, most, a primőrszezon kezdetén, igen szigorú ellenőrzésre készül, példá­ul a saláták vizsgálatára. G. E. Kecskeméti fejlesztések Kecskemét 1992-es költségvetésének elfogadása előtt a képviselő-testület jó­váhagyta a város idei, központi céltá­mogatással megvalósítható fejlesztése­it. Iskolai tornaterem építése kezdődik a Zrínyi, a Kocsis Pál mezőgazdasági és az angolkisasszonyok leánygimnázi­umához, valamint felújítják a Berkes homokbányái volt szovjet iskolai tor­natermet. Jelentős összeget terveztek Matkó ivóvízellátására, a Mindszenti úti szennyvíztisztító és a kisfái szemét­telep további bővítésére. A 607. számú Gáspár András középiskola kollégiu­mát is bővítik csakúgy, mint a Homoki Nagy általános iskolát. Jut pénz az egészségügyi alapellátásnak orvosi­gép- és műszerbeszerzésre, a Széchenyi vendéglátó-iskola tetőfelújítására, és a Szent Miklós katolikus leánygimnázi­um kialakítására, a volt rendőrkapi­tányság épületében. Győzött a jobb Kaskantyún Telt ház előtt rendezték meg Kas- kantyún a hagyományos farsangi vetél­kedőt. A csapatok összeállítása nem kis gondot jelentett, de Böbék Jánosné a jobb, és Pálinkó Gyuláné, a bal oldal kapitánya jól oldotta ezt meg. A község utcáinak jobb és bal olda­lán lakó, a páros és páratlan számú házak lakói vetélkedtek ugyanis egy­mással. Már egész héten érezni lehetett a két oldal küzdelmét, melyet a műve­lődési ház színpadán folytattak a pró­baidőkért. Pénteken este minden kitu­dódott a komoly zsűri előtt. A műsor az általános iskolások nyitótáncával indult, majd külön-külön bevonultak a sportmezes csapatok, természetesen megfelelő rigmusokkal. Volt pletyka- összeállítás és a hallgatóság részt vehe­tett egy elképzelt képviselő-testületi ülésen, melynek „Döntés előtt” volt a címe. Nagy volt az öröm a jobb oldalon, amikor a zsűri kihirdette az eredményt: ők győztek. A legutolsó feladatban mind a két csapat részt vett, hogy el­dönthető legyen, melyik tud finomabb birkapörköltet készíteni. A csapatok nagy megbékélése akkor történt, ami­kor megették egymás főztjét. • K. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom