Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-25 / 72. szám
1992. március 25., 3. oldal MEGYEI KÖRKÉP Érdekegyeztető fórumok a bajai határra A bajai képviselő-testület jóváhagyta azoknak az érdekegyeztető fórumoknak a megalakulását, amelyek a város határában fekvő területekkel foglalkoznak, és- a környező települések gazdaságainak tulajdonában vannak. A Vaskúti Bácska Termelőszövetkezetet Rozmanitz Jakab, a részaránytulajdonosokat Kerényi Mátyás, a bajai önkormányzatot Sákán Antal képviseli. Tagok: Matkovics Antal, Schadt Julianna, ifj. Dombóvári János, Keszeity András, Gál György, Major Ferenc és Treszkity Sándor. A Szeremlei Dunagyöngye Téesz képviselője Vancsura István, a részarány-tulajdonosoké pedig Gajdó- csi István. A bajai önkormányzaté Sákán Antal. Tagok: dr. Punczman Tamás, Németh János, Prodán József, Prodán István, Major Ferenc, Körösi Dezső. Az érsekcsanádi termelőszövetkezetet Bódi Mihály, a részaránytulajdonosokat Kiss Dezső, a bajai önkormányzatot Dancsa Bálint képviseli. Tagok: Szabó István, Kalmár Ferenc, Róka Ferenc. A Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát önkormányzati megbízottja Dancsa Bálint, a kombinátot és a részarány-tulajdonosokat Molnár László képviseli. Tagok: Kubatovics István, Kalmár Ferenc, Treszkity Sándor. A Bajai Mezőgazdasági Kombinát képviselője Pásztor István, az önkormányzaté Sákán Antal. Tagok: id. Mikó János, Rudics Zoltán, Kubatovics István, Kalmár Ferenc, Treszkity Sándor, dr. Zöld László. JÁSZSZENTLÁSZLÓ Fel kell nyitni a zsilipeket? Nem engedték meg a jász- szentlászlóiak- nak, hogy télen is zárva tartsák a Dongércsa- tomába torkolló vízelvezető árkokat. A község gazdálkodói régóta úgy vélik, hogy a határ kiszáradásának — az aszály mellett — fő okozója a Donjgér-csator- na is, hiszen, mint mondják, ahol a Dongér Szánknál belép Jászszentlászló területére, ott teljesen száraz, ahol viszont a Csengele felé elhagyja a községet, vizet visz magával. Ez a víz pedig a jász- szentlászloiak talajvize, amire nagy szükségük lenne helyben. Az Alsó- Tisza Vidéki Vizügyi Igazgatóság szakemberei elismerik, hogy a Dongér fenékszintje valóban belemetsz (lejjebb van) a jászszentlászlói talajvíz- szintbe, ezért megengedték, hogy a nyári időszakban a- községbeliek zárva tartsák a csatornába torkolló vízelvezető árkokat. Nem tettek viszont eleget annak a kérésnek, hogy ez az elzárás korlátlan időtartamú legyen. • A felvétel régen készült, belvízkárok idején. Jól mutatja, hogy a Kiskunságban úgyszólván sohasem sikerült érvényesíteni a vízgazdálkodás klasszikus alapelveit: esős időszakban tározókba gyűjteni, aszályos időben felhasználni a vizet! (PN-archív) Csecsemőotthont terveznek Halason A halasi családsegítő központ több szociális jellegű kihívásnak próbájt már a közelmúltban megfelelni. Évente hét-nyolc pályázaton indul az önkormányzattal közösen, hogy a hozzájuk forduló nehéz sorsú, hátrányos helyzetű emberek gondjain enyhíteni tudjanak. Az első ilyen próbálkozás az ifjúsági átmeneti szállás létesítése volt, amikor az állami gondozás alól kikerülő, támasz nélküli fiatalok elhelyezését kívánták egy átmeneti otthonnal megoldani. Majd hasonló meggondolásból hálózattá bővítették ezt a rendszert a hajléktalanok számára létesített szállásokkal. Nemrégiben népkonyha létesült, s most újabb páCsaknem százötvennel nőtt a munkát keresők száma Kiskun- majsán, egy hónap alatt. A megyei munkaügyi központ helyi kirendeltségében február 20-án még csak 1347 álláskeresőt tartottak nyilván, március 20-án viszont már 1494-et. Közülük 1006-an kapnak segélyt. Ha a lakosság lé- lekszámához viszonyítunk, amely Majsán alig több, mint 13 ezer, akkor megállapíthatjuk, hogy itt a munkanélküliség más településekhez képest igen nagy. Az álláskeresők közül több mint 900 a szakképzetlen, de igen magas a szakmunkások (410) és a diplomások — körülbelül 60 — aránya — Kinek a tulajdonába kerül az árveréssel és a tagi (alkalmazotti) földalap-kijelöléssel nem érintett szövetkezeti tulajdonú föld? A szövetkezet részaránytulajdonának fedezetéül szolgáló (árveréssel nem érintett, illetve a tagi, alkalmazotti földalapba sem tartozó), úgynevezett megváltott földet a vagyonnevesítés szabályainak alkalmazásával, a szövetkezet tagjainak tulajdonába kell adni. A vagyonnevesítésnek az adott szövetkezetben érvényesülő szabályai döntik el, hogy ki, milyen mértékű földtulajdont kap. A közgyűlés azonban olyan határozatot is hozhat, hogy a szövetkezet részaránytulajdonának fedezetéül szolgáló földekből részaránytulajdont juttat: — a szövetkezet alkalmazottainak, — a szövetkezet volt tagjainak, azok örököseinek, lyázathoz adta jóváhagyását az önkormányzat. A használaton kívüli Csónak utcai bölcsőde földszintjét és mellék- épületeit adja át ideiglenes használatra az önkormányzat, hogy ott, pályázati pénzből, úgynevezett anyás csecsemőotthon létesüljön. Nehéz helyzetbe került, egyedülálló kismamák és újszülött gyermekeik elhelyezéséről kíván a Népjóléti Minisztérium céltámogatásával gondoskodni, ily módon a CSSK. Négy anya és négy gyermek számára nyílik biztonságos szállás így, amelynek összes dologi kiadását fedezné a minisztériumi pályázatban megjelölt évenkénti és személyenkénti ötvenezer forint. is. Komoly állásajánlat a városban alig van. Egy-egy kft. hirdet ugyan időnként helyeket, de az oda kiközvetítettek egy-két hónap elteltével rendszerint újra jelentkeznek, mert a vállalkozó csak ennyi ideig tudott munkát adni. Az utóbbi két hónapban csak a lakatos szakképzettségüek örülhettek. Az Agrikon helyi gyára keresett közülük negyvenet. A munkaügyi kirendeltseg 25-öt közvetített ki, de csak húszat alkalmaztak, mert öt lakatos felkészültségét gyakorlati próba után nem találtak megfelelőnek. A betöltetlen hegyek száma még körülbelül tíz. B. F. I. — a rendszeresen munkát végző, segítő családtagoknak. A felsorolt személyek földtulajdonhoz juttatása csak lehetőség. —Mi történik az árverésen el nem adott szövetkezeti földekkel ? A kárpótlási célú árverés lebonyolítása után megmaradt szövetkezeti tulajdonú földet a vagyonnevesítésnek az adott szövetkezetben elfogadott szabályai szerint a tagok tulajdonába kell adni. — Kinek a tulajdonába kerül az árverésen el nem adott állami tulajdonú föld? A kárpótlási célú árverésen 1993. március 31-éig nem értékesített szövetkezeti közös használatú állami föld, a föld fekvése szerinti település önkormányzatának tulajdonába kerül. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a természetvédelmi területekre. Az önkormányzat lemondhat arról a jogáról, hogy az említett állami földeket a tulajdonába adják. KÖZGYŰLÉS HALASON Bizottság vizsgálja meg a számlák eredetét Több, napirend előtti felszólalással kezdődött Kiskunhalas ön- kormányzata hétfői rendkívüli ülése. Wicker Erika képviselőnő elhatárolta magát az önkormányzat legutóbbi, a közművelődés átszervezéséről hozott döntésétől. Ezt követően dr. Nagy Lajos egy neki átadott írásbeli kérést olvasott fel: az elmúlt alkalommal zárt ülésen odaítélt támogatásukat vizsgálják felül. (Mint azt lapunk is megírta, Nagy Péter képviselő, a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke kérésére az önkormányzat ötszázezer forinttal támogatta a piaccsarnokban létesített üzletének átépítését, arra hivatkozva, hogy az állagmegóvó és felújító beruházás.) Erre ugyan nem került sor, de hozzájárulást adtak, hogy két külső szakértő megvizsgálja a benyújtott számlák eredetét. Az újabb napirend előtti téma dr. Gszelmann Adám képviselőnek az oktatási és művelődési bizottság elnöki tisztéről való lemondása volt, illetve az a lehetőség, amelyet a polgármester ennek kapcsán felvetett. Javasolta ugyanis, hogy a testület mondjon le ennek a bizottságnak az irányításáról, és adja át jogkörét a nemrégiben alakult pedagóguskamarának. Több hozzászóló kifejezte ezzel kapcsolatos ellenérzését. A kérdés alaposabb megvitatását a két hét múlva soron következő ülésre napolta el a szenátus. A hétfői rendkívüli ülést valójában az indokolta, hogy az elmúlt alkalomra tervezett terjedelmes munkának nem tudtak a végére járni a képviselők. így most került sor például a kommunális üzem beszámolójának megvitatására, vagy a szovjet laktanyabeli lakások megvásárlásához a hitelfelvétel megszavazására. De ekkor döntöttek a képviselők a rendezvény- és programiroda vezetői állására meghirdetett, a napokban lezáruló pályázat bírálóbizottságának tagjairól is. Bár néhány felvetés érkezett amiatt, hogy az elfogadott programra nemmel szavazóknak van-e helye ebben a bizottságban, a többség ezt természetesnek, sőt, demokratikusnak ítélte. A bizottság összetétele ily módon: dr. Gszelmann Adám, Wicker Erika és Nagy István képviselők, a testület részéről Vass Benő alpolgármester, valamint Mikó Piroska közművelődési előadó, a hivatal részéről. Hajós Terézia KÉPESSÉGPRÓBA UTÁN Majsán a lakatosok találtak állást KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK A szövetkezeti törvényről SZOMBATTÓL VÁRJÁK A LÁTOGATÓKAT Van-e elefánt a kecskeméti vadasparkban? A kecskeméti vadasparkban háromszáznyi állat, dacára a késlekedő tavasznak, a természet rendje szerint él: a csíkos vadmalacokat óvón védi az anyjuk, a madárház fészkeiben szaporodnak a tojások, a kisgidák pedig pimaszul ki-kiszöknek a karámból, hogy a lucernakazalból lopjanak ennivalót. Az ugyanis sokkal finomabb (kecskeészjárás szerint), mint amit az etetőbe szervíroztak. Az állatok semmit sem tudnak arról, hogy az önkormányzat kulturális és sportbizottsága már készíti azt a koncepciót, amelynek alapján a szenátorok megvitatják a vadaspark jövőjét. Nem először kerül napirendre fennállása óta a vadaspark ügye, s valószínű, hogy nem is utoljára. Ha valami, hát egy állatkert — hogy a divatos szóval éljek —, nonprofit vállalkozás. Magyarán: nem hoz hasznot. De sőt, csak viszi a pénzt: az állatokat etetni kell, s hogy legyen mindig új látnivaló is, a gyarapítás sem mellőzhető. Haszna tehát nincs, gond viszont annál több. Ha ugyan szabad így mérlegelni a vadaspark létének értelmét. Mert vannak a pénzvilágon kívüli érvek is, amelyeknek súlya többet nyomhat a latba. A gyermekek számára az állatkert nem csupán viszonylag olcsón lebonyolítható vasárnapi program. Tegyük fel, hogy képeskönyvből megismerik a világ ösz- szes állatát, megnézik a filmeket a tévében. De közeli kapcsolatba a legritkábban kerülhetnek valamiféle jószággal: mi szülők a legkevésbé sem örülünk, ha az emeleti 56 négyzetméteren még egy tengerimalacpárnak elszállásolását is ránkharítanák magzataink. A nagyobbakról pedig álmodni sem mer a gyerek, pedig, hogy el lehet játszani egy kecskegidá- val?! . .. Szabad-e megfosztani őket a személyes találkozás élményétől? Aki nem látta még a gyerekek szemében a meghatottsággal elegyes csodálkozást, ami végigkísérúsétá- juk minden mozzanatát, az köny- nyen szól profitról, állatkilövésről, meg racionalitásokról. Aki tudja, hogy az állatok ismerete, viselkedésük megfigyelése a gyermeknevelésben elengedhetetlen pedagógiai tényező, más összefüggésben látja a hasznot. Mert az a gyerek, akiben gyöngédség és szeretet támad a félig kopasz varjúcska láttán, az valószínűleg nem fogja a madárcsontú öregasszonyt feltaszítani a járdán ... A kecskeméti vadasparkban évek óta az ügyszeretet a költség- vetés legnagyobb tétele. Meg is hálálják az állatok: azzal, amik. A hattyú hófehér, a bivaly mélán kérődző, az emuk pimaszul kíváncsi tekintetűek. Szombattól bárki meglátogathatja őket: a téli szünet után nyitnak. A kísérő felnőtteket csak arra kérem, jó kecskeméti polgárként nézzenek széjjel. A gazda szemével, ugyanis a vadaspark senki másé: Kecskemét polgáraié. S ha a tigris ketrece nem túl lakályos, vajon az-e az egyetlen megoldás, hogy jobblétre kell szen- deríteni? Nemde jobb létet kellene teremteni számára? Egy gyöngyössel találkoztam hétfőn a vadasparkban. Száműzték a madarak ketrecéből, mert nagy bajt csinált: tojásokat fogyasztott el a többi madár fészkéből. A büntetés iszonyatosan rosz- szul esett neki, őrjöngve akart visz- szajutni a szabadságból! a ketrecbe. Nomármost, én tudom, hogy a gyöngytyúkból nagyon finom levest lehet főzni. De eszembe se jutna ezt a bolond jószágot fazékba kívánni. Annál jobban érdekel a sorsa: ha visszaeresztik a ketrecbe, megjavul-e? És egyáltalán, miért bántja a tojásokat? Meghibbant? Beteg? Beilleszkedési zavarai vannak? A kecskeméti vadasparkban nincsenek félelmetes vadak. Csak állatok. Azért, hogy aki nem jut el afrikai szafarira, láthasson oroszlánt. Az á fo n y a szed ő • b a ina medyé t is kevesen leshetik meg a Kárpátokban,. í.hm « '■ i.-f, wiiii <•>>( i A kecskemétieknek csak a Műkertig kell (most még) menni. Jó lenne, ha erről a lehetőségről nemhogy lemondaniuk nem kellene, hanem még több, újabb állatot ismerhetnének meg. Mondjuk elefántot. De nem bolhából csináltat. Mert abból éppen elég a vadaspark évek óta tartó ügye ... Nagy Mária • Tavaszi idill kecskééknél SS Európa legkeresettebb áruszállítója. Strapabíró konstrukció mindennapi használatra. Gazdaságos működtetés — új típusú 1600-as dízelmotor. Az áfa visszaigényelhető! A . RENAULT KECSKEMÉT- V JÍI Vevőszolgálat: Május 1. tér 6. Telefon: 76/46-939 'RÓNA Gyári alkatrészek boltja a Bakony utcai szervizben. Raktár az étkezdéből A kecskeméti homokbányái volt szovjet laktanyában lévő, magyar építésű egykori étkezdét, a városi önkormányzat előzetes beleegyezésével, a Népjóléti Minisztérium kapta meg. Az átalakítás után megyei egészségügyi készletraktárként hasznosítják. A feladat végrehajtására a Bácsber kapott megbízást, s a tervek szerint 1993 végére a munkálatok befejeződnek. Bővíthetik-e a zsanai iszaptározót? Nézeteltérés van Zsana község és az olajipar között. A kutak mélyítése közben felhasznált fúrási iszap ugyanis a környezetre igen ártalmas, ha a maradék kintmarad a mezőgazdasági területen, bemosódik a talajba, s káros alkotórészei akkor a táplálékláncba is bekerülhetnek. A munkálatok befejezése után ezért össze kell gyűjteni, s ellnőrzött helyen tárolni. Zsa- nán két éve létesült ilyen tároló, amelyet a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság kiskunhalasi bányászati üzeme most bővíteni kíván, mert a megszigorított környezetvédelmi előírások megkövetelik, hogy a fúrási iszapot mindenhonnan begyű jtsék Zsana és a közeli Harkakötöny ellenzi a tároló kibővítését. tö ft':** it* % ll iiff, % % ■ itt \ ■ Dornbirni szándéknyilatkozat Elcsitult a viszály a kecskeméti képviselő-testületben: a hétfői közgyűlésen délután egy órától este nyolcig mind a 35 tervezett napirendi pontot megtárgyalták a városatyák. Vita nélkül elfogadták azt az előterjesztést is, amely miatt múlt hétfőn félbeszakadt az ülés. így a Dornbirn osztrák városba utazó hivatalos delegáció tagjai Merász József polgármester, dr. Erdei Attila jegyző és dr. Szentkirályi László képviselő lesz. A közgyűlés felhatalmazta a polgármestert, hogy aláírja a Dornbirnnal való testvérvárosi kapcsolat szándéknyilatkozatát. Cigány egyesület alakul Halason Hosszú évek óta készülődő mozgalom látszik megvalósulni Halason. A városnak egyre növekvő gondja a cigány lakosság problémáinak kezelése. Évek óta felfelmerülő igény, hogy a nagy létszámú népességet valamilyen szervezett formában együttműködésre buzdítsák. A felemelkedés első lépcsőfokának szánják a cigányság kulturális felkarolását. Nincs egy-két éve, hogy először megjelent a Halasi Szüret rendezvényein a szereplők között az első cigány folklóregyüttes. Most reményteljes hírben adjuk közre, hogy alakuló ülésre hívja a város lakosságát a Cigány Kulturális és Sport Egyesület. Minden érdeklődőt szívesen látnak március 26-án, 16 órakor, a Gőzön István Művelődési Központban. Képviselő-testületi ules Kiskoroson Ma, 14 órakor kezdi meg ülését Kiskőrös önkormányzatának kép- viselő-testülete a városháza dísztermében. A napirend szerint egyebek mellett meghallgatják a rendőrkapitány beszámolóját a város közrendjéről, közbiztonságáról. Szó lesz a lakáskiutalásokról, valamint a vállalkozások támogatásának lehetőségéről. A vízre elsősorban a Pálmonos- torán lévő Péteri-tó halgazdaságának van szüksége, de Jászszentlász- lón erre — érthetően — nincsenek tekintettel. Úgy tartanák igazságosnak, ha a Dongér csak annyi vizet vinne el a községből, amennyit behoz. Aligha tévedünk, ha azt jósoljuk, hogy ez a konfliktus — hacsak esős évek nem következnek — a jövőben élesedni fog. B. F. I.