Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-29 / 51. szám

2, oldal, 1992. február 29. PETŐFIMÉRE KÉRDŐJELEK Zöld fény Budapesté az 1996-os Expo rendezési joga és elhárultak az akadályok az Európai Közösség­gel kötött ideiglenes kereskedelmi megállapodás életbeléptetése elöl. A nemzetközi jelzőlámpán zöld fényt kapott az ország. Fontos az idáig vezető út tapasztalatainak levonása, de most sokkal inkább a továbbhaladás irányának kijelölé­sére és megalapozására van szük­ség. Hol dől el, hogy tartósan tu­dunk-e haladni a zöld jelzésen ? El­sősorban a gazdaságban, hiszen elő kell teremteni az Expóhoz szükséges pénzt, le kell gyártani a jobb feltételek között exportálha­tó árukat. Itt most az áruban, pénzben mérhető teljesítményün­kön múlik sok minden. Mit tehet, s mit nem a politika ? Nem teheti további pártcsatáro­zások célpontjává sem az Expót, sem az állami és a privát szféra birkózását az EK-val való keres­kedelem különböző területein. Amit viszont tennie kell: elősegíte­ni a megfelelő, a különböző érde­kek találkozásán munkálkodó, te­hát széles politikai konszenzusra épülő szemlélet és cselekvés kiala­kítását. Mit tehet együtt a gazdaság és a politika?Erősítheti a most meg­nyíló nagy lehetőségek kiaknázá­sához nélkülözhetetlen nemzetkö­zi bizalmat és támogatást. A zöld fény most csak azt teszi lehetővé, hogy elindulhassunk az Expo és az EK útjain. Elsősorban rajtunk múlik, hogy balesetmente­sen közlekedünk-e azokon. Ferenczy Europress A koalíciós frakciók sajtó­tájékoztatója A koalíciós pártok frakciói közöt­ti együttműködés elvi alapjainak le­rakása volt a célja annak a megbe­szélésnek, amelyet az MDF, az FKgP és a KDNP frakcióvezetői tartottak csütörtökön — számoltak be pénteken az eseményről tartott sajtótájékoztatón. Kónya Imre, Pásztor Gyula és Füzessy Tibor nyi­latkozatot Írtak alá, amelyben kife­jezik meggyőződésüket: továbbra is történelmi szükségszerűség, nemzeti érdek a kormánykoalíció fennmara­dása. Minden olyan kísérlet, amely demagógiával, rágalmazással, a közvélemény félrevezetésével tagad­ja a koalíció létét és szükségszerűsé­gét, alapjaiban veszélyezteti az or­szágépítő munkát, valamint akarva- akaratlanul a diktatúra irányába mutató visszarendeződés érdekeit szolgálja — fogalmaz a dokumen­tum. Az Országgyűlés jovo heti programja Sürgősséggel dönt az Országgyűlés a jövő hét elején arról a határozati javas­latról, amely az ENSZ védelmi erők magyarországi átvonulásáról szól — jelentette be Szabad György házelnök, péntek délelőtti sajtótájékoztatóján. Várhatóan a hétfői és keddi ülésen határozatot hoznak a nyugdíjak emelé­séről. Megkezdődik az általános vita a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásá­ról szóló törvényjavaslat ügyében, a közalkalmazottakról szóló törvényja­vaslat általános vitája pedig befejező­dik. Határozathozatal várható a költ­ségvetés pontosításának ügyében, vala­mint a képviselők döntenek arról is: határozati javaslattal kötelezzék-e a kormányt arra, hogy nyújtson be fegy­verkereskedelmi törvényt. Ugyancsak határozati javaslat meghozatala várha­tó a terület- és településfejlesztésről. Szabad György elmondta: a házbi­zottság csütörtöki ülésén nem foglalko­zott a kisgazdaügy fejleményeivel és következményeivel, ő ugyanis levélben kérte Ugrin Emesét, hogy egészítse ki néhány információval a múlt heti, a házelnökhöz írt levelét. Egyébként Sza­bad György jelezte: technikailag ugyan bármilyen „átültetés” rövid idő alatt megoldható, ő azonban nem számít ar­ra, hogy a hétfői és a keddi ülésnapon erre sort kellene keríteni. Horváth László távozik az SZDSZ- frakcióból —Horváth László az a szabadde­mokrata képviselő, aki átül a Fidesz frakciójába—jelentette be pénteken Tölgyessy Péter, az SZDSZ elnöke. Mint ismeretes Orbán Viktor, a fi­atal demokraták frakcióvezetője egy csütörtök esti rendezvényen már megemlitette, hogy a jövő héttől új taggal bővül képviselőcsoportjuk, ám közelebbi információval nem szolgált. Horváth László annak idején az SZDSZ Heves megyei területi listá­ján jutott mandátumhoz. Hazánkba érkezett a portugál kormányfő Antall József miniszterelnök meg­hívására pénteken kétnapos hivata­los látogatásra Budapestre érkezett Anibal Antonio Cavaco Silva, Portu­gália miniszterelnöke. A kormányfőt felesége, valamint gazdasági-pénz­ügyi szakértőkből álló delegáció is el­kísérte magyarországi útjára. Világbank-hitel vidéki bankhálózatra Jó remény van arra, hogy a Vi­lágbank még az idén százmillió dolláros hitelkeretet hagy jóvá fa­lusi-kisvárosi bankhálózat felállí­tására Magyarországon. Az új vi­lágbanki hitelkeret azt célozza, hogy falvakban, kisvárosokban megteremthessék azt a bankháló­zatot, amelyre az alakuló farmer- gazdaságoknak szükségük van. A sporthitelt nem engedik el (Folytatás az 1. oldalról) Ez az egyik konkrét haszna an­nak az egyre bővülő, sokoldalúbbá váló nemzetközi tevékenységnek, amellyel Bács-Kiskun és a megye települései mind a regionális szer­vezetekben, mind a kétoldalú kap­csolatokban igyekeznek kiaknázni az együttműködésben rejlő elő­nyöket. Nem mellőzve a régebbi kapcsolatokat, s ugyanakkor ke­resve az újakat is. A művészeti, kulturális és sport- támogatások elosztásáról szóló be­számolót vita nélkül elfogadta a testület, élénk polémia bontako­zott viszont ki a KSC, a BSK és a KTE számára 1990-ben nyújtott hitel visszafizetéséről, vagy elenge­déséről. Ismert volt a közgyűlés előtt, hogy akkor is az utolsó szal­maszálat jelentette ez a pénz az egyesületnek, s az már a sport bal- szerencséje, hogy a klubok, szak­osztályok helyzete tovább romlott a korábbi támogatók visszalépésé­vel. Újak ugyanis még jószerével nincsenek. Akik a kölcsön elenge­dését indítványozták, abból indul­tak ki, hogy az egyesületek úgysem tudják azt visszafizetni. Az ellen­zők elvi alapról érveltek: így min­den hitelező megúszhatná a vissza­fizetést. Nem mentek bele a tarto­zás felének elengedésébe sem, így maradt a teljes hitel — kérdés, hogy ki, miből és mikor fizeti azt vissza. Bár a hozzászólók — mint mondták — nem akartak köz­vetlenül az érzelmekre hatni, va­lószínűleg szerepet játszott ez a motívum is a döntésben, amikor a legutóbbi ülésen elhangzott ügyben állást foglalt a közgyű­lés. A Németországból kapott, húszmillió forint értékű felszere­lés mellé megadta a 10 millió fo­rintot a bajai speciális szakiskola tanműhelyének, fejlesztéshez, amely a fogyatékos fiatalok szakképzését segíti. Azt is leszö­gezték azonban: hiba minden­képpen történt, mert az ado­mány elfogadása előtt kellett volna a kérdést a megyei önkor­mányzat illetékeseivel tisztázni. Interpelláció hangzott el a gépjárműsúlyadó ügyében: ne csak a bevétel, a költségek felét is vállalja az állam, felolvasták azt a levelet, amelyet a hosszú­hegyi kombinát felszámolási el­járása ellen tiltakozók írtak — ezt lapunk tegnapi számában kö­zöltük. Az ügyben a megyei köz­gyűlés is él felterjesztési jogával. Három bajai bérgyilkos (Folytatás az 1. oldalról) Az érsekcsartádi gyilkossági kí­sérlet sértettje, Márton Attila, a bajai Szuperinfó hirdetési újság ki­adója, aki az elmúlt év közepe tá­ján különböző üzleti tevékenységei miatt pénzzavarba került. Nyom­dai tartozások és egyéb kifizetetlen számlák okozta gondjai közepette eljutott arra a pontra, hogy fonto­lóra vette a lap eladásának a lehe­tőségét is. Rövidesen vevő is jelent­kezett Száraz László személyében, aki ugyancsak Szuperinfó kiadásá­val foglalkozott, de ő a megye északi területét uralta. Most vi­szont kiváló alkalmat látott a kon­kurencia megvásárlására, csak a vételárat sokallta. Legföljebb hat­milliót lett volna hajlandó adni a lapért — ha lett volna pénze. — De nem volt. Ezért az olcsóbbnak tű­nő megoldást választotta: bérgyil­kost fogadott. Egymillió forint vérdíjért Ercsényi Antal, Márton testőre vállalkozott arra, hogy fő­nökét és jóbarátját eltegye láb alól. Rövidesen azonban olyan alkalom kínálkozott Ercsényi számára, amit nem lehetett kihagyni. Talál­kozott Dara Jánossal, aki potom 300 ezer forintért átvállalta, hogy megöli az általa nem ismert, sosem látott Márton Attilát. Már csak a részletek kidolgozása volt hátra. Ercsényi és Dara közösen terep­szemlét tartott, melynek során az érsekcsanádi Duna-partot találták a legmegfelelőbb helyszínnek. Itt ugyanis nagyon egyszerűen tudtak volna megszabadulni a hullától: vagy csak a folyóba dobják, vagy pedig a közeli temető egyik sírjába temetik. Vittek is magukkal egy ásót. Az áldozatot Ercsényi azzal csalta ki a Duna-partra, hogy tud egy biztos vevőt, aki hajlandó a magasabb árért is megvenni a la­pot. Mivel Márton feltétlen megbí­zott testőrében, ráállt a dologra. Nagy hibát követett el ezzel. Amint kiszálltak ugyanis a kocsi­ból, az egyik fa mögül egy csuklyás alak lépett ki — és lőtt. A nyakán Több pénz Az elmúlt rendszerjtélkező, a kul­túrát is a diktatúra közvetett meg­erősítésére használó minisztériuma napjainkban folyamatosan átalakul az emberi alkotóerők kis forrásait is összefogó, csatornába gyűjtő, mi- nistráló minisztériumma — mon­dotta többek között Andrásfalvy Bertalan a Magyar Kulturális Ka­mara pénteki közgyűlésén. A műve­lődési miniszter hangsúlyozta: a tár­ca továbbra is számít a kamara se­gítségére, támogatására a kultúra ér­tékeinek, a kulturális szféra érdekei­nek megőrzésében, védelmében. A 3 évvel ezelőtt létrejött, ma 160 tagszervezetet tömörítő szer­megsebesült Márton Attila azon­ban felmérte a helyzetet. Tudta, életét csak a csoda mentheti meg. Szerencséje volt, a csoda bekövet­kezett: gyilkosa megbotlott és ele­sett. Márton futva menekült, és majd’ két kilométerre odébb egy nádasban talált rejtekhelyét. Az éj­szakát itt töltötte, reggel pedig át­lőtt nyakkal felszállt a bajai busz­ra,es a városba ment. Üldözői egyórás eredménytelen kutatás után feladták a keresését, Ercsényi a nyomozók félrevezetése érdekében pisztollyal átlőtte saját kezét és ezt követően bezörgetett a gátőrhöz. Elmondta, hogy barát­jával a Duna-parton sétáltak, ami­kor ismeretlen személyek megtá­madták őket, és rájuk lőttek. Kérte a gátőrt, hogy értesítse a rendőrsé­get. Volt ebben az ügyben azonban még egy rejtélyes személy: a me­rénylő. A nyomozás azonban kide­rítette, hogy Dara továbbadta a piszkos munkát és Varjassy Zoltán bajai pincért bízta meg az ítélet végrehajtására. Nem utolsósorban azért, hogy így biztosítsa saját éle­tének a védelmét. Tartott ugyanis attól, hogy a gyilkosság végrehaj­tása után Ercsényi majd őt is elte­szi láb alól. Éppen ezért Varjassy- nak a lelkére kötötte, hogy ha vele — mármint Darával — bármi is történik, úgy azonnal jelentkezzen a rendőrségen, és mondjon el min­dent részletesen. Konkrét összeg­ről köztük nem esett szó, de Var­jassy úgy 50 ezer és 300 ezer forint közti fizetséget remélt. Az ügy csattanója egyébként, hogy a vé­gén egyedül Varjassynak lett — igaz csak átmenetileg — haszna ebből az egész gyilkossági kísérlet­ből. A bajai KGST-piacon ugyanis pár nappal később eladta a pisz­tolyt. Két román férfitól 5 ezer fo­rintot kapott a gyilkos szerszá­mért. Ennyi maradt a Márton At­tila fejére kitűzött egymillió forin­tos vérdíjból... — galambos — a kultúrára vezet pénteki közgyűlésén Koncz Gábor alelnök a kamara eddigi te­vékenységét elemezve kesernyésen jegyezte meg: több lényeges pont­ban nem koronázta siker erőfeszí­téseiket. Nem érték el például, hogy a kultúra vagyonát a „viszo­nyok rendeződéséig” ne lehessen privatizálni. Ha pedig valamit mégis értékesíteni kell, akkor az abból befolyó összeg visszakerül­jön a kultúra területére. Ennek ellenére továbbra is ké­szek együttműködni mindenkivel, aki az ország kulturális életének, a magyar kultúra értékeinek védel­mében felelősséget érez. Gálszécsy visszautasítja Torgyán állítását Gálszécsy András, a nemzetbiz­tonságot felügyelő tárca nélküli miniszter visszautasítja Torgyán Józsefnek azt a több fórumon is elhangzott kijelentését, amely sze­rint a Független Kisgazdapárt „33- as” frakciójának elmúlt hét végi, a vásár területén tartott gyűlését a Nemzetbiztonsági Hivatal biztosí­totta volna. Gálszécsy András az MTI munkatársának elmondta: felháborítónak tartja, hogy van­nak olyan személyek, akik egy nemzet biztonságára ügyelő szerv tevékenységét pártpolitikai célok­ra igyekeznek felhasználni. A tárca nélküli miniszter olcsó rágalom­nak tartja az ügyet, s nagyon sze­retné, ha Torgyán József ez egyszer állításai igazolására végre bizonyí­tékokkal is előállna, s nemcsak vá­daskodna. Lemondott a tiszakécskei polgármester (Folytatás az 1. oldalról) mat a képviselőktől, most vi­szont minden lépésemet tekint­ve, teljes a bizalmatlanság. Nem tudom, mik az elvárások velem szemben, ,mi szerint kell csele­kednem. így aztán saját ötlete­im révén próbáltam a városon lendíteni, anélkül, hogy meg­kaptam volna a képviselők tá­mogatását. Szerettem volna konszenzust teremteni, többsé­get létrehozni a testületben, de nem sikerült. A képviselő-testü­let széthúzó, egy-két ügy kivéte­lével nem tud egységes álláspon­tot kialakítani. Ilyen közegben nem tudok eredményt felmutat­ni, holott a lakosság engem tesz felelőssé a város fejlődéséért. Dr. Körösiben láttam lehetősé­get, úgy véltem, egy jó képessé­gű, kapcsolatokkal rendelkező jogász a hasznunkra lehet, de őrá csak másodsorban gondol­tam. Elsősorban konszenzusra törekedtem, amint a példa is igazolja, reménytelenül. Mi erről a véleménye, a kis­gazda képviselőnek, Kovács Miklósnak? — Elképzelhető, hogy polgár- mesterünk nagyon komolyan gondolta a lemondást, hiszen látta: a testület egy részére nem számíthat. A jegyzőválasztás előtti tárgyalások is csődöt mondtak, ugyanis néhány kép­viselő a megbeszéléshez képest az ellenkezőjét cselekedte. — Nem tudok mit mondani — felelte Baji Mihály szocialista képviselő kérdésemre. — Nem értem, miért csinálja ezt a pol­ármester, hiszen az utóbbi idő­én a baloldal részéről elég sok támogatást kapott. Mi lesz most? Fogalmam sincs, hogyan tovább. (Az ügy hátteréről a későbbi­ekben részletesen beszámolunk.) Benke Márta EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Megállapodás a hazatelepítésről Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, Magyarország és Horvátor­szág illetékesei megállapodást írtak alá Budapesten a Magyarorszá­gon tartózkodó mintegy 35 000 horvátországi menekült hazatelepíté­séről —jelentette be Genfben a fenti ENSZ-testület szóvivője pénte­ken. A megállapodás megvalósítása a kék sisakos békefenntartó erők érkezésétől függ. — Az érintett menekültek többsége horvát nemzeti­ségű, 85 százalékuk nő, gyermek vagy'idős személy, a többiek a katonai szolgálatot megtagadókból kerülnek ki — írta az AFP hír- ügynökség a Menekültügyi Főbiztosság tájékoztatása alapján. A menekültek nagy része saját erőből szervezi meg hazatérését, közel 19 000 személy azonban a főbiztosság segítségét is igénybe veszi ehhez. A nemzetközi testületnek a repatriálás előtt meg kell győződnie arról, hogy minden menekült önként tér vissza szülőföldjére, és meg­felelő egészségi állapotban van. Azeri vádak — örmény harci gépek Azerbajdzsán pénteken azzal vádolta meg a karabahi örmény geril­lákat, hogy harci helikopterek bevetésével durva támadást intéztek az azerbajdzsánok lakta karabahi város, Susa ellen. Amennyiben a bakui vád igaz, akkor örmény részről első ízben vetettek be katonai helikoptereket az azerbajdzsánok elleni háború­ban. Azerbajdzsán már korábban is alkalmazta, a többnyire a volt szovjet hadseregtől szerzett harci gépeket. A mind nagyobb méreteket öltő háborúskodás miatt kivonják a volt szovjet hadsereg 366-os számú gépesített lövészezredét Karabah- ból —jelentette péntek délután, hivatalos forrásokra hivatkozva az Interfax hírügynökség. Pokolgépes robbantás Londonban Huszonnyolc sebesültje volt az egyik londoni belvárosi pályaudva­ron, a London Brigde Stationon történt péntek reggeli robbanásnak. Négy embert hordágyon vittek el, a többiek járóképesek. A bejáró dolgozókkal zsúfolt pályaudvaron az egyik férfivécében robbant egy pokolgép. A Scotland Yard azt közölte, hogy a robbanás előtt tizenöt perccel az észak-írországi tévé telefonos figyelmeztetést kapott, de az túl későn érkezett az intézkedésre. A kormány és az ellenzék egyaránt elítélte a terrorakciót. John Major miniszterelnök úgy vélte, a bűncse­lekmény az Észak-írország Nagy-Britanniától való elszakításáért küzdő ír Köztársasági Hadsereg nevű terrorszervezet „klasszikus stílusjegyeit” viseli. Tűzpárbaj a görög—albán határon Tűzpárbaj volt csütörtökön a görög—albán határon, albán határ­sértők és görög határőrök között. Pénteki ahténi sajtójeientések sze­rint a Görögország északi részén fekvő Potamija körzetében görög határőrök a határon illegálisan átlépő albánok csoportját észlelték. A határsértők tüzet nyitottak a görög járőrre, amelyet az viszonzott. A lövöldözés következtében egy albán határsértő megsebesült, a töb­biek visszatértek Albániába. Orosz—dél-afrikai megbeszélések Andrej Kozirjev orosz külügyminiszter pénteken Johannesburgban megbeszélést folytatott dél-afrikai kollégájával, Pik Bothával. A tár­gyalásokról közelebbi részleteket nem közöltek. Az orosz vendég Johannesburgba érkezésekor úgy foglalt állást, hogy megérett az idő a hivatalos kapcsolatok rendezésére. Szerinte a diplomáciai kapcsola­tok esetleges felvétele a dél-afrikai reformok folytatását is elősegítené. Tiltakozás a katonai objektum ellen A szlovákiai Királyhelmec önkormányzata, a város polgárainak akaratát tolmácsolva, tiltakozást nyújtott be a csehszlovák szövetségi védelmi minisztériumhoz, amiért a város közelébe katonai létesítmény telepítését tervezik. — A Bodrogközben, szűkebb hazánkban a törté­nelem évszázadai során nem dúltak nagy csaták, mert célpontok sem voltak, ezért századunk két világháborújának eseményei is gyorsan átzúgtak területünkön. Most, a sokkal hatékonyabb fegyverek kor­szakában nem kívánunk célponttá válni — áll a tiltakozásban. BT-döntés a kambodzsai békeerőkről Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken engedélyt adott a világszer­vezet kambodzsai békemissziójának megkezdésére. A Reuter hírügy­nökség jelentése szerint a BT tagállamai egyhangúlag megszavazták, hogy a békefenntartó erők (hivatalosan: Kambodzsai Átmeneti ENSZ Hatalom — UNTAC) létszáma 22 000 fő legyen. Az ENSZ eddigi történetének legjelentősebb békefenntartó akciója előzetes becslések szerint 1,9 milliárd dollárba kerül majd. A BT-tagok felkérték Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárt, hogy minél előbb vezényelje Kambodzsába a kék sisakosok első, közel 16 000 főből álló csoportját. Szlovák—magyar szerződés Duray Miklós, az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke és Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke csütörtökön Pozsonyban aláírta a két mozgalom koalíciójának politi­kai alapelveiről szóló szerződést. A két szlovákiai magyar mozgalom közös dokumentuma arra is kitér, hogy a júniusban esedékes parla­menti választások után a szerződő felek esetleg közös intézményeket hozhatnak létre. A választási koalícióról, illetve a hosszú távú együtt­működésről szóló szerződés előkészítésére a közeljövőben kerül sor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom