Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-17 / 65. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1992. március 17., 3. oldal HA NEM SÜRGŐS AZ ORVOSSÁG MENNYI A HATÁR ÁRA? Pótdíj a patikában? (Folytatás az 1. oldalról) — A rendelet szerint akkor indokolt az ügyelet igénybevétele, ha a kiváltani kívánt recepten az orvos sürgősséget jelző megjegyzése szerepel—mondja a kecskeméti, Szabadság téri patika vezetője Bóta Albert. — Mi azonban általában nem kérünk pótdíjat akkor sem, ha ez a sürgősségi jelzés hiányzik, de még az ügyelet megkezdésének napján írták fel a gyógyszert. Kivéve például a fogamzásgátlókat. — Az is lehet sürgős... — Nézze, az élelmiszerről is gondoskodnak előre az emberek, ennyi tudatosság ezen a téren is elvárható. Sokan, főleg nagyobb városokban, szinte éjszakai nyitva tartásnak tekintették az ügyeletet, pedig ez mindig is csak a sürgős esetek ellátására lett volna hivatott. — Csökkent a forgalmuk az ügyeleti időben ? —Érezhetően. A pótdíj bevezetése előtt sokkal többen csöngettek be például cumiért — mert bömbölt a gyerek, s nem tudtak tőle aludni —, óvszerért, s előfordult, hogy tetűir- tóért (!) jöttek éjszaka. A tegnapi ügyeletben ötvenegynéhány beteg jelentkezett aznapi recepttel, háromnak vény nélküli gyógyszert adtunk ki, sürgősnek ítélve meg az orvosságot. Egyetlen esetben fizetettünk pótdíjat azzal a személlyel, aki kontaktlencse-tároló oldatot kért. A kiskőrösi gyógyszertári ügyeletet csak négyen-öten keresik fel egy- egy éjszaka. Mégis előfordul, hogy többnapos vénnyel csöngetnek be. Ilyenkor behajtanák a pótdijat, de a betegek rendszerint arra hivatkoznak, nincs náluk plusz nyolcvan forint, tudtuk meg Takács Istvánná gyógyszertárvezetőtől. Mit tehetnének ilyenkor? Persze, hogy kiadják az orvosságot. Humánum is van a világon —jellemezte a gyógyszerészmentalitást a kunszentmiklósi patika vezetője, Zsögön Árpád. Itt ugyan nem fogadják el ügyeleti időben sürgősként a délelőtt felírt receptet — azaz kiszabják a pótdíjat —, de nagyon ritkán kell ilyen szankciót alkalmazni. Kisebb településeken egyébként sem olyan elterjedt szokás nyitvatartási időn túl felkeresni a patikát, mint nagyobb városokban, mondta Csorba Béláné, szalkszentmártoni gyógyszerész. Az ő gyakorlatában —a rendelet életbelépése óta—két- három esetben fordult elő csupán, hogy pótdíjat kellett kérnie. Jo ötlet a vagyon felértékeléséhez A szövetkezeti törvényről Csávolyon (Folytatás az 1. oldalról) Máris bebizonyosodott — és ez Baja környékére is igaz —, hogy a termelőszövetkezeti tagok és volt állami gazdasági dolgozók tekintélyes hányada a közös gazdálkodás mellett dönt, hiszen nem rendelkezik az önállósághoz szükséges tőkével, eszközökkel, néha a szakismeretekkel sem. Az utóbbi semmiképpen nem róható fel a gazdáknak, inkább- a munkafolyamatok-speciaMzá- lódásának. Példaként elhangzott, hogy aki traktorosként szerezte meg a szükséges jogosítványokat, az aligha érthet a gyümölcstermesztéshez magas fokon. Érdekes példát hallottunk az oly sok vitát kiváltott kérdésről, hogyan lehet a bevitt vagyont megítélni. Ebben ugyanis csak az emlékezetre lehetne támaszkodni, így eldönthetetlen, hogy például a bevitt fogat az Imperiál utódaiból vagy lestrapált gebékből állt-e. A nagycenkiek — Széchenyi István egykori birtokáról van szó — azt a megoldást találták ki, hogy a bevitt földingatlan arányában állapítják meg a bevitt vagyon értékét. Abból a meggondolásból, hogy általában nagyobb földterülethez több és jobb felszerelés tartozott. És — miután más, a közösségnek tetsző megoldást nem találtak, ez mellett határozott a közgyűlés. Ezt ajánlotta az előadó is a jelen levő szakembereknek propagálásra. Kevesen tudják, hogy — éppen dr. Farkas Gabriella szerkesztésében — egy hat füzetből áll sorozatot jelentetett meg a Magyar Demokrata Fórum. A kis füzetek — a helyi MDF-irodák- ban ingyen átvehetők — alapos, és ami legfőbb erényük, a nem jogász szakemberek, a termelőszövetkezeti gazdák számára is érthetően megfogalmazott jogszabály-magyarázatokat adnak a mezőgazdaság minden kérdésében, a kárpótlástól az átmeneti törvényig. Hasonlóan hasznos könyvecske a Lakitelek Alapítvány támogatásával megjelentetett 108 kérdés — 108 felelet a szövetkezeti átalakulási törvényről című kiadvány, dr. Pesta János és dr. Jójárt László földművelésügyi minisztériumi főtanácsosok munkája. (Szintén az MDF-irodákban vehető át, díjmentesen. (Lapunk sorozatban közli.) Az előadó hangsúlyozta, hogy a kiadványoknak semmiféle pártagitációs vonatkozása nincs, kivétel nélkül minden érintettnek ajánlják a kitűnő szerzők összeállította jogszabály-magyarázatokat. Gál Zoltán DIÁKOK A MINISZTÉRIUMBAN Szakmunkástanulók és kormánytagok A Duna túloldaláról a királyi vár, a szomszédból a Magyar Tudományos Akadémia, a Roosevelt tér túlsó részéről az Átryum Hyatt figyeli érdeklődéssel, hogy hová sietnek a nemzeti szabadságünnep előtti nap reggelén az ország minden részéből érkező kokárdás fiúk és lányok. Valamennyiüket a Munkaügyi Minisztériumba szólítja a Lakitelek Alapítvány és a Szakmunkástanulók Kulturális Egyesülete. Itt dől el, hogy melyik szakközépiskola, szakmunkásképző képviselői tudnak a legtöbbet a felejthetetlen márciusról. A történelmi vetélkedőt meghirdető szervezetek úgy állították össze a programot, hogy játékosan dőljön el, kik ismerik föl előbb és pontosabban az első független magyar kormány tagjait, munkásságát. A tényismereten kívül némi leleményesség is szükséges. A szünetben meglepő közvetlenséggel beszélgetnek néhányan a zsűrik tagjaival; a híres tudóssal, az olimpiai bajnokkal, kormánytagokkal. Schamsula György, a Munkaügyi Minisztérium államtitkára érthető örömmel dicséri a kezdeményezést. „Ezeknek a fiataloknak március tizenötödike többet jelent ünnepi külsőségeknél, szép beszédeknél. Nemes ügyet támogatunk a házigazdái teendők részbeni vállalásával.” A Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára, dr. Dobos Krisztina korábban gimnáziumban és egyetemen tanított. Maga is kíváncsian várta, hogy mit tudnak a szakmunkástanulók. „Kijelenthetem, hogy dicséretesen szerepeltek a pedagógiailag átgondolt, a jelentkezők életkon sajátosságainak megfelelő program szerint ötletesen lebonyolított versenyen a területi döntőkről idekerült csapatok. Aligha csökkentem a szor- almas diákok érdemeit, ha a Petőfi Népe asábjain is megköszönöm a felkészítő tanárok ügybuzgalmát.” H. N. KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK A szövetkezeti törvényről Hogyan kell dokumentálni a különböző földalapok elkülönítését? A különböző részaránytulajdonok fedezetéül szolgáló és a különböző földalapokba tartozó földekről a szövetkezetnek — a természetbeni állapot szerint — ún. földalap-elkülönítési tervezetet kell készítenie. A tervezet két részből áll. Tartalmazza azoknak a földrészleteknek a jegyzékét, amelyeket a különböző földalapok céljára kijelöltek (az egyes földalapokba tartozó földek helyrajzi szám, terület és AK-érték megjelölésével történő felsorolását). A tervezethez tartozik továbbá egy 1:10 000 méretarányú, ún. átnézeti térkép is, amelyen a szövetkezet megfelelő módon (pl. különböző színekkel keretezve az egyes részeket) bejelöli az azonos földalaphoz tartozó földeket. Az átnézeti térképet a földhivatal bocsátja a szövetkezet rendelkezésére. Árverés után, kárpótlás előtt A Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinátban folytatott ültetvényárverések ellen, mint már arról szóltunk, tiltakozott a gazdaság területeit érintő hat település polgármestere. Az önkormányzatok vezetői a kárpótlási, illetve a majdani második kárpótlási törvény végrehajthatóságát érezték veszélyeztetve az árverésekkel. Az azóta történtekről kérdeztük Sükösd polgármesterét, Lógó Andrást: — Kaptak-e választ azokra a levelekre, melyeket tiltakozásul küldtek el, például a szaktárcához ? — A Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője március 3-ai keltezésű levelében arról tájékoztatott, hogy a HMK felszámolásával és a kárpótlási törvénnyel kapcsolatos tiltakozásunkat átküldte az Igazságügyi Minisztérium Civilisz- tikai és Gazdasági Jogi Főosztályára. —- A tiltakozás megtörtént, itt helyben folytattak tárgyalásokat a másik fél képviselőivel? —Hogyne. A kombinát földkijelöléssel foglalkozó szakértőjével már az érdekegyeztető fórum ülése előtti megbeszélésen körülbelül megegyezésre jutottunk. A kárpót- landók kéréseit figyelembe vették. Bár, hozzá kell tenni, az ültetvények árverése tulajdonképpen nem sértette a sükösdiek érdekeit, hiszen itt, a határban a kárpótlandók nem igazán ezekre tartottak igényt. Mégis úgy vélem, hogy a felszámoló nem érzi át igazán a helybéliek helyzetét, hiszen nem él itt. — Az árverések előtti tájékoztatókban elhangzott egy mondat, melyről azóta is többször esett szó. Az, hogy miután táblák felajánlása történt, összefogva, csoportosan is lehet licitálni. Nem próbálták ezt megszervezni valami módon ? — Voltak akik összefogtak és így meg is vettek táblát. A szervezést reménytelennek ítéltük. Az emberekben nagyon él, hogy ami az övék, az csak az övék legyen. —- A HMK-s kárpótlási fórum azóta ülésezett és ott megegyezés is született. —- Igen, meglepően jó hangulatban. Várjuk a részletes térképet. — Es most mi a tennivalójuk? — Az embereket meg kell győzni arról, hogy maguknak tesznek rosszat, ha a kárpótlási földek „árát” felverik az egymásra licitálással. Ez persze a tsz-földekre is vonatkozik. A dolog megértetése igen nagy feladat. Valószínű, hogy lesznek, akik — kissé keményen fogalmazva — rosszindulatúan kezelik majd, de annyi kárpótlási jegy nem lesz senki kezében, hogy az egész határ árát fel tudja verni. Egyébként az az előzetes beszélgetések tapasztalata, hogy a kárpótlásra jogosultak nagy többsége nevére akarja íratni a földet, viszont művelésre bérbe kívánja adni. G. E. HATÁRŐRÖK AKCIÓSZÁZADA • A kiskunhalasi határőrkerületnél tavaly november óta szervezik a határrendészeti akciószázadot, mely azóta rendszeresen járőrözik a magyar—jugoszláv határszakaszon is. A kemény kiképzésen átesett sorállományú határőröket páncélos szállító harcjárművel, páncélelhárító fegyverzettel szerelték fel, s a határőrizeten túl a határvédelem is feladatuk. Képünkön a kiképzés egy mozzanata. (MTI-fotó) NÉGY NAGY ÉRTÉKŰ ÉPÜLET ELADÓ Ingatlanhasznosítás Kalocsán Kalocsa életét hosszú távon befolyásoló kérdésekről tárgyalt a napokban a helyi parlament. A képviselők először a négy hónapja betöltetlen, az egészségügyi és szociális iroda vezetői helyére kiírt pályázatot értékelték. A testület a polgármesteri kinevezésre Vargámé Tóth Máriát, a hivatal szociálpolitikai főelőadóját javasolta, aki a pályamunkájában több, a szenátorok áltál is támogatott változtatásra tett javaslatot. Teljes fordulaton pörög az ön- kormányzati tulajdonban lévő ingatlanok hasznosítása. A vállalkozói csoport előterjesztésében négy nagy értékű épület privatizációjának feltételeit határozták meg. Köztük a városközpontban lévő, Tömöri utca 36. szám alatti virágbolt, volt munkaügyi központ es szolgáltatószövetkezet helyiségeiről tárgyaltak. A képviselők rövid hozzászólásokkal egészítették ki a közterülethasználat engedélyezéséről szóló önkormányzati rendelet tervezetét. A bevezetett módositások nem érintik a korábban meghatározott díjakat. A helyi rendelet szerint az ideiglenes személygépkocsi-tároló hely kétezer forint, az árusító- és egyéb fülke, pavilon négyzetméterenként 500 forint évente. A tehergépkocsi és vontatványainak elhelyezése évente tízezer forintba kerül. Az alkalmi kitelepülésért és mozgóárusításért naponta és négyzetméterenként negyven forintot fizetnek. Miközben Kalocsán a belvárosi szórakozóhelyek egy része csődöt jelentett, immár harmadik alkalommal került a szenátorok elé a Széchenyi út 13. szám alatti üzlet vendéglátó-ipari tevékenysége. A tulajdonos a közelben lakók beleegyezését végre maradéktalanul megszerezte, így a testület rábólintott a szeszes italt is árusító presszó megnyitására. Mint azt a KALÉV (önkormányzati építő vállalat) megszüntetési biztosának előterjesztéséből megtudtuk, a vállalat egy összegű értékesítését célzó pályázatra elfogadható ajánlat nem érkezett, a pályázaton kívül jelentkezővel nem jött létre üzlet. Amennyiben az ingatlanok továbbra sem kelnek el, azok bérbe adására intézkednek. A nagyobb gépeket, járműveket, állványzatot árverésen értékesítik, a raktári anyagokat, felszereléseket kiárusítják. Zsiga Ferenc VÉLEMÉNYEK SZABADON A kecskeméti oktatás helyzetéről Két képviselő-testületi ülésen is elmondtam azokat az érveket, amelyek rávilágítanak a városi költség- vetés oktatásra vonatkozó hiányosságaira, de ezek az írott sajtóban nem kaptak még nyilvánosságot. Ezek közül csupán néhányat kívánok megemlíteni. 1992-ben a városi költségvetés közel egymilliárddal nagyobb az előző évinél, ami 25 százalékos növekedést jelent, és ez jó dolog. Az viszont már szomorú, hogy ez a növekedés az oktatásnál egyáltalán nem mutatkozik meg. Az elmúlt évhez képest az idén az oktatás állami normatív támogatása 232 millió forinttal nagyobb, ugyanakkor a város a saját erőforrásaiból alig áldoz valamit az oktatási intézményeire. Ha megvizsgáljuk az oktatásra szánt fejlesztési, felújítási és karbantatási tételeit a költségvetésnek, még szomorúbb képet kapunk, mert Kecskemét város történetének legmostohább éve elé nézünk, mivel egyetlen egy komolyabb fejlesztést, felújítást, beruházást sem találunk benne. A költségvetés készítői úgy tettek, mintha nem tudnák, hogy ez évben is számolni kell legalább 25 százalékos inflációval. A március 9-én tárgyalt és elfogadott költségvetésben már nem szerepelt a hetényegyházi óvoda, a Bányai Júlia Gimnázium tetőfelújítása es beépítése, a Széchenyi városi új, 16 tantermes iskola építésé, hogy csak a fontosabbakat említsem. Büszkék vagyunk arra, hogy Kecskemét iskolaváros, hogy tanulóink milyen szép eredményeket érnek el az országos tanulmányi versenyeken, milyen előkelő helyet foglalnak el a felsőoktatási felvételi vizsgákon, hogy iskoláinkba nemcsak a megyénkből, hanem a szomszédos megyékből is szívesen járnak, de amikor új iskola építésére, tornatermekre, kollégiumra vagy felújításra kellene pénzt megszavazni, már megkér- gesedik a képviselők szíve. Minden képviselőtársam vallja, hogy a legkifizetődőbb befektetés az oktatás — mondják is a példákat, de a szavak és a tettek összhangja már nincs meg. Sajnos, a közgyűlés több esetben is ellentétbe került önmagával, amikor a korábbi döntéseit nem tartja be. Szinte késhegyig menő harcot kellett folytatni, hogy az intézmények megkapják a 10 százalékos bérfejlesztést — több helyen ez elérte a 20 százalékot is — meg az 5 százalékos dologi automatizmust, pedig ezeket is az állam finanszírozza. Gyöngyösi János az oktatási bizottság elnöke A fiatalok sem kellenek Egyre nehezebb állást találniuk az iskolapadból kikerülő fiataloknak is. Tavaly áprilisban 75 pályakezdő nem tudott elhelyezkedni. Ázóta a reménytelenül próbálkozók száma jelentősen megnövekedett, s ma már 1889 kezdőt tartanak nyilván a munkaügyi központokban. Többségük szakmunkásképzőben s szakközépiskolában fejezte be tanulmányait, mégsem tartanak tudásukra igényt a munkáltatók. Legsúlyosabb a helyzet Kalocsa, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas körzetében, ahol a megyei átlagnál is jóval több fiatalt érintenek az elhelyezkedési gondok. Nagykékes vezetékes vizet kap A közigazgatásilag Hartához tartozó, 52 házból álló Nagykékes lakói mi tagadás, mostoha körülmények között élnek a mai napig. A nagyközségtől hat kilométerre levő kistelepülés polgárainak lakásában eddig nem volt vezetékes víz. A helyzeten változtatni akaró képviselő-testület elhatározta: idén megépítik azt a kutat, amely egyben a vízbázist jelenti, s az ehhez kapcsolódó vezetékrendszerről bárki a lakásába vezetheti az immár fokozott tűzbiztonságot is jelentő vizet. Környezetkímélőn Az agrárkörnyezet-gazdálkodás és a növényvédelem összefüggéseiről tart előadást szerdán, 18-án, 9 óra 30 perckor a Bács-Kiskun Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomáson dr, Lánszki lmre. Ugyanekkor kerül sor az Alma és szőlő környezetkímélő növényvédelme című pályázatok múlt évi értékelésére. Falufórum Mélykúton A nyugdíj- és betegbiztosítás új rendszere Magyarországon lesz a címe annak az előadásnak, melyet Mélykúton, a művelődési házban rendeznek 18-án, szerdán, 17 órakor. A társadalombiztosításról szóló törvény végrehajtásának, alkalmazásának módjairól Szere- mi Lászlóné, az Országgyűlés mellett működő nyugdíj-biztosítási felügyelőbizottság tagja szól majd. Már nem rendőr Már nem tagja a rendőri testületnek a bajai Deli Attila, aki a nemesnádudvari Farkas Ferenc társaságában csütörtökön kirabolt egy szegedi postahivatalt. Mint azt lapunkban megírtuk, a két férfit Szegeden tartják őrizetben, miután néhány órával a bűncselekményt követően mindkettőjüket elfogták. Deli Attila rendőri pályafutása egyébként tavaly november elsején indult, majd a rablás másnapján, március 13-án, pénteken, be is fejeződött. A próbaidejét töltő őrmestert hivatali felettese, a bajai rendőrkapitány bocsátotta el a testületből. A Petőfi- szavalóverseny győztesei Amint arról lapunkban már többször hírt adtunk, vasárnap tartották meg Gödöllőn az országos Petőfi Sándor. vers- és prózamondóverseny döntőjét, ahol huszonöt magyar és két határainkon túlról érkező diák vett részt. Az eredmények a következők: első díjat kapott a budapesti Németh Kristóf, második helyre került a balatonfüredi Czingraber Eszter, harmadik lett a kiskőrösi Csanády Katalin. Különdíjat kapott: Bacskó Tünde (Debrecen), Ma- zács Zsuzsanna (Dunaszerdahely), Hajdú Bernadett (Pécel), Lukács Tita- nilla (Dunaújváros), Igali Anita (Mosonmagyaróvár), Ferenczy Gyöngyi (Marosvásárhely). A zsűri tagjai dr. Bodolay Géza irodalomtörténész, Pécsi Ildikó színművész, Szörényi Levente zeneszerző, Debreczeni Tibor, a Magyar Drámapedagógiai Társaság elnöke voltak. Fórum a törvényről Március 20-án, pénteken, 15 órától a kunbajai Szabadság Téri Általános Iskolában Karsgi Péter országgyűlési képviselő tart fórumot az oktatási törvényről.
