Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-30 / 25. szám

Bácsszőlős • Katymár • Kéleshalom • Kunbaja • Mátételke # Tataháza * Bácsalmás, Jánoshalma és vidéke HOGYAN DÖNT A BÁCSKA ÉPISZ TAGSÁGA? Kft.-k, de a szövetkezeten belül? Az elfogadott szövetkezeti tör­vény alapján át kell alakulnia a jánoshalmi Bácska Épisznek is. A szövetkezet most némileg elő­nyösebb helyzetben van társainál, mert már korábban társaságokat, elsősorban kft.-két hozóit létre, amelyek tavaly mar az áj formá­ban működtek. — A faipari kft Kunbaján, a textilipari Jánoshalmán Kunbaján és Kiskunmajsán, a bőrdíszmű­ipari pedig jánoshalmi és bajai te­lephelyeken dolgozik mégpedig jól! — tájékoztat Adóm János, a szövetkezet elnöke. Különösen a kunbajai faipari teljesítménye volt kiemelkedő, — erősen érző­dött az érdekeltség hatása. Jól zárt az építőipar részleg is, folyamatosan volt felújítási, átala­kítási munkájuk Jánoshalmán és Kecskeméten, ahol külön csapat dolgozik. Igaz lakást mái négy éve nem építenek. A hagyományos formában mű­ködő ipari szolgáltató szakcsoport tevékenysége már csak 10-15 szá zalékot tesz ki az összesből. Ide tartozik a rádió-, tévé háztartási- gép-javítás, a cipészet női és férfi- fodrászat, autószérviz és autós­bolt, valamint az elek rótechnikai szerelés. Az utóbbi egység kanadai megrendelésre termel a tavalyi próbagyártás után idén 60-70 mil­liós rendelésre számítanak. Elfogyott viszont a vasipari szakcsoport munkája de ha min­den jól megy, februárban újra kezdhet a jelenleg munkanélküli- segélyen lévő 30 embe Nem jött össze egy német partnerrel a szau­nagyártás — csak ígérte, de nem 0 A kunbajai faipari kft. teljesítménye: tizenkilenc fizikai dolgozóval 46 milliós árbevétel 1991-ben. A 12 típusú ajtóból 12 ezer darabot értékesítet­tek — foglalta össze Vén János üzemvezető. Egy szakmunkás a jutalom­mal együtt bruttó 230 ezer forintot keresett, egy betanított munkás 190 ezernél többet. Ez egyértelműen a kft.-formában megjelenő érdekeltségnek köszönhető — mondta Vér Mártonná ügyvezető. hozta a piacot —, így aztán a kft.- nek új munkát kell keresni — ak­kor újra dolgozhat az augusztus­ban munkanélkülivé vált 14 embe­rük. Az új szövetkezeti törvényt jó­nak tartja az elnök, s megkezdték a végrehajtással kapcsolatos egyeztetéseket. A szövetkezetnek jelenleg 500 aktív tagja van, de most ellenőrzik a nyilvántartáso­kat is. Az eddigi tárgyalások alap­ján a többség szövetkezetét akar, de a szolgáltató, az építőipar és a vasipar is kft. formájában működ­ne. A tőkeszegénység miatt a va­gyont közösen hasznosítanák. Úgy tűnik, mondta Ádám Já­nos, hogy az itteni dolgozóknak a munkahely az igazán fontos, nem annyira a vagyon. Persze, biztos lesznek, akik kikérik a nekik járó részt, velük — a törvény értelmé­ben — megegyezünk. TOVÁBB FOLYTATÓDIK A VITA KATYMARON: Ki a falu gazdája? Uv. 1.1 i-J.1l Az idei első falugyűlésen Pál László polgármester Katymár lakossága elé vitte a közelmúltban (apunkban megjelent két újságcikkel kapcsolatos véleményét, észrevételeit. 1991 decemberében jelent meg „A község szinte gazda nélkül van" című írás, amelyben a polgármester összegzi az elmúlt egy év tapasztalatait, majd 1992 januárjában válaszolt erre a cikkre Hebők Béla alpolgármester és Nagy Zoltán önkormányzati képviselő. Pál László polgármester: Számom­ra kellemetlen és nemszeretem dologgal kell foglalkoznom Nagyot sajnálom, hogy problémafeltáró nyilatkozatomat, képviselőtársaim, rendre hamis állítások­kal megpróbálják kiforgatni, és negatívan feltüntetni. Bátorkodtam az újságírói kér­désre úgy válaszolni, hogy egy évvel a választások után a képviselő-testületnek még mindig van egy olyan csoportja, ame­lyiknek nem a falu 2600 polgára a fontos, hanem az én nyakam kitörése. A Hebők és Nagy képviselők által i legjelentetett cikkben ismét az eladósodott Katymár került elő. Mintha valaki eltékozolta vol­na a falu pénzét... A következő téves információ a jegyzőkérdés, mert úgy tű­nik, mintha a polgármester űzte volna el. A következő történt: A januárban kineve­zett Kurkó Gergely februárban bejelentet­te, hogy elmegy Nemesnádudvarra. Kérte a személyes segítséget, hogy március 1-jén már ott kezdhessen. Mellékesen megje­gyezte, hogy mintegy 250 ezer forintra lenne szüksége ahhoz, hogy a bajai lakást, amit időközben vásárolt, rendbe tegye. Ha esetleg az összeget megosztva: 150 ezer forintot vissza nem térítendőként, 100 ez­ret kamatmentes kölcsönként kapna Katymártól, esetleg akkor elgondolkodna azon, hogy ittmarad-e? A község lakás- építési és -vásárlási szabályzata ezt nem teszi lehetővé. Nagy Zoltán képviselő: — A legna­gyobb eredmény, hogy a falu működőké­pességét sikerült megtartani, sőt a több­milliós adósság jelentős részét is kifizet­tük. A Petőfi Népével kapcsolatos reagá­lásokra: a polgármester úr választási eredményeit tiszteletben tartom, szeret­ném, ha végigvinné a hátralévő 2,5 évet, de úgy, hogy változtat a munkastílusán és az emberekhez vajó viszonyán. Senki sem akarja a polgármester nyakát kitör­ni. Szeretne mindenki jól együttműködni vele. És azt hiszem ez nemcsak a képvise­lőkön múlik, hanem nagymértékben a polgármesteren is. A főállású tisztség egyébként 500 ezer forinttal terhelné meg az ez évi költségvetést... Hebők Béla alpolgármester: — Az újságcikkben semminemű „csúsztatás” nem található. Nem volt szándékom­ban sem sértően, sem másként csúsz­tatni, meg nem is szokásom, szeretek mindenkivel őszintén, egyenesen be­szélni. Ha valakinek más Véleménye van, az nem ellenség, nem ellenfél, ha­nem az mást' ákat, de á Cél léHet egy és ugyanaz. Welsch János nyugdíjas: Én úgy lá­tom, hogy egy év alatt ti nemhogy össze­szoktatok, hanem még távolodtatok egymástól. Jó lenne, ha marakodás és civakodás helyett több hangsúlyt fektet­nétek a falu legégetőbb problémájára, foglalkozzatok a fiatalokkal, hogy ne legyen annyi munkanélküli. Munkahe­lyeket kell teremteni. Dr. Nothoff Sándomé, a polgármeste­ri hivatal dolgozója: — Akkor leszek elégedett a testület munkájával, ha meg­tanulnak együttgondolkodni, egymás véleményét tiszteletben tartani. így lesz rá remény, hogy eljussanak a vezetésel­méletnek arra a szintjére, hogy döntése­ik, véleményezéseik során nem derül ki, hogy kinek mi a foglalkozása, hanem a témához való hozzáértése tűnik ki. Eh­hez egymás segítségével, illetve segítésé­vel minden képviselőnek fel kell nőnie. Pencinger Jánosné nyugdíjas peda­gógus: — Ilyen nagyközségnek szüksége van főállású polgármesterre, úgy ahogy szüksége van tsz-elnökre és iskolaigaz­gatóra is. Mert így van polgármester, meg nincs is, dolgozik, meg nem is, kap is pénzt, meg nem is. Nem Pál László mellett vagyok, hanem a főállású pol­gármester mellett. Egyetértek azzal, hogy spórolni kell, de nem ezen, mert ez olyan, mintha az iskolában a krétán spórolnának. így ez a község előre nem fog menni. Itt főleg személyi problémák vannak, az indulatok elszabadultak. N. I. MÁTÉTELKÉN RAGASZKODNAK AZ ISKOLÁHOZ Tíz év óta az első végzős osztály — Mit ígér az új oktatási törvény? Úgy fest, hogy az olyan kistelepülé­sek, mint Mátételke, a hat osztályra lesznek rászorítva. Pedig, az emberkö­zelség miatt is, a kisiskola bizonyos szempontból többet is tud adni, mint a nagyok — mondja Pálmai Lajos iskolaigazgató. — Most még nagy a bizonytalanság, de kell hogy jövője legyen a kisiskolának is. A mátételkeiek okkal, szinte hi­vatalból bizakodóak, hiszen csak másfél éve sikerült újra teljessé ten­ni a helyi iskolát a felse tagozattal, s a nyolcadik osztály csupán szep­tembertől indult — a- előrelépő hetedikből. Még 1981-ben történt, hogy be- körzetesitették a felső tagozatot Tataházára, ütvén gyerek ment, a négy alsó osztályban maradt 35. Elvitték a szemléltetőeszközöket, néhány szaktanár elment, mások az alsó tagozatban vállaltak mun­kát. A 8 tanteremből több felesle­gessé vált, így kialakítottak kony­hát, étkezőt, napközit. Nem telt el tíz év, 1990 nyarán a szülők aláírást gyűjtöttek a felső tagozat visszaállítására. Az akkori községi vezetőség támogatta az ügyet, de pénz nem volt sem az esz­közök beszerzésére, sem a működ­tetésre. A megye sem tudott pénzt adni, csak szakmai segítséget. A jú­liusi falugyűlés azonban úgy dön­tött: leállítanak minden fejlesztést, a József Attila utcaiak még a régóta esedékes járdaépítésről is lemond­tak, s az összes pénzt az iskola visz- szahozatalára átcsoportosítják. Az akkori Tanért segítségével megvásárolták az eszközöket, sike­rült szaktanárokat is találni, s így megkezdődhetett az oktatás. Az ösz- szes érintett gyerek visszajött — ki­véve az akkor végzős nyolcadikoso­kat, akiknek ezt nem is tanácsolták. A jelenlegi tantestületből négy pedagógus már a körzetesítéskor is itt volt, s egyáltalán nem örültek az akkori lépésnek. Nem tartották in­dokoltnak. Igaz, hogy Mátételkén összevont osztályok vannak — például az elsőben 5 harmadikos és 8 negyedikes tanul együtt. Ám a magyar, matematika, fizika, tehát a közismereti tárgyakból osztott csoportban tartják az órákat, 6-8 diákkal foglalkozik a szaktanár. Az önkormányzat ugyanis a túl­órákat kifizeti a pedagógusoknak — de 'ezzel igazából a gyerekek nyertek. Van video, színes tévé, számítógép, német nyelvet taníta­nak — nincsenek tehát hátrányos helyzetben a mátételkei diákok. Amit az is mutat, hogy valamennyi végzős — heten vannak — tovább­tanulni készül. Egy-egy gimnázi­umba és szakközépiskolába, öten pedig szakmunkásképzőbe. Jó eséllyel — mondja Pálmai Lajos. LEVÉL AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐNEK Holtponton a határátkelő ügye? Reményt keltő lépések után most újra patthelyzet van a Bácsalmás- Bajmok határátkelőhely megnyitásáért vívott sakkjátszmában. A város vezetői is érzik, hogy lassan az ő kontójukra írják a halogatást, ugyanis a lakosság nem hiszi el, hogy nem az ő tehetetlenségük az akadály. Bartha Józsefné, a bácsalmási jegyző a néhány évtizede bezárt, majd idén már egy-két alkalommal ideiglenesen megnyitott határátke­lőről elmondta: a 80-as évek elején még erőtlen próbálkozások két éve ígéretes távlatot kaptak. A legutób­bi információk, hogy az itt létesí­tendő határátkelő országosan is az elsők között van, no meg a magyar és a szerb külügyminiszter tárgyalá­sai azt jelezték — sínen van a dolog. Különösen, hogy a bácsalmásiak a szabadkai partnerrel többször egyeztettek, látták a kész terveket, víz, villany már van a határ déli oldalán, és az út is épül. Mindezek alátámasztottak a szabadkai véleményt, hogy rendel­keznek minden szintű engedéllyel. És a karácsony előtti huzavona mégis azt eredményezte, hogy csak 1-2 napra nyílt meg a határ. Pedig igény van rá főként a helybélieknek. A nyáron például még piacra is átkerékpároztak Bácsalmásra a túloldalról. Tóth Árpád polgármester — a tétovázást tapasztalván — levél­ben kérte föl Karsai Péter ország- gyűlési képviselőt: járjon el az ille­tékes minisztériumokban,' a vám- és pénzügyőrségnél, a Határőrség Országos Parancsnokságán, hogy kimozduljon végre a holtpontról ez az ügy. A helybéliek nem óhaj- tarfak beavatkozni a nagypolitiká­ba, nekik — függetlenül attól, hogy a szövetségi, köztársasági, vagy tartományi kapcsolatokon, megállapodáson múlik-e a dolog — a határátkelőre van szükségük. rr •• MERLEGKFSZ1TES BACSSZOLOSON Siker után újabb siker? — Bácsszőlősön sok dolog történt 1991-ben, több, mint amit terveztünk — foglalja össze a tavalyi eseményeket Mondom é Mihály polgármester. Az 570 lelkes faluban 65-70 ház található a K it rületen, s a nemrég elkészült telefonfejlesztés eredményeként félszáz készüléket szereltek föl. Ezzel pedig a határszéli kisközség közelebb kerüli a világhoz. A távhívásos telefon azonban nem az egyetlen újdonság. Megépült a ravatalo­zó — már csak néhány kegytárgyat kell beszerezni —s mellé a közhasznú mun­kákra biztosított keretből rendbe hozták a temetőt is. Felújították, korszerűsítet­ték a községházát, s immár két számító­gép is segíti az ügyvitelt, a gazdálkodást. Megújult az orvosi rendelő, megerő­sítették a gázcseretelepet, az áfésszel közösen új olajkutat építettek, bővítet­ték a közvilágítást. Igény volt egy híd­mérlegre — elkészült most már bárki használhatja, ellenőrizvén így a vásá­rolt tűzrevalót, vagy a leadásra szánt termést. Felújították az önkormányzat által tavaly vásárolt kistraktort is. Az idős, magányos emberek támo­gatására több mint 800 ezer forintot fordítottak, de rendszeres segélyt így is csak hét helybéli kaphat, pedig még tízen biztos rászorulnának. Nekik és a többieknek marad az eseti támogatás. Ha csak jelképesnek minősülő összeg­gel is, de négy fiatal első lakásvásárlá­sához ugyancsak hozzájárultak. Hárommillió forintot már ez évre tartalékoltak, ebből a pénzből kell ren­dezni a faluk őzpontot, halaszthatatlan az iskola külső tatarozása, s ha a há­romszáz méter szilárd burkolat is elké­szül két utcában, akkor újabb sikert könyvelhet el a falu és az önkormány­zat is. A testület megosztottság, széthúzás nélkül, a falu érdekét nézve dolgozik állapítja meg Mondovics Mihály. Akinek pedig nincs könnyű dolga, mert ő is társadalmi munkában látja el a polgármesteri tisztet. Reggel 8-kor itt kezd - mert nincs első órája az iskolá­ban —, majd í -tői fél 4-ig újra a köz­ségházán van Mint mondja pedagó­gus kollégái segítsége, és a hivatali dol­gozók tapasztalata egyaránt nélkülöz­hetetlenül fontos számára. FELDÚLTÁK KÉLESHALOM NYUGALMAT Disznók a főutcán Csak támogatni lehet azt, aki vállal­kozik ma a sertéstartásra. Egyrészt mert termel, a tavalyi felvásárlási bo­nyodalmak ellenére is folytatja, más­részt jövedelemhez jut, s nem segélyért áll sorban — egyre növekvő számban. A kéleshalmiak azonban nem méltá­nyolják eléggé a fentieket, mikor szóba kerül a III/22-es tanyán 18 sertés tartó, jánoshalmi illetőségű Sípos Franciska. Pedig neki nem kevesebb, mint 10 gye­reke van, ott tehát különösen fontos lehet a disznóhizlalás. Igen, mondják a helybéliek, ha megfelelően gondozzák, etetik az állatot. De ezek kétnaponta ha kapnak tápot meg vizet, nem taka­rítják az ólat, s a disznók rendre kitör­nek a kerítésen. Kárt tesznek a szom­szédok portáján, kertjében, legutóbb néhány napja a falu főutcáján korzóz­tak — a lakosság nem kis bosszúságára és' félelmére. Ha szólnak, a gyerekek féltéglákat hajigáinak az „izgága” szomszédok ud­varába. Az önkormányzat megbírsá­golhatja ugyan a tulajdonost, de tud­ják: úgysem fizet. Most a közegészség- ügynek írtak, de csak reménykednek — az a hivatal talán tehet valamit. Nemrég elpusztult az egyik sertés. A helyiek szerint a zsúfolt ólban „a ganéba fulladt bele”, de Siposék bosz- szúra gyanakodnak. Ezért a levágott disznófejet egy út melletti karóra tűz­ték, s mellé egy cédulát: „így jár az is, aki megmérgezte a disznót”. Félő, hogy az egyre jobban elmérge­sedő ügyben aztán nem lesz elegendő a tisztiorvosi hivatal remélt intézkedése. Az ugyanis nehezen tudja helyreállítani a kéleshalmiak feldúlt nyugalmát. Kék íris Patika a régi gyógyszertár helyén 0 Hétfő óta áll a bácsalmási és a környékbeli lakosok szolgálatára a Kék íris Patika. Amikor tavaly októberben megnyílt a város új gyógyszertára, akkor két szakember Németh Istvánná és Zalántainé Szalai Margit elhatá­rozta, hogy betéti társaságot alapítva magánpatikát nyit a régi épületben, amelyben évtizedek óta mindig patika volt. A gyógyszerek teljes köre mellett megtalálhatók a polcokon a gyógynövények, teák, kozmetikumok, szakkönyvek, valamint gyógyászati segédeszközök és állatgyógyászati ter­mékek is beszerezhetők. (Besír Lászlóné felvétele) J. J. • Bácsalmás Családonként ezer forint Elégedettek voltak Mátételke la­kói a tavalyi év eredményeivel — amint ez a nemrég megtartott, köz­meghallgatásnak nevezett falugyűlé­sen is elhangzott. A résztvevők meg­vitatták az idei költségvetés terveze­tét, s elfogadhatónak, elviselhetőnek tartották az 1992-ben bevezetendő helyi adó mértékét. Ennek értelmé­ben együtt élő családonként ezer fo­rintot fizetnek idén a mátételkeiek. Sváb bál Katymáron Hagyományos sváb bál lesz Katymáron február 15-én, 19 órai kezdettel a művelődési házban. Műsort adnak a helyi óvodások és az általános iskola német szakkörö­sei. A jó hangulatról a palotapozsó- ki zenekar gondoskodik. Tataháza és a munkanélküliség Tataháza 1656 lakójából W0 a munkaképes korú, s a legutóbbi adatok alapján 50 munkanélkülit tartanak nyilván. A többségük nő, akik a varroda felszámolása után maradtak kereső foglalkozás nélkül, vagy a gyest követően nem tudtak újra elhelyezkedni. Van azonban jó néhány szakmunkás is a községben, aki szintén állás nélkül van, igaz, a munkanélküliek egy része nem is akar dolgozni. Ma még járadékot kapnak, de egyszer az is lejár. A köz­ség vezetői megpróbálnak közhasz­nú munkát keresni, ami elfoglaltsá­got és bért is jelentene, nem csupán segélyt. De egyelőre nehéz találni, örülnek, ha ilyen tevékenységgel meg tudnak tartani embereket. Ebéd 50 forintért — mindenkinek Bácsszőlősön úgy döntöttek, hogy olcsó ebéddel segítik a telepü­lés lakóit. A közétkeztetésben részt vevők egységesen napi 50 forintért ami csak a nyersanyagköltséget tartalmazza — juthatnak hozzá az ebédhez. A főzést az iskola konyhá­ja vállalta, s a minőségre, a házias ízekre eddig sem volt panasz. Most annyi a tennivaló, hogy a várható­an megszaporodó igények miatt na­gyobb edényeket kell vásárolni. T emplomfelújításért Alapítvány Mint korábban már hírül adtuk, renoválják a katymári templomot. A palatetőt 1989-ben cserélték réz­lemezre, majd idén elkezdték a kül­ső tatarozást, amelynek költsége meghaladja a 3 millió forintot. Saj­nos, a válságos gazdasági helyzet az egyházakat is sújtja, kevesebb az adomány. A katymári képviselő- testület a községi katolikus temp­lom felújításának támogatására, valamint az I. és a II. világháború­ban meghalt katymáriak emlékét megörökítő emléktáblának a temp­lom falán történő elhelyezésére lét­rehozta a Templomfelújításért Ala­pítványt. Az önkormányzat 50 ezer forin­tot, a képviselő-testület tagjai sze­mélyenként 2 ezer forintot ajánlot­tak fel. Számítanak jogi személyek és a magánszemélyek adakozására névvel, de akár név nélkül is. Az adományokat a helyi takarékszö­vetkezet kezeli a 251-98302-00349 számú számlán. — nothoií — Az oldalt összeállította: Váczi Tamás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom