Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-28 / 75. szám

Vasárnaptól nyári időszámítás A nyári időszámításra ké­szülve, pénteken délben meg­kezdték a fővárosi villanyórák átállítását. Mint ismeretes, március 29-én, vasárnap, haj­nali két órakor kezdődik a nyári időszámítás azzal, hogy az órák mutatóit egy órával előbbre kell forgatni. A posta pontosidő-telefonszolgálata csak a legutolsó pillanatokban állítja át magnetofonját, a pá­lyaudvarokon pedig a MÁV gondoskodik az óramutatók előbbre forgatásáról. Megszűnt az árvízveszély Arhint az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság tájékoz­tatta lapunkat, a tegnap déli előrejelzés szerint Baja térségé­ben megszűnt az árvízveszély. A Duna tetőzése a bajai mér­cén vasárnapra 660 centiméte­res értéken várható, hétfőn ez a szint változatlan marad, majd keddtől kezdve lassú apa­dásra számíthatunk. A szerdai előrejelzés ennél magasabb, 700 centiméter körüli vízszintet adott meg, de, szerencsére, az Alpokban megszűnt a csapa­dék, így az árhullám nem ka­pott utánpótlást. A mai vízál­lás 640 centiméter. Tájékozta­tásul néhány összehasonlító adat; a legnagyobb jeges ár 1037 cm-en, az 1965-ös nyári ár 976 cm-en tetőzött a bajai mérce szerint. A legtöbb beruházás — Magyarország áll az élen azon reformországok listáján, amelyekben a Nyugat a fordu­lat óta beruházott — állapítot­ták meg egy bécsi kelet—nyu­gati tanácskozáson. A pénz­ügyi és gazdasági szakemberek tanácskozásán napvilágot lá­tott adatok szerint az összesen 5 milliárd dollár beruházásból Magyarország 3 milliárddal ré­szesedik, utána Csehszlovákia következik 1,2-1,3 milliárddal, majd Lengyelország 0,7 milli­árddal. Elhangzott az a megál­lapítás is, hogy míg Csehszlo­vákiában és Lengyelországban idegenkednek a külföldi — el­sősorban német — beruházá­soktól, Magyarország nyitva áll a külföldi tőke előtt. Félmilliós lopás Halason Betörők jártak tegnapra vir­radóan Kiskunhalason, a Szir­ma Jósika utcai bútorboltjá­ban. Lakatlevágás módszeré­vel hatoltak be az épületbe, és elsősorban szőnyegeket, füg­gönyöket és plédeket vittek magukkal. A vállalat kára kö­zel 500 ezer forint. Gyújtogatás Ballószögön Csütörtökön este Ballószög külterületén, a karácsonyi is­kola melletti, szám nélküli in­gatlanon kigyulladt és porig égett egy 6x6 méteres, tetőtér- beépitéses épület tetőszerkeze­te és berendezése. Személyi sé­rülés nem történt, az anyagi kár viszont negyedmillió fo­rint. Gyanús a dologban az, hogy tegnap reggel ugyancsak ehhez a tanyához riasztották a kecskeméti tűzoltókat. Most a melléképület állt lángokban, sőt, még két gázpalack is fel­robbant. A kár harmincezer forint volt. A tűz keletkezésé­nek az okát a tűzoltóság szak­emberei rendőrök bevonásával vizsgálják, valószínű ugyanis, hogy gyújtogatás történt. Ukrajna kivonja atomfegyvereit Leonéid Kravcsuk ukrán el­nök penteken megerősítette, hogy Ukrajna az év végéig ki­vonja területéről az összes har­cászati atomfegyvert. Közölte azt is, hogy az ukrán illetéke­sek most készítik elő a köztár­saság csatlakozását az atomso- rompó-egyezményhez. Krav­csuk bejelentését tegnap, újdel­hi látogatása befejeztevel tar­tott sajtókonferenciáján tette. Az elnök pénteken az indiai fővárosból országjáró körútra indult. _ ______ j — H ------ , ......... . mniMiinnrnn in ■ r mi.fluiu n i.liijvl'J" r'l-.YI ---mtmmClt ' tw~rt -fiH'miir .<< ^ •'■W'illllllir1 ÍIWl ~ T 1 '' ff - ‘tffL lf^fff,miprTv- - v B ÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLVII. évf., 75. szám Ára: 9,60 Ft 1992. március 28., szombat llllüül ZÁRSZÁMADÁS, NEVESITES Veszteséges szövetkezetek MEGSZABADULNI A RÉGI RENDSZERTŐL Kongresszusra készül a Vöröskereszt A zárszámadás és a földalapok kijelölése volt a Kiskunhalasi Vörös Október Tsz közgyűlésé­nek témája. Az előbbi nem okoz­hatott nagy örömet a tagságnak, hiszen a gazdaság 30 millió fo­rintos vesztességgel zárta a múlt évet. Hozzá kell tenni, hogy az onnan vásárlók 53 millióval tar­toznak, míg a szövetkezet tarto­zása 49 millió forint. A földalap­képzés megtörtént, a helyi érdek­egyeztető fórum is tárgyalt már róla — tájékoztatott Fekete Ká­roly elnök —, úgy tűnik, a követ­kező ülésen egyezség is születhet. (Folytatás a 2. oldalon) Maradék sallangjaitól is meg akar szabadulni a megváltozott arculatú Vöröskereszt. Fel kell robbantani a régi struktúrát, hogy a szervezet valóban haté­kony karitatív munkát végezhes­sen — fogalmazta meg, lapunk kérésére, közelgő VIII. kongresz- szusuk legfontosabb feladatát Hofferné Petróczi Éva, a Vörös- kereszt megyei titkára. A kong­resszust előkészítő megyei kül­döttértekezletet ma délelőtt tart­ják Kecskeméten, a szakszerveze­tek székházában. (A vöröske­resztes mozgalomban az utóbbi években bekövetkezett változá­sokról a 4. oldalon írunk.) MA: PN­MAGAZIN (5—7. oldal) FORRÁS­vendégoldal (6. oldal) Az Alpok—Adria Közösség az Expóért Az Alpok—Adria Közösség be­kapcsolódik az 1996-ban Magyar- országon rendezendő világkiállítás előkészítésébe, s szervezeti keretei közt új csoport, úgynevezett terv­csoport koordinálja majd a tenni­valókat — jelentették be pénteken, a közösség gazdasági bizottságá­nak soros ülésén. AZ^ÁLTALÁNOS SEBÉSZETEN ELSŐ A BIZTONSÁG Új eljárás a megyei kórházban Már régebben beszámoltunk arról lapunkban, hogy a kecskeméti me­gyei kórházban is alkalmazzák nő- gyógyászati beavatkozásoknál a kül­földön elfogadott laparoszkópos el­járást. Amikor nagy műtét helyett kis metszésen át, a megfelelő pontra be­juttatott műszerekkel végzi el az or­vos az operációs műveleteket. Nem­rég arról kaptunk hírt, hogy a megyei kórház általános sebészetén, ugyan­csak laparoszkópiás eljárással, már tíznél több sikeres epeműtétet végez­tek. Az új módszerről kérdeztük dr. Lóránd Pál osztályvezető főorvost. — Tavaly hallottam egy munka­társamtól, hogy a nőgyógyászati osz­tály és a szegedi kórház sebészete együttműködési megállapodást kö­tött 50 laparoszkópiás műtétre. En­nek lényege, hogy az epehólyagot zártan, kis metszésen át távolítjuk el, szemben a hagyományos, nyitott' műtétekkel — mondja dr. Lóránd Pál. — Az epeműtéteknek ezentúl még rengeteg alternatívája van, de ez a kettő állja ki az idő próbáját. • Műtét közben a sebészcsoport. (Folytatás a 3. oldalon) Megszűnik minden átalány, változik a KRESZ Április 1-jétől csak az üzemanyagnorma számít A Közlekedési, Hírközlési és Víz­ügyi Minisztériumban tartott sajtó- tájékoztatón Siklós Csaba minisz­ter bejelentette: a kormány legutób­bi ülésén a közúti közlekedés biz­tonságának szembetűnő romlása miatt a KRESZ egyes előírásainak mielőbbi megváltoztatása mellett döntött. Az érveket megdöbbentő adatsorral támaszotta alá: 1987—- 1991 között a közúti balesetek ál­dozatainak száma 54 százalékkal, a súlyosan sérülteké 49 százalékkal emelkedett. Az ittas gépkocsiveze­tők a korábbinál 51 százalékkal több balesetet okoztak ebben az időszakban. Elszaporodott a durva szabálysértés, a tilos jelzés figyel­men kívül hagyása, a záróvonalak, a sebességi korlátozások átlépése. Igaz, 1991-ben jelentősen csökkent a balesetek száma, körülbelül olyan mértékben, amennyivel a magas költségek miatt a benzinfogyasztás is visszaesett. A kormány vélemé­nye szerint a számok csalókák, nem a közlekedők fegyelme javult. Má­sok szerint viszont a „vasárnapi au­tósok” szorultak ki az utakról, ezért javult a baleseti statisztika. A KRESZ új előírása, hogy la­kott területeken a gépjárművek se­bességhatárát egységesen óránként 50 kilométerre csökkentik, egyút­tal módosulnak a párhuzamos közlekedésre vonatkozó szabályok is. Ezentúl a belső forgalmi sávok­ban bármilyen jármű — lassú teherautó is — haladhat. A váro­sokban, ahol az autóbuszok fenn­tartott sávban közlekednek, ezen­túl a taxikkal osztozhatnak majd a „zöld pálya” használatán. Lakott területen kívül a főútvonalakon és (Folytatás a 2. oldalon) ÚJ HATÁRÁTKELŐHELYEK Kormányszóvivői tájékoztató A kormány felkéri az Ország- gyűlést, hogy állásfoglalásában nyilvánítsa ki: Magyarország elis­meri a Hágai Nemzetközi Bíróság kötelező joghatóságát—jelentette be László Balázs szóvivő. Annak idején, amikor hazánk csatlako­zott az ENSZ-hez, annak több mint húsz okmányát csak azzal a fenntartással fogadta el, hogy ma­gára nézve nem tekinti kötelező­nek a nemzetközi bíróság határo­zatait. E passzus elfogadásával vi­szont Magyarország minden tekin­A parlament előtt levő privati­zációs törvénytervezetek egyike ar­ról intézkedik, hogy az állami vál­lalatoknak, amelyek eddig átala­kulásukat nem is kezdeményezték, ez év december 31-éig kötelezően társasággá kell alakulniuk. A társaságok igazgatóságait és a felügyelőbizottságok tagjait az Ál­lami Vagyonügynökség nevezi ki. Az ipari és kereskedelmi miniszter­nek javaslattételi, illetőleg vélemé­nyezési joga van. A miniszter ez utóbbi jogának gyakorlásához kü­lönféle szakértői listák, egyesülé­sek, kamarák segítségét is igénybe veszi, hiszen több ezer személyt érintő döntéssorozatról van szó. tetben az ENSZ teljes jogú tagjává válik — hangsúlyozta. A kormány csütörtöki ülésén új határátkelőhe­lyek nyitásáról is határozott. Az elképzelések szerint a szlovén, a horvát, a szerb, a román, valamint a cseh és szlovák határszakaszo­kon nyitnának új, többnyire a két­oldalú személyforgalmat lebonyo­lító átkelőket. A kormány foglalkozott a laká­sok bérletéről és eladásáról szóló törvényjavaslattal is, a tervezetet hétfői lapunkban ismertetjük. A tömeges átalakulások — amennyiben a jogszabályt a parla­ment megalkotja — a második fél évben várhatók. Akkor viszont egy-egy ÁVÜ-igazgatótanácsi ülé­sen akár 100 személyi döntés is születik. E döntéssorozat előkészítésére kereste meg Szabó Iván ipari mi­niszter az egyéni választókörzet­ben megválasztott parlamenti képviselőket levelével, melyben helyismeretükre hivatkozva kérte segítségüket, mégpedig pártállá­sukra való tekintet nélkül — kö­zölte az MTI-vel pénteken az Ipari és Kereskedelmi Miniszté­rium. A szerb kormány szerint megalapozatlan a kisebbségek panasza A szerb kormány pénteken „megalapozatlannak, önkényes­nek és indokolatlannak” nevezte a Helsinki Watch nevű emberi jogi szervezet állításait a háború idején elkövetett jogsértésekről és a ma­gyar kisebbséggel kapcsolatos pa­naszokról. Utóbbival kapcsolat­ban azt hangoztatják, hogy a ma­gyar kisebbség „a nemzetközi mér­cében szokásos jogoknál jóval töb­bet kap”. Az oktatásra vonatkozó­lag kiemelik, hogy 25 ezer diák tanul magyar anyanyelven 121 ál­talános iskolában, s 2200 magyar nemzetiségű hallgató folytat tanul­mányokat különböző felsőoktatá­si intézményekben. Számadatokat ismertetnek a nemzetiségi sajtóról, kiméivé azt, hogy az újvidéki tele­vízió egész napos programot sugá­roz magyar nyelven. A horvát képviselőház állást foglalt az ENSZ békefenntartó erői telepítésének ügyében. Ennek legfontosabb pontja, hogy a kéksi­sakosok elhelyezésekor ragaszkod­ni kell Horvátország mostani hatá­raihoz. Milan Ramljak miniszter­elnök-helyettes szerint a békefenn­tartó erők érkezése előtt a szövet­ségi hadsereg újabb területeket akar elfoglalni. A politikus arról is beszámolt, hogy a megszállt terüle­teken a szerb szabadcsapatok to­vább folytatják a lakosság etnikai összetételének erőszakos megvál­toztatását. Kötelező vállalatátalakulások A vodkaügyet vizsgálják, de még mindig hallgatnak róla Tegnap írtunk a vodkamaffiá­ról, mely százmilliós kárt oko­zott ügyleteivel az államkasszá­nak. A több megyére kiterjedő, szövevényes ügy a kecskeméti Média Kft. feljelentése nyomán robbant ki, s eddig a vám- és pénzügyőrség helyi illetékesei el­zárkóztak attól, hogy bővebb in­formációval szolgáljanak. Az or­szágos parancsnokságon renge­teg telefonhívás után sem sike­rült olyan vezetővel beszélni, aki tudott, illetve mert volna kérdé­seinkre válaszolni. Amelyek egy­re gyarapodnak. A rendőrségtől tudjuk, hogy szerdán öngyilkos lett annak a nyugalmazott vám­tisztnek a felesége, aki a vámud­vart vezette, ahová a vodkával teli kamionok érkeztek. Nyitott kérdés az is, hogy e tragédia, meg a vodkamaffia lebukása kö­zött van-e összefüggés. S itt fel­vetődik egy újabb, megválaszo­lást sürgető felvetés: Vajon a vám- és pénzügyőrségnél beleke­veredett-e valaki, ebbe a botrá­nyos ügybe? Reméljük, a jövő héten már meg tudjuk szólaltatni az illeté­• Archív felvételünk a kecskeméti vámudvarnál készült, ahová a vod­kával teli kamionok érkeztek. Szemmelláthatóan, még a libák sem értik, miért zárkóznak el a tájékoz­tatástól az illetékesek. keseket is, hiszen visszatér a „továbbképzésről” a pénzügyőr­ség megyei és városi parancsno­ka is. A jelek szerint rengeteg céget, embert érint ez az ezerágú háló­zat- k. e. A folyamat visszafordítható Jelentős talajvízszint-csökkenés a Duna—Tisza közi hátságon. —Egy rendkívül aggasztó jelenség megvitatására hívta össze a Magyar Hidrológiai Társaság megyei szerve­zete és az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság a szakembereket a na­pokban. A Duna—Tisza közén álta­lában is, de különösen a terület kö­zépső részét kitevő hátságokon ka­tasztrofális mértékben csökkent a ta­lajvíz szintje 1970-től, 1985-ig. Azóta stagnál az egykor két, most négy mé­ter mélyen elhelyezkedő talajvíz. Az aszályos esztendők, a szaporo­dó vízművek és egyéb kutak, továbbá az erdőterületnek a hatvanas évekhez viszonyítva megkétszereződése idézte elő, hogy például Kecskeméten, Kis­kunfélegyházán, Kiskunmajsán és e városok környékén már 1984 óta a kialakult 4 méteres minimumon van a talajvíz szintje. A kultúrnövények jó része már nem képes ilyen mélységből felszívni a vizet, ezért a jelenség fel­mérhetetlen veszélyt hozhat a mező- gazdaságra. A folyamat nem megfordíthatat­lan. Az időjárás kivételével a talajvíz­szint csökkenésének okai kiküszöböl­hetők vagy legalább a negatív hatá­sok enyhíthetők. q j • A növényzetre óriási veszélyt jelent a talajvíz szintjének csökkenése.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom