Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-10 / 34. szám

10. oldal, 1992. február 10. SPORT ALBERTVILLE 1992 Megható megnyitó a fények országában • l obot! a láng, villognak a fények a téli olimpia színpompás megnyitóján. Megdőlt egy megdönthetetlen­nek hitt megallapítas. Úgy hittük csak a főváros, Párizs a fények ki­rálya. A szombati albertville-i olimpiai megnyitó után módosíta­ni kell mindezt: egész Franciaor­szág a fényeké. Az olimpiai meg­nyitó ünnepség fényvillanásokkal kezdődött, a stadion felett nyolc vadászgép húzott csodálatos ezüstcsikot, majd a 35 ezer néző figyelme a stadion jegére irányult, ahol a résztvevő országok csapatai vonultak föl. Kezdték a görögök, persze nagy tapssal fogadták őket. A bermudaiak zászlóvivője ter­mészetesen (?) bermudanadrág- ban lépdelt. Az országok táblá­ját vívó hölgyek hópelyhet idéző ruhában pompáztak. így volt ez a magyar küldöttség élen is, utá­na jött a jégtáncos Tóth Attila, kezében a magyar lobogóval. Mögötte az első sorban Engi Klári és a többiek. Megtekintette a megnyitó ünnepséget Jeszensz­ky Géza külügyminiszter, aki Spanyolországból érkezett Al- bertville-be. Az első beszédet Jean Claude Killy, a szervezőbizottság társelnö­ke mondta. A díszvendégek közül Juan Antonio Samaranch NOB- elnök megköszönte a szervezők • A magyar küldöttség vidáman integető tagjai. munkáját, majd Francois Mitter­rand francia köztársasági elnök megnyitotta a 16. téli olimpiai játé­kokat. S megérkezett a láng is. Minden­ki csak találgatta ki lesz az utolsó vivője? Nos, a franciák jól válasz­tottak, amikor az egykori népszerű labdarúgó, Michel Piatini mellett voksoltak. A háromszoros arany- labdás Európa-bajnok, a francia válogatott jelenlegi szövetségi ka­pitánya futott föl a nyolcvanlép­csős emelvényre, majd a 23 méte­res acélfáklyában föllobbant a láng. Megkezdődött a nagy téli já­ték. A hivatalos megnyitót látványos műsor követte. A negyvenperces balett méltó lezárása volt az ünnep­ségnek, amely méltón váltott ki óri­ási elismerést a jelen lévő nézőkből. Albertville-i hírpelyhek • Az eddig megrendezett 15 téli olimpián 25 ország sportolói irat­koztak fel az éremtáblázatra. A legtöbb medált, 194-et a Szovjet­unió versenyzői gyütjtöttek, őket a németek és a norvégok követik. Magyaroszág két ezüst- és négy bronzérmével a 22. helyet foglalja el a rangsorban. • A magyar sport eddig vala­mennyi téli olimpián képviseltette magát, összesen 118 (96 férfi- és 22 női) versenyzővel. A helyezéseket is figyelembe véve 1924 óta összesen 42 olimpiai pontot gyűjtöttek a honi sportolók. Az utolsó érem a Regő- czy Krisztina, Sallai András jég­tánckettős nevéhez fűződik. Ezt még 1980-ban, Lake Placidben sze­rezték. A legutóbbi két olimpián az Engi Klári, Tóth Attila jégtáncpá­ros érte el a legjobb eredményt. Szarajevóban a 16., Calgaryban a 7. helyen végeztek. • Az olimpiai falu központjá­nak számító települést, Bridcs-les- Bains-t a szó szoros értelmében kettészakította az öktarikás ese­mény. A sportolóknak ideiglenes otthont adó falut biztonsági okok­ból két méter magas fémkerítéssel választották el az őslakosoktól. A faluba csak alapos vizsgálat után, megfelelő azonosítási kár­tyával lehet belépni. • A műkorcsolyázók első verse­nyében, a párosok között a világ- és Európa-bajnok Miskutyenok, Dmitrijev és a kanadai vb-ezüstér- mes, Isabelle Brasseur, Lloyd Eisler vetélkedik majd a legnagyobb esély- lyel az aranyéremért. Mellettük azonban meglepetést okozhat az amerikai újdonsült bajnokpáros, Calla Urbanski és Rocky Marval. A 31 éves hölgy a mezőny egyik legkönnyebb tagja, és civilban pin­cérnő. Partnere pedig teherfuvaro­zó. A kemény fizikai munkával járó foglalkozásuk sem akadályozza meg őket abban, hogy éremre pá­lyázzanak Albertvillc-ben. • Shakespeare Hamletjének mintájára a síugróknál is él a kér­dés, ha egy kissé módosított for­mában is: „To vee, or not to vec?”. A „lenni, vagy nem lenni?” kérdés síugrásra „érvényes” változata ar­ra vbnatkozik, hogy a V-stílust, vagy a hagyományosat válasszák-e a versenyzők. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a dilemma az új, ter­pesztett léccel történő repülés javá­ra dől el, pedig 1989-ben, amikor a feltaláló, a svéd Jan Boklöv ilyen stílusban ugrott, vetélytársai a szó szoros értelmében kinevették. • Habár a versenyek még cl sem kezdődtek, az első magyar siker máris megszületett. A hírügynöksé­gek jelentése szerint ugyanis a mű­korcsolyázó Czakó Krisztina nem­csak a magyar küldöttség, hanem az egész olimpia legfiatalabb részt­vevője. Valamennyi korosztály or­szágos bajnoka december 17-én töl­tötte be a 13. életévét, és ezzel a legifjabb az olimpiai mezőnyben. Ugyancsak a műkorcsolyázóknál lép jégre az egyik francia páros le­ánytagja, Line Haddad, aki a verse­nyek idején tölti be a 14. életévét. Mindkét sportoló annak köszönheti indulását, hogy a Nemzetközi Kor­csolyázó Szövetség (ISU) nemrégi­ben eltörölte a 14 évben meghatáro­zott alsó korhatárt. Jegorova az első bajnok A játékok első ered­ményhirdetését a vasárnap délelőtt indított női 15 km- es, klasszikus sífutóver­seny után tartották. A via­dalt a Mont Blac lábánál fekvő Les Saisies-ben kia­lakított, minden eddiginél nehezebb pályán rendez­ték. A szokásoktól eltérő­en ugyanis a 15 km-nek több mint egyharmada ve­zetett emelkedő szakaszo­kon, s ez lényegesen meg­nehezítette az 54 rajthoz állt versenyzőnő dolgát. Ami viszont a résztvevők „malmára hajtotta a vi­zet”, az az ideális időjárás, a szikrázó napsütés volt. Az új olimpiai verseny­szám végül is nem hozott meglepetést, amennyiben az esélyesnek számító Füg­getlen Államok Közössége sífutónői két érmet is nyer­tek. A bajnoki cím a 25 éves, orosz Ljubov Jegoro- vának jutott, aki 16-os rajt­számmal indulva az első el­lenőrző ponttól kezdve a legjobb volt. A legutóbbi világbajnokság kétszeres aranyérmese kirobbanó erőben, remek ritmusban tette meg a távot, szerezve meg ezzel az olimpia első aranyérmét. Hihetetlenül nehéz pályát jelöltek ki, az utolsó 5 kilométer rendkívül ne­héz volt. Tulajdonképpen nem is tudom, az utolsó ezer méteren mi történt kö­rülöttem nyilatkozta a boldog, de fáradt bajnok. A második helyen a 26. évét a napokban betöltött finn Marjut Lukkarinen végzett, ami némileg meg­lepő, tekintettel arra, hogy honfitársai között „na­gyobb nevek” rajtoltak. A bronzérem a FÁK nagy favoritjának, Jelena Vjal- bénak jutott, ő ötszörös vi­lágbajnokként és VK-éllo- vasként kicsit csalódott­nak érezhette magát a do­bogó harmadik fokán. Nem akármilyen sífutó­nők végeztek a további pontszerző helyeken sem. A dobogóról az a Rajsza Szmetanyina maradt le, aki 40. évéhez közeledve sport­történelmet szeretne írni Les Saisies-ben. A három­szoros olimpiai bajnok le­het ugyanis az első olyan sportoló, aki tíz medált gyűjt a téli játékokon. Eh­hez mindössze egyetlen „kis dobogócska” elegendő le­het Savoie-ban. Egy biztos, a 15 km-en nem sok hiány­zott hozzá. Az ötödik he­lyen az olaszok 23 éves re­ménysége, Stefánia Bel­mondo végzett, akitől idei VK-eredményei alapján joggal vártak érmet. Az utolsó pontszerző helyen a sportág legendás alakja. Maija-Liisa Krivesniemi ért célba. A már 36 éves ver­senyzőnő 1984-ben, Szara­jevóban még Hämäläinen Les Suiscs a silulourscnuk helyszíne, madártávlatból. néven triplázott. A hetedik helyezett Inger Helene Ny bratenről is érdemes szót ejteni, hiszen a norvégok egyik legjobbjának pénte­ken hunyt el az édesapja. Az Albertville-ben már litván színekben versenyző olimpiai bajnoknő, a 10 km Calgary győztese, Vida Vencene csak all. helyen végzett. Az 54 induló között mu­tatkozott be az olimpia el­ső magyar résztvevője Bo- zsik Anna személyében. A BKV Előre 27 éves ver­senyzőnője az 50 célba ér­kezett sífutónő közül a 48. helyen végzett, de a biat­loncsapat tartalékától en­nél többet nem is várhat­tak a szakvezetők. Női 15 km-es síkfutás, klasszikus stílus, olimpiai bajnok: 1. Ljubov^Jegoro- va (Független Államok Közössége) 42:20,8 p., 2. Marjut Lukkarinen (Finn­ország) 43:29,9, 3. Jelena Vjalbe (Független Álla­mok Közössége) 43:42,3. Czudaj-eset Albertville-ben, a téli ötkarikás játékok központjában is kirobbant a Stasi-botrány. Az egységes né­met válogatott egyik bobverseny­zőjéről, Harald Czudajról (28) ugyanis kiderült, hogy a hírhedt keletnémet titkosszolgálat, a Stasi nem hivatalos munkatársa volt. Csaknem négy éve, 1988 közepén kezdte meg működését, s 1989 szeptemberéig küldött jelentéseket versenyzőtársairól. Az információt elsőként a Dresdner Neueste Nachrichten közölte pénteki számában, de az­óta a hírt maga a sportoló is meg­erősítette: Be kell vallanom; a titkosszol­gálat ügynöke voltam — mondta Czudaj, aki az elmúlt hét végén tagja volt az Európa-bajnoki címet szer­zett négyesnek. — Megfenyegetett a Stasi, nem volt más választásom. Ha nem írom alá a megállapodást, ak­kor kettétört volna versenyzői pá­lyafutásom. Az egészhez még csak annyit: nem ártottam senkinek. Áz aranyérem várományosai kö­zött számon tartott Czudaj, aki jelen­leg még Németországban, Kienba- umban készül a téli olimpiára, nem szolgált további részletekkel. Annyi azonban kiderült, hogy az egykori ügynök minderről már kedden értesí­tette Klaus Kottert, a Német Szánkó- és Bobszövetség elnökét. Walther Tröger, a Német Olim­piai Bizottság főtitkára, az albertvil- le-i küldöttség vezetője egyelőre nem foglalt állást az ügyben, azt mondta: előbb Czudajjal kell be­szélnie. Könnyen előfordulhat, hogy a versenyzőnek le kell monda­nia az ötkarikás játékokon való részvételről, ugyanis Tröger nemrég úgy nyilatkozott, hogy szó sem lehet azok szerepléséről, akikről kiderül, hogy a Stasi ügynökei voltak. A téli olimpián a négyes bobo- sok küzdelmei február 21-én kez­dődnek. A mai program Sífutás, férfiak, 30 km, klasszikus stílus (magyar induló Oláh). Férfi együléses szánkó, harmadik-negyedik futam. Alpesi, férfi összetett, lesiklás (Bónis, Köszáli, Kristály). Női gyorskorcsolya, 500 m. (Egyed). Síakrobatika, férfi-női ba­lettdöntő. Jégkorongmérkőzések: FÁK—Norvégia, Cseh és Szlovák SZK—Franciaország, Kanada—Svájc. A verse­nyekről a TV 1 12.05 16.00-kor, míg a TV 2 20.00-20.55­ig ad közvetítést. Majdnem meglepetést okoztak a házigazdák • Mar a/, első napon megkezdődtek a jégkorong küzdelmei. V nyitómérkőzés majdnem meglepetéssel /.árult, pedig a házigazda franeia válogatott a nagy hírű kanadaiakkal mérkőzött. Nos, a rendezők csapata alaposan megkeserítette ellenfele életét, szoros meccsen csak 3—2-re tudtak nyerni a kanadaiak. Hová tűnt Köszáli Pierre? Óriási meglepetéssel végző­dött a férfilesiklás. A szám 1980. évi olimpiai bajnoka, az osztrák Leonhardt Stock és a svájci Paul Accola szinte ugyan­azon a helyen bukott, majd a négyszeres Világ Kupa-győztes, luxemburgi Marc Girardelli az első ellenőrző pontnál még a leg­jobb részidőt tudhatta magáé­nak, ezután azonban egy ka­nyarban kisodródott és kaput tévesztett, így szintén kiesett. Az olimpiai győzelmet az oszt­rák Patrick Ortlicb szerezte meg, második a francia Piccard, harmadik az osztrák IVIader lett. A magyar Kristály Péter a 43., a jobbik magyar, Köszáli Pierre nem állt(!) rajthoz. Az MTI munkatársa telefonon érdeklődött Dörflinger Jánostól, az alpesiek edzőjétől arról, mi volt az oka, hogy Köszáli Pierre nem állt rajthoz: Teljesen értetlenül állunk az eset előtt. Történt ugyanis, hogy a jobbik magyar versenyzőt — mi­után már rajtra készen állt az indí­tóbódé mellett — 15 perccel a startja előtt visszahívták, azaz nem engedték elindulni. A pénteki edzésen ugyanis Köszáli bukott, és az ezt követő orvosi vizsgálaton a verseny hivatalos orvosi bizottsága téves diagnózist állított fel. Hogy ez hogyan történhetett meg, és hogy ez miért csak közvetlenül a rajt előtt derült ki, azt mi magunk sem értjük. Mit jelent a téves diagnózis? A bukás utáni röntgenfelvéte­len jól látható egy gerincsérülés nyo­ma, ami azonban már négy évvel ezelőtti. Ezt bizonyítja, hogy Pierre nem is érez semmiféle fájdalmat. Ezt a többéves nyomot diagnosztizál­hatták félre a helyi egészségügyiek. Mindenesetre még a mai napon in­tézkedünk, hogy hétfőn Kristály Pé­ter mellett Köszáli is rajthoz állhas­son a számunkra legfontosabb ver­senyen, a kombinációban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom