Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-07 / 32. szám
MEGYEI KORKÉP 1992. február 7., 3. oldal A POLGÁRMESTER ÁLL A VITA ELÉ Készül a kalocsai költségvetés TULAJDONOSA LEHET MINDEN SZÖVETKEZETI VAGYONNAK TULAJDONI RÉSZ AZ ÖRÖKÖSÖKNEK IS JÁR A földre várók fóruma: a törvényesség őre • Török Gusztáv Andor készül a költségvetési vitára. Aki készített már, akár csak családi használatra költségvetést, az tudja, a mai világban szinte reménytelen feladatra vállalkozott. Hiszen jó költségvetést aligha tud csinálni, legfeljebb kevésbé rosz- szat. A szorító gondok ellenére a kalocsai önkormányzat a hétfőn kezdődött intézményi költségvetési tárgyalások előtt azt a célt tűzte maga elé: 1992-ben olyan költség- vetést készít, amely elé a „jó” jelző kívánkozik. Az intézményvezetőkkel folytatott tárgyalások állásáról Török Gusztáv Andor polgármestert kérdeztük. —Az ez évi munkánál a múlt évi költségvetés összeállításának tapasztalatait kívánjuk kamatoztatni. A népjóléti bizottság javaslatára a testület olyan tárgyalási alapelveket fogadott el, amelyek érvényesülése esetén egy igazságosabb pénzelosztás érvényesülhet. Az elfogadott alapgondolatok azért lényegesek, mert így a bizottság a testület fölhatalmazását bírja, annak az elképzeléseit érvényesíti, tehát egységes álláspontot képviselhet. Erre pedig nagy szükség van, hiszen kemény ütközések közepette alakulnak ki az intézményt érintő sarokszámok. Lehetőséget adunk arra, hogy a tárgyaláson az igazgató és gazdasági vezető mellett a szakszervezeti és nem szak- szervezeti dolgozók is képviseltessék magukat, utólag ne az igazgatót, vagy a testületet vádolják a „fejük fölött” hozott döntésért. Legfőbb problémánk, hogy az országosan elfogadott és biztosított átlagnormatívához képest a városban működő intézményeknél komoly eltérések mutatkoznak. Különösen az óvodák és általános iskolák működtetéséhez biztosított pénz kevés. A központi kerethez átcsoportosításokkal és más források terhére kell mintegy 20-30 százalékos kiegészítést adni. Az óvodák esetében ez a szám akár a 100 százalékot is eléri. Az is igaz, hogy egyes középiskoláknál, ahol például nem működtetnek tornatermet, mutatkozik némi, az igazságosabb elosztás érdekében elvont „felesleg”. Sajnos, csak ilyen áron tudjuk a nehéz helyzetben lévő intézmények működtetését biztosítani. Emellett persze a városnak újkeletű kihívásoknak — volt szovjet ingatlanok hasznosítása, egyházi ingatlanok visszaadása is eleget kell tenni. De kellenek utak, telefonhálózat, tisztességesen szőtt szociális háló, színvonalas oktatás, reggelig sorolhatnám. Ez bizony a „városi pénztárcánkhoz” képest sok. Az nem lehet megoldás, hogy a gondok enyhítésére adókat vetünk ki, hiszen a város polgárai a központi adókat is nehezen viselik. Biztos, hogy nem lesz tanulságok nélküli a költségvetési vita lefolyása, sok égető, a város gazdálkodását rövid és hosszú távon befolyásoló probléma vetődik fel. Ezek rangsorolása csak együttgondolkodással, együttes munkával képzelhető el. A tárgyalások idején abban bízom: lesz elég pénzünk a költségvetésünkre. Zsiga Ferenc A tulajdonviszonyok rendezése szempontjából nagy jelentősége van annak a törvénynek, mely január 20- án lépett hatályba. A szövetkezetek átalakulását szabályozó átmeneti törvénnyel kapcsolatban kérdeztük dr. Bemáth Balázst, a jakabszállási termelőszövetkezet jogtanácsosát. A vagyonnevesítés során tulajdonrészhez többek között azjuthat, aki 1991. január 1-jén és a törvény hatálybalépésének napján tagja volt a szövetkezetnek. Március 20- áig kell bejelenteniük a vagyonne- vesítési igényüket a gazdaságok vezetőségeinél azoknak, akik legalább öt évig tagok voltak, attól függetlenül, hogy jelenleg máshol dolgoznak. Ugyanígy az egykori tagok örököseinek is, akik akár oldalági leszármazottak is lehetnek. Az örökösöknek a bejelentéssel egyidejűleg igazolniuk kell az öröklési jogosultságot. Ha kérelmüket január 20-át követően 60 napig nem juttatják el a szövetkezetekhez, úgy igényük örökre elévül. A gazdálkodóknál a vagyonnevesítés április 30-áig fejeződik be. Ezt megelőzi egy közgyűlés, melynek el kell döntenie azt, ki, milyen szempontok alapján juthat tulajdoni részjegyhez. Célszerű volna, ha a gyűlésre szóló meghívó mellé csatolnák a vagyonfelosztás javasolt szempontjait, hogy az érdekeltek felkészülhessenek a várható vitákra. A törvény 10. §-a ugyanis nem tisztázza megnyugtatóan a felosztás elveit. Mindössze arra tesz utalást, hogy figyelembe kell Törvényismertető előadások Felfokozott érdeklődés, kíséri az ország legnagyobb agrármegyéjében, Bács-Kiskunban a szövetkezeti és átmeneti törvény ismertetésére tartott előadássorozatokat. Az agrárértelmiség szerepének felértékelődését emelte ki továbbá a tapasztalatok közül Madari Jenő, a megyei földművelésügyi hivatal vezetője. Megítélése szerint a mezőgazdaságból élők látják, érzik, hogy szellemi, szakmai irányítók nélkül nehezen boldogulnak, s számítanak az agrárértelmiségre. A fórumokon az is kiderült, hogy a régi-új tulajdonosok többsége korszerű szövetkezeti formákban vagy társulásokban képzeli további gazdálkodását. A licitálási rendszer heves bírálatát hangsúlyozta Bernáth Balázs, a Független Kisgazdapárt megyei elnöke. Meglátása szerint sokan most döbbentek rá, hogy tájékozatlanságuk folytán elmulasztották benyújtani kárpótlási igényüket. Visszaigényel a város Az új szövetkezeti törvény lehetővé teszi, hogy mindenki, aki hajdanán a gazdaság alapításában részt vett, most nevére írathassa egykori vagyonát. Annak idején Kecskemét városa is számtalan ingatlant adott itteni szövetkezeteknek. Mi legyen e földek, épületek sorsa? Előbb gondosan kigyűjtik, hogy mit is adott át ingyen a város a gazdaságoknak, majd a polgármesteri hivatal megteszi a szükséges intézkedéseket ezek visszaigényléséért. A közgyűlés felkérte azokat a ma már többnyire nyugdíjas régi városházi tisztviselőket, akik rendelkeznek információkkal, hogy segítsék az egykori városi ingatlanok azonosítását. VELEMENYEK SZABADON Meddig emelhet a posta Hogy is van ez a többletbevétel? Hallom február l-jén a Kossuth rádióban, hogy emelkednek a postaköltségek és még sok más. Arra a kérdésre, hogy miért van erre szükség, válaszolja a posta főnöke, többletbevételre van szükségünk. Ezt hallva kinyílik a bicska a zsebemben. És én mint parasztember is megtehetem, hogy azt mondom, többletbevételre van szükségem, ezért az uborka szerződéses védőárát én szabom meg a jövőben és nem pedig a konzervgyár. Bár ilyen még a történelemben nem fordult elő, hogy ezt a parasztember megtehette volna, de talán ha összefognának, ebben segítségünkre lenne a szövetség, kamara, akkor, valamikor talán. Mert azért mégis csak furcsa, hogy az ötnegye- des savanyú uborka bolti ára 76 HATVANNAPOS HATÁRIDŐ Jelentkezzenek a volt téesztagok is! venni a tagsági viszony időtartamát, a személyes közreműködés súlyát és arányát, a vagyoni hozzájárulás mértékét. A földre várók bevonásával érdekegyeztető fórumot kell alakítani. E bizottság feladata lesz a birtokhoz jutás törvényben meghatározott feltételeinek az ellenőrzése. A szövetkezet jelöli ki a különböző címen (kárpótlás, vagyonnevesítés stb.) kiosztandó táblákat. Ezt a tervezetet a gazdaság megküldi a bizottságnak, amelynek nyolc napon belül véleményeznie kell a javaslatot. Ha egyetért az elképzelésekkel, úgy a tulajdonrendezés zöld utat kap. Ha nem fogadja el, s nem sikerül megállapodni a gazdasággal, úgy a fórum fellebbezhet a Megyei Kárpótlási Hivatalhoz, amely szakértők bevonását kezdeményezheti az igények elbírálásánál. E hónap — február 29-éig kell bejelenteni az önkormányzatoknál a fórumok létrehozását, melyet a jelzés után 15 napon belül meg kell alakítani. A törvény nem tisztázza, hogy a bizottságot hogyan kell felállítani. Ki is kezdeményezi a csoport felállítását? Célravezető, ha az érdekeltek közül a kárpótlási igényt bejelentők kezdeményezik a bizottság létrehozását. A fórum létszáma nincs meghatározva. Tagjai az önkormányzat képviselői, a kárpótlásra jogosultak közül azok a (három-tizenegy) személyek, akiket a képviselő-testület választ meg, a szövetkezet megbízottja és a részarány-földtulajdonosok képviselője. B. Zs. Az Agrárszövetség megyei elnöke, Bokor József a falvakban uralkodó keserű hangulatról, a fórumokon tapasztalt aggodalomról szólt nyomatékkal. Elmondta: senki sem vitatkozik azzal a nézettel, hogy a mezőgazdaságban is szükség van a privatizációra, ami viszont esetenként az erőszakos kollektivizáláshoz hasonló sérelmeket okozhat. A vagyon feletti osztozkodásban, árverésben ugyanis benne rejlik, hogy az ügynek lesznek nyertesei és vesztesei is. Ám e kérdéseknél jobban aggódnak a községek lakói amiatt, hogy a kistelepüléseken szinte egyedüli munkaalkalmat jelentő szövetkezetek sokasága pénzhiánnyal küszködik. A munkanélküliségi ráta már tíz százalék fölé emelkedett. Az agrárágazat jövedelmezőségét pedig jól tükrözi az is, hogy az új vállalkozásoknak mindössze három százaléka mezőgazdasági. (MTI). Az átmeneti törvény értelmében a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetekben a vagyon nevesítését ez év április 30-áig be kell fejezni. Ahhoz viszont, hogy a szövetkezetekben ezt . megtehessék, ismerni kellene azok teljes körét, akikre a vagyonnevesítés vonatkozik. A Tataházi PetőfiTszelnökét, Kiss Istvánt arról kérdeztük, hogy az átmeneti törvény vagyonnevesítésre, illetve egyéb előírásaira vonatkozó passzusai végrehajtásával meddig jutottak, melyek a közeli teendőik. — E pillanatban még próbaszámításokat tudunk csak végezni, hiszen tudomásunk szerint módosító indítványt nyújtott be a parlamentnek Zsíros Géza országgyűlési képviselő a vagyonnevesítés pontosításával kapcsolatosan. így a próbaszámításoknál egyelőre a saját elképzeléseinket tudtuk figyelembe venni. Nagyobb súllyal vettük számításba a ledolgozott évek számát, utána a munkabérekét, majd kisebb arányban a behozott föld aranykorona-értékét, illetve a vagyontárgyakat. Ezek azonban, mint mondtam, csak saját kiindulási alapot adhatnak, hiszen a Zsíros-féle indítvány éppen ezt a számítást érinti. — Mekkora a szövetkezet nevesí- tendö vagyona? — A törvény szerint az 1991. december 31-ei mérleg szerinti, a részjegytőkével és a termőfölddel csökkentett vagyont kell felosztani, azaz nevesíteni. Az összvagyon 200 millió forint, melynek — szintén törvény adta mértékben — legföljebb 10 százalékáig kell a részjegytőkét meghatározni. Ez, miután 700 tagunk van, és minden nyugdíjas és dolgozó tag ugyanolyan mértékben részesül, körülbelül 14 millió forintot tesz ki. Ez természetesen csökkenti a 200 millió forintot. Erről egyébként a február végére, március elejére tervezett közgyűlésünkön konkrétabb dolgokat tudunk majd mondani. — A vagyonnevesítésben azonban részesülniük kell a ma már nem a szövetkezetben dolgozóknak is? Igen. Ez a gazdaság 1949-ben alakult, azoknak, illetve a polgári jog szerinti örököseiknek, akik valaha legalább öt évig tagok voltak itt, jelentkezniük kell legkésőbb március 20-áig. Ugyancsak jelentkezését várjuk azoknak, akik az 1987-es törvény értelmében kivitték a földjüket — és ezzel megszűnt a tagsági viszonyuk —, hogy ismét nyilvántartásba kerülhessenek. Mindkét esetben tartani szükséges a hatvannapos határidőt, azaz a március 20-át, hiszen ha ezt nem teszik, az jogvesztéssel jár, vagyis kimaradnak a vagyonnevesítésből. — Van a vagyonnevesítés mellett más tennivaló is. A helyiérdekegyeztetőfórumok létrehozására gondolok. A lehető legrövidebbre igyekszünk venni a dolgokat. Február 20-án már szeretnénk, ha megkezdhetné munkáját ez a fórum, hogy az idei mezőgazdasági munkákat már mindenki „biztos földjén” végezhesse. Bár ez nemcsak rajtunk múlik, hiszen ebbe a fó- runfba egy embert, illetve a részarány-tulajdonosok közül egyet delegálhat a szövetkezet, a többieket a képviselő-testület választja meg a kárpótlási igényt benyújtottak, illetve saját tagjai közül. A szövetkezeten belül nagy feladatunk most az, hogy a dolgozók, nyugdíjasok figyelmét felhívjuk a lehetőségeikre, jogaikra. Kisebb csoportokat hívunk össze és rövidesen megkezdjük a tanácskozásokat. G. E. r r AZ ALPOLGÁRMESTER KERESE: Kárpótlásra jogosultakat várnak Ma nincs olyan település, ahol ne jelentene sürgős feladatot az érdekegyeztető fórumok létrehozása. Dr. Ivanics István, Kecskemét megyei jogú város alpolgármestere is ezzel kapcsolatban kérte lapunk segítségét. — A szövetkezetekről szóló törvény előírja, hogy az önkormányzatoknak kötelessége ezeket a fórumokat megalkotni. Mint ismeretes, a vagyonátadásnál, a kárpótlási törvény végrehajtása során a földkijelöléseknél szükség lesz egy ilyesfajta köreműködésre. Tehát, hogy mind a kárpótolandók, mind a gazdálkodó szervezet számára konszenzussal, megegyezéssel záruljon a kárpótlás. Az érdekegyeztető fórumban képviselve van az önkormányzat, az adott gazdálkodó szervezet — úgy is mint jogi személy, és úgy is mint a téesztagok képviselője —, valamint három és 11 személyig részt vesznek a munkában a kárpótlásra jogosultak is. — Ez milyen feladatot jelent Kecskemétnek ? — Egyrészt nehéz helyzetben vagyunk, mert a törvény hihetetlenül rövid időt ad a fórumok létrehozására. Tehát a február 10-ei közgyűlésünkön döntenünk kell erről. Sajnos azonban van egy olyan kérdés, amit az önkormányzat nem tud megoldani. Nem ismerjük a‘ károsultak nevét, mert ennek csak a kárrendezési hivatal van a birtokában, ám a személyiségi jogok védelme miatt nem adhat név szerinti tájékoztatást. Felhívást teszünk közzé, minden téeszt felkérünk, hogy ahol igény van rá, alakuljanak meg ezek az érdekegyeztető fórumok. A kárpótlásra jogosultakat pedig ezúton kérném fel, hogy február 10-e 13 óráig a polgármesteri titkárságon írásban vagy személyesen adják le jelentkezésüket, amennyiben részt vállalnának a munkában. (bencze) forint, éntőlem pedig megvette a konzervgyár 6 forintért azt a félki- lónyi uborkát. Mondom, nekem is, nekünk is többletbevételre van szükségünk, de nem tehetem, tehetjük meg, mert nem úgy állunk a kérdéshez, mint a posta vagy a Volán, aki az autóbusz tarifáit is már a csillagos égig emeli. Ahogy elnézem odajutunk, hogy inkább kerékpárral vagy gyalog közlekedünk, a postára is kevesebbet költünk. Ha ez így megy, akkor rövidesen a posta újból bejelenti, hogy többletbevételre van szüksége és emeli a tarifát. Végül ha nem vennénk igénybe a postát: az autóbuszt stb., akkor tudnának-e még árakat emelni? Solymosi Tivadar Hercegszántó Számoljon! Ez az akció sok pénzt érhet önnek! lOO OOO forintot takaríthat meg a cserével — 1 OOO OOO forintot nyerhet az új Renault-val! RENAULT akár ingyen Olimpiai modellek különleges feltételekkel, hárman visszanyerik az autó árát! Renault-akció III. 31-éig, amíg a készlet tart KIZÁRÓLAG KECSKEMÉTEN: 3 évesnél nem idősebb Renault-ját a legkedvezőbb módozattal új Renault-ra cserélheti! RENAULT KECSKEMÉT Vevőszolgálat: Május 1. lér 6. Tel: 76/46-939. Alkatrészbolt, szerviz: Bakony u. 2/8. Tel.: 76/24-469 Renault-szerviz: Pataki László Baja, Szabadság u. Tel: 79/22-914. Renault-szerviz: Korsós József. Nagykőrös, Filő u. Tel.: 20/50-103. RENAULT, a magyar olimpiai csapat hivatalos támogatójs. 11/2 Nemzetközi találkozó A hatvanas években a fővárosi Közgazdaságtudományi Egyelem patinás épülete adott otthont az emlékezetes batyusbálaknak, amelyeken többezren vettek részt az ország minden tájáról. A mulatni vágyók akkoriban népviseletben, egyik kézben demizsonnal, a másikban jófajta hazaival érkeztek, amit azután kedvükre elfogyasztottak. Ezt a közös mulatságot kívánja feleleveníteni a Magyarországi Német Ifjúsági Egyesület és Német Kultúregyesü- let. Az estét gazdag kulturális műsor teszi színessé. Lesz bel- és külföldi népviseleti bemutató, táncverseny, tombola, borbemutató. Éjfél után pedig a rozmaringbokrot árverezik. A nemzetközi svábbál és kulturális találkozó időpontja február 22. A színpompás mulatságon történő részvétel feltételeiről az 1-326-392 telefonszámon (Német Kultúregyesület 1065 Budapest, VI., Nagymező u. 49.) lehet érdeklődni. Európa gyermekeinek jövőjéért Az Európa Jövője Egyesület közgyűlése díjat alapított, melyet minden évben azon nem kecskeméti személyek kapnak, akik az Európa Jövője Gyermektalálkozó gondolatával azonosulnak, annak megvalósítását segítik és támogatják. Első alkalommal február 11-én, kedden 17 órakor a kecskeméti városháza nagytermében adják át a díjat. Az elismertek: Farkas Bertalan ku- tatóürhajós, Szabó'Éva szerkesztőriporter és Vásárhelyi László koreográfus. Nyugdíjba megy a jegyző Kecel önkormányzata képviselő- testületének nyilvános ülésén, hétfőn 16 órakor szó lesz a jegyző, Logaida József nyugdíjba vonulásával kialakuló helyzetről is. A jegyző még a múlt esztendőben bejelentette, hogy az idén nyugállományba kíván vonulni. így a testület feladata, hogy a megüresedő helyre pályázatot írjon ki. A testületi ülésen döntenek arról is, hogy ebben az évben kiknek adományozzák a „Kece- lért” emlékérmeket. Mozgáskorlátozottak figyelmébe A Tisztiorvosi Szolgálat Eseti Orvosszakértői Bizottsága jelenleg nem működik. A Népjóléti Minisztérium tájékoztatása szerint a fenti bizottság munkáját meghatározó iránymutatás és dokumentáció megváltozik, amelyet egy rövidesen kiadásra kerülő új rendelet fog szabályozni. Várható, hogy a közlekedési támogatás összegét megemelik, és a jogosultak azt — amennyiben mozgáskorlátozottságuk 1992. január 1-jétől fennáll — egész évre megkapják, függetlenül attól, hogy mikor kerülnek a bizottság elé. Egészségvédő családnapok A tiszakécskei Napfény Egészségvédő Egyesület szervezésében a városi Arany János Művelődési Központban február 8-án és 9-én egészségvédő családnapok lesznek. A programban számos eíőadás, bemutató szerepel, de lesz biotermék-kiállítás és -árusítás, valamint reformétclekből kóstoló is. A kétnapos rendezvény vendége a kiskunfélegyházi Sanitas egyesület. Biztositó már több is van. Ajánlatuk számtalan. Melyiket válasszam? Kecskemét, Kéttemplom köz 9-11 ■ Tel.: 76/22-490, fax: 76/47-636 35/1
