Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-18 / 66. szám

8. oldal, 1992. március 18 MEGYEI KORKÉP MÓRICGÁTON SZÉTOSZTOTTÁK A FÖLDALAPOKAT Megegyeztek — mert meg akartak egyezni A Móricgáti Petőfi Tsz vezetősé­ge hétfőn délelőtt hagyta jóvá a he­lyi érdekegyeztető fórum módosító javaslatait, s ezzel létrejött a meg­egyezés a földalapok szétosztását illetően. Megegyeztünk, mert meg­akartunk egyezni — mondta Bakró Andrásné földügyi előadó, aki a fó­rumban is képviselte a termelőszö­vetkezetet. A megegyezés hátteréről közvetlenül a döntés után beszél­gettünk. — Ha a szövetkezet 60 százaléka szántó, s 30 százaléka legelő, akkor úgy igazságos, hogy a kárpótlásra kijelölendő területeken is ez az arány érvényesüljön — magyarázza Tarjányi András, akit az önkor­mányzat delegált a fórumba, s a testület többi tagjai vezetőjükké vá­lasztották. — A törvény is ajánlja ezt a megoldást, s úgy illik, hogy ha marad valami a téeszből, akkor ma­radjon legelőjük is. — Rendkívül fontos a helyszíni bejárás — veszi át a szót ismét Bak­ró Antalné. — A február 25-ei köl­csönös ismerkedés után, amikor megválasztottak bennünket, úgy döntöttünk, hogy térképpel járjuk be a határt. Ez március 5-én már meg is történt, s ezután a szövetke­zet javaslattal állt elő, amit március 12-én vitattunk meg. Ekkor a kár­pótlásra jogosultak, akik egyébként nagyrészt elfogadták a tervezetet, módosító javaslatokkal álltak elő, hogy minél nagyobb esély legyen az eredeti tulajdonok visszaszerzésére. Ezt a módositást fogadta most el a szövetkezet vezetősége. Nem látom a térképen besatí­rozva, amiben megegyeztünk — szól közbe Kiss Mihály kárpótlásra jogosult, akit a kisgazdapárt java­solt a fórumba, s közben kacsint egyet, mivel ő is tudja, hogy a meg­egyezés létrejött. — Rögtön besatírozzuk—nyug­• Móricgáton megegyeztek. Úgy látszik tehát, nincs akadálya annak, hogy ősztől immár családi jellegű farmergazdaságokban induljon meg a munka. (PN-archív) tatja meg Sebestyén János téeszel- nök, aki hozzáteszi: — a kisgazda- párt sokat segített a fórum felállítá­sában, felkutattak néhány olyan kárpótlásra jogosultat is, akik idő­közben elszármaztak Móricgátról. Igyekeztünk mindenkinek az érde­keit tisztességesen figyelembe venni. Az elkészült jegyzőkönyvet a tér­képmelléklettel együtt szerdán küldjük meg a kárpótlási hivatal­nak. Természetes módon adódik a kérdés, hogy a részarány-tulajdo­nosok, s a kárpótlási jogosultak mennyire igyekeztek befolyásolni az érdekegyeztető fórum tagjait. — Hozzám a majsai T. Tóth László és a testvére jött el — mond­ja Tarjányi András. — Az eredeti tulajdonuk ma már belterület vagy a bugaci vadgazdaság területére esik. Van egy tanyájuk, amelynek a környéke eredetileg nem esett a kár­pótlásra kijelölt földek közé, s kér­ték, hogy ott is nagyobb területet jelöljünk ki. Ha már a sajátjukat nem kaphatják vissza, legalább a tanya környékére licitálhassanak, s ott gazdálkodhassanak. — Ezt méltányolni kellett — mondja a téeszelnök. — A vezető­ség is elismerte, s így módosítottuk a térképet. — Az Endre Pista bácsi berzen­kedik egy kicsit — mondja Kiss Mihály —, mert a sajátja belterület, nem kaphatja vissza. De száz mé­terrel arrébb jobb minőségű terüle­tet vásárolhat a kárpótlási jegyért. Ilyen megegyezésekkel kommen­tálták saját megegyezésüket a bölcs móriegátiak. Kitervelték még, hogy a licitálás előtt sokszorosítani kelle­ne a kicsinyített térképvázlatot, hogy mindenki időben eligazodhas­son. Azok is, akik elszármaztak, s már nem ismerősek a határban. Bálái F. István Szociális tükör A bajai polgármesteri hivatal el­készítette a februári szociális sta­tisztikát, mely azt jelzi, hogy a la­kosság egyes rétegei mind több­ször kényszerülnek valamilyen se­gélykérelem beadására. Összesen 521-en kértek eseti segélyt, ebből 393-at bíráltak el, 378-an megkap­ták, s csak 15-öt utasítottak el. Ez 1 millió 323 ezer forintot jelentett. Rendszeres szociális segélyt he­ten kértek, az öt elbírálásból senki nem kapott ilyen támogatást. A hét ápolási díjkérelmet minden kérvényező megkapta, ami 56 ezer forintot tesz ki. Rendszeres nevelé­si segélyért 32-en jelentkeztek, 26-ot bíráltak el, 17-en megkap­ták, 9-en pedig nem jogosultak er­re a juttatásra, így 51 ezer forintot fizettek ki. Rendkívüli nevelési se­gélyt 82-en igényeltek. A 79 átvizs­gált kérelemből 76-ot fogadtak el, s ebből a keretből újabb 252 ezer forintot juttattak a rászorultak­nak. A szociális bizottság 12 területi gondozásba vételt tárgyalt, kilen­cet tartott indokoltnak. Három esetben megszüntette a gondozást, mert a kérelmezők nem vették igénybe. — papp — íjc ?jc jjí Mi örömmel viszünk kertjébe! * * * VET0MAGAKCI0! Kiváló minőségű német vetőmagok, konyhakerti növények, virágmagok 20, 25 és 30 forintos egységáron, amíg a készlet tart! SZIJJ KÉR. Kft. Tiszakécske, Kossuth u. 45. Tel./fax: 76/41-007 793 * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * Bajai orvos, mint képviselő Nyíltságáról és segítőkészségéről közismert Dr. Abrahám György hu­szonnégy éve látja el betege­it. A nyíltságáról és segítő­készségéről közismert bajai körzeti orvos, praxisa mel­lett, a helyi önkormányzat képviselője is. — Orvosi pályája hol vet­te kezdetét? — Gimnazista éveim ele­jén érlelődött bennem az or­voslás gondolata. Jó tanul­mányi eredményem miatt felvettek a szegedi orvostu­dományi egyetemre. Pályám a diploma megszerzése után, 1968-ban, a bajai kórház tü­dőosztályán kezdődött. Azért választottam az orvo­si hivatást, mert így segíthe­tek a rászorultakon. Én köz­vetlenül tapasztaltam a sze­génységet, nyomorúságot. Az iskolában és még inkább az iskolán kívül feladatom­nak tartottam az érzelem nyelvének közvetítését. Ősi ideológia, hogy az orvoslás bizonyos fokon művészet. Akinek nincs érzelmi kultú­rája, türelmetlen a másik emberrel szemben. — Ötvenhat évesen nem fárasz­tó orvosként és képviselőként is helytállni? — Nem. Először is elmonda­nám, hogy amíg nem történtek meg a választások, tizenöt éven ke­resztül, három mellékállást vállal­tam. A két bajai laktanyának és egy üzemnek voltam az orvosa. A választások idején, független képviselő-jelöltként, a négyes szá­mú választókörzet lakosai szavaz­tak rám és kértek fel a képviselői posztra. Immár két éve vagyok a helyi önkormányzat szociális és egészségügyi, másrészt a pénzügyi bizottság tagja. Nincsenek és nem is voltak hatalmi ambícióim. Tenni akartam a dolgom, mint mindenki a maga helyén. Könnyen egyezte­tem a képviselői és orvosi hivatá­som, mert ismerem az egészségügyi problémákat, s ugyanakkor a szo­ciális gondokat is. Testületi ülése­ken javaslom a különböző segélye­ket, támogatom a szociális ottho­nokba való bejutást, a házi szociá­lis étkeztetést, attól függően, ki mi­re szorul, illetve ki mire jogosult. Szeretnék minél méltóbb körülmé­nyeket biztosítani a bajai lakosság­nak. Dr. Abrahám Pál: Teljes emberként szolgá­lom a hivatásomat. — Doktor úr! Napjában meny­nyit dolgozik? Reggel héttől már várom a házhoz hivásokat. Kilenckor elin­dulok a fekvőbetegeimhez, ellátom őket, s közben beszélgetek velük. Tíztől délután egy óráig körzeti orvosként rendelek. Ezután ismét a fekvőbetegekhez megyek. Időn­ként a MÁV-nál is segitem az or­voslást, és közel 20 éve én állítom össze a bajai körzetek orvosi ügye­letét. Testületi ülést havonta egy­két alkalommal tartunk, ami sok­szor késő estig elhúzódik. Egész­ségügyi és pénzügyi bizottsági ülés maximum négyszer van egy hó­napban, ilyenkor dr. Ungor István helyettesít. — Marad egyáltalán szabad­ideje? — Minimális. Teljes emberként szolgálom a hivatásomat. Félgőz­zel soha sem tudtam csinálni sem­mit. Szerencsére a családom meg­értő és korrekt velem szemben. — Mi a hobbija?- A képzőművészetek tanulmá­nyozása, kiállítások látogatása. Igaz, mostanában már egyre rit­kábban jutok el ilyen helyekre, anyagi okok miatt, hiszen köztu­dott, hogy az egészségügyben dol­gozók nincsenek megfizetve. — Balázsics — MUNKASGYULES AZ IKARUSZBAN A halasi ember nem szereti a porhintést Alighanem utoljára találkoztak ennyien egymással Ikaruszbeliek, mint a múlt heti munkásgyűlésen, a gyár ebédlőjében. Most is inkább amiatt jöttek el, mondták a hozzá­szólók, mert azt hitték, végre szemé­be nézhetnek a vezérigazgatójuk­nak, egyenest neki tehetik fel kérdé­seiket. — Most is azonban, mint annyi nehéz helyzetben — mondta Hor­váth István, a halasi gyár igazgatója —, Nagy Károly személyügyi igaz­gatót küldték le. A januári döntés óta eltelt két hónapban senki nem vállalta fel a közlését annak, hogy bezárják az üzemet. Nagy Károly, a vezérigazgató he­lyettese igyekezett a több száz ember ki nem mondott vádjaival szembe­nézni, s kimondásuk előtt megvála­szolni azokat, azonban ez inkább az igazgatóság védőbeszéde lett. Milyen gazdasági számítások előzték meg a döntést, honnan kér­tek információt? Miért számolják fel a halasit, ha megtartják a távolabbi, megrendelések nélküli szeghalmi gyárat? Ha valóban alternatívákat kerestek a megoldásra, mint mond­ják, miért tapasztották le olyan sür­gős hirtelenséggel a szerszám- és gépparkot Halason? Itt elbocsáta­nak, Pesten meg hirdetésekkel ver­buválnak szakembereket, hogyan van ez? Ilyen és ehhez hasonló kérdések feszítették a halasiakat, miközben tudták, hogy sorsuk már úgyis el­döntetett. Május 20-ával bezár a gyár, s az Ikarusz vezérkara most teljes felmondási időt, végkielégítést, bánatpénzt, elő- és korengedményes nyugdíjazást ígér, az esetleges lakás- tartozások törlesztésének változatla­nul hagyását. Addig is megkísérel a központ kedvező partnert, befekte­tőt találni, mondta Nagy Károly. A dolgozók azonban bizalmatla­nok, szeretnék mielőbb elkülönített összegként leutaltatni azt a 80-90 miihó forintot, mindezen ígérvények fedezetét. Nem hisznek abban sem, hogy befektetőket keres a cég az üzemben tartásra, hiszen a tervezett déli autópálya építését kiszolgálni, mondják ők, ennél kedvezőbb nem­igen kínálkozhat, mégsem él vele a központ. Jellemző volt az egyik érin­tett magvas összefoglalója ezzel kap­csolatban. A halasi ember hozzászo­kott a porhoz, de a porhintést nem szereti. Egyenes válaszokat vártak legalább utoljára, azért jöttek össze, nem veszekedni akartak. A vezérigazgató-helyettes csak köszönni tudta a dolgozók megértő magatartását, mint mondta, felké­szült a legdurvább hántásokra is. Nagy Károly személyében vállalt garanciát, hogy a kollektív szerző­désben foglaltak anyagi fedezetét le­tétbe helyezi az Ikarosz. H. T. Kik kaptak szociális segélyt Garán? A helyi önkormányzatok kötele­sek biztosítani a települések szoci­ális alapellátását, ami lehet anyagi és természetbeni támogatás, ugyanakkor a képviselő-testületek személyenként mérlegelik a segély odaítélését. Garán, az elmúlt év során a kü­lönböző szociális segélyeken kívül, minden csecsemő után 1000 Ft-ot, óvodásonként 750 Ft-ot, általános iskolásonként pedig 1500 Ft-ot szavazott meg a testület. Beiskolá­zás előtt a középiskolások 1500 Ft- ot, a felsőfokú tanulmányt végzők 2000 Ft-ot kaptak. Karácsonykor a rászorult ötvenöt idős ember 2000 Ft-os ajándékban részesült, s aki ebből kimaradt, húsvétkor kapja meg az összeget. A takarékosan gazdálkodó köz­ség — a fentiek ellenére — a tava­lyi 57 milliós költségvetésből, kö­zel 5 millió forint pénzmaradványt hozott át ez évre. Segélykérelmek, az életszínvo­nal folyamatos romlása miatt, sű­rűn érkeznek a hivatalba. Minden testületi ülésen 20-30 kérelem felett döntenek. Idén rendszeres szociális segélyt harminc, ápolási díjat négy, rendkívüli segélyt ötven helyi la­kosnak állapítottak meg. B. K. Világháborús emlékmű Bácsbokodon • Szem nem maradt szárazon, amikor Kovács Sándor plébános beszcntelte, rövid beszédének elmondása után, a bácsbokodi templom előtti parkban felállított emlék­művet, mely a község lakosságának áldozatvállalásával készült. A március 15-ci ünnepség megható pillanatai után elborították az emlékművet a kegyelet virágai. (Kép cs szöveg: Gál Zoltán) NAPIRENDEN A SZEMÉTÉGETŐ Kérdések és kétségek egy lakossági fórumon Kevés halasi polgár vette a fá­radságot, hogy részt vegyen a hala­si Zöldek által szervezett lakossági fórumon, amelyet március 15-én a kertvárosi iskolában hirdettek meg. Akik mégis jelen voltak, aktí­van, mondhatni szenvedélyesen foglaltak állást a régiót érintő kör­nyezetvédelmi kérdésekben. Külö­nös tekintettel a város határában létesülendő ipari és kommunális hulladékégetővel kapcsolatban. Hornyák László, a szemétégető megvalósítására alakult kft. ügy­vezető igazgatója elmondta, hogy a tervezési fázisban megalakult egy kft. amely február hetedike óta szorgalmazza a szemétégető létre­hozását. Konzultáltak a környé­ken tevékenykedő gazdasági egy­ségekkel, azok igényelnék, úgy­szintén az önkormányzat is, amely egyébként társtulajdonos lesz a vállalkozásban. Az ügyvezető igazgató hangsú­lyozta: az építkezés, működtetés szigorúan vállalkozási alapon tör­ténne — amerikai banki hitelből finanszíroznák — tehát nem a ha­lasiak kontójára képzelik el a járu­lékos költségek előteremtését. Kértek az amerikai partnertől olyan szakmai tájékoztatót, amely, ha nyilvánosságra kerül, korrekt módon tájékoztatja majd az érin­tett lakosságot. Hornyák úr azt is fontosnak vélte elmondani, hogy a Szegedi Környezetvédelmi Fel­ügyelőség támogatja a programot, ha a leírt adatok igaznak bizonyul­nak. A kételkedő lakossági megbí­zottakat a tengerentúli partner sa­ját költségén kiutaztatja, hogy szemléltessen egy, már működő berendezést. Rác Fodor Mihály a városszépí­tő bizottság vezetője azt vetette föl, hogy jóllehet a veszélyes hulladék (amit majdan itt dolgoznak fel) 10 százaléka a környéken képződik, ám a többit máshonnan hozzák majd ide Halasra. Értesülései sze­rint drága lesz ez a lakosságnak, ugyanis a kommunális szemét kiló­ját — az előzetes számítások sze­rint —‘ 50-60 forintért égetik el. Továbbá nem érti, hogy miért kell titokban kezelni az ügyet. Nem tudja pontosan, hogy konkrétan milyen hulladékról lenne egyálta­lán szó és mennyiről? Az anyagok elégetése után milyen összetételű gázok, végtermékek keletkeznek? Ki a felelős az esetleges informáci­ók hitelességéért? Ha nem válik be, akkor a felelősséget ki vállalja? A szennyezés a környező kultúrák­ra, állatokra milyen ártalmat je­lent? Dr. Horváth László, Kiskunha­las országgyűlési képviselője a sze­métégetőügyet politikai kérdésnek tekinti. A bonyolítók rendkívül ké­nyes, technikái hibát vétettek. Ilyenformán a helyiek ellenállását nem tudják megtörni. Érthetetlen­nek tartja, hogy a témáról az újsá­gokból értesült. Sok a beruházás körüli bizonytalanság, a homály, emiatt nem tud a választópolgá­roknak egyértelmű magyarázatot adni. Mindezeken túl — személy, szerint is — elkcpzplhetőnpk tartja, hogy lakott terület közelében efféle beruházás terve egyáltalán szóba kerülhessen. Kíváncsi lenne rá, hogy az önkormányzat környezet- védelmi bizottságában hogyan re­agáltak erre a feltevésre? Dr. Darabos István környezet- védelmi szakértő szerint, a nyugati országok (amelyekben hasonló égető üzemel) mért adatai csak bi­zonyos típusú hulladék elégetése­kor lehetnek mérvadóak. A kibo­csátott szennyeződések összetétele a megsemmisített anyagok milyen­ségétől függ, hogyan történik majd a szétválogatás? - kérdezte. A telepítést illetően úgy vélekedett, hogy a vízmű közelsége éppenhogy kizárja a terület alkalmasságát az építéshez. Hornyák László a felvetésekre adott válaszában igyekezett le­csillapítani a kedélyeket. Hang­súlyozta: a beruházás a tervezés stádiumában van. Nem érzi, hogy a halasaik bármiről is le­késtek volna: A kiterjedt szak­mai tájékoztatás már nem késik soká. Az ügyvezető igazgató tisztában van azzal, hogy bárhol csakis úgy lehet vállalkozást in­dítani, ha arra az illetékes ható­ság engedélyt ad. Végül hozzá­tette: mindenáron senki sem fog­ja a,hulladékégetőt ráerőltetni a halasiakra. Kovács Pál A Basic-Ganz Kft. ezúton ismerteti a Kiskunhalason tervezett hulladékmegsemmisítő-mű károsanyag-kibocsátási adatait A méréseket az Oklahomában felépített egységeken végezték. A közölt adatok mg/m3-ben értendők. 1990-es német norma Oklahoma, tervezett mennyiség Oklahoma, mért mennyiség Porszemcse ____ ö sszesen 30,00 27,60 25,80 Szén-monoxid 100,00 44,64 0,98 Szénhidrogének 20,00 11,47 3,33 Nitrogén-oxidok 400,00 114,80 82,30 Szénsav 60,00 58,20 50,70 Kén-dioxid 200,00 61,20 14,29 Az égetés folyamán keletkező nedvesített hamu mennyisége töredéke az elégetett hulladékénak, mely a telepről az aszódi lerakóba lesz szállítva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom