Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-04 / 03. szám

í Miért fullad kudarcba a legtöbb fogyókúra? 6. oldal Férfidivat 6. oldal Kozmetikai tanácsok nőknek 7. oldal A TARTALOMBÓL: HÉT VÉGI MAGAZIN HÍRES ERDÉLYI EGYHÁZI ISKOLÁK A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem 1992. január 4., 5. oldal AZ ORGONAMŰVÉSZ LELKIPÁSZTOR Nem vágyott karrierre, csendben dolgozott • Ünnepi mise a kalocsai főszékesegyházban. Az orgonamuzsikát kedvelők örömére 1991-ben egy kazetta és egy lemez jelent meg, amelyen Leány fa­lusi Vilmos tb. kanonok, orgonamű­vész szerepel. A pápalátogatásra ké­szült. Az improvizáció mesterei ösz- szeállítás, amelyen Gergely Ferenc és Koloss István mellett az ő impro­vizációi is hallhatók népszerű egyhá­zi énekek dallamaira. Szólóalbuma, a Francia orgonamuzsika, kará­csonyra került az üzletekbe. A fel­csendülő művek közül az egyik leg­ismertebb Charpentier Te-Deumjá- nak zenekari előjátéka, az Eurovisio szignálja, amely először szólal meg Hungaroton-korongon. Mindkét fel­vétel, amelyeket Zeller József kalocsai barátja támogatott, a főszékesegyház Angster orgonáján készült. Laányfalusi Vilmos Kiskőrösön született 1937-ben. Édesapja kántor­tanító volt, ami meghatározta a zene iránti elkötelezettségét. Középisko­lásként már a kalocsai székesegyház­ban helyettesítette az akkori kán­tort. Teológiai tanulmányait Szege­den végezte, gyakran orgonáit a Fo­gadalmi templomban is. 1960-ban szentelte pappá Grősz József érsek, majd kántor-káplánként szolgált Nagybaracskán, Bácsbokodon, Csengődön és Kalocsán. Közben or­gonatanulmányokat folytatott Pécsi Sebestyénnél, a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola tanáránál. 1964- ben „sikertelen” felvételit tett a Zeneakadémián, ami nem véletlen. Egy évvel később Hamvas Endre kalocsai érsek — felismervén tehet­ségét — római tanulmányútra küldi, ahol világhírű mestereknél — Fer­ruccio Vignanelli, Cardine P. Euge­ne, Domenico Bartolucci, Carlo Cammarota — sajátítja el az orgona és a gregorián ének tudományát. Ki­sebb megszakítás után 1974-ben sze­rezte meg diplomáját, az örök város­ban, a pápai zeneakadémián (Ponti- ficio Instituto di Musica sacra-n). Ezt követően részt vett — francia ösztöndíjjal — Pierre Cochereau egy hónapos improvizációs kurzusán Nice-ben. (Cochereau-nak állítólag csak három magyar növendéke volt.) 1968-tól a kalocsai főszékesegy­ház orgonistája és karnagya, számos hangversenyt adott itt és az ország templomaiban, valamint Itáliában és Németországban. Mint elmond­ta: „Kedves emlék, amikor Rómában, s Szent Péter-bazilikában az egyik pápai éjféli misén, amelyet az olasz tévé is közvetített, magyar karácso­nyi dallamokkal improvizáltam”. Leányfalusi Vilmos nemcsak mű­vész, hanem lelkipásztor is. Emellett a bajai kántorképző tanfolyam veze­tője és a főegyházmegye zeneigazga­tója. A múltban — több művésztár­sával együtt, akik megérdemelték volna — nem ismerték el. Ő nem is vágyott karrier után. Csendben dol­gozott tovább, mint sokan mások, öregbítette a magyar egyházi zene hímevét. Gáspár Róbert Közvetlenül a hajdani kolozs­vári színház — az erdélyi ma­gyar színjátszás legrégibb hajlé­ka — mellett, a Színház utca szemközti olda­lán emelkedik á klasszicizáló ne­oreneszánsz homlokzatával a Farkas utcára néző Ferenc Jó­zsef Tudomány- egyetem impo­záns épületnégy­szöge. Főlépcső­háza az épületet két kisebb négy­szögre osztja, melyek közül egyiknek az északi oldalát a — tévesen — egyeteminek elkeresz­telt piarista templom képezi. Története a 16. század második feléig nyúlik vissza. Ekkor fogalma­zódik meg János Zsigmond erdélyi vajda fejében egy felsőbb fokú tanin­tézet létrehozásának szükségessége. Szándékát azonban különböző gátló tényezők hatására nem valósíthatja meg. Az Erdély fejedelmi trónján őt kö­vető Báthory István 1581-ben meg­alapítja az akadémiát, amely azon­ban nagyon rövid életű, és a jezsuiták elűzésével 1588-ban meg is szűnik. Rövid fennállásának talán legmara­dandóbb emléke az 1584-ben megje­lent — Kovacsóczy Farkas jezsuita jogtudós által írott — De adminiszt- -tatione Transylvanae című politikai kézikönyv. A további tervezgetések közül csu­pán a Mária Teréziáé válik valóra, aki 1774-ben a piaristákra támasz­kodva — megalapítja az egyetemet, kezdetben mindössze három — jog. • Korabeli felvétel a Ferenc József Tudományegyetem főépületéről. bölcsészet és orvossebészet — fakul­tással. Az egyetem az 1848-as szabadság- harcot követően romokban hever és helyreállítására, vagy újraindítására a kiegyezésig gondolni sem lehetett. Ekkor Eötvös József báró karolja fel ügyét, és az ő, valamint utódja Pauler Tivadar áldozatos tevékenysége ered­ményeként 1872-ben ismét megnyitja kapuit. Történetéhez szorosan kapcsoló­dik, hogy 1859 novemberében Mikó Imre gróf kezdeményezésére létrejön a Múzeum Egylet, melynek 1860-ban megnyílt gyűjteményei jelentékeny kulturális tényezővé erősödvén, nagyban hozzájárultak az egyetem talpra állításához. Ráadásul az egylet egy szerződésben vállalta, hogy gyűj­teményeit a tanintézet rendelkezésére bocsátja, így biztosítva annak minél magasabb szintű oktatási feltételeit. Az együttműködés eredményeként a Múzeum Egylet könyvtára az egye­tem központi épületében kapott he­lyet. Gazdag gyűjteményében 80 000 kötet könyv, 2000 kézirat, valamint Régi Magyar Könyvtár elnevezéssel működő levéltárában ezernél több ré­gi magyar nyomtatvány és 35 ősnyo­mat található. Mindezt még tetézi az egyetem saját tulajdonát képező, mintegy 70 000 kötetnyi könyv. Neves professzorai közül feltétle­nül említésre méltó a történész Márki Sándor és Szabó Károly, a nyelvész Imre Sándor, a germanista Meltz Hugó és a filozófus Böhm Károly. Az első világháborút követően, pontosabban 1919 májusától az egye­tem Budapestre költözik, majd 1921 és 1940 között Szegeden működik. Ebben az évben visszaköltözik Ko­lozsvárra és felveszi a Bolyai Tudo­mányegyetem nevet. 1959-ben egyesítik a román nyelvű Babes Tudományegyetemmel és ettől kezdve e patinás intézmény — napja­inkig — a Babes—Bolyai Tudo­mányegyetem nevet viseli. Szász András • Zwack Péter folytatja a nemes családi hagyományt. Az Állami Vagyonügynökség bejelentése értelmében a Zwack Péter által vezetett konzorcium kapta meg a Budapesti Likőripari Vállalat privatizációjának lehető­ségét. Az ÁVÜ decemberben nyil­vánosságra hozott döntése szerint a konzorcium részletes és szakmai szempontból is jó üzleti ajánlatot tett a döntéshozók elé. Az Under- berg Ház segítségével lehetővé vá­lik a fejlett csomagolástechnika és marketing bevezetése, aminek eredményeként a privatizált vállár lat elérheti a világszínvonalat. Zwack Péter úr vállalta azt is, hogy az Unicum olaszországi gyártását hazatelepíti, ha Magyarország megállapodásra jut a Közös Piac­cal. — Kemény verseny volt — nyi­latkozta Zwack Péter a történtek után. — A vagyonügynökség igaz­gatótanácsa nyilvánvalóan figye­lembe vette, hogy nem kívánunk senkit sem elbocsátani. Terveim szerint egyfajta Unicum lesz kapha­tó a világon mindenüt. A Zwack Unicum 1790 óta családi vállalko­zás. Nemcsak Emil Underberg ba­rátom és üzleti partnerem, hanem feleségem és gyermekeim is örülnek a hírnek. Két évszázada a likőripar­ban dolgozó családom történetében ez egy jelentős nap. Kár, hogy ezt a napot édesapám nem érhette meg. A döntés kapcsán érdemes fel­idézni a Zwack-család két évszáza­dos történetét: —- J. Zwack T790-ben II. József házi­orvosaként kikíscrlctezi az Unicum re- ceptúráját. ■— A Zwack család tulajdonát képező vállalat 1790 és 1948/49 között 220 ter­méket gyárt, melyek közül számos vé­dett márkanévvel bír. Közülük az Uni­cum vált a legismertebbé. Európában, de különösen az USA-ban a Zwack-likő- rök rendkívül népszerűek. — A Zwack-gyárat 1948/49-ben álla­mosítják. A család, hogy éietét mentse, kénytelen elhagyni Magyarországot. — Az államosított vállalat — Buliv — gyártotta az Unicumot (nem az ere­deti Zwack-recept szerint, mivel azt • család távozásakor magával vitte) és forgalmazta Magyarországon, valamint külföldön. — 1956-ban Zwack Péter édesapja bírósági pert nyert az USA-ban, mely­nek értelmében a Buliv többé nem jogo­sult az Unicum márkanév használatára Magyarországon kívül. Zwack Péter és édesapja megpróbálja az Unicum már­kanevet Magyarországon is levédeni, de ezt a kommunista rezsim visszautasítja. Azóta a Buliv csak Magyarországon ér­tékesíthet Unicumot, mivel a Magyaror­szágon kívüli forgalmazás Zwack Péter kizárólagos joga. — 1960-tól Zwack Péter üzleti vállal­kozásba kezdett az olasz piacon, ahol forgalmazója évente 1 millió palack Unicumot értékesít. — Zwack Péter volt az első befektető a magyar szesziparban, aki 1989-ben vegyes vállalatot alapított. — 1992: Az Unicum-sztori folytató­dik ... GALLA MIKLÓSTÓL (HOLLÓ SZÍNHÁZ) KÉRDEZTÜK: Az Unicum- sztori — Igen, repülnek. És ha a Holló Színházra goldoltál, akkor egyfolytá­ban. Nagyon sok előadásunk volt a hátunk mögött hagyott évben. Érde­kes, Kecskemétre mégsem jutottunk el. Nem tudod, mi az oka? — Jó irányba repülnek a hollók? — A gyakorlat azt mutatja, jó irányba. Jön a közönség, veszi a la­pot. Mint a holló az irányítószá­mot ... —Mondd, a vastyúk is talál szeget? — Persze, persze. A L’art pour fart társulat műsora a tévében is le­ment. Ezzel a társulattal a magyar abszurdot kívánjuk népszerűvé tenni. — Sikerül. A Hollóval pedig az an­gol humort választottátok. Melyik áll közelebb a szívedhez? — Mindkettő. A magyar abszurd egy fokkal, mert saját gyermek. Az angol humoros történeteket pedig jó­magam importáltam. — Nem nehéz az angol humor a magyar közönségnek? — Könnyű! Csak éppen eddig nem ismerték. Szerintem, mást hisz­nek az emberek angol humornak, és amint látható, az igazi angol humort szeretik. — Milyen volt az 1991-es eszten­dőd? — Jó. Irtózatos siker. A humor­fesztivál után diadalmenet követke­zett. Mindenhol óriási sikerünk volt. — A magánéletben? — Mire vagy kíváncsi? Semmi kü­lönös. — Mit vársz 1992-től? — Felemelő dolgokat. Valami kü­lönöset. — Mit csináltál szilveszterkor? — A Reggel című tévéműsorban szerepeltünk. Volt Holló Színház, L’art pour Part is.» Igazából az esti kavalkádban is helyünk lett volna, de tudod, még erre mások nem jöttek rá. — Nem könnyű betömi az „összné­pi nagy nevettető unalomgerjesztő” fő­műsorba? — Ahogy mondod. Nem az ország ízléséhez, kívánságaihoz igazítják a szilveszteri műsort, hanem a saját el­képzeléseikhez. Ott, valamelyik iro­dában. Mi pedig járjuk az országot, ismerkedünk a közönséggel. Ez mit számit!? Áááá-hhh. Bocsánat, hogy ásítottam. • íme a Holló színház. Fenn, bal oldalon papagájjal a kezében Galla Miklós, akinek a magyar abszurd a saját gyereke. — Mikor repül a holló? — Január közepétől ismét bein­dulnak az ország különböző váro­saiban lévő Holló-klubjaink. — Új műsor? — Az ember, akinek magnó van az orrában címmel, ősszel mutat­juk be új műsorunkat a Holló Színházzal. — Mit kérdezzek még? — Semmit. Elég ez már. Borzák Tibor Lelki posta „A barátnőmről szeretnék írni. Talán ő is olvassa a Lelki postát és így tudok segítem rajta. Velem már hetek óta nem beszél. Nem vagyunk haragban, csak ritkán találkozunk és akkor is olyan idegen­nek érzem. Én fél éve férjhez mentem. O is ott volt az esküvőmön és akkor még nem vettem észre, hogy megváltozott. Aztán megtudtam, hogy miféle szerelmi ügye van, amit persze titkolt előttem. Hónapok óta udvarol neki egy nős ember, akinek két gyereke is van, de a családja másik városban él. A barátnőm állítólag most albérletet keres, hogy összeköltözzön ezzel a férfival. Nekem mindig az a másik asszony jár az eszemben, el sem tudom képzelni, mit csinálnék, ha velem csinálna a férjem ilyesmit. Olyan jó lenne, ha tudnának írni valamit a barátnőmnek, nehogy elrontsa az életét!” Kedves levélírónk, hiába sze­retne segíteni barátnőjén, ha ő nem érzi úgy, mintha bajban lenne. Ugyanebben a cipőben járok én is. Bármit is írnék most barátnője szerelmi ügyéről, egé­szen biztosan azt gondolná, hogy az a szerelem amiben ő él, az kivételes. Leveléből az is kiderül, hogy az eltelt fél esztendei házasság alatt ön legalább annyira meg­változott, mint barátnője. Ami­óta asszony, más lett fontossá, másak a vágyak, céljai és olyan emberek társaságában tud leg­inkább feloldódni és jót beszél­getni, akik ezekhez az új életé­hez kapcsolódnak. Lám barát­nője esetében is inkább a feleség helyzetébe tudja beleélni magát miközben a régi barátsággal barátnőjéért is felelősséget érez. Én bizony nem titkolnám előtte, miként gondolkodik sze­relméről. Miközben azonban gratulá­lok házasságkötéséhez, óvni szeretném: nehogy kialakuljon önben valamiféle magasabb- rendű érzés mindazokkal a lá­nyokkal szemben, akik még nem mentek férjhez az ön kör­nyezetében. Azzal, hogy fele­ség, elsősorban új kötelességet és nagyon sok gondot vett ma­gára. Ä házasság egyfajta ház­építéshez hasonlatos, melyben a kötőerőt önnek kell kialakíta­ni. Azt javaslom, inkább ezzel törődjön, s akkor remélhetőleg egyikük sem igyekszik mene­külni majd az első adandó alka­lommal. Kúti Ibolya AZ ÜJ ÉV ELSŐ SZÍN FOLTJA Repülnek-e még a hollók?

Next

/
Oldalképek
Tartalom