Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-24 / 71. szám
6. oldal, 1992. március 24. PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC PÉNZ-TÁRCA A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat a bőrünkben. Hát akkor meg (Mű)Kincskereső 2, Mint sorozatunk előző részében kifejtettük, a műtárgyaknak kincsképző — tőke — funkciójuk is van. A gazdag ember évszázadok óta szívesen fordul a műtárgyak világa felé, a befektetés, a mecenatúra az, ami a műalkotást — az esztétikai érték elismerésén túl — valódi tőkévé teszi. Szakértőnk dr. Gergely Pál, a Fortuna 11 galéria ügyvezető igazgatója. — Honnan lehet tudni, hogy akit támogatok, amit vásárolok, a jövőben a mai befektetés többszörösét fogja érni? ■— A fejlett piacgazdaságú országokban a műtárgyaknak ugyanúgy megvan a kialakult piacuk, ha tetszik tőzsdéjük, mint bármi másnak. A műtárgy tehát ugyanúgy viselkedik ezen a piacon, mint például az értékpapír a tőzsdén. Az értékét a kereslet-kínálat törvényei szabják meg. A művész neve azonban márkajelzés, értéket és árat befolyásoló védjegy. — Magyarországon a helyzet jelenleg ugyanaz, mint az áru- és értéktőzsdék esetében: kialakulatlan a piac. A műkereskedők azért igyekeznek szaktudással és piacismerettel pótolni olyan hatásokat, amelyeket másutt csak a piaci megmérettetés közvetíthet. Az üzleti kockázat ezért a műtárgybefektetésekben éppen abban rejlik, hogy helyesen tudom-e megítélni az illető műtárgy értékét — természetesen az adott pillanatban. Ez azt eredményezheti, hogy a befektető a várható hasznot kevesellheti a befektetés nagyságához, kockázatához képest. E kockázat pedig úgy csökkenthető, hogy a befektető már értékesült vágy többször értékesük műalkotást vásárol. Magyarán: régit vesz. Sok esetben ugyanis az értek egyenes arányban no a műalkotás korával. — A spekulációs célból befektető számára azonban a kortárs műtárgy vásárlása ajánlott. Ekkor ugyanis az invesz tor bízhat abban, hogy egy relatíve kis befektetés többszörös hozadékot termel. — Mindehhez persze idő kell, hiszen a műtárgybefektetések nem rövid távon hozzák meg joggal elvárható hasznukat. Hosszú távra szólóan viszont csak a valóban gazdagok spekulálhatnak, illetve azok, akik tőkéjük lekötését hosszú ideig el tudják viselni. Sajnos, ez a réteg nálunk nagyon „vékony”, így a befektetőket nagyon meg kell becsülni. Nem véletlenül van hosszú ideje kínálati piacuk a műtárgyaknak. Igaz, vannak divatos stílusok és irányzatok, mint például az impresszionizmus, a szecesszió vagy az ART-DECO, de azért mostanában sokkal több dolgot akarnak eladni, mint vásárolni. Ezért ma sokkal könnyebb venni, mint eladni. — Mi kell az eddig említetten kívül a műtárgybefektetések biztonságához? — Természetesen az intuíció kevés — szakértelem is kell. Ez vagy megvan a befektetőnél, vagy — mint minden—ez is megvásárolható a műkereskedőnél. Márpedig ha egy sikeres befektető-műkereskedő páros ki tud alakulni, hihetetlen vagyonokat lehet összegyűjteni. Ha akkor sikerül egy tehetséges művész alkotásait felvásárolni, amikor az még ismeretlen, akár rövid távon is jelentős haszon érhető el. — Egy bejektető portfóliájában milyen arányban határozná meg a műalkotások nagyságrendjét? — Ezt lehetetlen megoldani. Egy portfolió annál jobb, minél színesebb, minél sokrétűbb. A leglényegesebb azonban a befektethető tőke nagysága. Ezért a kisbefektető is jól választ, ha kortárs műtárgyba akar invesztálni. De dönthet úgy is, hogy a pénzét valamelyik befektetési társaságnak adja, ha nem maga kíván a tőke forgatásával foglalkozni, és ha a befektetését biztonságban akarja tudni. A befektetéshez, a műgyűjtés megkezdéséhez, kortárs műalkotások esetén már néhány tízezer forint is elegendő, ha nem „holnap”-akarom kivenni a befektetés hasznát. Ezért célszerű, ha az „amatőr befektető”, a kezdő műgyűjtő műkereskedőhöz fordul, mielőtt megtakarítását — portfolióját — színesítendő, műalkotások vásárlásába kezdene. Merth László A MAGYARORSZAGI PRIVATIZÁCIÓ SAJÁTOSSÁGAI A válságot fellendülés követi? Minden lehetőség megvan rá, hogy az idén kilábaljon mély válságából a hazai baromfitermelő és -feldolgozó ipar. Ezt Papócsi László, a Bábolna Rt. vezérigazgatója jelentette ki a Bábolnán tartott nemzetközi brojlertenyésztési konferencián. Optimista megállapítását arra alapozta, hogy a baromfi- tenyésztés sajátossága a gyors tőkeforgás és, megtérülési idő,, valamint az, hogy a nagy válságokat rendszerint fellendülés követi. A vezérigazgató véleménye szerint Magyarországon évi 200 000—220 000 tonna vágottbaromfihús-termelésre van lehetőség, amit részben belföldön, részben a környező országokban és az úgynevezett szabad dolláros piacokon, például az arab országokban lehet értékesíteni. Ezzel kapcsolatban a vezér- igazgató a szakemberek figyelmébe ajánlotta, hogy a jövőben a nagy testű, 2 kilogrammon felüli és több fehérjét tartalmazó csirke felé tolódik el a kereslet. INGYENES TANÁCSADÁS Nevesítik a vagyont • Dr. Sárossy László: Bizalommal fordulhatnak a megyei földművelésügyi hivatalokhoz. Az átalakulási törvény úgy rendelkezik, hogy március 20-ától kell megrendezni, megszervezni az úgynevezett vagyonnevesítő közgyűléseket. Várható, hogy ezeken a közgyűléseken parázs vitákra is sor kerül majd, ezért az egyik főszerep nyilvánvalóan a jogászoké lesz. De vajon hova fordulhatnak az érintettek? Honnan kaphatnak jogi tanácsot, védelmet, szolgáltatást? — kérdezte a Falutévé riportere dr. Sárossy Lászlót, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkárát. — A tanácsra szorulók bizalommal fordulhatnak a megyei földművelésügyi hivatalokhoz, valamint a nyolc köztársasági megbízott irodájához és természetesen a Földművelésügyi Minisztériumhoz, valamint a Gazdakörök Országos Szövetségéhez is — hangsúlyozta dr. Sárossy László. — Azonnal nevet, címet tudunk adni, ahol megfelelő jogi szakértő áll majd rendelkezésükre. — Mennyit kell ezért a szolgáltatásért az igénybe vevőknek fizetniük? — Ez iszolgáltatás teljesen díjtalan. !AI felkért szakembereket a költségvetés, .illetve a minisztérium fogja fizetni, tehát nem kerül egyetlen fillérjükbe sem azoknak, akik hozzájuk fordulnak az adott témakörben. Azt hiszem, biztosra vehető, hogy egy semleges, független szakértő kellő védelmet nyújt az élőterjesztőknek, ha úgy tetszik, a szövetkezeti vezetőknek, de természetesen megfelelő módon biztosítja azt is, hogy a tagok érdekei se szenvedjenek csorbát. — Egyszóval, nem jogi képviseletről, hanem szaktanácsadásról, szolgáltatásról van szó? — Pontosan ezt kínáljuk. Nemzetközi összehasonlításban a magyarországi privatizáció eddigi menete kifejezetten sikeresnek minősíthető. Nagy-Britanniában 12 éve zajlik az a részprivatizáció, amely egy erős belső forrásokkal rendelkező működő piacgazdaságban csupán a nemzeti vagyon szerény részére terjedt ki. Chilében 500 privatizációs akciót hajtottak végre 15 év alatt. Németország volt keleti tartományaiban a vállalatok gyors és jellemzően áron aluli eladására helyezik a hangsúlyt, s kevésbé van jelentőségük a bevételeknek. Mindezt egy 300 főnyi apparátusú Treuhandanstalt bonyolítja le, amelynek a hatalmas belnémet vásárlóerő mellett a vállalatok 15%- át sikerült eladnia egyéves működése alatt. Az Állami Vagyonügynökség teljes létszáma 140 fő. 1991. szeptember végén a magyar vállalatok 35%-a volt érintve valamilyen formában a privatizációs folyamatban. 1992 végére ez a részarány meghaladja majd a vállalatok 2/3-át. A kelet-európai országokban sajátos elképzelések és tervek születtek a privatizációra. Többségükben még nem, vagy éppencsak most indult be a folyamat. Csehszlovákiában és Lengyelországban az állami vagyon szétosztásával kísérleteznek. A formaválasztásban jelentős szerepet játszott, hogy a külföldi befektetések és a hazai megtakarítások mértéke nem elegendő a vállalatok átalakításához, s hiányoznak az aktív kezdeményező rétegek a gazdasági életből. Globálisan nézve tehát, ha vitáink tükrében olykor nem is így tűnik, de Magyarországon a világ és a gazdaságtörténet leggyorsabb privatizációja zajlik (Németország mellett), összességében kedvező a nemzetközi megítélés. Bizonyítja ezt, hogy a térségbe áramló működőtöké többsége Magyarországot választja. Ezt támasztja alá a mintegy 9 ezer új vegyes vállalat. Regionális összehasonlításban nézve minden problémánkkal és fogyatékosságunkkal együtt egy működő privatizációs rendszer él, funkcionál és halad előre, amely sok milliárd forintot hoz az államkasszának. A legalapvetőbb sajátosság, hogy Magyarországon piaci alapokra helyezett privatizáció zajlik. Ezt számos — igazából jelentőssé csak most váló — tényező alapozta meg. A vállalatvezetők jelentős része már korábban szinte teljesen kikerült az ágazati minisztériumok közvetlen irányítása alól, s többé- kevésbé elindult a piacgazdasági üzletemberré válás útján. Viszonylag széles társadalmi réteg szerzett tapasztalatokat a magángazdálkodás korlátozott, de számos és változatos formájában. Elkezdődött a 'pénzügyi rendszer kiépítése, amely a modern piacgazdaság létrejöttének nélkülözhetetlen feltétele. A privatizációs folyamat a világ minden országában éles viták tárgya, hiszen azt érdekek összeütközése, a társadalom és a tulajdoni struktúra történelmi jelentőségű átrendeződése kíséri, „fájdalommal”, vesztesek és nyertesek ellentétével jár. Ez Magyarországon is így van, s természetes, hogy így van. Ha Harold MacMillan megvádolta Margaret Thatchert, hogy a privatizációval „kiárusítja a családi ezüstöt”, akkor nincs csodálkoznivaló hazai vitáinkon. (Az Állami Vagyonügynökség Helyzetkép és privatizációról — 1991 című kiadványából.) A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI Érvényben: 1992. március 23-án Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 137.37 137,72 138,07 Ausztrál dollár 61,17 61,32 61,47 Belga frank (100) 233,39 233,97 234,55 Dán korona 12,38 12,41 12,44 Finn márka 17,63 17,68 17,73 Francia frank 14,14 14,18 14,22 Holland forint 42,67 42,78 42,89 fr font 128,26 128,58 128,90 Japán yen (100) 59,99 60.14 60,29 Kanadai dollár 67,18 67,35 67,52 Kuvaiti dinár 271,90 272,59 273,28 Német márka 48,04 48,16 48,28 Norvég korona Olasz Ura (1000) 12,24 12,27 12,30 63,92 64,08 64,24 Osztrák schilling (100) 682.58 684,28 685,98 Portugál escudo (100) 55,78 55,92 56,06 Spanyol peseta (100) 76,08 76,27 76,46 Svájci frank 52,94 53,08 53,22 Svéd korona 13,25 13,28 13,31 Tr. és cl rubel 27,43 27,50 27,57 USA-dollár 80,46 80,66 80,86 ECU (Közös Piac) 98,25 98,50 98,75 A MAGYAR NEMZETI BANK VALUTA (BANKJEGY- ÉS CSEKK ) ÁRFOLYAMAI Érvényben: 1992. március 23-án Vételi Eladási Pénznem árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 136,32 139,12 Ausztrál dollár 60,70 61,94 Belga frank (100) 231,64 236,30 Dán korona 12,28 12.54 Finn márka 17,48 17,88 Francia frank 14,04 14,32 Görög drachma (100) 40,99 41,83 Holland forint fr font 42,35 43,21 127,28 129,88 Japán yen (100) 59,54 60,74 Kanadai dollár 66,65 68,05 Kuvaiti dinár 269,84 275,34 Német márka 47.68 48,64 Norvég korona Olasz líra (1000) 12,15 12,39 63,44 64,72 Osztrák schilling (100) 677,48 691,08 Portugál escudo (100) 55,37 56,47 Spanyol peseta (100) 75,51 77,03 Svájci frank 52,54 53,62 Svéd korona 13,15 13.41 USA-dollár 79,88 81,44 ECU (Közös Piac) 97,52 99,48 VALUTÁK A FEKETEPIACON USA-dollár Német márka Svájci frank Osztrák schilling 76-80 forint 50-52 forint 54-54 forint 7,10-7,30 forint AGRÁRVILÁG FŐSZERKESZTŐJÉNEK ROVATA Kérem a panaszkönyvet! Illetve kérném, de nem adják. Nem, az istennek sem. Kis csapatunk gyors vacsorára tért be az országunk háza melletti büfébe. A zárásig — ha nem csalt az órám —éppen 20 perc volt hátra. A szőke eladónő hajnali, álmos, meggyötört tekintettel, pilláját remegtetve fölnézett, és emígyen szólott hozzánk: — Csak elvitelre van! Örüljenek, hogy kiszolgálom magukat. Mit gondolnak, ki fog mosogatni, maguk vagy én? Mindjárt zárunk. — Meg kell jegyeznem: a hölgy nem a szépségverseny győztese fajtájából való volt, emelt hangja, gőgös modora, még inkább arra buzdított, hogy szokásomtól eltérően, kissé erőszakosra vegyem a figurát: — Akkor virsli helyett a panaszkönyvet adja ide! A hölgynek arcizma sem rán- dult, így válaszolt: — AzJ megeheti. Ezt már a kasszánál ülő korosabb hölgy sem tudta elviselni, és ráripakodott fiatalabb munkatársára: — Tessék rendesen kiszolgálni a vendéget! Megkaptam a virslisalátát, nekiálltam falatozni. Az túlzás, hogy jóízűen, de bevégeztem a vacsorát. Kifelé indultam az üzletből, amikor nagy ricsajt hallok. Látom ám, hogy most meg kedves kollégám veszekszik az ifjú hölggyel. Az eladónő szavait vissza tudnám adni, ámde olyan ocsmányul beszélt, ki nem hagyva egyetlen felmenőnket sem, hogy inkább megtartjuk magunknak a szemétdombra való szöveget. Kollégám azonmód tollat ragadott, és nekiállt leírni a bűbájos történetet a panaszkönyvbe. Miközben pedig együtt fogalmaztuk az irodalmi alkotást, mellénk lépett egy öregúr, és így summázott: — Ne idegeskedjenek az urak, lesz még az ifjú no munka- nélküli, ha így folytatja. Lesz? FÖLDÁRVERÉS — KÉT MÓDON így válhatunk földbirtokossá A kárpótlási jegy felhasználható árverésen termőföld megvásárlására. Jelenleg a termőföldnek nincs kialakult forgalmi értéke. A Közös Piac országaiban a föld igen magas értéket képvisel. Megelőzendő a spekulációs vásárlásokat és figyelembe véve, hogy a kárpótlási törvény egyik célja a volt tulajdonosok részére lehetővé tenni egykori tulajdonuk visszaszerzése lehetőségének ;me.gj?renuését,. .ezért, a, jogosuld, kör és a termőföld vásárlására felhasználható 'kárpótlási jegyek mennyisége korlátozott. Csak saját jogon Mindenki csak az őt megillető kárpótlásijegyét (utalványát) használhatja föl, tehát az úgynevezett felvásárolt vagy másoktól egyéb módon megszerzett jegyek ellenében nem lehet termőföldtulajdont szerezni. A törvényes öröklés jogcímén megszerzett kárpótlási jegyek saját jogúaknak tekintendők. Az árverési körön belül is kétféle árverést különböztethetünk meg. Az egyik a kárpótlási törvény 27. paragrafusa (2) bekezdésében előírt árverés. Ennek során olyan állami tulajdonú föld kerül árverésre, amely nem a kárpótlási törvény 2. sz. mellékletében felsoroltjogszabályok alkalmazásával került az állam tulajdonába, és ezen az árverésen a jogosult az őt megillető jegyével vehet részt, egyéb korlátozás nincs. Ennél szűkebb a szövetkezeti földek és az állami gazdaságoknak az előbb említett körön kívüli földjeik árverezése során termőföldet szerezhetők csoportja. Ugyanis az adott árverésen csak az vehet részt: a) akinek az elvett termőföldje a szövetkezet (állami gazdaság) tulajdonában vagy használatában van (illetve korábban volt, de az árverés időpontjáig kikerült a szövetkezet tulajdonából vagy használatából); b) aki a termőföldet árverező szövetkezetnek 1991. január 1-jén és az árverés időpontjában is a tagja; c) akinek 1991. június 1-jén abban a községben, városban volt az állandó lakóhelye, ahol az árverező szövetkezet termőföldterülete van. Ezek a feltételek vagylagosak, tehát bármelyik fennállása esetén a jogosultság fennáll. így előfordulhat, hogy akinek több településen volt termőföldje, bármelyik településen jogosult árverezni; de dönthet úgy is, hogy az összes kárpótlási jegyét egy árverés alkalmával használja föl. Egyébként a vagylagos feltételek teszik lehetővé azt is, hogy aki időközben elköltözött abból a községből, ahol a földje volt, most ne menjen oda vissza árverezni, hanem az állandó lakóhelyén lehetősége van termőföldet vásárolni. Nagyon fontos: termőföldet nemcsak az elvett föld után kapott kárpótlásijegyért lehet venni, hanem az üzlet, lakás elvételével ért tulajdoni sérelem kárpótlásaként adott kárpótlási jeggyel is lehet árverezni, és azon termőföldet lehet vásárolni. Ha állami gazdaságé volt a föld A kárpótlási törvény 27. paragrafusa az állami gazdaságok földterületén lefolytatandó árverésekre is a szövetkezeti földek árverésére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazását írja elő. Az árverés során a résztvevők jogosultságát vizsgálni kell. Az a) pontban meghatározott jogosultságot a kárrendezési hivatal által kiadott határozat tartalmazza. A b) pont alatti feltétel megvalósulásáról a szövetkezet vagy állami gazdaság állít ki igazolást és azt az árverés megkezdésekor át kell adni; az állandó lakóhelyet az árverező vagy a személyi igazolványával, vagy a helyi önkormányzat által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolja. Az adott árverésen továbbá csak az vehet részt, aki letétbe helyezi az őt megillető kárpótlási jegyeket, illetve utalványokat, valamint vállalja: öt évig a megszerzett termőföldet nem vonja ki a műveléséből és azt mezőgazdasági szempontból hasznosítja, vagyis a termőföld művelési ágának megfelelő termelést folytat. Nem minősül a hasznosítási kötelezettség megszegésének, ha az új tulajdonos szünetelteti a termelést, de változatlanul gondoskodik a termőtalaj védelméről, a terület fertőzés- és gyommentes állapotban tartásáról. Ezen kötelezettségek megszegőitől a földet kártalanítás nélkül állami tulajdonba kell venni és árverés útján kell értékesíteni. Tejtermelők világtalálkozója Budapesten A Vili. holstein-fríz világkonferenciára csaknem 40 országból, több mint 300 tejtermeléssel foglalkozó szakember érkezik június elején Magyarországra. A budapesti tanácskozáselőkészítésejól halad. A nemzetközi előkészítő bizottság tájékoztatása szerint várhatóan az egyhetes eszmecserén alakul majd meg a Holstcin-friz Tenyésztők Világszövetsége. Ez utóbbi esemény kiemelkedő fontosságot ad a találkozónak. A magyar tenyésztőknek e területen rangjuk van a világban, hiszen a ’70-es években az USA-ból és Kanadából importált holstein-fríz fajtának hazánkban alakult ki a legnagyobb létszámú es genetikailag legértékesebb tenyészete Európában. Többek között ennek is köszönhető — a szakemberek véleménye szerint —, hogy egészen a közelmúltig növekedett a tejtermelés hazánkban. Ez az irányzat azonban megtorpant, sőt várhatóan jelentősen csökkenni fog a tejtermelés. Ennek egyik okaként említik, hogy ebben az évben megszűnt a tejtermeléshez, illetve -fogyasztáshoz nyújtott költségvetési támogatás. A világon egyébként Új-Zélandon kívül csak Magyarországon nem támogatják a tejgazdaságot.
