Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-10 / 34. szám

A ill'll V1LAIjCjAZDASAtiUUL A jövedelem kétféleképpen ha­tározható meg, vagy 10 százalékos költséghányad érvenyesítése mel­lett a bevétel 90 százaléka a jövede­lem, vagy a bevételből az annak elérése érdekében közvetlenül fel­merült, igazolt és törvény által elis­mert költségeket le kell vonni, s a különbözet a jövedelem. Mindkét számítási módnál az e tevékenységből származó jövede­lem legfeljebb 100 ezer forinttal csökkenthető. Az összjövedelmet csökkentő kedvezmény azonban csak az önálló szellemi tevékeny­ség jövedelméből vehető igénybe, más jövedelemforrásra nem vihető át és csak abban az esetben, ha a magánszemély nem alkalmazza az ún. átmeneti szabályt. Fontos szabály, hogy nem illeti meg ez a kedvezmény azt sem, aki a szellemi tevékenységét vállalko­zói igazolvány alapján gyakorolja. Az átmeneti szabály szerint ha az önálló tevékenységet végző ma­gánszemély az 1991. december 31- éig írásba foglalt szerződéssel vál­lalt önálló szellemi tevékenysége ellenértékeként 1992. évben kap honoráriumot, úgy erre választ­hatja az 1991-ben érvényes diktált (35, 50, 60 százalék) jövedelemszá­mítási módot. Emellett viszont az 1992. évi tevékenység ellenértéké­ből származó jövedelmet csak az ún. tételes költségelszámolással le­het megállapítani. Az önálló szellemi tevékenység­ből származó bevétellel szemben magasabb költség (veszteség} nem számolható el, kivéve az érték- csökkenési leírás összegét. A költ­ségfajtákat nem határozza meg té­telesen a törvény, általános sza­bály az, hogy költség az a kiadás, amely a bevételszerző tevékenység­gel közvetlen összefüggésben me­rül fel, az adott tevékenység folyta­tása és kizárólag a bevétel meg­szerzése érdekében. A személyes kiadások nem mi­nősülnek költségnek. Nem szá­molható el költségként a nem jöve­delemszerző tevékenység kapcsán vagyontárgy beszerzésére, fenntar­tásara, üzemeltetésére, felújításá­ra, karbantartására fordított kia­dás. Nem költség a hitel törleszté­sére fordított összeg, a jogszabály megsértéséből keletkező befizetés — kivéve az önellenőrzési pótlékot —, a kötelezettség nélkül nyújtott ajándék, a befizetett nyugdíjjáru- lek, a földadó és a szja sem. 8. Építményhasznosítás, ingat­lan-bérbeadás. Sokan a jövedelem- szerzésnek — jövedelemkiegészítés­nek — ezt a módját választották. Rájuk milyen szabálvok érvénye­sek? Korábban hetven- vagy nyolc­vanszázalékos diktált jövedelem- tartalmat is választhatott az épít­mény hasznosítója a tételes költ­ségelszámolás helyett, de az épület után nem alkalmazhatta az amor­tizációs lehetőséget. 1992. I. 1-jétől válik a hasznosí­tott építmény értékcsökkenésének költsegkénti elszámolása. A tör­vény területi és időarányos amorti­zációs leírást engedélyez. Terület- arányosság alatt azt kell érteni, hogy az egész ingatlanból mekko­ra területet hasznosít a tulajdonos (haszonélvező), az időarányosság alatt pedig az éven belül a haszno­sítás időtartamára eső százalékot kell tekinteni. Az amortizáció alapja az adott ingatlan szerzésko­ri értéké. Természetesen az épít­ményhasznosítás jövedelménél is alkalmazható a tételes költségel­számolás helyett a bevétel 10 szá­zalékának megfelelő költséghá­nyad. A költségtérítés itt is a bevé­tel része. 9. Ki számít az új adótörvény ér­telmében egyéni vállalkozónak? A szja szempontjából nemcsak az egyeni vállalkozói igazolvány­nyal rendelkező magánszemélyt te­kintjük egyéni vállalkozónak, ha­nem azt is, aki az erre vonatkozó külön jogszabály szerint egészség- ügyi és szociális vállalkozást foly­tat, aki a korábbi jogszabályok szerint kisiparosnak vagy magán- kereskedőnek minősül, vagy a jogi személy részlegét szerződéses rend­szerben üzemelteti, az egyéni ügy­védi tevékenységet folytató ma­gánszemély, a mezőgazdasági kis­termelést végző magánszemély, akinek az e tevékenységéből szár­mazó árbevétele az évi kétmillió forintot nem haladja meg, a köz­jegyző. Egyéni vállalkozás esetén is a jövedelmet úgy állapítjuk meg, hogy a bevételből le kell vonni az annak megszerzése érdekében fel­merült, igazolt költségeket. A be­vételt meghaladó kiadást, a veszte­séget az egyéni vállalkozó előre el­határolhatja az elkövetkezendő öt adóévre. Az egyéni vállalkozásból szár­mazó bevétel havi ezer forinttal csökkenthető akkor, ha az egyéni vállalkozó szakmunkástanuló­képzést folytat, vagy legalább 50 százalékban csökkent munkaké­pességű alkalmazottat foglalkoz­tat. A bevételekre, az elszámolható költségekre, valamint az ezekkel összefüggő nyilvántartási és bi­zonylatolási rendszerre vonatko/o előírásokat a személyijövedelema- dó-törvény mellékletei tartalmaz­zák. 10. Eddig a kétezer forint alatti kifizetések 20 százalékos adókulcs­csal adóztak. Most mi számít „kis összegűnek” és mi lett a 20 százalék sorsa? Az' egy szerződés alapján kifize­tett, háromezer forintot meg nem haladó, önálló tevékenységből származó kifizetésre alkalmazható az új törvénynek ez a rendelkezése, azzal, hogy a forrásadó mértéke negyven százalék. A törvény a korábbi időszakhoz hasonlóan megengedi a magánsze­mélynek az összevonás, illetőleg a forrásadózás közötti választási jo­gát. 11. Nem árt megismerkedni egy új kategóriával, amit a törvény EGYÉB JÖVEDELEM címen érint. Mi tartozik ebbe a csoportba? Ebbe az adózási kategóriába tartozik a munkanélküli-járadék, képzési támogatás, átmeneti mun- kanélküli-segely, a gyermekgondo­Ne mérgelődj, szívem, nem is volt olyan sok. Az egynegyede utóvégre a pénzügy miniszteré. TREND osztrák gazdasági lap zási díj, a jövedelmet pótló kártérí­tés, az ingyenes értékpapír elidege­nítése (kivéve, ha az ingyenes ér­tékpapír kibocsátója jogutód nél­kül megszűnik), a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet által adott pénzbeni vagy termé­szetbeni juttatás, az az albérleti (szállás), lakásbérleti díj összege, amelyet a kifizető a magánsze­mélynek adott, helyette viselte és a nem saját tulajdonú személygép­kocsi magáncélú használatának számított értéke. Amennyiben a magánszemély az erről szóló szer­ződés (megállapodás) alapján a ki­fizető személygépkocsiját részben, vagy egészben ingyenesen magán­célra használja, a törvény ennek számított értéke után adókötele­zettséget állapít meg. A jövedelem a személygépjármű új beszerzési árának 20 százaléka. Ez azzal az összeggel csökkenthető, amelyet a magánszemély a kifizetőnek a ma­gáncélú használatért fizet. Magán­célú használatot a törvény akkor feltételez, magáncélú a használat, ha a kifizető nyilvántartása szerint (például menetlevél szerint) a sze­mélygépjármüvet nem kizárólag üzleti, hivatali célra használta a magánszemély. 12. Már érintettük a KÖLT­SÉGTÉRÍTÉST, de mit is jelent ez \alójában? A költségtérítés olyan bevétel, amellyel szemben az igazolt és elis­mert költségek levonása után fenn­maradó rész a jövedelem. A költ­ségelszámolásnak két módja lehet. Ha kormány- vagy annál maga­sabb szintű jogszabály határozza meg a költségtérítés mértékét és az alanyi jogosultak körét, úgy igazo­lás (bizonylat-nyilvántartás) nél­kül levonható a költség. Minden más esetben csak a tételes költ­ségelszámolás alkalmazható. (A költségek elszámolására ugyan­azon szabályok vonatkoznak, mint minden más kiadásokra.) A költségtérítésekről jelenleg még nincs kormányrendelet, így csak a tételes elszámolással lehet élni. (Kivéve a napidíj, kiküldetési átalány és a munkaviszony-létesí­tésül kikötött feltételt, a saját gép­jármű hivatali célú használatáért adható havi 1000 km gépkocsi- költség-átalányt.) A személyi jövedelemadóban korábban élt havi 500 kilométeres gépkocsiátalány megszűnt. Az átmeneti szabályok szerint a gépkocsi-átalányokkal kapcsola­tos, kormányrendeletnél alacso­számla szerinti forintra átszámí­tott értéket kell figyelembe venni. Ha az ingó dolognak és az 1992. január 1-jéig megszerzett ingatlan­nak, vagyoni értékű jognak a szer­zés idejen képviselt forgalmi érték 25 százaléka a jövedelem. A teljes vételárba az átvállalt pénzintézeti hitel is beszámít. Ingatlanértékesítésnek tekinten­dő az ingatlan gazdasági társaság­ba történő olyan bevitele (apport) is, amely tulajdonváltozást ered­ményez. Ez esetben a szerződés szerinti vételárnak a társaság által e címen jóváírt összeget vagy a be­vitt ingatlanra tekintettel megszer­zett vagyoni részesedést kell figye­lembe venni. Az ingatlanok cseréjénél az adó­kötelezettséget úgy kell tekinteni, mintha a magánszemélyek külön- külön adásvételi szerződést kötöt­tek volna. Az 1992. január 1-je után szer­zett ingatlan elidegenítésénél a szerzéskori forgalmi értéket csök- keteni kell a szerzéssel kapcsolat­ban igénybe vett vissza nem térí­tendő munkáltatói, illetőleg a helyi önkormányzati támogatás, vala­mint az ezzel összefüggésben elen­gedett hiteltartozás összegével. Növelni kell viszont a szerzéskori forgalmi értéket a jelzáloggal biz­tosított hitel megfizetett kamatá­val. Az 1982. január 1-jéig szerzett ingatlan 1992. január 1. utáni érté­kesítése esetén keletkezett jövede­lem adómentes. Az ismertetett módon megálla­pítottjövedelemnek csak az 50 szá­zalékát kell a magánszemély többi jövedelméhez hozzáadni, a jövede­lem másik fele mentesül az adófize­tési kötelezettség alól. Az ingatlanátruházásból szár­mazó bevétel lakáscélú felhaszná­lása nem eredményez adómentes­séget, hanem az mindaddig nem bevétel, míg a jogosult tulajdonát képezi az állandó lakás célját szol­gáló lakás, haszonélvezeti joga a használati jog vagy a bérleti joga fennáll. A jogosult alatt a magán- személyt, a házastársat és az egye­neságbeli hozzátartozót kell érteni. A súlyosan fogyatékos magán- személy változatlanul havi kétezer forinttal csökkentheti jövedelmét. A munkavállalói érdekképvise­leti szervezet részére befizetett vagy levont tagdíj összege, valamint a magánszemélytől levont (befize­tett) munkavallalói járulék összege is adóalapcsökkentő tétel. A megfizetett helyi adó összegé­vel akkor csökkenthető az adó alapja, ha azt a magánszemélyt az adóévben fizette be. Az egyéb cí­men igénybe vehető kedvezmé­nyekről a mezőgazdasági kister­melés és a szellemi tevékenység adózási szabályainál már szó volt. 17. Az illetékesek gyakran hang­súlyozzák a különféle nyilatkoza­tokban a kormány BÉFEKTETÉS- ÖSZTÖNZŐ szándékait. Milyen kedvezmények párosulnak ehhez? A magánszemély bizonyos be­fektetések után a befektetés évében csökkentheti összjövedelmét maxi­mum annak 30%-a erejéig. Preferált befektetés a belföldön bejegyzett részvénytársaság új ki­bocsátású részvények első tulaj­donjoga, és a befektetési alapokról szóló törvény szerinti nyilvános ki­bocsátású zárt végű befektetési jegy vásárlása. Uj kibocsátású a részvény, ha azt 1992. január 1. után alapitól! részvénytársaság nyilvános kibo­csátásában értékesíti vagy a rész­vénytársaság korábbi alapítású, de a nyilvános kibocsátás alaptőke­emeléssel jár. Amennyiben a magánszemély a szerzés évét követő három évet meghaladóan a befektetést a tulaj­donában tartja, ez a kedvezmény véglegessé válik. Ha három éven belül elidegeníti a magánszemély az említett érték­papírt, akkor az elidegenítés évének adóalapjához kell a korábban adó­alapcsökkentő tételként elszámolt összeget hozzáadni. Elidegenítés­nek azt az esetet is, amikor a ma­gánszemély az adóhatóság felhívá­sára nem tudja igazolni, hogy a részvény vagy a beruházási jegy a birtokában van vagy a részvénytár­saság jogutód nélkül megszűnik. PRIVREDNI VJESNIK — horvát szatirikus lap nyabb szintű jogszabályok 1992. március 31-éig alkalmazhatók. 13. Szokatlan ma még a szó hasz­nálata is, de egyre többeket érint a probléma: miként adóznak a TŐ­KEJÖVEDELMEK? A takarékbetét, értékpapír jöve­delme (kamat, prémium, járadék stb.) után főszabályként az adó mértéke továbbra is 20%. Új ren­delkezés, miszerint bizonyos ese­tekben az osztalék utáni adó mér­téke tíz százalék. Ide tartozik a részvény, a kft.-törzsbetét, a köz­kereseti társaság tagjának vagyoni hozzájárulása, a betéti társaság tagjának vagyoni betétje, a szövet­kezeti üzletrész és részjegy osztalé­ka akkor, ha az osztalékot a társa­sági adó általános kulcsa szerinti adó megfizetése utáni eredmény­ből fizetik ki. Ez azt jelenti, hogyha a társaság valamilyen társasági adókedvezményt vesz igénybe, ak­kor az osztaléka után húszszázalé­kos szja-t kell fizetni. 14. Ingatlan, ingó, vagyontárgy, tagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem. Mit kell erről tudni? Az ingatlan és vagyoni értékű iog átruházásából, valamint az in­gó dolog nem üzletszerű értékesíté­séből származó bevételnek a meg­szerzés idején képviselt forgalmi el tekkel, a szerzéssel és az átruhá­zással, valamint az értéknövelő be­ruházással kapcsolatban felmerült kiadásokkal csökkentett része a jö­vedelem. Forgalmi értéknek — az ingyenes szerzések (ajándék, örök­ség) kivételével, ahol is az illetékhi­vatal által megállapított forgalmi érték számít — a szerződés szerinti teljes vételárat kell tekinteni. A la­kásbérleti jog forgalmi értéke a la- kás-hasznalatbaveteli díj tízszere­se, állami visszavásárlás esetén pe­dig a kapott ellenérték. Külföldről behozott ingó dolog forgalmi értékeként a vámkiszabás alapján szolgáló forgalmi érték szolgál. Az olyan ingó dolognál, amely nem esik vámkezelés alá, a Az ilyen ingatlan (jog) átruházása adófizetési kötelezettséget kelet­keztet. A lakáscélú beruházásra nem­csak az ingatlanátruházásból szár­mazó — az előzőekben már ismer­tetett módon megállapítandó — jövedelmet, hanem a teljes bevételt kell ráfordítani ahhoz, hogy az ne minősüljön bevételnek. A törvény betűje szerint az adó­köteles bevételnek az a része nem minősül bevételnek, amelyet a ma­gánszemély saját maga, házastársa vagy egyeneságbeli hozzátartozója részére a szerzéskori forgalmi érté­ket, a szerzéssel és az átruházással kapcsolatban felmerült költsége­ket, valamint az értéknövelő beru­házásra fordított kiadásokat meg­haladóan használ fel lakáscélú be­ruházásra. Amennyiben 1992. ja­nuár l-jét követően megszerzett ingatlan átruházására kerül sor az ún. nem bevételnek minősülő ösz- szeg megállapításánál már ismerte­tett növelő es csökkentő tételeket is figyelembe kell venni. 15. Végül is: mi az adó alapja? Az adó alapja a magánszemély adóévben megszerzett — fősza­bályként — összes jövedelmének együttese. Az új törvény szerint a külföldről és belföldről származó jövedelmet össze kell vonni. Nem része az összjövedelemnek az ún. forrás-adós jövedelem. 16. Milyen tételekkel lehet csök­kenteni az összjövedelmet? Összjövedelmet csökkentő tétel- kénl a belföldön bejegyzett alapít­ványra és a közérdekű kötelezett­ségvállalásra fordított összeg ak­kor számolható el, ha az adóható­ság (a törvényben szabályozott fel­tételek alapjan) előzetesen hozzá­járult a levonáshoz szükséges iga­zolás kiadásához. A gyermekek utáni kedvezmény havi 1000 forintról 1300 forintra növekedett. Azután a gyermek után vehető igénybe a kedvez­mény, aki után az eltartója családi pótlékban részesül. 18. Az idei adótörvényben is meg­maradtak bizonyos ADÓKED­VEZMÉNYEK. Melyek ezek? A nyugdíjra vonatkozó adóked­vezményi szabályok érdemben nem változtak. (Ez évtől azt a ma­gánszemélyt is nyugdíjasnak kell tekinteni, aki az öregségi nyugdíj- korhatárt elérte, de nyugdíjban nem részesül. Ez azt jelenti, hogy a 108 ezer forintos kedvezmény al­kalmazható.) A gyermekgondozási segély, a szakmunkástanuló, továbbá a kö­zép- és felsőfokú oktatási intéz­mény nappali tagozatos hallgató­jának ösztöndíja, pénzbeli szociális támogatása, jövedelemkiegészítő pótléka és jutalma adóköteles. Az erre eső adót azonban nem kell megfizetnie. A lakáscélú megtakarításra for­dított, elkülönített számlán elhe­lyezett megtakarítás összegének húsz százalékával a fizetendő adó (maximum 12 ezer forinttal) mér­sékelhető. A mezőgazdasági tevékenységet folytató magánszemély az adóév­ben esedékes és megfizetett föld­adójával csökkentheti a mezőgaz­dasági tevékenység jövedelmére eső személyi jövedelemadóját. A havi 250 forintos alkalmazotti adókedvezmény megszűnt. 19. Kínos kötelezettség, de nem lehet megkerülni: ADÓELŐLE­GET is kell fizetni. Kik, mikor te­gyenek ennek eleget? A jövedelmekből közben adóelőleget kell fizetni, illetve vonni. Az adómentes jövedelemből ér­telemszerűen nem vonható le adó­előleg. Az adóelőleg-levonási és -befize­tési szabályok egy pont kivételével nem változtak erdemben. Érdemi változás viszont, hogy a kifizető köteles adóelőleget levonni az egyéni vállalkozó részére teljesített kifizetésből. Ennek alapja az áfa nélküli számlaérték, mértéke 3 szá­zalék. Ugyanez az előírás akkor, ha a kifizető a mezőgazdasági kis­termelőnek e tevékenysége után fi­zet ellenértéket, csupán az adóelő­leg mértéke más (állat és állati ter­mék értékesítése esetén 0,5 száza­lék, növény értékesítése esetén 2,5 százalék). Ha az egyéni vállalkozótól vagy a mezőgazdasági kistermelőtől le­vonandó szja-előleg nem éri el a 100 forintot, akkor azt nem kell levonni. A kifizetőnek a levont (vissza­tartott) adóelőleget a saját adóival együtt a levonást követő 20. napjá­ig kell átutalni az adóelszámolási irodához, és adatszolgáltatásra is kötelezett. 20. Mit, hogyan és mikor kell BEVALLANI? Mire hívná fel a fi­gyelmet, amit talán már az idén tud­ni érdemes? Na, és most beszéljünk a befektetési lehetőségekről! TREND osztrák gazdasági lap A magánszemély az önadózás elvéből fakadóan maga köteles az összjövedelmét és adóját megálla­pítani, bevallani és befizetni. Nem kell bevallani: — az adómentes (kivéve, ha egyébként adóbevallásra kötele­zett a magánszemély a tartósan külföldön foglalkoztatott magán- személyt megillető devizaellát­mányt és kiegészítő juttatást, vala­mint az ideiglenes külföldi kikül­detést teljesítő magánszemélyt megillető devizában kapott napidí­jat és devizaellátmány-átalányt) jövedelmet, — a kis összegű kifizetésből származó jövedelmet és a földjára­dék címén kapott összeget (kivéve, ha a magánszemély az összevonást választja); — a társasház (társasüdülő) kö­zös tulajdonában lévő helyiség hasznosításából származó jövedel­met, a toto-lottó szelvény árusítá­sáért kapott jutalékot (kivéve az egyéni vállalkozás keretében vég­zett ilyen tevékenység ellenérte­két), — az engedélyhez kötött sorso­lásos játékból, az ajándéksorsolás­ból és a fogadásból származó nye­reményt, — a takarékbetétből származó jövedelmet. Az idei évre vonatkozó adóbe­vallási nyomtatvány tartalmilag annyiban tér majd el a korábbitól, amennyiben a törvényi változtatá­sok ezt szükségessé teszik. A bevallásnak a jövedelem rova­tait megfelelő munkáltatói és kifi­zetői igazolások alapján, még az e körön (pl. magánszemélytől) kívül eső forrásból származó jövedelmet egyéb, pl. feljegyzés, alapján kell kitölteni. Az összjövedelmet csökkentő kedvezményeket és az adókedvez­ményeket is csak megfelelő igazo­lás, bizonylat alapján lehet igénybe venni. Ugyanez vonatkozik az év közben levont, befizetett adóelőleg elszámolhatóságára is. Fontos tudnivaló, hogy az adó­bevalláson a személyi számot fel kell tüntetni. Aláírással kell az adóbevallást sajátként elismerni. Az aláírást a bevallást benyújtó állampolgárnak vagy igazolt meg­hatalmazottjának kell eszközölni. A javítást szabályszerűen, áthúzás­sal, felülírással és kézjeggyel ellát­va kell elvégezni. Az adóbevallást legkésőbb már­cius 20-áig kell egy példányban be­nyújtani az állandó lakóhely, vál­lalkozás esetén a telephely szerint illetékes adóhatósághoz. A bevallás benyújtásában aka­dályozott személy az akadály meg­szűnését követő 15 napon belül kö­teles a késedelem okának igazolása mellett az adóbevallást benyújtani. Az adó megfizetése az adóbeval­lást nem pótolja. Visszajáró előleg esetén ponto­san meg kell jelölni azt a címet, vagy az OTP-átutalási számlát, amire a visszatérítést kéri a magán- személy. Az adóbevallási nyomtatvány­hoz jövedelemigazolást, összjöve­delmet csökkentő kedvezményre vagy adókedvezményre jogosító igazolást, befizetést bizonyító számlát, csekket csatolni nem kell. Ferenczy Europress HiÚSZKÉRDÉSASZAKÉRTÖHÖZ AZ IDEI ADÓSZABÁLYOKRÓL I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom