Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-09 / 07. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1992. január 9., 3. oldal MARAD A JÁRATSÜRÜSÉG KECSKEMÉTEN Öreg buszok — növekvő javítási költségek 9 A kecskeméti buszok nagy része már megérett a nyugdíjra. (Fotó: Gaál Béla) A tömegközlekedés járműpark­ja az utóbbi tíz esztendőben elöre­gedett, a Közlekedési Vállalatok nem tudják megoldani a szükséges cseréket. Ezért évről évre nő a 0-ra leírt, mégis továbbüzemelő jármű­vek száma. Az öreg, rossz műszaki állapotú buszok működtetése sem gazdaságossági, sem környezetvé­delmi szempontból nem megfelelő. Az alábbi idézetet a Központi Statisztikai Hivatal közelmúltban közzétett felméréséből emeltük ki, amelyben Budapest és nyolc vidéki nagyváros tömegközlekedésének helyzetét elemzi. Amint azt Somodi Bélától, a Kunság Volán személyszállítási üz­letágának vezetőjétől megtudtuk, a KSH összefoglaló értékelése a kecs­keméti helyi tömegközlekedés ese­tében is igaz. A Kunság Vólán a me­gyeszékhelyen I99l-ben 29 vona­lon, 100,5 kilométernyi vonalháló­zaton 61 autóbuszt üzemeltetett. Ajárművek átlagéletkora 7,5 év, de van két igencsak nyugdíjra érett, 15 esztendős csuklósuk is. A tíz évnél idősebb buszok száma éppen húsz. Nem válik a jármű­park díszére a hat, BKV-tól (Bu­dapesti Közlekedési Vállalat) leve­tett, azaz leselejtezett busz sem. Somodi Béla elmondta azt is, hogy a ’80-as évek elején már tíz­éves korukban lecserélték a jármű­veket. Most viszont a gazdasági nehézségek miatt csak ritkán tud­nak vásárolni. Igaz, ’90 januárjá­ban a kecskeméti helyi közlekedés­be beállt öt új busz, ám azóta nem tudtak újabbakat venni. Mint ki­derült, ma egy Ikarus csuklósbusz 8,8—10,8 millió forintba kerül. Ennyi pénzből ki lehet hozni négy használt járgány középjavítását. Persze a Kunság Volán minden­képpen szeretne újakat vásárolni. Ám ehhez kedvező hitelekre lenne szükség, amire jelenleg nem sok remény mutatkozik. Mivel a kecskeméti városi ön- kormányzat ’91-ben nem adott a vállalatnak támogatást, harminc járatot leállítottak tavaly március­ban. De olyan nagy volt a lakossá­gi felháborodás, hogy ötöt újra kellett indítaniuk. Az üzletágveze­tő az elmúlt év eseményeit értékel­ve hangsúlyozza: a járatok leállítá­sa nem megoldás. Ezért a vállalat mindenképpen fenn akarja tartani a mostani járatsűrűséget. G. B. FELESLEGESEN KÍNOZZÁK A BETEGET Orvos a papírhegyek között Dr. Sikari Kovács András körzeti orvos rendelője inkább hasonlatos egy rendetlen hivatalhoz, mint olyan helyhez, ahol betegeket gyó­gyítanak. A doktor úr — akit azért kerestem fel, hogy a szabad orvos- választás várható hatásairól és a de­cemberben bevezetett gyógyszer- felírási változások már érzékelhető tapasztalatairól faggassam —, ezt látleletnek tekinti: —Abból, hogy a helyiségben na­gyobb helyet foglalnak el a papírok mint a vizsgálathoz szükséges esz­közök, látszik, mit tart manapság a legfontosabbnak az egészségügyi vezetés az orvosok munkájában. Egyetlen beteggel kapcsolatban öt­hatféle dokumentációt kell végez­nünk: a kartonján, a forgalmi nap­lóban, a táppénzes naplóban, a táp­pénzes papírján — hét napon túli betegállomány esetén ebből kétfaj­tát is ki kell tölteni —, s még ezután jön a receptírás. December óta egy vényen csak egy gyógyszer rendel­hető. Rengeteg idő megy el a fejlé­cek töltögetésével. Takarékoskod­ni akar a társadalombiztosítás? Egy recept előállítási költsége 50 fillér. Százmilliós tétel, amit ezzel a rende­lettel kidob az ablakon, a megnöve­kedett papírfelhasználás miatt. Kell még továbbá heti jelentést, inf­luenzajelentést, éves jelentést is ké­szítenünk. — Hatalmas pazarlás az is — folytatja a doktor—, hogy mostan­tól például egy gyomorfekélyes régi betegemnek nem írhatom fel azt a gyógyszert, amit 30 éve szed. El kell küldenem szakorvosi vizsgálatra. Ott valószínűleg gyomortükrözést végeznek rajta — ami szintén pénz­be kerül, nem beszélve a beteg fö­lösleges kínzásáról és elvesztegetett idejéről —, majd visszaküldik hoz­zám, azzal, hogy tényleg gyomorfe­kélye van, s engedélyezik számom­ra az évtizedeken át használt gyógy­szer felírását. A szabad orvosválasztással kap­csolatban Sikari doktor így sum­mázza véleményét: — Az egész rendszer megalapo­zatlan, kidolgozatlan. Hétről hétre, de szinte napról napra változnak az utasítások, amit a körzeti orvosok kapnak. Rendszeresen összehívnak bennünket, elmondják a legújabb verziót, majd következő alkalom­mal annak az ellenkezőjét. Egy ko­rábbi elképzelés szerint például, ha egy orvosnál 1500 beteg leadja a biztosítási kártyáját — azaz őt vá­lasztja családorvosának —, az ille­tő megkapja az alapfizetését. Ha 1800—2000 körül alakul betegei­nek száma, valamennyit emelkedik a bére. De ha ennél több beteget vál­lal, fizetéscsökkenésre számíthat. Nemrég eltörölték a felső határt. Kénytelenek voltak: jelenleg 3-3 és félezres lélekszámú felnőttkörzetek vannak Kecskeméten. Márpedig saját régi körzetéből mindenkit kö­teles fogadni az orvos. Szabó Klára • Képünkön balra az új orvosi bélyegző, jobbra a régi -— csak együtt érvényesek. Uj légi folyosó nem nyílt (Folytatás az 1. oldalról) — Mikor és miért nyílt új légi folyosó Magyarország fölött? — Nem nyitottunk új légi folyo­sót. Értesülésük ebben a formájá­ban nem helytálló. A nemzetközi forgalom továbbra is a Ságvár— Bugac útvonalon halad. — Saját és olvasóink tapasztala­tai szerint valami mégis csak tör­tént. — Ez valóban igaz. Szeptember 15. óta, a háborús cselekmények miatt, lezárták a zágrábi repülés- irányító körzetet. Azóta a Klagen­furt—Zágráb—Belgrád útvonal nem használható, ez valóban há­rom párhuzamos légi útvonalat je­lent. A repülőgépek Ausztriából Magyarországon át kerülik ki a zárt övezetet. — Pontosan hol? — Kelebia fölött fordulnak Belg­rád felé. — A földön mennyire tudnak arról, ami a levegőben történik? „ — Kijelenthetem, hogy megfele­lő berendezések adnak tájékozta­tást a gépekről a gépeknek és min­den a nemzetközi normák szerint, a lehető legteljesebb biztonságban folyik. — Ha nem nyílt új folyosó, de mondjuk Kecskemét fölött megerő­södött a légi forgalom, akkor az mivel magyarázható? — Az Ausztria légteréből érkező gépek — ha arra engedélyt kérnek és az egyéb feltételei megvannak — van, amikor direkt repülik a Ságvár—Kelebia útvonalat. Ek­kor nem kell egy csaknem 90 fokos fordulót végrehajtaniuk Bugac fö­lött, hanem egyenesen közelítik meg céljukat. Hadd említsem meg, hogy 1992. április elsejétől megszű­nik a jelenlegi kötött légifolyosó­rendszer, tehát a 20 kilométer szé­les, kijelölt útvonalak hálózata. Ezután — megfelelő navigációs, repülésirányító és ellenőrző beren­dezések használatával — a gépek közvetlenül repülhetnek két pont között. — Erősítsen meg: polgári, utas­vagy teherszállító járatokról van szó. — Kizárólag ezekről, csak pol­gári járatokról. — Lakatos Lajos dunaszentbene- deki olvasónk azért aggódik, mert újabban Paks, az automerőmű fö­lött járnak a gépek. — Az atomerőmű körzete 3 ki­lométeres sugarú körben tiltott légtér a repülőknek és mi rendelke­zünk a megfelelő eszközökkel, hogy ezt ellenőrizzük is. Nem tu­dunk semmiféle légtérsértésről eb­ben a körzetben, ám azt nem zá­rom ki, hogy egy közeli település­ről esetleg úgy látszhat, hogy a gé­pek éppen Paks fölött járnak. Va­lójában egy tízezer méter magas­ságban repülő járat pontos helyze­tét a földről szabad szemmel nem lehet megállapítani. Mi a műszere­inkkel azonban pontosan tudjuk, hogy melyik gép mikor és hol jár, így azt is tudjuk, hogy Paksot sem­miféle veszély nem fenyegeti miat­tuk. Ballai József PATTHELYZETBEN A LAJOSMIZSEI ÖNKORMÁNYZAT Lehetséges a megegyezés Lajosmizse polgármestere és nyolc önkormányzati képviselő nyílt levelet juttatott el szerkesztő­ségünkbe, mely a testület üléseit bojkottáló képviselőknek szól. (Mint ismeretes, képviselők egy csoportja nem hajlandó részt venni a testület munkájában és így hatá­rozatképtelenség miatt két ülés el­maradt.) Mi kétszer jelentünk meg azért, hogy Lajosmizse minden intézmé­nye zökkenőmentesen indulhasson 1992-ben, kezdődik a levél, majd így folytatódik: sajnos, a bojkottá­ló képviselőtársak miatt ezen kér­désekről döntést hozni nem tud­tunk. Ezt követően cáfolják, hogy a testület eddig szavazógépként te­vékenykedett volna, majd leszöge­zik: ezzel szemben sokszor kellett olyan interpellációk tömegével foglalkoznunk, melyek egy-két személy elleni rágalmakat gyűjtöt­tek össze. A polgármester és a nyolc képviselő végül arra kérik a bojkottban résztvevőket, hogy egyéni sérelmeiken felülemelkedve, s azokat tisztázva, az önkormány­zati üléseken jelenjenek meg, majd kijelentik: ha ez nem történik meg, úgy a falu működésében bekövet­kező zavarokért felelősséget vállal­ni nem tudnak. Információink szerint egyéb­ként január 9-én, csütörtökön, újabb kiegyezési kísérlet lesz a szemben álló csoportok között. Ennek esélyét firtató kérdésünk­re Gombkötő Márk képviselő el­mondta: amennyiben a polgár- mester úr itt hivatalosan is meg­ismétli egy korábbi beszélgetés során elhangzottakat, úgy a há­rom vállalkozók párti képviselő hajlandó a megbékélésre, hiszen ők is a falu működőképességét szeretnék megőrizni. Dr. Magyar Károly nem kívánt előzetes esélylatolgatásba bocsátkozni, mivel nem tudja, milyen javasla­tokkal érkezik a megbeszélésre a polgármester. M. Gy. HA UTAZNI AKAR . . . Tataházán útlevelet A rendelet nagyon friss — olyannyira, hogy a délvidéki kis­településre, Tataházára csak ja­nuár 7-én érkezett meg a Ma­gyar Közlöny, amelyben leírják az útlevél kiváltásának új rend­jét. A polgármester, Kancsár György éppúgy, mint a kitöltött nyomtatványok ellenőrzéséért, továbbításáért felelős jegyző és a hivatal dolgozói a tévéből, a na­pisajtóból értesültek arról de­cember végén, hogy nagyjából mi is lenne a tennivalójuk. Egy időben a lakossággal. Hi­szen az első ügyfél már január első munkanapján jelentkezett a hivatalban, hogy szeretne új út­levelet csináltatni. S lehetőleg gyorsan, mert alig két hét múlva külföldi munkára kell utaznia. — Semmi konkrétumot nem tudtunk neki mondani — sajnál­kozik Drávainé Brezóczki Erika jegyző —, azt viszont megígér­tük, hogy amint itt a hivatalos közlöny, azonnal értesítjük. Nos, az megérkezett, s van benne szó a rendkívüli eljárásról is, amikor indokolt esetben a köztársasági megbízott is kiállíthat útlevelet, de ennek rendjét ugyancsak nem ismerjük. Azt még Tataházán sem tud­ják, hogy milyen mennyiségű munkát, időt és többletkiadást jelent majd számukra az iratok átvétele, postázása. Abban biz­tosak, hogy sokszor az ügyinté­zőnek kell majd kiállítania az űrlapot, s abban is, hogy a jelen­legi normatív pénzügyi támoga­tásban még nem szerepel a tevé­kenység fedezete. De nem is ezt tartják igazából gondnak, hiszen egy kis faluban más a hivatal és a lakosság kap­csolata, mint a nagyvárosban. Tataházán is, amíg tart a mun­kaidő, folyamatos az ügyfélfoga­dás. Az azonban kínos, ha az ügyintéző csak azt tudja monda­ni az ügyfél kérdésére: nem tu­dom. V. T. VÉLEMÉNYEK — SZABADON Kék szalag Magam is értesültem a kormány ajándékcsomagjáról az év fordul­tával, nevezetesen tej- mosószer-, tömegközlekedés- és utóbb ben­zinügyben. Bár nyilván még sok mindent tartogat számunkra ez az év és valószínű még nem tudom, mit is hagytam ki a felsorolásból, az összes között az utóbbi, vagyis a benzinügy kapott meg a legjob­ban. Ennek több oka is van, egy­részt mert az áremelés nagyobb volt az Országgyűlés által jóváha- gyottnál és ugye, az ember úgy gondolná, hogy az a fórum a leg­főbb döntéshozó. így nem igazá­ból értem, hogyan is lett a négy forintból ötnél is több, másrészt azért is, mert az áremeléssel egy időben hoztak hírt az újságok az olajárak újabb csökkenéséről a vi­lágpiacon. Ilyen körülmények kö­zött meghatódva vettem tudomá­sul, hogy a MÓL Rt. még egy fo­rint tíz fillért, illetve ötven fillért át is vállalt nagylelkűen, amellett iga­zán jelentéktelennek tűnik, hogy a kötelező felelősségbiztosításom és a kötelező súlyadóm mintegy négyezerrel amúgy is növeli költsé­geimet. Gondolom nem fenyege­tésként jelzi a közlemény, hogy májusban újabb ajándékra számít­hatok gépkocsiügyben. Voltak persze jó hírek is az év végén, hiszen Kupa úr parlamenti beszédében jelezte, hogy csökkenni fog az infláció és várhatóan lehető­ség lehet az életszínvonal csökke­nésének, azazhogy a reálbérek csökkenésének megállítására. Csu­pán mellékes ezen örömteli hír mellett, hogy milliósra jósolják a munkanélküliséget az év végére és bár nem végeztem a közgázon, mégsem értem, hogy huszonöt szá­zalékos inflációt hogyan ellensú­lyoz tíz százalék átlagos béremelés és ötszázalékos úgynevezett dolo- giköltség-növekmény. Nyilván értenem kell, hogy a kormánynak beszűkült a mozgás­tere, mármint ami a pénzügyi lehe­tőségeket illeti. Nekem persze még lehetnek tartalékaim. Szerencsére én például nem dohányzom, aztán ehetek még kevesebbet is, esetleg jobban vigyázok a ruhámra és ke­vesebbet mosok, nagy visszalépés, de esetleg nem járok autóval. Saj­nos, a távfűtést nem tudom elzár­ni, mert egy csövön vagyunk a ház­ban és a lakást sem akarom felad­ni. Mindezeken túl ráadásul bár nyugdíjas vagyok, még élni aka­rok. Ha mégis mindezek ellenére ko­csiba ülök a napokban, az azon­ban teljesen bizonyos, hogy örege­dő Zsigám szélvédőjén nem Kupa úr mézesmadzagja, hanem a re­mény kék szalagja fog lengeni. Csonka István Kiskunhalas FÉNYMÁSOLÓK, TV-K, VIDEÓK, MANAGERKALKULÁTOROK 1.000-30.000 Ft ÁRKEDVEZMÉNNYEL SZAKÜZLET: BP. XIII., VÁCI UT 6. TEL: 166-7032,166-7449 Iskolarádió Akasztón A közeljövőben megkezdheti adásait Akasztón, az általános is­kolában, a helyi hírközlés legújabb szervezete. Átadták a gyerekeknek ugyanis azt a ministúdiót, melyet a tervek szerint az ő gondjaikra bíz­nak azzal, hogy műsoraikat ma­guk szerkesszék, bonyolítsák. Az iskolai tájékoztatás mellett gon­dolnak arra is, hogy a gyerekek saját szellemi termékeiket, versei­ket, dalaikat, színdarabjaikat is bemutathassák a nagyérdeműnek. Utcanevek Jászszentlászlón Négy utca nevének megváltoz­tatására tett javaslatot Jászszent- lászló önkormányzata. A javaslat­tal együtt határozat is született ar­ra vonatkozóan, hogy alkalmat kell adni a lakossági véleménynyil­vánításra is. Január 31-éig várják tehát a szentlászlóiak véleményét, észrevételeit azzal kapcsolatban, hogy a Lenin uta Széchenyire, a Kun Béla Árpád utcára, a Marx Károly István király utcára, a Hat­vani utca pedig Szent Lászlóra vál­tozna. A baj nem jár egyedül Igencsak elment a kedve a vadá­szattól annak a német állampol­gárnak, aki Tiszakécske környé­kén próbált vadászszerencsét. Egyik nap a vadőrrel ment fácán­lesre, s magával vitte féltett 10 ezer dolláros kerecsensólymát. Az adó­vevővel felszerelt madár nem jól célozta meg a vadat és tévedésből az Árkus dűlőben lakó T. János tanyájának tetejére szállt. A gazda éppen ekkor lépett ki a házból, s amikor meglátta a madarat, pus­kával kétszer rádurrantott. A né­met vadász kétségbeesetten vitte az állatkórházba a vérző, megsebzett sólymot, ahol azonban hiába mű­tötték meg azonnal, elpusztult. Még ugyanezen a napon gazdája — madara elvesztése miatti ideges­ségében — autójával karambolo­zott. Ő viszont szerencsésebb volt sólymánál: a balesetet sérülés nél­kül megúszta.' Nemsokára vissza is utazott Németországba. A lövöldözős tanyagazda ellen pedig — valószínűleg — szándé­kos rongálás címen indul meg az eljárás. Jó, ha van jeladója Január elejétől már működik a határállomásokon az az érzékelő­rendszer, amely jelzi, ha valaki lo­pott autót szándékozik kivinni az országból. A határőrség e módszerrel ter­mészetesen csak azoknak a lopott járműveknek a kivitelét tudja meg­akadályozni, amelyekbe a tulajdo­nos előzőleg beépített egy speciális jeladót. Az országos rendőrfőkapitány és a BM határőrség parancsnoká­nak a napokban kiadott intézkedé­se elrendeli: ha á határőröknél lévő jelfogó berendezés riaszt, akkor fel kell szólítaniuk a gépjármű vezető­jét, hogy kapcsolja ki az autóban elhelyezett jeladót. Ilyen esetben egyúttal azt is ellenőrzik, hogy a gépjármű szerepel-e a körözési nyilvántartásban. Amennyiben a vezető nem tudja kikapcsolni a ké­szüléket, mert nem ismeri a jeladó rejtekhelyét, illetve ha a jármű jog­szerű birtoklásában kétely merül fel, a vezetőt át kell adni a területi­leg illetékes rendőrkapitányság képviselőjének, a gépjárművel együtt. Az utasok a rendőr helyszínre érkezéséig nem távozhatnak, elbo­csátásukról, illetve előállításukról a rendőrség dönt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom