Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-07 / 32. szám

4. oldal. 1992. február 7. PETŐFI NÉPE SÖR, MALÁTA, EGYETEM Termeltetésből a kultúrába Van-e köze a leendő kecskeméti Kö­zép-európai Egyetemnek e megye me­zőgazdaságához? Meg kell hogy mond­jam, eddig soha meg nem fordult h fejemben ennek az eshetősége. Tegnap viszont bebizonyosodott, hogy igenis, a két dolog egy ponton nagyon is ösz- szefügg egymással. Legalábbis a törté­nésekből és egy így elhangzott mondat­ból erre lehet következtetni: „amit a megye mezőgazdasági termeléséből nyerek, annak egy részét visszaforga­tom a megye kulturális életébe.” Ez a furcsa mondat Harsányi Zsolt, a Cent­rumait Kft. ügyvezető igazgatója szájá­ból hangzott el, aki ugyanaznap tár­gyalta meg, illetve kötött szerződést a bácskai és Duna melléki mezőgazdasá­gi üzemekkel és a Közép-európai Egye­tem ügyeivel foglalkozókkal. A több órán keresztül folyó, késhe­gyig menő vitán alakult, módosult a szerződéstervezet. Ennek értelmében a M agyarországon e cégnek összesen ter­meltetendő 100-120 ezer hektáros ga­bona mintegy negyven százalékát Bács-Kiskunban állítják majd elő. A Centromait Kft. többségi tulajdono­sa. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy csupán logikus gondolkodás kell ahhoz, hogy vertikum kialakítására vállalkozzon. A sörfogyasztás emelke­désének tendenciája márpedig a kül­földi vizsgálatok erre mutatnak — megköveteli a még több malátát. Min­den sörgyár nem bír el saját maláta­gyárral, így kell egy olyan, ahonnan megrendelhetik. Ehhez termelés szük­séges, amiben pedig mcléktermékként jelentkezik a takarmány. Ezt ki lehet egészíteni más takarmánynövényekkel és máris itt az állattenyésztés. Ja persze, a fölösleget meg piacra lehet dobni. E pillanatban — miután a malátagyár alapkőletételére heteken belül sor kerül a termelés biztosítására van szükség úgy, hogy a háttérben ott a biztos piac. A termelés felé ma elég szokatlan konstrukciót ajánlott a termeltető: tel­jesített technológiai fázisonként fizet, ha azok bizonyítottan jó minőségben elvégzésre kerültek. A végelszámolás természetesen a mennyiség és minőség függvénye, prémium. A szerződéskötések után kerül sor a találkozó nem mezőgazdasági részére. Megjelent Mécs Imre, a Közép-európai Egyetem Alapítványának elnöke, aki­vel a Centromait Kft. további együtt­működés tanúsítványára tett pontot. Ahogy sikerült megtudni, a kft. és az alapítvány által létrehozott vállalkozás komoly üzleti kapcsolatban áll egy­mással, az előbbi bizonyos tevékenysé­geinek jutalékából nem keveset „pen­get le” az utóbbinak. Sőt, az sem kevés, hogy — bár szinte mellesleg jelentette be Harsányi Zsolt — nagyobb összeget bocsát az alapítvány rendelkezésére. G. E. EGYETEMBŐL NEM SOK A KETTŐ Mécs Imre bizakodó Lapunkban már beszámol­tunk arról, hogy a héten egy új ter­melési rendszer jött létre a megye 15 gazdaságának bevonásával, a kecskeméti Kö­zép-európai Egyetem kft.- jénck szervezésé­ben. Ezzel új le­hetőség nyilt a gazdaságoknak arra, hogy termé­nyeiket külföldön értékesíthessék, ugyanakkor az egyetem alapítvá­nya több millió forinttal gyarapodhat évente ebből a forrásból is. Az alapít­vány elnöke, a Közép-európai Egyetem megálmodója, Mécs Imre is részt vett a szerdai kecskeméti tárgyalásokon, akitől interjút kértünk lapunknak. — Az utóbbi sajtónyilatkozatokból egyértelműen kitűnik, hogy a város ve­zetői közöl többen illúziónak tartják azt, hogy ez az egyetem Kecskeméten létre­hozható. Mi erről a véleménye? Az, hogy kételkedni egy ügyben sokkal könnyebb, mint tenni is érte valamit. Én meg vagyok arról győződ­ve, hogy nem kis erőfeszítésekkel ugyan, de megvalósítható itt ez a nem­zetközi egyetem. Ami iránt már most nagy érdeklődés mutatkozik a hazai és a külföldi tudományos életben egy­aránt. És politikai életünk is igazolta, • Mécs Imre bizakodó. mennyire fontos a közép-európai közeledés, össze­fogás, amit ez az intézmény is hi­vatott lesz szol­gálni. — Soros György támoga­tásával Prágában már létrehoztak egy Közép-euró­pai Egyetemet, melynek magyar részlege Budapes­ten, az ELTÉ-n működik. Nem te­szi feleslegessé egyik a másikat? — A Soros-féle egyetem csak a posztgraduális képzést vállalja fel, vagyis mellette még a kecs­keméti kitűnően prosperálhat. Itt úgy­mond, egy alapegyetemet tervezünk lé­tesíteni, jól felkészült, fiatal szakembe­rekkel. — A pénz meglesz rá? — Bízom benne, hogy igen, ameny- nyiben sikerül profi módszerekre áttér­ni ebben a tekintetben is. Bankokkal, vállalkozókkal tárgyalunk, sokféle le­hetőséget keresve. Így egyrészt jelentős bevételekhez jut az alapítvány, más­részt a közgazdasági körökben, indi­rekt módon, jó propagandát kap ügyünk. Amit a mostani szerződéskö­tések is jeleznek. (koloh) A Z TVK ÁTALAKULÁS UTJÁN 4 I o g Ezúton értesítjük tisztelt partnereinket,hogy 1992. január 1-jén részvénytársasággá alakultunk. Nevünk ezentúl: TISZAI VEGYI KOMBINÁT Részvénytársaság Célunk, hogy az új társasági forma révén tőkét vonjunk be a minőség és hatékonyság javítása érdekében. Filozófiánk változatlan: olyan korszerű és minőségi vegyipari termékekre van szükség, amelyek békében élnek a természettel. Címünk is változatlan: 3581 Tiszaújváros Pf. 20. Tel: 06/49 22-222 Reméljük, közös céljaink a jövőben is találkoznak. TVK VÁLTOZÁS VONALÁBAN Egy tiszakécskei történelem­tanár halálára • Németh János a tiszakécskei Móricz Zsigmond Általános Is­kolában tanított. A múlt hét vé­gén, 55 évesen, hosszú betegség után ragadta magához a halál. Amikor hétfőn meghallot­tam a hírt, hogy örökre eltávoz­tál közülünk, kedves János, nem akartam elhinni. Hogy le­hetséges ez? Éppen Te, akit so­ha nem láttam betegnek vagy szomorúnak, éppen Te, akit so­ha nem hallottam panaszkod­ni? Milyen kegyetlen a sors, hogy ilyen fiatalon, amikor még munkád gyümölcsét le sem arattad, itt hagytál bennünket? Nekem ugyan ma is olyan, mintha élnél. Szinte látom, ahogy ballagsz aktatáskáddal a kezedben a Rákóczi úton, hazafelé, büsz­kén, egyenes tartással, nyugod­tan. Látom, ahogy az iskola fo­lyosóján sétálsz az osztályba, s tekintélyed csendet parancsol a gyermekzsivajtól hangos te­remben. Aztán látom, ahogy szünetben ülünk a tanári szobá­ban, Te szívod a cigarettád, Symphoniát, miközben politi­zálunk. Hirtelen megszólal a csengő s Te már állsz is fel, fo­god a naplót és indulsz tanítani. Megfigyeltem, soha nem késtél. Tanulni akartam tőled, ke­mény és szigorú lenni, mint Te, akit ennek ellenére szerettek a gyerekek. A szülők is verseng­tek azért, hogy gyermekeiknek Te tanítsd a történelmet. Sze­rettél tanítani. Amikor múlt pénteken, félig eszméletlen álla­potban, hordágyra tettek a mentősök, akkor is ezt kiáltot­tad: történelem, történelem ... János! Mit akartál még monda­ni? Hiszen az arcod nem árulko­dott fájdalmaidról, mi dolgozik telkedben, nem tudhattuk soha. Az akaraterődet talán a csám­pai külterületi iskolában edzet­ted meg, ahová tizenkét éven át, télen-nyáron gyalog és lóháton jártál? Tavaly ősszel, amikor már nagyon fájt a lábad, bicegve is bementéi az iskolába, hogy el­kezdd a tanévet. Hiába, legyő­zött a betegség. Téged, a szigo­rú óriást, akire a fiam is megil- letődve nézett, amikor megkér­dezted tőle: adott-e elég tejbe- grízt a játékautójának? Talán későn szólítalak meg, János. Talán akkor kellett vol­na írni rólad, amikor sok-sok sorstársadhoz hasonlóan be­csülettel, dicséretre nem várva, dolgoztál. Köszönjük neked. Most sokan búcsúznak tőled. Köztük én is, volt kollégád, Benkc Márta EDGAR WALLACE A Bűn utcai banda 4. Michael Pretherston még idejében visszatért a rendőrség­re, ahol főnöke, T.B. Smith kö­zölte, biztosra veszi, hogy Kate kis hadserege felkészült a harc­ra, s jó. ha a vizsgálóbíró is vi­gyáz a tulajdon életére. Michael mégis felkereste a Bűn utcát. Michaelt szemmel tartják Az 1. számú házat, amely a legszerényebb volt valamennyi között, dr. Philip Garon bérel­te, egy amerikai orvos, aki sű­rűn megtette az utat az óceánon át ide-oda és mikor visszajött, mindenkor elég csinos összege­ket tett be a London and Wes­tern Counties Bank helyi fiók­jába. Dr. Garon fényes bizonyí­téka volt a sok figyelmeztetés haszontalanságának, amelyek az óceánjáró utasokat a do­hányzó falain a legfeltűnőbb helyekről óva intik, hogy isme­retlenekkel ne üljenek le kár­tyázni: ez a figyelmeztetés tud­niillik a doktorra nem vonatko­zott. A 9. számra nem csekély lo­kális büszkeséggel mutatott rá a kalauz: ez volt Millet-nek, a pénzhamisítónak a lakása, aki­nek egyszer egy tizenöt évre szóló ítéletet varrtak a nyaká­ba, de két esztendő leülése után elbocsátották: a hatóságok ke­gyelme népszerűtlenné tette a cimborák között, mert azt tar­tották, hogy szabadulása össze­függésben van néhány régebbi bűntársa hirtelen letartóztatá­sával: az volt a vélemény, hogy Mr. Millet árulta be őket. A 8. számban két testvér élt, Thomas és Francis Stockmar: az osztrák származású két úr politikai menekültként szere­pelt, de nyilván a legveszedel­mesebb gonosztevő típushoz tartoztak. A két Stockmar vas­tag nyakú, sápadt arcú gentle­man volt, rövidre vágott, sörte hajukkal előkelőség dolgában a kolónia tagjai között leghátul kullogtak. Utolsónak hagytuk a 6. számot, mert az egész Bűn utcában ez volt a legfonto­sabb. A rideg, komor épület, amely nem akart szépnek hat­ni, egy emelettel magasabb volt, mint a többi. Azt mond­ták, hogy az egész második emelet egyetlen nagy terem és számtalan ablakából be lehe­tett látni nemcsak a kert észa­ki felére torkolló utcákba, de még a déliekbe is, sőt, azt is beszélték, hogy szükség ese­tén valóságos várrá lehetett alakítani a házat és a máso­dik emeletről még egy utolsó kétségbeesett kísérletet lehet tenni az ellenállásra. A 6. szá­mú ház volt Westhanger ezre­des és híres unokahúga hadi­szállása. Michael Pretherstonnek nem volt idegen a Bűn utca. Sűrű látogatásokat tett ő errefelé és egy szép reggelen egy csapat útépítő munkás az ő indítvá­nyára tépte fel az Amberscom- be kert útját és a munka során kisült, hogy egy erősen megépí­tett föld alatti folyosó köti ösz- sze az utca egyik oldalát a má­sikkal. A folyosó a kerti, nyári lakból a 3. számú ház istállójá­ba vezetett. Sötétedett, dr. Philip Ga­ron ebédlőjének ablakán vilá­gosság áradt ki. Jobbra Mr. Mulberry háza nem volt ilyen fényesen kivilágítva. Cun­ningham háza meg teljes sö­tétségben volt, a püspöké is. SZÍNHÁZ—MOZI—TEVE 316 KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ: esie 7 órakor: GUL BABA. Bessenyei Gy.-bérlet KECSKEMÉT, VÁROSI mozi:'föl 4. 3/46és8órakor: V1SSZAKÉZBÖL. Szí­nes, amerikai film.ÁRPÁI) mozi: 3/4 6cs8 órakor: TÖRVÉNYRE TÖRVE. Színes, mb., amerikai film. OTTHON mozi: föl 6 és fél 8 órakor: CSENDES NAPOK CLI- CHYBEN. Dán erotikus filmkomédia. STÚDIÓMOZI: 7 órakor EELDO­BOTT KŐ. Magyar film. Mesemozi: 3/4 6 órakor ELVARÁZSOLT CILINDER Színes mese-összeállítás. KISKUNFÉL­EGYHÁZA, PETŐFI mozi: 5 és 7 órakor: DOC HOLLYWOOD. Színes, mb„ ame­rikai film STÚDIÓMOZI: 6 órakor: WARLOCK. Szines. mb., amerikai film. KISKUNHALAS, fél 6 és fél 8 órakor: VADAK URA Színes amerikai film BA­JA, URÁNIA mozi: fél 4, lel 6 és fél 8 óra­kor: ESERNYÖTRÜKK Szines mb., francia film KISKÓKÖS PETŐFI mozi: 5és7órakor: TALÁLKOZÁS VENUSZ- SZAL. Színes magyar film. KALOCSA, OTTHON mozi: 6« 8 órakor: HARLEY DAVIDSON AND THE MARLBORO MAN. Színes amerikai film. IKTV-kábeKévé műsora: 1000 11.00-ig KÉPÚJSÁG REKLÁM. 18 00: KÉPÚJSÁG REKLÁM 19.00: ETLMEX KFT. műsora ism. 23.00 23.30-ig KÉPÚJSÁG REKLÁM Kis­kun Tv műsora 8 19.30: KÉPÚJSÁG. A 7. szám hálószobájában szintén égett a lámpa, de a 6. sötét volt, és az volt a 8. is. Egyszerre csak meglátta Mil­let urat, aki füstölt a kertajtó­ban. Átment hozzá, mert gon­dolta, hogy a sasszem ü férfiú már úgyis észrevette. Millet úr igen vidám, szinte már émelyí­tően kedves gentleman volt, most is barátságos bólintgatás- sal üdvözölte Michaelt. — Jó estét, Mr. Pretherston — mondta. Gondolom, csak nem csinál galibát köztünk. Ha galibát akarnék csinál­ni, nem erre járnék felelte Michael. Egész Londonban sehol nem tisztelik úgy a tör­vényt, mint itt. Mr. Millet egyet sóhajtott, és valamit motyogott a foga kö­zött, mennyi szerencsétlenség éri most az emberiséget és kene­tesen emlegette azt a kívánsá­gát, hogy el akarja felejteni a múltat és életét békességben, nyugalomban akarja befejezni, amiben a bűn rabjainak sohase lehet része. — Nagyon szép mondta Michael melegen. Hát jó szomszédjai hogy vannak? Már arra gondoltam, hogy magam is veszek itt egy hazat. Nem tudná megmondani, nincs-e er­re legalább egy kiadó lakás? — tette hozzá ártatlanul. Mr. Millet megrázta a fejét. Kate? kérdezte Mr. Millet meghökkenve, ugyan ki­ről lehet szó. Á! ön Miss Westhangert kérdi! Már napok óta nem láttam, gondolom, múlt csütörtök délután láttam utoljára. — Igen, délután fél három­kor — ingerkedett Michael. — Fehérpettyes kék ruha volt rajta és strucctollas zöld kalap. Ön azért emlékszik rá ilyen jól, mert Kate elejtette a retiküljét és ön ugrott oda, hogy felvegye. Felesleges mozgósítania, Mr. Millet, az alibiírás gyáJ'Húc.pil: lanatban, nincsenek terveim Kate ellen. r\ •• - *n r» Mr..Millet szelíden nevetett. — Ön mindig csak tréfál. Ha tudnék valamit mondta Mr. Millet komolyan —, rögtön megmondanám, Mr. Pretherston, de én itt kívül élek úgyszólván az egész világon. Nem mondanak nekem semmit és én még örülök is ennek. Egyéb kívánságom nincs, mint­hogy hagyjanak békén, hadd felejtsem el a múltat . . . — Vágja csak ki egészen a fejéből, Tom bátyó felelte rá Michael nyersen. Michaelt mások is szemmel tartották a függönyök mögül, láthatatlanul kukucskáló lyu­kakon keresztül vagy tizenkét szempár kísérte minden moz­dulatát, amint lassan végigsé­tált a Bűn utcán. A szálas, őszes Westhanger ezredes a házuk második emele­ti nagytermében állt, háta mö­gött összekulcsolva a kezét, mellére horgasztva az állát, és leste Pretherston minden moz­dulatát. A hajlékony, csinos ké­pű Gregori a háta mögött állt és tenyerével takargatta cigarettá­ja parazsát. — Colonel mio mondta Gregori halkan , sokért nem adnam, ha egy jóravaló, sötét sikátorban találkozhatnék az­zal az úrral, egy olyan régi, ódon házban, amilyeneket tan maga a gondviselés épített a fo­lyó fölé. A napokban majd betelje­sedik a kívánsága mondta az ezredes nagyot mordulva. Nem szeretem ezt a frátert. Nem olyan, mint a többi tucat­rendőrök. Azok is éppen elég kellemetlenek, de ez a fráter na­gyon sokat tud. Megrázta a fejét, fehér ba­juszát harapdálta és mikor Michael búcsút vett a pénz- hamisítótól, ő is elfordult az ablaktól. Tartsd szemmel a másik oldalon és az egyik fiút küldd utána. Azzal lement a vastag sző­nyeggel borított lépcsőn a föld­szintre. Belépett egy fényesen bútorozott nappali szobába, a lány pedig, aki a zongora mel­lett ült — ujjai fürgén suhantak a billentyűkön felnézett, amikor benyitott. (Szombaton folyt aljuk!)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom