Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-27 / 49. szám
Bocsa # Csengőd • Kaskantyú • Kecel • Soltvadkert Kiskőrös és vidéke NINCS IGAZSÁGOS SEGÉLYELOSZTÁSI MÓD Kecelen is gond a munkanélküliség • A rászoruló idős embereknek gondozóházat tartanak fenn. Kecelen is, ahol 17-en bentlakók, naponta 40-en bejárnak ide. Egyre jobban romlik a település lakóinak életszínvonala Kecelen is. Pedig Kecel néhány évvel ezelőtt az egyik legjobban menő község volt, az ott élők gyarapodását szemmel lehetett követni. Épültek az új házak, az udvarok többségében nem is egy gépkocsi állt. Az általános vélemény ma, hogy éppen ez a megtévesztő, hiszen a házak, természetesen állnak, de hogy a benne élők hogyan élnek, már egészen más kérdés. —A legenyhébb számításaink szerint a családok hatvan százalékának kellene automatikusan segélyt folyósítani —mondja Schindler János, Kecel polgármestere. — Ördögi kör ez, hiszen a szép, nem is túl régen épített házat nem tudja eladni a család, viszont jószerével, fűteni sem tudja. Jellemző adat, hogy míg az előző években 50—80 építési engedélyt adtunk ki, tavaly mindössze tizenkettőt. — Az általános életszínvonal- romlásnak egyik oka a munkanélküliség? r — így van. A község 9 és fél ezer lakójából 700 a munkanélküli. És ebben nincsenek benne azok, akik napszámba jártak eddig, alkalmi munkát vállaltak. Kecelen ez 200 —300 embert jelent. Ők egyrészt nem kapnak járadékot, másrészt nagyon valószínű, alkalmi munkához sem jutnak, hiszen a gazdálkodók nagyobbik része erején felül is, de saját maga végzi el a munkákat. — Mit tud segítem az önkormányzat? —Az idei költségvetésből 9 millió forintot különítettünk el segélyekre. Ha úgy látjuk, hogy még ez is kevésnek bizonyul, még 2 milliót tudunk hozzátenni a céltartalékból. A rendszeresen segélyezett családok száma 20-30, viszont a rendkívüli segély kifizetése havonta 100 fölötti. Néhány napja intézkedtünk éppen egy család ügyében. Az iskolában egy kisfiú összeesett az éhségtől. Hárman vannak testvérek, most mindhárman kapnak reggelit, ebédet és vacsoracsomagot. Sajnos, a családnak pénzzel nem lehet segíteni, hiszen az ösz- szeg bizonyosan nem a gyerekekhez jutna. Elég sokan jelentkeznek segélyért olyanok, akik még mindig a sertésügy adósságát nyögik. — Igazságosnak érzi a segélyek elosztását? — Megmondom őszintén, nem. Mint említettem, tulajdonképpen nagyon sokan lennének, akiknek segítség kellene. De ez általános, hiszen az infláció nagyon sokaknak okoz életszínvonalbeli zuhanást. A segélyeket azonban elvileg azoknak kellene juttatni, akik nagyon rászorulnak. Mégis gyakran előfordul, hogy olyanok fordulnak segélyért hozzánk, akiknek csak a kimutatható jövedelmük nagyon _ alacsony, a láthatatlan viszont... És van ellenpélda természetesen, amikor olyanok nem kémek segélyt, akik nagyon is rászorulnának. Csakhogy az igazán igazságos elosztásra senkinek nincs még csak ötlete sem. — A segélyek kiutalása rövid távon lehet megoldás. Munkahelyteremtésre van-e lehetőség Kecelen? — A leglényegesebb, hogy mi lesz a községben a szövetkezetek — a szakszövetkezet, az áfész és az ipar — sorsa. Tárgyalásokat folytatunk német testvértelepülésünk vállalkozóival élelmiszer-ipari üzemek létrehozásáról, munkaalkalom teremtéséről. A gond az, hogy azokban a szakmákban, amire igény lenne, alig van képzett ember itt. A másik, még nagyobb baj pedig az, hogy az új vállalkozások segítésére nincs eszköz a kezünkben. Vagyonnevesítés előtt Bócsán A községekben a következő időszakban a szövetkezetek dolgai igencsak előtérbe kerülnek. így van ez Bócsán is, ahol a helyi Petőfi Szakszövetkezetben érdeklődtünk, hogy a rájuk vonatkozó törvények végrehajtására hogyan készülnek. — A gazdaság 1990-ben szak- szövetkezetté alakult — mondta Weinhardt József, a szövetkezet elnöke —azóta kft.-k, betéti társaság formájában működnek a valamikori egységek. Március közepére tervezzük a közgyűlést, ahol már a vagyonnevesítésről is döntünk. Ezzel kapcsolatban most éppen tanácsra várunk az illetékes minisztériumtól, hiszen nálunk elég sajátos helyzet van. Amikor a szövetkezet alakult, 1949-ben, mindössze négy ember, 4,5 hektár földet adott be. A többi állami, illetve állami tartalékföld haszonbérlet volt. No most erre a vagyonrészre kellene a Zsíros-féle indítvány szerint a nevesítésre kerülő vagyon húsz százalékát biztosítani. Ez pedig, akárhogy is számoljuk, igazságtálan a többi taggal szemben. — A teljes vagyont, most nevesítik? — Nem. Az akkori jogszabályok értelmében tavaly a vagyon 50 százalékának nevesítése már megtörtént. Erre az 50 százalékra — a közgyűlés jóváhagyása után — osztalékot is tudunk fizetni, hiszen egy kis nyereséget elértünk az elmúlt évben. — A vagyon nevesítéséből nemcsak azok részesülnek, akik ma tagjai a szövetkezetnek. — A törvény szerint azok is, akik legalább öt évig tagok voltak itt, vagy az ő egyenesági leszármaA szakszövetkezet számviteli egysége betéti társasággá alakult. zottaik. Nekik egyébként a törvény hatálybalépésétől számított hatvan napon belül — azaz március 20-áig — jelentkezniük kell nálunk. Már vannak jelentkezők. Aki már jelzéssel élt, arra kérjük, hogy az összes lehetséges dokumentumot, ami az öröklési jogosultság elbírálásakor figyelembe vehető, küldjék meg nekünk. — A kárpótlási igények aranykorona-érték számítását bizonyára már megkapták. A helyi érdekegyeztető fórum alakítása is folyamatban lehet. — így van. A mi dolgunk az, hogy a fórumnak átadjuk a földalapok kijelölését tartalmazó térképet. Ez már készen van. A kár- rendezési hivatal jelzése szerint 6944 aranykorona-értékű földet igényeltek a szövetkezettől. A térképünk alapján, azonban a jogszabály szerinti földalapok kijelölése után, ennyi aranykorona-értékű föld nem marad. Az oka, hogy 1962-ben a gazdaság a szomszéd bócsai, valamint a soltvadkerti szövetkezeteknek, az erdő- és az állami gazdaságnak tulajdonba adott földeket. A kárpótlási igényt bejelentő volt tulajdonosok viszont a bócsai Petőfi területére jeleztek igényt. Ezt úgy gondolom, az érdekegyeztető fórumok rendezik. — Önöknél még bonyolítja az ügyeket a nemzeti parkok földjeit érintő rendelkezés is, hiszen az nem számítható a kárpótlásra szánt földekbe. — A gazdaság összes földterülete 1100 hektár, amiből a Kiskunsági Nemzeti Park 224 hektárra tart igényt. Végül is igazán nagy gond ezzel nincs, hiszen a földcsere megoldható a soltvadkerti határ állami földjeiből. Látványosság nélkül Beszélgetés az országgyűlési képviselővel Kiskőrös és környékének országgyűlési képviselőjétől — az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium államtitkárától —, dr. Pohan- kovics Istvántól azt kértük, vonjon mérleget az elmúlt időszakról, illetve beszéljen arról, mit szeretne a következőkben megvalósítani? — Azt hiszem, hogy aki a régifajta képviselői magatartást várta tőlem, csalódott. Hiszen nem túl sokszor interpelláltam, látványosan nem nyilvánultam meg. Sikeresnek tartom azonban azt a propagandát, amit a koalícióban, a különféle bizottságokban, tárgyalásokon folytattam adott gazdasági gondok megoldására. Ilyen a KABELTEVE SOLTVADKERTEN • A soltvadkerti kábeltévé parabolaantennája már működésre kész. Lassan ismerkednek Soltvadkert lakói a kábeltévé adta lehetőségekkel, hiszen három-négy kísérleti adást már láthattak. Volt élő sportközvetítés, és rendszeresen közvetítik a képújság híreit. Meg szeretnénk mutatni, mire képes ez a rendszer — mondta Mátyus Lajos, a soltvadkerti kábeltévé szervezője. A még gyerekcipőben járó adásokhoz a felszerelést eddig az általános iskolától kérték kölcsön. E pillanatban 195 család nézheti a kábeltévét, várhatóan év végére azonban már 300-an lesznek. A vadkerti rendszer egyedinek is mondható, hiszen teljesen önerőből, a befizetett összegekből kezdte meg építeni a kiskunmajsai Catel Kft. A Soltvadkerti Kábeltévé Építő Közösség tagjai a tulajdonosok, akik valószínű, a közeljövőben betéti társaságot alakítanak a rendszer üzemeltetésére. Úgy tervezik, hogy az országos műsorokból is átvesznek, és hetente legalább három órát helyi információkkal szolgálnak. Ebben az autóbuszok indulásától a reklámig, a tanácskozásokról, sporteseményekről szóló tudósításoktól a kulturális eseményekig sokmindenről szó lesz majd. Sót — hiszen a rendszer erre alkalmas —, ha törvényi lehetőség is lesz rá, külön kiépítés nélküli telefonrendszer, rendőrségi riasztó-hívó is ráköthető, és országos számítógépes rendszerhez is csatlakoztatható lesz a soltvadkerti kábeltévé. választókerület nagy részét érintő szőlő-bor témája. — De hiszen ön hivatalból az iparral és a kereskedelemmel foglalkozik. —Hogyne. De egyszerűen—úgy gondolom—nem engedhetem meg, hogy ha másképp nem, indirekt módon igenis szóba hozzam a mezőgazdaság gondjait is. Ha csak egyetlen mód van rá, minden lehetséges fórumon. Soha nem is tagadtam, hogy az agrárágazattól nem szakadtam el. Egyébként nem arról van szó, hogy én viszek végig egy-egy problémás ügyet, hanem arról is, hogy a megfelelő illetékesekhez irányítom a gondokkal hozzám fordulókat. — Bizonyára találkozott megoldhatatlannak bizonyuló dolgokkal is. —Működnek azért még a régi reflexek. Vannak, akik még hisznek abban, hogy ha az államtitkár megjelenik valahol, meghallgatja a gondokat, azok meg is oldódnak. Nem így van. Ismételten a borügyre hivatkoznék. Hiszen a hatalmas borkészletek egyértelműen külső hatások miatt ragadtak benn. Bár ez ügyben akárhol is járok, próbálkozom én is, a magyar bor bemutatásának lehetőségétől kezdve a bor reklámozásának engedélyezéséig. Meg, hogy a gyorsétkezdekben lehessen bort is árusítani. Ezekben a dolgokban benne volt a kezem. Hogy a Pénzügyminisztérium kamatpreferenciát adjon, az viszont sikertelen ügy, egyelőre. —Mi az, amiről úgy gondolja, mihamarabb meg kellene oldani? —Napestig sorolhatnám, az általánosságoktól a nagyon konkrétakig. Említek néhány gazdaságit. Nagyon fontosnak tartom, hogy a költségvetési deficit csökkenjen. Ehhez persze meg kell szigorítani az adózási fegyelmet, a lehetőség szerint legkisebbre csökkenteni a sorban állást és drasztikusan visszafogni a kamatokat. Nem ártana az egyszeri va- onadót sem bevezetni. Államtit- árként eddig is ágáltam és ezután is fogok a monopóliumok ellen, elsősorban a piacfelügyelettel és az egységek önállósodásával. A látszatátalakulások helyett végre valós gazdasági átalakulást kell végigvinni. Hozzá kell tegyem, ehhez elengedhetetlennek tartom a nagyon jól fizetett állami menedzserréteg kialakulását. És nemcsak a fővárosban, hanem egyre jobban a vidék felé szükséges fordítani a menedzsereket és persze a hozzájuk kapcsolódó tevékenységeket. Pontosabban a tevékenységeket és a hozzájuk tartozó menedzserek figyelmét. — Mit tart legelkeserítőbbnek ? — Ismét a mezőgazdaságot kell szóba hoznom. Az üres ólakat, az elvadult gyümölcsösöket, és az egész ágazat tragikus visszaesését. Ráadásul reális az esélye annak, hogy a folyamat nem áll meg az idén, de úgy gondolom még jövőre sem. Azt hiszem, következetes, politikai színezet nélküli válságkezeléssel lehet csak feloldani ezt a helyzetet és az állami tulajdon értékelésében sokkal nagyobb demokráciával. Utóirat A múlt hét végén az FKgP 33-ak képviselői beszámoló nagygyűlést tartottak, miután előző nap a 12-ek bejelentették: a kisgazdapárt kilép a kormánykoalícióból. Ezek miatt kerestük meg telefonon egy kérdés erejéig Kiskőrös és környéke országgyűlési képviselőjét. — Mi történhet a párt elnöke által kizárt országgyűlési képviselővel akkor, amikor az is szóba került, hogy az FKgP visszahív minisztereket és államtitkárokat? — A legfontosabb az a tény, hogy a kisgazda 33-ak támogatásukról biztosították a koalíciót. Már tudjuk — hiszen a miniszter- elnök a tévé nyilvánossága előtt elmondta —, hogy nem hív vissza sem kisgazda minisztereket, sem államtitkárokat. Gál Eszter Közmeghallgatás, érdekegyeztető fórum Páhin, a faluházban ma délután, 16 órakor közmeghallgatáson tájékoztatja a község önkormányzata a lakosságot a múlt évi önkormányzati zárszámadás adatairól, illetve az idei költségvetési tervekről. Páhin most nem kerül szóba a helyi érdekegyeztető fórum, hiszen azt már 18-án megválasztották egy tanácskozáson részt vevők javaslata alapján. így Páhin a kárpótlási ügyekben a kárpótlást igénylők érdekeit Borzák János, Farkas Béla, Dömök Márton, Rigó Gábor és Guba Ferenc képviseli. A Páhiról elszármazottak érdekében Dömök Gábor solti lakos szólhat majd. A helyi önkormányzat Oro- szi István alpolgármestert, a tsz Bránya Györgyöt és a részaránytulajdonosok Nagy Ferencet delegáltak a helyi érdekegyeztető fórumba. Emlékhangverseny Filus Lajos karnagyra, a város zenei életének kimagasló egyéniségére emlékeztek az elmúlt hét végén Kiskőrösön, a sportcsarnokban rendezett fúvószenekari találkozón. Az Állami Zeneiskola kezdeményezésére cs a helyi önkormányzat anyagi támogatásával létrejött hangversenyen nyolc zenekar mutatkozott be a közel ezerfőnyi közönség előtt. Dr. Szenohradszki Béla polgár- mester köszöntötte a találkozó résztvevőit, köztük az 1983-ban elhunyt népszerű karnagy családtagjait, volt tanítványait. Méltatta Filus Lajos zenekarvezetői és zenepedagógusi pályáját, amely a mai napig meghatározó jelentőségű a város és környéke fúvószenei életében. Az út jobb és bal oldala Nagyszabású vetélkedőt rendeznek holnap, 18 órakor, Kaskan- tyún, a művelődési házban. A játékon korhatár nélkül vesz részt a község apraja-nagyja. A vetélkedő felek a kaskantyúi főutca jobb, illetve bal oldalán lakókból kerülnek ki. A mindennapi életből tesznek fel a versenyzők egymásnak kérdéseket, de tréfás feladatok megoldására is sor kerül. Sőt, egyik feladat az lesz, hogy egy képzeletbeli önkormányzati testületi ülést játszanak el a község lakói. Gazdakör Csengődön Csengődön 1907-től 1947-ig kétszáz tagú gazdakör működött. Ennek jogutódját alakították most meg, az első találkozón 41-en írták alá a belépési nyilatkozatot. Ekkor választották meg az öttagú választmányt és az elnököt is. Sőt, a gazdakörnek tiszteletbeli tagja is van, Bé- leczki Mihály személyében, aki már a jogelődnek is tagja volt. Ügyvéd Bócsán Ügyvédi szolgáltatást vállalt fel dr. Péli András soltvadkerti ügyvéd Bócsán. A polgármesteri hivatal hivatalos ügyei mellett ezentúl a község lakói ügyes-bajos dolgait is segít majd elintézni. Hűséges hattyúk Soha nem látott, védett maradak telepedtek le a tél elején a Vadkertitavon. A nyolc hattyú láthatóan jól érezte magát. Amikor a tó teljes befagyásától kellett tartani, a kutat is beindították. Ám úgy tűnt, az igyekezet hiábavaló volt. Sokak bánatára elrepültek a madarak, de két hónapi távoliét után, a múlt hét végén, visszaköltöztek. Igaz, megfogyatkozva, mindössze öten maradtak hűségesek. Kaskantyúi vidámság Erdei gomba és hétpettyes katica fogadta a vendégeket a múlt hét végén a kaskantyúi Harmónia Szakosított Szociális Otthonban, ahol farsangi mulatságot rendeztek. Elsőként — elsöprő sikert aratva — a szombat—vasárnapi borosztást parodizálták, majd felvonultak a különböző jelmezt viselő lakók. Volt közöttük fül-orr-gégész, rafiaszoknyás négcrlány, boszorkány, ózdi kohász, drótostót, kéményseprő, s tavaszt köszöntő fecske, pörgc bajszú betyár. Az otthon dolgozói a költségvetést és a munkaértekezleteket parodizálták. Sikert aratott a törpök csapata éppúgy, mint a vendégeké, a bácsborsódi őszi Napfény Időskorúak Szociális Otthonának dolgozói, lakói, több mint negyvenen. Nem volt könnyű helyzetben a zsűri, amikor eredményt hirdetett, s átadta a bolondos naphoz illő díjakat. A tombolahúzás után késő estig tartó vidám táncmulatság követkeVfu ) Az oldalt összeállította: Gál Eszter HÉTEZER ARANYKORONÁNYI A FÖLDVISSZAIGÉNYLÉS
