Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-14 / 63. szám

PBTOFt HEFE BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLVII. évf., 63. szám Ára; 9,60 Ft 1992. március 14., szombat ■HMM PETŐFI SÁNDOR A Kis-Kunokhoz Magyarország az utóbbi időkben sokat tett, de még korántsem tett eleget arra, hogy boldog és szabad le­gyen ... mert minden nemzetnek ez a két főcélja: boldog­ság és szabadság. Magyarország eddig egy nyers fenyőfa volt, — most már le van vágva ésföl van deszkára fűrészel­ve, de még nincsen ám meggyalulva, pedig előbb meg kell gyalulni, hogy asztal készüljön belőle, — az a dicső asztal, melyhez majd odaül vendégeskedni a két földi istenség: a boldogság és a szabadság. (A költő szabadszállási beszédének részlete 1848 júni­usából.) Képeinken Széchenyi és Kossuth kecskeméti, valamint Arany nagyszalontai és Petőfi kiskunfélegyházi szobra látható. Március A Nemzeti dal első kinyomtatott pél­dányára lelkesülten írta rá Petőfi: a ma­gyar szabadság első lélegzete! Hozzá ha­sonlóan kortársai is átélték a szabadság mámorító érzését. Az esküjét kórusban zúgó tömeg a múzeumnál éppúgy, mint az alföldi városok paraszt-polgárai. Te­remtő nap volt március tizenötödike! Árvízként sodorta el az elkorhadt régi értékrendet. 1848 eszméi beépültek mai demokrá­ciánk erkölcsi fundamentumába. Márci­us 15-e jelképe a polgárok egyenlő joga­inak, a szólás szabadságának, a nemzet függetlenségének. Emlékeztet arra, hogy létezett — és létezhet — egyetértés a magyarság körében a történelmi fordu­lókon. Hosszú idő után ismét itt az alkalom: életünket szabadon, önállóan alakíthat­juk. De vajon mi, mai magyarok, együtt vagy külön-külön átéltük-e — hasonlóan Petőfihez — a szabad lélegzetvétel mámo­ros érzését? A válasz ott a szemekben, az újságok lapjain. A hétköznapok kuszasá­ga, a holnap bizonytalansága uralja még a lelkeket. Mintha a történelmi naptár is márciust mutatna: a nap ki-kisüt, de még nem melegíti át az embert. Néhány órára jó lenne félretenni a ki­csinyes gondokat ezen a pirosbetűs va­sárnapon. Kézenfogni a gyerekeket, el­sétálni a főtéri szoborhoz és közben be­szélgetni régi és újabb kokárdás márci­usokról. A fiataloktól a történelmi lec­kéért kaphatunk valamit cserébe. Fel­nőtt fejjel ugyanis gyakran megfeledke­zünk arról, ami gyermekeink számára természetes: van jövőnk! Lovas Dániel MA: •• ünnepi mellékletünk négy oldalon (5—8. oldal) Felavatták az Opel-gyárat KERESZTÉNY ISKOLÁT ALAPÍTANAK BAJÁN Polgármesteri egyeztetés az egyházakkal Pénteken legördült az első Opel Astra személygépkocsi a General Motors—Hungary ame­rikai—magyar vegyes vállalat Szentgotthárdon 15 hónap alatt felépített üzemcsarnokának sze­relőszalagjairól. Az újkori modern magyar au­tógyártás történelmi eseményén jelen volt Antall József minisz­terelnök és Robert J. Eaton, a GM Europe elnöke is. Antall József köszöntőjében örömét fejezte ki, hogy hazánk újra beléphetett a személygépko­csit gyártók sorába. Hozzátette: bizonyos, hogy e téren sem lesz szégyenkezni valónk — utalt a századelő magyar konstruktőrei­re. Fontosnak mondta, hogy e tájékon egyszerre jelenik meg az amerikai és német technológia, a tudás. E vállalkozás — folytatta — enyhítheti a munkanélküliség gondjait, és reményt ad a gazda­ság újjászületésére. E gyár pro­duktuma piacra talál az Európai Közösségben, amelynek ily mó­don is részesei, majd teljes jogú tagjai is leszünk az évtized végé­re. Ez az útja a magyar újjászü­letésnek, ennek szimbóluma a mai nap, hiszen hazánk bekap­csolódhat a világ technológiai vérkeringésébe. A kormányfő szerint az Opel Astra jelképe en­nek az újjászületésnek. Robert J. Eaton, a GM Euro­pe elnöke kijelentette: az önök országa nagyot lépett előre a pi­acgazdaság kialakításában, s biz­tosak vagyunk abban, hogy a gazdasági helyzet jelentősen ja­vulni fog a következő években Magyarországon. Ezt követően Antall József Robert J. Eaton társaságában beült az első fehér színű Astra volánja mögé, és a gépkocsit ve­zetve tett meg néhány métert. Valamennyi bajai egyház elfo­gadta Éber András polgármester meghívását, csütörtökön a vá­rosházán megtartott érdekegyez­tető fórumra. Elöljáróban a pol­gármester a város működéséről tájékoztatta az egyházi élet veze­tőit. Elmondta, hogy bár vannak pénzügyi nehézségek, a város in­tézményrendszere működőképes. A testületnek át kell értékelni ezt az intézményrendszert, mivel az egyházi ingatlanok visszaadása miatt több épület is kikerül az önkormányzat tulajdonából. Szomorú statisztikával bizonyí­totta, hogy a bajai fiatalságnak morális gondjai vannak, mely 21 %-os bűncselekmény-emelke­déssel párosult. Bejelentette, hogy a város vezetése elfogadta a KÉSZ javaslatát, miszerint a városban a Vöröskereszt téri is­kolában és óvodában szeptem­bertől keresztény iskola kezdi meg működését. A református egyházközösség azt kifogásolta, hogy az iskola szervezése elég diszkréten történt, ezért nem mindenki ismeri az ezzel kapcso­latos elképzeléseket. (Folytatás a 3. oldalon) Áprilistól szabadon választhatunk orvost Előzetes megegyezés Sükösdön Úgy tűnik, résztvevők meg­elégedésével zárult Sükösdön a helyi érdekegyeztető fórum mi­napi ülése. A Hosszúhegyi Me­zőgazdasági Kombinát földterü­leteiről döntöttek a kárpótlan- dók, a gazdaság, a kombinát dolgozói, illetve az önkormány­zat képviselője. Az árverések előtti megbeszélések alapján most pont került a konkrét földterületek kijelölésére, a kész részletes térképet — a törvény értelmében — napokon belül kézhez kapják az érintettek. ÚJABB NAGY ÉRTÉKŰ INGATLANOK Kalapács alatt a kecskeméti laktanya Újabb ingatlanokat bocsát árverésre a Kincstári Vagyonke­zelő Szervezet, az illetékes ön- kormányzatok egyetértésével. Összesen négy nagy értékű in­gatlan találhat gazdára a márci­us 31-én sorra kerülő licit alap­ján — tájékoztatta a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet illetéke­se az MTI-t. A négy ingatlan közül a leg­értékesebb az igali volt rádió- technikai állomás, amelynek ki­kiáltási ára 496 millió 950 ezer forint. Ezt követi a 84,2 millió­ért felkínálásra kerülő botpusz­tai raktár Etyek közelében. Kecskeméten két ingatlanhoz juthatnak az árverés nyertesei: a Zalka Máté laktanyához, amelynek kikiáltási ára 67 mil­lió, és a volt szovjet mosoda épületéhez, amelyre 9,5 millió­ról indul majd a licit. Az orvosválasztásról szóló, csü­törtökön elfogadott kormányren­delet értelmében április elsejét kö­vetően minden magyar állampol­gár szabadon választhatja meg há­ziorvosát és házi gyermekorvosát — hangzott el a kormányszóvivő pénteki sajtótájékoztatóján. Az orvosválasztást segítendő, az önkormányzatok jegyzői április el­seje után közzétesznek egy listát a településen működő és választható orvosokról. Ha az állampolgár el­döntötte, kit kíván háziorvosának, felkeresni, és leadja nála az érvé­nyesített biztosítási kártya orvos­választó szelvényét. Az orvos a vá­lasztást csak nyomós okból utasít­hatja vissza, például akkor, ha a közte és a beteg közötti emberi kapcsolat ezt indokolttá teszi. Vi­tás esetekben a területileg illetékes tisztiorvos dönt, és jelöl ki szükség esetén másik háziorvost. A válasz­tás egy évre szól, de például lak­helyváltozás esetén, vagy ha a be­teg és orvosa között feszültségek támadnának, évente többször is gyakorolható a szabad orvosvá­lasztás joga. A gyerekek is kapnak biztosítási kártyát, ezt a szülőknek kell kitöl­tenie és a választott gyermekorvos­nál leadnia. A háziorvos a beteg ellátását a biztosítási jogviszony hiánya miatt nem tagadhatja meg, ám a beteg utána megkapja a számlát. Az or­vosválasztás további kérdéseiről, a biztosítási kártyák kezeléséről a jö­vő héten a sajtóban bővebb infor­mációk jelennek meg. Jugoszláviában minden készen áll a békeerők fogadására Kielégítőnek mondta legutób­bi jugoszláviai tárgyalásait, és az ENSZ-békeerők mielőbbi teljes felvonulásával kapcsolatos remé­nyének adott hangot Cyrus Vance. Az ENSZ-főtitkár ju­goszláviai különmegbízottja a múlt héten, októberi kinevezése óta hatodszor tett látogatást a válságövezetben. Belgrádban, Szarajevóban és Zágrábban foly­tatott tárgyalásairól csütörtökön számolt be Butrosz Gáli ENSZ- főtitkárnak. Sajtóértekezletén Vance úgy vélekedett, hogy április végére befejeződhet a kéksisakosok fel­vonulása. Hozzáfűzte: az egyik oka annak, hogy a február 21-ei BT-határozattal létrehozott bé­kefenntartó erők még nem fog­lalták el helyüket, anyagi termé­szetű. A PARLAMENT JÖVŐ HETI PROGRAMJA Törvényterv az önkormányzatok támogatásáról Az Országgyűlés a jövő héten megkezdi az önkormányzatok támogatásával kapcsolatos, há­rom előterjesztésből álló tör­vénycsomag tárgyalását — jelen­tette be Szabad György ház­elnök, szokásos pénteki sajtótá­jékoztatóján. A képviselők foly­tatják a munka törvénykönyve részletes vitáját, kedden pedig is­mét egy új, a postáról szóló tör­vényjavaslat tárgyalásához lát­nak hozzá. Újra megnyitják a vagyonpolitikai irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitáját, hogy néhány módosításra lehetőség le­gyen. Az interpellációs időben ezúttal 22 képviselő várja, hogy szóhoz jusson, s még ezen a na­pon kerül sor a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavas­lat részletes vitájára is. Amerikai segély Kelet-Közép­Európának Eredmények és kérdőjelek A Kelet-Közép-Európának nyújtott amerikai támogatás sok tekintetben sikeres, ám a viszony­lag igen szerény anyagi keretei nem bővülnek — sőt, megszavazásukat késleltetik egyéb vonatkozású tör­vényhozási csaták — erről tájékoz­tatták illetékesek az MTI tudósító­ját. Robert Barry nagykövet, a se­gélyprogramok külügyminisztéri- umi irányítója elmondotta: a hat kelet-közép-európai állam (köztük Magyarország) a folyó évben ösz- szesen 400 millió dollárnyi támo­gatáson osztozik. A javasolt keret a jövő évre ennél 50 millióval ma­gasabb — ám egyúttal abból része­sedik majd a három balti állam is. Magyarországra az elmúlt év­ben 60 millió dollárt folyósítottak. Ebből 25 millió jutott a magyar —amerikai beruházási alapra, 10 millió az energiaprogramra: az összeg forintértékéből támogatták a megemelt energiaköltségeket vi­selni nem tudókat. Magyar vonat­kozásban a magánszektor, benne a mezőgazdaság fejlesztésén, a pri­vatizálás és a pénzügyi átalakítás támogatásán van a hangsúly. Barry nagykövet a térségnek nyújtott támogatást elégtelennek ítéli. Kijelentette: az elmúlt 30 év amerikai segélypolitikájának ta­nulsága, hogy nem a sok pénz hoz sikert, hanem az, ha demokratikus társadalom kialakításával kedvező légkört teremtenek a beruházások­hoz. Közép-Kelet-Európában ez az amerikai politika célja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom