Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-25 / 72. szám

1992. március 25., 3. oldal MEGYEI KÖRKÉP Érdekegyeztető fórumok a bajai határra A bajai képviselő-testület jóvá­hagyta azoknak az érdekegyeztető fórumoknak a megalakulását, amelyek a város határában fekvő területekkel foglalkoznak, és- a környező települések gazdaságai­nak tulajdonában vannak. A Vas­kúti Bácska Termelőszövetkezetet Rozmanitz Jakab, a részarány­tulajdonosokat Kerényi Mátyás, a bajai önkormányzatot Sákán An­tal képviseli. Tagok: Matkovics Antal, Schadt Julianna, ifj. Dom­bóvári János, Keszeity András, Gál György, Major Ferenc és Treszkity Sándor. A Szeremlei Dunagyöngye Téesz képviselője Vancsura István, a rész­arány-tulajdonosoké pedig Gajdó- csi István. A bajai önkormányzaté Sákán Antal. Tagok: dr. Punczman Tamás, Németh János, Prodán Jó­zsef, Prodán István, Major Ferenc, Körösi Dezső. Az érsekcsanádi termelőszövet­kezetet Bódi Mihály, a részarány­tulajdonosokat Kiss Dezső, a bajai önkormányzatot Dancsa Bálint képviseli. Tagok: Szabó István, Kalmár Ferenc, Róka Ferenc. A Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát önkormányzati megbí­zottja Dancsa Bálint, a kombiná­tot és a részarány-tulajdonosokat Molnár László képviseli. Tagok: Kubatovics István, Kalmár Fe­renc, Treszkity Sándor. A Bajai Mezőgazdasági Kombi­nát képviselője Pásztor István, az önkormányzaté Sákán Antal. Ta­gok: id. Mikó János, Rudics Zol­tán, Kubatovics István, Kalmár Ferenc, Treszkity Sándor, dr. Zöld László. JÁSZSZENTLÁSZLÓ Fel kell nyitni a zsilipeket? Nem enged­ték meg a jász- szentlászlóiak- nak, hogy télen is zárva tartsák a Dongércsa- tomába torkol­ló vízelvezető árkokat. A köz­ség gazdálko­dói régóta úgy vélik, hogy a határ kiszára­dásának — az aszály mellett — fő okozója a Donjgér-csator- na is, hiszen, mint mondják, ahol a Dongér Szánknál belép Jászszentlászló területére, ott teljesen száraz, ahol viszont a Csengele felé el­hagyja a közsé­get, vizet visz magával. Ez a víz pedig a jász- szentlászloiak talajvize, amire nagy szükségük lenne helyben. Az Alsó- Tisza Vidéki Vizügyi Igazgatóság szakemberei elismerik, hogy a Dongér fenék­szintje valóban belemetsz (lejjebb van) a jászszentlászlói talajvíz- szintbe, ezért megengedték, hogy a nyári időszakban a- községbeliek zárva tartsák a csatornába torkol­ló vízelvezető árkokat. Nem tettek viszont eleget annak a kérésnek, hogy ez az elzárás korlátlan időtar­tamú legyen. • A felvétel régen készült, belvízkárok idején. Jól mutatja, hogy a Kiskunságban úgyszólván sohasem si­került érvényesíteni a vízgazdálkodás klasszikus alapel­veit: esős időszakban tározókba gyűjteni, aszályos idő­ben felhasználni a vizet! (PN-archív) Csecsemőotthont terveznek Halason A halasi családsegítő központ több szociális jellegű kihívásnak próbájt már a közelmúltban megfe­lelni. Évente hét-nyolc pályázaton indul az önkormányzattal közösen, hogy a hozzájuk forduló nehéz sor­sú, hátrányos helyzetű emberek gondjain enyhíteni tudjanak. Az első ilyen próbálkozás az if­júsági átmeneti szállás létesítése volt, amikor az állami gondozás alól kikerülő, támasz nélküli fiata­lok elhelyezését kívánták egy át­meneti otthonnal megoldani. Majd hasonló meggondolásból há­lózattá bővítették ezt a rendszert a hajléktalanok számára létesített szállásokkal. Nemrégiben nép­konyha létesült, s most újabb pá­Csaknem százötvennel nőtt a munkát keresők száma Kiskun- majsán, egy hónap alatt. A megyei munkaügyi központ helyi kiren­deltségében február 20-án még csak 1347 álláskeresőt tartottak nyilván, március 20-án viszont már 1494-et. Közülük 1006-an kapnak segélyt. Ha a lakosság lé- lekszámához viszonyítunk, amely Majsán alig több, mint 13 ezer, akkor megállapíthatjuk, hogy itt a munkanélküliség más települések­hez képest igen nagy. Az álláskeresők közül több mint 900 a szakképzetlen, de igen magas a szakmunkások (410) és a diplo­mások — körülbelül 60 — aránya — Kinek a tulajdonába kerül az árveréssel és a tagi (alkalmazotti) földalap-kijelöléssel nem érintett szövetkezeti tulajdonú föld? A szövetkezet részaránytulaj­donának fedezetéül szolgáló (ár­veréssel nem érintett, illetve a ta­gi, alkalmazotti földalapba sem tartozó), úgynevezett megváltott földet a vagyonnevesítés szabá­lyainak alkalmazásával, a szö­vetkezet tagjainak tulajdonába kell adni. A vagyonnevesítésnek az adott szövetkezetben érvénye­sülő szabályai döntik el, hogy ki, milyen mértékű földtulajdont kap. A közgyűlés azonban olyan ha­tározatot is hozhat, hogy a szövet­kezet részaránytulajdonának fede­zetéül szolgáló földekből rész­aránytulajdont juttat: — a szövetkezet alkalmazottai­nak, — a szövetkezet volt tagjainak, azok örököseinek, lyázathoz adta jóváhagyását az önkormányzat. A használaton kívüli Csónak ut­cai bölcsőde földszintjét és mellék- épületeit adja át ideiglenes haszná­latra az önkormányzat, hogy ott, pályázati pénzből, úgynevezett anyás csecsemőotthon létesüljön. Nehéz helyzetbe került, egyedül­álló kismamák és újszülött gyer­mekeik elhelyezéséről kíván a Népjóléti Minisztérium céltámo­gatásával gondoskodni, ily módon a CSSK. Négy anya és négy gyer­mek számára nyílik biztonságos szállás így, amelynek összes dologi kiadását fedezné a minisztériumi pályázatban megjelölt évenkénti és személyenkénti ötvenezer forint. is. Komoly állásajánlat a városban alig van. Egy-egy kft. hirdet ugyan időnként helyeket, de az oda ki­közvetítettek egy-két hónap eltel­tével rendszerint újra jelentkeznek, mert a vállalkozó csak ennyi ideig tudott munkát adni. Az utóbbi két hónapban csak a lakatos szakképzettségüek örül­hettek. Az Agrikon helyi gyára ke­resett közülük negyvenet. A mun­kaügyi kirendeltseg 25-öt közvetí­tett ki, de csak húszat alkalmaztak, mert öt lakatos felkészültségét gyakorlati próba után nem talál­tak megfelelőnek. A betöltetlen he­gyek száma még körülbelül tíz. B. F. I. — a rendszeresen munkát vég­ző, segítő családtagoknak. A felsorolt személyek földtulaj­donhoz juttatása csak lehetőség. —Mi történik az árverésen el nem adott szövetkezeti földekkel ? A kárpótlási célú árverés lebo­nyolítása után megmaradt szövet­kezeti tulajdonú földet a vagyon­nevesítésnek az adott szövetkezet­ben elfogadott szabályai szerint a tagok tulajdonába kell adni. — Kinek a tulajdonába kerül az árverésen el nem adott állami tulaj­donú föld? A kárpótlási célú árverésen 1993. március 31-éig nem értékesí­tett szövetkezeti közös használatú állami föld, a föld fekvése szerinti település önkormányzatának tu­lajdonába kerül. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a természetvédel­mi területekre. Az önkormányzat lemondhat arról a jogáról, hogy az említett állami földeket a tulajdo­nába adják. KÖZGYŰLÉS HALASON Bizottság vizsgálja meg a számlák eredetét Több, napirend előtti felszóla­lással kezdődött Kiskunhalas ön- kormányzata hétfői rendkívüli ülé­se. Wicker Erika képviselőnő elha­tárolta magát az önkormányzat legutóbbi, a közművelődés átszer­vezéséről hozott döntésétől. Ezt követően dr. Nagy Lajos egy neki átadott írásbeli kérést olva­sott fel: az elmúlt alkalommal zárt ülésen odaítélt támogatásukat vizsgálják felül. (Mint azt lapunk is megírta, Nagy Péter képviselő, a pénzügyi ellenőrző bizottság elnö­ke kérésére az önkormányzat öt­százezer forinttal támogatta a pi­accsarnokban létesített üzletének átépítését, arra hivatkozva, hogy az állagmegóvó és felújító beruhá­zás.) Erre ugyan nem került sor, de hozzájárulást adtak, hogy két kül­ső szakértő megvizsgálja a benyúj­tott számlák eredetét. Az újabb napirend előtti téma dr. Gszelmann Adám képviselőnek az oktatási és művelődési bizottság elnöki tisztéről való lemondása volt, illetve az a lehetőség, amelyet a polgármester ennek kapcsán fel­vetett. Javasolta ugyanis, hogy a testület mondjon le ennek a bizott­ságnak az irányításáról, és adja át jogkörét a nemrégiben alakult pe­dagóguskamarának. Több hozzászóló kifejezte ezzel kapcsolatos ellenérzését. A kérdés alaposabb megvitatását a két hét múlva soron következő ülésre na­polta el a szenátus. A hétfői rendkívüli ülést valójá­ban az indokolta, hogy az elmúlt alkalomra tervezett terjedelmes munkának nem tudtak a végére járni a képviselők. így most került sor például a kommunális üzem beszámolójának megvitatására, vagy a szovjet laktanyabeli laká­sok megvásárlásához a hitelfelvé­tel megszavazására. De ekkor dön­töttek a képviselők a rendezvény- és programiroda vezetői állására meghirdetett, a napokban lezáruló pályázat bírálóbizottságának tag­jairól is. Bár néhány felvetés érke­zett amiatt, hogy az elfogadott programra nemmel szavazóknak van-e helye ebben a bizottságban, a többség ezt természetesnek, sőt, demokratikusnak ítélte. A bizott­ság összetétele ily módon: dr. Gszelmann Adám, Wicker Erika és Nagy István képviselők, a testület részéről Vass Benő alpolgármester, valamint Mikó Piroska közműve­lődési előadó, a hivatal részéről. Hajós Terézia KÉPESSÉGPRÓBA UTÁN Majsán a lakatosok találtak állást KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK A szövetkezeti törvényről SZOMBATTÓL VÁRJÁK A LÁTOGATÓKAT Van-e elefánt a kecskeméti vadasparkban? A kecskeméti vadasparkban háromszáznyi állat, dacára a késlekedő tavasznak, a természet rendje szerint él: a csíkos vadmalacokat óvón védi az anyjuk, a madárház fészkeiben szaporodnak a tojások, a kisgidák pedig pimaszul ki-kiszöknek a karámból, hogy a lucernakazalból lopjanak enni­valót. Az ugyanis sokkal finomabb (kecskeészjárás szerint), mint amit az etetőbe szervíroztak. Az állatok semmit sem tudnak arról, hogy az önkormányzat kul­turális és sportbizottsága már ké­szíti azt a koncepciót, amelynek alapján a szenátorok megvitatják a vadaspark jövőjét. Nem először kerül napirendre fennállása óta a vadaspark ügye, s valószínű, hogy nem is utoljára. Ha valami, hát egy állatkert — hogy a divatos szóval éljek —, nonprofit vállalkozás. Magyarán: nem hoz hasznot. De sőt, csak viszi a pénzt: az állatokat etetni kell, s hogy legyen mindig új látnivaló is, a gyarapítás sem mel­lőzhető. Haszna tehát nincs, gond vi­szont annál több. Ha ugyan sza­bad így mérlegelni a vadaspark lé­tének értelmét. Mert vannak a pénzvilágon kívüli érvek is, ame­lyeknek súlya többet nyomhat a latba. A gyermekek számára az állat­kert nem csupán viszonylag ol­csón lebonyolítható vasárnapi program. Tegyük fel, hogy képes­könyvből megismerik a világ ösz- szes állatát, megnézik a filmeket a tévében. De közeli kapcsolatba a legritkábban kerülhetnek vala­miféle jószággal: mi szülők a leg­kevésbé sem örülünk, ha az eme­leti 56 négyzetméteren még egy tengerimalacpárnak elszállásolá­sát is ránkharítanák magzataink. A nagyobbakról pedig álmodni sem mer a gyerek, pedig, hogy el lehet játszani egy kecskegidá- val?! . .. Szabad-e megfosztani őket a személyes találkozás élményétől? Aki nem látta még a gyerekek sze­mében a meghatottsággal elegyes csodálkozást, ami végigkísérúsétá- juk minden mozzanatát, az köny- nyen szól profitról, állatkilövésről, meg racionalitásokról. Aki tudja, hogy az állatok ismerete, viselke­désük megfigyelése a gyermekne­velésben elengedhetetlen pedagó­giai tényező, más összefüggésben látja a hasznot. Mert az a gyerek, akiben gyöngédség és szeretet tá­mad a félig kopasz varjúcska lát­tán, az valószínűleg nem fogja a madárcsontú öregasszonyt felta­szítani a járdán ... A kecskeméti vadasparkban évek óta az ügyszeretet a költség- vetés legnagyobb tétele. Meg is há­lálják az állatok: azzal, amik. A hattyú hófehér, a bivaly mélán kérődző, az emuk pimaszul kíván­csi tekintetűek. Szombattól bárki meglátogathatja őket: a téli szünet után nyitnak. A kísérő felnőtteket csak arra kérem, jó kecskeméti polgárként nézzenek széjjel. A gazda szemével, ugyanis a va­daspark senki másé: Kecskemét polgáraié. S ha a tigris ketrece nem túl lakályos, vajon az-e az egyetlen megoldás, hogy jobblétre kell szen- deríteni? Nemde jobb létet kellene teremteni számára? Egy gyöngyössel találkoztam hétfőn a vadasparkban. Száműz­ték a madarak ketrecéből, mert nagy bajt csinált: tojásokat fo­gyasztott el a többi madár fészké­ből. A büntetés iszonyatosan rosz- szul esett neki, őrjöngve akart visz- szajutni a szabadságból! a ketrecbe. Nomármost, én tudom, hogy a gyöngytyúkból nagyon fi­nom levest lehet főzni. De eszembe se jutna ezt a bolond jószágot fa­zékba kívánni. Annál jobban érde­kel a sorsa: ha visszaeresztik a ket­recbe, megjavul-e? És egyáltalán, miért bántja a tojásokat? Meghib­bant? Beteg? Beilleszkedési zavarai vannak? A kecskeméti vadasparkban nincsenek félelmetes vadak. Csak állatok. Azért, hogy aki nem jut el afrikai szafarira, láthasson orosz­lánt. Az á fo n y a szed ő • b a ina medyé t is kevesen leshetik meg a Kárpá­tokban,. í.hm « '■ i.-f, wiiii <•>>( i A kecskemétieknek csak a Mű­kertig kell (most még) menni. Jó lenne, ha erről a lehetőségről nem­hogy lemondaniuk nem kellene, hanem még több, újabb állatot is­merhetnének meg. Mondjuk ele­fántot. De nem bolhából csináltat. Mert abból éppen elég a vadas­park évek óta tartó ügye ... Nagy Mária • Tavaszi idill kecskééknél SS Európa legkeresettebb áruszállítója. Strapabíró konstrukció mindennapi használatra. Gazdaságos működtetés — új típusú 1600-as dízelmotor. Az áfa visszaigényelhető! A . RENAULT KECSKEMÉT- V JÍI Vevőszolgálat: Május 1. tér 6. Telefon: 76/46-939 'RÓNA Gyári alkatrészek boltja a Bakony utcai szervizben. Raktár az étkezdéből A kecskeméti homokbányái volt szovjet laktanyában lévő, magyar építésű egykori étkezdét, a városi önkormányzat előzetes beleegye­zésével, a Népjóléti Minisztérium kapta meg. Az átalakítás után me­gyei egészségügyi készletraktár­ként hasznosítják. A feladat végre­hajtására a Bácsber kapott megbí­zást, s a tervek szerint 1993 végére a munkálatok befejeződnek. Bővíthetik-e a zsanai iszaptározót? Nézeteltérés van Zsana község és az olajipar között. A kutak mélyítése közben felhasznált fúrási iszap ugyanis a környezetre igen ártalmas, ha a maradék kintmarad a mezőgazdasági területen, bemo­sódik a talajba, s káros alkotóré­szei akkor a táplálékláncba is be­kerülhetnek. A munkálatok befe­jezése után ezért össze kell gyűjte­ni, s ellnőrzött helyen tárolni. Zsa- nán két éve létesült ilyen tároló, amelyet a Magyar Olaj- és Gázipa­ri Részvénytársaság kiskunhalasi bányászati üzeme most bővíteni kíván, mert a megszigorított kör­nyezetvédelmi előírások megköve­telik, hogy a fúrási iszapot min­denhonnan begyű jtsék Zsana és a közeli Harkakötöny ellenzi a tároló kibővítését. tö ft':** it* % ll iiff, % % ■ itt \ ■ Dornbirni szándéknyilatkozat Elcsitult a viszály a kecskeméti képviselő-testületben: a hétfői köz­gyűlésen délután egy órától este nyolcig mind a 35 tervezett napi­rendi pontot megtárgyalták a vá­rosatyák. Vita nélkül elfogadták azt az előterjesztést is, amely miatt múlt hétfőn félbeszakadt az ülés. így a Dornbirn osztrák városba utazó hivatalos delegáció tagjai Merász József polgármester, dr. Erdei Attila jegyző és dr. Szentki­rályi László képviselő lesz. A köz­gyűlés felhatalmazta a polgármes­tert, hogy aláírja a Dornbirnnal való testvérvárosi kapcsolat szán­déknyilatkozatát. Cigány egyesület alakul Halason Hosszú évek óta készülődő mozgalom látszik megvalósulni Halason. A városnak egyre növek­vő gondja a cigány lakosság prob­lémáinak kezelése. Évek óta fel­felmerülő igény, hogy a nagy lét­számú népességet valamilyen szer­vezett formában együttműködésre buzdítsák. A felemelkedés első lépcsőfoká­nak szánják a cigányság kulturális felkarolását. Nincs egy-két éve, hogy először megjelent a Halasi Szüret rendezvényein a szereplők között az első cigány folklóregyüt­tes. Most reményteljes hírben ad­juk közre, hogy alakuló ülésre hív­ja a város lakosságát a Cigány Kulturális és Sport Egyesület. Minden érdeklődőt szívesen lát­nak március 26-án, 16 órakor, a Gőzön István Művelődési Köz­pontban. Képviselő-testületi ules Kiskoroson Ma, 14 órakor kezdi meg ülését Kiskőrös önkormányzatának kép- viselő-testülete a városháza dísz­termében. A napirend szerint egye­bek mellett meghallgatják a rend­őrkapitány beszámolóját a város közrendjéről, közbiztonságáról. Szó lesz a lakáskiutalásokról, vala­mint a vállalkozások támogatásá­nak lehetőségéről. A vízre elsősorban a Pálmonos- torán lévő Péteri-tó halgazdaságá­nak van szüksége, de Jászszentlász- lón erre — érthetően — nincsenek tekintettel. Úgy tartanák igazságos­nak, ha a Dongér csak annyi vizet vinne el a községből, amennyit be­hoz. Aligha tévedünk, ha azt jósol­juk, hogy ez a konfliktus — hacsak esős évek nem következnek — a jövőben élesedni fog. B. F. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom