Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-25 / 47. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1992. február 25., 3. oldal EURÓPAI SZÁLLODÁK IGAZGATÓI LAJOSMIZSEN A világ leginkább kényeztetett embereinek ízlett a Garaczi-gulyás Kovács István, az Atrium Hyatt igazgatója, a nagy jelentőségű idegenforgalmi rendezvény magyar házigazdája a programot záró sajtótájékoztatón elmondta: — Az öreg kontinens legnevesebb szállodáinak vezetői és tulajdonosai nagy érdeklődéssel ismerkedtek a „felszabadult” Magyarországgal. Azok, akik úgy hitték, hogy Bécsnél zárul Európa, most meggyőződhettek arról, hogy Budapest igazi világváros. Szállodái minden igényt kielégítenek, méltó versenytársai a világ neves vendégváró üzleteinek. A tanácskozáson elhangzott: 1991 nem volt sikeres év. Az előrejelzések szerint 1992 talán még rosszabb lesz. Az amerikai és a japán gazdaság recessziója erősen érezteti hatását az európai idegenforgalomban. Ennek ellenére a magyarországi tőkésköröket arra biztatták az EHMA képviselői, hogy építsenek mielőbb, minél több luxusszínvonalú hotelt a fővároson kívül. Segítsenek fölfedezni és értékesíteni a vidéket is. Az összejövetelen részt vevő befektetőcégek képviselője, a luxemburgi Pierre Vermesy úr például kifejtette, hogy a magyar 5- ös autópálya megépítése után Kecskemét a magyar vendégfogadás központja lehetne. A város menedzsereinek mielőbb készülni kellene erre. A nagy tranzitforgalmú útvonal építésével • Európa elkényeztetett emberei, a szállodaigazgatók és -tulajdonosok előbb félve közeledtek a parázs fölött forgatott ökörhöz. Majd, miután egyikük meg mert kóstolni egy falatot, villámgyorsan katonázhatta a falatokat a Tanyacsárda szakácsa. Lajosmizse — nyert. (A szerző felvétele) egy időben Kecskeméten és környékén már négy-öt szállodát kellene alapozni. A Tanyacsárda Kft. vezetőinek, a tanácskozás és a pusztaprogram után Jean Burca, a Monte Carló-i Hotel de La Paris igazgatója, a szövetség elnöke mondott köszönetét a felejthetetlen délutánért. Végül is — mondta Jean Burca — a kontinens leginkább elkényeztetett menedzsereit vette le a lábáról a Garaczi-gulyás és a tejes pite . . . A neves szálloda vezetője, a következő Expo helyét kijelölő párizsi bizottság konzulense is. A Jean Burca-val készült interjúnkat a magyarországi világkiállításról a napokban közöljük majd. Farkas P. József HEYES INDULATOK SOLTSZENTIMRÉN Tizenkétmilliós veszteség a szövetkezetben Lesz itt ma harc — mondogatták a napokban a soltszent- imrei sportcsarnok előterében beszélgetők, akik a helyi Ezerjó Szakszövetkezet közgyűlésére érkeztek. Végül is tény, a közgyűlés nem volt határozatképes. A 20ő‘ aktív ! dolgozóból 'hetvennyolcán, a 320 nyugdíjas, járadékosból több mint nyolcvanketten jöttek össze. Ezért a közgyűlés küldöttgyűléssé alakult át. Ezután Turú László elnök a napirend megváltoztatására tett javaslatot. Innen aztán elszabadultak az indulatok. „Ez az egész egy játék! Eljátsszák a tagság pénzét! Nem engedik elmondani a véleményt?! Ha nem vehetünk részt tanácskozási joggal, akkor minek vagyunk itt? ...” És záporoztak a kérdések, nyomdafestéket nem tűrő káromkodások is, majd sokan úgy határoztak, ottmaradá- suk értelmetlen, és hazamentek. A jelen lévő jogász figyelmeztetett: ha határidőre, április 30-ára nem történik meg a vagyonnevesítés, akkor törlik a szövetkezetét. Erre bekiabálták: miért, most még van? A szakszövetkezet elnöke a múlt évi gazdálkodásról így szólt: — Rossz örökséget vettünk át. És sorolta a számokat, a mínusz előjelű milliókat. Ugyanis veszteséget termelt a borászat, a búza, a kukorica, nőtt a munkanélküliség stb. Összegezve: 12 millió 688 ezer forint veszteséggel zárt a szövetkezet. Az idei lehetőségeket is felsorolta. Elmondta, hogy az átmeneti törvény végrehajtása után a szövetkezet vagy átalakul új típusú szövetkezetté, gazdasági társasággá, rt.-vé, vagy megszűnik. Ám bármelyiket is választják majd, a vagyonnevesítésnek meg kell történnie. S hozzátette: akkor marad életképes a szövetkezet, ha kedvezményes hiteleket kapnak, vagy a vállalkozó szelleműek tőkét, pénzt hoznak. Ezután kérte a jelenlévőket, hogy indulatok nélkül szóljanak hozzá a beszámolóhoz. Ám e kérést a hozzászólók aligha vették figyelembe. Menjünk lopni? Legelni a hóesésben? Miből tartsuk el a gyerekeket? Az ilyen kérdések csak olajat öntöttek a tűzre. Mások azt bizonygatták, a múlt hánytorgatá- sával nem lehet előbbre jutni, és sürgették az érdemi munkát. Az ügyvéd is amellett érvel, hogy szükség van a határozatképes közgyűlésre, mert különben elúszik a vagyon. Ezután fórummá alakult át a küldöttgyűlés: a vagyonnevesítés, a kárpótlás, a rendeletek, a jogszabályok értelmezése került napirendre. Végül a hogyan továbbra is rákérdeztek, azaz ki vigye a terheket? Nem aratott sikert az a válasz: miszerint a vagyonjegyekből le kell írni a veszteséget! A közgyűlést újra összehívják. Pulai Sára Az értelmileg sérült emberekért Egy lánc olyan erős, mint a leggyengébb láncszeme. Az értelmi fogyatékosok érdekvédelmét ellátni hivatott országos hálózatban ez a leggyengébb pont, a megyei szintű szervezet, szakadást is eredményezett. Mivel nem tudta ellátni összekötő, információtovábbító szerepét, egyszerűen kiiktatták. Múlt pénteken, Kecskeméten megalakult az értelmi fogyatékosok helyi érdekvédelmi szervezete. Az új felállásban önállóan határoznak feladataikról, s közvetlen kapcsolatban állnak az országos érdekképviseleti szövetséggel. Elfogadott alapszabályuk szerint — amint arról az elnökül választott Szilvási László tájékoztatta lapunkat — szeretnének a gyakorlatban részt vállalni az értelmileg sérült emberek és családjaik gondjainak megoldásában. Az érintettek terheinek könnyítését szolgáló akciókat terveznek, s együttműködést keresnek minden olyan szervezettel, amely a rokkantak társadalmi beilleszkedésében segíteni tud. Részletes cselekvési programjukat alulról építkezve kívánják meghatározni. Ehhez várják az érintett családok jelentkezését, észrevételeit, javaslatait. Postacímük: Értelmi Fogyatékosok Kecskeméti Érdekvédelmi Szervezete, Kecskemét, Katona J. tér 8. Ugyanitt péntekenként 3 órától fél 5-ig fogadóórát tartanak a földszinti, 24. számú helyiségben. A receptírás viszontagságai • A gyógyszert mindenkinek csak a gyógyító orvosa írhatja fel. Ez a fiataloknál — mint a képünkön látható hölgy — nem is gond. De mi lesz azokkal az idősekkel, akiknek eddig más írta fel bevált orvosságukat? A gyógyszerfelírást korlátozó rendelkezés újabb és újabb, tisztázásra szoruló kérdéseket vet fel. Mint ismeretes, december elsejétől csak a gyógyító orvos írhat fel orvosságot, s ő is csak azoknak a betegeknek, akikről nyilvántartást vezet. Körzetén kívülieket csak sürgős esetben láthat el gyógyszerrel, ezt a tényt jeleznie is kell a kiállított recepten. Szinte minden nagyobb településen működik idősek klubja. Régebben öregek napközijének hívták, s a köznyelv inkább ezt használja ma is. Az ide járókat rendszeresen meglátogatja az az orvos, akinek körzetébe az intézmény, címe szerint, tartozik. Ezért a munkájáért a helyi ön- kormányzattól némi tiszteletdíjat is kap. Meghallgatja az öregek panaszait, tanácsokkal látja el őket a koruknak megfelelő, a lehetőségekhez képest minél jobb közérzetet biztosító életmódról. Ám ha szükséges, meg is vizsgálja őket, gyógyszert ír fel nekik. Csakhogy nem minden, klubba járó idős ember tartozik, saját lakcíme szerint is, az illető orvos körzetébe. Velük mi a teendő? A decemberi gyógyszerrendelet értelmében nekik nem írhatna fel gyógyszert. Az idősek klubjába járók orvosi ellátásáról szóló jogszabály — ami viszont lehetővé teszi ezt — még ugyancsak életben van. A kettő, enyhén szólva, ellentmond .egymásnak. Az orvosok válogathatnak, melyikhez tartják magukat. Ha az idősek érdekeit nézik — s nem tartanak az esetleges felelősségre vonástól —, felírják a kollégájuk körzetébe tartozó betegnek is a szükséges gyógyszert. Hogy vizsgálat nélkül? Sajnos, a legtöbb öreg ember túlságosan is sok vizsgálaton átesett már, amíg beállították folyamatosan szedendő gyógyszeradagját. Ami az idősek klubjában vezetett kartonokon is pontosan fel van tüntetve. Ha helyben megkapják a receptet, miért zarándokolnának el saját körzetükbe is, még egyszer, felíratni? Megtehetnék, persze, ha az volna az eltökélt szándékuk, hogy a gyógyszerek ártámogatását nyújtó társadalombiztosítást —- mint Móricz novellájában Kis János az öreg Sarudit —, kieszik a vagyonából. De eleve ezt feltételezni róluk, talán elhamarkodott ítélet. Sz. K. Nyugdíjasnapok Kecelen EGYHÁZI ÉS ÖNKORMÁNYZATI VEZETŐK TALÁLKOZÓJA Hagyomány, amelyet meg kell őrizni! Szükség van az ilyen tanácskozásra, megbeszélésre — ez volt az egybehangzó véleménye minden résztvevőnek, aki kifejtette álláspontját a Bács- Kiskun megyében működő egyházak, felekezetek, vallási közösségek vezetőinek és a megyei közgyűlés tisztségviselőinek nemrég tartott találkozóján. A feladategyeztetés, az együttműködés időszerű kérdéseinek megvitatása mellett az egyházi vezetők meghallgatták Kőtörő Miklósnak, a megyei közgyűlés elnökének tájékoztatóját az önkormányzat tavalyi évéről, idei terveiről, valamint dr. Kocsis Attila megyei rendőrfőkapitány adott áttekintést a közrend és a közbiztonság helyzetéről, az esetleges közös tennivalókról. Ezek ismertetésétől eltekintünk, viszont közöljük három egyházi vezető véleményét a megbeszélésről, az elhangzottakról. * Tegnap Kecelen, a szombaton és vasárnap megtartott első községi nyugdíjasnap sikere volt a legfőbb beszédtéma. Volt rá ok, hiszen több mint ezren mentek el az iskola torna- csarnokába a két délutánon. A keceli folklóregyüttes tagjai, a citerások, az asszonykórus, a tánckar, az általános iskolások szórakoztatták a vendégeket, akiknek nagyon tetszett a műsor, elismeréssel — Hogyan kell a tagsági viszonyt helyreállítani és az üzletrész iránti igényt bejelenteni? — A tagsági viszonyt 1992. január 20-át követő hatvan napon belül kell helyreállitani a szövetkezet vezetőségének tett bejelentéssel. A szövetkezeti üzletrészre jogosított kívülállónak — ideértve a volt tag, átlépett tag örökösét is — szintén ez:en határidő alatt kell az üzletrész iránti igényét bejelentenie annál a szövetkezetnél, ahol üzletrészre lesz jogosult. Az örökösnek a bejelentéssel együtt igazolnia kell örökösi jogállasát is (pl. közjegyző által kiállított okirattal). Ezek a határidők jogvesztőek, tehát elmulasztásuk esetén semszóltak Nagy Dezsőről, a bajai tanítóképző tanáráról, aki a folklóregyüttes táncosait tanítja. Polgárné Juhász Anikó az iskolásokat tanítja táncra, akik ugyancsak szép sikert arattak. Szombaton a kilencvenéves Ba- kacsi Lajos bácsi keringőzni kívánkozott a színpadon. Óhaja teljesülésében Vargáné Matos Erzsébet volt a partnere. ats milyen címen nincs helye kimentésnek. — Kinek juttathat a közgyűlés saját elhatározása alapján szövetkezeti üzletrészt? — A vagyonnevesítés keretében a szövetkezet közgyűlése: — a szövetkezet alkalmazottainak, — a szövetkezet öt évnél rövi- debb tagsági viszonnyal nem rendelkező volt tagjainak, ezen volt tagok örököseinek, és — a mezőgazdasági szövetkezetben rendszeresen munkát végző segítő családtagnak juttathat üzletrészt. E juttatások összesen nem haladhatják meg a nevesítendő vagyon 10 százalékát. SZÉLL JÁNOS kanonok, kalocsai érseki irodaigazgató: — Hasznos az ilyen találkozó, ahol az egyházi vezetők és a megyei vezetők találkoznak, s megismerhetik egymás gondjait, feladatait, terveit. Ez kölcsönösen előnyös — megmutatták az elmúlt évek—, miközben nem beszélünk bele egymás dolgaiba. Amikor Gabor ják úr, a korábbi elnök leköszönt, s találkozott az egyházi vezetőkkel, megfogalmaztuk: építsük le a múltból ami rossz, de őrizzük meg, ami jó. S egy ilyen találkozás föltétlenül jó. Külön öröm, hogy az egyházakhoz hasonlóan látja ezt Kőtörő Miklós, a közgyűlés elnöke is. Nagyon szerencsés volt a tájékoztatója, hiszen az egyház számára sem közömbös, mi történik a megyében. Dankó érsek úr javaslatára hangzott el a bűnügyi helyzetet értékelő, tanulságos előadás, s kedvező fogad tatásra, jó visszhangra talált az indítványa is: idén Imrehegyen, ahol nemrég új templom épült, ifjúsági találkozót szervezzenek, s az legyen ökumenikus, tehát nem csak a katolikus fiatalokat várják. SZABÓ GÁBOR református esperes: —- A találkozó haszna abban van, hogy a megyei önkormányzat — mint már evekkel ezelőtt is — fórumot ad. Mód nyílik az egymástól egyébként elkülönülő, de adott esetben összefüggő egyházi és közigazgatási feldatok megbeszélésére, összehangolására, mint amilyen például a műemlékvédelem, az egyházak karitatív, szociális feladatai, az oktatás. A megye több mint félmillió emberért felelős, ugyanúgy a területen működő egyházak is felelősek értük — a felekezeti kötődés kapcsán. Azzal, hogy a történelmi egyházak meghallgatják a kis egyházakat, hogy a keresztyén egyházak mellett a zsidó közösség vezetője is jelen van, az ökumené elvi tisztázottsága mellett a gyakorlati lépések is egyértelműbbé válnak. Miután a volt egyházi ingatlanok, épületek visszaadása körül mutatkoznak nehézségek, célszerű lenne a különböző önkormányzatok tapasztalatait összevetni. Ebben a megye kezdeményező szerepet játszhatna, más területekhez hasonlóan itt is bizonyítva létének szükségességét, amelyet a történelmi hagyományokra alapozva mi sosem kérdőjeleztünk meg. KÁPOSZTA LAJOS evangélikus esperes: — Huszonnégy éve vagyok a megyében, s állítom: alkotó volt együttműködésünk az állami vezetőkkel. Bács-Kiskun más volt, mint a többi megye, sok szempontból példaértékű mások számára. Megnyugtató tehát, hogy folytatódik ez a hagyomány. Ha mi ilyen összejöveteleken tájékozódunk egymás feladatairól, kikérjük a másik véleményét, akkor biztosan közelebb jutottunk a megoldáshoz is. Egyetértettünk abban, hogy az egyik legfontosabb kérdés az ifjúság ügye. Magam is támogattam az imrehegyi találkozót, vesszőparipám az ipari tanulóknál az erkölcs es a szakma iránti tisztelet erősítése. Szóltam a saját akcióinkról: Kiskőrösön az evangélikusok szeretetotthont építenek, s változatlanul részt vállalnak a családsegítő szolgálatKÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK A szövetkezeti törvényről Közmeghallgatás T abdin Tabdin, a művelődési központban, 26-án, szerdán, 17 órakor közmeghallgatást tartanak. Szó lesz a község önkórmányzatának múlt évi és idei költségvetéséről, és megalakítják a helyi érdekegyeztető fórumot. A tanácskozás vendége, dr. Pohankovics István ország- gyűlési képviselő a kárpótlásról beszél majd. Agrártájékoztató füzetek Öt részből álló tájékoztatófüzetsorozatot adott ki a Magyar Demokrata Fórum a földdel kapcsolatosjogszabályok magyarázatára. A sorrendben a párt agrárprogramjáról, az új szövetkezeti törvényről, az átmenet szabályairól, valamint a kárpótlási földárverésről, s általában a földdel kapcsolatos alapfogalmakról szóló sorozat darabjai ingyenesen kaphatók az MDF kecskeméti szervezetének Katona József tér 8.1. em. 29. számú irodájában. Egyházi igények Félegyházán Kiskunfélegyházán a Móra Ferenc általános és a közgazdasági szakközépiskola épületére érkezett egyházi visszaigénylés. A törvény tízéves türelmi időt ad az önkormányzatoknak az egyházi igények kielégítésére. A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek által kért közgazdasági szakközép- iskola épületének kérdése már éreztette hatását a város múlt heti költségvetési vitájában. Az Oskola utcában tervezett, több iskolát — köztük a közgázt is — szolgáló tornateremre szánt 3 millió forint saját és a 2 milliós központi céltámogatás-igény kishíján kikerült a költségvetésből. Végül ben nehagyták azzal a feltétellel, hogy a pénz felhasználásához külön képviselő- testületi döntés szükséges. Annyi azonban már bizonyos: hosszú évtizedekre alapvetően meg fog változni a kiskun város jelenlegi középiskolai szerkezete. Téli esték A Téli esték sorozat részeként tartottak pénteken este politikai vitafórumot Kecskeméten. Bíró Zoltán egyetemi tanár, a Nemzeti Demokrata Fórum társelnöke előadásában a nemzetközi politikai élet elemzése mellett a hazai rendszerváltás alapkérdéseiről is szólt. Elmondta, hogy véleménye szerint az európai államokban meglévő nemzeti érdekképviselet kérdéssé teheti a csatlakozást, mert ennek érdekében hiba feláldozni a hazai működő gazdasági ágazatokat. Pirisi János, az agrárszövetség országos elnökségének tagja nem az általános politikai kérdéseket firtatta, hanem az agrárgazdaságot érintő három törvényről szolt. A kárpótlási, az átmeneti és a szövetkezeti törvény elemzésében elmondta, hogy a politikai indíttatású törvények a gazdasági szférában nem egy ponton kivitelezhetetlennek tűnnek. Növényvédő mérnökök kamarája A mezőgazdaság szerkezeti átalakulása a növényvédelem területén is alapvető változást hoz. Ezt felismerve a múlt év elején a mintegy három és fél ezer növényvédő mérnök úgy határozott, hogy létrehozza a szakmai szervezeteit, a megyei növényvédő kamarákat. Szövetségbe is tömörültek az idén, és most pénteken, 28-án 10 órakor a Bács-Kiskun Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomáson tartják éves küldöttgyűlésüket. Itt a múlt évi tapasztalatok megbeszélésén túl az idei feladatok egyeztetésére is sor kerül.
