Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-08 / 06. szám
/ MEGYEI KORKÉP 1992. január 8., 3. oldal ÓRÁK HELYETT MIKROPROCESSZOROK Éjszakai áramot csak éjszaka! Akik nagyobb teljesítményű bojlert vagy hőtárolós kályhát üzemeltetnek a lakásukban, gyakran érzékelik, hogy a készülék nappal is működik, holott éjszakai áramot fogyaszt. A felhasználó anyagilag nem jár rosszabbul, annál inkább az áramszolgáltató vállalat, amely nappali fogyasztásért éjszakai tarifát kénytelen számlázni. A problémát a kapcsolóórák gyakori hibás működése okozza. Kalocsán többen találhattak az utóbbi időben a levélszekrényükben Démász-tájékoztatót, amelyből megtudhatták, hogy a városban megkezdődött ennek az elavult — kapcsolóórás — vezérlési rendszernek a korszerűsítése. — A fogyasztó a szerelés elvégzését nem érzékeli, az elektromos berendezések ugyanúgy működnek mint korábban — mondja Vida Miklós, a Démász helyi kirendeltségének vezetője. — Tavaly szeptembertől az év végéig tartó első ütemben — elsősorban a családi házas városrészekben — körülbelül ezerháromszáz mérőszekrényben végeztük el a munkát, melyben a kapcsolóórát korszerű, hangfrekvenciás vevőre cseréltük. A Schumberger típusú francia készülék az erőművi, központi adó- berendezéstől, a már meglévő hálózaton érkező jelet veszi. így elérhető, hogy a bojlerek és hőtárolós kályhák mindig a megfelelő időben, a terhelésvölgy esetén lépjenek működésbe. A programot — amely az erőművek és távvezetékek kapacitásának jobb kihasználására irányul — világbanki hitel támogatja, a fogyasztókat semmilyen fizetési kötelezettség nem terheli. A munka 1992-ben a Széchenyi- és a Zrínyi-lakótelepeken folytatódik, körülbelül háromezer fogyasztót érintve. 1995-ben a Démász kalocsai kirendeltségének valamennyi kéttarifás mérése ilyen korszerű készülék segítségével történik majd. Mezeiné Vörös Rózsa Egy rémhír elszámolással Főleg a munkanélküliek körében teijedt el, hogy a bajai polgár- mesteri hivatalnál 3 milliót takarítottak meg a szociális keretből. Amint Butterer Péter közgazdasági osztályvezetőtől megtudtuk, az elmúlt évben rendszeres szociális segélyre 4 746 000 Ft-ot, rendkívüli segélyre 11 915 000 Ft-ot fizettek ki, ez az összeg 443 000 Ft-tál lépi túl az előirányzatot. Az ápolási díj iránt is megnövekedett az igény, ebből a rovatból 5 714 000 Ft-ot fizettek ki, 217 000 Ft-tal többet mint a tervezett volt. A mozgás- korlátozottak üzemanyagára 4 888 000 Ft-ot fizettek ki, rendszeres nevelési segélyre 3 941 000 Ft-ot, ahol a túllépés 1 041 000 Ft. Rendkivüli nevelési segélyre 11 917 000 Ft-ot forditottak. A számadatokból egyértelműen kiderül, hogy nem volt megtakarítás, sőt 1,7 millióval túllépték a kereteket. HELYI ADOK KECSKEMÉTEN Tanulóév az idei A lehetséges négy helyi adónemből Kecskemét képviselői hármat vetettek ki a megszűnt tanácsi adók helyett, s ezzel alighanem rekorder Bács- Kiskunban a hírős város. A polgármesteri hivatal adóügyi irodavezetőjét Bartosné dr. Bátor Máriát kérdeztük a január 1-jétőí bevezetett helyi adókkal kapcsolatos tapasztalatairól. — A bejelentkezési határidő mindhárom adónál lejárt. Milyen volt eddig az érdeklődés? — Rengeteg ügyfelünk van, folyamatosan csöngenek a telefonok, érdeklődnek az emberek. Nem nagyon tudják, miről van szó. — Úgy tudom, a Kecskeméti Futár — melyet a város majd' valamennyi levélszekrényébe bedobnak — teljes terjedelemben közölte a rendeleteket. —- Igen, de az emberek túlnyomó többsége nem járatos az adózásban. Egyébként a saját nyilvántartásunk, valamint az APEH és a cégbíróságtól kapott segítség alapján minden érintettnek kipostáztuk a nyomtatványt. — A helyi iparűzési- és az építményadónál december 12-én, míg a vállalkozók kommunális adójánál január 5-én járt le a bejelentkezési határidő. Mi történik azokkal, akik ezen túl vagy egyáltalán nem jelentkeznek be? — Újabb felszólítást kapnak. — Tanulóév az idei? — Igen, abszolút tanulóév, hiszen ehhez a fajta adózáshoz senki nem szokhatott hozzá. — A város milyen bevételre számíthat a helyi adókból? — Becsült adatok szerint ha mindenki fizetne, 180 millió forint lenne a bevétel. Reálisan azonban 120—130 millió várható. Ehhez jön még a gépjárművek súlyadóinak 50 százaléka, mely az önkormányzatokat illeti. Kecskemét közigazgatási területén ez több mint 30 ezer járművet érint. Nagymértékben könnyíti munkánkat, hogy a súlyadóhoz minden nyomtatványt, csekket a Pénzügyminisztérium ad, de ezeket még nem kaptuk meg. (Bartosné dr. Bátori Máriával abban maradtunk: ha áttekinthetőbb lesz a kép a helyi adózásról, lapunkban visszatérünk a témára, hiszen az építményadóval kapcsolatban máris több jogértelmezési gond merült fel. Volt ügyfél, aki az Alkotmánybírósággal fenyegette a hivatalt. Vagy: az önkormányzati rendelet értelmében hiába van az állampolgár kezében papír, hogy harminc évig adómentesség illeti meg családi házát, az azzal egybeépített garázs után mégis kell helyi adót fizetnie.) Mihalyka Gyula ROSSZAK A SZEREMLEI UTAK Számvetés a falugyűlésen Hosszú és helyenként indulatos vitát váltott ki a szeremlei utak siralmas állapota a nemrégen lezajlott falugyűlésen. A régiek annyira kátyúsak és elhasználtak, hogy személyautóval alig lehet közlekedni. A problémát csak fokozza, hogy esős időszakban a mezőgazdasági erőgépek sárfelhordása veszélyezteti a közlekedőket. Az új telkek kialakításakor nem mindig készül el időben a bekötőút és a járda, ezért ezeken a területeken még nagyobb a gond. Mivel pénz nincs az úthálózat fejlesztésére vagy csak igen csekély összeg, ezért a helyi adókból lehetne ezt a dolgot finanszírozni, de a lakosság szociális helyzetét mérlegelve a testület az adókivetést nem szavazta meg. A bácskai térség gázprogramjába a szeremlei bekötés is beleférne. Készülnek a tanulmánytervek, de a magas bekötési tarifák olyan nagy mértékben emelkedtek, hogy a jelenlegi banki kamatok mellett kevesen vállalnák a beruházási összegeket. Sok gondot okoz az önkormányzatnak az is, hogy az iskola felépítéséből származó tartozások törlesztése miatt nincs fejlesztésre fordítható pénz. így csak a legszükségesebb felújításokat, karbantartásokat tervezik erre az évre. Természetesen a képviselő- testület előteremti az alapellátáshoz szükséges anyagiakat és fokozatosan kifeszíti a szociális hálót, hiszen a munkanélküliség és az általános elszegényedés itt is napi jelenség. A szülők nagy részének kérésére az óvodában keresztény szellemiségű nevelési programot valósítanak meg. A fiatalok helyben tartására 20 közművesített házhelyet alakítottak ki és az első lakáshoz jutóknak 30-30 ezer forintot adtak. A múlt évben öt házaspár részesült ebben a juttatásban. Továbbra is kiemelten vigyázzák a falu néptánccsoportjának nemzetközileg elismert rangját. 1991-ben Olaszországban vendégszerepeitek nagy sikerrel. A községi sportegyesület támogatására ötven pártolótagot szerveztek, mivel úgy gondolják, minimum egy focicsapat versenyzését fel kell vállalni. H. A. Érsekcsanádi tervek Alaposan felkészül az érsekcsanádi önkormányzat az idei esztendőre. Január 13-ai ülésükön értékelik az elmúlt évi költségvetési tapasztalatokat és rangsorolják az ez évi feladatokat. Mivel az állami támogatás nagyságrendje még mindig nem ismert. Ezért a konkrét költség- vetés számait csak a következő ülésen tudják meghatározni. Ezen az ülésen döntenek az új művelődési ház igazgatójának kinevezéséről is. A TÖRÖK HÓDOLTSÁG ÓTA A FALUÉ Foktő mégis követeli az ősi jussot A foktői önkormányzat még meg sem kapta azt a levelet, amelyben Kalocsa elutasítja a községiek követelését: a város nem adja visz- sza a tíz éve, megyei nyomásra, a városhoz csatolt meszesi Duna- partot, az üdülő- és idegenforgalmi szempontból különös jelentőségű terület visszaadása elöli elzár-' kózás hírére a falu felbolydult. Érthetetlennek tartják a kalocsai döntést. Álláspontjukról Gombos János polgármestert kérdeztük. — Elöljáróban leszögezem, hogy a falu lakossága barátságos . és vendégszerető, tehát nem emberi tényezők azok, ami miatt a Fok- p tő és Kalocsa közötti konfliktushelyzet elmélyülőben van. Az előzményekhez mindenképpen hozzátartozik, hogy a város „hódítási” törekvéseinek egy részét, már korábban is eredményesen visszavertük. Elég, ha az egykori megyei első titkár, Romány Pál szinte saját elképzelésére utalok, amikor 1985-ben párthatározat született a török hódoltságot megelőzően alapított falunknak a városhoz csatolásáról. Ne feledkezzünk meg persze arról sem, hogy 1987-ben, megint csak „elvtársi alapon”, nem kevesebb, mint 538 hektáros (!) területre a város akkori vezetői ki akarták terjeszteni fennhatóságukat. Az egykori megyei tanácselnök-helyettes, korábban kalocsai tanácselnök, dr. Geri István, aki éppen ebben az időszakban Foktő megyei tanácstagja, a területátcsatolást azzal indokolta, hogy Kalocsának akkor lesz esélye ipartelepítésre, ha közigazgatásilag is határos lesz a Dunával. Sajnos, az eredményes hódítások időszakában, amikor a „kemény diktatúra” időszakában, 1981-ben a most visszakövetelt meszesi Duna-part 35 hektáros területét a város kapta meg,,Kalocsa határos lett a Dunával. Am ez a mai napig nem látszik meg rajta! Kényszerűségből kellett lenyelnünk azt is, hogy Kalocsa Foktőt szemétkonténernek használja. Nem kell túl öreg foktői lakosnak lenni ahhoz, hogy emlékezzen a valamikor híres meszesi dunai kikötő tábláján Foktő-Meszes hajóállomás felirat állt. A hajóút révén egész Európa tudta: Magyarországon van egy Foktő település. Nem ragaszkodunk mi máshoz, mint a hagyományainkhoz, évszázados tulajdonunkhoz. Vitathatatlan, hogy a kétezer lakosú Foktőről ötszázan a városba járnak dolgozni, ott keresik a kenyerüket, ezer szállal kötődünk Kalocsához. Ám ez nem lehet jogalap arra, hogy a nagyhal lenyeli a kishalat, hiszen Foktő értékeit éppen hagyományai, ligetes, hangulatos Duna-partja adják. Még egy városnak sincs joga ahhoz, hogy ezt ne vegye tudomásul. Különösen akkor nem, amikor maga is büszke és profitál ezeréves értékeiből, hagyományaiból. Természetesen a kalocsai képviselő-testület elutasító válaszát nem hagyjuk annyiban. Első lépésként a köztársasági megbízotthoz fordulunk. Ha ez is kevés, ha kell, népszavazást írunk ki a meszesi Duna-part ügyében, hogy az egész falu lakosságát magunk mögött tudva bírósághoz forduljunk, a legvégsőkig elmehessünk igazunkért. Zsiga Ferenc DRÁGÁBB A VÍZ — A ZSEBÜNK BÁNJA? Áremelést terveznek a szolgáltatók • A Kecskeméti Gyorstisztító Kisszövetkezet az első negyedévben még nem emeli a szolgáltatás árait, hiszen így is egyre kisebb a forgalmuk. A cég három egysége közül egyet már nem üzemeltet, a Petőfi Sándor utcai és a széchenyivárosi még állja a vizet. (PN-archív) A víz- és csatornadíjak emelése alaposan mellbevágta azokat a cégeket is, amelyek viszonylag sok vizet használnak. A Textiltisztító Kisszövetkezet, a mind gyérebb forgalma miatt, már a múlt évben kénytelen volt bezárni néhány — félegyházi, ti- szakécskei — mosószalonját. S valószínű, hogy előbb-utóbb a többi egységének is ez lesz a sorsa, ugyanis a Dunától a Tiszáig — Dunavecse, Tiszakécske, Lakitelek, Lajosmizse, Kiskunfélegyháza — érdekeltségű, megyeszékhelyi központú cég vezetése 30—35 százalékos áremelésen gondolkodik. Akkor pedig a háziasszony újra számol: az otthoni vegytisztítás, még ha nem is kímélőbb, de minden bizonnyal olcsóbb. Az autómosók szintén tanácstalanok, de nem az áremelést, hanem annak mértékét illetően. Eddig például egy gépi alsó és felső kocsimosásért van ahol 367 forintot is elkértek. S pár nap múlva — mint megtudtuk — ez az összeg már több lesz. A kézimosó autótisztító magánvállalkozók közül többen a bezáráson, az üzlet átadásán gondolkodnak, hiszen e szolgáltatás igénybevétele is egyre kevesebb. Ahhoz pedig nem kell jósnőnek lenni, hogy az autótulajdonosok legtöbbje a magad uram ... módszer mellett dönt. A fodrászok, akik a szövetkezet üzleteiben vállalkozóként dolgoznak, valószínűleg megvárják a központ által javasolt — a küldöttközgyűlés által majd megszavazandó — áremelést. Addig — e negyedév végéig — központilag fizetik a megemelt víz- és csatornadíjat. E szakma legutóbb múlt év augusztusában rendezte árait. Most — áremelés előtt — egy hosszabb haj mosása 27 forint. Ennyiből viszont házilagosan is megoldható a tiszta, ápolt haj. Persze, a maszek már túl van a kalkuláción, hiszen ha tőle január hato- dikával több pénzt kér a vizmű, akkor fizessen az, aki szép akar lenni. . . De mit csinál például a város- gazdasági vállalat, amely az ön- kormányzat által amúgy is szűkösen meghatározott keretösszeget költhet vízre, azaz a közterületek, parkok gondozására, a zöldövezet fenntartására? Mint a kecskeméti cég igazgatója előrebocsátotta; a helyzet tragikus lesz, ha csak nem kapnak több pénzt. Az már biztos, hogy az úgynevezett direktkifolyós szökőkutak nem fognak üzemelni, ám félő, hogy az egyébként is gyér zöldfelület egyre halványabb lesz. — pulai — Ne így! Elbúcsúztattuk az óévet. Ki így, ki úgy. Vagy, ahogy tudtuk. Szilveszter éjszakája a vidámság, az öröm mellett a vad indulatok, a törés, rombolás idejévé is vált. Lehangoló látvány újév hajnalán a letört jelzőtáblák és betört üvegek, a feldöntött szeméttárolók és az összetört padok a buszmegállóban. No, és ehhez jön a tűzijáték a petárdákkal. Nem volt még elég baj, tragédia ezek miatt?! Jó hecc eldobni, jót nevetni, hogy a másik megijedt. De mi lenne, ha az illető kezében sülne el, amit másnak szánt? Elgondolkodtató, hogy közel a „valódi tűzijátékhoz”, a határhoz, mi emberek, milyen felelőtlenek lettünk! Aztán kezdődhet az amúgy is szűkös városi háztartásból a károk kijavítása, pótlása. Pedig ennek a pénznek is biztos lenne másutt is fontosabb helye! Bízom benne, hogy azok akik törnek, zúznak, tettük után nem azt érzik: „Ez jó mulatság, férfi munka volt!” Ugye nem?! S. K.-né Csak most Renault 5 Five 674 OOO forint 1991-es, nagyon keveset futott modellek gyári garanciával, üzembe helyezve, rendszámmal Részletre is AMÍG A KÉSZLET TART RENAULT Kecskemét Vevőszolgálat: Május 1. tér (az Alföldnél), tel.: 76/46-939: Szerviz, alkatrészbolt: Bakony utca 2/B, tel.: 76/24-469. KORONA Emlékezés a doni áldozatokra Tavasszal lesz 50 esztendeje annak, hogy a volt magyar'királyi 2. hadsereg elindult végzetes útjára a Donhoz. A szovjet áttörés 1943. január 12-ei évfordulója alkalmából — a múlt évhez hasonlóan — a Honvéd Hagyományőrző Egyesület kegyeletes ünnepséggel emlékezik a hadsereg katonáira, hősi ha- lottaira. Az ünnepi megemlékezés a budavári Mátyás-templomban január 11-én, szombaton, 10 órakor kezdődik istentisztelettel, melyet Tabody István főesperes, tart. alezredes emlékezik az áldozatokra, majd a közeli Hadtörténelmi Intézet (Kapisztrán tér 2—4 sz.) dísztermében ünnepi ülés lesz. Az elnökség tisztelettel meghívja a megemlékezésre a baj társakat és hozzátartozókat. A máltaiak fogadóórái A Magyar Máltai Szeretetszolgálat kecskeméti irodáját hétfőn és kedden 17—18 óra között; szerdától péntekig délelőtt 11—12, délután 17—18-ig kereshetik fel mindazok, akik segítséget akarnak kérni, illetve akik valamilyen adománnyal segíteni kívánják a humanitárius szervezet munkálkodását. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Kecskeméten, a római katolikus főplébánián (Hock J. u. 1. szám) alatt működik. Űj helyen a bajai közjegyzők A bíróság épületéből a pártok házába (Árpád út 1. sz.) költöztek a bajai közjegyzők. Az ügyfélfogadásuk is megváltozott, dr. Cserjés Sándorné és dr, Kerchy Judit közjegyzők munkanapokon 8—12-ig és 13—16 óráig várják ügyfeleiket. A hagyatéki ügyek tárgyalásának rendje is megváltozott. Ä páratlan hónapokban elhalt örökhagyók hagyatékát Cserjésné dr., a páros hónapokban pedig Kerchy dr. intézi. Az iroda telefonszáma 79/24- 255. Kényszerhelyzetben a Bács-Volán Megkérdeztük Böröc Pált, a Bács-Vólán igazgatóját a helyi közlekedés helyzetéről, kilátásairól az új évben. — Elkészítettük az új tarifarendszerre vonatkozó terveinket, és benyújtottuk az önkormányzathoz, amely bizottsági szinten már tárgyalta, így az erre vonatkozó törvény előkészítése folyamatban van. Szükségszerűnek tartjuk a menetdíjemelést, mivel minden árdrágulás (elsősorban üzemanyagár) begyűrűzik hozzánk, emellett más egyéb tényezők, például az utaslétszám jelentős csökkenése komoly gondokat okoznak. Ha elmaradna az áremelkedés, akkor nagy mértékű működési támogatást kellene kérnünk vagy pedig a buszjáratok számát, sűrűségét, esetleg vonalhosszát kényszerülnénk csökkenteni. Olyan járműparkkal dolgozunk, amelyek közel 60 százaléka szinte működésképtelen, így ezek selejtpótlására lenne szükség ahhoz, hogy továbbra is ezen a szinten tudjuk tartani a helyi közlekedést. A december elején tartott, szigorított jegyellenőrzés rendkívül rossz tapasztalatokat hozott, nagyon sok a bliccelő, akiktől a kieső bevétel is hozzájárul a tarifaemelkedéshez, és ezáltal a többi utas zsebéből veszik ki a pénzt. A jelenlegi ellenőrzési rendszerünk nem túl jó, ezen hamarosan változtatni kell. Ennek a sok kedvezőtlen tényezőnek az összejátszása kényszerít bennünket a jegyáremelésre, de ezt nem kívánjuk drasztikus módon, inkább egy szerényebb árnövelés és valamennyi működési támogatás kombinációjának segítségével szeretnénk fenntartani továbbra is helyi közlekedés zavartalan és változatlan működését.
