Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-14 / 38. szám

1992. február 14., 3. oldal MEGYEI KÖRKÉP KECSKEMÉTI LAKTANYAPER Fellebbez az ügyészség • Az országosan példaértékű privatizációs per tárgyának egyik épülete. (Fotó: Gaál Béla) Lapunkban beszámoltunk róla, hogy a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet tavaly, november 7-én, 92 millióért árverésen eladta a volt szovjet laktanyát, a kecskeméti Pe­tőfi II. nevűt az egyedül pályázó Mé­dia Kft.-nek. A létesítményt bérlő Bács-Hun Gmk ezt követően pert indított a Bács-Kiskun Megyei Bíró­ságon az adásvétel semmissé nyilvá­nítására, illetőleg a Média Kft. már bejegyzett tulajdonjogának törlésé­re. A bíróság január 29-ei ítéletében arra az álláspontra jutott, hogy a Bács-Hunnak mint az adásvételben nem érdekelet kívülállónak nincs perindítási jogosultsága, ezért a per érdemi részével nem foglalkozva, el­utasította a felperes kérését. Ugyan­akkor tájékoztatta a megyei ügyész­séget arról, hogy a Kincstári Va­gyonkezelő Szervezet minden felha­talmazás nélkül privatizál. A megyei főügyészség áttekintette az ügyet, és állásfoglalásáról tegnap tájékoztatta a Petőfi Népét dr. Ha- rajka István főügyész. Hangsúlyozni kívánta, hogy az ügyészség messze­menőkig tiszteletben tartja a vitás ügyekben a felek rendelkezési jogát, azonban ha veszélyeztetve latja a közérdeket, mint ez esetben is, meg­teszi a szükséges lépést. Aggályaik vannak a megyei bíróság részítéleté­nek törvényességével kapcsolatban. Az ügyészség szerint a Bács-Hunnak joga volt pert indítani az adásvétel semmissé tételére, mivel a laktanyá­ba tetemes pénzt fektetett be (szakér­tői vélemény szerint 29 milliót — a szerk.), s a privatizálás sértette a gmk előbérleti jogát is. Úgy véleked­nek továbbá, hogy a KVSZ-nek nem volt joga a laktanya eladására, ezt a vonatkozó jogszabályok értel­mében csakis a kormány külön erre a létesítményre hozott határozata tette volna lehetővé számára. Dr. Harajka István elmondta, hogy a megyei főügyészség a Legfel­sőbb Bíróságnál megfellebbezi a me­gyei bíróság ítéletét. Indoklásához hozzáfűzte: óhatatlanul felmerül a kérdés, vajon a KVSZ által gyako­rolt privatizáció során valódi érté­ken került-e új tulajdonosához a nagy értékű köztulajdon? A. T. S. MIT JELENT A FOGLALKOZTATÁS SZÜNETELTETÉSE? Levél a szövetkezeti tagok érdekében Nem igaz a halasi kábítószerezés? Immáron sokadszorra terjed el a hír a városban: kábítószerek eladóira buk­kant a halasi rendőrség. Most a város fiataljai által közkedvelt szórakozóhelyet keverte gyanúba a szóbe­széd, ahol állítólag török ka- . mionosoktól származó ciga­retták cseréltek gazdát, s két eléggé közismert család fia keveredett az ügybe. Felkerestük a kapitány­ság bűnüldözési osztályának vezetőjét, Markella Lászlót, aki tájékoztatásul a követ­kezőket mondta: — Erről a konkrét helyről nincs tudomásom, de több szórakozóhely megfigyelését végezzük jelenleg. Az is tény, hogy újra meg újra lábra kap a hír a gimnázi­umról, hogy ott a diákok között kábítószeres cigaret­tákkal üzletelés folyik. A pedagógusokkal össze­fogva rendszeresen informá­lódunk, jelenleg is vizsgá­lunk egy bejelentést, de ed­dig konkrét bizonyítékokra még nem akadtunk. Nem tudom, örülhetünk-e ennek? Valószínűnek látszik, hogy a tényleges, fenyegető veszé­lyen túl sok az alaptalan rémhírterjesztés is, de mi minden esetben utánajárunk a jelzéseknek. „Úgy látszik, nem is olvas rende­letet”. .. — hangzott el a kioktatás a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ bajai kirendeltségének ve­zetőjétől a Bácsbokodi Ipari Szö­vetkezet főkönyvelőnője részére. 1992. február 11-én és 12-én, szinte 15 percenként csengett a te­lefon, mindig ugyanabban a témá­ban, a Bács-Kiskun Megyei Ipari , Szövetkezetek Szövetségénél. Az ok: a munkaügyi központ kirendeltségei az eddig (a foglal­koztatás szüneteltetése alapján) munkanélküli-járadékban részesü­lő tagokat elutasították, több he­lyen elküldték, hogy nem jogosul­tak munkanélküli-jaradékra. A hi­vatkozási alap az Országos Mun­kaügyi Központ önhatalmú jogér­telmezése az 1992. január 20-án kihirdetett 1992. évi II. törvény 55. §-át illetően. Szerényen illene bánni az ilyen, egy paragrafust kiragadó értelme­zéssel, hisz ha végigolvassuk ezt az egyébként igen sok joghézagot te­remtő, számtalan többes értelme­zés lehetőségét adó törvényt — a legfontosabb helyen, a záró, ha­tályba léptető rendelkezéseknél megtalálhatjuk, hogy a foglalkoz­tatás szüneteltetésének intézmé­nyét csak 1993. január l-jével he­lyezi hatályon kívül (addig a „régi” törvény hatályos). Természetesen, ha a szövetkezet elfogadja az új alapszabályt, ettől az időponttól már jogosan belép az 55. §, ez vi­szont a kötelező határidők miatt legkorábban 1992. júliusban kö­vetkezhet be. Az Országos Munkaügyi Köz­pontnak nem ez az első, a szövet­kezeti tagokat érintő hátrányos ál­lásfoglalása. Ugyanez játszódott le tavaly az 1991. évi IV. „foglalkoz­tatási törvény” hatályba lépésekor is, amikor hasonló esetek történ­tek. A szövetkezeti' érdekképvisele­tek felháborodására akkora mun­kaügyi miniszter állásfoglalása rendezte ezt a tagi problémát. Jelenleg is reméljük, hogy az ér­dekképviseletek fellépése eredmé­nyes lesz, bár kissé tartunk attól, hogy a Szolidaritási Alap szűkös­sége sem elhanyagolható szem­pont. A vagyonnevesítés és a kárpót­lás jellegű, igazságosan szinte vég­rehajthatatlan előírások, a pénz­ügyi, gazdasági gondok amúgy is komoly feszültséget jelentenek. A MOSZ területi szövetségének és az agrárkamarának a jelzése alapján ez a gond a mezőgazdasági szövetkezeteknél is sok tagot érint. Végül kérjük a tisztelt illetékese­ket a jogszabály teljes szövegének a figyelembevételére, arra, hogy gondolják át: emberi sorsokról és olyan szövetkezeti átalakulási fo­lyamatról van szó, amely nem egy napon, 1992. január 20-án törté­nik, illetve történhet meg. Nusser Elemér Kiszöv-elnök Pintye László ügyvezető elnök NEM LESZ RÖNTGEN, DE TÖBB LESZ AZ ÚTFEJLESZTÉS Megszületett Kiskunmajsa költségvetése Második fordulóban tárgyalta Kiskunmajsa önkormányzata az éves költségvetését szerdai ülésén. Mielőtt azonban a pénzügyekre terelődött volna a szó, néhány napirend előtti megnyilatkozás hangzott el. Először — az elmúlt üléshez kap­csolódóan — a polgármester kért el­nézést maga és testületé nevében azért a hangnemért, amelyet türelmüket vesztve egymással szemben megütöt­tek a szenátorok. A vita egyébként egy szavazás fölött robbant ki, ami­kor a polgármester figyelmen kívül hagyott tíz érvényes szavazatot. A második bejelentő Koncz György szenátor volt, aki közölte a testülettel, kilép az SZDSZ-frakcióból. Párto­kon kívül, függetlenül kíván a továb­biakban — mint mondotta — radi­kálisabban tevékenykedni. A konkrét költségvetési vitára érezhetően jótékony hatással volt dr. Hajdú Zoltán javaslata, hogy tudniil­lik, halassza el az önkormányzat egy évvel a röntgenkészülék beszerzését. Ezzel rögtön felszabadult több mint nyolcmillió forint. Egymást követték a legutóbbi ülés óta átdolgozott mó­dosító javaslatok, köztük nem kis meglepetést keltve Faludi Tamás ré­széről az az SZDSZ-javaslat, amely a többi között a katolikus óvodának százezer forintos támogatást, a temp­lomi orgona felújítására pedig 150 ezer forintot szánt. Farkas Zoltán, az oktatási bizottság elnöke, az intéz­ményvezetőkkel egyeztetve, egy sze­rényebb igénylistát teijesztett be, kér­ve, hogy ezt legalább teljesítse az ön- kormányzat. Udvardi Illés képviselő a katolikus iskola érdekében kérte, hogy az orgonajavításra szánt összeg megduplázva inkább az iskolához ke­rüljön, hogy az újabb osztályok indí­tásához beszerezhessék a megfelelő eszközállományt. A javaslatok elhangoztával a téte­les szavazásra került sor, amely még további kompromisszumokat, mó­dosításokat hozott. Elvetette a több­ség az intézményi pályázatok kétmil­liós céltartalékénak elkülönítését. Az üdülőterületre szánt 400 ezer forint­ból a döntés szerint nem utat építe­nek, hanem parkrendezésre, -karban­tartásra fordítják. Az intézmények felújítása és fejlesztése idén csak a legszükségesebbekre szorítkozik. Az óvodák meleg vízzel való elátását ké­sőbb, a szennyvízprogram költségei­nek ismeretében újratárgyalják, nem­különben az iskolai alapítványok tá­mogatását. A katolikus iskola költ­ségvetésével kapcsolatban az érintet­tek is elfogadták azt a határozatot, hogy a hárommilliós tételen felüli tá­mogatás összegéről annak függvé­nyében döntenek, hogy az igazgató előbb egyezteti a többi intézménnyel az eszközigényeit. Sok bírálat hangzott el a városi újság tevékenységével, annak színvo­nalával kapcsolatban. Az Új-Kun- Majsa hetilap átszervezéséről, támo­gatásáról külön napirendként tár­gyalnak újra a képviselők következő ülésükön. A képviselő-testületi ülés — ame­lyet egyébként a helyi televízió közve­tített — eredményes volt, elfogadták ugyanis a szenátorok a város 1992. évi költségvetési tervét. — hajós — HELYI ÉRDEKEGYEZTETŐ FÓRUMOK Önszerveződésre van szükség Lehetővé vált a termőföldeknek a különböző tulajdonú földalapok céljára történő elkülönítésére—el­lenőrző feladatok ellátására — he­lyi érdekegyeztető fórum létrehozá­sa. A fórumot a településen földdel rendelkező szövetkezetenként le­het létrehozni. Megalakítását a kárpótlási igényt bejelentők, vagy a szövetkezet kezdeményezheti az illetékes önkormányzatnál, legké­sőbb 1992. február 29-éig. Az ön- kormányzat a fórumot a kezdemé­nyezés bejelentésétől számított 15 napon belül köteles megalakítani. A fórum tagjai: az önkormányzat megbízottja; az igénybejelentők közül az önkormányzat képviselő­testülete által megválasztott 3—11 személy; a szövetkezet megbízottja és a részarány-földtulajdonosok képviselője. A kecskeméti képviselők eddig az Egyesült Mg. Szakszövetkezet, Agromix Mgtsz, Törekvés Mgtsz, Helvéciái Petőfi Mgtsz és a Kos­suth Mgtsz helyi érdekegyeztető fórumába delegáltak egy-egy kép­viselőt és választottak meg öt-öt, kárpótlásra jogosult tagot. A megyei kárrendezési hivatal a személyiségi jogok védelmében a kárpótlási igényt bejelentőkről nem adhat kimutatást az önkor­mányzatnak, jóllehet, a 3—11 ta­got annak kell megválasztani. Ezért a kárpótlásra jogosultak ön- szerveződésére van szükség, mert a szövetkezetek vagy kezdeményezik a fórum létrehozását, vagy nem. (m) FALUGYŰLÉS LADÁNYBENÉN Esztendőn belül gázlánggyújtás? • Minden, közétkeztetésben részt vevő gyerek naponta 12 forint étkezési hozzájárulást kap a helyi önkormányzattól. A legrászorultabbak ingyen kapják az ebédet. (PN-archív) A községlakók évenként sorra kerülő találkozója a falugyűlés, amelyre Ladánybenén mindig szép > számmal jönnek össze az érdeklő­dők. A napokban a megszokottnál 1 is többen voltak a művelődési ház­ban, sejtetve azt, hogy sokakat érin­tő kérdés is napirendre kerül. Visontay István polgármester elöljáróban hangot adott annak, hogy szerencsére, a községben nin­csenek cívódások, pártharcok. Be­számolójából kitűnt, hogy az 1800 lakosból hetvennél több a vállalko­zó, ám sok a munkanélküli, a gon­dozásra, a segélyre szoruló. A költ­ségvetésből jelentős összeget költe­nek az intézmények működtetésére, orvosi és szociális ellátásra. Több idős ember térítésmentes ebédet, és minden közétkeztetésben részt vevő gyerek naponta 12 forint hozzájáru­lást kap. Támogatják a nagycsalá­dosokat is, és büszkék a fogászati szakrendelésre, annak műszerezett­ségére. A patika forgalma még az állatgyógyászati termékek iránti ke­reslet visszaesésével is bizonyítja szükségességét. Támogatják az Aerocaritas mentőszolgálatot, a Vö­röskereszt helyi szervezetét, a nyug­díjasklubot, a sportegyesületet. Hoz­zájárult az önkormányzat a temp­lomfűtéshez is. Elkészült a piactéri parkoló, a transzformátorállomás, megoldódott a vízellátás. Kevés vi­szont a telefon. Bár az önvédelmi csoport munkája dicséretes és kö­szönetét érdemlő, de a közbiztonság félelmetes. Ezt erősítette meg a rend­őrség lajosmizsei képviselője, Rigó János hadnagy azzal, amikor el­mondta, hogy tavaly 47 bűncselek­mény volt a faluban. Ebből egyéb­ként mindössze ötöt sikerült kiderí­teni. "■ ‘ ’•a" Az elkövetkező időszak fejleszté­seiről szólva a polgármester előadta, hogy néhány középület karbantartá­sa, felújítása elodazhatatlan. Ezután így fogalmazott: megérett a helyzet arra, hogy a faluba bevezettessük a földgázt, amit a megyei önkormány­zat pénzzel is támogat. A gázbeveze­tés mellett érvelt Borsodi Ferenc, a Dégáz kecskeméti üzemigazgatósá­gának műszaki vezetője, aki megma­gyarázta azt a kijelentését, miszerint tiszteletben kell tartani ezt az energi­át. Éppen ezért, ha sor kerül a beru­házásra, annak kivitelezésében a kontármunka kizárt. A falugyűlés résztvevői ezután sorra tették fel kér­déseiket, amelyek zömmel az anyagi terhekre vonatkoztak. Ezért is volt ott Kollár András, az OTP lajosmi- zsei fiókjának vezetője, aki felaján­lotta a hitelnyújtási szándékukat. A közérthető műszaki és pénzügyi magyarázatok után a polgármester mintegy miheztartás végett szavazás­ra tette fel: ki az, aki igényelné a gáz- bevezetést? Ha pedig az igent mon­dók tábora változatlan arányú ma­rad, akkor Ladánybenén esztendőn belül sor kerül a gázlánggyújtásra. A többórás falugyűlés a véradók elismerésével és Balics György ön­kéntes tűzoltó — aki a több mint 90 éves testületben fél évszázadot dolgozott — kitüntetésével ért vé­get. P. S. SZÁMOLJON! Ez az akció sok pénzt érhet Önnek! 100 000 forintot takaríthat meg a cserével — 1 000 000 forintot nyerhet az új Renault-val! RENAULT I OLIMPIA AKCIÓ különleges feltételekkel OLIMPIAI MODELLEK R-5, R-Clio, R-19 TR, TS, TD, GTD, R-19 Chamade TR, TS, TD, GTD Sőt! Hárman visszanyerik az autó árát! KIZÁRÓLAG KECSKEMÉTEN: 3 évesnél nem idősebb Renault-ját a legkedvezőbb módozattal ÚJ RENAULT-RA CSERÉLHETI! RENAULT KECSKEMÉT Vevőszolgálat: Május 1. tér 6. ^ ^ Rcnault-szcrviz: Pataki László Tel.: 76/46-939 Haja, Szabadság u. Tel.: 79/22-914 Alkatrészbolt, szerviz: Bakony u. 2/B KORONA Renault-szervi/.: Korsós József, Tel.: 76/24-469 HEB2IHI Nagykőrös, Filó u. Tel.: 20/50-103 RENAULT, a Magyar Olimpiai Csapat hivatalos támogatója. 11/2 Kiállítás Kiskunfélegyházán Rangos esemény színhelye lesz feb­ruár 18-án a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Művelődési Központ. Ugyanis ezen a napon nyílik meg Figura László, majsai amatőr szobrászművész és fafa­ragó munkáiból készült kiállítás, mely­nek megnyitóján dr. Fazekas István, a helyi Kiskun Múzeum igazgatója mond nyitóbeszédet. Figura László 1930-ban született Kiskunmajsán. Gyermekéveiről így emlékezik: — A falusi gyerekek játéka­it egykor szüleik készítették, nálunk ez másképp volt, ugyanis minden játéko­mat magam faragtam, barkácsoltam. Bár körülményei folytán hivatásos gépkocsivezető lett, egykori szenvedé­lyével mégsem szakított, és a hetvenes években már tagja volt, a Majsáról irá­nyított kígyósi fafaragótábornak. Első alkotásait Majsán mutatták be, 1980- ban, egy téli tárlat kapcsán. Ezt köve­tően faragásaiból kiállítottak Kecske­méten, Budapesten és az ország még jó néhány városában is. A tizennyolcadikai kiállítás átfogó képet kíván adni a neves amatőr mű­vész eddigi pályájáról, munkásságáról. Árcsökkenés helyett -emelés Aki olvasta a szerdai Népszabadság Árhinta című cikkét, valószínű, nem is gondolta, mennyire találó a cím; Leg­alábbis, ami a Kiskunhalasi Állami Gazdaságra vonatkozik belőle. A hír szerint, február 17-étől a gaz­daság 11 százalékkal csökkenti borai és pezsgői árát. A hinta máris billenőben, ugyanis az áruforgalmi ágazat főköny­velőjétől megtudtuk, szó színes árcsök­kentésről, tudomása szerint február 2- ától áremelés volt. A borászat főkönyvelő-helyettese sem tudja, ki adhatott ez ügyben tájé­koztatást a sajtónak, a tény az, hogy február 2-án áremelés volt. A vezér- igazgató, Katona István szintén nem tud semmilyen nyilatkozatról, de szívesen ad némi magyarázatot, ami a „hintázta- tás” oka lehet. Egyrészt a gazdaság idei indulóárai (a február 2-ai áremelést kö­vetően is) alacsonyabbak a tavalyinál. Nem számolt ugyan utána, eléri-e a 11 százalékot, de ha ezt az információt tör­ténetesen valamelyik pesti vevőjük ad­ta, aki közvetlenül a telepről vásárolt, akkor számára, a szállítási költséget le­vonva, még olcsóbb a bor vagy a pezs­gő. Másrészt, ami a 17-ei dátumot illeti, ettől a naptól egy pezsgőfajtát, ami az export leállása miatt a „nyakukon ma­radt”, olcsóbban kívánnak értékesíteni a belföldi piacon. Ezt a néhány adatot tehette valaki hintába, így lett az áremelésből áren­gedmény. Falufórum Soltszentimrén A szövetkezeti és az átalakulási tör­vényről, valamint a reorganizációs programról tart előadást dr. Kovács Lóránt, a földművelésügyi hivatal he­lyettes vezetője és munkatársa, Iványo- si Szabó László. A tájékoztatóra falu­fórum keretében kerül sor, amit febru­ár 19-én, 17 órakor Soltszentimrén, a község nagytermében rendeznek meg. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. Adótanács a kiskereskedőknek A Kisosz bajai kirendeltsége 19-én (szerdán), 15 órai kezdettel csoport­gyűlést tart a pártok házában. A ren­dezvényen a megyei APEH munkatár­sai adnak szakmai tanácsokat az 1991. évi adóbevallás elkészítéséhez.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom