Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-30 / 25. szám

1992. január 30., 3. oldal MEGYEI KÖRKÉP Elkészült Mélykút költségvetése • • •« HÁROM SZÉK KOZOTT . . . Az ifjúsági munkanélküliségről • Egyre több fiatal keresi föl a munkaközvetítői ?) irodákat. Második fordulóját tartotta a költségvetés tárgyalásának Mély­kút önkormányzata, s az ülés siker­rel járt, elfogadta a testület a pol­gármester előterjesztését. Ritka szíves kötelezettségnek te­hettek eleget a képviselők, a vártnál több pénz elosztásáról dönthettek ugyanis. Egymillió forint általános tartalék szolgálja az elkövetkezen­dő esztendőben az önkormányzat biztonságát, valamint az áremelke­dések ellensúlyozására további fél­milliót tartalékoltak az előrelátó gazdálkodók. Pályázati célokra másfél milliót, a gázhálózat várható bővítésére fél­milliót építettek be a képviselők a költségvetésbe. Ez utóbbihoz fon­( Tudósítónktól.) A napokban tartotta meg első közgyűlését a Hercegszántói Ónvé­delmi Egyesület. Már jóval a meg­hívóban feltüntetett kezdési idő előtt a művelődési ház klubtermé­ben gyülekeztek a segítőkész hely­beli férfiak. Közülük sokan az első negyedévi tagdíjat fizették be, má­sok szolgálatuk egy-egy élményét mesélték el. Bognár József polgármester elnö­ki értékelésében elmondta, hogy a tavaly október 7-én 25 fővel megala- kultegyesület az elmúlt hónapokban szervezetten tevékenykedett. A tag­létszám több mint háromszorossá nőtt. Minden elismerést megérde­melnek a hercegszántói önvédelmi­ek. A szolgálati feladatokat ponto­san teljesitették, ezzel a község lakos­ságának rokonszenvét is felkeltet­ték. Bizonyítja ezt a kívülállók ön­kéntes anyagi támogatása is. Min­den személy havonta egy alkalom­mal volt akcióban. A figyelőszolgá­lat hatékony szervezése érdekében a 79 főt három csoportba osztották. Volt olyan éjszaka, amikor 70-80 ki­A stratégiai jelentőségű gazda­ságok kerültek ebbe a csoportba — tájékoztat Sendula Tibor igaz­gató. Azok, amelyeknél a ver­senyszférához való alkalmazkodás mellett például a biológiai alapok, a génállomány védelme, megőrzé­se is feladat, s ez nem piacgazdasá­gi kategória. A Bácság a naprafor- góvetőmag-termelés központja, a hazai és az exportárualapok bizto­sításában meghatározó szerepe van. A bajai kombinátból új fel­adatként — igaz 1976 óta itt nem foglalkoztak lovakkal — ide helye­zik át a méntelepet: az apaállat­állományt gondozzuk. Ezentúl a többi tevékenységi körben is előremutató módon, nyereségesen kell gazdálkodni. A különböző egységek már eddig is önálló üzleti tervek alapján dol­goztak, s így sikerült — külső vál­lalkozásokkal — a korábban fő­ként belső munkákat végző építő­részleget is életképesen fenntarta­ni, s nem kellett elbocsátani a dol­gozókat. Az átalakulás menetrendje sze­rint idén március 31-éig kell az áta­lakulási tervet a Földművelésügyi Minisztériumba megküldeni, s a konzultáció, a véglegesítés után év tos tudni, hogy az igénylőknek a bekerülési összeg nyolcvan százalé­kát kell befizetni ahhoz, hogy az önkormányzati támogatást elnyer­jék. Útépítésekre — főként az Óregmajorba vezető út megépítésé­re — 3,3 miihó forintot fordít az önkormányzat. Hárommillió forint céltartalék szolgálja majd a saját vagy közös gazdasági társaság formájában tör­ténő vállalkozások indítását, szoci­ális célokra pedig félmillió forintot építettek a költségvetésbe. Bérfejlesztések tartalékaként és tiszteletdíjak megemelésére hat­százezer forintot, a cigányklub tá­mogatására pedig 30 ezer forintot szánt az önkormányzat. H. T. lométert tettek meg gépkocsijukon, saját költségükre az önvédelmisek, hiszen a megfigyelési terület egészen Hódunáig terjed ki. Az elnök bejelentette: — Az ön- kormányzati testület határozatot hozott az egyesület anyagi támoga­tására. Január 1-jétől, személygép­kocsi-térítés címen egy-egy szolgálat ellátására a költségvetésből, hivata­los útiszámla alapján, 50 kilométerre téríti az üzemanyag-fogyasztást. Meglepőnek és számomra érthetet­lennek tartom a Csátalja és Vidéke ÁFÉSZ döntését. Az alakuló ülésen bejelentették, miszerint az ő érdekei­ket is szolgálja a szervezett önvéde­lem. Ezért erre a célra 10 ezer forintot ajánlottak fel egyesületünknek. Eb­ből aztán nem lett semmi—fejezte be gondolatait Bognár József. Á tagok hozzászólásaiból az tűnt ki, hogy ko­molyan veszik az önként vállalt fel­adatot. Horváth Antal saját tulajdo­nában levő CB-rádióit ajánlotta fel. A közgyűlés végén újabb három személy kérte tagfelvételét. végéig megtörténik az átalakulási A tulajdonosi funkciókat egy hol­ding látja majd el. Hogy mindez mit hoz majd az állami gazdaság dolgozóinak? — Erre még nincs jogszabály, nem készült el a munkavállalási rész­vényprogram. Sendula Tibor a sa­ját véleményét tudja csak monda­ni, amely szerint az új cégnek to­vábbra is nyújtania kell azokat a szolgáltatásokat a dolgozóinak, amelyeket eddig kaptak. S ami en­nél is lényegesebb: az olyan igé­nyes, magas szintű tevékenység, mint a biológiai alapok kezelése, minden munkatárstól maximális figyelmet igényel. A bér önmagá­ban kevés ehhez, fokozni kell a tulajdonosi érdekeltséget is. A gazdaság már korábban is adott ki vagyonjegyeket, s a részvények­ből is kell juttatni a dolgozóknak, mégpedig minél nagyobb arány­ban. Ám addig is, amíg tart az átme­neti időszak, a menedzserek fel­adata, hogy —- az átalakulással összefüggő tennivalók mellett, a romló közgazdasági feltételek elle­nére — megőrizzék vagy emeljék a szintet, amelyet a Bácság eddig is képviselt. Szinte mindannyian megszenved­jük a gazdasági válság mostani leg­nehezebb éveit, ám közöttünk is vannak kiszolgáltatottabbak, el- esettebb helyzetben levők. Csak mostanában kezdjük felismerni a fiatalok, a pályakezdők, a végzett­séggel nem rendelkezők szociális gondjait, s az ebből adódó nehézsé­geket. Vegyünk szemügyre néhány munkanélküli-statisztikát: az 1990. év január elsejei népszámlálás sze­rint, önbevallás alapján, az ifjúsági munkanélküliek aránya 38 százalé­kos (a 25 év alattiakat kell ezalatt érteni), ami már nemzetközi szinten is igen magas érték. Azóta két év eltelt, s a tendencia egyre rosszabbodó képet mutat. A másik elgondolkodtató számsor az, hogy 1989-ben a 15—17 évesek közül, szám szerint 445 ezer fiatal­ból nappali tagozatú iskolába csu­pán 332 ezer járt. Hová tűnt a több mint százezer fiatal? Kapnak-e ők valamilyen ellátást? Igen jelentős az általános iskolát nem végzettek ará­nya (a szakemberek az analfabétiz­mus újbóli feltámadásáról beszél­nek), s a középfokú intézmények­ben is igen nagy a lemorzsolódás. A statisztikai adatok után térjünk át a problémák fő okaira. Bármilyen jól strukturált szakképzési rendszer válságba kerülhet, ha a gazdaság­ban súlyos problémák jelennek meg. Márpedig nálunk hangsúlyo­san hat ez a jelenség, az állami szek­tor egyre nagyobb megszorítások­kal él, aminek két, az ifjúságot drá­maian érintő hatása is van. Az egyik az, hogy a munkáltató nyilvánvaló­an a régi munkását fogja megtarta­ni, s nem vesz fel fiatal munkaerőt akkor, amikor létszámleépítésekre, a gazdálkodás visszafogására kény­szerül. Másik probléma a szakkép­zéshez elengedhetetlen gyakorlati lehetőségek . beszűkülése. Mind­ezekhez járul még a szakképzés bel­ső válsága, a rugalmatlan, elavult — Rendkívül rossz a gyerekek olva­sáskészsége és a matematikai teljesít­ménye — hallottuk azon a sajtótájé­koztatón, amelyet az Országos Közok­tatási Intézet Értékelési Központja tar­tott. Dr. Báthory Zoltán igazgató el­mondta: az olvasást illetően drámai a helyzet, mert az öt évvel ezelőtti, ala­csony szintről még mélyebbre süllyedt a gyerekek tudása. Az ország minden részéből, csaknem másfél száz iskolá­ból, tizenhatezer kisdiák tudásszintjét összegzi a most ismertetett jelentés. — A nyolc általánost végzettek egy­ötöde ún. „funkcionális analfabéta” — mondja dr. Báthory Zoltán. — Ami tulajdonképpen azért tragikus, mert az olvasás alacsony színvonala gyakorla­tilag kizárja az embereket a tanulásból. Nemcsak a gimnáziumba nem veszik fel az ilyen gyerekeket, hanem még va­lamilyen szakmát is képtelenek elsajátí­tani. Az öt esztendővel ezelőtt készült hasonló felmérés tanulságaként már felhívtuk a figyelmet erre a veszélyre. De mint a példa mutatja, nem sok ered­ménnyel. Hólabdaként görgetjük ma­gunk előtt ezt a gondot. — Az önök vizsgálata szerint a mate­matikai teljesítmény egy korábbi jó szintről esett vissza, ugyanakkor a szá­mítástechnikai tudás növekedett. Mi en­nek az oka ? — Egy nemzetközi összehasonlító vizsgálat szerint a magyar diákok telje­sítménye a fejlett országok között is a legjobbak rangsorába tartozott. Most viszont azt tapasztaljuk, hogy erről a viszonylag magas teljesítményszintről visszacsúsztunk. Az okok meghatáro­zása mélyebb elemzést igényelne. A ne­mek közötti „versenyben” a lányok bi­zonyultak jobbnak, ugyanakkor a szá­mítástechnika minden területén a fiúk értek el jobb eredményeket. Öt eszten­dővel ezelőtt még csak az érettségi előtt álló fiatalok dolgoztak annyit számító­géppel, mint most a nyolcadikosok. Sa­ját komputere akkoriban a gyerekek hat százalékának volt, ma már minden negyedik családban van. — A felmérésből lehet-e következtet­ni a településtípusok — a főváros, a megyeszékhely, a város, a község közötti különbségekre? — Lehet. Egyértelműen megállapít­ható, hogy például legrosszabbul az Észak-Magyarországon élő kisdiákok olvasnak. Másképpen fogalmazva: az elmaradott vagy hátrányos gazdasági környezetben általában mindig alacso­nyabb az olvasástudás szintje. Hason­lóképpen matematikából is a szabolcs- szatmár-beregi, a borsod-abaúj-zemp- léni, a nógrádi és a hevesi gyerekek lemaradása a legnagyobb. A számítás- technikában a budapesti tanulók a leg­jártasabbak, sajnos, a városiakhoz ké­pest jelentős lemaradást mutatnak a falusi iskolások ismeretei. oktatás megújításának kényszere. Ezekhez a tényezőkhöz kapcsoló­dik még az a tény is, hogy a fiatalok egyharmadának semmilyen szak- képzettsége nincs, s ebből csak el­enyésző hányad a gimnáziumot vég­zettek aránya. Ez az arány nemzet­közi szinten is komoly válságténye­zőre vall. Felmerül a kérdés, milyen lehető­ségeik vannak a fiatal munkanélkü­lieknek? Először is kaphatnak rend­szeres és eseti szociális segélyt, de ezek feltételei igen korlátozottak, csak kevés fiatalt érintenek, és egyéb­ként sem lehetne ez végleges megol­dás. A második esély a munkanélkü­li-ellátás, ami azonban szintén nem • kielégítő, ha a fiatalok lehetőségeit nézzük. A munkanélküli-segély azoknak jár, akik az oklevelüket fel­ső- vagy középfokú oktatási intéz­mény nappali tagozatán, két évnél nem régebben szerezték, s azt is csak három hónap kivárása után, hat hó­napig kapják. Mi lesz velük azután? Az ifjúsági munkanélküliség nyu­gaton is nagy probléma, ezért a fej­— Mire számítanak a jelentés közzé­tétele után? — Elsősorban a minisztérium és a pedagógustársadalom figyelmét sze­retnénk felhívni a helyzet tarthatat­lett piacgazdaságokban külön prog­ramokat szerveznek a fiatalok szá­mára. Fő tendencia a fiatalok át­képzése, szakképzése. Hazánkban is ez tűnik az egyetlen megoldásnak, ehhez azonban egy átgondolt és ki­érlelt csomagtervre volna szükség, amelyhez a kormány csak az első lé­péseket tette meg. Ezenkívül meg kell újítani mielőbb a szakképzési rendszert, ezeket a gondokat és problémákat figyelembe véve, azon­ban addig is a legkülönfélébb okta­tási és képzési programokkal kell őket segíteni. A vállalatokkal meg kell találni az együttműködési formákat, báto­rítani kell a civil kezdeményezése­ket, anyagilag és szakmailag mellé­jük kell állni, tapasztalataikat pedig számon kell tartani. Folytatni kell a felsőfokú oktatás kiterjesztését, ahol is szégyenszemre az európai rangsor egyik utolsó helyén kullo­gunk. A fiatalok esetében előnyben kell részesíteni az átképzést, a pénz­beli ellátások csak végső eszközt kell, hogy jelentsenek. lanságára. Az Országos Közoktatási Intézet Értékelési Központja szerint ezen sürgősen változtatni kell. Polgármesterek Csengődön A Kiskőrös és vonzáskörzetébe tarto­zó települések polgármesterei és néhány jegyző kedden délelőtt Csengődön talál­kozót tartottak. A rendezvényen dr. Farkas László államtitkár, Bács- Kiskun, Csongrád és Békés megye köz- társasági megbízottja is részt vett. Ter­mészetesen, a körzet településeit érintő kérdések kerültek terítékre. így elsőként a gázellátásról volt szó. A községek kö­zül ez ugyanis tizenkettő számára ma — különös tekintettel a súlyosbodó anyagi körülményekre — igen sürgető, ám emellett sok fejtörést okozó beruhá­zás is. Ezt követően azonban talán még ennél is nagyobb problémát jelentő té­máról tanácskoztak: a szociális gondok minden községet szorongatják. Vala­mennyi polgármester választ szeretne kapni-adni a munkahelyteremtés, s az ehhez kapcsolódó munkanélküliség ag­gasztó kérdéseire. Az államtitkár úr ez­zel kapcsolatban hangsúlyozta az állam, de az önkormányzatok felelősségét, fel­adatvállalását is a gondok enyhítésében, orvoslásában. A király meztelen „Hogy kabátnak nincsen ujja, ujjú­nak meg kabátja: én is látom. Te is látod! Csak a király nem látja? Erény ez vagy némaság? Országos a léha­ság ...” — olvasható azon a plakáton, amely a kecskeméti Ciróka Bábszínház legújabb premierjére invitálja az érdek­lődőket. Február 1-jén, 15 órakor, a megyeszékhely Táncsics Mihály Műve­lődési Központjában mutatják be A király meztelen című bábos produk­ciót, Kovács Géza rendezésében. Melegvíz-mérők átvétele Kecskeméten az IKTV Távfűtési üzeme végzi a melegvíz-mérők átvéte­lét, február 3-ától, munkanapokon 13 és 15 óra között, a lakosság részére. A bejelentéseket a 27-011-es telefonon, vagy személyesen várják a Széchenyi- városban, az Akadémia körúti fűtőmű­nél. A mérőkkel rendelkező fogyasztók­nál ezután negyedévenként számlázzák a fűtési díjat. Az első negyedévi beje­lentést a fűtőmű vagy a hőközpon­tok postaládájába — március 24-éig kell eljuttatniuk a fogyasztóknak. Téeszek a szövetkezeti törvényről Balotaszálláson találkoznak február 3-án a környék téeszvezetői. A Kos­suth Téeszben 13 órakor tartandó kis­térségi tanácskozáson a területi szövet­ség vezetői is részt vesznek, a téma a szövetkezeti és átmeneti törvényből fa­kadó helyi feladatok, problémák meg­tárgyalása. Parasztszövetség az önkormányzattal Együttműködésre hívja a mélykúti parasztszövetség a község önkormány­zatának tagjait. A kárpótlási törvény igazságos végrehajtása érdekében kér segítséget, illetve az érdekegyeztető fó­rum megalakítását szorgalmazza. A találkozó a község művelődési házá­ban lesz február 3-án, hétfőn, este hat órakor. Falufórum Kunadacson Az új szövetkezeti és az átmeneti tör­vényekről, a kormány reorganizációs programjáról tart előadást pénteken, 15 órától, a kunadacsi művelődési ház­ban Madari Jenő és dr. Kovács Lóránt, a megyei földművelési hivatal munka­társai. Szent Anna Alapítvány A sükösdi római katolikus egyház- község alapítványt hozott létre a hitok­tatás, a közművelődés, az egyleti mun­ka, az ifjúság keresztény életre nevelé­se, a cserkészet és a szabad idő hasznos eltöltésének támogatására. A Szent Anna Alapítványra befolyt összegen egyházközségi házat szeretnének építe­ni. „Piros postautalványon” OKHB Baja 251-15008-7203 számlán lehet adakozni mindazoknak, akik egyetér­tenek a célkitűzésekkel. (szabó) NISSAN KÉNYELEM, TAKARÉKOSSÁG, MEGBÍZHATÓSÁG FELSŐFOKON! Az új NISSAN SUNNY, túl a 160 km/h sebességen, az igazi kényelem és a belső levegősség szenzációja. A 3, 4 és 5 ajtós változatot 1,4 és 1,6-os benzines, valamint 2,0 dízelmotorral, rendkívül kedvező áron kínáljuk Önöknek! ________ CASTROL kenőanyagok és autóápolási cikkek l Paqtml széles választékával is várjuk. lUaOUUl Az 0|aj0k és kenőanyagok között csak a CASTROL és más semmi! NISSAN AUTÓSZALON Kecskemét, Schönherz Z. tér 1. Telefon: 76/22-921 NISSAN MÁRKASZERVIZ Kecskemét, Végvár u. 1. Telefon: 76/21-367 27/1 Hovánv Kft. ÖNVÉDELMI EGYESÜLET HERCEGSZÁNTÓN A lakosság és az értékek védelmére esküdtek Tölgyesi Gábor A BÁCSÁG HOLNAPJA: Részvénytársaság — állami tulajdoni többséggel Az állami gazdaságok átalakulása megkezdődött. Négy csoportba osz­tották a nagyüzemeket, annak megfelelően, hogy a jövőben milyen szerepet szánnak nekik. A Bácsalmási Állami Gazdaság, amely most is eredménye­sen működő cég — várhatóan 100 millió forintos nyereséggel zárja az 1991-es évet, s ezzel az első hat között lehet országos viszonylatban —, a negyedik csoportba, a tizenhármak közé került. Mint ilyen, átalakul ugyan részvénytársasággá, de csak az 51 százalék fölötti rész privatizálható, marad tehát a többségi állami tulajdon. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK TUDÁSÁT VIZSGÁLTÁK Olvasni nem tudnak, de értik a komputert # Minden negyedik családban van?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom