Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-08 / 33. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1992. február 8., 3. oldal BIZTOS ANYAGIAK HÍJÁN KÉTSÉGES A JÖVŐ Életképes lesz-e a majsai katolikus iskola ? • A kiskunmajsai katolikus iskola igazgatója, Kerpits Miklós, az iskolafenntartó esperes-plébános Farkas László társaságában. (Walter Péter felvétele) Mennyit fizessenek a szociális otthonban? A kiskunmajsai Hunyadi János- né — felelős beosztású foglalkozá­sa ellenére — a korábbi évtizedek­ben is vallásos szellemben nevelte két, ma már felnőtt gyermekét, s ugyanezt szánja a késői harmadik­nak, aki a majsai katolikus óvodá­ba jár. Jövőre iskolás lesz. A kato­likus iskolába fog járni. Hunyadi Jánosné ezért egyike volt azoknak a szülőknek, akik figyelemmel kí­sérték a kiskunmajsai önkormány­zat 1992-es költségvetés-tervezetét, s bírálattal éltek, nem látván bizto­sítva a katolikus intézmények sta­bil működését. Megkértük, hogy indokolja meg álláspontját. — Utólag átgondolva fogalma­zódott meg bennünk, hogy tulaj­donképpen nem is az 1992-es költ- ségvetes-tervezettel van a bajunk — mondja —, hanem azzal a tény­nyel, hogy anyagilag nem látszik megnyugtatóan rendezettnek a majsai katolikus intézmények — iskola és óvoda —jövője. A tanu­lói létszámtól függő, s az állami költségvetésből biztosított összeg ugyanis nem elegendő a működte­téshez, a felét sem fedezi, a plébá­nia jelenleg viszont évente csak kö­rülbelül 200 ezer forinttal tudja tá­mogatni az intézményei fenntartá­sát és fejlesztését. — Erre könnyedén lehet azt mondani, hogy akinek nincs pénze, ne alapítson iskolát. .. — Ez az érvelés közgazdaságilag sem állná meg a helyét. Hosszú távon gondolkodva ugyanis vilá­gos, hogy egy önkormányzat ak­kor gazdálkodik jól, ha az oktatási alapellátásba — ami törvényi kö­telessége — minél több külső szer­vezetet, például egyházat vagy ma­gánalapítványt von be. Bármennyi is az általuk adott pénz, az az illető település oktatás- és nevelésügyé­ben mindenképpen forrásbevonást jelent, még ha csak 200 ezer forin­tot is. Az is több a semminél. — Am egy új iskola kialakításá­nak költségei ennél sokkal nagyob­bak, ráadásul az új intézmény — a kisebb tanulói létszám miatt — rosszabb kihasználási mutatókkal működik. Az önkormányzatoknak tehát sokba kerül, ha egyházi vagy alapítványi iskolák születése körül bábáskodnak . . . — Rövid távon valóban igen. De változatlanul állítom, hogy megéri nekik, hisz ezek a költségek csak egyszer, a kezdeti években merülnek fel nagyobb összegben. S ha az új is­kolák megerősödnek, nagyobb lesz a létszámuk, jobb lesz a kihasznált­ságuk is. S egy erős iskolával, több szülővel a háta mögött az egyház is jóval több pénzt tud majd adni, mint most. Az önkormányzatnak tehát megéri, ha az egyházi iskola felcse­peredését is segíti. Kiskunmajsán tu­lajdonképpen ez történik most, de nem megnyugtató módon. Ha nincs megállapodás a plébánia és az ön- kormányzat között — márpedig tudtommal nincs —, akkor minden évben viták, s elmérgesedő konflik­tusok forrása lesz a költségvetés. Le­gyen megnyugtatóan szabályozva, hogy mennyit kapjanak az állami, s mennyit az egyházi iskolák! — Mennyiben befolyásolhatja ezt a megnyugtató szabályozást az a felfogás, hogy az egyházi iskolák megerősödése a koalíciós pártok­nak kedvez? Hisz a majsai önkor­mányzatban az SZDSZ van több­ségben . . . — Szerintünk a valóban liberá­lis, tehát magyarul szabadelvű fel­fogás az megengedő, sőt a sokszí­nűséget támogató felfogás. Egy li­berális iskolaképben a különböző, színvonalas önkormányzati, egy­házi és alapítványi iskolák vetél­kednek egymással, a település ok­tatásügyének magasabb szintre emelése érdekében. Az, hogy az önkormányzat az egyházi iskola fejlesztésével ne teremtsen a saját iskolái számára konkurenciát, sze­rintem nem liberális felfogás. A tá­mogatás a szabadelvű megoldás. Ezért bízom abban, hogy a meg­született katolikus iskolát a majsai önkormányzat nem hagyja csírájá­ban meghalni, hanem a megerősö­déséhez is hozzájárul, s erről mi­előbb megállapodás születik a plé­bániával. Szerencsére szűk, ám egyre bő­vülő kört érint az Országgyűlés múlt év végén alkotott törvénye, amely a helyi önkormányzat kép­viselő-testületének hatáskörébe utalta a szociális intézményekben fizetendő térítési díj felső határának megállapítását. Mint köztudott, a szociális otthonokban a gondozá­sért térítési díjat kell fizetni. Csak a jövedelemmel, készpénzvagyonnal vagy ingatlannal nem rendelkező, tartásra köteles hozzátartozó nél­küli gondozottat kell ingyenes ellá­tásban részesíteni. A szociális ott­honi térítési díj alapja a saját jogú öregségi nyugdíj mindenkori legki­sebb összege, ami jelenleg 5200 fo­rint. Ettől az összegtől a működtető önkormányzat akár 50 százalékkal is eltérhet, ennek alapja elsősorban az otthon komfortfokozata lehet. Az így megállapított összeg az adott szociális otthonra vonatkozó térítési díj. Gyakori, hogy a gondozottnak sem készpénzvagyona, sem jöve­delme nincs, azonban ingatlannal rendelkezik. Ilyen esetben a térítési Szervezkedő Január végén alakult meg kecskemé­ti székhellyel a Bács-Kiskun Megyei Háziorvosok Egyesülete. A szervezet a jövőben az alapellátásban dolgozó or­vosok és a velük kapcsolatban álló be­tegek érdekeit kívánja képviselni. Kivel szemben? kérdeztük az egyesület el­nökét, dr. Kellermann Pétert. ­Azokkal a döntést hozókkal szemben, akik sorozatosan a megkér­dezésünk nélkül határoznak a mun­kánkról, feladatainkról. Szeretnénk, ha ez a jövőben másként történne. Ed­dig is tiltakoztunk sok, általunk értel­metlennek tartott intézkedés ellen amelyek szerintünk a betegellátás rová­sára mennek —, de külön-külön ágál­tunk. Ha együtt hallatjuk a szavunkat, talán komolyabban veszik. — Mibe akarnak beleszólni? — Nem tartjuk például sem igazsá­gosnak, sem jogszerűnek, hogy egy or­vos a magánrendelőjében ne írhasson fel sztk-ra gyógyszert. Ezzel a beteget sújtják, hiszen ő a biztosított, neki jár a gyógyszerre a társadalombiztosítási támogatás. És lehet, hogy csak azért keresi fel este a magánrendelést, mert nem akarja fél munkanapját a körzeti rendelőben való várakozással tölteni. Mivel magánorvossal egyelőre nem köt szerződést a társadalombiztosítás, megfoszt a munkalehetőségtől sok nyugdíjas orvost is. Bárki mávvégezhet a nyugdíj mellett munkát? — Tehát a fő ellenfél a társadalom- biztosítási igazgatóság? Nem szeretnénk, ha a köztünk lévő viszony ellenségeskedéssé válna, de tény, hogy bizonyos tekintetben el­térnek az érdekeink. S mi vagyunk a rosszabb pozícióban. Talán azt se túl­zás kimondani, hogy ki vagyunk szol­gáltatva neki. Mivel monopolhclyzet- ben van, ő diktálja a feltételeket. Ha úgy dönt, nem köt velünk szerződést. Egyelőre mindannyiunk számára ho­mályos pontrendszer alapján fogja meghatározni a fizetésünket. És sorol­hatnám tovább. Eddig szinte csak az orvosok érdé- ' keiről volt szó. Mit tudnak tenni a bete­gekért ?- Az előbbiek — közvetve erről is szólnak. Azt is az ő érdekükben sze­retnénk elérni, hogy beleszólhassunk az esetleges körzethatár-módosítások­ba. Mi tudjuk, hol. mennyi a feladat, a terület nagysága és a lélckszám nem biztos, hogy pontosan tükrözi ezt. Ugyancsak a gyakorlati gyógyítómun­kánkat segítené, ha legalább javaslatté­teli jogunk lenne a továbbképzések té­máira. Mert megtisztelő feltételezés. díjait az ingatlan terhére állapítják meg, amelyet az önkormányzat a maga javára jelzálogjog alapításá­val biztosít. Ha valaki vagyontalan és ingyenes ellátásban részesül, ré­szére havi zsebpénz jár, amelynek havi összege a térítési díjalap 15 százaléka. A gondozottra vonatkozó új té­rítési díjat az önkormányzat jegy­zője határozattal állapítja meg, és ezt első ízben 1992. június l-jétől kell megfizetni. A városok képvise- lő-testületei hamarosan döntenek a térítési díjak felső határáról, a megyében az elsők között a kalo­csai városatyák foglalkoznak az üggyel. Az eléjük kerülő javaslat szerint az időskorúak szociális ott­honában 6120, a szakosított szoci­ális otthonban és az ideiglenes el­helyezést biztosító otthonrészleg­ben 3500 forintot kell fizetni. A szakemberek szerint a mintegy 23 százalékos emelés az időskorú­ak számára elviselhető. Úgy le­gyen! háziorvosok • Dr. Kellcrmann Fctcr: Ha együtt hallatjuk a szavunkat, talán komolyab­ban veszik. hogy érdekel bennünket a komputerto­mográf újféle hasznosítási lehetősége egyik közelmúltbeli továbbképzé­sünk anyaga —, de mi, háziorvosok a saját munkánk során hasznosítható új ismeretekre volnánk igazán kíváncsi­ak. Tiltakozunk továbbá az ellen, hogy a közgyógyellátási igazolványra nem írható fel ingyenesen minden gyógy­szer. Most már a legszegényebbeknek is fizetniük kell bizonyos orvosságo­kért, nem beszélve arról, hogy nekünk két-három könyvet, listát keli egyfoly­tában lapozgatnunk, melyik gyógyszer hova is tartozik éppen. Távlati, de ta­lán legfontosabb célunk pedig annak elérése, hogy a társadalombiztosítás­hoz befolyó betegbiztosítási járulék kü­lönüljön cl minden mástól és azt csakis a betegellátásra lehessen felhasználni. Gyermekorvosok is tagjai az egye­sületnek ? Egyelőre nem mutattak érdeklő­dést a felhívásunk iránt. De lehet, hogy nem jutott el hozzájuk a hír. Jöttek viszont a kecskeméti szervezet alakuló ülésére Lakitelekröl, Jakabszállásról, Soltról, Lajosmizséröl is. Most már, hogy megtörtént az egyesület bírósági bejegyzése is, szeretnénk értesíteni va­lamennyi kollégánkat a létezésünkről. De még a postaköltségre sincs pén­zünk. így aki olvassa ezt a cikket a Petőfi Népében, és érdekli a dolog, ké­rem, telefonon vagy levélben jelezze csatlakozási szándékát. (Kecskemét, Rákóczi út I0. Tel.: 76/21-517.) Szabó Klára Bálái F. István ELNÖKVÁLTÁS A HALASI HÁZIIPARNÁL Csőd szélén a szövetkezeti átalakulás előtt Január 28. óta a Kis­kunhalasi Háziipari Szö­vetkezet élén új elnök áll, dr. Parczen Menyhért. Az elődjét, Mrazeíc Tibort nem is olyan régen még úgy emlegették, mint aki csodát tett a szövetkezet­tel. Aztán egyre több bal­sikerű próbálkozás, két­ségbeesett erőlködés a tal­pon maradásért jellemezte a halasi szövetkezetét, majd pletykák kaptak szárnyra, s végül a hír, le­cserélték az elnököt. Dr. Parczen Menyhér­tet eddig a szövetkezet jogtanácsosként alkal­mazta. Kérésünkre már mint az új, megbízott el­nök, készséggel nyilatko­zott a hír hátteréről, előz­ményeiről. — Mrazek Tibor való­ban felhozta a szövetkeze­tét, sokat köszönhet neki a tagság. Az, hogy ma ha­talmas veszteséggel szinte a csőd szélén állunk, nem az ő hibája. Abban vi­szont, hogy egy év óta semmi nem történik a ki­lábalás érdekében, már egyértelműen hibás. Za­varos magánélete, rend- szertelen munkavégzése, hiábavaló ígéretei a vál­tozásra fél év óta már köz­tudottak voltak nem csak a tagok körében, a város­ban is. Egyre követelőb- ben fogalmazódott meg az igény az elnökségben is, nemkülönben a dolgozók részéről, hogy le kell válta­ni. Tisztában volt vele ő is, ezért önként felajánlotta és benyújtotta írásbeli le­mondását. Ezt az elnök­ség a január 28-ai közgyű­lés ele vitte, ahol ellenvetés nélkül elfogadta a tagság. Azelnök nem élt a felmon­dási idejével, ami négy hó­napot jelentett volna, le­mondott a végkielégítés­ről, a vagyonnevesítés jo­gáról, és ezzel együtt kö­zös megegyezéssel a tagsá­gi viszonya is megszűnt. — Nem vetette fel a tag­ság a pénzügyi felelősség kérdését? —Nem. De felesleges is lett volna, mert a jelenlegi helyzet valóban nem neki, hanem a körülményeknek tudható be. Nálunknál jó­val nagyobb, erősebb cé­gek roppantak össze ez alatt az idő alatt. Azon le­hetne vitatkozni, szeren­csés lépés volt-e az a ter­jeszkedési törekvése, hogy Kelebián, Kisszálláson, • A három éve készült felvételen még vidámnak tűnnek a szövetkezet varrónői... (PN-archív) Tázláron, Pirtón varrodá­kat létesített szakképzet- len munkaerőkkel. Ne­kem meggyőződésem, hogy a kilábaláshoz előbb szét kell hullani ennek a szövetkezetnek kisebb egységekre. — Hogyan esett önre a vá­lasztás? — Nem választás volt, csak megbízás, amíg pá­lyázat útján be nem tölt­jük az állást. A hogyanra pedig a kényszerűség a vá­lasz. Senki megfelelő ké­pességű és képzettségű je löltünk nem akadt az el nökségben. Nem szívesei vállalkoztam én sem, mer elég bonyolult helyze előtt állunk ezzel az átala kulással. De pont ezér szólt mellettem a döntés mondván: ide most jogás: kell. Ami tőlem telik igyekszem megtenni. Ez < kis szövetkezet s a halas csipke megérdemli, hog; ne hagyjuk tönkremenni. H.T. A*«40' t>l° ★ ★★ EGYÜTT A KÖNNYED ELEGANCIA ÉS A TÖKÉLETES TECHNIKA! MICRA 1,0 LX, 3/5 ajtós, egyszerű, de elegáns karosszériája erős megbízható motort rejt. A kényelmes és ízlése utastér egy négyszemélyes családnak nyújt biz tonságos utazást. Nálunk az a kocsi várja, melyről álmodott! CASTROL kenőanyagok és autóápolási cikkek széle választékával is várjuk. Az olajok és kenőanyagok között csak GASTROL é más semmi! Hovány Kft. NISSAN NISSAN AUTÓSZALON Kecskemét, Schönherz Z. tér 1. Telefon: 76/22-921 NISSAN MÁRKASZERVIZ Kecskemét, Végvár u. 1. Telefon: 76/21-367 7/2 SZÁMOLJON! Ez az akció sok penzt érhet Önnek! 100 000 forintot takaríthat meg a cserével — 1 000 000 forintot nyerhet az új Renault-val! RENAULT OLIMPIAI AKCIÓ OLIMPIAI MODELLEK különleges feltételekkel március 31-éig, sőt hárman visszanyerhetik az autó árát! KIZÁRÓLAG KECSKEMÉTEN: 3 évesnél nem idősebb Renault-ját a legkedvezőbb módozattal új Renault-ra cserélheti! RENAULT KECSKEMÉT Vevőszolgálat: Május 1. tér 6. ^ /V ^ Tel.: 76/46-939. ^ V JKk Alkatrészbolt, szerviz: Bakony u. 2 B. KORONA Tel.: 76/24-469 Renault-szerviz: Pataki László Haja, Szabadság u. Tel.: 79/22-91 Rcnault-szcrviz: Korsós József, Nagykőrös, Filó u. Tel.: 20/50-10 RENAULT, a magyar olimpiai csapat hivatalos támogatója. ,1/2 Zsiga Ferenc A BETEGEK ÉRDEKEIT IS VÉDIK Közgyűlés Halason Zárt üléssel kezdi február 10-én mun­káját a városi közgyűlés kiskunhalason. Az Á M K zenetermébe 15 órára összehí­vott önkormányzat először a kertvárosi iskola igazgatói állására meghirdetett pályázatot bírálja el. Ezt követően nyilvános üléssel folyta­tódik a munka. Napirenden az 1992. év költscgvetcsi koncepciója szerepel, egy rendeletalkotás a szociális intézmények terítési dijairól, valamint egy rendelet- módosítás, amely a szervezeti és műkö­dési szabályzatot érinti. Felvette még a polgármester a tárgyalandók közé az ügyrendi és jogi bizottság állásfoglalá­sát és jelentését, a köztársasági megbí­zott törvényességi észrevételeit, vala­mint a sportbizottság beszámolóját. Svájci film Helvéciáról A helvéciai önkormányzat az egész 1992-es esztendőt a település alapítása centenáriumának szenteli. Március 14-én avatják fel az alapító Wéber Ede emléktábláját, másnap pedig az új sportcsarnokot, amely a Fekete-erdei iskola tornaterme is egyben. A svájci te­levízió a közelmúltban készített rövid­filmet a községről, s az ünnepségeken várhatóan itt lesz az alpesi ország nagy­követe is. Még az idén felavatják Helvé­cia új gyógyszertárát, az ősszel pedig az évfordulóhoz illő nagyszabású szüreti bál szórakoztatja majd nemcsak a hely­beli, hanem az időközben távolba sza­kadt helvéciaiakat is. A gazdák, s a köz­ségben működő nagyüzemek termékki­állítással köszöntik a jubileumot, amelyre különböző idegenforgalmi ki­adványok, s a tájékozódást segítő térké­pek is megjelennek. Az ünnepségsorozat lényegében már a február 23-ai falugyűléssel megkez­dődik, hisz az önkormányzat sikeres esztendőről számolhat be. Falugyűlés Hajóson Mintegy háromszáz hajósi polgár, mi több lokálpatrióta vett részt azon a fórumon, ahol a nagyközség polgár- mestere Schön Ferenc, valamint a kép­viselő-testület tagjai adtak tájékozta­tást a település fejlesztési elképzelései­ről. A képviselők-polgárok találkozó jó alkalom volt arra, hogy a hajósi sze­nátorok közvetlenül is tapasztalatokat szerezzenek, miként vélekednek a hajó­siak a falu szennyvízcsatorna-rendsze­rének kiépítéséről. Mint a jelenlévők megtudták, elkészült az a tanulmány- terv, amely előzetes adatokat tartalmaz arról, mekkora terhet jelentene a köze­gészségügyi szempontból is fontos csa­tornarendszer kiépítése. Ugyan a leg­több hozzászóló elismerte a település üzemelése szempontjából jelentős köz­mű megépítésének szükségességét, ám azon a véleményen voltak: a mintegy 270 milliós beruházás terheit, a csalá­dokra eső 80 ezer forintot a jelenlegi anyagi körülmények között nem tud­ják vállalni. Jó hír a hajósiaknak, hogy az idei évben befejezik a tornacsarnok építé­sét, az átadással korszerű körülmények között sportolhat a falu apraja, nagyja. Hogyan mondjam el? Február 10-étől bibliaismereti soro­zat — Hogyan mondjam el, amit a Biblia közvetít? címmel — kezdődik Baján. A gyermekek lelki nevelésében elsősorban a pedagógusok, a szülők munkáját kívánják segíteni, de várnak minden olyan érdeklődőt, aki e kérdés­ben gyakorlati ismereteket kíván sze­rezni. Az első megbeszélésen javasolt idő­pont szerint minden hétfőn fél hatkor kezdődik a foglalkozás a tanítóképző főiskola (Szegedi u. 2.) földszinti nagy­termében. A sorozat témaszerű feldol­gozásáról, alapgondolatairól a résztve­vők írásos anyagot kapnak a szervező, az Ady Endre Könyvtár jóvoltából. A foglalkozásokat dr. Michna Ottóné vezeti.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom