Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-20 / 43. szám

MEGYEI KORKÉP 1992. február 20., 3. oldal ÉRDEMI VITA — EGYSEGES DÖNTÉS Elfogadták Lajosmizse költségvetését KÁRPÓTLÁS, ÁTALAKULÁS, VAGYONNEVESÍTÉS Földfórumot tartott a miniszter Az igények 40 millió forinttal haladták meg a lehetőségeket, de a lajosmizsei képviselők elé kedden már az ötödször átdolgozott, úgy­nevezett nullszaldós költségvetési változat került megvitatásra. A polgármesteri hivatal erőfeszíté­sét értékelték is az ezúttal példa­mutatóan dolgozó képviselők. A három és félórás érdemi vita után, egyhangú szavazáson elfo­gadták a nagyközség idei, 297 mil­lió forintos költségvetését. Ebből fejlesztésre 41, általános tartalékra 19, sportra 2, szociális étkeztetésre és segélyre 19,5 millió forint jutott. A költségvetésben 6-8 milliós bevétel bizonytalan, de elképzelhe­tő, hogy a Totál-kút melletti terü­let, valamint a vízgépészeti vállalat irodaházának eladásából a terve­zetten felül jelentős összeg folyik be az önkormányzat pénztárába. Helyi adókat egyelőre nem vetnek ki és a polgármesternek az volt az álláspontja: arra csak végső eset­ben kerülhet sor. Az intézményve­zetők a jövőben nagyobb mozgás­Nagy zavar és bizonytalanság van az emberek fejében, szeretné­nek tisztán látni, és főleg dolgozni. A munka megnyugtatná, lecsilla­pítaná a felborzolt kedélyeket, hi­szen akkor látnának célt, értelmet, megélhetést. És ez volna most a legfontosabb. Nagyjából ezen gondolatok hangulatával indult február 17-én Nagybaracskán az a rendkívüli közgyűlés a Haladás Tsz-nél, mely tagi kezdeményezésre (a tagság 10 százalékának aláírásával) szerve­ződött. A meghívójáig szereplő három napirendi pont az alapszabály mó­dosításával kezdődött, melyet a zárszámadás ismertetése és az egye­bek követték. Főleg ez utóbbi izgat­ta az embereket és soha nem látott, tapasztalt arányban jelentek meg aktív és nyugdíjas tagok egyaránt. Már a jogásznő alapszabály­módosító tervezetének elhangzása után kaotikus állapotok kezdtek eluralkodni a teremben; közbeszó­lások, kérdések, bekiabálások szí­tották a tüzet. Ennek az lett a vége, hogy csonkán maradt az alapsza­bály megszavazása, nem sikerült megegyezésre jutni. Egy hirtelen fordulattal — a könnyebb döntés érdekében — át­tértek az 1991-es év termelésének, a zárszámadásnak az ismertetésére, melynek eredménytelensége a 46 milliós mérleg szerinti hiányban csúcsosodott ki. Ezt követően Kor­sós Imre tsz-elnök az idei év indítá­sát próbálta ecsetelni; kevés siker­rel, mert sem a csődbejelentés, sem pedig a vagyoneladás lehetősége Az önkormányzat kulturális bizott­sága a kecskeméti városrészek, utcák és terek kommunista névadásának, vala­mint a város fejlődésével túlhaladott régi elnevezéseknek megváltoztatására tett előterjesztést a közgyűlés február 10-ei ülésére. A képviselők közül 17-en szavaztak a javaslat mellett, 16-an elle­ne, míg hárman, tartózkodó szavaza­tukkal az ellenzők csoportját növelték, így nem fogadta el a testület az előter­jesztésben foglaltakat. . A Fidesz, az MSZP és az SZDSZ egységes volt az elutasításban. Előbb le akarták vetetni a javaslatot a napirend­ről. Amikor ez nem sikerült, Rác And­rás, a Fidesz frakcióvezetője kifogásol­ta, hogy a javasolt névadók nagy több­sége katolikus, és az MDF javára tör­téntek a változtatások (Lakiteleki út). A három óránál tovább tartó kérdések­ben és kitalálmányokban indítékként feltűnően jelen volt a kifogásolók esz­mei és indulati töltése, ami nem róható fel azoknak, akiket a diktatúra iskolái­ban oktattak és neveltek. Annál inkább kifogásolható az a tény, hogy — az előbbiekben említet­teknek köszönhetően —, a százezres városban az utcák és terek tábláira ez­után is a kommunista történelemhami­sítás és hősgyártás eredményeként ilyen nevek lesznek felírva: Schönherz, Zalka, Szamuely, Lenin, Hamburger, Landler, Rózsa, Ságvári, Sallai, Mező, Kun Béla, Martos Flóra, Budai, Mol­nár, Rudas, Karikás, Szántó, Alpári, teret kapnak, különösebb megkö­tése nélkül gazdálkodhatnak az in­tézményüknek juttatott keretösz- szeggel. Az önkormányzati intézmé­nyek dolgozói a 10 százalékos bérautomatizmust megkapták, fölöttébb kínosan alakult viszont az intézményvezetők béremelésé­nek ügye. Török Attila nem hiá­ba kért zárt ülést, amit azonban — egy szavazat híján — nem fo­gadtak el. Végül, az ügyvezető körorvos és a GESZ vezetője 20, az iskola igazgatója, a tejcsar- nokvezető és a gondozási köz­pont vezető 10 százalékos fize­tésemelést kapott. A többi intéz­mény vezetőjének — köztük a polgármesternek —- nem szavaz­ta meg a képviselő-testület a béremelést. Több esetben csak egy-két voks kellett volna hozzá. A polgármester például saját tartózkodása miatt maradt ki a fizetésemelésből. nem tetszett igazán a megjelentek­nek. Pedig szorít már a cipő, hama­rosan itt a jó idő és a földeket be kell vetni, a vagyont működtetni kell annak, azoknak, akik ezt fele­lősséggel merik és tudják vállalni. A tárgyilagos hangú, a sírásba csukló hozzászólások mellett nem hiányzott a nyomdafestéket nem tűrő, mellyel bírálták a vezetést, a vezetőséget. Az egyik vezetőségi tag nyilvánosan be is jelentette le­mondását, amit nem fogadtak el; csinálják végig, ne kelljen még vál­ságstábot is alakítani. Amiért az egész közgyűlés rend­kívülivé vált, az a kettő, még ta­valy decemberben alakult kft. — melyek gyakorlatilag még „alsza­nak” — létének kérdése. Az egyik az Agrofarm, a másik pedig az Ag- roterm, melyek a sertéstelep, illet­ve a szolgáltatás, növénytermelés vonalon szerveződtek, azzal a nem titkolt céllal, hogy amikor zöld utat kapnak a tagság részéről, megindítják a termelést. Természe­tesen közös megegyezésen alapuló formában, bérleti díjak ellenében. Szót kért és kapott mindkét kft. ügyvezetője, Slezák János és Tóth József, akik elmondták az elképze­léseiket, de úgy tűnik, nem eléggé meggyőzően, mert az egész tanács­kozás vádakba, személyeskedések­be torkollott. A közgyűlés erre az időre, a ha­todik szünet nélküli órában annyi­ra megfogyatkozott, hogy határo­zatképtelenné vált. Nincs tehát döntés, folytatás a jövő pénte­ken . .. Polonyi, Kossá; hogy gyermekeink folyvást kérdezzék tőlünk: „EZEK KIK VOLTAK?” A Fidesz, az MSZP és az SZDSZ önkormányzati képviselői ebből a több mint 600 éves városból olyan tervezett névadókat zártak ki, mint Görgey, Márton Áron, Apponyi, Teleki Pál, Radnóti, Klauzál Gábor, Dsida Jenő, Kós Károly, Benedek Elek, Be- niczky, Mátyás király és Géza fejede­lem, Janus Pannonius, Kodolányi, Sík Sándor, Tömörkény, Jékely, Nyíró; s olyanokat, akik e város történelmi nagyjai voltak; de kizárták a helytörté­neti elnevezéseket is. Az elutasítók hivatkoztak arra, hogy egy szűk csoport adta a neveket. Való­jában a javaslat Iványosi Szabó Zoltán dr. tudományos munkájára épült. Négy közlemény ismertette a lakosság­gal a leendő utcaneveket térképpel. Sok százan szóltak hozzá a tervezethez. Ezután helytörténészekből álló szakbi­zottság vizsgálta a fölmerült javaslato­kat s tagjai minden változtatásról kü- lön-külön szavaztak. A kulturális bi­zottság e szakbizottság ajánlását meg­tárgyalta és 2-3 változtatást eszközölve jóváhagyta az előterjesztést. Néhány érdekessége az előmunkála­toknak, hogy azokban kezdettől részt vett a Fidcsz-képviselő alpolgármester, Hideg Antal, aki sosem tiltakozott az előterjesztés ellen; míg — a meghívás dacára — egyetlen ülésen sem jelent meg, majd késleltette a javaslat meg­Kürülbelül háromszázötvenen hallgatták kedden este Kecskeméten az Erdei Ferenc Művelődési Köz­pontban Gergátz Elemér földműve­lésügyi minisztert, aki csaknem két teljes órán át elemezte a kárpótlási, az új szövetkezeti, valamint az átala­kulási törvény összefüggéseit. Az előadás végén a hallgatóság soraiból kérdések hangzottak el, amelyekből alább közlünk néhányat, ismertetve a miniszter válaszát is. Kérdés: Azok a tagok vagy örökö­seik, akik a saját tulajdonrészüket képező földeket kérik vissza—ami­re 1990 tavasza óta lehetőség van— gyakran keverednek konfliktusba a szövetkezetek vezetőivel, mivel a föl­det vagy nem adják ki vagy nem ott, ahol a jogosult kéri. Mihez van joga annak, aki a saját földjén akar dol­gozni? Válasz: A föld — törvény van rá —ki kell adni. Ha mód van rá, akkor az áfészek • •• rr • r 1 jovojeben A kecskeméti szövetkezeti isko­lába látogatott tegnap dr. Szilva­sán Pál, az Áfészek Általános Fo­gyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke. Időszerű té­máról kérdeztük. — A szövetkezeti törvény szorító határidőket szab. Tudják ezeket tartani? — A törvény új folyamatokat indított meg az országban. A tulajdonviszonyok változásával új típusú szövetkezetek fognak ki­alakulni. A tagságnak és a vezető­ségnek aprólékos egyedi eseteket is figyelembe vevő munkával kell végrehajtania a rendelkezéseket a vagyonnevesítés során. Bízom benne, hogy a határidőket tartani tudjuk. — Nem fél-e attól, hogy a va­gyonnevesítés során olyan mérték­ben csökkenni fog egy-egy szövet­kezet mérete ; hogy' az már Veszé­lyezteti a működést? — Az elmúlt őt-hat évben a szö­vetkezeti tulajdonban levő, nagy­részt kistelepüléseken található bolthálózat felújítására, korszerű­sítésére 2,5 milliárd forintot köl­töttünk. Nem a haszonért tettük. Tudjuk, hogy tagjaink nagy része falun és a községekben él. Helyzetünk egyébként is speciá­lis. A fogyasztási szövetkezetekben egy tag részére maximálisan csak százezer forint értékben írható va­gyonrész. Ezzel aligha lehet vállal­kozásba kezdeni. Eddigi tapaszta­lataim az áfészek esetében nem széthúzást mutatnak. — Igazságosnak tartja a tör­vényt ? —A tagsági munkaviszonyt el kell ismernünk. Áz alkalmazotti, tehát az adható, részesíthető kategóriát a le­hető legkedvezőbben kell figyelembe vennünk. Az igazságosságra a lehe­tőség adva van, élni kell tudni vele. — Változtatna-e ön a szövetke­zeti törvényen? — Nem. születését az SZDSZ-es képviselő Far­kas Zoltán dr., a jogi bizottság elnöke, aki bizottságával együtt a jogi vonat­kozások vizsgálata miatt volt érdekelt az ügyben. Hideg Antal a végső szava­zásnál tartózkodott; dr. Farkas Zoltán „nem”-mel szavazott. Az alulírott pártok önkormányzati képviselői e nyilatkozatban elítélik azoknak a képviselőtársaiknak a ma­gatartását, akik megakadályozták, hogy e város megszabaduljon kommu­nista utcanévadóitól, s ezzel a rendszer- változás szellemi, tudati folyamatát akadályozták. A nyilatkozattevők visz- szautasítják a vita gúnyos, lekicsinylő, érzelmi töltésű megnyilvánulásait. Cso­dálkozással veszik tudomásul, hogy Merász József polgármester úr szava­zata is a változásokra irányuló törekvé­sek elleni gesztusként értékelendő. Alulírott pártok képviselői aggodal­mukat fejezik ki azért, mert Kecskemét m. j. város önkormányzatának testüle­té nem volt képes arra a változtatásra, amire immár képesek a széthullt biro­dalom függetlenedő államai és hazánk városai, községei. Meggyőződésünk, hogy Fidesz-es, MSZP-s és SZDSZ-es képviselőtársa­ink nem arra kaptak megbízást válasz­tóiktól, hogy csak meneteljenek tovább a lenini úton .. . Az MDF, a KDNP cs az FKgP kecskeméti önkormányzati képviselői az eredeti helyen, erre azonban nem mindig van lehetőség. Ebben az eset­ben is az eredetinek megfelelő arany­korona értékben kell a földet kiadni, lehetőleg ugyanabban a táblában, mindenképpen ugyanazon a határ­részen. Ha azonban a föld a tábla kö­zepén volt, célszerű a tábla szélén ki­adni. Kérdés: A földkimérés költségeit —kárpótlás esetén—az állam fede­zi. Miért nem teszi meg ugyanezt tagi földek esetén is? Válasz: Történt kezdeményezés arra, hogy ezt ismegoldjuk. Talán si­kerül. Azt azonban el kell mondani, hogy aki a saját tulajdonát veszi is­mét kezelésbe, az két olyan előnyt is élvez, amit a kárpótlandók nem. Egyrészt évtizedeken keresztül kap­ta a földjáradékot, másrészt nem sújtja a degresszió, vagyis a teljes tu­lajdonához hozzájut, míg a kárpót­landók nem. Hátránya viszont, hogy Az vesse az első követ a sze­rencsét minden héten (minden módon: totó, lottó, bongó stb.) megkísértőkre, aki még sohasem álmodozott arról, hogy mire köl­tené el a megnyert milliókat. Közel fél évi munkájába, s nem kis presztízsveszteségbe ke­rült Halas önkormányzatának s a hivatal műszaki csoportjának, amit most egyetlen tollvonással kellett keresztülhúzniuk. Lapunkban is hírt adtunk an­nak idején a kezdeményezésről, hogy Halas az országban első­ként módosítja a zártkertek be­építésével kapcsolatos szabályo­zást a tanyaépítések megköny- nyítése érdekében. Az akkor ér­vényben levő Országos építés­ügyi Szabályzatot (OÉSZ) is figyelembe véve kidolgoztak — természetesen minisztériumi be­leegyezés, sőt némi biztatás bir­tokában — egy példának is te­kinthető szabályozási előírást a zártkertek külterületté való át­sorolásával — az építkezések engedély ezhetöségére. Az alkalmazásra azonban úgyszólván idejük sem maradt, mert ez év január 6-án hirtelen Mindenki, aki a saját bőrén tapasztal­ta, tudja, hogy mit jelent közvetlenül az állás elvesztése: lényegesen rosszabb megélhetési lehetőségeket, a jövő bi­zonytalanságát, a munkahelyi kötődé­sek megszakadását. S ami még ennél is rosszabb: aki a munkájának élt, úgy érzi elveszti élete értelmét, feleslegessé válik, teherré a társadalom és családja nya­kán. Az így kialakuló lelki állapot to­vábbi, közvetett veszélyek forrása lehet. Ha valaki kételkedni kezd önmagá­ba, elbizonytalanodik, saját maga von­ja kétségbe belső értékeit, szaktudását, rátermettségét — ez könnyen vezethet kishitűséghez, gátlásossághoz, a sze­mélyiség egyéb státuszainak elvesztésé­hez. így például a munkahely megszűné­sével gyakran megszűnik a családfenn­tartói, családfői szerep is, amely a csa­lád belső átrendeződését, a belső szereposztás, munkamegosztás felbo­rulását vonja maga után. Megnő a csa­ládon belüli nézeteltérések, esetenként veszekedések esélye, ez pedig tovább rontja az önértékelést („már családa- pának/családanyának sem vagyok jó”). A k ülső gazdasági kényszer egy olyan lavinát indíthat el, amelynek a végén egy — a jelenlegi szabályozás szerint — neki kell a kimérés költségeit viselni. Kérdés: A vagyonnevesítéskor az adósságot is szét kell osztani. Igazsá­gos ez? Válasz: Az adósság terheit a tag­ság viselné akkor is, ha nincs vagyon­nevesítés. Fontos azonban tudni, hogy a földekre adósság nem terhel­hető, mivel ezeken most nincs teher,. hisz a föld nulla értéken van nyilván­tartva. Az adósságokat a jövőben azoknak kell majd fizetniük, akik a hitelből létrejött beruházás hasznát élvezik. Kérdés: A jövőben a földek ké­pezhetik-e jelzáloghitel fedezetét? Válasz: Ha a földnek értéke lesz igen, de ehhez létre kell hozni a megfelelő bankokat, illetve ki kell dolgozni a megfelelő szabályozást. Ez folyamatban van. (Straszer András felvétele) Sőt, lejjebb adom: a százezreket. Ámbár, ha megfogja valaki a szerencse lábát, akkor legfeljebb a nyeretlenek irigysége növeke­dik. Mégis, hétről hétre próbál­kozunk . . . minisztériumi rendelet született, amely az OÉSZ-t — a többi között a halasi testület határo­zatára vonatkozó részletben is — módosította. Tévedések elke­rülése végett a hirtelenség nem a módosításra értendő, azt vélhe­tően gondos, hosszadalmas elő­készítő munka előzte meg. A halasiakat azonban villámcsa- pásszerüen érte a rendelét, a „minisztériumi biztató (nevez­zük bal kéznek) ugyanis elfelej­tette őket értesíteni, hogy ne ve­sződjenek a példaértékű munká­val, nem lesz rá senkinek szüksé­ge, mert a minisztériumban má­sok (nevezzük jobb kéznek ) már a rendelet módosításán dolgoz­nak. Tanulság: minisztériumi ügyekben fő szabályok ismerete nélkül (értsd: tudja-e a bal kéz, mit csinál a jobb) ne ártsuk ma­gunkat! — h — összetört, meghasonlott, esetenként idegronccsá vált személyt találunk, aki már tényleg kevéssé alkalmas az új mun­kahely felkutatására, megmaradt vagy újonnan szerzett képességei kamatozta­tására. Az agresszívvá vált vagy éppen­séggel depressziós ember számára tény­leg nehéz munkát találni. A fenti folyamat megelőzése, az elle­ne való védekezés nem könnyű, de le­hetséges. Ha valaki elveszti állását, rö­viden mérlegelje: ez az ő hibájából vagy rajta kívüli okokból következett be. Ha ez utóbbi áll fenn tés az esetek óriási többségében ez az igaz), akkor felesleges minden önvád. A személyiség tartsa meg önértékelését, méltóságát és igyekezzék nyitott maradni. Az egyre szűkülő lehetőségek között is keresni kell az értelmes elfoglaltságo­kat: a korábban esetlegesen elmaradt szakmai lépéstartás, szakmabővítés, átképzés, pályamódosítás most válik lehetővé. Az életben minden törés, bár­mily fájdalmas is, egyben egy új sza­kasz nyitása lehet. Ehhez a váltáshoz az arra hivatott szakemberek a munka­ügyi központban és kirendeltségein, az álláskeresők egyesületében minden se­gítséget megadnak. Dr. H. E. Vöröskeresztes számvetés A Magyar Vöröskereszt Baja Városi Vezetősége a VIII. kongresszusra ké­szülvén négy év munkájáról adott szá­mot a február 11-én megrendezett kül­döttgyűlésen. A bajai városi szervezet titkára, Rádi Jánosné beszámolójában kifejtette, hogy Magyarországon az el­múlt években olyan változások történ­tek, melyek szükségessé teszik a moz­galom eddigi tevékenységének elemzé­sét, a munkaterület módosítását, a szervezet felépítését. A vöröskeresztes munka átértékelődése folytán még hangsúlyosabb lesz a karitatív tevé­kenység. Falugyűlés Fülöpjakabon február 24-én, dél­után öt órai kezdettel falugyűlést tarta­nak. Az általános iskola tantermében megrendezésre kerülő fórumra az ön- kormányzat tisztelettel meghívja a kö­zség polgárait és kéri: részvétükkel és hozzászólásukkal segítsék a falugyűlés sikeres munkáját. Megalakult a fórum Lajosmizse képviselö-testülete meg­választotta a helyi édekegyeztető fóru­mok tagjait. A kárpótlásban érdekeltek mellett a következő önkormányzati képviselőket delegálta a fórumokba: Tóth Miklós (Kossuth Mgtsz.), Pálde- ák János (Népfront Mgtsz.), Bujdosó Győző (Béke Mg. Szakszöv.) és Juhász Pintér Márk (Almavirág Szakszöv.) Testületi ülés Kalocsán Ma 16 órakor a városháza díszter­mében ülésezik a kalocsai képviselő- testület. A városatyák egyetlen napi­rendet tárgyalnak, a város 1992. évi költségvetését. Az üléssorozat mindad­dig tart, amíg a városnak elfogadott költségvetése nem lesz. A soron követ­kező tanácskozások kezdő időpontja 16 óra. Társulás kollégiumokra Fejes László apát plébános megkere­sésére Lajosmizse önkormányzata 30 ezer forinttal belép a kecskeméti Szent Miklós Leánykollégium létrehozását szervező társulásba. A Kossuth tér 3. szám alatti épület (volt városi rendőr- kapitányság) hasznosításával a katoli­kus egyház szeretne hozzájárulni Kecs­kemét kollégiumi ellátottságának fej­lesztéséhez, a környék leánytanulóinak elhelyezéséhez, vallásos taníttatásához és neveltetéséhez. A települések össze­fogását az is indokolja, hogy amennyi­ben társulás formájában oldják meg a kollégium bővítését, felújítását, úgy az állam várhatóan 50 százalékban hozzá­járul a költségekhez. Hasonló meggondolásból támogatja Lajosmizse — Hideg Antal kecskeméti alpolgármester kérésére — a 607. szá­mú Gáspár András ipari iskola kollégi­umának bővítését is. Budapesti kiállítás Kecskeméti festőművészt, Bagi Bélát hívott meg budapesti kiállítására a Fri­edrich Naumann Alapítvány. A tárla­tot pénteken délután 5 órakor, a nagy­hírű szervezet Városligeti (volt Gorkij) fasor 45. számú hivatalának tanácster­mében Supka Magdolna nyitja meg. Oktatásról Kiskunmajsán Oktatás és politika címmel február 21-én, pénteken, 16 órakor Kislcunmaj- sán, a művelődési házban dr. Dobos Krisztina, a Művelődési és Közoktatá­si Minisztérium helyettes államtitkára tart előadást. A találkozó vendége: dr. Kozma Huba országgyűlést képviselő. M. Gy. RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉS NAGYBARACSKÁN Nem dördült el a startpisztoly Hol vannak azok a szép idők, amikor a termelőszövetkezetek tagsága örömmel ment a zárszámadó közgyűlésre, és nemcsak azért, mert fizetett nap volt, s dolgozni sem kellett, hanem eredményekről hallott beszámolót, melyekben az ő kezük munkája is benne volt. Most, nagyon sokan — és joggal — ügy érzik; nem ők tehetnek a kialakult helyzetről amibe kerültek, és mégis ők isszák a levét. Somogyi Gábor VELEMENYEK — SZABADON Közös nyilatkozat a kecskeméti utcanévvitáról B. F. i. Az elnök bízik SZERENCSE FEL! • Az utolsó pillanatban. A munkanélküliség közvetett veszélyei Minisztériumi balkéz-szabály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom