Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-23 / 70. szám
PETŐFI NÉPE 1992. március 23., 7. oldal KÖRNYEZETÜNK „Tájidegen” gazdák Új államosítás a Felső-Kiskunságban? Végre megkezdődhet az új földosztás: lezárulhat az ősi pör a Felső-Kiskunságban is. A gazdák közül többen már saját földbe vethetik a tavasziakat. Reménytelennek tűnő csatát kezdtek viszont a jussért azok az egykori tulajdonosok, akiknek a földjeik természetvédelmi területen vannak. Ezek a földek nem adhatók vissza, mert az állam tulajdonába kerülnek. Az új államosítás ellen szervezkedik Faddi József, a régió kisgazdapárti képviselője ... — Azok, akik úgy határoztak, hogy a védelem alatt levő térségek nem privatizálhatok, nem ismerik a paraszti gondolkodást — mondja dühösen Faddi József. — Mi rettegünk, ha azt halljuk: „csereingatlan”. A kolhozszervezés idején fizettek ki így bennünket. A kiváló, faluhoz közel eső parcellák helyett távol, a homokhegyek között kaptunk valamit. Megértem a társaimat, akik ragaszkodnak az eredeti tulajdonhoz, és tiltakoznak a törvény bántó paragrafusai ellen. Hát tőlünk akarják megvédeni a natú- ra rejtett értékéit? Mi vagyunk „tájidegenek” a pusztákon? A parasztember sosem ártott a környezetének, sőt elemi érdeke volt, hogy nagyon vigyázzon a növényekre és az állatokra. A nagyüzemek, a monokultúrás kolhozok és szovhozok tettek kárt. Méretlenül szórták a kemikáliákat. Hogy a termelés kockázata minimális legyen, permetlével öntöztek, ha volt baj a fán, ha nem ... — A tanyák környékére nem vonatkozik ez a törvény? — Ma már kevés gazda él a pusztán. Kipofozták onnét őket. Most szívesen mennének vissza. Ismét élet költözne a vidékre. Rendben tartott fehér falú épületek, jószágok a ház körül,, erdők, gyümölcsösök, szőlők. így nézett ki hajdan a Felső-Kiskunság. És sem a pásztorok, sem a földművelők nem lőtték a túzokot, nem irtották a réti csenkeszt vagy a mocsári gólyahírt. így, kihaltan, az alföldi táj nem rezervátum, hanem egy nagy hazugság . .. Olyan állapotot konzerválnak a természetvédők, ami a kommunizmus idején született. — ön szerint sikerülhet a törvénymódosítás? — Hamarosan magam fogom indítványozni a parlamentben az igazságtalan paragrafus törlését. A törvényalkotók nem ismerik az életet! írtam már eddig is sokfelé. Keresztes K. Sándor miniszternek és Antali József kormányfőnek. De úgy tűnik, nem értik meg, hogy ez az igazi probléma. Mindenféle nemzetközi ígéretekre és egyezményekre hivatkoznak, de ezzel nem tudnak meggyőzni itt senkit sem. Úgy tűnik, csak akkor hajlandók figyelni a parasztság szavára; ha nyomatékosabban is hangot adnánk a tiltakozásnak. — Önök a szerveződő peszérada- csi tájvédelmi körzet ellen is tiltakoznak? — Természetesen. Fölháborító, hogy az egyeztető értekezletek szervezői nem hívták meg a megbeszélésekre az igazi birtokosokat. A régi beidegződések • Nem értem, hogy miért féltik tőlünk a természetet ? — mondja Faddi József országgyűlési képviselő. szellemében csak a tsz- és az állami gazdasági vezetőkkel tárgyaltak. Ráadásul megint csak a gazdák rovására. Higgye el, hogy a kommunizmusban minden, a szövetkezetek szempontjából értéktelennek mondott földet természetvédelmi területté minősítettek át. Nem volt utána gond vele, nem bánthatták a gazdaságot, hogy birtokai gazosak, elhanyagoltak voltak. Én azt mondom: jobban meg kellene néznünk, hogy mit védünk! Mely területről hajtjuk ki az embereket hazug, nepellenes indokokFarkas P. József Keresztes K. Sándor miniszter Faddi József képviselőhöz A földterületvisszaigénylésekre a tulajdonviszonyok rendezése érdekében hozott, a kárpótlásról szóló 1991. évi XXV., valamint a közelmúltban elfogadott szövetkezeti törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról rendelkező törvény vonatkozik. Az utóbbi tes Kerete een rendezi a szövetkezetek jövőbeni sorsát. Ez egyértelműen kimondja, hogy nemzeti park területe, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó és a fokozottan védett területek a vagyonnevesítésbe ne kerüljenek bele [15. § (1) bek. i/pont], A 19. § alapján ezeket a területeket a magyar allam tulajdonába, a természetvédelmi szervek kezelésébe kell adni. Amennyiben a szövetkezet tulajdonából ezáltal földterület kerülne ki, a magyar állam tulajdonában álló csereterülettel kártalanítani kell. A kérdéses területek a Kiskunsági Nemzeti Park részei, valamint Tanya Kunadacson. A kihalt puszták a kommunizmus idején kialakult állapotot védik. Ezeken a vidékeken a tsz-korszak előtt százak, ezrek éltek. a nemzetközi egyezmény hatálya alá is tartoznak, azaz: ÜNESCO MAB bioszféra-rezervátumok. A levelében jelzett Peszéradacsi Tájvédelmi Körzet védetté nyilvánítása — mint rhinden védetté nyilvánítás — hosszú folyamat, előkészítése már régebben kezdődött, természetvédelmi, szakmai javaslatok alapján. Az előkészítés során, a szakágak mellett, az egyeztetések mindig az adott terület tulajdonosaival is megtörténnek. A tájegység olyan természeti értékekkel rendelkezik, amelyek másutt nem találhatók az országban és ezeknek az élőhelyeknek a fennmaradását a jövő nemzedékek számára is biztositanunk kell. A védetté nyilvánítással a tanyavilágot nem kívánjuk megszüntetni, a tanyákon és környezetükben a hagyományos gazdálkodás tovább folytatható, ezt a terület kezelési szabályzata is rögzíti. Sőt, egy új alkalmat kínál a térségben lakóknak az idegenforgalomba váló bekapcsolódás lehetőségével. A védett területek, elsősorban nemzeti parkok iránt világszerte egyre nagyobb az érdeklődés, növekszik az ilyen területekre látogatók száma, es a megfelelően kialakított tanyák bekapcsolása a turistaforgalomba az egész térségben fellendülést jelentene. A Világ Természetvédelmi Alap magyarországi képviselőjének levele Faddi Józsefhez (részletek) Jól ismerem a Kiskunságot, de az ország más részeit is, és pontosan tudom, hogy a tanyák hozzátartoznak a tájhoz, a benne lakó emberekkel, állataikkal és az általuk folytatott hagyományos gazdálkodásmóddal. Éppen ezért magam is osztom az Ön véleményét, de a törvény is ezt az álláspontot fogalmazza meg. Különösen természeti értéket képviselő pusztáinkat elsősorban a feltörés, illetve a műtrágyázás veszélyeztette, (illetve a jövőben az erdősítés). Ezeket nemcsak akkor kell védeni, ha különleges növények vagy állatok élőhelyei, hanem bizonyos mennyiségben akkor is — hagyományos művelést folytatva rajtuk —, ha megnevezhető különlegességek nem élnek rajtuk. Minden élőhelytípus csak úgy tartható fenn, ha megfelelő méretű. Kérem, ne feledje, pusztáink kiterjedése 1,2 millió hektárra csökkent és ennek több mint a fele mütrágyázott, illetve felülvetett gyep. A kérdéses termőterületek termőképességére mindössze egyetlen adatot szeretnék megemlíteni. A Kiskunsági Állami Gazdaság tulajdonában lévő gyepterületek aranykorona-értéke nem éri el az ötöt. Sok más példát is lehetne hozni, de felesleges, hiszen mindenki tudja, védelemre érdemes területek csak ott maradtak fenn, ahol nem folyt intenzív gazdálkodás. Ott, ahol jó termőtalaj van, már a múltban is igen intenzíven gazdálkodtak, következésképpen a valamikor természetes állapotnak ma már nyoma sincs. Ott, ahol valamikor szőlő- és gyümölcskultúra virágzott, ma sincs védett terület és soha nem is lesz. Ott viszont, ahol ma még nyílt homoki gyep van és azt a terület adottságának megfelelően legeltetik, jól megfér egymás mellett a védettség és a gazdálkodás évszázadokon keresztül folytatott módja. Tizenhét éve dolgozom a természetvédelemben. Ez idő alatt meglehetősen sok tapasztalatot gyűjtöttem és konkrét tényekkel is bizonyítani tudom, hogy a falusi turizmusba bekapcsolt nemzeti park lényegesen több bevételhez juttatja a lakosságot, mint a mezőgazdasági termelés. Mivel magam is agrárszakember vagyok, nem óhajtom e szakterületet semelyik másik mögé sorakoztatni pusztán szimpátia alapján. A tények azonban tények, azokat csak érvekkel lehet megcáfolni. Mindez nem azt jelenti, hogy nem vagyok lelkes támogatója az ősgyepeken folytatandó gazdálkodásnak vagy az ott élő őshonos magyar háziállatfajták megmentésének. Utóbbiak érdekében a közelmúltban akciót is indítottam. A kárpótlási törvényre való hivatkozás — amelynek vonatkozó pontját ön ugyan nem támogatja — megítélésem szerint semmiképpen sem sértheti súlyosan a mezőgazdasági lakosság érdekeit. Bizonyára tudja, hogy az ország területének 6,75 %-a áll természetvédelem alatt, azaz 588 000 hektár. Ennek fele erdő, illetve 10% művelésből kivont terület. Vajon tényleg sérti-e a mezőgazdasági lakosság érdekeit, ha 250 000 hektár alacsony aranykorona-értékű területen a természetvédelem jelen van. vagy netalán meghatározó? Aligha hiszem. Ha mégis, akkor viszont hiába akarunk Európához csatlakozni. Bizonyára Ön azt is jól tudja, hogy a védett területeken is folyik gazdálkodás, sőt az a jövőben sem szűnhet meg. Haraszthy László Környezetünk Szerkeszti: Farkas P. József, Walter Péter felvételei. POSTALÁDÁNKBÓL Miért tették tönkre a kunszentmiklósi főteret? Osztályommal nemrég meglátogattuk a kiskunsági Petőfi-emlékhe- lyeket. Az utóbbi időben sokat olvastunk a Petőfi Népében a szépülő Kunszentmiklósról. Éppen ezért nagy várakozással érkeztem kis csapatommal a Felső-Kiskunság neves településére. Régi emlékek hívtak. A nyarakat évekig Dömsödön töltöt- temés sokat átjártunk Kunszentmik- lósra. Amit most láthattam elbor- zasztott. A város szépen, épen megőrzött főterét elcsúfították, tönkretették. A városháza, a templom, a Virágh- kúria és a gimnázium olyan érteke volna országunknak, mint a kalocsai Szent Háromság tér, az érseki kastély tere. Nos, ettől a kincstől is megfosz- tottákja jövőt a várostervezők. Közvetlenül a mesterien .rendbehozott Viráfeh-kúria jnellé építenek egy mamgtrumot. Állítólag sportcsarnok IdfcaaLegyen bármi: borzasztó. Nem mikor jutunk el már odáig, ÍHp.Jfty városközpont megformálá- iffiMfa szakemberek véleményét is kiSflnk. Vagy ha kértek véleményt -— ezt ugyanis föltételezem —, jó lenne, fia olyan embertől származna a jótanács, akinek van ízlése és érti a szakmáját. Fölháborodásomat biztosan megérti az, aki ellátogat—Petőfi útjait járva — Kunszentmiklósra. Bartalis Erzsébet Kalocsa * * * Bartalis Erzsébet kalocsai tanitó- nő véleményét eljuttattuk Kladács Györgyi városépítő mérnökhöz. Kunszentmiklós távlati fejlesztési tervének az elkészítőjéhez. — Őszintén megmondom egyetértek a levélíróval — mondta. En is ajánlhattam volna jobb helyet is a nagy tömegű újépületnek, de az előkészítésben, az engedélyezési eljárásban nem vettem részt. A várostervezői megbízást később kaptam. Szerintem a kész sportcsarnok külső megjelenése azért njajdnhenti a helyzetet. Az épület illeni fog a környezetébe. Láttam a terveket és aztlij megfigyelhettem, hogy a tervező Udllektíva mindent megtett, hogy fölolqjp az aránytalanságokat. A FŐTEREKKEL KEZDIK? Szépülnek falvaink • Izsák, Szabadság tér. A megyet járva láthatjuk: az önkormányzatok igyekszenek áldozni a rájuk bízott települések szépítésére is. Egyre 1 m ** több helyen esinősítjük a főteret, a falusi közélet fórumát, a találko/ zások, ünnepségek színhelyét. A környezetünk rovatban a jövőben • Tass, Vecsei út, autóbuszváró. szeretnénk bemutatni a sikeres fejlesztéseket. IZSÁK Az idén tavaszra befejeződött a főtér rekonstrukciója. A nagyközség több mint hat millió forintot áldozott azért, hogy a Kecskeméti Városgazdálkodási Vállalat brigádjai igényesen rendbetehessék az emlékművek és a fontos középületek környékét. A Szabadság téren áll az 1848-49-es szabadságharc, valamint a világháborús áldozatok emlékműve. Mint megtudtuk: a nemrég elszállított, a szovjet „fölszabadítok” emlékére állított „Szabó-Bártfai-kő” helyén hamarosan mementót emelnek 1956 hőseinek. TASS Meglátszik a falun, hogy az önkormányzat egyik vezetője, az alpolgármester, művész ember. A Horváth Attila vezetésével munkálkodó tassi faluszépítők szoborparkot terveznek a főtérre. Megpróbálják rendbehozatni a falucska régi épületeit. Szeretnék, ha a központtol távolabb eső területeken is rend lenne. A faluszéli autóbuszváró a közelmúltban épült. Ä távolsági járatok mindegyik megállójához terveznek hasonlót. f; F.’j. IZARAD AZ ALFÖLD? Kísérletek a vízutánpótlásra fém eszi meg a kutya a telet” tartja a szólás, de vajon mi történik a téli'csapadékkal? Javakorabeli embernek kell ahhoz lenni, hogy hátságperemi belvizekre emlékezhessen valaki. Említésre talán csak az 1968-as, illetve az 1970-es év érdemes. Az azóta eltelt 22—24 év csapadékösszege is messze az elvárt alatti, de különösen hátrányos következményekkel jár a téli félév csapadékhozamának rendszeres elmaradása a területi átlagtól. Ahol a helyi vízgazdálkodási infrastruktúra lehetővé teszi, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága igyekszik a védett területek növény- es állatvilága életfeltételeinek fenntartása érdekében különböző módon a szükséges vizet pótolni. Korlátozott eredményt várhatunk az alkalmas helyekre fúrt és szélmotorral működtetett talajvíz- kútjainktól. Annak érdekében, hogy a hazánkban költő vagy csak átvonuló vízimadaraink számára fészkelő-, táplálkozó, illetve tartózkodóhelyek álljanak rendelkezésre, kiszáradó szikes tavak, nedves rétek, mocsarak vízhiányát kell mélyfúrású kútból vagy felszíni vízbázisból pótolni. Az elhagyott apaji halastavak 150 hektárt kitevő három egységébe évente körülbelül 900 ezer köbméter vizet szivattyúzunk az egyik közeli csatornából. A megfigyelt fajok — évről évre gazdagabb listája bizonyítja: a beavatkozás eredményes. Fülöpszállás határában az őszszel feltöltött Fehérszék partvonala ma helyenként a közút töltését érinti. A Kígyós-főcsatornából gravitációsan kibocsátott körülbelül 250 ezer köbméter víz 100—140 hektár területet borít be átlagosan 20 cm vastagságban. így helyettesíteni tudja a rendszeresen kiszáradó közeli szikes tavakat. (Kelemen szék, Kisréti-tó, Zab szék, Pipás rét). Tavaly novemberben másodszor is sikerült feltölteni a, Szelidi- tó „farkánál” húzódó természetes laposokat, a Kékesi rétet és a Kapaszkodót. A téli gazdálkodási nyugalom idejére Fűzvölgyicsatornából körülbelül 150 hektár rét árasztható. A betározott 300 ezer köbméter víz a téli hónapok alatt fizikai-mechanikai, biológiai öntisztulás után tavasszal az évről évre vízhiánnyal „küszködő” Sze- lidi-íó féltöltésére fordítható. A minap a tó vízállása, a hiányzó téli csapadék okán csak 220 cm • A rét szélén is mindig lentcbl) van a víz a kutunkban — mondja Kan- csár Péter kunadacsi pásztor. Ha nincs vízutánpótlás, pusztulnak a ritka fajok. volt, a kívánatos 270-től messze elmarad, tehát a természetvédelem, az üdülés és a halgazdálkodás érdekei igénylik a szakszerű, a tó páratlan vízösszetételét megőrző utántöltését. Kákonyi Árpád • Bővizű csatorna Fülöpszállás határában. Az idén megmaradt a víz a Fehér-székben is. \
