Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-22 / 18. szám

MEGYEI KORKÉP 1992. január 22.. 3. oldal MEGEGYEZTEK A HIRDETÉS SZÖVEGEBEN Kompromisszummal zárult a halasi óvodavita Az egyházi óvoda elleni táma­dásnak ítélte Nagy István kiskun- halasi református lelkész azt a hir­detéstervezetet, amelyet a város óvónői Gurály Miklósné vezetésé­vel megszövegeztek, s feladni ké­szültek a Halasi Tükör című helyi hetilapban. A szöveg a Tükör szer­kesztőségében járva jutott Nagy István tudomására, s még megjele­nés előtt, a legközelebbi képviselő- testületi ülésen szóba hozta aggá­lyait. Tudnivaló, hogy a református egyház tulajdonába került a Gaga­rin téri óvoda, ahova február ló­éig lehet jelentkezni, noha az óvo­dai beíratások szokásos ideje ké­sőbb van. A város többi óvodája szintén előbbre hozta a jelentkezési határidőt — február 13-ára —, s meghirdetni tervezte, hogy a hit­oktatás „lehetőségét” valamennyi óvodában biztosítják. Tették ezt anélkül, hogy a legjelentősebb he­lyi egyházakkal — a katolikusok­kal és a reformátusokkal — előze­tesen egyeztették volna: mely óvo­dákban képesek biztosítani a fa­kultatív hitoktatást? Hogy ilyen egyeztetés nem történt, azt a nyil­vános ülésen Gurály Miklósné is elismerte. Óvodai hitoktatás a vá­rosban jelenleg csak a Lomb utcá­ban van, a katolikusok részéről. A hitoktatásnak ilyetén, az álla­mi óvodák részéről szinte beíratási reklámfogásnak tetsző, de az egy­házakkal nem egyeztetett meghir­detését kifogásolta Nagy István. Hisz ugyanakkor a reformátusok a saját óvodájukba toboroznának, ám ilyen hirdetés mellett nyilván kisebb eséllyel. Az éles képviselő-testületi vitát követően Tóth Zoltán polgármes­ter másnapra egyeztető tárgyalást hívott össze, amelyen kompro­misszumos megoldás született. Olyan hirdetésszövegben állapod­tak meg, amely világossá teszi, hogy a református egyház elsősor­ban a Gagarin téri óvodába várja a jelentkezőket, s tudatja, hogy fa­kultatív hittan várhatóan jövőre is csak a Lomb utcában lesz. Nagy István református lelkész­től azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ő személy szerint lezártnak tekinti az ügyet, s elégedett a meg­született megoldással. — bfi — Mit tettek szóvá a képviselő ? KISKUNMAJSAN Udvardi Illés (KDNP) képviselő írásban élt felszólalási jogával: „Tisztelt polgármester úr, tisztelt képviselőtársaim! A település terü­letén lakó, távbeszélő-állomással rendelkező személyek közül töb­ben felkerestek és sérelmesen pa­naszolták, hogy a távközlési üzem a telefonbeszélgetések díjának havi számlázását irreálisan végzi el. A számlázást túlzottan magasnak tartják. Az előfizetők havi telefon­beszélgetési díja szinte rendszere­sen 2500—5000' forint között mo­zog. • ■ Több előfizető panaszolja, hogy hiába fordul reklamációval a táv­közlési üzemhez, kérése ellenére sem hajlandók a vonalat megvizs­gálni és reklamációjukat egyszerű­en elutasítják. Én saját magam is rendszeresen tapasztaltam a fentie­ket. Panaszosok és saját megítélé­sem szerint is, a vállalat monopol­helyzetét kihasználva, jogtalan ha­szonszerzést követ el. Megítélé­sünk szerint a beszélgetést mérő órarendszerekben lehet a hiba, amiért kérem polgármester urat, hogy jelen interpellációmat szíves­kedjen eljuttatni az illetékesekhez, s kérjük a hálózatok ellenőrzését és a számlázok felülvizsgálatát.” KISKUNHALASON Pajor Kálmán (MDF) képviselő szóban jelezte, hogy az 1991. évi városi költségvetés tartalmazott fedezetet a Baki-kastélyhoz vezető út javítására, ami nem készült el. Továbbá lakossági kezdeménye­zésből kifizetésre került a Holló, Molnár, Nefelejcs utcák javítási költségelőlege, ami szintén nem készült el. A szükséges intézkedések meg­tételét kéri annak érdekében, hogy az útépítések megvalósuljanak. • Nagy Péter (FkgP) képviselő szóban sérelmezi, hogy a Csapó István vállalkozónak átadott kispi- acon, a Park Áruház mellett az eddigi havonkénti és árusítóaszta- lonkénti ezer forint bérleti díjat ötezer forintra emelte fel a vállal­kozó. Mindezt annak ellenére, hogy az árusítóasztalok áthelyezé­se nem történt meg. Az árusok kö­rében nagy a felháborodás. Fórum a társadalombiztosítási törvényről A Magyar Egészség Párt, a megyei tiszti- orvosi hivatal, a TIT megyei szervezete a városi polgármesteri hivatallal közösen ja­nuár 24-én, pénteken, 15 órától a kecskeméti Tudomány és Technika Házában regionális fórumot rendez a formálódó társadalombiz­tosítási törvényről. A fórumon részt vesz: dr. Mikola István, a társadalombiztosítás re­formjának miniszteri biztosa, Bölczy Bri­gitta, az Érdekegyeztető Tanács Szociális Bizottság munkavállalói oldal szóvivője, dr. Lapp Jenő, a Társadalombiztosítási Igazgatóság megyei igazgatója. A lakos­ság egészét közvetlenül érintő rendezvény­re minden egészségügyi dolgozót és érdek­lődőt várnak. Mikor nem adnak segélyt? Milyen indokkal uta­síthatja el a népjóléti iroda egy nincstelen, hajléktalan nyomorék segélykérelmét? Például, ha pálinkától bűzlik a kérelmező. Utólag meg­állapíthatatlan, hogy az alábbi esetben ez tör­tént-e. Ami biztos: Molnár Bernát 54 éves kecske­méti polgár csütörtö­kön hiába állt sorba szociális segélyért a vá­rosháza 10-es szobája előtt. Pedig nehezére esik az állás: tavaly nyáron combnyak- és medencecsonttörést szenvedett, még mindig testében hordja a kap­csokat. Mankó nélkül egy lépést sem tudna tenni. Balesete óta nem tud munkát vállalni, ami számára egyet je­lent a hajléktalansággal is. Korábban olyan he­lyekre szegődött dol­gozni — kőműves és burkoló a szakmája —, ahol szállást is ajánlot­tak neki. Mert a válás elvitte a fedelet a feje fölül. .. Megváltást jelentett neki a hajléktalanszál­ló megnyitása. Most meg — szerinte — ez állt kérelme útjába. — Azt mondták, aki a szállón lakik, nem jo­gosult segélyre. Pedig jó lenne néha valami reg­gelit meg vacsorát is venni, mert az ingyen­konyhán csak ' ebédet adnak. Én járni is alig bírok. Most van folya­matban a leszázalékolá- som. Csak addig szeret­nék egy kis segélyt, amíg a rokkantnyugdí­jat megkapom. Dolgoz­tam én, míg bírtam. Harmincegy igazolt évem van. Mészárosáé Juhász Sarolta, a népjó­léti iroda csoportveze­tője: — Valóban van egy olyan állásfoglalás, hogy a hajléktalanszál­lás lakóinak nem adunk segélyt a szállásért fize­tendő napi 20 forint fe­dezésére. Sokan ugyanis erre kérik a segélyt. Egyrészt nem sok értel­me lenne, ha egyik zse­bünkből áttennénk a pénzt a másikba, más­részt azt szeretnénk elérni, hogy a hajlékta­lanok napközben dol­gozzanak, s keressék meg rá a pénzt. Erre a konkrét esetre nem em­lékszem, nagyon sokan megfordultak itt aznap, s többen láttuk el az • Molnár Bernát: Csak addig szeretnék egy kis se­gélyt, amíg a rokkantnyugdíjat megkapom. ügyfélfogadást. De ha szociális segélyt kérni. teljesen munkaképtelen valaki, természetesen kaphat segélyt, ha a szálláson lakik is. És ha nem feltételezhető róla, hogy a kapott pénzt a torkán engedi le. Gyak­ran előfordul ugyanis, hogy ittasan jönnek Az ilyen kérelmezőkkel eleve nem foglalko­zunk. Azt tanácsolom az illetőnek, hogy nyújtsa be újra segély­kérelmét, vagy — hogy ne ő fáradjon — kérje meg erre a családsegítő központot. Sz. K. Kamatmentes kölcsön Tompán Egyéves múltra tekint immár vissza a tompái önkormányzat kísérletkép­pen bevezetett segélynyújtási akciója. A visszatekintés pedig azt igazolja, hogy a döntés helyes volt, a kísérlet bevált. Az átmenetileg nehéz szociális hely­zetbe került tompaiak bízvást fordul­hatnak az önkormányzat hivatalához személyi kölcsönért. Ki ne ismerné szű- kebb vagy tágabb környezetéből a helyzetet, amikor a nyugalomba vonult idős ember hónapokon keresztül hirte­len jövedelem nélkül marad, s míg az első nyugdíj megérkezik, senki nem kérdezi, miből él. Ilyen esetekre, de hir­telen ránkszakadt más nehézségek — temetés, elemi kár — egyéb kiadásokra is gondolt a rendeletalkotó, amikor ta­valy kétszáz-, idén háromszázezer fo­rintot különített el a lakosok úgyneve­zett kamatmentes támogatására. En­nek értelmében bárki fordulhat a hiva­talhoz, ahol nagyon sürgős esetben a polgármester engedélyével, egyéb ese­tekben a szociális bizottság döntésével 20 ezer forint rendkívüli kölcsönben részesülhet, amelyet azután erejéhez mért részletekben, kamat nélkül, akár egy éven keresztül törleszthet. VELEMENYEK SZABADON A KDNP fordulatot kíván az agrárpolitikában A Kereszténydemokrata Nép­párt Intéző Bizottsága 1991. de­cember 7-ei ülésén megtárgyalta az agrárpolitika jelentősebb kérdése­it. Hangsúlyozza, hogy a mezőgaz­daság a magyar nemzetgazdaság­ban és a vidék életében döntő je­lentőségű, ezért a jelenleginél hatá­rozottabb kormánypolitikát és in­tézkedéssorozatot sürget a mező- gazdaság eredményes átalakítása és sikeres kibontatkoztatása érde­kében. A közeljövőben együtt fog élni az egyéni gazdálkodás a magántu­lajdonon alapuló szövetkezeti gaz­dálkodás különböző formáival. A KDNP eredeti programja értel­mében továbbra is támogatja mind az egyéni, mind a megújuló társas gazdálkodás valamennyi formáját. A továbbfejlődés biztosítékát a jól képzett, a parasztsághoz kötődő hiteles agrárértelmiség konstruktív közreműködésében látja. 1. A KDNP szükségesnek és halaszthatatlannak látja egy, a me­zőgazdaság igényeihez alkalmaz­kodó hitelszövetkezeti rendszer ki­építését. Ezáltal mérsékelhető az elmúlt években nagymértékűvé vált jövedelemátcsoportosítás ká­ros hatása. 2. Fokozottabb figyelmet kell fordítani a valódi szövetkezetek szervezésére és támogatására. Kü­lönösen nagy jelentősége van en­nek azért, mert a falusi körzetek­ben jelentős számban vannak olyan emberek, akik tőke és felké­szültség hiányában jelenleg nem képesek önálló vállalkozásra. A szövetkezeti vagyont 100 szá­zalékban nevesíteni kell, kivéve, a jelenlegi törvények szerint nevesí­tésre nem kerülő földeket és erdő­ket. Ezek átmenetileg kerüljenek önkormányzati tulajdonba. 3. A KDNP továbbra is ragasz­kodik az állami tulajdonban lévő földeknek és erdőknek átmenetileg önkormányzati tulajdonba adásá­hoz, kivéve a természetvédelmi és kincstári tulajdont képező terüle­teket. így válik lehetővé a tulajdon és a használat különválása ott, ahol az célszerűnek mutatkozik. 4. A vadászati jog a terület tu­lajdonosát illesse meg. 5. Külföldi természetes és jogi személy — legyen az akár vegyes vállalkozás is — termőföldhöz és erdőhöz legfeljebb tartós bérlet formájában juthasson. Tulajdon­jogot nem szerezhet. 6. Az élelmiszeripar és mező­gazdasági termékkereskedelem privatizációjában a hazai terme­lőknek döntő tulajdonhányadot kell biztosítani. Ennek érdeké­ben lehetővé kell tenni, hogy a privatizáció során a kárpótlási jegyek felhasználhatósága 10 százalékról 50 százalékra emel­kedjen. 7. A tönkrement termelőszövet­kezetek felszámolása során a ter­mőföld az adósság rendezésébe nem vonható be. 8. A KDNP leszögezi, hogy a mezőgazdasági szövetkezetekben élők szociális biztonsága az átala­kulás következtében nem sérülhet. A szerzett szociális jogok érintetle­nek maradjanak. A KDNP fontos­nak tartja a mezőgazdaság gyors és minél kisebb megrázkódtatással történő átalakítását, eredeti célki­tűzésének megfelelően az öko­szociális paicgazdaság keretében. Meggyőződése szerint a komplex vidék- és természetgazdálkodást is magába foglaló gazdálkodási for­mák kialakulása az egész nemzet egészséges fejlődését, Magyaror­szág jövőbeli társadalmi és gazda­sági kibontakozását is szolgálja. A KDNP Intéző Bizottsága A„BESZESZELT”ZIL ESETE Teherautóval a zöldhatáron át Négy húsz év körüli fiatalem­ber állt össze bandává tavaly, hogy a szemük láttára virágzó szeszcsempészetből ők is kive­gyék a részüket. Hárman tom­paiak voltak, naponta tapasztal­ták, hogy még Miskolcról is ér­demes leutazni egy-egy „szesztú­rára”, hogyne érné meg hát ne­kik. Helybéliek lévén nem kell tíz-hússzor fordulniuk a napi be­tevőért, elintézik a zöldhatáron át egy fordulóval. P. Z. halasi fiatalember saját be­vallása szerint négy éve már mun­kanélküli, ebből él. Előbb csak sze­mélykocsival fordult, de kevésnek találta a 300 litert (ámbár az is harmincezer hasznot hozott fordu­lónként). Folytatta hát UAZ-zal (arra már kétezer liter fér), Gy. A. tompái barátjával közösen. Aztán már ez is kevésnek tűnt, szövetkeztek hát négyen — P. LA és T. KA is bevonva —, hogy vesz­nek egy ZIL tehergépkocsit, s azzal fordulnak. Egyikük határőrként szolgált itt, ismeri a határszakaszt, ő jelölte ki a legmegfelelőbb pon­tot, ahol észrevétlenül fuvarozhat­nak majd. Ha már beruháznak, legyenek igazán profik, gondolták, s vettek Bécsben pazar távcsöveket, negy­vencsatornás rádiókat, amin ke­resztül figyelemmel kísérhették egymást s a határon való mozgást. A ZIL alkalmi vétel volt, 110 eze­rért, indulhatott hát a nagy buli. Összevásároltak nyolcezer márka valutát, mert azzal könnyebb üzle­tet kötni odaát. November elsején vitték át a „szomszédba” a teherautót, majd másnap személykocsival az átkelőn keresztül „hivatalos” Utat tettek Szabadkára. Négy­ezer üveg tiszta szeszt rakodtak fel a teherautóra, majd vissza az átkelőn, mintha mi sem történt volna. Harmadnapra tervezték a nagy akciót, a szesszel telt ZIL-t visszahozni az ösvényen. Ketten lesállásra vonulnak a távcsövek­kel, ketten pedig gyalogosan át­mennek az átkelőn a rakomá­nyért. Az összehangolt akciót azonban hirtelen „éber” határ­őrök zavarják meg, s hőseink nem szívesen próbálnák ki, mi­lyen a jugoszláv határőr reakció­ja (főként így háborús időkben), ha egy teherautó tart a határ fe­lé. Odahagyva csapot, papot, mentik hát a bőrüket, s vissza­jönnek az átkelőn át. Még arra is van gondjuk, hogy bejelentést tegyenek a honi rendőr­ségen az „ellopott” teherautójuk ügyében. A nyomozás közben azonban odaátról is értesítés jön, hogy a „beszeszelt” ZIL a szabad­kai rendőrőrsre szállíttatott. Néhány jól irányzott keresztkér­dés után nem is tagadnak az oko­sabbak, s őszinte vallomással segí­tik a nyomozók feltárómunkáját. A végszámlán 15 ezer liter alkohol szerepel, konyakkal csak kis tétel­ben dolgoztak, azt nem lehetett olyan gyorsan elpasszolni. Ketten előzetes letartóztatásban várják a vádemelést. H. T, ÚJ RENAULT EXPRESS­(az áfa visszaigényelhető) AKCIÓ vállalkozóknak AJÁNDÉK SZÍNES TÉVÉVEL a téli olimpia zárónapjáig RENAULT 5-ÖS MOST 674 000 Ft Hívja vevőszolgálatunkat! RENAULT, a téli olimpia hivatalos támogatója RENAULT Kecskemét Aki A Vevőszolgálat: Május 1. tér 6. (az Alföldnél). I\AJ hl U IM A Tel.. 76/46-030 Szerviz, alkatrészbolt: Bakony u. 2/B. Tel.: 76/24-460 Kinek lesz standja? Baján, a polgármesteri hivatalban ma délelőtt 9 órakor kezdődik meg az a versenytárgyalás, amelyen eldől kik, hol árusíthatnak gyümölcsöt, zöldséget a város közterületein. A versenytár­gyalás tisztaságát és jogszerűségét a közjegyző jelenléte garantálja, a sajtó képviselőinek meghívásával a nyilvá­nosság „jelenlétét” kívánta demonst­rálni Vértesy László városgazdasági osztályvezető. Új elnök A kecskeméti önkormányzat kom­munális és környezetvédelmi bizottsá­gának elnöke, dr. Iványosi Szabó And­rás munkahelyi elfoglaltsága miatt ja­nuár l-jével lemondott. Helyére a kép­viselő-testület dr. Kovács Lórántot ne­vezte ki. Testületi ülés Kalocsán Holnap 16 órától a városháza dísz­termében ülésezik a kalocsai képviselő- testület. A városatyák a helyi és hely­közi buszjáratok tarifájának és a sze­métszállítási díj megállapítása mellett tájékoztatót hallgatnak meg a lakossá­gi helyi adókról, döntenek azok ez évi mértékéről. Fontos napirendi pontként szerepel a nevelési-oktatási intézmé­nyek vezetői állásainak meghirdetése, a módosított és átmenetileg hatályban tartott helyi lakásrendelet módosítása. A végleges döntésekről, az ülés esemé­nyeiről pénteki lapunkban olvashatnak részletesen. Tisztújítás az ügyvédi kamaránál A Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Ka­mara 1992. január 25-én, szombaton, délelőtt fél tízkor Kecskeméten, a Rá­kóczi út 7. szám alatt (a megyei bíróság épülete) tisztújító közgyűlést tart. A megyében jelenleg bejegyzett 184 ügyvéd — amennyiben határozatképes lesz az összejövetel — ezen az ülésen választja meg a kamara elnökét, titká­rát. Határozatképtelenség esetén a köz­gyűlést február 3-án megismétlik, s ez — tekintet nélkül a megjelentek számá­ra — már feltétlenül dönteni fog. Törvényességi észrevétel Nagy megnyugvással töltötte el Kecskemét közvéleményét a város kép­viselő-testületének tavalyi határozata, mely szerint, lakossági bejelentésre, a polgármester este tíz órától reggel hatig korlátozhatja a zajongó vendéglátóhe­lyek nyitva tartását. A köztársasági megbízott azonban több vonatkozás­ban is törvénysértőnek minősítette a közgyűlés határozatát. A hétfői képvi­selő-testületi ülés nem fogadta el a köz- társasági megbízott észrevételét, s ha kell, vélt igazukért akár a bírósági pert is vállalják. Hetilap a Bajai Hírlap A Bajai Hírlap felelős szerkesztője, D. Szabó Jenő felkereste a Petőfi Népe irodáját és közölte, hogy a most 100. számát megért napilapját, kényszerű okokból, hetilappá alakítja át. Az új hetilap, változatlan címmel, de na­gyobb terjedelemben jelenik meg a jövő héttőL Több a lopás A kiskunhalasi rendőrkapitányság 1991-ben 1269 tulajdon elleni bűncse­lekményt regisztrált a városban, amely 344-el több az előző évinél. Ezen belül a lopások száma 597-ről 926-ra emel­kedett, a betöréses lopások száma pe­dig — amely 257 — 47-tel több, mint a megelőző esztendőben. Kiskunhala­son 1991-ben 11 rablás történt. Dalosok ajándéka Mint minden évben, most hétfőn fel­keresi a sükösdi népdalkor a bácsbor- sódi Őszi Napfény szociális otthont. A szívesen várt társaság színvonalas műsorral örvendezteti meg az otthon lakóit.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom