Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-12 / 61. szám

8. oldal, 1992. március 12. PETŐFI NÉPE Mire jogosít a földhasználat ? • A szőlő telepítéséhez, kivágásához engedély kell. A haszonbérleti rendszer foko­zatos elterjedésével várható, hogy a föld tulajdonosa és használója nem lesz ugyanaz a személy. A föld használója köteles a ter­mőföldet művelési ágának megfe­lelően hasznosítani, és a föld ter­mékenységének fenntartásáról, il­letőleg növeléséről gondoskodni. Nem jelenti e kötelezettség elmu­lasztását, ha a termőföldet terme­lés folytatása nélkül termőképes állapotban tartják. E kötelezettség teljesítésével is eleget lehet tenni a hasznosítási kötelezettségnek. Mű­velési kötelezettséget, tehát kötele­ző mezőgazdasági termelés folyta­tását jogszabály nem írja elő. Az árutermelő szőlő és gyü­mölcs telepítéséhez és kivágásá­hoz, valamint a természetvédelem alatt álló termőföld művelési ága megváltoztatásához engedély kell. Egyébként a termőföld művelési ágának megváltoztatását 30 napon belül be kell jelenteni a földhivatal­nak. Mikor szabható ki földvédelmi bírság? A földhivatal földvédelmi bír­sággal sújtja azt, aki a termőföldet nem hasznosítja, a termőképes ál­lapotban tartást, az ideiglenes, mellék, vagy újrahasznosítást el­mulasztja, vagy nem végzi el a szükséges növényápolási, növény- védelmi munkákat. Földvédelmi bírságot kell fizetnie annak is, aki nem tartja be a talajvédelmi előírá­sokat, káros anyaggal szennyezi a termőföldet, és emiatt romlik a föld minősége, vagy a termelésből ideiglenesen kivont földet gyen­gébb minőségben, vagy a meghatá­rozott idő be nem tartásával bo­csátja vissza a termelésbe. Az enge­dély nélküli vagy az engedélytől eltérő földkivonást és művelési ág­változást is földvédelmi bírsággal ' szankcionálja a földhivatal. A bír­ság ismételten is kiszabható, de legfeljebb évi egy alkalommal. Aki golfpályát építene Ha a termőföld rendeltetését megváltoztatják (pl. golfpályát vagy áruházat építenek rajta), a termelésből időlegesen vagy végle­gesen kivonják, vagy a termőföld minőségében kárt okoztak, akkor a fizetendő kártalanításon, illetve bírságon felül — egyszeri földvé­delmi járulékot is fizetni kell. Nem kell földvédelmi járulékot fizetni, ha a termőföldet engedély alapján talajvédelmet szolgáló lé­tesítmény, öntözőcsatorna, vala­mint belterületen, közterület céljá­ra használták fel, vagy az önkor­mányzat á lakosság vagy a mun­káltató a dolgozói számára alakít ki lakóterületet. Annak sem kell fizetnie a járulékot, aki azonos ér­tékű, minőségű, művelés alól ki­vont területet szántóföldi művelés­re alkalmassá tesz. Mikor államosíthatnak földvédelmi okból? A földhivatal kártalanítás nél­kül állami tulajdonba veszi a ter­mőföldet, ha hasznosítását, újra­hasznosítását a használó neki fel­róható okból elmulasztotta, és ezért 5 éven belül kétszer földvé­delmi bírsággal sújtották. Örökölhető-e tulajdoni részarány? A korábbi jogszabályok alapján a földbeviteli kötelezettséggel egy­idejűleg ti tulajdonos földjét már csak részarányként tartották nyil­ván, és a tagsági viszony megszű­nése esetén megváltották azt. (Ezért kárpótlás jár.) A földmeg­váltás megszüntetésével a tulajdo­ni részarány is átruházhatóvá, il­letve örökölhetővé vált. Mit jelent az arany­korona-érték? Mind a kárpótlási törvény, mind pedig a szövetkezeti átme­neti törvény a táblakijelölésnél, a földkiadásnál, a licitálásnál, valamint a vagyonnevesítésnél az aranykorona-értéket vette ala­pul. Az aranykorona-érték rendszere a múlt században alakult ki. Azt jelenti, hogy átlagos termelési költ­ségek mellett, az adott földterüle­ten milyen eredmény érhető el. Az aranykorona fejezi ki a földek kö­zötti minőségi különbségeket. Az aranykorona-érték alapján kell fizetni a földadót is. EZ A KÁRTYA LESZ AZ ADU ÁSZ Gyógyítás — piaci alapon • A biztosítás tiszta vásárlás: a hálapénz „fekete". Majd elválik, hogy a jövőben fennmarad-e. (PN-archív) — Hogyan történik a bizto­sítási kártya le­adása? Mi a ten­nivalója az ál­lampolgárnak? — kérdeztük dr. Kincses Gyula országgyűlési képviselőt, a Népjóléti Mi­nisztérium egészségügyi rendszerválto­zást koordináló bizottságának elnökét. — Az elkép­zelések szerint hamarosan megkezdik a biz­tosítási kártyák kiosztását. Ez­után 3 hónap áll a polgárok ren­delkezésére, hogy döntsenek: kit vá­lasztanak háziorvosul? A biztosítási kártyát mind a ÍO millió állampolgár postán kapja meg. A dolgozóknak a munkahelyükön, azoknak pedig, akik nem állnak munkaviszonyban, a jogosultságukat megállapító szerv­nél kell a kártyát érvényesíttetni. így a hajléktalanok az önkormányza­tokhoz, a munkanélküliek a munka­ügyi központokhoz fordulhatnak ez ügyben. A nyugdíjasoknak a kártyá­ját érvényesítve küldik ki. Amiért nem kell térítést fizetni Sokan attól tartanak, hogy ezen­túl fizetni kell az orvosi ellátásért, a műtétekért. Igaz ez? —Nem. Az egészségügyi ellátás je­lenlegi szintje továbbra is ingyenes marad. Ám a biztosítási jogon járó szolgáltatásba ezután sem tartozik bele a kétágyas kórterem színes tévé­vel. Aki ilyet kér, annak ezt külön meg kell fizetnie. Viszont lesz rá le­gális lehetőség. Nem úgy, mint eddig, hogy amikor a szokásosnál jobb el­helyezésért a beteg az orvosnak volt „hálás”, vagyis zsebből zsebbe ment a pénz. Á jövőben tisztességes feltéte­lek mellett vásárolhatja meg a páci- ....”"*i szolgaitatáso­k at. Hangsúlyozom azonban, csak a különleges ellátásért kell fizetni. — Félő, hogy a készülő egészség- ügyi reform a legjobb szándék ellenére Ls megnehezíti a betegek dolgát... — Nézze, végre tiszta viszonyok kellenek. Ha az orvost felelőssé tesz- szük a gondjaira bízott betegért, ezt csak úgy lehet számon kérni rajta, ha tud a pácienséről. Ezért fontos, hogy ne lehessen a háziorvost megkerülve máshoz fordulni. Elfogadom, az át­meneti időszakban a beteg számára nem hoz egyszerűsödést a reform. Végső célunk azonban az, hogy a há­ziorvos folyamatosan képezze ma­gát, és egyre kevesebb dolog miatt küldje tovább a beteget. Akkor az SZTK.-ban, a belgyógyászaton nem 200-an fognak várakozni, hanem az a 40 beteg, akit valóban ott kell, hogy ellássanak. — A körzeti orvosok túlterheltsé­géről hallunk évek óta. A jövőben még­is az eddiginél nagyobb teher hárul rá­juk, ráadásul abban teszik anyagilag érdekeltté őket, hogy ők gyógyítsák a beteget, ne küldjék tovább. Mitől fog akkor javulni az orvosi ellátás színvo­nala? — Valóban túlterheltek a körzeti orvosok. Ezen a körzetek nagyságú- n-V csökkenése fog segíteni. Ezt az új ■ rí Ur1 V ■' t nnlni" ’•••" nemcsak az orvosoknak, a betegek­nek is. Az állampolgár közreműkö­dését is meg kell nyerni, hogy vigyáz­zon az egészségére. A megelőzés az orvos érdeke is, hiszen hosszú távon kevesebb munkát jelent számára. Az új rendszert csak a szakma szabályai­nak egyértelmű tisztázásával lehet bevezetni. Meg kell határozni, mi vé­gezhető általános orvosi diplomával, s mi kizárólag szakvizsgával. Ezek az úgynevezett kompetencialisták már készülnek, és pontosan rögzítik: meddig terjed a háziorvos .jogosít­ványa”. Betartását pedig szigorúan ellenőrizzük majd. Pénzt érő kártya —- Lényeges elmozdulást jelent a szabad orvosválasztás. Igaz, eddig is átjelentkezhetett a beteg. Ám az or­vos — kis túlzással — abban volt ér­dekelt, hogy elriassza a pácienseket, különben ugyanannyi fizetésért töb­bet kellett dolgoznia. Ezért a többle­tért a hálapénz kárpótolta. Az új rendszerben az állampolgár tudni fogja, hogy a kártyájával pénzt ad az orvosnak. Ez úgy is felfogható, hogy a beteg előre odaadja a borítékot. Amennyiben nincs megelégedve, visszakérheti a kártyát, és másik or­voshoz mehet. Ez a jog egyértelműen a betegek védelmét szolgaija, s csök­kenti a kiszolgáltatottságukat. — Az imént a hálapénzt említette, a készülő reform megszünteti a para­szolvenciát ? — Nem, a hálapénzt kiszűrni ab­ban az esetben lehetne, ha az orvosok jövedelmét nagyon jelentősen meg­emelnénk. Erre a gazdaság jelenlegi teljesítőképessége mellett nincs mód. A törvény szigorával megszüntetni a hálapénzt, azt hiszem, képmutatás, vagy politikai öngyilkosság lenne. Az más kérdés, hogy a jövőben biztosan kevesebb borítékot kapnak az orvo­sok. Részben azért, mert a beteg tud­ja, választásával már jövedelmet jut­tatott a doktornak. No meg a lakos­ság elszegényedése miatt amúgy is csőkként a hálapénz. Aztán ezentúl a piaci szabályok szerint kiegészítő biz­tosítás formájában megvásárolhatja a beteg mindazt, amit eddig „feke­tén”, a hálapénzért kapott meg. — kóka — TALÁLKOZÁS A TÉRKÉPHELYESBÍTŐVEL Rangot nyernek a buckák ? Mielőtt a ked­ves olvasó meg­vádolna, hogy személyes dolga­immal traktá- lom, mentsé­gemre előadom, privatizálás nél­kül nem lenne le­hetőségem min­denkivel tudatni a következőket: az idén június 26- ától a magyar tá­jékozódási futó­bajnokság egyé­ni és csapatver­senyét, valamint ennek a sportág­nak a háromnapos nemzetközi viada­lát a pirtói—soltvadkerti homokbuc­kák között bonyolítja le a Magyar Tájfutó Szövetség. A hír, most ezegyszer házhoz, jobban mondva a tanyához jött. Történt azon a szombati napon, hogy kitekintve rogyadozó ta­nyám eresze alól, a mezsgyehatá­ron, pontosan a kiszáradt alma­fa irányában egy határozott lép­tű férfiút láttam elhaladni. Ezen az isten hátamegetti vidéken azonnal feltűnik az idegen: fő­képp, ha térképpel közlekedik. Még mosolyogtam is magam­ban: jófele megy, mert azt az utat a szakszövetkezet, ha nem is a hozzám való figyelmességből (végül is csak egy tanyai bejáró volt) pár éve felszántotta, hogy jól jövedelmező feketefenyőt te­lepítsen oda. De a tanyasiak kíváncsisága fiamba is beleszorult, s mint a hat és fél éves önbizalmától fel­bátorodva ott, ahol az út véget ér és kezdődik a sivatag, meg­kérdezte a vándort: kit tetszik keresni? így ismerkedtünk meg Skultéti Zoltánnal, a térképhelyesbítővel, aki a már emlitett szövetség megbízásából egyezteti a terület­ről 1974-ben készített térképet a valósággal. Nem volt derűs a beszélgetés. Ő nézte a térképet és sorra-rend- re felsorolta, melyik domb, me­lyik erdőrész hiányzik. A kör­• így készült a „riport” a tanyaudvaron. A nyájat legeltető Eilcr László és felesége egészítette ki a társaságot. (Fotók: Kispéter Imre) • Skultéti Zoltán a Sárosdi-tanya környékének térképén bejelöli a szocia­lizmus utolsó éveinek természetátalakító eredményeit. nyék másik részében ugyanis az erdőgazdaság adott a természet­nek, szétdózeroltatva a homok­buckákat. Már „térgyig” ér azon a részen is a fenyőerdő . . . Tíz évvel ezelőtt Magyaror­szág ezen tündérvidékén vettem tanyát, s ma már csak az tart vissza, hogy nincs hová mene­külni, előbb-utóbb mindenhová elér az ember keze. Az meg kit érdekelt (egynéhányunkon kí­vül), hogy ez a táj háborítatlan szépségével ezerszerte értékesebb volt, mint a gombabetegségtől idő előtt kitermelésre ítélhető satnya fenyők? Mennyire .sajnálom, hogy ezt a futóbajnokságot nem akkor rendezhették meg itt! (Persze, annak még egy bibéje lett volna: a közeli szovjet gyakorló had­színtér miatt zárt területnek szá­mított a határnak ez a része is.) Örülök, hogy a vidék, amely arcán viseli a „szakszerű” be­avatkozások nyomát, még így is alkalmas erre a sportrendezvény­re. Talán a sebek is beforradnak a tájon. De az is nagyon jólesett, hogy a térképhelyesbítővel olyan egyetértésben lehetett keseregni a természetátalakítók buzgalmán. Persze, ettől is minden maradt — a mostaniban . . . Nagy Mária CSODÁBAN HITTEK: CSAKHOGY CSODÁK NINCSENEK Az egyesülés ára • A berlini fal csaknem három évtizedig választotta el egymástól a németeket. Az örömünnepen elfoglaltak a fiatalok a falat. A fal eltűnt, a gondok azonban megsokasodtak. A z egyesülés után lesznek, akik majd jobban élnek, de senki nem kerül rosszabb szociális körül­mények közé. Ezt ígérték a bonni politikusok a volt NDK polgárainak akkor, amikor a berlini fal ledöntése után világossá vált, hogy a német egy­ség megteremtése csak idő kérdése. Az egykori munkás-paraszt állam la­kói az első hetekben elhitték, hogy a moszkvai sugallatra porosz precizi­tással megépített szocialista tervgaz­daság egy-két év alatt átalakítható. S ha apró zökkenőkkel is, de hamar eléri az NSZK termelési színvonalát. Hihettek is a csodában, mert a nyu­gati kereskedők a szegényes keleti tartományokban hetek alatt fogyasz­tói paradicsomot varázsoltak a hi­ánygazdaság áruválasztékához szo­kott lakosoknak. Az addig szerényen költekező, takarékoskodó kisember hirtelen gazdagnak érezte magát. A családok a fűtött garázsokban félt­ve őrzött tinédzser korú Trabantjai­kat végre autóra cserélhették ki. A fe­kete-fehér televízió a padlásra került, mert kellett a hely a japán színes ké­szülékeknek és videóknak. A nagy nemzeti egymásra borulás mézeshetei azonban gyorsan elröp­pentek. Az új tartományokban meg­kezdődött a gazdasági rezsimváltás korszaka. Az árak és a rezsiköltségek a nyugati szintre emelkedtek, míg a bérek helyben maradtak. A gyárak egy része tönkrement, mert senki nem akart KGST-minőségű árut vásárol­ni keményvalutáért. A létbiztonsághoz szokott polgá­rok százezrei kerültek utcára, s a re­gisztrált állásnélküliek aránya a múlt évben a 15 százalékot is meghaladta. Ennél azonban magasabb lehet a munkanélküliek száma, vélik a szak­emberek. A kormány ugyanis milli­ókkal támogatja a veszteséges válla­latokat azért, hogy lassítsa a tömeges elbocsátások ütemét. A közgazdá­szok szerint, a munkanélküliség problémájának megoldása a keleti te­rületek fejlesztésének beindulásától függ. A német tőkések azonban csak a piacot látják az egykori NDK-ban, s a nagy beruházások egyelőre várat­nak magukra. Pedig a kormány min­dent megtesz azért, hogy a pénz­emberek megtalálják számításaikat. Az államkincstár minden száz^márka befektetéshez ötven márka támoga­tást ad. Az új területek felzárkóztatá­sa nemcsak gazdasági, de szociális probléma is. Amennyiben rövid időn belül nem sikerül működőképessé tenni, integrálni egykori az NDK gazdaságát, úgy a két éve tartó elván­dorlási folyamat felerősödhet. Bonn tavaly 150 milliárd márkát költött a gondokkal teli keleti területek kiadá­saira. Becslések szerint az említett tér­ségnek a német termelési színvonal eléréséhez évente 13 százalékos fejlő­dést kellene az ezredfordulóig produ­kálnia, ez pedig közel háromszorosa a fejlett részek átlagának. Ehhez pe­dig legalább 2000 ezer milliárd már­kát kell előteremteni az évtized végé­ig. A német polgároknak pedig lehet, hogy az eddigieknél is mélyebbre kell majd a zsebükbe nyúlniuk. B. Zs.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom