Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-19 / 42. szám

MEGYEI KORKÉP 1992. február 19., 3. oldal KECSKEMÉTI KÖLTSÉGVETÉS A bizottságok döntenek az elosztásról Kecskemét idei költségvetési tervkoncepciójának vitája igénybe vette a képviselő-testület teljes hét­fői munkanapját. Az előterjesztés szerint 3 milliárd 932 millió 290 ezer forintos költségvetéssel szá­mol idén a város, ebből 212 millió forint lenne a viszonylag szabadon felhasználható pénzkeret. Arról nem született döntés, hogy a kü­lönféle ágazatoknál (oktatás, egészségügy, kultúra stb.), egysé­gesen 5 százalék dologi és 10 száza­lék bérautomatizmus, valamint egy százalék tb és 5 százalék mun­kavállalói hozzájárulást kapjanak az intézmények vagy az erre ren­delkezésre álló összeget differenci­áltan osszák el. A vitában sokan ez utóbbi felé hajlottak, de egyetlen erre irányuló konkrét javaslatot nem fogadtak el a szavazáskor. Több szempontot elfogadtak vi­szont, amit a polgármesternek fi­gyelembe kell venni a költségvetési koncepció kidolgozásakor. Ilyen, hogy a keretösszegeket a különféle ágazatok kapják meg egyben és az illetékes bizottságok fognak dön­teni az elosztásról, azt azonban a közgyűlés hagyja jóvá. Az intéz­mények már az idén érdekeltek lesznek az ár-, és díjbevételekben. Az intézményvezetők premizálásá­ra pénzt különítenek el, elosztásá­ra javaslat készül. Arról is döntöttek, hogy a mun­kanélküliség kezelésére koncepciót dolgoznak ki és a probléma enyhí­tésére az önkormányzat pénzt kü­lönít el. A város köztisztaságát kie­melt kérdésként kívánják idén ke­zelni és Kecskemét balesetveszé­lyes közlekedési csomópontjaira gyorsított ütemű fejlesztést tervez­nek. A képviselő-testületi ülés este 9 óra előtt néhány perccel határozat- képtelenség miatt félbeszakadt, jö­vő hétfőn 13 órakor folytathatják a munkát. M. Gy. Egy csekk az ablaktörlő alatt Felderítés-megközelítés-rajta- ütés. A tilosban parkoló autós pedig szomorkásán halássza ki a szélvédő és az ablaktörlő közül a szabálysértési értesítőt. Dolgoz­nak a kecskeméti közterület-fel­ügyelők. A felügyelet mozgástere igen széles, felállításukkor sokan épp ettől tartottak; a könnyebb ellenállás irányába mennek és a tilosban parkoló autókkal lesz­nek elfoglalva. Ami — mellékelt képeink szerint — be is jött. Ez­zel persze egy pillanatig sem sze­retnénk kétségbe vonni a fel­ügyelők áldozatos munkáját a közterületek rendjéért, tisztaságá­ért. Még kevésbé a tilosban parko­lás tényét. Arról nem is beszélve, hogy a közterület-felügyelőkkel egy céghez tartozó parkolóőrök­nek is élni kell valamiből. BERLETIDIJ-VITAK Engedmény — egyezség nélkül A Közép-európai Nemzetközi Egyetem Alapítvány a kecskeméti Rudolf laktanya kezelését, bérbe­adási jogát átadta a kuratórium által létrehozott U.S.C. Üzletköz­vetítő és Szervező Kft.-nek. A le­robbant állapotban lévő épületek­re nagy bérlőket is találtak, akik múlt év végéig havi 400-600 forint/ négyzetméter díjat fizettek. A kft. viszont 1992. január 1-jétől jelen- * tősen megemelte a bérleti díjat. Er­ről írásban értesítette is az érintet­teket, akik azt nem fogadták el, bár a bérleményre igényt tartaná­nak, de csak reális áron. A Szigma Merkant kezdeményezésére a felek a napokban tárgyalóasztalhoz ül­tek, ahol képviseltette magát a Szigma Kér. Rt., a Szilvási és Tár­sa Bt, a Sonic Kereskedelmi Rt. Szűcs Tibor, az üzletközvetítő kft. ügyvezető igazgatója azzal ér­velt, a cél az, hogy az egyetemnek a lehető legtöbb pénz folyjon be. Az általa meghatározott 1500— 1700 Ft bérleti díjat pedig elfogad­hatónak tartja. Bizonyításként elő­adta, hogy ilyen árral már megkö­tött szerződéseik vannak. A tár­gyalóasztal másik végén ülők vi­szont azt bizonygatták, a bérlemé­nyeket jelentős ráfordítással tették „lakhatóvá”, s ők a biztos nagy bérlők (több ezer négyzetméterre tartanak idényt), szemben a 40-250 négyzetmetert elfoglalókkal. Egyébként, mint mondták, min­den bizonnyal a kuratóriumnak is az az érdeke, hogy hosszabb időn át biztos pénzt tudjon. ó'CKKKKHXHHJ'OOOOOtKKHi'hó^ Ó A Rákóczi Csillaga Mgtsz, £ Kelebia eladásra felkínálja $ charry valley fajtájú, í 11 000 db-os törzskacsa- állományát. Keltetési lehetőség biztosítható. < 472 j ÍMHHHHHMHMHMJOOOOtXHHXH Ezután záporoztak a gazdago­dás tisztességtelen és jogtalan jel­zői. Szűcs Tibor már értekegyenle- tet is felállított, de mint a számoló­gép „kidobta”, számításai összes­ségében még a január 1-jétől meg­emelt árat is meghaladták. Ekkor már mindkét fél több mint két óra­hosszán át sorolta érveit, s végül is a korrekt szerződések sürgetése után az ügyvezető igazgató utolsó ajánalatot tett: mínusz 250 forintot hajlandó engedni. Az egyéb kikö­tések között pedig olyanok szere­pelnek, mint nem lehet a szerző­dést három évig felbontani, s emel­lett beosztotta a fizetési határidő­ket is. Ha pedig február 17-én a bérlők írásban nem igazolják vissza az ajánlat elfogadását, úgy elindul, aminek el kell indulni, mondta Szűcs Tibor, majd mindkét fél hangot adott annak: „nem félünk a bíróságtól”. Ám ez utóbbi helyett — ügyeim­mel az alapítvány céljaira — talán mégiscsak egyezségre jutnak ... — pulai — HALAS: ÖT NEM Korlátozott pénzügyi felhatalmazás a polgármesternek Bár hosszabb vitában, mint az várható volt, sor került Kiskunhalas önkormányzatának a költségveté­séről szóló rendelete megalkotására. Joggal lehetett gyors elfogadásra számítani, hiszen legutóbb minden lényeges tételről tárgyaltak és sza­vaztak a képviselők. Am úgy látszik, még mindig maradtak tisztázatlan pontok, meg nem magyarázott rész­letek a milliók mögött, mert kérdé­sek is érkeztek az előterjesztőkhöz, s a név szerinti szavazáskor öten, Bar- tek Sándor, dr. Kövesdi László, Nagy István, dr. Nagy Lajos és Pajor Kálmán képviselők nemet mondtak a költségvetésre. Terjedelmesebb vita a polgármes­ter felhatalmazása körül bontako­zott ki, amikor a rendelettervezet a tartalék kivételével feljogosította volna őt a hivatal 185 és félmilliós költségvetésén belül szabad átcso­portosításokra az egyes feladatok előirányzatai között. A jogi és ügyrendi, valamint a pénzügyi ellenőrző bizottság módo­sító javaslatai szerint a testület téte­lesen sorba vette a szakfeladatokat s szelektált közöttük, melyeknél al­kalmaz megkötéseket, melyekben ad szabad kezet a hivatal rugalmas működtetése érdekében. A módosítás utáni rendelet sze­rint nem dönthet a polgármester a képviselők hozzájárulása nélkül a következő területek pénzügyei fe­lett: a műszaki csoport szakfelada­taira előirányzott 52 millió, vala­mint a szociális segélyekre szánt több mint 37 milliós nagyobb tételek mellett az olyan kisebb összegű, de „érzékeny” területek, mint a köz- művelődési célok, a Családsegítő Központ, nevelési segélyek, sporttá­mogatás vagy alapítványok, rend­őrség, intézményi étkeztetés támo­gatása s a céltartalékba, általános tartalékba tett összegek felett sem. Mindemellett a sok szabadon ha­gyott tétel között is akadt nagyobb összegű, ez pedig az igazgatási tevé­kenység több mint 53 milliója. A pénzügyi ellenőrző bizottság frissen megbízott elnöke, Nagy Pé­ter képviselő javaslatát, hogy a kép­viselők költségtérítését — amely az új adótörvény szerint ezentúl adó­köteles — rendezni kellene, dr. Nagy Lajos indítványára elnapolta a testület. Az önkormányzati bizott­ság elnöke ugyanis azt javasolta, hallgassák meg előbb a bizottságok elmúlt évi munkájának értékeléséről szóló beszámolóját, amelyet a kö­vetkező, márciusi ülés napirendjére, zárt tárgyalásra javasol. Ezt követően Réz Istvánnak, a sportalbizottság elnökének beszá­molójára, s a bizottság célkitűzései­nek megvitatására tért át az önkor­mányzat. Nem kis értetlenkedéssel fogadták a képviselők azt az indít­ványt, s néhányan személyes moti­váltáságot feltételeztek mögötte, amely az általános művelődési köz­pont hatásköréből kivonná a sport­csarnokot, s azt a sportpályával együtt önálló igazgatás alatt az ön- kormányzat által működtetné. Az indoklás szerint a jelenlegi szervezeti keret ugyanis rengeteg problémát, panaszt szült, valamint — ahogyan a bizottsági elnök mondta — az ÁMK megszüntetése miatt úgysem odázható sokáig az átszervezés. Az utóbbi kitételre a polgármester azonnal reagált mondván, végtele­nül szomorú, hogy még itt is azt kell hallania, hogy az ÁMK megszűnik, holott a közművelődés várható át­szervezése egyáltalán nem ezt jelen­ti, sőt. A hivatal nem szétrombolni akar, ezt leginkább a képviselő- testületnek illenék tudnia. Néhányan mégis azt javasolták, ha már a dolgok összefüggenek, nem kellene-e ezt a témát elnapolni, s a közművelődési koncepcióval — amely ugyan nem kis késésben van — együtt tárgyalni? Végül dr. Vár­nai László indítványára, aki az elő­terjesztéshez képest teljesen új hatá­rozati javaslatokkal állt elő, azt az alternatívát választotta a szenátus, hogy a sport albizottság munkáljon ki egy, a jelenleginél hatékonyabb és gyümölcsözőbb együttműködést a jelenlegi rendszerben. H. T. ÓVODABETÖRESBEN ELSŐ: KALOCSA Visszajárnak nosztalgiázni? Az embernek olykor messzire kell mennie ahhoz, hogy saját vá­rosa helyzetéről mások véleményét hallja. Jómagam a megyei rendőr­főkapitányságon hallottam a nem éppen dicsekedni való adatot: Bács-Kiskunban Kalocsán köve­tik el a legtöbb óvodabetörést. A hír nyomába eredve aztán kide­rült, máris friss adattal szolgálha­tok. Közel egy hónap leforgása alatt harmadszor törtek be a kalo­csai Viola utcai óvodába. Az új év első napját követően január 21-én, majd február 15-én járt betörő a Kalocsa hagyományos cigánykör­zetében működő óvodában. Az óvónők már a második alka­lommal azt hitték: most aztán már igazán nincs mit elvinni, hiszen az étel melegítésére szolgáló tűzhely­től a gázpalackokig mindent elvit­tek, még a gyermekek diavetítőjé­nek sem volt kegyelem. Persze, té­vedtek. Harmadszor is jöttek, de így is bizonytalan, hogy betörőék­nél mennyi a magyar igazság. Tény, hogy mára az óvodába már csak vinni lehet valamit, elvinni már alig. Ugyanis a múlt hét pénteki betö­rés alkalmával, amikor a hátsó be­járat kémlelőnyílásán mászott be a „gyerekszabású” betörő, már csak a húszforintnyi telefonpénzzel és a telefonnal távoztak a hivatlan lá­togatók. S mert vagy a zsákmányt kevesellték, vagy mert éppen úgy adta kedvük, vandál pusztitást vé­geztek a gyermekjátékok és felsze­relések között. Az ott dolgozók mondják: gyanús a nagy helyismeret, az is­meretlen „ovisok” mintha hozzá­juk jártak volna óvodába, vagy a gyerekeiket hordták (hordják?) oda. Pedig mint mondják, betö- rősdit eddig még véletlenül sem játszottak . . . Zs. F. Mégis vannak Baján kövezők Bútorgyűjtés a szegényeknek A tavasszal szokásos lomtalanítási akciók során derül ki: viszonylag mi­lyen gazdagok vagyunk még manapság is. A kijelölt gyűjtőhelyekre nemcsak használhatatlan kacatjainkat rakjuk ki, hanem csupán megunt, a lakásból helyszűke miatt kiszorult berendezési tárgyainkat is. Nemegyszer még a bo­garászni nem restellő műgyűjtők is rendbe hozható kincsekre lelnek a sze­méttelepre szánt holmik között. Az idén — ha egyáltalán rendeznek ilyen akciót Kecskeméten — valószínű­leg mégsem az antik darabokra vadá­szok rohamoznák meg a házak elé ki­tett limlomokat. Túl sokan lettek hirte­len, akik számára a másoknak felesle­gessé vált, fáradt rugójú sezlon, sánta lábú fotel is a lakberendezés netovább­ját jelentené. A megalázó turkálást megelőzendő melyre a szegénységükben is büszke rászorulók közül sokan nem is lenné­nek képesek —, a Magyar Máltai Sze­retetszolgálat kecskeméti csoportja használt bútort és egyéb lakberendezési tárgyakat gyűjtő akciót szervez. Kérik a jótékony lelkű embereket, hogy feles­legessé vált, de még használható holmi­jaikat nekik ajánlják fel. Ők majd eljut­tatják a rászorulóknak. A gyűjtés helye február 22-én, szom­baton, a petőfivárosi Tavaszmező utca 58. számú ház (9—14 óráig), valamint a Bíbor utca !2. (14-től 18 óráig). A szeretetszolgálat szükség esetén gon­doskodik a felajánlott adományok el­szállításáról is. Ezt az igényt a 25-736- os telefonszámon kérik előzetesen beje­lenteni. Sz. K. • A bajaiak általában úgy vélik, hogy az európai építészet szempontjából is ritka­ságnak számító főteret még a múlt században kövezték le, és ekkor kapta a tér a mai jellegzetes hangulatát, mediterrán képét. Ez bizony nem egészen így igaz. A teret 1937-ben fedte be kockakővel Katanich Antal vállalkozó. Azóta erősen megromlott a kövezet állapota a nagy forgalom és a téren egykor még megengedetten áthaladó tehergépjárművek miatt. A helyreállítást nem csak a pénz hiánya gátolta, egyre kevesebb, vagy szinte nincs is, a kövezéshez értő szakember. A városgazdálkodási vállalat dolgozói, szinte azt mondhatnánk, magánszorgalom­ból megtanulták ezt a kihaló szakmát. Tamaskó János (balról) és Hideg Sándor a Tóth Kálmán Gimnázium előtt kövezik a csatornaépítés miatt felszedett utat. (Kép és szöveg: Gál Zoltán) • • Összetartó nyugdíjasok A Közalkalmazottak Szakszervezete Bajai Polgármesteri Hivatal nyugdíjascsoportja 1985 januárjában alakult a nyugdíjasok kéré­sére és dr. Radvánszki Rozália kezdeményezé­sére. — Kezdetben mindössze 20-25 tagot szám­láltunk. Jelenleg a polgármesteri hivatal, a jogelőd városi tanács és a járási hivatal 130 nyugdíjasa közül 40-50 fő látogatja rendszere­sen összejöveteleinket — mondta a klub alapí­tója. A minden hónap első hétfőjén tartott találko­zókon olyan témákról esik szó, melyek szoro­san kapcsolódnak az idősek életéhez. Az új alapellátás, a helyi adózás, a szociális segélye­zés, de a természetgyógyászat is számot tart­hat a klubtagok érdeklődésére. Tanácsadás­sal, ügyintézéssel is próbálnak segíteni a nyug­díjasoknak, pl. segélyügyben. Diavetítések, útibeszámolók, színházlátogatások színesítik a programot. A hangulat családias, hiszen bárki elhozhatja házastársát, családtagját. A kirándulásokra gyakran az unokák is elkí­sérik a nagyszülőket. — Ezek a kirándulások nagyon közkedvel­tek, főként ha meleg vizes fürdőzésre is lehető­ség nyílik. Míg megkaptuk a megyei buszt, háromnapos túrákat is szerveztünk, tavaly óta erre, sajnos, már nincsen lehetőség, hiszen az út, a szállás, az étkezés költségeit lehetetlen fizetni a nyugdíjból. De az egy-, ritkábban kétnapos kirándulásnak is örülnek a klubta­gok. A Közalkalmazottak Szakszervezete évente rendez nyugdíjasvacsorákat. A tavalyi évben a József Attila Művelődési Központ 3 kirán­dulás költségeit fedezte, és ez az intézmény biztosítja a klubhelyiséget is. A polgármesteri hivatal egy túra szervezésével segítette a klub munkáját. Huszár Adrién SZÁMOLJON! Ez az akció sok pénzt érhet Önnek! 100 000 forintot takaríthat meg a cserével — 1 000 000 forintot nyerhet az új Renault-val! RENAULT OLIMPIA AKCIÓ különleges feltételekkel OLIMPIAI MODELLEK R-5, R-Clio, R-19 TR, TS, TD, GTD, R-19 Chamade TR, TS, TD, GTD Sőt! Hárman visszanyerik az autó árát! KIZÁRÓLAG KECSKEMÉTEN: 3 évesnél nem idősebb Renault-ját a legkedvezőbb módozattal ÚJ RENAULT-RA CSERÉLHETI! RENAULT KECSKEMÉT Vevőszolgálat: Május 1. tér 6. Tel.: 76/46-939 Alkatrészbolt, szerviz: Bakony u. 2/B Tel.: 76/24-469 Renault-szerviz: Pataki László Baja, Szabadság u. Tel.: 79/22-914 KORONA Renault-szerviz: Korsós József, Nagykőrös, Filó u. Tel.: 20/50-103 RENAULT, a Magyar Olimpiai Csapat hivatalos támogatója. 11/2 Közgyűlés Félegyházán Tekintettel Kiskunfélegyháza 1992. évi költségvetési rendeletének tervezett megalkotására, reggel 9 órától tartja csütörtökön soron következő ülését a város képviselő-testülete. A hatalmas téma mellett nem tudni, mennyi idő marad másra, mindenesetre 11 napi­rendi pontot tartalmaz a meghívó. Többi között előterjesztés készült az egyszer már elvetett kábeltelevíziós rendszer üzemeltetésére vonatkozó rendelet megalkotására és a közterület­felügyelet szervezeti és működési sza­bályzatának elfogadására. Növendékhangverseny Baján Pénteken este 6 órai kezdettel tartja a bajai Liszt Ferenc Zeneiskola a Né­met Művelődési Központ aulájában félévzáró nagy növendékhangverse­nyéi Bemutatják tudásukat az intéz­ménynek a következő tanévtől zenei pályán tovább tanuló növendékei. Részt vesznek a hangversenyen a bá­csalmási kihelyezett tagozat zongora szakos növendékei is. Rendkívüli tanácskozás A Pedagógusok Szakszervezetének helyi szervezetei komolytalannak tart­ják azt, ahogy a kecskeméti önkor­mányzat képviselő-testülete az idei , költségvetéssel, illetve annak az oktatá­sát érintő részével foglalkozik. Mond­ván, hogy az intézmények működését veszélyeztetik azzal, hogy a központi támogatásként kapott dologi kiadások összegét, illetve a béremelést egyre el­odázzák, a testületi döntés halogatásá­val. Ma délután 2 órakor, a szakszerve­zetek székházában, rendkívüli tanács­kozásra verbuválják össze a város ok­tatási intézményeinek szakszervezeti vezetőit, s döntenek arról, milyen lé­pésre szólítsák fel tagjaikat. Az egyre nagyobb türelmetlenségre, az egyre fe­szültebb helyzetre való tekintettel Me- rász József, Kecskemét polgármestere is elfogadta a meghívást a tanácskozás­ra. Falugyűlés a kábeltévében Megtelt a művelődési ház, hétfőn es­te Akasztón, ahol a szokásos falugyű­lés keretében a község vezetői tájékoz­tatták a lakosságot az elmúlt esztendő önkormányzati gazdálkodásáról és az idei tervekről. Danis István polgármes­ter tájékoztatója és részletes helyzet- elemzése után szó esett néhány, a la­kosságot leginkább foglalkoztató kér­désről, így az útépítések helyzetéről, az ingadozó áramellátásról és a helyi szo­ciális problémák kezeléséről. A legnagyobb érdeklődést a szövet­kezetek várható átalakulásával és a va­gyonnevesítéssel kapcsolatos kérdések váltották ki. Úgy tűnik, hogy meglehe­tősen hiányosak az emberek ismeretei és ma még elég nagy a tanácstalanság. E tanácstalanságot azonban remélhe­tőleg oldani fogja a közeljövőben ala­kuló helyi érdekegyeztető fórum, vala­mint a szakszövetkezet és az áfész kö­zelgő közgyűlése, ahol újabb és részle­tesebb információkkal tájékoztatják az érdekelteket. A falugyűlésen — amelyet egyébként az akasztói kábeltévé is közvetített — bejelentették, hogy a képviselő-testület 1992-ben sem tervezi helyi adók beve­zetését. Falugyűlés számvetéssel Szabadszálláson ma 13 órakor ülést tart a képviselő-testület, majd 17 óra­kor falufórum lesz a polgármesteri hi­vatalban, ahol a község lakossága vá­laszt kaphat az elmúlt évi zárszámadás­ról és az idei költségvetésről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom