Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-10 / 08. szám

4. oldal, 1992. január 10. PETŐFI NÉPE n. VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰ KÉSZÜL BÁCSBOKODON Az áldozatok nevét már márványba vésték • Ez a bélyegző kerül az emlékműre. Százhetven­három nevet örökít meg az az emlékmű, amelyet a má­sodik világhá­ború bácsboko- di áldozatainak tiszteletére állít a település. Az összes szüksé­ges részmunka elkészült, meg­van a talapzat­hoz az építő­anyag is, csu­pán a jó időt várják, amikor elvégezhetik a betonozást. Az ötletet még 1990-ben felkarolta az akkori községi vezetőség, de nem voltak konkrét elképzelések. Viszont létesült egy alapítvány, amelyhez 250 ezer forintot a boko- di gázvezeték-építést végző Buda­pesti Olajipari Fővállalkozó és Tervező Vállalat adományozott. Az induló tőkéhez aztán a lakos­ságtól is érkeztek 2-3 ezer forintos befizetések — olyanok is hozzájá­rultak, akik már régen elköltöztek vagy csak hozzátartozójuk élt egy­kor Bácsbokodon. A képviselő-testület 1991 febru­árjában döntött a helyről — az új emlékmű a Hősök terén, a régi fel- szabadulási emlékmű helyén áll majd. Júniusban jelentkezett pá­lyázatával Bartos Endre, a bajai Habsburg-emlékmü alkotója, a ja­vaslata megnyerte a falubeliek tet­szését. A kiemelt talapzaton álló 2 és fél méter magas, 2 méter széles, félig nyitott oltárra emlékeztető emlékmű három belső lapjára he­lyeznek 2 bronzplakettet. Egyiken egy második világháborús katona­fej, másikon a község — amelyet akkor Bikitynek neveztek — címere 1838-ból. Melléjük kerülnek a már­ványlapok, amelyekre már fölvés­ték a hadi események következté­ben eltűnt, holttá nyilvánított kato­na, munkaszolgálatos és polgári ál­dozatok nevét. A NEMZETI ALAPTANTERV VÉLEMÉNYEZÉSE Mit tanulnak gyerekeink? Minden ember az életében is­kolapadban ül, ki hosszabb, ki rövidebb ideig. Az se mindegy, •hogy-eredménnyef"1roptatjEr- az ‘ülőalkalmatosságot vagy befejez­vén a" tanulmányait"’légszíveseb­ben visszakérné az iskola­pénzt ... A pedagógiának (akárcsak a fo­cinak) tízmillió szakértője van eb­ben az országban. Érthető is ez az érdeklődés, hisz szülők, tanulók egyaránt a saját bőrükön érzik, mi a nem jó, mit kellene másképp, valahogyan jobban csinálni. A nemzeti alaptanterv ezért nem csupán a közoktatás belügye. Ah­hoz, aki teheti, véleményt fűz. Gyerekeink jövője nagyban attól függ, hogy érdemes-e értük megfi­zetni az iskolapénzt... * — Igen sok rémhír terjedt el a közoktatási törvény koncepciója körül — fogalmazott Dobos Krisztina művelődési minisztériu­mi helyettes államtitkár azon a szerdai sajtótájékoztatón, amelyet — ugyancsak az ő szavai szerint — a koncepció körüli félreértések eloszlatására hívtak össze. A helyettes államtitkár hangsú­lyozta, hogy a közoktatási törvény előkészitéséhez a tárca is elenged­hetetlennek tartja a társadalmi konszenzust. Ezért a különböző szakmai, érdekképviseleti fórumo­kon megfogalmazódott, és a mi­nisztériumhoz beküldött vélemé­nyek ismeretében a koncepciót fo­lyamatosan csiszolják, alakítják. Ugyancsak a törvénnyel kapcsola­tos társadalmi megegyezést szol­gálja annak a sokszögű bizottság­nak létrehozása, amelyben az ér­dekképviseletek, a szakmai, a di­ák-, valamint a szülői szervezetek által javasolt személyek kapnak helyet. E bizottság a törvényelőké­szítés mfndén fázisában "részt vesz majd. E testületbe delegált szemé­lyeket az egyes szervezetek maguk választják — hangzott el a sajtótá­jékoztatón. A törvénykoncepció alakítása során annak készítői immár ha­tározottabban fogalmazták meg, hogy a — vitákban egyébként sok kritikával illetett és fenntar­tásokkal fogadott — területi ok­tatási központoknak nem lesz hatósági jogköre, valamint a ko­rábbi elképzelésekkel szemben, nem lesz kötelező az iskolaszé­kek felállítása. Az MTI munka­társának érdeklődésére a helyet­tes államtitkár kifejtette: a tan­kötelezettség előrehozása 5 éves korra szintén sok félreértést okozott, és nem is aratott egyér­telmű „sikert”, főként az óvónők és a szülők körében. A közvéle­mény megnyugtatására leszögez­te: a tárca törekvése szerint az óvoda továbbra is a közoktatás része marad. Igaz — ismerte el — az óvodák finanszírozásához nem sikerült akkora összeget jut­tatniuk számukra a közös kasz- szából, amennyit szerettek volna. Abban még nincs döntés, hogy a nemzeti alaptanterv a közoktatási törvény részeként vagy önállóan kerül-e az Or­szággyűlés elé. Az azonban bizo­nyos, hogy a NAT létét és fel­adatát a közoktatási törvény deklarálni fogja — szögezte le a sajtótájékoztatón Dobos Krisz­tina. • Ők csak alanyai a tantervnek? (Fotó: Walter Péter) Mi lesz a kunpeszeri legelő sorsa? A védetté nyilvánítás előtt Kunpeszér Bács-Kiskun megye talán legeldugottabb csücskében található kis település. Tavasszal mégis minden évben messziről za­rándokolnak ide a botanikusok és természetvédők. Ezen a mezőgaz­dasági termelés szempontjából kedvezőtlen adottságú, néhol lá- pos, máshol szikesedő, vagy éppen homokos területen ugyanis olyan természeti értékek maradtak fenn, amelyek miatt európai viszonylat­ban is ritkaságnak számít ez a terü­let. Ma, amikor világszerte az élő­helyek pusztítását, a fajok megfo­gyatkozását tapasztaljuk, egyre in­kább meg kell becsülnünk azokat a tájakat, amelyek még őrzik a ma­gyar földre egykor oly jellemző gazdag élővilágot. A kunpeszéri le­gelő ilyen. Elkerülte a melioráció, a gyepeket ugyan itt-ott feltörték, de mégis jókora darabon sikerült megőriznie páratlan élővilágát. Több olyan növény- és állatfaj ta­lálja meg itt életfeltételeit, amelyet hazánkban (sőt egyeseket Európá­ban is) a kipusztulás fenyeget. A kunpeszéri legelő leginkább va­rázslatos szépségű orchideáiról ne­vezetes. Megtalálható itt sok más védett fajjal együtt a vitézvirág, a szúnyoglábú bibircsivirág, a vitéz­kosbor, a pók- és a légybangó, de Kunpeszér leginkább a fokozottan védett szarvasbangóról híres, melynek eszmei értéke szálanként 5000 forint. Hazánkban ennek a mogyoró kori maradványfajnak mindössze három termőhelyét is­merjük. Ezek közül két helyen jó­val száz alatt van az egyedszáma, míg a kunpeszéri állomány sok ez­res nagyságú. Ráadásul a szarvas­bangó hazánkban kifejlődött kis­fájának a szinte teljes állománya kunpeszéri legelőn koncentráló­dik. Egy meggondolatlan beavat­kozás és a faj örökre eltűnhet a föld színéről. Áz évmilliók, évezre­• Agárkosbor. A rajz eredetijét megcsodálni minden természetked­velőnek igazi élmény. dek során kialakult genetikai állo­mány rövid idő alatt semmivé vál­hat. Ezért sokakat sokkolt, amikor arról értesültek, hogy Kunpeszé- ren bányát kívánnak nyitni. A növényvilág mellett igen gaz­dag a terület állatvilága is. A ma­darak közül a nagy póling, a ham­vas rétihéja, a szalakóta, a haris és a túzok az, amit érdemes külön kiemelni, de rajtuk kivül még sok más faj is előfordul. Ritka és kü­lönleges fajokat találhatunk a hül­lők és a rovarok között is. A természetvédők széles tábora várja nagy izgalommal január 14- ét, amikor ^or kerül a Peszéradacsi TK védetté nyilvánítási tárgyalásán ra. Reméljük, az érintettek dönté­sükkel lehetővé teszik, hogy ez a csodálatos táj még hosszú nemze­dékeken át megőrizze gazdagságát. N. Sz. HETI SOROZATUNK Emlékezés Perbíró Józsefre (5.) Már nem tudta elviselni Amint említettük, a kárpótlás az utolsó pillanatban érkezett és talán nem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy az ezt köve­tő „félreértés” siettette a profesz- szor úr halálát. írásra nem tudta használni a kezét, de 1991. október 16-án a következő levelet diktálta feleségének. Ezt a levelet immár nem a kárpótlási hivatalhoz küld­te, hanem a Történelmi Igaz­ságtétel Bizottsághoz. íme a levél: „Az alábbiakban írt, nagyon is aktuális kárpótlási kérdésben sür­gős segítséget kérek a nyugdíjfo­lyósító intézet nevében illetéktele­nül foganatosított eljárással szem­ben. A kárpótlási hivatal eredetiben csatolt 61 994 számú hatósági bi­zonyítványa szerint nyugdíjam fel- emelésérőí szóló rendelkezés alap­ján — könnyen kiszámítható — 1991. június hótól kezdődően a nyugdíjam összege 22 700 forint. Ezt a határozatot a nyugdíjfolyósí­tó igazgatóságnak is megküldte a hivatal folyósítás végett. Megdöb­benésemre a kárpótlási hivatal ha­tározatát a nyugdíjfolyósító igaz­gatóság akkor még nem nyugdíj- felemelésként, hanem egyszeri nyugdíj-kiegészítésként hajtotta végre. Július 26-án panaszt emel­tem emiatt levélben mind a nyug­díjfolyósító igazgatóságnál, mind pedig a kárpótlási hivatalnál. Vá­laszt sehonnan sem kaptam. Augusztus 7-én keltezett, a nyugdíjfolyósító igazgatóság nevé­ben Leopold Éva aláírással, hiva­talos körpecsét nélkül határozatot kaptam — eredetiben csatolva — amelyben már 29 404 forint kár­pótlási összeg túlfizetés címén visz- szafizetésre szólít fel. Az indoklás­ban azonban kacskaringós okfej­tés után arról is értesít, hogy nyug­díjamat a megállapított kárpótlási összeg túlfizetése alapján havi 2615 forintos összeggel vissza kellett csökkenteni. így a 22 700 forint emelés he­lyett nyugdíjamat a májusban megállapított 16 318 forint, illetve a júniusban újra elszámolt 15 792 forintról szeptemberben, a vissza­fizetés megkezdése hónapjában, már 13 177 forintra csökkentette vissza a fent említett Leopold Éva (!). Teljesen szabálytalanul, mert a kárpótlási hivatal hatósági bizo­nyítványának felülvizsgálatára, megváltoztatására a Pesti Köz­ponti Kerületi Bíróság az illetékes. Mindebből látható, mivé torzít­ható a kárpótlási hivatal akarata, amely azonos jogszabályok mély elemzése alapján a megkívánt kár­pótlás szellemét juttatta gyakorla­tilag érvényre. Ezért kérem az ilyen eljárásokkal szembeni határozott fellépést és az ügyem igazságos el­rendezését. Személyesen sajnos nem tudok érdekemben eljárni, mert 83 éve­sen, augusztus óta meozgáskorlá- tozott betegségemmel gyógykeze­lés alatt állok.” Dr. Perbíró József A levelet végül is dr. Nagy Már­ta Obersovszky Gyulának küldte el október 19-én, a következő zára­dékkal: „Drága Gyuszikám! Jóska 18- án éjszaka meghalt!!! Ezt a bead­ványt szerettem volna neked is megmutatni, nagyon bántotta ez az eljárás, ezt úgy látszik már nem tudta elviselni. Próbáltalak hívni a megadott lakástelefonon, de saj­nos sikertelenül. Kérlek, jelent­kezz, én teljesen összeomlot­tam ..." Gál Sándor (Folytatjuk) Vissza az ősi jussot Kecskemét helyreállítaná az eredeti birtokviszonyokat? • Delel a gulya és a gulyás. Bugaci hangulat. (PN-archív) A tulajdonszerzés napjaink egyik központi kérdésévé vált, amelyből a települések sem szeret­nének kimaradni. A legközelebbi kecskeméti képviselő-testületi ülés elé egy minden bizonnyal nagy fel­tűnést keltő előterjesztés kerül, melynek tárgya: külterületi ingat­lanok igénylése. A kiszemelt föl­dek Bugacon, Pusztaszeren és La­kiteleken vannak, ahol az 1950— 51-es közigazgatási átszervezésig Kecskemét nagy kiterjedésű külte­rületi ingatlanok tulajdonosa volt. Az előterjesztőt, Ivanics István al­polgármestert kérdeztük. — Az igény indoklásai között ön azt írja, hogy a város jelenleg nem rendelkezik összefüggő, gazdálko­dásra alkalmas külterületi ingatla­nokkal. Ezek szerint a város agrár- termelésre kíván a jövőben vállal­kozni? —- Ezt nem tudom, inkább arra gondoltam, hogy a városnak pél­dául kötelessége gyakorlóterületet biztosítani a mezőgazdasági szak­iskoláknak. Kecskemét több millió négyzetméteres zöldfelületének színvonalas gondozásához pedig szükségesek csemetekertek és más művelési ágú területek. Ez hosszú távon olcsó és biztonságos megol­dás lenne. — 1950—51-ben miért vették el a várostól birtokait? — A pontos törvényi hátterét nem ismerem, de az akkori rend­szerváltozás logikájába illett, hogy az alföldi nagy mezővárosoknak más fejlődést szántak: akkor kez­dődtek az erőltetett vidéki ipartele- pitések a nagyüzemi mezőgazda­ság számára ugyanakkor kellettek ezek a földek és az sem fért bele az akkori elképzelésekbe, hogy egy város a több száz éves történetében megszerzett vagyonát maga mű­ködtesse a polgárai javára. — Sokan úgy fogják ezt a kezde­ményezést értelmezni, hogy nincs itt másról szó: Kecskemét ki akarja sajátítani Bugac idegenforgalmát. — Ezt nem akarjuk. Bugac és Kecskemét idegenforgalma össze­tartozik, feltételezik, erősítik egy­mást. A bugaci turizmusnak bizto­sítunk bizonyos infrastruktúrát, ugyanakkor az ottani bevételekből nem részesedünk. Jóllehet, a terü­let Kecskemété volt. Ez azért el­gondolkodtató. — Nem tart-e attól, hogy ez a kezdeményezés az érintett kisebb településeken riadalmat és tiltako­zást fog kiváltani? Bízom benne, hogy nem, hiszen ez nem irányul egyik település ellen sem. Fel kell ismernünk, hogy eb­ben az új társadalmi berendezke­désben az egymásrautaltságnak óriási szerepe lesz. Ha egy falu ha­tárában jelen van egy nagyváros, annak sok pozitív gazdasági hatá­sa lehet. Nyomatékosan hangsú­lyozom: nem akarjuk egyetlen tele­pülés életterét vagy érdekeit csor­bítani. (A vélemények egyelőre megosz­lanak, hogy Kecskemétnek van-e esélye egykori birtokainak vissza­szerzésére. Az előterjesztés szerint 1950—51 után ezek a földek köz­igazgatásilag önálló községekhez kerültek. Tulajdonjogilag állami tartalékterületek lettek és téeszek- hez, állami gazdaságokhoz, illetve erdőgazdaságokhoz kerültek keze­lésbe. Ivanics Istvántól azt is meg­tudtuk: ez nem csak Kecskemét problémája, így Debrecennel, Hód­Kecskeméti Katona József Szín­ház: január 10-én, péntek este 7 óra­kor: GÜL BABA. Katona József- bérlet. Bemutató előadás. MOZI. Városi mozi fél 4, 3/4 6 és 8 órakor: HARLEY DAVIDSON AND THE MARLBORO MAN. Színes, amerikai film. Árpád mozi 3/4 6 és 8 órakor: FILOFAX, AVAGY A SORS KÖNYVE. Szí­nes, mb., amerikai filmvígjáték. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Ott­hon mozi fél 6 és fél 8 órakor: OSZ­TÁLYTALÁLKOZÓ. Színes, francia film. Stúdiómozi 7 órakor: ÉRZELMES CSODABOGA­RAK. Színes, mb., olasz film. Me­semozi háromnegyed 6 órakor: JÁ­NOS VITÉZ. Színes, magyar rajz­mezövásárhellyel, Szegeddel stb. közösen elképzelhető a közös politi­kai fellépés.) M. Gy. film. Kiskunfélegyháza 5 és 7 óra­kor: SZERELMES SZÍVEK. Szí­nes, magyar film. Stúdiómozi 6 óra­kor: ... ÉS A POKOL. Színes, francia film. Kiskunhalas fél 6 és fél 8 órakor: SZÁRNYÁT VAGY COMBJÁT. Színes, francia film­vígjáték. Baja, Uránia mozi fél 4, fél 6 és fél 8 órakor: VISSZATÉRÉS A KÉK LAGÚNÁBA. Színes, amerikai film. Kalocsa, Otthon mozi 6 és 8 órakor: ROBIN HOOD, A TOLVAJOK FEJEDELME. Színes, mb., amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. Kiskőrös 5 órakor: MENTŐCSAPAT A KENGURUK FÖLDJÉN. Szí­nes, mb., amerikai rajzfilm. 7 óra­kor: ISTEN NEM VER BOBBAL. Színes, mb., amerikai film. SZÍNHÁZ, MOZI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom