Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-07 / 32. szám
Méltó ünnepet Az MDF ügyvezető elnökségének állásfoglalása szellemében a polgárokat leginkább egységesen képviselő önkormányzatokat kérte fel, hogy vállalják magukra nemzeti ünnepünk helyi megemlékezéseink megrendezését. Ugyanakkor azzal a kéréssel fordul a közösségi érzület alakításában tevőleges érdemű pedagógusokhoz és a közvélemény formálásában érdemes szerepet játszó újságirókhoz, hogy ilyen értelmű közreműködéssel járuljanak hozzá a szervező előkészítéshez, segítsék elő, hogy március 15. ünnepi megemlékezései az öntudattal vállalt nemzeti egységet tanúsítsák, erősítsék. Arany-szobrot Szalontára Tavaly ősszel Arany János Művelődési Egyesület alakult a romániai Nagyszalontán. Egyik legjelentősebb, legsürgősebb feladatuk a nagy költő születésének 175. évfordulója alkalmából rendezendő emlékünnepség megszervezése. Az eseménysorozat keretén belül szeretnék felállítani Kis István Kos- suth-díjas szobrászművész alkotását. A bronzszobor öntési és szállítási költségeit a szalontaiaknak kellene, hogy előteremtsék. S bár az öntési költségekhez a nagykőrösiek is hozzájárulnak, mégis félő, hogy a szándék nem valósulhat meg, ha vállalatoktól, intézményektől nem kapnak segítséget. Médiatörvényelőkészítés Várhatóan még ebben a hónapban, de legkésőbb márciusban a kormányülés napirendjére kerül a médiatörvény. Így elképzelhető, hogy a közszolgálati, illetve a kereskedelmi rádiózás, televíziózás jövőjét meghatározó hármas törvénycsomag felett tavasszal megkezdődhet a parlamenti vita. A törvénytervezetek kidolgozói — az igazságügyi, illetve a közlekedési és hírközlési tárca illetékesei — azonban egyértelművé tették: ezen a ponton is összehangolták a szabályozást, így a frekvenciára, valamint a műsorszolgáltatásra kiadandó engedélyek „nem üthetik egymást”. Szolid szülinap II. Erzsébet angol királynő csütörtökön, uralkodása kezdetének 40. évfordulóján nyugodt, eseménytelen napot töltött a keletangliai Norfolk megyében, Sand- ringhami birtokán. A nap folyamán meglátogatott egy kórházat a közeli Snettishamben, ahol főként rákbetegeket kezelnek. Londonban a királynő távollétében tüzérségi díszsortüz, faültetési ünnepség és alkalmi bélyegsorozat kiadása köszöntötte az évfordulót. Az állami BBC tévé másfél órás doku- mcntumfilmben emlékezett meg a nevezetes napról, s ebben a hatvanöt éves királynő maga is megszólalt, mondván, hogy hivatása életre szól. Ezzel ismét lecsendesítette az időről időre lábra kapott pletykákat, hogy esetleg lemondana a trónról fia, károly herceg trónörökös javára. Helvéciái centenárium A svájci származású Wéber Ede ötlete nyomán pontosan 100 évvel ezelőtt, 1892-ben költöztek ki az első telepesek a mai Helvéciára, hogy a Kecskemét városától kapott homokpusztát szőlővel és gyümölcsösökkel betelepítve boldoguljanak, s maguknak és gyermekeiknek otthont teremtsenek. Vállalkozásuk sikerrel járt, s a nevében az alapító szülőhazájára, Svájcra emlékeztető telep ma már önálló község. A telepesektől a pusztákért kapott pénzből építette fel a város a szép neobarokk kőszínházat, a mai kecskeméti Katona József Színházat. Bukott borjútolvajok Egyre több az állatlopás a szomszédos Pest megyében. Legutóbb a dabasi rendőrkapitányság emberei értek tetten tolvajokat, akik éjnek idején a Dabasi Fehér Akác Tsz- ből kivált állattenyésztési kft. telepéről szállítottak ki egy nűkro- buszban három bikaborjút— a helyi kocsmában felvett „megrendelés” alapján. A rendőrjárőr igazoltatta a gyanúsan megterhelt autót, s kiderült, a telep éjjeliőre és az clletőgulyás a tettes - saját kft.- jük vagyonát dézsmálták. A harmadik borjútolvaj elmenekült a helyszínről. .. ..........---------------------------------------------------------------------------------------------------------------| B ÁCS-KISKllN MEGYEI NAPILAP XLVII. évf., 32. szám Ára: 9,60 Ft 1992. február 7., péntek MA A rádió és a televízió jovo heti műsora 5—6—7—8. oldal Magyar—német alapszerződés Az Antall József és a Helmut Kohl által tegnap este aláírt dokumentum a „Szerződés a baráti együttműködés es az európai partnerségről” címet viseli. A Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság az országaikat és népeiket összekötő hagyományos barátság tudatában jelenti ki, hogy szoros baráti együttműködésre, és az emberi jogokat, a jogállamiság alapelvét tiszteletben tartó Európa megteremtésére törekszik a nemzetközi jog, az ENSZ alapokmánya, a Helsinki záró- dokumentum, valamint a Párizsi Charta szellemében. Németország a szerződésben kimondja: támogatja Magyarország szándékát, hogy csatlakozzék az Európai Közösséghez mihelyt megteremtődnek a csatlakozás politikai és gazdasági előfeltételei. A német—magyar alapszerződés• Kohl kancellár többször is elismerően nyilatkozott a magyarok történelmi szerepéről az európai változásokban. A KORMÁNY MEGTÁRGYALTA A kisebbségek alapvető jogai Az állami vállalatoknak ez év végéig át kell alakulniuk gazdasági társaságokká — egyebek közt erről rendelkezik az állami vállalkozói vagyonáról szóló törvénytervezet-csomag, amelyet csütörtöki ülésén vitatott meg és hagyott jóvá a kormány. A kormányülést követő sajtótájékoztatón ezzel kapcsolatban az is elhangzott, hogy az új szabályozás életbe léptekor hatályát veszti az Állami Vagyonügynökségről szóló törvény, valamint az átalakulási törvény és létrejön egy új hivatal: az Állami Vagyonkezelő Szervezet. A miniszterek megvitatták a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslatot is, amely a Magyarországon őshonos kisebbségek számára biztosítja az alapvető jogokat. így többek között az anyanyelv szerinti név- használatot, az anyanyelven történő tanulás lehetősegét, valamint a saját kultúra megőrzésére hivatott intézményhálózatot. A törvényjavaslat emellett rendelkezik a kisebbségek helyi szószólójáról, illetve a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Alapról, amelyet a törvény hatályba lépését követően egy éven belül hoz létre az Országgyűlés. • l ánc a hajósi pincesoron. (P1N- archív) A BLOKÁDBÓL SZABADULVA Kerülővel jönnek hazafelé a kamionok Tegnap hajnalban — a várakozással ellentétben — még egyetlen kamion se lépett be Tompára a görög blokádból. Hét óra előtt nem sokkal érkezett egy görög rakomány. Alig telik el tíz perc, megérkezik az első magyar kamion is AGF 491-es rendszámmal, s rögtön utána még kettő. Kiderül, összetartoznak, egy veszprémi magánfuvarozónak dolgoznak mindhárman, Balázs Ferenc, Kungli Ferenc és Szalai Balázs. Amint elmondják, ők sem Evzoninál lépték át a határt, bár abban a blokádban töltöttek el 13 napot. — Tegnap délután három óra körül lejött Evzoniba a magyar nagykövet. Akkor nyitották meg a hatart, de csak befelé. A magyarokat, cseheket nem engedték elindulni. Mi kiszöktünk, és 30-40 kilométeres kerülővel egy kisebb átkelőn tudtunk átjönni. — Sürgős a szállítmány? — Gondolhatja, három kocsi naranccsal alig vártuk, hogy valamerre egérutat nyerjünk. Tartunk tőle, hogy hiába is visszük már Pestre, nem veszi át a megrendelő. — Hány kamion lehet még ott? — Úgy ezer-ezerkétszáz, ami a görög oldalon várakozik. Enni, inni csak kemény valutáért lehetett, elment az összes pénzünk. (Folytatás a 2. oldalon) Hazatérnek az elhurcolt műkincsek? Új vízumegyezmények? — A Külügyminisztérium jogosnak tartja a belügyminiszternek azt a megállapítását, hogy a gazdasági menekülthullám megállítására több országgal felül kell vizsgálni a jelenleg érvényes vízumegyezményeket — mondta Herman János külügyi szóvivő. Ezért máris megkezdődött a tárcaközi egyeztetés, s egyetértés alakult ki abban, hogy több vízummegállapodás nem felel meg annak a gyakorlati célnak, amelyért ezeket korábban megkötötték. Az ezzel kapcsolatos új magyar javaslatok még kidolgozás alatt állnak. Szenzációs hírt jelentettek be a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban: hosszú tárgyalás- sorozat után remény van arra, hogy hamarosan hazakerüljenek a második világháború utolsó magyar „hadifoglyai”, az országból elhurcolt műkincsek. Bodó Sándor főosztályvezető bejelentette: elkészült a háborúban elhurcolt nemzeti kincsek katalógusának egyik fele, amelyben mintegy háromezer műtárgy, hadtörténeti emlék, könyv és középkori nyomtatvány szerepel. A II. világháború után hadizsákmányként elhurcolt értékek visszaszolgáltatásáról Oroszországgal, Ukrajnával, Azerbajdzsánnal és Türkméniával folynak előrehaladott tárgyalások. A kölcsönösség alapján a hazai szervek is hozzákezdtek a magyar múzeumokban, közgyűjteményekben fellelhető, jogellenesen hozzánk került műkincsek feltérképezéséhez. A főosztályvezető egyben bejelentette, hogy a minisztérium anyagi áldozatok árán is kész a magánszemélyek birtokában levő ilyen tárgyak visszavásárlására, hogy visszaszolgáltathassa azokat jogos tulajdonosainak. (Folytatás a 2. oldalon) Marad a három forint útadó Megszületett a megállapodás a magyar kormány és az Európai Közösség Bizottságának képviselői között a felemelt tranzitdíjakról folyó tárgyaláson. Lényege: a magyar kormány a törvényben biztosított lehetősegek alapjan növeli az adómentes fuvarengedélyek számát, és ezen felül különleges kedvezményeket nyújt a közös piaci országok fuvarozóinak. Továbbra sem változik azonban az eredeti törvény és változatlanul 3 forint marad kilométerenként és tonnánként a nemzetközi útadó. PARLAMENTI DELEGÁCIÓ - MEGFIGYELŐNEK Magyar parlamenti delegáció utazott Bukarestbe. A február 9-ei romániai helyhatósági választások megfigyelői lesznek. SÜRGET A HATÁRIDŐ Tulajdonosa lehet minden szövetkezeti vagyonnak Dr. Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter a minap a Falurádió műsorában szinte drámai hangon kérte a hallgatóságot, hogy éljenek a »örvény adta lehetőségeikkel. Hozzák létre minden településen azokat a fórumokat, amelyeknek az a feladata, hogy a településük jövőjét meghatározó gazdasági formát kialakítsák: vonatkozik az éppúgy a termelőszövetkezetek, ipari szövetkezetek közös vagyonának nevesítésére, mint a földre várók érdekeinek egyeztetésére. A kárpótlási igények benyújtásának módosított határideje eredményezte azt, hogy szinte megduplázódott az igénylők száma. Ennek ellenére megyeszerte sok százan későn ébredtek: számukra azonban a lehetőség már elszaladt. A szövetkezeti és az átalakulási törvény is több kötelező határidőt tűz ki, éppen ezért nagyon fontos, hogy a kezdeti bizonytalanságok, a törvény értelmezése után annak szellemében járjon el mindenki, akire vonatkozik. Nem véletlen, hogy a kisgazdapárt, a megyei földművelési hivatal, az Agrárszövetség képviselői járják Bács- Kiskun településeit, hogy az érdekelteknek megadjanak minden föl- világosítást. Ugyanezt teszik az országgyűlési képviselők is: hiszen a törvényben lefektetett lehetőségek semmit sem érnek akkor, ha az érdekeltek nem tudják hogyan éljenek vele. Bár a napok egyre peregnek, még mindig sok a bizonytalanság. Azokban is, akiknek ezeket a törvény írta kötelezettségeket be kellene tartaniuk. Ez azonban senkit nem mentesít a rá háruló feladat alól. A miniszter úr az egyeztető fórumok megalakításának költségeiről úgy szólt, hogy azt a minisztérium állja. Sajnos, hogy felgyorsult törvénykezésünk velejárója, hogy nincs mód a lassú szövegértelmezésre, a rendeletmagyarázó mellékletek megjelenésére várni. Gyakorta a rádió, a televízió, az újságok hozzák a vidék népének a hírt: milyen lehetőségeik vannak. A 3. oldalon olvasható összeállításunkban részletesen ismertetjük a tennivalókat. Kérjük mindazokat akik érdekeltek, tehát a szövetkezetekbe vagyont vittek, azt évekig tartó munkájukkal gyarapították, de ha már nem élnek, örököseik jelentkezzenek a vagyonnevesítésre. Törvény adta joguk, hogy amiért megdolgoztak, abból részesedjenek is. A késlekedéssel esélyüket rontják abban, hogy Magyarországon végre minden vagyonnak tulajdonosa legyen. Népszavazás a szlovéniai atomerőműről? Műszaki hiba miatt átmenetileg bezárták Jugoszlávia egyetlen atomerőművét a szlovéniai Krskóban. A heves szlovén— horvát energiavitákat kiváltó erőművet az egyik turbina meghibásodása miatt kényszerültek leállítani. A kettős — horvát— szlovén — tulajdonú atomerőmű ügyében az utóbbi hetekben számos nézeteltérés robbant ki a két köztársaság között, amely odáig vezetett, hogy a szlovén vezetés júniusra népszavazást írt ki az ügyben. Horvátország ugyanis ingyenjuttatást kér az erőmű termelte áramból, tekintve, hogy felerészben ő építette az erőművet, és a jugoszláviai tag- köztársaságok függetlenedési törekvéseinek kezdete előtt békésen meg is osztoztak az áramon Ljubljanával. Ausztria is influenzás Tizenhat éve nem volt ilyen méretű influenzajárvány Ausztriában, mint az idén. A szakemberek összesen egymillió megbetegedéssel számolnak. Bécsben a múlt héten a szokásos majdnem 10 ezer új megbetegedéssel szemben 35500-an jelentkeztek az orvosnál. Az iskolában a gyerekek 17 százaléka, a tanárok 12 százaléka hiányzik, s a bécsi betegbiztosító kétszer annyi betegállományt tart nyilván, mint rendes körülmények között. LESZ ISKOLASZÉK? Tankötelezettség 16 éves korig — A közoktatási törvény számos esetben politikai harcok céltáblájává vált, de a fórumokon, vitákon kiderült: a koncepció alapvető kérdéseiben egyetértés van — mondta Dobos Krisztina, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára egy tegnapi sajtótájékoztatón. A helyettes államtitkár hangoztatta: a tankötelezettségnek 16 éves korig kell tartania. Kijelentette: szükség van a nemzeti alaptantervre, a végső vizsgára és az iskolaszékre is. A közoktatási törvény koncepciója szerint: a pedagógusoknak felsőfokú végzettségűeknek kell lenniük, távlati cél, hogy az óvónők is végezzenek főiskolát. A törvény — azzal, hogy korlátozza a túlórák számát—„határozottan” javítja majd a pedagógusok életkörülményeit—mondta Dobos Krisztina. • A készülő közoktatási törvény most még a felnőttek dolga. A diákok — kicsinyek és nagyok — azt remélik, hogy megváltozik az iskola: öröm lesz benne tanulni. A szülők is nyugodtabbak lennének, ha mindenkor tudnák, a gyermekük a legjobb kezekben van, ha a suliba ment... (Fotó: Walter Péter) ben nagy hangsúlyt kapnak a gazdasági kérdések is. Németország kifejezi kézsségét, hogy Magyarországot támogatja a fejlett szociális piacgazdaság megteremtésében. Nagy hangsúlyt kapott a szerződésben a nemzeti kisebbségek kérdése.
