Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-07 / 05. szám

1992. január 7., 3. oldal Rapcsányi a szülővárosában Január 10-én, pénteken, a jánoshal­mi városi könyvtárban Rapcsányi László és Perjés Klára, a Magyar Rá­dió főmunkatársai tartanak előadást Beszélgetések az örömről címmel. Kalocsáról indult A tv-s éjféli misén, amelyet a Szegedi Dómból közvetítettek, csak „hallhat­tuk” orgonistáját, Simon Tamást, aki néhány hónapja került a szeged-csaná- di egyházmegye székesegyházába. A kalocsai születésű fiatalember koráb­ban a bajai belvárosi templom kántora volt. Zenei tanulmányait — részben- Leányfalusi Vilmos orgonaművész­nél, az egyházmegye zeneigazgatójánál kezdte, jelenleg a Mátyás-templom karnagyképzőjének növendéke. Jánoshalma megmutatkozik Első ízben rendezik meg a Jánoshal­mi Napokat április 29. és május 3. kö­zött. A Mezőgazdasági Középfokú Szakoktatási Továbbképző és Szakta­nácsadó Intézet országos gépkiállításá­ra szintén ekkor kerül sor. Az érdeklő­dőket kiállítások, sportrendezvények, amatőr művészeti csapatok bemutató­ja, illetve hangverseny is vátja. Várha­tóan kiadnak egy prospektust is, amely Jánoshalmát és környékét mutatja be. A félelmekről, konfliktusokról Holnap, január 8-án Mélykúton, 17 órakor a nagyközségi művelődési ház­ban előadást tart dr. Sávai János, a szegedi hittudományi főiskola profesz- szora Félelmek és konfliktusok az egyéni és társas életben címmel. Testépítők Nagybaracskán Nagybaracskán a művelődési ház pincéjében már évek óta működik a Testépítők Klubja. A berendezéseket, kínzóeszközöket csaknem teljes egészé­ben a tagok barkácsolták össze, nyuga­ti minták alapján. Mind ez ideig teljesen ingyen láto­gathatták a helyiséget az erősödni vá­gyók, ám decembertől kezdve havi 300 forintért vehetik igénybe. Ez a pénz azonban nem fog kárba veszni, mert teljes egészében visszaforgatják majd a terem fejlesztésébe, esetleg új, gyári gé­pek vásárlásába. A tagsági díj ellenére a látogatottság nem lanyhult, sőt, népszerűsége emel­kedett, mert már a szomszéd község­ből, Csátaljáról is átjárnak acélosítani izmaikat. Segítség a csátaljai önkormányzattól Csátalja község önkormányzata képviselő-testületének született egy ha­tározata, mely alapján támogatni tud­ják a kamatterhek miatt súlyosan érin­tett lakosokat, valamint a fiatal háza­sokat első lakáshoz jutásukkor. A támogatások odaítéléséről egyéni kérelem alapján mindig a testület dönt. Valószínű, hogy senki sem szeretne ön­szántából megfelelni a kívánalmaknak, többek között annak, hogy a törlesztő» részlet meghaladja a család jövedelmé­nek negyedét. Más a helyzet a fiatal házasok eseté­ben, amikor az adható maximum 150 ezer forintot a lakhatási engedély be­mutatása után nyolc napon belül felve­hetik. Fotókiállítás Baján Budapest és Szeged után holnap 16 órakor Simon Magdolna művészettör­ténész nyitja meg a bajai József Attila Művelődési Központ kiállítótermében Walter Zednicek osztrák fotóművész kiállítását. A tárlat az ún. Wágner- iskola növendékeinek európai és oszt­rák szempontból kiemelkedő építészeti alkotásait mutatja be. Az anyag a bu­dapesti Osztrák Kulturális Intézet szer­vezésében került Bajára és január 19- éig tekinthető meg, naponta 10—17 óráig. MEGYEI KÖRKÉP MAJD HATEZER A VISSZAIGÉNYELT EGYHÁZI INGATLAN Állami támogatás nélkül gyorsabb Ha én polgármester lennék Akkor azonnal lemondanék tisz­temről .. . — ha: a bűnözési aránké rosszabb lenne az országos átlagnál; — ha: szemetesebbek lennének városom utcái, mint másutt; — ha: hóesés után csúszós-jege­sek maradnának a járdák; — ha: a szemeteskonténereket képtelen lennék az arra hivatott vál­lalat által rendszeresen kiüríteni; — ha: a városközpont korszerű világítását nem tudnám megoldani; — ha: a telefonhálózatot múlt századi színvonalon kellene tarta­nom; — ha: a település műemlékeit nem sikerülne megóvnom az idő múlásától; — ha: az iskolák és óvodák kielé­gítő működéséhez nem tudnék hoz­zájárulni; — ha: eddig nagyhírű művelődési, művészeti intézmények fenntartásá­hoz és életképes működéséhez segít­séget adhatnék; — ha: naponta hallgatnom kelle­ne a választópolgárok elégedetlensé- gi megnyilvánulásait stb. Am sajnos — illetve szerencsére — nem vagyok polgármester sehol. Viszont polgármester — kevés kivé­tellel— minden településen van ... V. M. NYELVÉSZKEDÉSRE HASZNOSÍTJÁK A KIRÁNDULÁST Kalocsát elkerülik a kofa turisták CSAK BEVONULTAK, LE MÁR NEM SZERELNEK Megnyugtató válaszért fellebbeztek a szülők • Kalocsán a fiúnevelő intézet épületének szánt az egyház űj szerepkört. (PN-archív) Az utasforgalmi adatok év végé­ig közel 20 ezer külföldi Kalocsán tartózkodásáról tanúskodnak. Te­kintélyes szám, alig kevesebb, mint egy évvel korábban. A kalocsai idegenforgalom három fontos pil­lérre épül: a népművészetre, az olasz barokk egyházi építészetre és kultúrára, valamint a paprikater­mesztésre. E hagyományok miatt a hozzánk látogatók többségének a „valódi” idegenforgalomhoz van köze, kevés a tranzitutas, a nem­zetközi kofa. Ennek ellenére a for­galom összetétele különbözik a ko­rábbi évekétől. A voii szocialista országokból szinte alig érkeztek, ám Németországból, Franciaor­szágból, Japánból és az Egyesült Királyságból többen jöttek mint tavaly. A kínálatunkban szereplő hajósi pincefalu és a solti lovasprogram mellett mindenképpen figyelmet érdemel a falusi turizmus fellendü­lése. Fiajóson, ahol a lakosság 65 százaléka beszéli az archanikus sváb nyelvet, szívesen töltenek pár napot a német ajkú turisták. Ez változás a korábbi, és még ma is gyakori egynapos kalocsai látoga­tással szemben. Újdonság, hogy a meszesi Du- na-parton a Mahart és Korona Tours által újjáélesztett hajóállo­másra négyezer vendég vízen érke­zett. Eredményként értékelem, hogy a minőségi turizmus évekkel ezelőtt meghirdetett programja az erőfeszítésekkel összhangban meg­valósul, bennünket nem áraszt el a bevásárlóturizmus vagy a KGST- piac árusai. Az ide látogatók részé­ről mind gyakoribb az úgynevezett célprogram, amikor speciális szol­gáltatásra érkeznek a városba. Ilyenek a Kalocsa virágai népmű­vészeti, a Barokk Kalocsa és az Utazás paprikaországba program­jaink. Tény, hogy a kalocsai ide­genforgalmi szolgáltatásokat igénybe vevők száma a múlt évben kedvezően alakult. Persze tény az is, hogy a környező országok fe­szültségei ez évre nem adnak okot különösebb derűlátásra. Február­tól a ki- és beutaztatás mellett bankként is működünk. Abban bí­zom, hogy mind a hagyományos, mind az új területen európai jelle­gű, korrekt partnernek bizonyu­lunk. Zsiga Ferenc ■ • Rőczei • Mészáros András Zsolt A kelebiai határőr katonák halá­lának körülményeit vizsgáló nyomozás lezárult. Mint arról la­punkban is hírt adtunk, a kelebiai őrsön szolgáló két fiatal határőr ta­valy szeptemberben lelte halálát járőrözés közben a síneken. A sze­gedi katonai ügyészség határozata szerint a két katona haláláért senkit nem terhel büntetőjogi vagy fegyel­mi felelősség. A szűkszavú értesítés nem tudta eloszlatni a szülők gyötrő kétsége­it, mindkét család kérte, hadd te­kintsenek bele a konkrét vizsgálati anyagba. Kérésüknek a szegedi ügyészség eleget is tett, ám a kétsé­gek továbbra sem oszlottak el, hi­szen a halál valódi okát és körül­ményeit nem tudták tisztázni. Mint arról szerkesztőségünk a csa­ládtól értesült, Mészárosék éltek a fellebbezés jogával, azaz a határo­zat ellen panaszt emeltek. A na­pokban kaptak értesítést, misze­rint ügyüket további vizsgálat cél­jából átadták a Bács-Kiskun Me­gyei Rendőr-főkapitányságnak, ahonnan viszont továbbították a fellebbezést a legfőbb ügyészség­hez. A tragikus esetre bizonyára ol­vasóink is emlékeznek, hisz azóta is többen érdeklődtek, tudunk-e ma valamivel többet, mint akkor. Mint azt a leghitelesebb tanúkkal való beszélgetés alapján szeptem­berben megírtuk, az utolsó fel óra a következőképpen történt: A szokásos bejelentkezés szep­tember 17-én 22 órakor is meg­történt a távbeszélőn át. Ne­gyedóra múltán gyorsvonat ha­ladt át az őrhely melletti síne­ken. Ezt követően körülbelül tíz perc múlva hívta a járőröket, Rőczei András járőrvezetőt és társát, Mészáros Zsoltot az ügyelet, de nem kaptak választ, ezért riadócsoport indul a hely­színre. Közben elindul a teher­vonat is a határ túloldaláról. A mozdony vezetője akkori el­mondása szerint mintegy ötven­hatvan méterre észlel valamit a síneken, amikor hangjelet ad. Hamarosan felfedezi azonban, hogy a mozdulatlan testek álca­ruhás katonák, ekkor már hiába a gyorsfék, a szerelvény tizenhá­rom vagy tizennégy kocsija átha­lad a síneken keresztben fekvő fiúkon. Ekkor 22 óra 38 perc van. A vonat felelős vezetője el­indul az állomásra jelenteni a történteket, a mozdonyvezető pedig a szerelvény előtt vár két­ségbeesetten. Ekkor érkezik meg az őrsről kiküldött riadócsoport megtudni, miért nem válaszol a két határőr a hívásra. Rőczei határőr kutyája az őrhely mel­lett, a fához kötözve. A szülők nem hisznek abbán, hogy gyermekeik a néhány perc alatt elaludtak a síneken. Hogy mi történt az utolsó 20-30 percben, Rőczei Andris édesanyja szerint csak az ő istene, Jehova tudja. Mé­száros Zsolt édesanyja azt mondja, nem nyugszik, amíg legalább ővele nem közölnek valami elhihető in­dokot, hiszen szülői felelőssége im­már csak arra szorítkozhat, hogy fia életének utolsó cselekedeteit tisztázza. Rőczei András novemberben már leszerelt volna. A nagy család hiába várja vissza, közös tervük­höz a kereső nagyfiú segítségét im­már nélkülözniük kell. Mészáros Zsolt édesanyjának a tavasszal be­vonult fia volt a büszkesége, talán ezért is kérte tőlünk, közöljük a fényképét, ismerjék meg olvasóink • A kecskeméti Újkollégium visszaszármaztatása a református egyház­nak jelenleg még nem tűnik egyszerűnek. Megoszlik a szakemberek véleménye arról, 1991 milyen esztendeje a magyar idegenforgalomnak. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnöke rekordévről számolt be, a Magyar Nemzeti Bank soha ilyen kiemelkedően magas idegenforgalmi bevételeket nem mutatott ki, mint az idén. Ugyanak­kor a vendéglősök és szállodatulajdonosok csökkenő forgalomról beszél­nek, az ágykihasználtság a legtöbb helyen alig érte el a hatvan százalékot. A kép tehát ellentmondásos. Bács-Kiskun egyik tradicionális idegenforgal­mi központjában Kalocsán, az IBUSZ Rt. Utazási Iroda és Bank igazgató­ját Csapai Lajost a múlt év eredményeiről kérdeztük. A volt egyházi ingatlanok kérdé­se Bács-Kiskun megyében a kalocsai és a váci római katolikus egyházmegyéket, valamint a refor­mátus egyházat érinti legfőképp. Példaértékű az egyházak azon ön­mérsékleti álláspontja, miszerint objektumaik visszaadása, amelyek­ben ma is intézmények működnek, nem máról holnapra történik. Dr. Pálos Miklós, a Miniszterel­nöki Hivatal politikai államtitkára a kérdéssel kapcsolatban interjút adott az Új Ember katolikus heti­lapnak, amely a január 5-ei szám­ban jelent meg. Egyebek között elmondta, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz 5936 igénylés érkezett. A legna­gyobb hazai egyház, a katolikus, 2917 épületét kéri vissza, ebből 631 a szerzetesrendeké. A református egyház 2422-re, az izraeliták 78-ra tartanak igényt. A minisztérium a törvényessé­get, a jogosultságot veszi figyelem­be, az országgyűlési törvény értel­mében. Fontos szerep hárul a helyi önkormányzatok és egyházak kép­viselőire, hiszen az ingatlanok többnyire a helyi vezetés tulajdo­nai. Országos szinten, az állami bi­zottságban csak azokkal a kérdé­sekkel foglalkoznak az állami és egyházi szakértők, melyek helyi megoldása sikertelennek bizonyult vagy költségvetési támogatást igé­nyelnek. 1992-ben főként azok az ingatlanok kerülnek vissza, ame­lyek nem igényelnek állami támo­gatást, mivel az államháztartás ilyen célra még nem tudott elkülö­níteni pénzt. Ha félezer volt egyhá­zi ingatlan visszakerül jogos tulaj­donosaihoz, nagyszerű eredmény­nek számít — nyilatkozta dr. Pálos Miklós. G. R. 9 Juca néni csárdájában népművészeti bemutató is szokásos. (PN-archív) Mindenkinek megérné... Dolgozik a daru, elszállítja Kecskemét főteréről a város karácsonyfáját. Vízkereszt van. Előző este még világítot­tak rajta a színes lámpafüzé­rek, ágain szépen csomagolt dobozokat láttak az arra já­rók. S elgondolhatták, mi minden lehetne bennük, ha egy akkora csomag az ő saját karácsonyfájuk alatt lenne az ünnep estéjén ... A díszes csomagolópapí­rok felirata ugyanis sokat ígér, s reklámlehetőségnek sem rossz egy ilyen főtéri karácsonyfa. Naponta ez­rek szeme előtt leng ugyan­is az X és Y áruház, Z bolt, W szolgáltató emb­lémája, s a karácsony kel­lemes, családias, békés hangulatát asszociálja, aki látja, s köti össze önkénte­lenül is az illető cégekkel. Ki kellene hát használni ezt a lehetőséget! Annak, aki szervezi a karácsonyfa-állí­tást, aki évről évre megőrzi a színes lámpákat. Azt monda­ná, tegyük fel, hogy egy dísz­doboz a fán ér 10 kiló szalon­cukrot. Amit az önkormány­zat aztán eljuttatna az idősek otthonába, a nevelőintéze­tekbe, vagy szétosztana a szegények között. Mindenki jól, az eddiginél jobban járna. Ekkora összeg ugyanis az adott X, Y, Z, W cégek számára ugyanis csak jelképes. Míg az ado­mány s az ebből fakadó jó érzés valóságos. S valóságos lehetne az az ajándék is, amelyhez a nehéz sorsúak hozzájuthatnának.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom