Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-19 / 67. szám

Lakitelek, Szentkirály, Tiszaalpár halálra Ítélt kft? Se munka, se pénz, se igazgató • A cégtábla szerint itt a városi tanács költségvetési üzeme található. Nos, nincs már ilyen üzem, helyette azonban van egy kft., nyolcvan munkanélkü­livel. T éeszelnök-helyettes a polgármesteri székben A tiszakécskei polgármester­választás harmadik fordulója járt sikerrel: a város élére ezúttal Tóth Dezső .téeszelnök-helyettes került. — Ön a helyi tsz egyik vezető beosztású embere, most pedig a vá­ros vezetője lett. Bizonyára sokan megvádolják majd, hogy menekül a süllyedő hajóról, s hogy hatalomát­mentés történt az Ön részéről. — Nem én jelentkeztem polgár- mesternek, hanem úgy kértek fel. Soha nem voltak ilyen ambícióim. Érhet vád, hogy elhagyom a süly- lyedő hajót, de ez alaptalan. — Miért vállalta el ezt a pozíciót ? — Úgy érzem, polgármesterként több embernek tudok majd segíte­ni, mint téeszelnök-helyetteskénf — Az államigazgatásban Ön nemigen jártas. Kire számít, honnan vár támogatást? — Legfőképpen a testületre szá­mítok, illetve a jegyzőre. Közösen fogjuk megoldani a problémákat. A harmadik fordulóban két je­lölt került a szavazólistára. Tóth Dezső a helyi kisgazdapárt támo­gatását élvezve, míg a másik jelölt, Csernus Ferenc sokak szerint eleve reménytelenül indult az MSZP szí­neiben. A 11:5 arányban alulma­radt Csernus úr ennyit fűzött vere­ségéhez: — Bármilyen furcsán hangzik, de szívből gratulálok Tóth Dezső polgármester úrnak. Nem savanyú a szőlő, mert nem a vezető személye most a lényeg, hanem a munkája. Rendkívül biztatónak tartom, hogy a kisgazdapárt támogatásával egy volt téeszelnök-helyettes került a város élére. A párt helyi képviselői a kolhoz típusú szövetkezeteket — amelyeknek az új polgármester egyik vezetője volt — általában el­ítélő véleménnyel illették. Ha ez a kettő összeegyeztethető, s a kisgaz­dák egy volt tsz-vezetöben látják a számukra megfelelő jelöltet a pol­gármesteri funkcióra, ez minden­képpen biztató. K. I. Új korszak Lakiteleken Pékség, benzinkút, idősek gondozóháza Valószínűleg ismét nyolcvan ember lesz munkanélküli Tisza- kécskén az Épker Kft. feloszlása miatt. A kécskei költségvetési üzem 1990. december 31-ével ala­kult át Épker Kft.-vé. A helyi ön- kormányzat egy év átmeneti idő­szakra számított, azonban már a kft. létrejötte, pontosabban beje­gyeztetése is igen nehézkes volt, miután az mintegy fél évet vett igénybe. A kezdeti nehézségek után sem lett könnyebb a helyzetük. A kft. sorozatosan maradt alul a verseny- tárgyalásokon, s szinte alig sike­rült egy-egy munkát elcsípniük. Végül a kécskei képviselő-testület úgy látta jónak, hogy egy felügye­lőbizottságot bíz meg a kft. ellen­őrzésével és segítésével. — Jelenleg hogyan állnak az Ep- ker Kft. ügyei? — kérdezem Cser­nus Ferencet, a felügyelőbizottság elnökét. — Rosszul. Most ott tartunk, hogy a helyi munkaügyi központ­nál bejelentettük a nyolcvan dol­gozót, mint várható munkanélkü­lit. . — A munkások most mit csinál­nak? — Nincs munkájuk, jelenleg ál­lásidőpénzt kapnak kézhez. — Ön szerint mi vezetett a mos­tani helyzethez? — Az érdektelenség, hiszen ez a kft. hiába volt az önkormányzat tulajdona, sehonnan nem kapott támogatást. — Mit tud mondani az előzmé­nyekről? — Az előzményekről annyit, hogy körülbelül két évvel ezelőtt, bizalmatlanság miatt, leváltották a költségvetési üzem vezetőjét, s 1991 augusztusában jött az ötlet, hogy alakuljon Épker Kft. az üzemből. Tizenkétmillió törzstőke maradt fenn, a kft. pedig csak egy­millió forintból jött létre. A kft. új ügyvezetője, Berecz László óriási ambícióval kezdte meg munkáját, azonban hamarosan teljes kudarc­ba fulladtak tervei. Novemberben a bizonytalanság tetőpontra há­gott, ekkor interpellációként elő­terjesztettem azt, hogy most már hozzá lehetne nyúlni, fel lehetne használni a törzstőkét. Ezt a javas­latot a testület nem fogadta el. De­cember 31-ével jogilag megszűnt a költségvetési üzem, a kft.-t pedig csak 1992. február 4-én jegyezték be. Berecz László január végén le­mondott, a főkönyvelőnek pedig december 31-éig volt szerződése. Jelenleg törvényen kivüli állapo­tok uralkodnak a kft.-ben. A volt ügyvezető igazgató, Be­recz László sem tud mást monda­ni, mint panaszt: — A második felmondásomat elfogadta a testület, így március 16-ától nem vagyok ügyvezetője az Épker Kft.-nek, azonban ez a meg­oldás sem volt teljes, hiszen senkit sem jelöltek ki a helyemre. — Pedig a testület úgy döntött egyik ülésén, hogy csak akkor men­tik fel, ha lesz olyan, akit Ön helyett kineveznek. — Ez a testület első döntése volt, amikor meg akarták hirdetni a pályázatot az állásra. Ez azon­ban a mai napig nem történt meg. Csak a második felmondási kérel­memre reagáltak úgy, hogy elen­gednek. A felügyelőbizottságot pe­dig kötelezték arra, hogy intézzék el az átvételt, a leltárt és jelöljenek ki utódot. — Akkor a kft.-beli helyzet elég abszurd . . . — Igen, hiszen nekem már nincs jogom semmiféle intézkedéshez, aláírási jogom sincs, de utódom sem. Teljesen áll az élet, patthely­zet van. — Jelenleg hány embernek kell fizetni és mennyit? — Közel nyolcvan embernek, á bérük 80 százalékát. Még mindig van annyi pénz, hogy tudjuk őket fizetni és még eddig nincs adóssá­gunk. Azért is sürgettem felmon­dásomkor a testületet, hogy minél előbb lépni kell, mert adósságok nélkül sokkal könnyebb valakinek újraindítani a kft. életét. — Körülbelül mennyi pénz van még? — A márciusi bért kifutja ... — Egy kft. ha igazán ügyes, el tudja tartani magát. Mi volt az oka a versenytárgyalásokon való soro­zatos bukásoknak? — Itt helyben nem akadt mun­kalehetőség, ha volt is, azt az ön- kormányzat inkább másnak adta. Szinte az egyetlen jól működő munkavégzésünk a temetkezési szolgálat volt. Ezt is elvették tő­lünk, csak azért, mert akadt rá pá­lyázó. A bukások oka az, hogy pechesek voltunk. Két igazán ko­moly tárgyalás volt, az egyik a bu­gaci tornaterem építése, ahol 23 jelentkező volt. Hét fordulóból állt a versenyeztetés, s a második he­lyen álltunk, amikor közölték, hogy tárgytalan a dolog. A másik pedig egy tiszaugi faüzem építése volt, ahol 3 millió forinttal marad­tunk alul. — A kft. felügyelőbizottságának elnöke említette, hogy Ön egy nagyszabású tervet dolgozott ki, csakhogy a képviselő-testület át­húzta a számításokat. — A kécskei Szigma-áruház mellett szerettünk volna felépíteni egy kereskedőházat. Elkészítet­tünk két tanulmánytervet, az egyik sikert is aratott az építtetők köré­ben. A tervezőkkel megbeszéltük, hojgy kiviteli terveket készítenek, előszerződést kötöttünk, előleget szedtünk be, s ebből gyűlt össze tavaly december 20-a körül már több mint 800 ezer forint. Ezután közölték velem, hogy a testület már egy más tervet fogadott el a telek hasznosítására. Ezért kezd­tem el úgy érezni, hogy ezt már nem szabad tovább csinálni. Ez az egy lehetőség volt adott, hogy 10- 15 milliós munkánk lett volna, ami a tavaszi kezdést és talpon mara­dást lehetővé tette volna. — Állítólag Ön már alapított egy betéti társaságot, ahol az állásidő alatt lévő embereket foglalkoztatja. Mi igaz ebből? — A bt. a mai napig nincs beje­gyezve, nem is dolgoztunk semmit, árajánlatainkat szétküldtük, el­képzeléseink vannak, de munkánk egyelőre még nincs. Viszont való­ban az Épker Kft.-től szeretnék majd munkásokat foglalkoztatni, körülbelül tíz-tizenkét embert. — Ön szerint van-e még valami remény arra, hogy az Épker talpon maradjon ? — Ez a kft. már halálra van ítélve. Koczó Ildikó — Vége a háborúskodásnak, a beruházások korszakát éljük — így összegezte a „Mi újság a falu­ban?” kérdésemre adott válaszát Anka Balázs polgármester. — Mivel gazdagodik a település? — A napokban a 44-es út mentén elkészült a benzinkút, s reméljük, hogy a konkurenciával megszűn­nek a tankolás körüli korábbi pa­naszok. A három vállalkozónak az erdőgazdaság adta a területet, ahol majd gazdabolt is épül, s lesz presszó, gyorsbüfé. Sőt azt is vál­lalták — és ennek leginkább a ka- pásfaluiak örülhetnek —, hogy konténerből PB-gáz-palackot is árusítanak. Ugyanitt később lesz majd szervizműhely, autómosó és kis bevásárlóközpont. Mindez a Kecskemét felől, a 44-es úton érke­zőknek is jó szolgálatot tesz. De hogy a falu másik végéről érkezők se panaszkodjanak, egy kécskei vállalkozó még ebben az évben szintén üzembe helyezi a benzinku­tat. — Egy üdülőterületen a kereske­delemre, a szolgáltatásra különösen oda kell figyelni. Mit terveznek erre a szezonra? — Tudjuk, minden ember a pi­acról él. Talán ezért is a piactér mellé csoportosulnak a kereske­dők. Az önkormányzat közműve­sített telkén épül egy húsbolt. Má­justól pedig már nem kell Tisza- kécskéről vagy Kecskemétről hor­dani a kenyeret sem, mert elkészül a pékség. Az egységes kép kialakí­tása miatt egy pavilonsor építését tervezzük, ahol különféle kereske­delmi és szolgáltatóegységek lesz­nek. Erre a jelentkezőkkel építőkö­zösséget hozunk létre. Az idén ez a blokk is elkészül. Ugyanebben a tömbben — a piactér és a sportpá­lya között — tekepálya is lesz. — Mi a tervük a korábban bezárt bölcsőde épületével? — Ott egy hónapon belül meg­nyitjuk az idősek gondozóházát, ahol az egy-kétágyas szobákban tíz főt tudunk bentlakással ellátni. Igaz, az üzemeltetési fonnáról, a térítési díjról még nem született ha­tározat, de hamarosan eldöntjük. Az átalakítás egyébként másfél millió forintba került. Ezzel a rá­fordítással ugyanott idősek klubja is lesz, s helyet kap az épitményben a házigondozó szolgálat. A hat­száz adagos községi konyha pedig győzi az étkeztetést, hiszen a jelen­legi kihasználtsága 80 százalékos. — A termálvíz miatt nyáron so­kan keresik fel Lakiteleket. — A szezonban hét végén több mint kétszer annyian vagyunk, mint a település lakossága, ami 4521 fő. Múlt évtől egyébként saját üzemeltetésben működtetjük az au­tós kempinget, ami korábban a Pusztatouristnak volt bérbe adva. A Tősfürdőre is megszereztük a tu­lajdonjogot. Igaz, elkelne rá a fej­lesztés. Szeretnénk valamilyen mó­don — akár vállalkozásba adva — fedetté tenni a meleg vizes meden­cét. Ezzel a megoldással elméletileg a 3-4 hónapos szezont egész évre meg lehetne hosszabbítani. Akkor pedig a vendéglátók, a kereskedők is jobban megtalálnák számításu­kat, s jól járnának az itt lakók is. Nem titok már az sem, hogy tervbe vettük egy kétszázágyas termál­szálló építését, amit majd befekte­tőknek fogunk felajánlani. De ez még nagyon a kezdeti stádiumban van' Pulai Sára AZ NYER, AKI TÖBBET FIZET? Kécskei temetkezés nagykőrösi kézen A tiszakécskei önkormányzat már a múlt évben vállalkozásba akarta adni a helyi temetkezési tevékenységet. Akkor azonban nem sikerült dönteni a pályáza­tok elbírálásánál, így e feladat az Épker Kft.-nél maradt. Idén március 5-ére versenytárgyalást írtak ki, amelyen két kécskei és egy nagykőrösi pályázó jelent meg. A pályázati feltételek között szerepelt a 24 órás halottszállítá­si ügyelet, a megfelelő üzemelte­tés, az összes költség átvállalása, a sírok gondozása és az is, hogy a temetkezési szolgáltató árak nem lehetnek magasabbak, mint a három hasonló nagyságú tele­pülés — Nagykőrös, Kiskunfél­egyháza, Lajosmizse — átlag­árai. Miután a versenytárgyalás­ra kiírt feltételeket mindhárom pályázó elfogadta, a bérleti díjra szánt pénzösszeg nagysága dön­tött közöttük. — Százötvenezer forintról in­dultunk, s mindhármunknak volt bizonyos elképzelése, hogy meddig tudunk elmenni a bérleti díj nagyságát illetően. Ezzel az árveréssel, ezekkel a szolgáltatási díjakkal nem lehet túl sokat ígérni, mert a végén veszteséges lesz a vállalkozás. Talán a 200 ezer forint még reális ár lett vol­na — mondja Jelenfy István, az egyik pályázó. — Ezzel szemben mennyit fizet az új bérlő? — Kétszázharmincezer forin­tot egy évre. Azonban úgy ér­zem, a döntő érvnek elsősorban nem annak kellett volna lenni, hogy ki fizet többet, hiszen a személyes garancia jóval többet ér. Egy kécskei szívesebben ve­szi, ha városbéli foglalkozik a városbéli ügyekkel. Másrészt ilyen magas bérleti díj mellett csak úgy lehet haszonnal dolgoz­ni, ha emelkednek az árak. S hi­ába van megemlítve a feltételek között az árak szabályozása, a három település szolgáltatási árait figyelembe véve Kécske lé­• A vállalkozó feladata, hogy rendezett, tiszta legyen a temető. Ennek a teljesítését — a magasabb árak ismeretében — joggal várja el a lakosság. nyegesen olcsóbb. Erre a ver­senytárgyalásra a lakosság fog ráfizetni. A versenytárgyalás egyik lebo­nyolítója volt Kovács Ernő, a helyi vagyonhasznosító bizottság elnöke. — Miért kellett vállalkozásba adni a temetkezési szolgálatot? — Már régebb óta foglalkozott a képviselő-testület ezzel a témával, néhány probléma felmerülése miatt azonban a döntés úgy szólt, hogy a költségvetési üzemből megszerve­ződött Épker Kft.-t erősíteni kell, így náluk hagytuk a temetkezési fel­adatokat, hiszen addig is ők végez­ték a szolgálatot. Most azonban a kft. a csőd szélén áll, ezért gondol­tunk ismét a vállalkozásba adás le­hetőségére. — Mit jelent a temetkezés vállal­kozásba adása? —A vállalkozó feladata a sírhely­kijelöléstől kezdődően, a halottszál­lításon át, az elföldelésig minden. A karbantartást is neki kell végez­nie, ami munkájukhoz kapcsolódik. — Emelkednek-e a szolgáltatá­sok árai? — A költségvetési üzem, pon­tosabban a kft., eddig 26 száza­lékos árréssel dolgozott, ez most várhatóan 31 százalékra fog emelkedni. — Akkor miért éppen a nagy­kőrösi Pataki Zoltán kapta meg a feladatot, hiszen volt olyan kécskei pályázó, aki a régi ára­kon bonyolította volna a szolgá­latot? — A versenyszellemmel ez nem egyeztethető össze. Termé­szetesen itt az nyer, aki többet ígér a bérleményért. Egyébként a pályázati feltételek között szere­pel egy olyan kitétel, hogy ha a temetkezési szolgáltatói árak magasabbak, mint a környékbeli három hasonló nagyságú telepü­lés átlagárai, akkor a polgármes­teri hivatal egyoldalúan, azonnal felbontja a megkötött szerződést. — Mikor lép életbe ez a szer­ződés? — Ez év május elsejétől. — Eddig a kft. kécskei munká­sokkal végeztette az ebből a tevé­kenységből adódó munkákat. Az új bérlő átveszi-e a dolgozókat, vagy újabb munkanélküliek lesz­nek Tiszakécskén? ^— Már folynak a tárgyalások ez ügyben. — koczó — Érdekegyeztető fórumok Tiszaalpáron Hol és melyik foldtáblák legyenek azok. amelyekből kárpótolják licitálással az arra jogosultakat? ez a kérdés szerepelt kedden Tisza- alpáion az crdekegyeztelő fó­rumok napirendjén mindkét termelőszövetkezetben. A Bú­zakalász által előterjesztett ter­vet elfogadta a fórum azzal, hogy egy javaslatot továbbíta­nak" a megyei kárrendezési hi­vatalhoz: a jogosultak kettő- egy arányban szerezhessenek területet a kisebb aranykoro­na-érték ű, úgynevezett felső- földekből. illetve a jobbnak tartott rétekből. A másik tsz. a Tiszatáj tervével nem voltak elégedettek a fórum résztvevői, így a jövő héten hétfőn meg kell ismételni az egyezkedést. Országzászló Lakiteleken Országzászlót adományo­zott a lakiteleki önkormány­zatnak a Lakitelek Alapítvány és a Magyar Demokrata Fó­rum helyi szervezete. Az aján­dék átadására a március 15-ei ünnepségek keretében került sor. Közmeghallgatás Tiszakécskén A képviselő-testület március 23-án. hétfőn 18 órakor köz­meghallgatást tart. amelyen a lakosság kérdéseire válaszol­nak a városatyák, valamint be­mutatkozik az új polgármester. Iskolaigazgatói pályázatok Március 15-ével lejárt a ti­szakécskei Móricz Zsigmond Általános Iskola és Gimnázi­um által kiírt igazgatói pályá­zat határideje. Az állásra két jelentkezés érkezett. Népfőiskola A Lakitelek Alapítvány a községben lévő volt Szőlészeti /és Borászati Kutató Intézet épületének egy részéi megvásá­rolta, amiben ez év szeptembe­rétől már szeretnék beindítani a népfőiskolát. Közgyűlés a Solohovban A kécskei Solohov Tsz múlt heti közgyűlésén a személyi ü^yek mellett több sorsdöntő kérdésről határoztak a tagok. Jóváhagyták egyebek közt a vagyonnevesítés szabálya­it. Eszerint 513 millió forintos vagyon kerül nevesítésre. Hogy kire mekkora vagyonrész jut, a következő szabályok alapján dől el. A közös gazdaságban végzett munka után 60 száza­lékban, a tagsági viszony alap­ján 20 százalékban, a közös gazdaság használatában lévő földek aranykorona-értéke szerint pedig 20 százalékban részesül a vagyonból. A pontos adatokat az április végén tar­tandó közgyűlésen ismertetik. A nyár folyamán kell dönte­ni a tagságnak a szövetkezet sorsáról. Ki akar egy nagyobb közös gazdaságban maradni, ki akar esetleg egy kisebb, 10 - 30 fős szövetkezést vagy in­kább az egyéni gazdálkodást Választani._________________/ Az oldalt szerkeszti: Benke Márta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom