Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-04 / 03. szám

* SPORT 1992. január 4., 11. oldal KECSKEMÉTI BMX-ESEK BRÁ VÚRJA Sinkó a világ tíz legjobbja között? Amint már a részeredményekről beszámoltunk, a kecskeméti BMX- klub versenyzői példásan megállták a helyüket Angliában. Alfretonban és Nottingenben vettek részt meghí­vásos nemzetközi versenyen. Csikós Gábor talajon, tizenöt résztvevő kö­zött angol nemzetközi bajnokságot nyert, klubtársa, Mirity Andor pe­dig a második helyen végzett. A má­sik versenyszámban, rámpán Csi­kós a harmadik, Mirity pedig a ne­gyedik helyezést érte el. A napokban megkaptuk a baj­nokok tornájának eredményeit is. Eszerint Sinkó Lajos a bajnokok tornájának nevezett mesterverse­nyen — amelyen az országos baj­nokságok 1—3., valamint világ- versenyek helyezettjei indulhattak — a 9., rámpán pedig 6. helyezett lett. így Összesítésben a legjobb tíz között végzett. Amint edzőjük, idősebb Sinkó Lajos tájékoztatott bennünket, egyéves budapesti kitérő után idén Kápolnai Kazimir visszatér Kecs­kemétre, s így ifjú Sinkó Lajossal és Csikós Gáborral együtt immár három világbajnoki ezüstérmes képviselheti a város színeit. — bi — JÓ ÉRZÉS, HA TELJESÍTHET EGY NEHEZ FELADATOT Olykor a tájfutó is lelép a térképről A téli időszak nem a tájfutóké, a hideg napok viszont alkalmasak az elemzésre, a tervek szövögetésé­re. Dénes Zoltán, a Kalocsai SE, s megyénk legeredményesebb tájfu­tója mindkettőben megosztotta ve­lünk véleményét. — Tavaly tavasszal kezdődött egy kemény versenysorozat, amely a junior-világbajnokságra utazó csapat kialakítását szolgálta — mondta. — Az ötödik legjobb eredményt értem el, s mivel később a csapat egyik tagja megsérült, én léptem a helyébe. Nagyon készül­tem életem első jelentős világverse­nyére, s a lehetőségekhez képest elég jól is szerepeltem. A klasszikus távon második legjobb magyar­ként, a 34. helyen végeztem. A sprintérverseny már közel sem volt olyan jó, a B döntőben a 14. helyen értem célba. A váltó pedig, valószí­nűleg az én hibám miatt, csak 13. lett. — Miben érzi magát hibásnak? — A svéd és a finn B váltó tagja­ival együtt rajtoltam, akik szépen .elvittek engem az erdőbe. Mire észbekaptam, lefutottam a térkép­ről. Nekik mindegy volt, mert az A csapatuk célba ért, a B pedig megtette a kötelességét, kiütötte a konkurenciát. A tapasztalatlansá­gom áldozata lettem. — Ennek az a tanulsága, hogy az ember inkább a saját feje után men­jen? — Ebben a sportágban nagyon kell gondolkodni. Van, amikor olyan a vetélytárs, akinek nincs vesztegetni vaíó ideje, azzal érde­mes futni, mert segítjük egymást, de ezt előre nem lehet tudni. — A magyar bajnoksághoz mi­lyen emlékek fűzik? — Érdekes, izgalmas volt. A pá­lya egyik részét már ismertem, mert volt róla térképem, de a mási­kat egy finom domborzatú, techni­kailag nagyon nehéz terepen jelöl­ték ki. Egy jól futható, átlagos ma­gyar erdőből egyszer csak részlet­gazdag, ültetett fenyő közé kerül­tem, ahol lassitani kellett a futást, a gondolkodást pedig fokozni. Ilyenkor a legjobb versenyzőket is megviseli a hirtelen váltáskény­szer, nekem is ráment vagy tíz per­cem, de, azért másodikként célba értem. Én ezt a magyar bajnoki ezüstöt azért tartom igen értékes­nek, mert nehéz terepen szereztem. Meg persze azért is, mert eddig ez a legnagyobb sikerem ... — Mikor, hogyan kezdődött a tájfutói pályafutása? — 1987-ben, amint gimnázium­ba kerültem Kiskőrösön, Rideg László tanár úr javaslatára kezd­tem a tájfutást, s úgy érzem, jól választottam. A térképeket mindig szerettem nézegetni, és a futás sem idegen tőlem . . . Kaskantyún jár­tam általános iskolába, s amikor elvittek bennünket kirándulni, fu­tottunk az erdőben, és én már ak­kor első lettem. Ez mindenképpen nagy lökést adott ahhoz, hogy a tájfutást válasszam. — Melyek a sportág alapvető kö­vetelményei? — Ez a térkép ismeretére épül, hiszen az adott helyről indulva el­lenőrző pontokat érintve, mielőbb be kell érni a célba. S ez tíz kilomé­ter körüli erdős, változatos tere­pen, az ellenőrzési pontokat keres­ve, bélyegezve sokszor nem is olyan könnyű. Ez a sportág feltét­lenül jó fizikai felkészültséget és gyors gondolkodást igényel. A kettőt úgy kell kombinálni, hogy a legrövidebb idő alatt megoldhas­sam a feladatot. — Hogyan készül a versenyekre? — Rengeteget futok a faluban, ahol elismerik az eredményeimet, és segítenek. Ezenkívül pedig bú­jom a térképeket, mert ez olyan sportág, amelyben az ember sosem lehet elég felkészült. — Ez véget nem érő küzdelem az idővel, a méterekkel, mégis, miért csinálja? — Mert szeretem az erdőt, a fu­tást, jó érzés, ha teljesíthetek egy nehéz feladatot. Banczik István KÜLÖNLEGES TÉLI VÁSÁR! a Kecskeméti Centrum Áruházban AMÍG A KÉSZLET TART! 20—60%-kal olcsóbban lehet vásárolni: egyes férfi- és kamaszdzsekik, nadrágok 50%-kal olcsóbban, Levis téli dzsekik 30%-kal olcsóbban, 501-es férfifarmerek 30%-kal olcsóbban, egyes férfifélcipök, női szandálok, gyermek fél-szabadidócipők, szandálok 50-60%-kal olcsóbban. Egyes, 400 cm széles padlószőnyegek és méteráruk 30%-kal olcsóbban, ágynemű-garnitúrák 20% engedménnyel, importfonalak 50%-kal olcsóbban, különféle fehérneműk, gyermek, felnőttpólók, pulóverek, tréningruhák 50%-kal olcsóbban. Különböző élelmiszerek, vegyi és kozmetikai cikkek is nagy kedvezménnyel! Olasz pizzapor dán vermut osztrák, német pudingporok rágógumik gyümölcszselé ananászbefőtt vegyes gyümölcskoktél spanyol cukorka osztrák Hasselmuth csokoládé osztrák Coco csokoládé Jelp, 2,8 kg dobozos mosópor francia és spanyol kozmetikumok VEGYESIPARCIKK-KEDVEZMÉNYEK! Olimpia gáztűzhely, 4 karikás, panorámás, földgáz- és PB-üzemmódú 29 000 Ft helyett 18 OOO Ft-ért, Wolf Geröte fűnyírók, normál és fűgyűjtős kivitelben 40%-kal olcsóbban, 79 Ft helyett 40 Ft-ért, 297 Ft helyett 190 Ft-ért, 25,50 Ft-tól 60 Ft-ig, 8 Ft helyett 4 Ft-ért, 50 Ft helyett 30 Ft-ért, 85 Ft helyett 60 Ft-ért, 159 Ft helyett 80 Ft-ért, 18,50 Ft helyett 10 Ft-ért, 179 Ft helyett 80 Ft-ért, 230 Ft helyett 98 Ft-ért, 351 Ft helyett 250 Ft-ért, 70%-kal olcsóbban. digitális vérnyomásmérő Alaszka szeletelő Alaszka szagelszívó betét Braun kávéőrlő Braun mixer Blaupunkt autó-rádiómagnó RC 40 kisrádió LR 14-es tartós elem 7890 Ft helyett 5000 Ft-ért, 4150 Ft helyett 2910 Ft-ért, 980 Ft helyett 294 Ft-ért, 2690 Ft helyett 1880 Ft-ért, 4200 Ft helyett 2940 Ft-ért, 15 400 Ft helyett 10 800 Ft-ért, 1990 Ft helyett 1190 Ft-ért, 74 Ft helyett 32,50 Ft-ért. Egyes csillárok, falikarok 20-30%-kal olcsóbban, hanglemezek 35 Ft-ért, francia tányérok, étkészletek, kávéskészletek, fürdőszobatükör 30-60%-kal olcsóbban. VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT! 29/1 rsTiTOi 'A aggra 4 n j u i ei Fütyü végre megtalálta rí!« rv • ff j a gollovo cipót • Fütyü Illés, a KTE őszi gólkirálya. (Farkas Tibor felvétele) Közel egyévi kilátástalan ke­resgélés után Fütyü Illés, az NBIII. második helyén álló Kecskeméti TE csatára az őszi első fordulóban rátalált a góllö­vő cipőjére. És ha már megta­lálta, úgy befűz­te, hogy az utol­só fordulóig le sem vetette. — Tompán élő szüleimnek és az első edzőmnek, Si- mity Jánosnak köszönhetem, hogy futballista lett belőlem — mondta a játé­kos. — Kecske­métre kerülése­mig elég kacska- ringós utat jár­tam be. Játszot­tam a SZEOL- nál, fél évig Ma­kón, azután be­vonultam a fél­egyházi Honvédhoz, majd a Radnó­titól szereltem le, és 1989 elején jöt­tem a KTE-hez. Akkor az NB Ill- ban szerepeltünk, tavaly lehúztunk egy évet a második vonalban is. — Akkoriban támadó létére elég hosszú gólszünetet tartott. — Csak akkor tudok nyugodtan játszani, ha érzem, hogy bíznak ben­nem. Ha nem kell attól tartanom, hogy egy gyengébb teljesítmény után a következő mérkőzést már a kispadról nézhetem végig. — Tizenhárom találatával vezeti a házi góllövőlistát. Ha így folytatja, gólkirály lesz. — Óriási dolognak tartanám. Persze, a teljesítményem lehetett volnajobb is. Talán a hatodik fordu­lót követően értem utol magam, és onnantól majdnem minden mérkő­zésen a hálóba találtam. — A nézőknek sokszor az az érzé­se, hogy kerüli az ütközéseket. Van olyan hátvéd, akivel nem szívesen ve­szifel a küzdelmet ? — A durva, alattomos játékot nem szeretem. Régebben volt egy sú­lyos sérülésem. Lehet, hogy csak ösztönösen, de azóta nem szívesen megyek bele csínbe. Itt az Alföld­csoportban a legtöbb védő erényét, hibáját ismerem. Némelyiküket ne­héz lenne egy irgalmasnővérrel ösz- szetéveszteni. — Tudatosan vállalkozik a tizen­egyesek elvégzésére? — Az edzőnk három játékost je­lölt ki ítélet végrehajtónak. Eddig mindig én vállaltam, és, szerencsére, be is rúgtam. — Melyik góljának örült a legjob­ban? — Mindegyik fontos volt, mind­nek nagyon örültem, de az érdem nemcsak az enyém, hanem a társai­mé is, akik helyzetbe hoztak. — Mit vár a tavaszifolytatástól? — Együttesünk játékosanyaga a csoportban a legjobbak közé tarto­zik. Egy sikeres téli alapozás után minden lehetséges. — sz — LAPSZELE Az utolsó (?) dobás Sportmániákus szíveket meg­dobogtató filmet mutatott be az esztendő első napján a Magyar Televízió. „Best shot”, azaz a leg­jobb dobás volt a címe, a főszere­pet Gene Hackman játszotta, aki egy amerikai kisvárosba szerző­dött kosárlabdatrénert alakított. A történet hat évvel a második vi­lágháborút követően játszódott. A városka középiskolájába min­dössze hatvanvalahány tanuló járt, ám az intézményben és a te­lepülésen szent dolog volt a ko­sárlabda. A csapatnak nem ment valami jól a bajnokságban, pedig a meccseket nyolcszáz néző tom­bolta végig. Az iskolaigazgató végső elkeseredésében régi barát­ját kereste meg, aki egyetemi csa­patoknál sikeresen működött egykoron. Egykoron, mert tizen­két esztendővel előbb túlságosan is heves hozzáállása miatt eltil­tották az edzőségtől. Persze, új helyén nem fogad­ták kitörő örömmel, kemény edzései miatt mindössze négy já­tékosa és a csapat szertárosa ma­radt meg a csapatban. Ám az edzőt mindez nem zavarta, vé­gezte a munkáját, vállalta az el­lenséges légkört, mert tudta, jó úton jár. Ám a bajnokságban ve­reség vereséget követett, s bár a játékosok és az edző mind köze­lebb került egymáshoz, a telepü­lés önkormányzata a tréner me­nesztését kívánta. A terv nem vált valóra, a játé­kosok kiálltak mesterük mellett. Minden megváltozott, jöttek a győzelmek, s végül a bajnoki döntőben egy hetezer tanulót számláló iskola együttesét is le­győzték a „kicsik”. A végső győ­zelmet jelentő dobást az a játékos (Jimmy) végezte el, aki a kezdet kezdetén az edző legnehezebben kezelhető embere volt. Hack- mant azok az emberek vitték le vállon a pályáról, akik nemrégen még meneszteni szerették vol­na ... Miként lehet tanulságos egy 1,951-ben, az Amerikai Egyesült Államokban játszódó film a mai magyar sportéletben? Aki látta, valószínűleg könnyedén fölfe­dezte a párhuzamot. Ügy gondo­lom, az a kitartás, eltökéltség hi­ányzik edzőinkből, játékosaink­ból, ami megvolt a „Legjobb do­básban”. A csapat trénere már a munkája kezdetén bedobhatta volna a törülközőt, hiszen csak ellensége volt. Nem, ő kitartott. Aztán jöttek a vereségek, de nem hátrált, nem panaszkodott, nem könyörgött az elkényeztetett he­lyi sztárnak: nem, ő haladt to­vább az általa elképzelt úton. Megdöbbentő volt azonban az a lelkesedés, amit a szurkolók, a település lakói produkáltak. Megtöltötték a csarnokot a vere­ségek után is, kitartóan buzdítot­ták kedvenceiket, erőszakkal sem lehetett őket elzavarni a lelá­tóról. Az edző, a csapat és a hívek együttes kitartása végül ered­ményt hozott. Más a film és más a valóság —mondhatná bárki. Igen, ez így van. De a filmek alapötlete leg­többször a valóság, és az álla­mokban élő ismerősömtől tu­dom, az amerikai emberek men­talitása, a sporthoz, a kosárlab­dához fűződő viszonya mit sem változott az elmúlt negyven esz­tendő alatt. Miközben hazánk­ban, a megyénkben a sporttalál­kozók többségén a lelátó kong az ürességtől, az embereket hidegen hagyja egy-egy bajnoki mérkő­zés. Manapság nehéz olyan lel­kes, áldozatokra is képes támo­gatókat találni, akik az esetleges sikertelenség, pillanatnyi gyen­gébb eredmények mellett is segí­tik az egyesületeket. Szponzorok jönnek, nevük fölkerül a mezek­re, aztán szép csöndesen eltűn­nek a gazdasági és a sportéletből. A csapatok és a sportágak pedig vergődnek. Pedig az idő sürget! Új eszten­dőt írunk, új reményeket táplá­lunk. Alapvető változásokra len­ne szükség mentalitásban és a tá­mogatások területén is. Barcelo­nában olimpiát rendeznek az idén. Ott lesz lehetősége egy „do­básra” a magyar sportnak is. Reméljük, nem az utolsó­ra . — rajtmár — Padlóra került Kelet-Európa sportja? A Közép- és Kelet-Európábán lezajlott társadalmi-gazdasági robbanás már a térség sportjában is érezteti a hatását. A különféle rangsorokban, a világversenyeken és a világranglistákon hagyományosan előkelő helyet elfoglaló, sőt, a világ sportjában meghatározó szerepet betöltő Csehszlová­kiában, Lengyelországban, Bulgáriában, Romániában és Magyarországon az élsport támogatása csökkent. A magukra maradt sportszövetségek és a klubok régi és új szponzoroknál „házalnak”. A nemzeti sport szétziláló­dása az említett öt országban megfékezhetetlen folyamatnak tűnik, leg­alábbis a Sport-Bild munkatársai szerint, akik így látják a helyzetet: Csehszlovákia A labdarúgó-válogatott minden valamire való játékosa külföldre szerződött. A legkiválóbb jégko- rongozók is — amint tehették — búcsút mondtak a csupán koroná­ban fizető egyesületüknek. Persze, a teniszezők sem haboztak, a világ- ranglista legjobbjai főként csak ro­konlátogatásokra utaznak haza, pénzdijaikból pedig egyre kevésbé hajlandóak „százalékot” haza­utalni. A csehszlovák sport hátor­szága azonban Európában még így is a legerősebbek közé tartozik, az események látogatottsága alig csökkent, a tévéállomások napi műsorában változatlanul szerepel­nek a sportközvetítések és az érde­kes sportösszefoglalók. Lengyelország A nagy lengyel sportbravúrok­ról már csak „múltidőben” lehet beszélni. Az egykori sikersport­ágak, mint például az atlétika, a súlyemelés, az ökölvívás, a sí és a kerékpár alig hoznak újabb klasz- szisokat a felszínre. Mindezt a bennfentesek a lengyel sportot is lezüllesztő korrupcióra vezetik vissza, amely sok versenyző kedvét is elvette a hajtástól. Köztudott, hogy az élvonalbeli versenyzők és játékosok keresetük húsz százalé­kát edzőiknek voltak kénytelenek leadni, tíz százalékot a róluk gon­doskodó orvosoknak és gyúrók­nak, további tízet azoknak a funk­cionáriusoknak, akik szemet hunytak kisebb-nagyobb „stikli- jük” felett, s akkor az állami sport­vezetés törvényes anyagi követelé­seiről még nem is esett szó. Az 1985-ben szinte intézményessé vált lengyel sportkorrupció csúfos eredményeként Szöulban már csak a huszadik helyen végeztek a piros­fehér színek képviselői, Calgary- ban, a téli olimpián pedig a tradíci­ókra rácáfolva egyetlen érmet sem szereztek. Ezek után, ha egy lengyeltől azt kérdezik, vajon hány érmet szá­molhatunk Barcelonában, a válasz gyors és lehangoló: „Ha öt-hat összejön, már ünnepelhetünk ...” Bulgária Edzők és versenyzők tömeges el­menekülése után sivár a bolgár sport képe. Akik pedig otthon ma­radtak, magánvállalkozóként pró­bálnak érvényesülni, mert a köz­ponti keretek kifogytak. Neska Robeva, a világhírű bolgár ritmi­kus sportgimnasztikai iskola veze­tő alakja újabban 50 dollárt kér minden külföldi látogatótól, aki az edzésére kíváncsi, vendégtanítvá­nyokat pedig havi 2000 dollárért hajlandó okítani. Kiválóbbnál ki­válóbb bolgár sportolók „tették át a székhelyüket” külföldre, s eszük ágában sincs hazatérni. Közéjük tartozott a labdarógú Sztojcskov (FC Barcelona), Penev (Valencia) és Kosztadinov (Portó), a súly­emelő Marinov és Kunev (Auszt­rália), az asztaliteniszező Gergel­cseva (Montpellier), s a sort még hosszan lehetne folytatni. Románia Amit egykor az asztaliteniszező Nemes Olga, nemrégiben pedig az ex tornász szupersztár, Nadia Co­maneci félve tett meg, azt egyre többen teszik meg nyíltan és habo­zás nélkül: a határok átlépésére egyre, több sportoló szánja el ma­gát. És akik már biztonságban ér­zik magukat, azok mesélnek is. A fiatal sportolók testi fenyítésé­ről, a brutális edzésmódszerekről, súlyos fenyegetésekről, a megfé­lemlítés ezerfajta kitervelt módjá­ról, azokról a módszerekről, ame­lyek szülőanyja állítólag Elena Ceausjescu asszony volt. Magyarország A Sport-Bild számos sportvezető­től kért véleményt, így Schmitt Páltól, a MOB elnökétől is. A megkérdezettek többsége azon a véleményen volt, hogy a magyar sport elitje a barcelonai olimpián még megközelítheti a szöuli csodá­latos mérleget, ahol 23 érmet, köz­tük 11 aranyat sikerült megnyerni, de aztán hét szűk esztendőre kell felkészülni. Az ország közel 3000 sportegyesülete a csőd szélén áll, vagy már oda is jutott, a tartozá­sok, az adóhátralékok törleszthe- tetlen nagyságot értek el. A külföld a magyar versenyzők és szakembe­rek számára is csábító: egy-egy vá­logatott labdarúgó-mérkőzésen a magyar kezdő tizenegy 85-90 szá­zalékban idegenlégiósokból áll. Egyre több külföldi érdekelt az él­sportban, az ilyesfajta támogatás azonban a legritkábban mondható önzetlennek. A jövő tehát bizony­talan, gyors változásra a térség­ben, így Magyarországon is, vajmi kevés a remény ... Ferenczy Europress Kinevezések Az Országos Testnevelési és Sporthivatalról szóló, 1992. január 1-jén hatályba lépett kormányren­delet alapján — január 1-jei ha­tállyal — a miniszterelnök Gallov Rezsőt az OTSH elnökévé, Hor­váth Balázs tárca nélküli miniszter Jakabházy Lászlót az OTSH el­nökhelyettesévé kinevezte. (MTI) RÖVIDEN •A labdarúgó-szövetség új székhe­lyén, a Népstadion toronyépületében tartják január 6-án 10 órától a Magyar Kupa sorsolását. A tizenhat élvonalbe­li csapat mellett tíz másodosztályú — megyénk képviseletében a Miskei Tsz SK —, négy NB III-as és két megyei bajnokságban szereplő együttes vár­hatja a februári kupafordulót. • Bérezik Zoltán szövetségi kapi­tány kijelölte a január 7-én a lengyelor­szági Bialystokban pályára lépő magyar asztalitenisz válogatottat. A férfi Szuper Liga mérkőzésen Harczi Zsolt és Né­meth Károly mellett a kiskunfélegyházi Varga Sándor képviseli a magyar színe­ket. Tartalékként Bátorfi Zoltán utazik a lengyel városba. • A Magyar Tenisz Szövetségben elkészítették az 1991. évi ranglistát. A férfiaknál Krocskó József (Nyíregy­háza), a nőknél Földényi Annamária (ÚTÉ) a listavezető. A kiskőrösi Ko­vács Zsuzsát, aki csongrádi színekben szerepelt all., bajai Hóman Gabriellát (ő Pécsett versenyez) a 22. helyen jegy­zik. • A megyei labdarűgó-szövetség el­készítette a labdarúgó Magyar Kupa és az ehhez kapcsolódó Bács-Kiskun Me­gyei Kupa versenykiírását. Az NB ll-es, NB III-as, valamint a megyei I. és II. osztályú csapatoknak nem kell nevezni, mert számukra a részvétel kötelező. A megyei III. osztályú együttesek janu­ár 31-éig küldhetik be a nevezési lapot. A játéknapokat csak ezt követően jelö­lik ki. Az MLSZ még nem közölte a megyéből továbbjutó csapatok számát (1991-ben 6 együttes jutott az országos táblára). • Az ausztráliában zajló 150 ezer dollár összdíjazású női tornán nem tu­dott újabb bravúrt véghezvinni Temes­vári Andrea. A negyeddöntőben a ha­zaiak versenyzője, a 14. helyen kiemelt, a világranglistán a 45. helyen álló Ni­cole Provis volt az ellenfele, aki 55 perc alatt 6:3, 6:0 arányban könnyedén győ­zött a magyar teniszező ellen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom