Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-24 / 71. szám

6. oldal, 1992. március 24. PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC PÉNZ-TÁRCA A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat a bőrünkben. Hát akkor meg (Mű)Kincskereső 2, Mint sorozatunk előző részében kifejtettük, a műtárgyaknak kincs­képző — tőke — funkciójuk is van. A gazdag ember évszázadok óta szívesen fordul a műtárgyak világa felé, a befektetés, a mecena­túra az, ami a műalkotást — az esztétikai érték elismerésén túl — valódi tőkévé teszi. Szakértőnk dr. Gergely Pál, a Fortuna 11 galéria ügyvezető igazgatója. — Honnan lehet tudni, hogy akit támogatok, amit vásárolok, a jövő­ben a mai befektetés többszörösét fogja érni? ■— A fejlett piacgazdaságú orszá­gokban a műtárgyaknak ugyanúgy megvan a kialakult piacuk, ha tet­szik tőzsdéjük, mint bármi másnak. A műtárgy tehát ugyanúgy viselke­dik ezen a piacon, mint például az értékpapír a tőzsdén. Az értékét a kereslet-kínálat törvényei szabják meg. A művész neve azonban már­kajelzés, értéket és árat befolyásoló védjegy. — Magyarországon a helyzet je­lenleg ugyanaz, mint az áru- és ér­téktőzsdék esetében: kialakulatlan a piac. A műkereskedők azért igye­keznek szaktudással és piacisme­rettel pótolni olyan hatásokat, amelyeket másutt csak a piaci megmérettetés közvetíthet. Az üz­leti kockázat ezért a műtárgybe­fektetésekben éppen abban rejlik, hogy helyesen tudom-e megítélni az illető műtárgy értékét — termé­szetesen az adott pillanatban. Ez azt eredményezheti, hogy a befek­tető a várható hasznot kevesellheti a befektetés nagyságához, kocká­zatához képest. E kockázat pedig úgy csökkenthető, hogy a befekte­tő már értékesült vágy többször értékesük műalkotást vásárol. Magyarán: régit vesz. Sok esetben ugyanis az értek egyenes arányban no a műalkotás korával. — A spekulációs célból befektető számára azonban a kortárs mű­tárgy vásárlása ajánlott. Ekkor ugyanis az invesz tor bízhat abban, hogy egy relatíve kis befektetés többszörös hozadékot termel. — Mindehhez persze idő kell, hiszen a műtárgybefektetések nem rövid távon hozzák meg joggal el­várható hasznukat. Hosszú távra szólóan viszont csak a valóban gazdagok spekulálhatnak, illetve azok, akik tőkéjük lekötését hosszú ideig el tudják viselni. Saj­nos, ez a réteg nálunk nagyon „vé­kony”, így a befektetőket nagyon meg kell becsülni. Nem véletlenül van hosszú ideje kínálati piacuk a műtárgyaknak. Igaz, vannak diva­tos stílusok és irányzatok, mint például az impresszionizmus, a szecesszió vagy az ART-DECO, de azért mostanában sokkal több dolgot akarnak eladni, mint vásá­rolni. Ezért ma sokkal könnyebb venni, mint eladni. — Mi kell az eddig említetten kívül a műtárgybefektetések biz­tonságához? — Természetesen az intuíció ke­vés — szakértelem is kell. Ez vagy megvan a befektetőnél, vagy — mint minden—ez is megvásárolha­tó a műkereskedőnél. Márpedig ha egy sikeres befektető-műkereskedő páros ki tud alakulni, hihetetlen va­gyonokat lehet összegyűjteni. Ha akkor sikerül egy tehetséges mű­vész alkotásait felvásárolni, ami­kor az még ismeretlen, akár rövid távon is jelentős haszon érhető el. — Egy bejektető portfóliájában milyen arányban határozná meg a műalkotások nagyságrendjét? — Ezt lehetetlen megoldani. Egy portfolió annál jobb, minél színesebb, minél sokrétűbb. A leg­lényegesebb azonban a befektethe­tő tőke nagysága. Ezért a kisbefek­tető is jól választ, ha kortárs mű­tárgyba akar invesztálni. De dönt­het úgy is, hogy a pénzét valame­lyik befektetési társaságnak adja, ha nem maga kíván a tőke forgatá­sával foglalkozni, és ha a befekte­tését biztonságban akarja tudni. A befektetéshez, a műgyűjtés megkezdéséhez, kortárs műalkotá­sok esetén már néhány tízezer forint is elegendő, ha nem „holnap”-aka­rom kivenni a befektetés hasznát. Ezért célszerű, ha az „amatőr befek­tető”, a kezdő műgyűjtő műkereske­dőhöz fordul, mielőtt megtakarítá­sát — portfolióját — színesítendő, műalkotások vásárlásába kezdene. Merth László A MAGYARORSZAGI PRIVATIZÁCIÓ SAJÁTOSSÁGAI A válságot fellendülés követi? Minden lehetőség megvan rá, hogy az idén kilábaljon mély válságából a hazai baromfitermelő és -feldolgozó ipar. Ezt Papócsi László, a Bábolna Rt. vezérigazgatója jelentette ki a Bábol­nán tartott nemzetközi brojlertenyész­tési konferencián. Optimista megálla­pítását arra alapozta, hogy a baromfi- tenyésztés sajátossága a gyors tőkefor­gás és, megtérülési idő,, valamint az, hogy a nagy válságokat rendszerint fel­lendülés követi. A vezérigazgató véleménye szerint Magyarországon évi 200 000—220 000 tonna vágottbaromfihús-termelésre van lehetőség, amit részben belföldön, részben a környező országokban és az úgynevezett szabad dolláros piacokon, például az arab országokban lehet érté­kesíteni. Ezzel kapcsolatban a vezér- igazgató a szakemberek figyelmébe ajánlotta, hogy a jövőben a nagy testű, 2 kilogrammon felüli és több fehérjét tartalmazó csirke felé tolódik el a ke­reslet. INGYENES TANÁCSADÁS Nevesítik a vagyont • Dr. Sárossy László: Bizalommal fordulhatnak a megyei földművelésügyi hivatalokhoz. Az átalakulási törvény úgy rendel­kezik, hogy március 20-ától kell megrendezni, megszervezni az úgyne­vezett vagyonnevesítő közgyűléseket. Várható, hogy ezeken a közgyűlése­ken parázs vitákra is sor kerül majd, ezért az egyik főszerep nyilvánvalóan a jogászoké lesz. De vajon hova for­dulhatnak az érintettek? Honnan kaphatnak jogi tanácsot, védelmet, szolgáltatást? — kérdezte a Falutévé riportere dr. Sárossy Lászlót, a Föld­művelésügyi Minisztérium államtit­kárát. — A tanácsra szorulók bizalommal fordulhatnak a megyei földművelésügyi hivatalokhoz, valamint a nyolc köztár­sasági megbízott irodájához és termé­szetesen a Földművelésügyi Minisztéri­umhoz, valamint a Gazdakörök Orszá­gos Szövetségéhez is — hangsúlyozta dr. Sárossy László. — Azonnal nevet, címet tudunk adni, ahol megfelelő jogi szakértő áll majd rendelkezésükre. — Mennyit kell ezért a szolgáltatá­sért az igénybe vevőknek fizetniük? — Ez iszolgáltatás teljesen díjtalan. !AI felkért szakembereket a költségvetés, .illetve a minisztérium fogja fizetni, te­hát nem kerül egyetlen fillérjükbe sem azoknak, akik hozzájuk fordulnak az adott témakörben. Azt hiszem, biztos­ra vehető, hogy egy semleges, független szakértő kellő védelmet nyújt az élőter­jesztőknek, ha úgy tetszik, a szövetke­zeti vezetőknek, de természetesen meg­felelő módon biztosítja azt is, hogy a tagok érdekei se szenvedjenek csorbát. — Egyszóval, nem jogi képviseletről, hanem szaktanácsadásról, szolgáltatás­ról van szó? — Pontosan ezt kínáljuk. Nemzetközi összehasonlításban a magyarországi privatizáció eddi­gi menete kifejezetten sikeresnek minősíthető. Nagy-Britanniában 12 éve zajlik az a részprivatizáció, amely egy erős belső forrásokkal rendelkező működő piacgazdaságban csupán a nemzeti vagyon szerény részére terjedt ki. Chilében 500 privatizá­ciós akciót hajtottak végre 15 év alatt. Németország volt keleti tarto­mányaiban a vállalatok gyors és jellemzően áron aluli eladására he­lyezik a hangsúlyt, s kevésbé van jelentőségük a bevételeknek. Mindezt egy 300 főnyi apparátusú Treuhandanstalt bonyolítja le, amelynek a hatalmas belnémet vá­sárlóerő mellett a vállalatok 15%- át sikerült eladnia egyéves műkö­dése alatt. Az Állami Vagyonügy­nökség teljes létszáma 140 fő. 1991. szeptember végén a ma­gyar vállalatok 35%-a volt érintve valamilyen formában a privatizá­ciós folyamatban. 1992 végére ez a részarány meghaladja majd a vál­lalatok 2/3-át. A kelet-európai országokban sa­játos elképzelések és tervek szület­tek a privatizációra. Többségük­ben még nem, vagy éppencsak most indult be a folyamat. Cseh­szlovákiában és Lengyelországban az állami vagyon szétosztásával kí­sérleteznek. A formaválasztásban jelentős szerepet játszott, hogy a külföldi befektetések és a hazai megtakarítások mértéke nem ele­gendő a vállalatok átalakításához, s hiányoznak az aktív kezdemé­nyező rétegek a gazdasági életből. Globálisan nézve tehát, ha vitá­ink tükrében olykor nem is így tű­nik, de Magyarországon a világ és a gazdaságtörténet leggyorsabb privatizációja zajlik (Németország mellett), összességében kedvező a nemzetközi megítélés. Bizonyítja ezt, hogy a térségbe áramló műkö­dőtöké többsége Magyarországot választja. Ezt támasztja alá a mint­egy 9 ezer új vegyes vállalat. Regionális összehasonlításban nézve minden problémánkkal és fogyatékosságunkkal együtt egy működő privatizációs rendszer él, funkcionál és halad előre, amely sok milliárd forintot hoz az állam­kasszának. A legalapvetőbb sajátosság, hogy Magyarországon piaci ala­pokra helyezett privatizáció zajlik. Ezt számos — igazából jelentőssé csak most váló — tényező alapoz­ta meg. A vállalatvezetők jelentős része már korábban szinte teljesen kikerült az ágazati minisztériumok közvetlen irányítása alól, s többé- kevésbé elindult a piacgazdasági üzletemberré válás útján. Viszony­lag széles társadalmi réteg szerzett tapasztalatokat a magángazdálko­dás korlátozott, de számos és vál­tozatos formájában. Elkezdődött a 'pénzügyi rendszer kiépítése, amely a modern piacgazdaság létrejötté­nek nélkülözhetetlen feltétele. A privatizációs folyamat a világ minden országában éles viták tár­gya, hiszen azt érdekek összeütkö­zése, a társadalom és a tulajdoni struktúra történelmi jelentőségű átrendeződése kíséri, „fájdalom­mal”, vesztesek és nyertesek ellen­tétével jár. Ez Magyarországon is így van, s természetes, hogy így van. Ha Harold MacMillan meg­vádolta Margaret Thatchert, hogy a privatizációval „kiárusítja a csa­ládi ezüstöt”, akkor nincs csodál­koznivaló hazai vitáinkon. (Az Állami Vagyonügynökség Helyzetkép és privatizációról — 1991 című kiadványából.) A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI Érvényben: 1992. március 23-án Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 137.37 137,72 138,07 Ausztrál dollár 61,17 61,32 61,47 Belga frank (100) 233,39 233,97 234,55 Dán korona 12,38 12,41 12,44 Finn márka 17,63 17,68 17,73 Francia frank 14,14 14,18 14,22 Holland forint 42,67 42,78 42,89 fr font 128,26 128,58 128,90 Japán yen (100) 59,99 60.14 60,29 Kanadai dollár 67,18 67,35 67,52 Kuvaiti dinár 271,90 272,59 273,28 Német márka 48,04 48,16 48,28 Norvég korona Olasz Ura (1000) 12,24 12,27 12,30 63,92 64,08 64,24 Osztrák schilling (100) 682.58 684,28 685,98 Portugál escudo (100) 55,78 55,92 56,06 Spanyol peseta (100) 76,08 76,27 76,46 Svájci frank 52,94 53,08 53,22 Svéd korona 13,25 13,28 13,31 Tr. és cl rubel 27,43 27,50 27,57 USA-dollár 80,46 80,66 80,86 ECU (Közös Piac) 98,25 98,50 98,75 A MAGYAR NEMZETI BANK VALUTA (BANKJEGY- ÉS CSEKK ) ÁRFOLYAMAI Érvényben: 1992. március 23-án Vételi Eladási Pénznem árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 136,32 139,12 Ausztrál dollár 60,70 61,94 Belga frank (100) 231,64 236,30 Dán korona 12,28 12.54 Finn márka 17,48 17,88 Francia frank 14,04 14,32 Görög drachma (100) 40,99 41,83 Holland forint fr font 42,35 43,21 127,28 129,88 Japán yen (100) 59,54 60,74 Kanadai dollár 66,65 68,05 Kuvaiti dinár 269,84 275,34 Német márka 47.68 48,64 Norvég korona Olasz líra (1000) 12,15 12,39 63,44 64,72 Osztrák schilling (100) 677,48 691,08 Portugál escudo (100) 55,37 56,47 Spanyol peseta (100) 75,51 77,03 Svájci frank 52,54 53,62 Svéd korona 13,15 13.41 USA-dollár 79,88 81,44 ECU (Közös Piac) 97,52 99,48 VALUTÁK A FEKETEPIACON USA-dollár Német márka Svájci frank Osztrák schilling 76-80 forint 50-52 forint 54-54 forint 7,10-7,30 forint AGRÁRVILÁG FŐSZERKESZTŐJÉNEK ROVATA Kérem a panaszkönyvet! Illetve kér­ném, de nem adják. Nem, az istennek sem. Kis csapatunk gyors vacsorára tért be az orszá­gunk háza mel­letti büfébe. A zárásig — ha nem csalt az órám —éppen 20 perc volt hátra. A szőke eladónő hajnali, álmos, meggyötört tekintettel, pilláját remegtetve fölné­zett, és emígyen szólott hozzánk: — Csak elvitelre van! Örüljenek, hogy kiszolgálom magukat. Mit gondol­nak, ki fog mosogatni, maguk vagy én? Mindjárt zárunk. — Meg kell jegyeznem: a hölgy nem a szépségverseny győztese faj­tájából való volt, emelt hangja, gő­gös modora, még inkább arra buz­dított, hogy szokásomtól eltérően, kissé erőszakosra vegyem a figu­rát: — Akkor virsli helyett a pa­naszkönyvet adja ide! A hölgynek arcizma sem rán- dult, így válaszolt: — AzJ megehe­ti. Ezt már a kasszánál ülő koro­sabb hölgy sem tudta elviselni, és ráripakodott fiatalabb munkatár­sára: — Tessék rendesen kiszolgál­ni a vendéget! Megkaptam a virslisalátát, neki­álltam falatozni. Az túlzás, hogy jóízűen, de bevégeztem a vacsorát. Kifelé indultam az üzletből, ami­kor nagy ricsajt hallok. Látom ám, hogy most meg kedves kollégám veszekszik az ifjú hölggyel. Az el­adónő szavait vissza tudnám adni, ámde olyan ocsmányul beszélt, ki nem hagyva egyetlen felmenőnket sem, hogy inkább megtartjuk ma­gunknak a szemétdombra való szöveget. Kollégám azonmód tol­lat ragadott, és nekiállt leírni a bű­bájos történetet a panaszkönyvbe. Miközben pedig együtt fogalmaz­tuk az irodalmi alkotást, mellénk lépett egy öregúr, és így summá­zott: — Ne idegeskedjenek az urak, lesz még az ifjú no munka- nélküli, ha így folytatja. Lesz? FÖLDÁRVERÉS — KÉT MÓDON így válhatunk földbirtokossá A kárpótlási jegy felhasználható ár­verésen termőföld megvásárlására. Je­lenleg a termőföldnek nincs kialakult forgalmi értéke. A Közös Piac orszá­gaiban a föld igen magas értéket képvi­sel. Megelőzendő a spekulációs vásár­lásokat és figyelembe véve, hogy a kár­pótlási törvény egyik célja a volt tulaj­donosok részére lehetővé tenni egykori tulajdonuk visszaszerzése lehetőségé­nek ;me.gj?renuését,. .ezért, a, jogosuld, kör és a termőföld vásárlására felhasz­nálható 'kárpótlási jegyek mennyisége korlátozott. Csak saját jogon Mindenki csak az őt megillető kár­pótlásijegyét (utalványát) használhatja föl, tehát az úgynevezett felvásárolt vagy másoktól egyéb módon megszer­zett jegyek ellenében nem lehet termő­földtulajdont szerezni. A törvényes öröklés jogcímén megszerzett kárpótlá­si jegyek saját jogúaknak tekintendők. Az árverési körön belül is kétféle ár­verést különböztethetünk meg. Az egyik a kárpótlási törvény 27. paragra­fusa (2) bekezdésében előírt árverés. Ennek során olyan állami tulajdonú föld kerül árverésre, amely nem a kár­pótlási törvény 2. sz. mellékletében fel­soroltjogszabályok alkalmazásával ke­rült az állam tulajdonába, és ezen az árverésen a jogosult az őt megillető je­gyével vehet részt, egyéb korlátozás nincs. Ennél szűkebb a szövetkezeti földek és az állami gazdaságoknak az előbb említett körön kívüli földjeik árverezé­se során termőföldet szerezhetők cso­portja. Ugyanis az adott árverésen csak az vehet részt: a) akinek az elvett termőföldje a szö­vetkezet (állami gazdaság) tulajdoná­ban vagy használatában van (illetve korábban volt, de az árverés időpontjá­ig kikerült a szövetkezet tulajdonából vagy használatából); b) aki a termőföldet árverező szövet­kezetnek 1991. január 1-jén és az árve­rés időpontjában is a tagja; c) akinek 1991. június 1-jén abban a községben, városban volt az állandó lakóhelye, ahol az árverező szövetkezet termőföldterülete van. Ezek a feltételek vagylagosak, tehát bármelyik fennállása esetén a jogosult­ság fennáll. így előfordulhat, hogy aki­nek több településen volt termőföldje, bármelyik településen jogosult árverez­ni; de dönthet úgy is, hogy az összes kárpótlási jegyét egy árverés alkalmá­val használja föl. Egyébként a vagyla­gos feltételek teszik lehetővé azt is, hogy aki időközben elköltözött abból a községből, ahol a földje volt, most ne menjen oda vissza árverezni, hanem az állandó lakóhelyén lehetősége van ter­mőföldet vásárolni. Nagyon fontos: termőföldet nem­csak az elvett föld után kapott kárpót­lásijegyért lehet venni, hanem az üzlet, lakás elvételével ért tulajdoni sérelem kárpótlásaként adott kárpótlási jeggyel is lehet árverezni, és azon termőföldet lehet vásárolni. Ha állami gazdaságé volt a föld A kárpótlási törvény 27. paragrafusa az állami gazdaságok földterületén le­folytatandó árverésekre is a szövetke­zeti földek árverésére vonatkozó szabá­lyok megfelelő alkalmazását írja elő. Az árverés során a résztvevők jogo­sultságát vizsgálni kell. Az a) pontban meghatározott jogosultságot a kárren­dezési hivatal által kiadott határozat tartalmazza. A b) pont alatti feltétel megvalósulásáról a szövetkezet vagy állami gazdaság állít ki igazolást és azt az árverés megkezdésekor át kell adni; az állandó lakóhelyet az árverező vagy a személyi igazolványával, vagy a helyi önkormányzat által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolja. Az adott árverésen továbbá csak az vehet részt, aki letétbe helyezi az őt megillető kárpótlási jegyeket, illetve utalványokat, valamint vállalja: öt évig a megszerzett termőföldet nem vonja ki a műveléséből és azt mezőgazdasági szempontból hasznosítja, vagyis a ter­mőföld művelési ágának megfelelő ter­melést folytat. Nem minősül a haszno­sítási kötelezettség megszegésének, ha az új tulajdonos szünetelteti a terme­lést, de változatlanul gondoskodik a termőtalaj védelméről, a terület fertő­zés- és gyommentes állapotban tartásá­ról. Ezen kötelezettségek megszegőitől a földet kártalanítás nélkül állami tu­lajdonba kell venni és árverés útján kell értékesíteni. Tejtermelők világtalálkozója Budapesten A Vili. holstein-fríz világkonferenci­ára csaknem 40 országból, több mint 300 tejtermeléssel foglalkozó szakember érkezik június elején Magyarországra. A budapesti tanácskozáselőkészítésejól halad. A nemzetközi előkészítő bizott­ság tájékoztatása szerint várhatóan az egyhetes eszmecserén alakul majd meg a Holstcin-friz Tenyésztők Világszövet­sége. Ez utóbbi esemény kiemelkedő fontosságot ad a találkozónak. A magyar tenyésztőknek e területen rangjuk van a világban, hiszen a ’70-es években az USA-ból és Kanadából im­portált holstein-fríz fajtának hazánk­ban alakult ki a legnagyobb létszámú es genetikailag legértékesebb tenyészete Európában. Többek között ennek is kö­szönhető — a szakemberek véleménye szerint —, hogy egészen a közelmúltig növekedett a tejtermelés hazánkban. Ez az irányzat azonban megtorpant, sőt várhatóan jelentősen csökkenni fog a tejtermelés. Ennek egyik okaként emlí­tik, hogy ebben az évben megszűnt a tej­termeléshez, illetve -fogyasztáshoz nyújtott költségvetési támogatás. A vi­lágon egyébként Új-Zélandon kívül csak Magyarországon nem támogatják a tejgazdaságot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom