Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-28 / 23. szám

1992. január 28., 8. oldal PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Megyei vállalkozók Rosztovban A PN-Kalauzban írtunk róla, amikor tavaly megyei vállalkozók egy csoportja Oroszországban, a do­ni Rosztovban járt az ottani Inter- tréning elnevezésű isoda meghívásá­ra. (Az országos hálózattal rendelke­ző Intertréning a volt szovjet gazda­ság átalakításában, a vállalkozások istápolásában, menedzselésében igyekszik hasznosítani magát.) A magyar üzletemberek számos, barterre (árut áruért) épülő ajánlatot kaptak, azonban ezekkel akkor iga­zán komolyan nem tudtak mit kez­deni a kinti bizonytalansági ténye­zők miatt. Január 26-án ismét kiutazott egy delegáció Rosztovba, most már a West—Ost Kereskedelmi Kft. képvi­seletében, amelyet azért hoztak létre, hogy az esetleges közösvállalat­alapításhoz meglegyenek a szerveze­ti és jogi keretek. Egyébként mint Gonda József vállalkozó az indulá­suk előtt elmondta, a kinti igények a vegyes vállalat létesítésére válto­zatlanok. A kinntartózkodásuk ide­je alatt tartott kereskedelmi fóru­mon és a tárgyalásokon meggyőződ­hetnek a valóságos lehetőségekről, s reményeik szerint nem üres tarsoly- lyal térnek vissza február elsején. ats A SECAB HALASON Őrzés, védelem, szállítás vállalkozásban Alig fél éve, hogy megjelent Ha­lason a pénzintézetek környékén egy addig még nem ismert unifor­mis, a SECAB-őrök szürke-piros egyenruhája. Akkor még hazai ve­gyes vállalatként indult a világ nyolc országában már működő svéd szolgáltatás, mára a magyar- országi SECAB Rt. is teljes egészé­ben svéd tulajdonba ment át. Be­csület, éberség, segítőkészség — ez a hármas jelszó az, amely a hazai alkalmazottak részére is kötelező. Mint megtudtuk, négy regionális igazgatóság működik az országban a budapesti központ mellett. Bács- Kiskun megyében egyedül Kiskun­halason tart kirendeltséget a szege­di igazgatóság. Többnyire mellék- állású, vagy alkalmilag foglalkozta­tott, speciálisan kiképzett munka­társakkal végzik tevékenységüket, amely szintén hármas tagozódású: őrzés, védelem és szállítás. A konk­rét szolgáltatásaik a páncélautós pénzszállítástól a rendészeti szolgá­laton át a technikai védelmi rend­szerek tervezéséig, kivitelezéséig terjednek. A Halason és környékén műkö­dő SECAB őrzi például a Posta­bank kirendeltségét, s az ő fegyve­res testületük adta a biztosítást a metálzenekarok kunfehértói kon­certjén is. Feladatuk sok területen találkozik a Vagyonvédelmi Alapít­vánnyal, szó sincs azonban rivalizá­lásról, sőt, éppen az alapitványtól kapnak rendszeres felkérést, megbí­zást egy-egy közbiztonsággal kap­csolatos feladat ellátására. A titokzatos, visszafogottan ele­gáns emblémát nézegetve felmerül­het persze a kérdés, valójában örül­nünk vagy szomorkodnunk kell-e, hogy éppen mi lettünk a kilencedik ország a világon, ahová ez a közel hatvanesztendős stockholmi biz­tonsági cég érdekeltséget telepített. A szakma már sejt valamit? H. T. AZ OLASZ VÁLLALKOZÓKNAK SEM FENÉKIG TEJFÖL Mindkét fél eladni szeretne A Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara szervezésében 22 tagú csoport utazott az olaszországi Modenába: vállalatok, szövetkezetek, állami gaz­daságok képviselői, valamint magánvállalkozók, hogy cégüknek gazdasági partnert, piacot vagy tőkéstársat keressenek. Két napon keresztül tárgyal­tak potenciális partnereikkel, akikkel a modenai gazdasági kamara hozta össze őket. Dr. Giancarlo Zannival, a kamara általános titkárhelyettesével a második nap délutánján beszélgettünk. Vállalkozásokról lévén szó, a magyar és az olasz gazdasági helyzet is óhatatlanul szóba került köztünk. — Zanni úr! Kérem, mondja el, hogyan értékeli az itt levő magyar vállalkozók üzleti ajánlatait, igényeit, érdeklődé­sét? — Nem tudtam minden tárgya­lást figyelemmel kísérni, ám régi tapasztalatomból tudom, hogy konkrét üzletet ritkán kötnek azonnal. Mindig el kell telni bizo­nyos időnek a megvalósulásig. Né- hányan bizonyára keserű szájízzel térnek haza, mert nem találták meg partnereiket. De ez nem jelen­ti azt, hogy a jövőben ne lehetne valamit kezdeni. Lényeges, hogy ismereteket, ismeretségeket szerez­tek a magyar vállalkozók. Az első, bizonytalan benyomásaim után, a személyes megbeszélések alapján arról győződtem meg, hogy az olasz vállalkozók számára haszno­sítható kapcsolatok kialakítására nyílt lehetőség. Hallottam, hogy a modenai üzletemberek pozitívnak minősítették magyar partnereik ajánlatait. Legnagyobb érdeklődés a bérmunkában van, mert a mun­kabér és az anyagfeldolgozás egyéb költsége Magyarországon olcsó. — A bérmunkaexport lehe­tőségén kívül mi érdekli az olasz vállalkozókat Magyaror­szágon?-— A befektetések. Szívesen vá­sárolnak lakásokat, irodaházakat, mert abban reménykednek, hogy Magyarország nemsokára a Közös Piac tagja lesz, az országban tehát felértékelődnek az ingatlanok. A másik fontos terület a technoló­gia. Az itteni cégek rájöttek, hogy termékeiket nemigen tudják elad­ni, mert a magyar vállalatoknak nincs pénzük. De ha vegyes vállal­kozást alakítanak, apportként be­rendezéseket, gépeket, technológi­át adnak, s vállalják a szakember- képzést. — A magyar vállalkozók szeretnének nyugati társaiké­hoz hasonló életszínvonalat elérni. Olaszországban milyen lehetőségeik vannak a boldo­guláshoz? — Ebben nálunk is hasonló a helyzet, mint Magyarországon. Azaz, itt sem könnyű vállalkozó­nak lenni. A barátaimtól hallom, hogy csak úgy lehet fenntartani az üzemet, ha a jövedelem egy részét letagadják, hogy kevesebb legyen az adó. — Otthoni lapokban olvas­tam, hogy az olasz kormány kompromisszumra kényszerült: bizonyos százalékát elengedi az utólag bevallott, elmaradt adónak. — Valóban, két-három éven­ként csinálnak ilyen akciót. Azt mondja az adóhivatal, hogy ha ön­ként befizeted az elmaradt adód 25 százalékát, fátylat borítunk a do­logra. De ha nem fizetsz és mi ta­láljuk meg az elmaradást, kemény lesz a büntetés. De nincs nagy eredménye az ilyen akciónak sem, mert az adóhivatal nem tudja fel­mérni, melyik cégnek mennyi lehet a jövedelme. — A modenai gazdasági ka­mara csak a Bács megyei ag­rárkamarával tart kapcsola­tot? — Dehogy! Magyarország min­den gazdasági és kereskedelmi ka­marájában jártunk már. Voltak nálunk magyar üzletemberek más­kor is, mi is gyakran megfordul­tunk kiállításokon Modena me­gyei cégek képviselőivel együtt, részt vettünk szakmai találkozó­kon, üzleti tárgyalásokon. Figye­lemmel kísérjük a magyar gazda­ságot, a vállalkozások helyzetét. — Ez utóbbiak ismeretében hogyan ítéli meg, milyen pers­pektívára számíthatnak? — Egészen biztos, hogy nagyon nehéz, hosszú út áll előttük és a magyar gazdaságnak szüksége lesz a közös piaci országok segítségére, hitelekre. De abban is biztos va­gyok, hogy lábra fog állni a ma­gyar gazdaság. — Modena megyében mű­ködik a legtöbb sikeres vállal­kozás Olaszországban. Mi a titka ennek? — A családi összefogás. Itt a gyárak egy része is családi vál­• Modenai utca. lalkozásból nőtt ki, ezeknek csa­ládi szervezet a központja. Sok helyen megmaradtak, némelyek viszont részvénytársasággá ala­kultak, idegen tőkével. Nagy előnyük volt ezeknek a kisvállal­kozásoknak a rugalmasságuk, ami a válságos időszakokon is átsegítette őket. De ezek a cégek 1992-től nagy problémák elé néznek, mert megnyílik az euró­pai közös piac: a kicsik nem tudják majd állni a versenyt a nagyokkal. Ezért egyre gyako­ribbak mostanában a kisebb üzemek által kezdeményezett fú­ziók. Vegyes vállalatokat legin­kább német tőkével szeretnek alapítani. — Tehát az olasz vállalko­zók is tőkeerős partnereket keresnek elsősorban. Hogy leginkább pénzre van szüksé­gük, azt ezalatt a két nap alatt a magyar üzletemberek is megtapasztalhatták: olasz partnereik is főleg eladni sze­retnének. — Valóban, miként a magyar vállalkozók. Mégsem reményte­len a megegyezés, hiszen, mint említettem, együttműködésekkel, vegyes vállalatok alakításával próbálják kielégíteni az olaszok eladási vágyát. Ez a magyar cé­geknek is előnyös, mert így — és jelenleg csak így — jutnak kor­szerű technikához, technológiá­hoz, szaktudáshoz. Almási Márta TALLÓZÓ 1 SZABADPIACI ÁRAK FM­—Stagek Piaci Információs Szolgálat 1992. 3. hét Mennyiség B p. Nagybani Miskolc Kecskemét Győr min. ár max ér Index elózó hét=100 min. ár max ér Index elózó hét=100 min. ár max ár Index elózó hét=l00 min. ár max ár Index elóző hét=l00j Burgonya kg 18,— 20,­180,0 80,0 16,­25,­114,0 119,0 17,— 22,— 100,0 88,0 22,­22,­110,0 100,0 F. káposzta kg 6,— 8,— 100,0 100,0 10,­20,­914 125,0 10,­15,— 83,0 75,0 14,­25,­117,0 179,0 Kelkáposzta kg 17,­20,­— — 20,— 50,­— — 16,— 25,— — — . — — ; — — Karalábé kg 8,— 14,­80,0 106,0 15,— 40,­53,0 100,0 12,— 15.— 80,0 75,0 30,­30,­100,0 100,0 Sárgarépa kg 12,­20,­92,0 133,0 14,— 4a­70,0 100,0 12,­15,— 120,0 75,0 24,­27,— 89,0 68,0 Petrezs. CS. 14,­22,­93,0 110,0 20,­40,­800 100,0 20.— 25,— 125,0 100,0 30,­35,­100,0 8O0 V. hagyma kg 15,­20,— 107,0 125,0 22,— 30,­110,0 100,0 22,­28,— 88,0 93,0 20,­30,­67,0 100,0 Z. hagyma CS. 22,­24,­96,0 100,0 28,— 3a­100,0 94,0 — — — — — — — — Fokhagyma kg 100,— 150,— 143,0 »4,0 140,­170­156,0 100,0 120 — 160,— 100,0 114,0 180,— 180,­1800,0 1500,0 Paradicsom kg 240,— 320,— 133,0 107,0 250,— 300,— 100,0 125,0 — — — — — — — — Zöldpaprika db 25,— 45,­100,0 129,0 25,— 40­125,0 100,0 — — — — — — — — Gomba kg 90,­150,— 90,0 115,0 140,— 160,— 140,0 100,0 120,— 160,­100,0 100,0 111,— 140,— 92,0 100,0 Alma kg 28,— 45,­1124 82,0 20,— 40.­80,0 67,0 20,— 40,— 80,0 100,0 40,­501­133,0 125,0 Kört» kg 25,— 50,— 100,0 100,0 30,— 80­60,0 100,0 60,­70,— 92,0 100,0 50­60,­'— — Dióbél kg 360,— 400,— — — 300,— 400— 103,0 105,0 — — — — 360,— 400,­106,0 118,0 • Figyelő, 1992. január 23. Fokozatok az önprivatizációban Az Állami Vagyonügynökség ígé­retet kapott Londonban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD), hogy a bank igyekszik ma­gyar és külföldi tőkéből, saját pénze társításával befektetési alapokat szervezni az önprivatizálási prog­ram támogatására. Az önprivatizá­cióba eddig bevont— 300 millió fo­rintnál kisebb vagyonú és 300-nál kevesebb alkalmazottat foglalkoz­tató — vállalatok közül ötöt már el­Kezdő belépők számára igen tanul­ságos évfordulója volt Nagy-Britanniá- nak január 21-én: pontosan húsz évvel ezelőtt lett a Közös Piac tagja. A kü­lönc britek sok fenntartása-kifogása el­lenére a tagság ma már oly természetes, hogy a jeles napról a The Daily Teleg­raph kivételével az egész sajtó megfe­ledkezett. — A tagság sokat lefaragott a britek provincializmusából. Lehetővé tette, hogy közösséget érezzenek azzal a föld­résszel, amellyel annyit kereskednek — nyilatkozta a lapnak egy EK-tiszt- ségviselő Brüsszelben. — A Közös Piac-ellenesek egyné­mely jóslata bevált, de a hátrányok el­törpülnek az előnyök mellett — írja a lap. A britek igencsak tartottak az EK mezőgazdasági politikájának drágasá­gától. Az ártámogatások és -lefölözé­sek miatt a vaj 50 százalékkal drágább volt húsz évvel ezelőtt Nyugat-Európá- ban, mint Nagy-Britanniában, amely szabadon kereskedett a volt biroda­lomhoz tartozott nemzetközösségi or­szágokkal. Most a brit élelmiszerárak már összhangban vannak az EK-beli árakkal. A közös mezőgazdasági politi­ka pazarlóbb, mint valaha, de reformját már nemcsak a britek szorgalmazzák. Igaz, a támogatások révén a brit farme­rek is 50 százalékkal növelhették terme­lésüket már az első évtizedben. A brit kormány továbbra is berzen­kedik a brüsszeli EK-bürokrácia min­denhatósága ellen, az állampolgárok Az évek óta izzó viszály az Euro-alagút építtetői és az építést kivitelező Trans- manche Link (TML) konzorcium kö­zött, amelyet a részvényesekre való tekin­tettel eddig ellenőrzés alatt tartottak, most nyíltan fellángolt. Európa legnagy- ratörőbb és egyre drágább építményé­nek, „az évszázad nagyberuházásá”-nak résztvevői annyira összevesztek egymás­sal, hogy most már a bírósághoz fordul­tak. A konfliktus magja: a kontinenst Ang­liával összekötő alagút építése során szükségessé vált tervmódosítások milli- árdokkal növelték az építési költségeket. A konzorciumba tömörült öt brit és öt francia építési nagyvállalat ezért kényte­len volt 800 millió fontot megelőlegezni. Ezt azonban a megrendelők vonakodnak elismerni, s főleg kifizetni. A vita kiéleződése miatt a Trans- manche Link immár a munka leállítá­sával fenyegetőzik. Ezáltal kétségessé válhat az alagút részleges megnyitása (85 százalékos kapacitással) 1993. júni­us 15-én. adtak, húsz már átalakult, és ösz- szesen 200-nál folynak az előzetes felmérések. Márciusban megindul­hat a program második szakasza 600 olyan vállalat értékesítésére, melyek vagyona 300 millió és 1 milliárd forint közötti, s alkalma­zottaik száma nem több ezernél. Ez is hozzájárul, hogy 1994-re az állami tulajdon aránya a mai 70-80 százalékról 50 százalékra csökken a gazdaságban. egyes csoportjainak, például a környe­zetvédőknek azonban kedvez, hogy magasabb fórumhoz fellebbezhetnek, ha elégedetlenek kormányukkal. — Ostobaság, hogy Brüsszel fel akarná számolni nemzeti hagyományainkat. Másfelől, ha Brüsszel előírja, hogy a fagylaltba tejszínt kell tenni, miért áll­nánk ennek ellen? Szerintem is kell bele tejszín — mondta a The Daily Teleg- raphnak Edward Heath volt brit mi­niszterelnök, az egykori csatlakozási egyezmény aláírója. — Ha a birodalmát vesztett Nagy- Britannia nem csatlakozik, fokozato­san a margóra kerültünk volna. Jobb az EK-t irányító két vagy három or­szág egyikének lenni, mint a sötétben ugatni a holdat — nyilatkozta egy ne­vének elhallgatását kérő brit kormány­személyiség a lapnak. — Az EK-tagság, az EK-piac nélkül Nagy-Britannia soha nem lehetett vol­na a külföldi befektetők paradicsoma — tette hozzá. Mostanában az EK te­rületén eszközölt japán beruházások 40 százaléka, az amerikai befektetések 37 százaléka Nagy-Britanniába kerül. És az EK is nyert a britekkel, bár­mennyit akadékoskodnak is. — A bri­tek jó kérdéseket tesznek föl. Ha nem volnának, ki kellene őket találnunk — mondta a The Daily Telegraphnak a fő vetélytárs, Franciaország egyik kormánytisztviselője. Az Euro-alagút beruházói a „sztrájkfenyegetésre" rendkívül érzé­kenyen reagáltak. Bíróságilag szeret­nék megtiltatni a munka leállítását, azon a címen, hogy a La Manche- alagút megnyitásának bármilyen elhú­zódása „súlyos pénzügyi következmé­nyekkel” járna. A költségek már így is egekbe szökőek: 4,7 milliárd fontról 5,4 milliárdon át 7 milliárdra, majd 7,6 milliárdról 8,05 milliárdra emelkedtek. Itt tartanak most. Az Euro-alagút londoni börzén jegy­zett részvényeinek árfolyama közben el­kezdett csökkenni. A befektetőknek né­hány hónap alatt 50 százalékos drámai árfolyamveszteséget kellett elszenvedni- ök, s az irányzat továbbra is lefelé mutat. Bemard Levin, a „Times” rovatvezetője azt tanácsolja a „szegény részvényesek­nek”, akik pénzüket „ilyen feneketlen kútba dobták”, hogy a kár csökkentése érdekében, akár veszteséggel is, adják el kötvényeiket. így még mindig jobban járnak, „hacsak nem az unokáik javára spekulálnak”. FEB Kevesebb orosz energia Komoly energiaellátási nehézségek fenyegetik Lengyelországot, miután egyre csökken az Oroszországból érke­ző kőolaj- és földgázmennyiség — kö­zölte Jan Olszewski lengyel miniszterel­nök. Január 1-jén - alig néhány nap­pal az orosz olaj- és gázexport növelé­sét előirányzó barteregyezmény aláírá­sa után — Moszkva felére vette vissza földgázszállításait. Január 9-én az orosz illetékesek megígérték Varsónak, hogy utólagosan hozzák föl a szerző­désben rögzített szintre szállításaikat. Ehelyett még inkább csökkenőben van az érkező gázmennyiség. Moszkva 8,1 milliárd köbméter gázt és 5 millió ton­na olajat ígért erre az évre, élelemért, gyógyszerért, kénért és szénért cserébe. Kohlnak nem tetszik Nem tetszik a közös piaci pénz neve a német kancellárnak. Helmut Kohl minap kijelentette, hogy a közös piaci egységes valuta neve a teljes pénzügyi unió létrejötte után nem lehet ECU, mert ez a név nem elég méltóságteljes az EK pénzéhez. A francia illetékesek­nek azonban aligha tetszik az ötlet, mert számukra sokatmondó az ECU név: a középkorban már volt egy fran­cia pénzérme ezen a néven. Két Buick a japán alsóháznak A japán parlament alsóháza úgy döntött, hogy két amerikai Buickkal bővíti hivatalos gépkocsiállományát. A testület ezzel a döntéssel jelzi, hogy támogatja az amerikai autók importjá­ról született amerikai—japán akcióter­vet, amelyet George Bush elnök látoga­tásakor írtak alá. Egyben szeretné eny­híteni azt a kínos hatást, amelyet a ház elnökének, Szakuracsi Josiónak szavai váltottak ki. A házelnök kijelentette: — Hanyagul végzik munkájukat az amerikaiak, akiknek írásos útmutatá­sokat nem is lehet adni, mert egyhar- maduk analfabéta. • Túlzsúfolt Ázsia A túlzsúfolt ázsiai városokban egyre jobban terjed a nyomor a vidékről be­áramló embertömeg növekedése miatt is — derül ki az ENSZ Fejlesztési Prog­ramjának (UNDP) legfrissebb jelenté­séből. Az ezredfordulóra Ázsiában lesz található majd a világ tíz legnépesebb városa közül öt, s az urbánus lakosság 1,2 milliárdra növekszik majd a jelenle­gi 700 millióról. Jelenleg mintegy 800 millió ember, a világ szegényeinek há­romnegyede él abszolút nyomorban a térségben. „Békeosztalék” a fejlődőknek? Csupán 20-30 milliárd dollárra vol­na szükségük a fejlődő országoknak ahhoz, hogy teljes lakosságuk garan­táltan oktatási és egészségügyi ellátás­ban részesülhessen. A pénzt most, a hidegháború befejeztével könnyen elő is teremthetnék, mintegy a béke oszta­lékaként — jelentette ki William Dra­per, az ENSZ Fejlesztési Programjá­nak (UNDP) illetékese. „Békeosztalék­ként” 20 év alatt 2 billió dollárt lehetne megtakarítani, ha a Nyugat csupán két százalékkal kevesebbet költené fegyve­rekre — mutatott rá Draper , s ennek csupán töredéke kellene a szegénység megszüntetéséhez világszinten. Nagy-Britannia EK-tagsága — tanulságos húsz év Mészáros György Veszélyben az „Euro-alagút” megnyitása A Lityeraturnaja Gazeta karikatúrája.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom