Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-13 / 37. szám

SPORT 1992. február 13., 11. oldal ALBERTVILLE ’92 Mi a vonzóbb: az olimpiai aranyérem, vagy az NHL-dollárok? Besir „apó” a csólyospálosi gólvágó I gor Dimitrijev amerikai újságírók­nak nyilatkozott. Ma már nincs „ti­los téma” — ez derült ki a beszélgetés­ből. Az Egyesült Csapat jégkorong­csapata egyik pályaedzője először is azt mondta el: szerinte a mostani váloga­tott van olyan erős, ütőképes, mint volt a régi, amely sorozatban nyerte a téli olimpiai bajnoki címet a múltban. — Két győzelmet szereztünk eddig — mondta Dimitrijev. — Igaz, a nor­végok és a svájciak elleni 60-60 perc amolyan kötelező „házi feladat” volt számunkra, a 4 pontot illett begyűjteni Előbb 55, majd 40 lövést küldtünk ka­pura. Ez kedvező statisztika, és mindig erre figyelek igazán. Mi a nagyobb motiválóerő mostan­ság: az olimpiai aranyérem megszerzé­se, vagy az, hogy sok játékosszerző nyüzsögjön a palánk környékén? Aki igazán tehetséges a FÁK-válogatott- ban, szerződési ajánlatot kaphat az észak-amerikai profibajnokság csapa­taitól, azaz az NHL-ben folytathatja. — Ez is, meg az is—válaszolta nevet­ve Dimitrijev. — 1992-es téli olimpiai Legyen Európa-csapat! Johannes-Wilhelm Peters, az integ­rálódó 12-ek Európa Parlamentjének alelnöke Albertville-ben javasolta: az alakulóban lévő Európa Unió már 1996-ban indítson közös csapatot az olimpián. „Ez ésszerű és szükséges, hi­szen a sport különösen alkalmas az európai állampolgári érzés kibonta­koztatására.” Akrobaták — síléccel ___ • Hazánkban teljességgel ismeretlen sportág képviselői is bemutatkoznak az albertville-i olimpián. A síakrobatika nagyon összetett mozgást igényel, kell hozzá síelni tudás, hajlékonyság és ütemérzék. No és legfőképpen ami csep­pet sem elhanyagolható: bátorság. Sífutás, férfi 10 km, klasszikus st. (Oláh). Alpesi sí, női összetett műlesik­lás (Bónis). Síakrobatika (női, férfi) mogul, döntő. Sífutás, női 5 km, klasz- szikus st. (Bozsik). Gyorskorcsolya, fér­fi 5000 m. Műkorcsolya, férfiak, origi- nál. Jégkorongmérkőzések: Olaszor­szág—Lengyelország, Svédország— Németország, Egyesült Államok— Finnország. TV 1, 10.55—15.00, 20.25 —20.30. TV 2, 21.50—0.20. válogatottunk fiatalabb erőkből áll. Persze, játékosainkat érdekli, mihez kezdenek az olimpia után? A korábbi gyakorlat szerint a volt szovjet sportve­zetés csak az idősebb játékosok külföld­re szerződéséhez járult hozzá. A múlt­ban viszonylag kevés fiatal kapott játék- lehetőséget. Talán azért, hogy az időseb­bek előnyt élvezzenek, azaz többet le­gyen jégen, szem előtt, s igy megkaphas­sák az esélyt a tengerentúlra való elszer- ződéshez? Ez már a múlt... Ma nincs hasonló megkötés, min­denki mehet külföldre? — Azért a teljes csapatunkat nem fogjuk kiárusítani! Gondolni kell a jö­vőre. De például Szergej Fjodorov, Alekszandr Mogolnij, Pavel Bure az NHL-ben korongozik, Alekszej Ko- voljovra pedig a New York Rangers vetette ki a hálóját. Dimitrijev még elmondta, az eddigiek során különösebb gondjuk nem volt az olimpiai jégen, a norvégokkal és svájci­akkal vívott találkozókon energiájukat ügyesen tudták tartalékolni a további nehezebb, igazán fontos erőpróbákra. ALBERTVILLE-I MOZAIK HUNYADY EMESE ALMAI Az első magyarul beszélő versenyző az olimpia első napján lépett fel a do­bogóra. Hunyady Emese harmadik lett a 3000 méteres gyorskorcsolyázásban — igaz, osztrák színekben. De önmaga így nyilatkozott: „Magyar származású osztrák vagyok.” „Elsősorban magam­nak akarok bizonyítani, másodsorban a közönségnek. Az embereknek le kell küzdeni az akadályokat, mert ez erősíti a személyiséget és növeli az önbizal­mat.” Ez sportolói ars poeticája. Vá­gyai nagyon is hétköznapiak: „Nem akarok milliomos lenni, ae szeretnék úgy élni, ahogyan az emberek általá­ban élnek Ausztriában. Jelenleg 6000 schillinget keresek havonta. Ha ez megduplázódna, már volt értelme szá­momra az olimpiának.” Merthogy a gyorskorcsolyázás — megfogalmazása szerint — „melléksport” Ausztriában. „Hollandiában bezzeg sztár lennék, de az három napon belül az idegeimre menne.” ÜZLET VAGY NEM AZ OLIMPIA? Albertville és környéke immár élvezi az olimpiát — és tovább vitatkozik, előnyös-e vagy sem a helyieknek az olimpia. Az autópályadíjból származó jövedelemnek örülnek, az autókkal együttjáró környezeti ártalomnak nem. A csatornázás jól jött, a zöldterület visszaszorulása már kevésbé. A Párizs közelében hamarosan megnyíló Euro- Disneyland hasznot hajt az idegenfor­galomnak, de sokakat elvonhat a hegy­vidékről. Sokmindenért kárpótol vi­szont, hogy a téli olimpiával kapcsola­tos beruházások csaknem fele a helyi létesítményekre és vállalkozásokra ju­tott, s Albertville térségében a munka- nélküliség jóval alacsonyabb a francia- országi átlagnál. Michel Barnier, a já­tékok egyik főszervezője igen derűlátó: „Az olimpia 50 évre fellendíti a környé­ket.” EGY 100 ÉVES SAVOYAI Az olimpia vendéghadának egyik sztárja — mindenképpen korelnöke — a helybeli lakos Madame Anani Jugnand, aki a játékok megnyitásának napján ünnepelte 100. születésnapját. A párizsi Figaró című lapnak árado­zott a szerencséjéről, hogy megélhette világrajöttének centenáriumát, s azt, hogy Savoyában olimpiát rendeztek. Sok helyi sportbarátot megle­pett tavaly nyáron az a hír, misze­rint a bajnokságot nyert és a me­gyei II. osztályba jutott csólyospá­losi labdarúgócsapat átigazolta Harkakötönyről a 42 (!) éves Besir Mátyást. Aztán Besir „apó” már az első bajnokin csattanós választ adott a kétkedőknek. Remek játé­kával, valamint két góljával el­évülhetetlen érdemeket szerzett a Kiskunhalasi Spartacus felett ara­tott győzelemben. Az ősz folya­mán még hatszor talált az ellenfe­lek hálójába, és ezzel a teljesítmé­nyével házi gólkirály lett. — Mikor és hol kezdett focizni? — kérdezem a népszerű játékost. — Hatéves koromban a katy- mári grundon szerettem meg egy életre ezt a játékot. Éjjel-nappal kergettük a labdát, megszámlálha­tatlan tornacipőt rúgtam szét ak­koriban. — Első egyesülete? — Tiszaalpáron Barcsa Mihály keze alatt kezdtem a pályafutáso­Krabbe-ügy: döntés február végéig • A csinos Krabbe hiába csitította az érdekelteket, kirobbant a dop­pingbotrány. B ár ezekben a napokban a téli olimpia eseményei állnak a sportvilág érdeklődésének a közép­pontjában, mégis szinte állandóan ér­keznek újabb és újabb hírek a Krab- be-ügyről. Mint ismeretes, Katrin Krabbe, a németek kétszeres világ­bajnok futónője és két további ver­senyző, Grit Breuer és Silke Möller a januári dél-afrikai edzőtárborozáson doppingvizsgálaton esett át, s a szak­értők szemében az eredmény nem volt „tiszta”. Végül is az első és a második teszt negatív eredményt ho­zott, mégis fennáll a manipuláció gyanúja, mert a szakértők szerint a vizsgálati anyag azonos személytől származhatott. A Német Atlétikai Szövetség nap mint nap foglalkozik a három spor­toló doppingügyével, arra való tekin­tettel is, hogy a hónap végén Genová­ban fedettpályás Európa-bajnokság lesz. Helmut Meyer, a szövetség elnö­ke kedden úgy nyilatkozott a DPA munkatársának, hogy a hónap végé­ig, tehát az EB kezdetéig minden, ed­dig még tisztázatlan kérdésre választ kapnak. „Nem lesz könnyű...” jó­solta a szövetség elsőszámú embere. A folyamatban lévő vizsgálattól függetlenül Krabbe és Breuer tagja a német válogatottnak, amely február 22-én Párizsban részt vesz hat nemzet együttesének a hagyományos verse­nyén. Arról viszont nem szól a DPA jelentése, hogy Möller miért nincs a válogatottban, valószínű, hogy nem sikerült bekerülnie a csapatba. Bye, bye, John! John Walker, azt új-zélandiak egykori csodafutója bejelentette, felhagy az aktív atletizálással. Erre nem azért kényszerült, mert eredményei gyengültek volna, hanem egy makacs Achilles-ín-serülés miatt immáron képtelen a teljes értékű edzésmunkát elvégezni. — Javában készültem a március elsejei egymérföldes versenyre, de közbejött ez a sérülés — nyilatkozta John Walker. — Orvosaim semmi jóval nem kecsegtetnek, így visszavonhatatlanul eljött a végső búcsú ideje. Walker kerek két évtizeden keresztül versenyzett, s máig képes a mérföldes távon négy percen belül futni. A pályafutását figyelemmel kísérő statisztikusok pon­tosan tudják, hogy összesen 129 alkalommal teljesített négy percen belül. Walker módfelett büszke lehet ar­ra, hogy három világcsúcsot állított fel korábban. — Amit akartam, voltaképpen elértem — mondta Walker. — Nem vagyok elegedetlen, mindent meg­kaptam az atlétikától és az élettől, amit akartam. Kellő számú sportbarátra tettem szert, pénzt is keres­tem szépen. Ha azonban akad valami, ami hiányzik: rólam sohasem mondták és írták, hogy az atlétika szupersztárja vagyok. Lehet, azért nem, mert nem is voltam az. • Az új-zélandi csodafutó itt még vidám, nem tudta, hogy sérülése miatt szögre kell akasztania a szögescsukát. mat. Először az ifjúsági csapatban, 17 éves koromtól pedig a felnőttek között szerepeltem. — Úgy hallottam, hogy külföl­dön is játszott? — Az NDK-ban dolgoztam, nyolc éven keresztül különböző német klubokban sportoltam. Az NB Il-es Motor Bautzen csapatá­nak például öt évig voltam a kö­zéppályása. Amikor 1977-ben ha­zajöttem, Kiskunmajsán folytat­tam pályafutásomat, míg 1984-ben újra külföldre szólított a munkám. Ezúttal Csehszlovákiában dolgoz­tam és rúgtam a gólokat. — Hogyan került Csólyospálos- ra? — Öt éve végleg hazatértem és Majsán futballoztam. Sajnos ha­marosan távoznom kellett, mert — azzal az indokkal, hogy öreg vagyok — kevés játéklehetőséget kaptam. A Harkakötönyben eltöl­tött két idény után Szarka István és Máté Tibor invitálására igazol­tam Csólyospálosra. — Hogy érzi magát az új környe­zetben? Milyen a csapat? — Jó közösségbe kerültem, úgy érzem megbecsülnek. Minden játé­kos az első perctől az utolsóig hajt. Szerintem ennek eredménye az őszi 5. helyezésünk. — Minek köszönhető az, hogy negyvenen felül is kitűnő formában van? — A játék szeretete tart még mindig a pályán. Egyébként aka­raterőmnek és egészséges életmó­domnak tulajdonítom azt, hogy nem vallók szégyent a fiatalok kö­zött. — Minden labdarúgó életében bekövetkezik a legszomorúbb pilla­nat, amikor búcsút kell venni a zöld gyeptől. Mikorra tervezi a visszavo­nulását? — A bajnokság befejezése után valószínű, hogy szögre akasztom a cipőmet. Ha viszont jól megy a já­ték tavasszal is, akkor elképzelhető, hogy még egy évig maradok . .. A. Fúrás János OLVASÓINK VELEMENYE: A szövetség ítélte halálra a kis csapatokat Labdarúgásért rajongó sportba­rát vagyok. Régi olvasója a Petőfi Népének. Még sohasem írtam a szerkesztőségbe. Most viszont nagy felháborodásomban nem te­hettem mást. Az MLSZ elnöke, Laczkó úr meghirdette, védeni kell a kis csapatokat, községi labdarú­gó-sportköröket. Ezek a csapatok nagyon sokszor zsebből veszik a szerelést, csak azért, hogy sportol­hassanak. És most jön a poén! Ma­gyar Kupa-sorsolás, Bács-Kiskun megye. Olvasom a Petőfi Népében Érsekcsanád—BFC, Sárfehér— KSC, de nem irigylem a Kecel, Bá­tya, Tiszaalpár csapatait sem. Mert ezeknek a kis csapatoknak semmi esélyük. Az csak a jobbik eset, ha megússzák tíz gól alatt. Ezeket a csapatokat az ifisták is legalább öt góllal vernék, nem pe­dig az első csapatok. Ők még edző­meccset sem kötnek ilyen kis csa­patokkal, erre itt van a „tét”- mérkőzés, mindjárt az első fordu­lóban. Egy körzeti csapat azért ne­vez a kupába, mert szeretne jól szerepelni, talán továbbjutni. Mi­vel irányított a sorsolás, hogy ne kelljen sokat utazni, elképzeltem volna egy Érsekcsanád—Gara mérkőzést is. Kiemeltek megyei I., II. osztályú csapatokat. Miért? Egy körzeti csapat azért nevez az MK-ba, hogy játsszon, persze nem a BFC-vel. Vele úgy a harmadik fordulóban, de akkor már öröm­mel, még tíz gólt kapva is. A me­gyei szövetségről hadd ne mondjak semmit. Csak most kezdem érteni miért nem volt Kecskemétnek NB I-es csapata. Még egy sorsolást sem tudnak megcsinálni. A nagy csapatokat kellett volna kiemelni. Nem pedig egy Sárfehér SC-t, azt a csapatot, mely állandóan levo­nult a pályáról és csak botrányok­ról volt híres az őszön. Uraim, el tudják Önök képzelni mit gondolnak az érintett labdarú­gók Önökről? Szívesen olvasnám a csapatok véleményét a lapban. Ezen csapatoknak elmegy a MK- tól, de megkockáztatom még a lab­darúgástól is egy időre a kedve. Most pedig csak várniuk kell, mint a halaira Ttéltnek a kivégzés idő­pontját. T. L, Kiskőrös TOTOTANACSADO A totó 7. heti, február 16-ai szelvényén olasz A és B osztá­lyú mérkőzések szerepelnek. (Az egymás elleni eredmények mindig a pályaválasztó szem­pontjából értendők.) 1. Olasz A osztály: 16. Bari (20 2 7 11 13—26 11)—14. Ve­rona (20 6 4 10 12—24 16). A Bari helyzete egyre nehezebb lesz. Tippünk: X, 1. 2. Olasz A osztály: 15. Cagli­ari (20 3 7 10 14—27 13)—12. Foggia (20 6 7 7 31—34 19). A hazaiakat fűti a visszavágás reménye, mivel ősszel 3—1-re vesztettek a Foggia otthoná­ban. Tippünk: X, 1. 3. Olasz A osztály: 17. Cre- monese (20 3 4 13 11-29 10) —4. Parma (20 7 10 3 21—17 24). Az ősszel Pármában 1—1. Tippünk: X, 2. 4. Olasz A osztály: 13. Fio- rentina (20 6 6 8 26—23 18)—1. Milan (20 14 6 — 41—11 34). 1990/91-ben: 0-0 és 1—2. Ed­dig Firenzében: 24 Fiorctina-, 16 Milan-győzelem és 14 dön­tetlen. ősszel 1—1. Tippünk: X, 2, 1. 5. Olasz A osztály: 10. Genoa (20 7 7 6 27—25 21 >-11. Roma (20 6 9 5 19—18 21). 1990/91- ben: 3—0 és 1—3. Genovában eddig: 18 Genoa-, 5 Roma­győzelem és 13 döntetlen. Ősz­szel 0—0. Tippünk: 1, X. 6. Olasz A osztály: 8. lnterna- zionale (20 6 10 4 18—18 22) —9. Sampdoria (20 7 7 6 22— 17 21). 1990/91-ben: 0—2 és 1—3. Milánóban eddig: 25 Inter-, 5 Sampdpria-győzelem, és 9 dön­tetlen. ősszel az Inter súlyos (0 —4) vereséget szenvedett Ge­novában. Tippünk: 1, X. 7. Olasz A osztály: 2. Juven­tus (20 12 5 3 26—12 29)—7. Atalanta (20 7 8 5 17—14 22). 1990/91-ben: 1—1 és 0-0. To­rinóban eddig. 20 Juventus-, 4 Atalanta-győzelem és 12 dön­tetlen. Ősszel Bergamóban 0— 0. Tippünk: 1. 8. Olasz A osztály: 6. Lazio (20 7 8 5 28—22 22)—18. Ascoli (20 2 4 14 10—38 8). Tavaly nem egy osztályban játszottak. Az őszi mérkőzést Ascoliban a Lazio 4—1-re nyerte. Tippünk: 1. 9. Ölasz A osztály: 3. Napoli (20 9 8 3 34—24 26)—5. Torino (20 7 9 4 20—11 23). 1990/91- ben: 2—1 és 1—1. Eddig Ná­polyban: 22 Napoli-, 6 Torino- győzelem és 23 döntetlen. Ősz­szel 0—0 Torinóban. Tippünk: X, 1. 10. Olasz B osztály: 4. Ancona (22 8 11 3 22—15 27)—5. Pisa (22 7 10 5 25—20 24). Az őszi mérkőzést a Pisa nyerte 2—0-ra. Tippünk: 1,X. 11. Olasz B osztály: 8. Bolo­gna (22 8 7 7 21—20 23)—1. Brcscia (22 7 14 1 29—16 28). Ősszel 0—1. A Bologna még reménykedhet a feljutásban. Tippünk: X, 1. 12. Olasz B osztály: 16. Lecce (22 6 7 9 23 —25 19)—7. Cesena (22 7 9 6 23—17 23). 1990/91- ben az A osztályban: 2—0 és 1 —3. Ősszel 0—0. Tippünk: X. 13. Olasz B osztály: 2. Udine- sc (22 8 11 3 25—18 27)—13. Lucchese (22 4 12 6 16—18 20). 1990/91 -ben: 2— 1 és 0— 1. Ősz­szel: 0—0. Tippünk: 1. + 1 mérkőzés: 14. Olasz B osztály: 17. Pa­lermo (22 5 8 9 23—27 18)—20. Casertana (22 4 10 8 16—25 18). Tavaly még a Cl/A osz­tályban szerepeltek és megsze­rezték a két feljutó helyet a B osztályban való részvételhez. Tippünk: X, 1. Deák István Fórum a sportról Tegnap kezdődött, ma foly­tatódik a kunfehértói sporttá­borban az a tanácskozás, amelyre az OTSH sportvezetői, tíz megye sportigazgatói, vala­mint megyénk sportszakembe­rei kaptak meghívást. A sport­fórum keretében Gallov Rezső államtitkár, az Országos Test- nevelési és Sporthivatal elnöke tart tájékoztatót a sportélet időszerű kérdéseiről. A labda­rúgó-, a kosárlabda-, a kézilab­da- és a röplabdaszövetség or­szágos vezetői pedig arra vállal­koztak, hogy praktikus szak­mai kérdésekre adjanak választ a megyénkben működő egyesü­letek, szakosztályok képviselői­nek. A Bajai JC is... Tegnap Gyúró László, a Ba­jai Judo Club vezetőedzője hí­vott fel bennünket telefonon és elmondta, hogy két versenyző­jük is részt vett szombaton a serdülő lányok országos csel­gáncsbajnokságán. A 38 kg-os súlycsoportban Barna Mónika az ötödik, a 49 kg-ban Pekli Edit az előkelő második helyen végzett. Az MTK vitte el az ifi kupát Jánoshalmán már tizenne­gyedik alkalommal rendezték meg a Majoros Aladár ifjúsági kupa teremlabdarúgó-tornát, amelyen nyolc együttes vett részt. Mivel az MTK tavaly harmadszor is a legjobbnak bi­zonyult, és végleg elnyerte a ser­leget, idén új kupáért küzdöttek a csapatok. A győzelmet ezúttal is a budapesti vendégek szerez­ték meg, megelőzve a házigaz­dák és a Nagykőrös csapatát. A további 4—8. helyeken Kis­kunhalas, a Bajai Tsz SK. Kis- kunmajsa, a megyei ifiváloga­tott és a Soltvadkerti TE oszto­zott. A legjobb kapusnak járó különdíjat Kónya Tamás (Kis- kunmajsa) kapta. A két gólki­rály: Csermák János (Kiskun­halas) és Kettesei Krisztián 10-10 gólt lőtt, s így megoszto­zott a különdíjon is. A legjobb mezőnyjátékosnak Bernáth Ta­mást (MTK) nyilvánították. Ráczné az őszi gólkirály A Kiskőrösi Tömegsport Egyesület és a városi labdarúgó­szövetség kispályás női labdarú­gótornát indított az ősszel, amelyre négy együttes nevezett. A kétfordulós őszi mérkőzések után a Kecskeméti Napsugár SE vezeti a mezőnyt 10 ponttal, a Kiskőrösi Tömegsport SE-nek 9, a Kunszentmiklósi Renová- nak 3, a Dunaegyháza együtte­sének pedig 2 pontja van. Az őszi gólkirály(nő) a kiskőrösi Rácz Jánosné, aki tizenhárom­szor talált be az ellenfelek kapu­jába. A rendezők további csapa­tok jelentkezését is várják, ame­lyek még bekapcsolódhatnak a tavaszi fordulókba. Kunadacson is pattog a labda Az új kunadacsi sportcsar­nokban hetek óta zajlanak a teremlabdarúgó-mérkőzések, amelyet nemcsak a tizenegy részt vevő csapat tesz népszerű­vé, hanem —, amint Halcsik Antal polgármester tájékozta­tott bennünket — a közönség érdeklődése is. A mérkőzésso­rozat ezen a hétvégén a hajrájá­hoz érkezett, szombaton eldől az elsőség és a dobogós helyezé­sek sorsa, ám eredményt csak egy héttel később, február 22- én hirdetnek, ünnepélyes kere­tek között... MA LABDARÚGÁS Bácska Kupa-mcrkőzések, kez­dés 14 órakor: Fájsz—Mélykút, Kiskőrös—Miske.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom