Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-09 / 07. szám
8. oldal, 1992. január 9. PETŐFI NÉPE SEGÍT A VILÁGBANK KRITIKUS ÉV Kilenc év alatt félmilliárd dollár Piaci lehetőségek az agrárágazatban Magyarország 1983 óta tagja a Világbanknak. A nemzetközi intézmény, amely elsősorban a fejlődő világ számára nyújt hiteleket a fejlesztések finanszírozására, jelenleg 26 projekttel támogatja hazánkat. Ezek fele ágazati fejlesztési program, a másik fele viszont általános, a szerkezetátalakítás támogatásához nyújtott hitel. A meghirdetett programokban a fejlesztés egyharmadát finanszírozza a Világbank, kétharmadát pedig a hazai bankok. Volt egyszer egy gabonaprogram A magyar mezőgazdaság számára az elmúlt kilenc év alatt mintegy 500 millió dollár nagyság- rendű hitelt nyújtott az intézmény. E kölcsön mögött mintegy 40 milliárd forintos hazai bázis van, amely feltétele volt a hitelnek. Az ágazat éves beruházásainak mintegy 10-20 százalékát tették ki a világbanki programok. A programok sikere és hatása tehát egyáltalán nem közömbös a magyar mezőgazdaság számára. A jelenleg futó projektekről és azok sikerességéről Tarján Zoltánt, a Földművelésügyi Minisztérium közgazdasági főosztályának osztályvezetőjét kérdeztük. — Ez idáig — 1983-mal kezdődően — öt program indult meg az ágazatban — kezdi a felsorolást Tarján Zoltán. — A legelső volt a később sikerprogramként megvalósult gabonaprogram. A Világbank 130 millió dolláros hitelt nyújtott gépesitésre, tárolóhelyek létesítésére, vagyis főként már meglévő gazdasági egységek modernizálására. A program export- többlet elérését tűzte ki célul, ez szinte példaértékűen, három év alatt valósult meg, és a befektetés a terveknek megfelelően, mintegy három év alatt meg is térült. Amikor módosulnak az^credeti tervek A második 1985-ben indult, 80 millió dolláros hitelkerettel. Célja az integrált állattenyésztés fejlesztése volt. Az ötéves program 1991. decemberével fejeződött be, a kölcsön teljes egészében elfogyott. A vállalatok meglévő állattartó telepek korszerűsítésére, illetve a kötődő ágazatok, hús- és tejipari fejlesztésekre használhatták a pénzt. Ez is exportorientált program volt, s bár a részleges értékelés szerint nem volt igazán sikerprogram, noha a célját elérte. A most készülő, végleges leltárból azonban ki fog derülni, hogy az eredeti elképzelések kissé módosultak az idő folyamán. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tervezett nagy fejlesztések elmaradtak és inkább a kisebb korszerűsítések kaptak helyet. Szintén az elmúlt év végén fejeződött be a növénytermesztés fejlesztését célzó 100 millió dolláros program. Ez voltaképpen (a gabonaprogram folytatásaként) a szántóföldi növénytermesztést erősítette. A gépesítésre koncentrált projekthez kisebb meliorációs, illetve kemizálási alprogramok is csatlakoztak, amelyek a talajjavítást, műtrágyázást segitették. Az értékelő számítások most készülnek, de az előrejelzések szerint sikeres, öt év alatt megtérülő program futott le ezzel. Az agráripari korszerűsítési program 1988-ban indult meg. Ennek 1993 végéig kell befejeződnie. A Világbank 70 millió dollárt biztosított a végrehajtásához, azonban kemény exportkövetelményeket szabott. Ez a két kikötés nagyban leszűkítette a jelentkezők körét. A Világbank rugalmasságát mutatja, hogy módosította az eredeti feltételeit. Enyhített a forgóeszköz felhasználásának szigorú előírásán is. Kettős követelményrendszer Az ötödik és egyelőre utolsó projekt az integrált mezőgazdasági exportprogram, amely 5 év alatt 100 millió dollár hitel felvételére •jayújt. lehetőséget., Jiz. 1S90 őszén indult és már alkalmazkodott a gazdasági szerkezet változásához. Az előzetes tapasztalatok alapján kettős követelményrendszert vezeA MINISZTER JÓ TANÁCSA A törvényeket fordítsák le „ómagyarra”! A naptári új esztendő a magyar mezőgazdaságban akár az új időszámítás bevezetését is jelentheti. Lassacskán megkezdődik a tényleges kárpótlás, amely a már folyamatban lévő mezőgazdasági és élelmiszer-ipari privatizációval és a szövetkezeti törvény várhatóan mielőbbi elfogadásával együtt új alapokra helyezi a tulajdont, s ezzel a munkát is a gazdaság e két alapvetően fontos területén. A Falutévé riportere a legilletékesebbtől, dr. Gergátz Elemér mezőgazdasági és földművelésügyi minisztertől kért a legújabb gazdák részére tanácsokat.- Ebben az évben nagyon sokan válnak — talán életükben először egyéni gazdálkodókká. Hogyan kezdjenek neki az új életnek? Amit nagyon szeretnék kérni minden gazdától, de a szövetkezetekben tovább dolgozóktól is, saját érdekükben: figyeljenek alaposan a szabályozókra és próbálják tökéletesen tisztázni a tartalmukat. A frissen meghozott gazdálkodással összefüggő törvényeket le kell fordítani „ómagyarra”! Hogy min- deki pontosan értse: a néha nyaka- tekert, kacifántos mondatok, paragrafusok igazából mit jelentenek. Milyenek az adózási törvények? Hogyan lehet vállalkozni? Milyen támogatást lehet kérni a különböző vállalkozásokhoz és mi ennek a módja? És még sorolhatnám a dilemmákat, ugyanis azt tapasztalom, hogy még mindig nagyon sokan félremagyarázzák az egyébként jó szándékú és alapjaiban segítőkész törvényeket is. Ezekkel szükséges pontosabban megismerkedni.- Nagy segítséget jelenthetne, ha több információs kiadvány lé• Gergátz Elemér tezne és több olyan fórum működne, ahol egyénenként is tájékozódni lehet, felvilágosítást lehet kérni... — Bizony és éppen ezért szeretnénk a kiadókat ez irányban befolyásolni. Csak egy példát mondok arra, milyen nagy szükség van arra, hogy megértessék az emberekkel, miről is van szó a törvényekben. Vihart kavart föl és nagyon sokan félreértették a személyi jövedelem- adónak a háztáji gazdálkodással kapcsolatos kitételeit. Magam is jól tudom, hogy a 150 ezer forintos jövedelem mást jelent mint az 500 ezer forintos bevétel. Állattenyésztésben ilyen összegű jövedelemhez minimum 1,2-1,3 millió forintos bevétel szükséges. Na- mármost: ha valakinek az állattenyésztésből ilyen mértékű bevétele származik, akkor a 150 ezer forintos jövedelemért nem kell adót fizetni. így például ha van egy nyugdíjas pár, akik már csak magukra maradottan dolgoznak, s mindegyikük megtermeli a 150 ezer forintos jövedelmet, az azt jelenti, hogy ösz- szesen 2,5 millió forintos jövedelmükért sem kell adózniuk. • Akár találunk piacot, akár nem, a földet idén is meg kell művelni. tett be a kisebb értékhatár alatti fejlesztéseknél, illetve a kisvállalkozásoknál, csak egyszerűsített vállalkozásfejlesztési koncepciót várt el a hitel felvevőjétől. A 300 ezer dollárt meghaladó értékhatár felett azonban üzleti tervet követelt, hiszen itt már a kockázat is nagyobb. Ez a program a szolgáltatástól kezdve a falusi turizmusig a mezőgazdaság minden szereplőjét hitelhez juttatja. Eddig több mint 500 vállalkozó jelentkezett hitelfelvételre, a hitel fele egy év alatt gazdára talált. — Van-e előkészítés alatt lévő projekt az ágazatban? — Pillanatnyilag egy van olyan állapotban, hogy tájékoztatást tudok adni róla, ez a termékpiac- fejlesztési program. A tervek szerint 1992 őszén indul, 100 millió dolláros kölcsönkerettel, célja pedig a hazai piaci feltételek javítása a fogyasztásicikk- kereskedelemben. Az egész ágazatot átfogja majd, és mivel döntően a belföldi kereskedelemre koncentrál, nincs feszes exportkényszer. — Miért kedvezőbb a világbanki hitel hazánknak mint más hitel- konstrukciók? Ellenőrzik a felhasználást — Egyrészt azért, mert a hitel- nyújtás feltételei rendkívül jók: 15 évre nyújtják a kölcsönt, 5 év türelmi idővel, és ez a pénzpiacon egyáltalán nem általános. Előfordulhat kétoldalú kölcsönök esetében, hogy hosszú futamidőre adja egy- egy ország, általában azonban feltételül szabja, hogy az ottani technikát kell a fejlesztéshez felvásárolni. Ezenkívül a meghirdetett projektek komplexek, kiterjednek az alapok megteremtésére is. Továbbá a hitel általános keretei és ellen- őrzöttsége korrekt. Csak a Világbanknál van ilyen feszes jelentésszolgáltatási kötelezettség. Szakértőik rendszeresen vizsgálják a kölcsön futását, és a hitel megvonásával járhat, ha eltérő módon használjuk fel. (MTI-Press) U. Z. TUDOMÁNY Számítógép kisgazdáknak Újszerű, a kisgazdaságokban és a farmergazdaságokban is jól alkalmazható számítógépet és szolgáltatóhálózatot fejlesztettek ki a MÜSZI kutatói. A rendszer segítségével megtudhatja a gazdálkodó, hogy a termeléshez szükséges anyagok, eszközök hol és mennyiért vásárolhatók meg. A központtól akár szaktanácsot is kérhetnek a felhasználók, például ha valamely növényen betegség mutatkozik, ha az állatok nem gyarapodnak kellően vagy ha értékesítési gondok vannak. Hasonló számítógéprendszert a MÜSZI munkatársai az ipar számára is kidolgoztak, amely szintén működik már a gyakorlatban is. Kritikus évet zárt az agrárgazdaság. Az ágazat, amely a kormány gazdasági programjában foglaltakhoz képest termelés és export tekintetében is túlteljesített, eredményeit minden korábbinál nagyobb nehézségek ellenére érte el. A helyzetet több tényező idézte elő: a KGST- piac összeomlása, az energiahordozók árainak drasztikus emelkedése, a belföldi fizetőképes kereslet csökkenése, valamint az előző évi aszály hatásai önmagukban is jelentősen visszavetették volna az ágazatot. Ugyanakkor tovább folytatódott a szektorban a hagyományos piaci szerkezet átalakulása, amely ’az előre menekülés’ lehetőségeként a gyors piaci alkalmazkodás feltételeit próbálja megteremteni. Változik a kereslet A szakemberek szerint az előttünk álló év lehetőségeit, sikerességét alapvetően meghatározza a belföldi és külföldi piaci helyzet alakulása. Vannak bizonyos előjelek, amelyek optimizmusra adnak okot. Ezek egyike, hogy az előrejelzések szerint jövőre az infláció mérséklődni fog. Következményeként nem csökken tovább a lakosság reáljövedelme, s emiatt szintén maradhat — egyesek szerint kismértékben növekedhet is — a hazai lakosság fogyasztása, a belföldi piacot befolyásolni fogja, hogy a lakosság jövedelemdifferenciálódásával változni fognak a fogyasztói szokások és igények is. Itthon tehát bizonyos polarizáció lesz a jellemző: a drágább termékeket —például különleges hús- és tejkészítményeket—egyre kevesebben fogják megfizetni, s nagyobb lesz az igény az olcsóbb, alapvető élelmicikkek iránt. Ugyanakkor kialakul a magas feldolgozottságú, színvonalas termékek kereslete. Számolni kell azzal, hogy egyre többen próbálják saját maguk megtermelni, előállítani a szükségletüket szolgáló húst, zöldséget, gyümölcsöt. Az agrárágazat termelési lehetőségeit alapvetően meghatározzák a külföldi piacra jutás feltételei, a termékek exportképessége. Hazánk közös piaci társult tagsága jelentősen javítja a magyar agrártermékek piacra jutási esélyeit. Az ágazat 1991. évi mintegy 2,5 milliárd dolláros exportjának körülbelül a fele az idén is az EK országaiban talált vevőre. A Földművelésügyi Minisztérium szerint a közösség országai által nyújtott vám- és lefölözéskedvezmények alapján évente akár 150 millió dollárral növekedhet majd kivitelünk a térségben. Miközben a nyugati piac egyre inkább körvonalazódik, 1992. évi exportunk legbizonytalanabb része a volt KGST-piaccal, azaz Ke- let-Európával és a Szovjetunió utódjával, a Független Államok Megemelt összegű végkielégítést kapnak a Csepel Autó elbocsátott dolgozói az 1992-re megkötött vállalati kollektív szerződés szerint. Az üzemi szakszervezet és a vállalati vezetőség tárgyalásainak eredményeként az államilag garantált—egytől öt hónapos bér összege helyett — a vállalatnál eltöltött évek függvényében — négytől 16 hónapos átlagbért kapnak az utcára kerülő dolgozók. A megállapodást a humánus szempontok mellett az is előmozdította, Közösségével való kereskedelem. Korábban ebbe a térségbe irányult kivitelünknek mintegy 50 százaléka, de például az idehaza megtermelt gabonának, boroknak, pezsgőknek — túlnyomó részét oda szállítottuk. Tavaly, azaz 1991-ben ezek az arányok már jelentősen — felére, egyharmadára, de van, ahol nullára — csökkentek. Számolni kell azzal, hogy a folyamat 1992-ben folytatódik, a térség országainak szétzilálódott gazdasága, fizetésképtelensége, hatalmas adósságállománya miatt. A magyar agrártermékek számára azonban hosszú távon fontos marad ez a piac, ezért a mezőgazdasági tárca támogatja, hogy a kereskedelem valamilyen konstrukcióban tovább folytatódjon. Küzdelem a tőkehiánnyal Az előttünk álló év felmérése és „betájolása” nemcsak a pillanatnyi piaci alkalmazkodás szempontjából fontos, de jelentősége van az ágazat hosszú távú koncepciója szempontjából is. Ebben az időszakban tovább folytatódnak a tavalyi év tendenciái, ugyanakkor hogy a későbbiekben — amenyiben a termelés fellendül — ismét számítanak ezekre a munkásokra. Jelenleg 800 dolgozó tölti felmondási idejét. A többi — összesen kétezer munkás megélhetése előreláthatóan hosszú távon is biztosítva van, hiszen megkezdődnek a vállalat részvénytársasággá alakulásának előkészületei. Igaz, egyelőre csupán egy szándéknyilatkozatban rögzítette az egyesült államokbeli Group International, hogy megmegindulhatnak a következő éveket meghatározó folyamatok. Főszerepet kap például a Magyarországon hagyományokkal rendelkező tejtermelés, amelyet világbanki hitelezésű program is segít majd. A következő időszak másik fontos célja lesz a mezőgazdasági feldolgozás termelésszerkezetének struktúraváltása. Indokolt továbbá a gabonatermesztés struktúrájának módosítása is, a takarmányter- melő területek csökkentése, illetve az állatállomány igényeihez igazodó változtatása, egyes ipari- és fehérjenövények területének és más, piaci igényeknek megfelelő növények vetésterületének növelése. Az előrejelzések szerint 1992-ben az ágazat fő feszültségforrása lesz, hogy a mezőgazdasági termelők egyre szorítóbb likviditási gondokkal küzdenek. Ennek az az oka, hogy a kereskedelmi, szolgáltató- és egyéb szektorok hitelhiányukat a termelők rovására próbálják megoldani, azaz késleltetik kifizetéseiket. De hiányoznak egyelőre az állami garanciák—például garantált ár — is, amelyek segítségével a mezőgazdasági termelők kiegyensúlyozhatnák a piacvesztést. vásárolja a Csepel Autó 51 százalékát. A szakszervezet a vállalat létszámleépítő bizottságában is helyet kapott, s ügyel rá, hogy a felmondási tilalmakat betartsák, vagyis ne kerüljenek utcára például azok, akik a betegállományban vannak vagy katonaidejüket töltik. A Vasas szak- szervezettel állandó kapcsolatban állnak, és a más üzemekből érkező munkaerőigényekről az információkat továbbítják a dolgozóknak, hogy a munkanélküli segély helyett újra keresethez juthassanak. (MTI) Előkészületek a Csepel Autó rt.-vé alakításához 800 embert elbocsátanak UTAK.. • __amelyek még nem Európába vez etnek. A nem éppen szívderítő „úthelyzetet” Csongrád megyében örökítette meg a fotós.
