Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-18 / 41. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1992. február 18., 7. oldal BÖNGÉSZDE Aki itt keres, az talál partnert Az ÚJDONSÁG-gal, a keresletek lapjával együttműködve közöljük az alábbi keresleti üzleti információkat. A címek ára: 450 Ft + áfa. Megvásárolhatók: 6000 Kecskemét, Katona J. tér 18., KISZÖV, II. emelet, telefon/fax: 76/22-692, telex: 026-714. Kérjük, a megrendelő levélben jelezze, hogy a kért címet a PN-Kalauzban találta. Ú2181 Spanyol cég vásárolna művé­szi öntöttvas alkatrészeket művészi la­katosmunkához, vasárut az építőipar és egyéb iparágak részére. U2182 51 000 négyzetméter alapte­rületű autószerviz építésé kezdődik a Mercedes beruházásában hamarosan, és 3 évig tart. U2183 Francia cég magyar gazdasá­gi egységgel is kapcsolatot keres ipari, kereskedelmi együttműködésre, ex­portra, importra. Ú2184 Olasz cég venne 16 ezer db pamutpizsamát rövid és félhosszú szár­ral, fele-fele arányban (30/27-es minő­ség, FANGY-nyomás, egyenként nej­lonba csomagolva. Ú2185 Olasz cég venne: HP 2—15, pólus: 2—4, villanymotort Unelmec szabvány szerintit. — Színesfém-hegesztésben járatos partnert keresnek, ahol sárgaréz tömbö­ket hegesztetnének évenként kb. 20 ezer darabot, melyek 400-1500 grammosok. Az ügyet olasz közvetítő menedzseli. Ú2188 Nonprofit amerikai szervezet érdekelt magas élőmunka-tartalmú ter­mékek megvásárlásában. U2187 20 köbméter hársfa fűrész­árut vásárolna asztalosminőségben, 5 centiméter vastag, hossz 2 métertől. Irányár: 11 ezer forint/köbméter. Ú2188 Osztrák cég gyártó vállala­tokkal keres kapcsolatot az alábbi te­rületeken: textil, élelmiszer, fa, fűrész­áru, EUR-raklap, fakereskedelem. U2189 Holland vállalat hajlandó magyar gyümölcsöt, étolajat, diót vá­sárolni, eladna banánt, ananászt, gra- pefruitot, tengeri halat, rákot, kaviárt; vegyes vállalati struktúra is érdekli. U2190 Árajánlattal és katalógussal rendelkezőktől vásárolna spanyol cég textil anyagot, kész textüiákat, divat­cikkeket. Ú2191 Ukrán—magyar vegyes vál­lalat felajánlja közvetítői, ügynöki és kiállítói tevékenységét. Á kiállítások Kijevben kerülnek megrendezésre. Ú2192. Egy városi kórház energeti­kai rekonstrukciójának tanulmányter­ve elkészült. A felújítás 80 millió forint­ba fog kerülni. A terv várhatóan 1992. április hónapban lesz ajánlatba adva. Várható kezdés-befejezés: 1992. június hó^l993. december hó. Ú2193 Egy étterem és konyha átépí­tése kb. 12 millió forintba fog kerülni. Az ajánlatba adás ideje: 1992. március hóban. Várható kezdés-befejezés: 1992. április—1992. december. Ú2194 Országos hatáskörű vállalat előminősítő eljárásban való részvételre felhívást ad ki. Olyan szervezeteket kí­vánnak kiválasztani, amelyek képesek 100 ezer köbméter/óra nagyságrendű du­nántúli városi szennyvíztelepek biológiai tisztítási és iszapkezelési létesítményeinek megvalósítására. (Felkészültség, referen­ciamunkák, pénzügyi megbízhatóság stb.) Az előminősítési kérelem benyújtá­sához szükséges adatok a címmel együtt az Újdonságtól lekérhetők. Benyújtási hatandó: 1992. február 24. Ú2195 ÉMS-technológiával épült házak megerősítésére pályázatot írnak ki három dunántúli városban. A ne­gyedik városban már folynak a felújítá­si munkák. Ú2196 Német kereskedelmi ügynök­ség, amely élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozik, részletes ajánlatokat kér a feltételek megjelölésével. Ú2197 Indiai cég kész vegyes vállala­tot létrehozni gépjárművonórudakat, gömbcsuklókat, kormánymű-összekö­tőket gyárt. Egy üzleti partnerük beru­házna, illetve vegyes vállalatot létesíte­ne olyan gazdálkodóegységgel, amely rendelkezik CNC/PNC gépekkel vagy megmunkáló központtal, hőkezelési le­hetőségekkel (indukciós), köszörűgé­pekkel és megfelelő infrastruktúrával. Ú2160 Kialakult koncepcióval tőkés társat keresek Magyarország déli ré­szén falusi turizmus kialakításához. Ú2161 Nigériai kereskedő ajánlato­kat vár tejpor, bébiétel, ételkonzerv. C/F Lagos. Ú2162 I. osztályú fűrészárut keresek asztalosminőségben, I" és 2"-os vastag­ságban. U2163 Közös vállalat partnert keres cseh és szlovák vállalat szállítmányozá­si és közlekedési épületek és laboratóri­umok építéséhez. Ú2164 Katalán vállalat a következő fagyasztott hústermékek vásárlásában érdekelt: sertéskaraj egyenként csoma­golva, 4000 USD tonnánként, szűzpe­csenye 6750 USD/tonna, marhabélszín 9000 USD/tonna, hátszín 3000 USD/ tonna. Szállítási határidő: azonnal. Szállítási mennyiség minimum 20 ton­na vegyesen. Paritás: ab gyártelep. Csak az EGK részéről elfogadott vágó­hidak, darabolóüzemek, hűtőházak felajánlásai jöhetnek szóba. U2166 Vas- és fémcikkek kereske­delmével foglalkozó angol vállalat ma­gyar exportőrök ajánlatait várja, ahol magyarul lehet kommunikálni! „ U2166 Vennék 1000 vagon búzát. Árajánlatot és szállítási ütemezést ké­rünk. Ú2167 Olasz bútoripari, 23 alkalma- zottas termelő vállalat összeszerelő, gyártó és értékesítő partnert keres (iro­dabútorok, szekrények és polcok). Ú2168 Vennék: faipari felsőmarót, 2500 mm-es szalagcsiszolót, asztali ma­rógépet. U2169 Török cég vásárolna fagyasz­tott csirkét és egyéb (hasított) fagyasz­tott húsfélét. Ú2170 Vennék lucfenyőt, nemes nyárfát, gyertyánfát, bükkfát rönkben. Ú2172 Gyártót keresek német ex­portra betonból készülő panelgará­zsokra. Csak német nyelven! U2173 Viledon légszűrők gyártására és forgalmazására keres kooperációs partnereket a német Freudenberg cég. Ú2174 Vennék bőrhulladékot, kiké­szített, folyamatos szállítással, heti 5 tonnát. Magyar tarka tehenet, 150 da­rabot, étkezési búzát, 600 vagonnal. Árajánlatot kérek! U2175 Gyermekruhát (1—12 éves) kíván venni Magyarországról 30 fős olasz cég. Ú2176 A Danske Bank közvetítésé­vel egy dán cég precíziós (öntöttvas vagy acél) alkatrészeket vásárolna. U2177 Marokkói cég különféle elektromos szigetelőanyagokat, továb­bá bakelitot és vulkanizált vörös textil­rostot vásárolna. Ú2140 Mezőgazdasági termelők, fi­gyelem! Kihasználatlan istállók, ólak, pincék, épületek stb. hasznosítására ajánljuk a jól jövedelmező csiperke- gomba-termesztést. Termeszto-alap- anyagot, technológiát, szaktanácsa­dást biztosítunk. A csiperkegomba- termést visszavásároljuk. Ú2142 Vennék megbízásból sárga- és bamamustár-magot, 300-3001, Thoma, Ecseki fehér, Iregi csíkos napraforgó, sárga és zöld étkezési borsot, takar­mányborsót, vörös kölest, tavaszi bük­könyt, apró lóbabot (K—29), fénymag, kendermag, repcemag, olaj lenmag, po- hárkamag, sáfrányos szeklice, koptatott zab, pattogatott kukorica. Fémzárolt vetőmagok: étkezési zöldborsó, sma­ragd- vagy türkizfajta, 100-150 tonna, lóbab, 20-30 tonna, hajdina 20-30 ton­na. Ajánlatadás előtt részletes adatokat mindegyik témából. na. Ajá adunk i SZOMBAT ÓTA MÁR NEM TERMELNEK Bezárják a halasi Ikarusz gyárat Nagy volt az öröm 1986-ban, amikor az egykori halasi fémmun­kás gyár az Ikarusz tulajdonába ke­rült; az ottaniak reménykedtek, hogy hosszú távra biztosítva van a kenyerük. Alig telt el öt év, s a cég — immár részvénytársaság — a ko­rábban a vállalat gyöngyszemének nevezett üzem bezárását határozta el. Gazdasági szükségszerűség — mondhatnánk —, napjainkban szá­mos termelőegység megszűnik. Egyik nap fehér, a másik nap fekete Csakhogy a halasi gyár sorsa egyáltalán nem gazdasági indokok alapján dőlt el. A cég agytrösztje anélkül döntött, hogy előbb szá­molt volna, s anélkül, hogy az ille­tékes szakszervezeti fórumokat előzetesen tájékoztatta volna szán­dékáról. Lassanként kiürülnek a csarnokok. (Fotó: Straszer András) Melyik a több? PRIVATIZÁCIÓ — PRIVATIZÁCIÓ Nagyobb szerepet a hazai vásárlóerőnek Az Állami Vagyonügynökség tavaly 189 állami vállalat átalakulását hagyta jóvá. Ezek mintegy 316 milliárd könyv szerinti és 418 milliárd forint átértékelt saját vagyonnal rendelkeztek, (össze­hasonlításul: 1990-ben 27 állami válla­lat alakult át 26 milliárd könyv szerinti és 41 milliárd forint átértékelt vagyon­nal.) December végén további 307 vál­lalat átalakulása volt folyamatban. Az önprivatizáció keretében eddig 20 vál­lalat vált társasággá, és 353 kisvállalat átalakulása kezdődött meg. Az Állami Vagyonügynökség tavalyi bevételei — saját számításai szerint — meghaladták a 40 milliárd forintot. Ez az összeg — a költségvetésnek befi­zetett osztalékot is figyelembe véve — némileg meghaladja a tervezett alsó ha­tárt. A bevételek 85 százaléka devizá­ban került az államkasszába. Közvet­len vásárlás és tőkeemelés útján 1991- ben 770 millió dollár volt a befekteté­sek összege, ami az országba áramlott külföldi tőke 60 százalékával egyenlő. December utolsó napján a magán­szféra közvetlen irányítása, illetve be­folyása alatt működött a volt állami tulajdonú vállalatok mintegy 10 száza­léka; 370 milliárd forintnyi, a teljes ál­lami vállalati vagyon 20 százaléka ke­rült társasági tulajdonba. Csépi Lajos, az ÁVÜ ügyvezető igazgatója a Tőzsde Kurírnak úgy nyilatkozott, hogy a de­centralizációra épülő önprivatizáció bővítésével reális esély van arra, hogy két-három éven belül az állami szektor 80-85 százaléka magánkézbe kerüljön. Szerinte a hazai privatizáció üteme megfelelő. Amennyiben a társadalom és a kormányzat felkészült a privatizá­ció negatív mellékhatásainak kezelésé­re, még fokozható is. A privatizáció sebességét ma a közvetlenül érintett- társadalmi csoportokkal, illetve érdek- képviseleti szervezeteikkel és a lobbyk­kal való kompromisszum befolyásolja. Csépi Lajos belátja, hogy a hazai vásárlóerőnek egyelőre nincs jelentő­sebb szerepe a privatizációban. A pri­vatizációt támogató hitelkonstrukciók nem váltották be a hozzájuk fűzött re­ményeket. Tavaly összesen 716-an kap­tak Egzisztencia-hitelt, főleg azok, akik az előprivatizációban vettek részt. Az önkormányzati részesedést leszámítva a hitelek összértéke nem éri el az egy- milliárd forintot. A privatizációs hite­lek tekintetében még rosszabb a hely­zet. Csépi Lajos szerint a hitelpolitiká­ban radikális változtatásokra van szükség. Ami az idei terveket illeti nehéz és bonyolujt feladat vár az ÁVU-re, mert az állami vállalatoknak szeptember vé­géig át kell alakulniuk. A decentrali­záció folytatása valószínűleg felgyor­sítja az önprivatizáció menetét, és két év alatt ezer állami vállalat adható ma­gánkézbe. A kormány 100-150 állami vállalat­nál 25 százalék plusz egy szavazat ere­jéig fenn kívánja tartani a tartós állami jelenlétet, és ezek az Állami Tulajdono­si Intézethez (vagy részvénytársaság­hoz) kerülnének. Áz idén a maradék 500-600 vállalatból 80-120 ellen indul felszámolási eljárás, így a privatizáció lényegében eszközeíadást jelent. Csépi Lajos becslése szerint 1992-ben 400 vál­lalat fog társasággá alakulni. Ezek 30-50 százaléka még az idén magánkézbe ad­ható. A vagyonügynökség 1992-ben 40- 45 milliárd forint bevételre számít. Az ÁVÜ javaslata alapján a szabad felhasz­nálású jövedelmek nagyobb részét visz- sza kellene forgatni a gazdaságba. Az idén megkezdődik a bankrend­szer és a távközlés privatizációja, emel­lett a vagyonügynökség három-négy nagyobb nyilvános részvénykibocsá­tást kíván lebonyolítani. Osztalék és kockázat Az elmúlt két hónapban már mintegy 2 milliárd forint értékű kárpótlási jegy­hez jutottak hozzá tulajdonosaik. Áz eddigi becslések szerint a kárpótlási jeggyel rendelkezők közel 30 százaléka kíván majd földet vásárolni. Nagyjából ilyen arányú azoknak a száma is, akik a lakásuk megvásárlására fogják felhasz­nálni kárpótlási jegyeiket. A kárpótlási jegyek 15 százalékáért életjáradékot fognak kérni, és közel 25 százalék azon tulajdonosok aránya, akik kárpótlási jegyeiket befektetésekre kívánjak fel­használni, illetve el kívánják adni. Az első két csoportba tartozók lehetőségei nagyrészt már ismertek. Földhöz a szö­vetkezetek átalakulásával kapcsolatos árveréseken juthatnak majd hozzá a kárpótlási jegyek tulajdonosai. A bér­lakásokat megvásárolni szándékozók pedig az önkormányzatoknak fizethet­nek a lakásokért kárpótlási jeggyel. A kárpótlási jegyek életjáradékra vált­hatóságáról a közeljövőben dönt a par­lament. Az előzetes tervezetek szerint ez nem lesz túl csábító lehetőség. A ne­gyedik felhasználási mód sokkal ked­vezőbb lehetőséget nyújt azoknak, akik ennél többre vágynak, s némi kockáza­tot is hajlandóak vállalni. Az Állami Vagyonügynökség a társasággá átala­kult volt állami vállalatok magánkézbe adásakor egy bizonyos vagyonrészt (közel 10 százalékot) káipótlási jegy ellenében értékesithet. Az AVÜ vezetői úgy nyilatkoztak, hogy a felkínált va­gyonrészek értéke folyamatosan és párhuzamosan emelkedik majd a kibo­csátott kárpótlási jegyek értékével. Az előzetes tervek szerint közel 10 milliárd forint értékű állami tulajdon kerülhet majd ilyen módon a kárpótlási jegyek ellenében új tulajdonosokhoz. A kárpótlásra jogosultak — miután kézhez kapják kárpótlási jegyeiket — megbízhatják az ezzel foglalkozó bró­kercégeket, hogy próbálják meg bizo­nyos privatizálásra kerülő társaságok részvényeit lejegyezni értékpapírjaik el­lenében. A legtöbb bróker előreláthatólag azt a tanácsot fogja adni az ügyfele­iknek, hogy több forgalomban lévő papír között osszák meg azt a kár­pótlási jegyek által képviselt össze­get, amelyet ily módon kívánnak be­fektetni. Az ügyfélnek, ha már beje­lentette vételi szándékát, akkor egy­ben letétbe is kell helyezni kárpótlási jegyeit az adott brókernél. Egyéb­ként ezt a, tevékenységet jelenleg a Budapest Értékpapír-forgalmi és Be­fektetési Rt. fogja össze, de valószí­nűleg több más értékpapírforgalma­zással is foglalkozó pénzintézet is be­száll majd az üzletbe. Például az OTP, a Postabank és a Takarék­bank, amelyek széles hálózattal ren­delkeznek vidéken is. A részvényvásárlás több előnnyel is jár. A részvény, amelyhez hozzájut a kárpótlási jegy tulajdonosa, egyrészt olyan értékpapír, amelyet bármikor ér­tékesíthet, másrészt évente rendszere­sen osztalékot is fizet. Ezek az előnyök természetesen kockázatot is jelentenek, hiszen a részvényt olyan áron tudja csak értékesíteni tulajdonosa, ameny- nyit éppen akkor ér a tőzsdén. Ez pedig változhat a cég gazdasági eredményei­től függően. Ugyanez vonatkozik a tár­saság által fizetett osztalékra is. Ahol a dolgozók lesznek a tulajdonosok Az eddigi privatizációs tapasztala­tok azt mutatják, hogy az iparvállala­tok többsége külföldi tőke bevonásával képzeli el a privatizációt. Tekintettel a cégek anyagi helyzetére, valóban ez a leginkább kézenfekvő megoldás, hiszen nehéz olyan hazai befektetőt találni, amely nyakába venné a tetemes vállala­ti adósságokat, a lepusztult gépparkot. Legkisebb esélye a dolgozói privatizá­ciónak van, mivel az alkalmazottak többsége nem rendelkezik annyi pénz­zel, hogy jelentős mértékben tulajdo­nosa lehessen vállalatának. Éppen ezért számít rendhagyónak a budapesti székhelyű Gyár- és Gépsze­relő vállalat esete, ahol a tervek szerint teljes mértékben dolgozói tulajdonba megy át a vállalat —- leszámítva a tör­vényileg kötelező önkormányzati há­nyadot, valamint a kárpótlási jegyekért értékesített részvényeket. Az ÁVÜ által jóváhagyott privatizá­ciós menet szerint a dolgozók először 50,3 százalékban szerezhetnek majd üzletrészt. A munkavállalói részvény- vásárlásra alapítványt hoztak létre, ez már 106 millió forinttal rendelkezik. Az ÁVÜ összesen 650 millió forintért bocsátja áruba a részvényeket. A ké­sőbbiekben a dolgozói tulajdonhányad 82 százalékra emelkedik, és ezzel gya­korlatilag eléri az itt megvásárolható üzletrész felső határát. Tíz százalékot ugyanis kárpótlási jegyért köteles érté­kesíteni a vállalat, és marad egy kis rész önkormányzati tulajdonban is. A dolgozók körében nagy volt az érdeklődés a részvényvásárlás iránt, vé­gül összesen 2700-an kaptak erre lehe­tőséget. Vásárolnának többen is, de csak azok között hirdették meg a prog­ramot, akik legalább négy éve vannak a vállalat kötelékében. Egy-egy dolgo­zó mintegy 50-60 ezer forintért vehet részvényeket az első körben. K. E. — Január 11-én még az a pa­rancs élt, hogy három vállalati tervváltozatra készítsünk gyári terhelésvizsgálatot — mondja Tóth Pál igazgató. — Három-, öt- és hétezer autóbuszra kellett a vizs­gálatot megcsinálni. Ha a vállalat minimális megrendelést kap, a mi produktív létszámunkhoz akkor sem kell nyúlni, viszont ha hétezer buszra lesz vevő, akkor még ötven fizikai dolgozóval növelnünk is kellett volna a létszámot. Ám janu­ár 12-én már arról értesített ben­nünket a vezérigazgató, hogy az itteni termékeket föltelepítik Bu­dapestre, a gyárat pedig bezárják. Az új parancs szerint február 15-éig be kell fejezni minden ter­melőtevékenységet — ez megtör­tént —, ezt követően a gépeket le kell szerelni, március végéig pénz­ügyi és számviteli zárást kell csi­nálni, május 20-án pedig lakat ke­rül a kapuba. . ,. r> ^ A gyár előtt az említett „leirat­ban” három út áll: tőkebehozatal melletti átalakulás; megfelelő terhe­lés, azaz piac keresése; illetve a rész­leges vagy teljes eladás. A dolgozók ezek közül egyiket sem tudják még szalmaszálnak sem tekinteni. Háromszáztízen az utcára Mi lesz a gyár háromszáztíz dol­gozójával, akiknek a zöme törzs- gárdatag? Nagy Károly, az rt. sze­mélyzeti igazgatója január 31-én úgy fogalmazott a „lenn” tartott kibővített bizalmi értekezleten — a központból hárman két magán­gépkocsival jöttek! —, hogy ez nem tartozik rájuk, ez a helyi ön- kormányzat dolga. Egyébként a halasiak ekkor kaptak első ízben hivatalos tájékoztatást a vezérkar döntéséről. Ekkorra a cég már be­jelentette a megyei munkaügyi központban, hogy a halasi Ikarusz gyárból kétszáz főt elbocsátanak, százötvennek pedig lehetővé teszik a fővárosban a munkavégzést.. . A kollektív szerződés, szerint a vállalat kirendelheti a dolgozókat másik gyárában való munkára, ám a jelenlegi helyzetben mit is jelent­hetett volna ez? Azt, hogy a halasi­ak belefáradván a budapesti „ki­szállásba”, előbb-utóbb otthagy­ják a céget — és elesnek a végkielé­gítéstől és a felmondási járandó­ságtól is, amely pénzek egyébként nem kis summával terhelik majd az Ikarusz kiadását. A halasi gyár vezetőinek kérésé­re végül is eltekintenek a kirende­léstől, amelyet nem is igen vállalt volna senki sem. így azután május­ban utcára kerül mindenki. ÖTLETEMBER te--------­P UNCH - brit szatirikus lap Az Ikarusznak pillanatnyilag a kívánatosnál jóval kisebb a rende­lésállománya 1992-re. A maximá­lisnak remélt hétezerből három­ezerötszáz autóbuszt a Szovjetunió utódállamai kérnek — de fizetni nem tudnak, tehát marad három­ezerötszáz. Ilyenfórmán a halasi gyár bezárásával nem oldódik meg a cég problémája, ugyanis egy dol­gozó egész évi munkaellátottságá­hoz egy megrendelt autóbusz szük­séges. Vajon követik majd a halasit a bezárattatásban más Ikarusz- üzemek is? Ha a kiskunhalasi gyár nem termel, de „nyitva” marad, az 100 milliós költséget jelent a cégnek. A bezárás 150 millióba kerül! Ez utóbbi összeg az elbo­csátandó dolgozókat megillető végkielégítésből, felmondási pénzből, az idő előtti nyugdíja­zások ‘kőftségéíböl a gépek lesze­reléséből stb. tevődik ki. A bezáráson kívül más ésszerű megoldások is kínálkoztak volna. Például, ha a kooperációs, külső partnerektől behozzák a munká­kat az Ikarusz üzemeibe, ez az egy dolog csak a halasi gyárban plusz ötven ember foglalkoztatását tette volna lehetővé. Erre egyébként már régen megszületett a döntés, de a sok munka még mindig kinn van különböző kiscégeknél. Egy példa: a jókora költséggel létreho­zott halasi műanyagüzem áll, ugyanakkor az Ikarusz székesfe­hérvári gyára külső megrendelővel készítteti a műanyag alkatrésze­ket ... A különböző szociális léte­sítmények eladását is érdemes lett volna megfontolni az amerikaiak által is elismert termelőkapacitás felszámolása, a kiváló szakembe­rek szélnek eresztése helyett. Logi­kus lett volna a vevőszolgálat felül­vizsgálata, ugyanis több százan vannak kinn a cég képviseletében olyan országokban, amelyekbe évek óta egyetlen buszt sem expor­táltak . . . Meg mindig szocialista módon? A halasi gyárban a termelő, az improduktív és a szellemi dolgo­zók aránya megfelelt a nemzetközi normáknak, közöttük „eltartot­tak” nincsenek. Kimutathatóan előtte jártak a többi egységnek a költségtakarékosságban. Az ame­rikai partnereik elismeréséről már szóltunk. Nem volt veszteséges a gyár. A részvénytársaságnak már illene tulajdonosi módon megfon­tolni a döntéseit, s kizárólag a szá­mok alapján dönteni. A halasi gyár ügyében nem így történt; az intézkedés logikátlansága a szoci­alista nagyvállalatok stílusára em­lékeztet . . . — Mi csak annyit tehetünk, hogy védjük a munkatársaink ér­dekeit, amennyire lehetőségeink engedik, mérsékeljük a vérveszte­séget — hallom Tóth Páltól. Föl­kerestek régebbi külföldi partnere­ket, nem szállnának-e be tőkével, nem hoznának-e piacot, hogy a gyár, az emberek megmenekülje­nek a munkanélküliségtől — siker­telenül. Ebben a szituációban min­denki bizalmatlan. Szomorú tavasz előtt áll a halasi Ikarusz-kollektíva. A. T. S.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom