Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-04 / 03. szám

MEGYEI KORKÉP 1992. január 4., 3. oldal • OTP-s lakások Kecskeméten. A lakosság bankja építtetett, vásárolt, eladott, hitelezett. A kispénzű családok is könnyebben otthonhoz jutottak a segítségével. A szegény embert ma már a banktörvény is húzza. A FŐSZEREPLŐ KISZÁLLT Januártól nem forgalmazhat ingatlant az OTP (Folytatás az 1. oldalról) — Az új pénzintézeti törvény. megtiltja a kereskedelmi bankok­nak az ingatlanvásárlást és az -ér­tékesítést — mondja Gaborják Jó­zsef, az OTP megyei igazgatója. — A törvényalkotók azt szeretnék, ha a bankok kizárólag a klasszikus tevékenységekkel foglalkoznának, tehát betétgyűjtéssel és hitelezéssel. Természetesen, nem érte váratla­nul a cégünket ez az új szabályo­zás. Előre számoltunk a várható intézkedésekkel. Az OTP-ből egy éve vált ki az ingatlan Rt.;*amely" rés^ep^ajdá^zi ezt a szeres üzletágat. Szeretném viszont hang­súlyozni, hogy a lakáshitelek ügyé­ben továbbra is várjuk a fészekra- kókat. — A megyei igazgatóságnak ma- radtak-e lakásai? —1991 igen nehéz év volt, ennek ellenére — januártól november vé­géig —661 ingatlant adtunk el, meg­közelítően 1 milliárd forint érték­ben. Maradt száz új és húsz használt lakásunk. Január 1. azonban olyan szigorú cezúra, hogy közvetlenül mi már nem is kereshetünk vevőt; úgy gondolom, hogy az Ingatlan Rt. fog- jameghirdetni a lakásainkat, feltéve ha más nem ad jobb ajánlatot.,. — Hogy érinti a piacot az OTP búcsúja? — Közismert, hogy pang a pi­ac, gyenge a forgalom. Egyelőre nincs olyan cég, amely a he­lyünkre pályázna. Az OTP ugyanis nem úgy közvetítette a lakásokat, hogy az érdeklődők­nek színes képet vagy videofelvé­telt mutatott az eladók kínálatá­ról. Mi vásároltunk, és eladtunk s kínáltuk a hiteleinket. Mindeb­ből tehát csak a hitelezést tart­hattuk meg. Remélem, hogy to­vábbra is élvezhetjük az építke­zők bizalmát.?; ­F, P. J. MEGVÁLTOZOTT VÁMSZABÁLY Autót — mindenki számla alapján hozhat (Folytatás az 1. oldalról) — Igen szigorúan meg kell vizs­gálnunk, hogy az autó számlája megfelel-e az előírásoknak — mondotta a Petőfi Népe kérdésére válaszolva dr. Knyihár Márton hadnagy, a megyei vám- és pénz­ügyőrség szakértője. — Milyen a pontos számla? — A jogszabályok szerint tar­talmi és alaki követelményeknek kell megfelelnie. Tartalmaznia kell az eladó és a vevő nevét, cí­mét, telephelyét, a kiállítás keltét, a számla számát (szigorú nyilván­tartásra kötelezett okmányról van szó); az áru származási orszá­gát, a szállítási és a fizetési felté­teleket, a kereskedelemben szoká­sos megnevezését, súlyát, térfoga­tát, jelét, darabszámát, egység­árát. Ehhez autó esetében még az azonosításhoz szükséges adatok is kellenek: a gyártmány és a tí­pus megnevezése, a motor henger- űrtartalma, a kiegészítő szerelvé­nyek és tartozékok felsorolása, a gyártási év, a motor- és alváz­szám feltüntetése, a vételárnak a megnevezése (azzal együtt, hogy milyen költségeket foglal magá­ban) és a számlát kiállító erede­ti, cégszerű aláírását. — Mi az, amit igen szigorúan kell ellenőrizniük ? — Mindent, de ezen belül is ér­demes tudni, hogy míg egyes árufé­leségeknél elfogadható a telefax vagy telexszámla, autónál kizáró­lag az eredeti számlát fogadhatjuk el, semmiféle másolatot nem. A Petőfi Népe értesülései szerint a vámhivatalok hiszékenysége a számlákon feltüntetett összegek hitelessége tekintetében nem kor­látlan. Az számíthat arra, hogy el­hiszik a számla összegét, aki olyan dokumentumot hoz, amely az ille­tő ország átlagáránál plusz-mínusz 20-30 százalékkal tér csak el. Vége annak a világnak — állítják vám­szakértők — amikor 500 márkás számlával be lehetett hozni az or­szágba 50 ezer márka értékű Mer­cedest. Ballai József • Mindegy, kft. vagy magánszemély hozta-e be az autót, egyedül számlaérték alapján vámolják. CIKKÜNK NYOMÁN Nem léptek működésbe láthatatlan erők KÓRHÁZI TORZSALKODÁSOK HALASON Hol nyomozott a főorvos felesége? RENDŐRKÉZEN A „KALOCSAI GALERI” Kisgyerekek a nyomozók előtt Amit a sokat megélt kalocsai rendőrkapitányság falai sem igen láttak, csütörtökön, a késő éjsza­kai órákban kilenc- és tizenegy éves gyerekek feleltek a nyomozók kérdéseire. A városban a legtöbb gyerek már lefekvéshez készülő­dött, talán a mesét várta, amikor a legidősebb, K. Csaba vezetésével öt gyerek járta az ünnepek után kihalt utcákat. Az alig nyolcéves Anita már indult volna haza, de a többiek veréssel fenyegették, így aztán maradt. Szükség is volt rá, mert a belvárosi templom, majd a főszékesegyház perselyeinek felfe­szítésekor ő is „falazott”. Ám, mert mostanában a templomba já­rók is mindinkább hasonlítanak az említett hely egeréhez, nem eléged­tek meg a zsákmánnyal. Rövid gondolkodás után, a fő­utca legmegvilágítottabb helyén, a legkisebb kezébe adták azt a téglát, ami máris a hatalmas kirakat kö­zepébe talált. így a társaság kön­nyűszerrel mászott be az ABC-be, s mint aki éppen bevásárol, mint­egy húszezer forint értékű édessé­get, szeszes italt szedtek össze. Tá­vozóban még hátraszóltak az utol­sónak: gyerünk, mert még meglát bennünket valaki. A jóslat be is következett, így onnan már a jár­őrkocsi szállította a félig összefa­gyott galeritagokat. A szülők, mint a hatóság előtti „törvényes képviselők” egyikének magatartá­sára jellemző, hogy amint felszólí­tották a fiát, hogy ürítse ki a zsebe­it, a gyereket arra biztatta, ha ezres vagy ötezres van nála, nehogy elő­adja. Persze, 23 órakor még a töb­biek sem hiányolták otthonról cse­metéjüket. A kalocsai napi három­négy betörés mellett megjelent a galeribűnözés. Nem hiányzott! Zs. F. A Petőfi Népe napilap 1991. de­cember 30-ai számában „Egy külö­nös árverés utóélete” címmel, „Óv a Bács-Hun” alcímmel újságcikk jelent meg, amely a kecskeméti Pe­tőfi II. laktanya (volt szovjet lakta­nya) értékesítési körülményeivel foglalkozik. A cikkben — egyoldalú, téves, sőt, rosszhiszemű adatszolgáltatás miatt — számos pontatlanság van, emellett a cikk egyes megállapítá­sai a Média Kft. üzleti hírnevének rontására is alkalmasak. A cikk megjelenésének időzítése — neve­zetesen a Bács-Hun Gmk felperes és a Kincstári Vagyonkezelő Szer­vezet, valamint a Média Kft. alpe­resek között folyamatban lévő, 1992. január 15. napjára kitűzött tárgyalási határnap előtti megjele­nés — hangulatkeltésével alkalmas lehet a közhangulat, de az ítéleti döntés befolyásolására is. A kecskeméti Petőfi II. (volt szovjet) laktanya árverésére 1991. november 7. napján került sor a Kecskemét Városi Polgármesteri Hivatalban, ahol a Kincstári Va­gyonkezelő Szervezet és a Kecske­méti Városi Önkormányzat képvi­selőin kívül két pályázó jelent meg, a Média Kft. és a Bács-Hun Kér. Gmk. Az árverésről felvett jegyző­könyv szerint — amelyet vala­mennyi jelen lévő fél képviselője aláírt — a Bács-Hun Kér. Gmk beruházásaiból adódó elszámolási jogviszony, valamint az értékesítés jogalapjának tisztázása után a Bács-Hun Kér. Gmk képviselője az árverésen nem kívánt részt ven­ni. Emiatt maradt a Média Kft. az egyetlen pályázó, amely egyébként bankgaranciával is rendelkezett. Az árverésen közjegyző nem volt jelen, akinek jelenlétét jogszabály egyébként sem írja elő. Az árverés ennek ellenére törvényesen folyt le, sem akkor, sem később a Média Kft. érdekében nem léptek műkö­désbe a háttérben olyan láthatat­lan erők, amelyre a cikk utal. A Média Kft. mint árverési vevő az ingatlant kikiáltási áron, 92 mil­lió forintért vásárolta meg, és a vételárat — a cikk állításával ellen­tétben — határidőben kifizette a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet részére. Ezt a vételárat a Média Kft. nem tekinti kótyavetyének, mint ahogy arra a cikk utal. 1991. december 11. napján kel­lett volna a Bács-Hun Kér. Gmk- nak az ingatlant a KVSZ részére átadni, de a Bács-Hun Kér. Gmk az átadásra nem volt hajlandó, an­nak ellenére, hogy a Kincstári Va­gyonkezelő Szervezet ismételten kérte a Bács-Hun Kér. Gmk-tól az általa végzett beruházások szám­láinak rendelkezésre bocsátását. A Média Kft. tulajdonát képező laktanya vámudvaráról 1991. de­cember 13. napján mintegy 35 000 000 forint belföldi forgalmi értékű vámárut tulajdonítottak el. Vagyonőrei a hasonló esetek kizá­rása miatt tartózkodnak a vámud­var területén, amikor ott a Média Kft. vámárujának vámkezelése fo­lyik. Lakos Imre, a MÉDIA Kft. ügyvezetője (Folytatás az 1. oldalról) A kishatárforgalom a minimá­lisra csökkent a Görög- és Török­országba, illetve Jugoszláviába irá­nyuló magyar „bevásárló”-turiz- mus viszont annak minden követ­kezményével együtt jelentősen nőtt. Az év második felében ug­rásszerűen megnőtt a vízumki­adás, az ebből befolyt összeg több mint nyolcmillió márka. Mint tegnap^beszámoltunk róla, dr. Hoffmann Ágnes körzeti orvos, a kiskunhalasi kórház általános se­bészeti osztálya felfüggesztett ve­zető főorvosának, dr. Csikós Fe­rencnek a felesége magánnyomo­zást folytatott a kórházból illeték­telen kézbe kikerült, s férje ellen terhelő bizonyítékként felhasznál­ni kívánt dokumentumok ügyé­ben. A férje által korábban kezelt egyik beteget a lakásán kereste fel. Dr. Hoffmann Ágnestől függet­len forrásból mi is megtudtuk az illető nevét, s felkerestük Kiskun- majsán, a bodoglárpusztai tanya­világban lévő otthonában. Ha már a betegségével kapcsolatban ennyi minden történt, s került nyilvános­ságra, s ha nem akar a névtelenség homályában maradni, szólaljon meg ő is. — Még októberben valóban fel­keresett itt a tanyán egy hölgy — mondja Rekedt Nagy Mihályné —, s közölte: hallotta, hogy én Csi­kós doktorra panaszkodtam. Neki is panasza van ráv segítsek, hogy kihez forduljon. Én mindent el­mondtam neki. Ha ez a hölgy a Csikós főorvos felesége volt, ak­kor annyit mondhatok: jól kiszúrt velem. Elmondtam neki, hogy Csikós doktor az epekövek egy részét ben­A kerület határszakaszán — a bekövetkezett súlyosabb határ- rendsértések (Gara, Hercegszán­tó) ellenére is — kiegyensúlyo­zottnak volt mondható a határ­rend az év során. A határrendé­szeti akciószázadok alkalmazásá­ra ez idáig nem volt szükség, de­monstratív járőrözést az előzetes terveknek megfelelően hajtanak végre. nem hagyta, s emiatt többször fájdal­mas kezelésre kellett Kecskemétre fel­mennem. A betegségem alatt a sebé­szeti osztályon a Kecskés doktor vé- gigfigyelemmel kísérte az ügyemet, s a kínlódásomat látva mindig a fejét csóválta. Azt mondta nekem, hogy Csikós doktor a hibás, és ha akarok valamit tenni ellene, akkor keressem meg a röntgenosztályon Papp dok­tort, aki majd segít. Én egyébként is haragudtam Csikós főorvosra. Cso­dálkoztam, hogy az ő keze alá kerül­tem, hisz a műtétet Maráz doktorral beszéltük meg. Felvettem a kapcsola­tot Papp doktorral, aki kijött ide a ta­nyára. Hozta magával az írógépét, s megfogalmazott egy levelet, amiről azt mondta, hogy a,Halasi Tükörben fog megjelenni. Én egyetértettem mindennel, ami benne van, s aláír­tam. Azt hittem, már régen megjelent, nem is foglalkoztam vele tovább. Csodálkoztam, hogy most keresett az az asszony, s az ügyészségre is hívat­tak. Ott is elmondtam mindent—fe­jezte be Rekedt Nagy Mihályné. Annyit még hozzátett, hogy reméli: a közeljövőben nem kell kórházba fe­küdnie. Bálái F. István I Pacalvásár! I § Konyhakész, abált, faggyúmentes, % 130 Ft/kg. $ Ó Trungel diszkont, Hetényegyháza. <> Y Telefon: 21-584 Ó ■0 39764 Ó ó $ ■CKHHHHJtHHHKKKHHHKHHJ-CKHI FIGYELEM! Bálás áruk vására NAGY ÁRENGEDMÉNNYEL KECSKEMÉTEN, az Erdei Ferenc Művelődési Központban 1992. január 6-án, 9—17 óráig. 350,— Ft/kg. Nyugdíjasoknak kilónként 50,— Ft kedvezményt adunk. „JÓ” TÚRI KAPOSVÁR. 17 SZÁMVETÉS A DÉLI HATÁRSZAKASZON Több mint nyolcmillió márka bevétel Emelkedett a tv-előfizetési díj Január 1-jétől 250 forintra emel­kedett a televízió havi előfizetési dí­ja. A miniszteri rendelkezés szerint közös háztartásonként — függetle­nül a készülékek számától — csak egy tv után kell fizetni az új össze­get. Külön háztartásnak számít azonban a hétvégi víkendház, így az itt üzemelő televízió díjköteles. Ebben az évben is mentesülnek az előfizetés alól a 70 év fölötti, önálló háztartásban élő házaspárok, élet­társak, illetve az egyedül élők. Bontják az Akváriumot Rengeteg vita, és indulat előzte meg Baján a Rókus utcai hírhedt italbolt (közismert nevén Akvári­um) megszüntetését. Még a tanács- rendszerben merültek fel azok a kifogások, melyeket a szemben lé­vő kórház és szociális otthon veze­tői, illetve a lakosság egy része fo­galmazott meg, a megszüntetés ér­dekében. Bár érvényes határozatok szü­lettek, úgy látszott, hogy ezeknek érvényt szerezni nehezen lehet. A bírság nem érte el célját. Mivel az építmény közterületen van, ezért a privatizáció során az ön- kormányzat nem járult hozzá az értékesítéshez, így január elsejétől bezárt az üzlet. Á hírek szerint csak egy évet kell várni a törzskö­zönségnek, mert a korábbi bérlő a túloldalon felépíti az új vendéglá­tóegységet, mely remélhetőleg kor­szerűbb és esztétikusabb lesz. Szerencsétlen levelek Nem sok szerencséje volt annak a néhány bajainak, akik szilveszter napján levelet, vagy egyéb postai küldeményt dobtak postaládába. Csak a ládák tartalmának össze­gyűjtése után derült ki, hogy vala­melyikbe ismeretlen tettes petárdát dobott és a levelek csúnyán össze­égtek. Amint Hártyám Mihályné postamester-helyettes elmondta, összesen 6 küldemény sérült meg, és továbbíthatatlanná váltak. A posta valamennyi levelet vissza­küldte a feladónak és bár a hibát nem ők követték el, szíves elnézést kértek mindnyájuktól. Közgyűlést tart a képzőművészek közössége Az Erdei Ferenc Művelődési Központban, január 7-én, 17 órai kezdettel tartja közgyűlését a Kecs­keméti Képzőművészek Közössé­ge. Az összejövetelen tájékoztató hangzik majd el az elmúlt esztendő­ben végzett munkáról és javaslat az idei évi teendőkre, majd újravá­lasztják a KKK választmányát. Csaknem félszáz tagot számlál ma már ez a baráti kör, melyhez .továbbra is bárki csatlakozhat. A közgyűlésükre vendégként Hi­deg Antalt, Kecskemét alpolgár­mesterét hívták meg. Meghalt a tüdőgyógyász szakfőorvos Dr. Jármai Árpád tüdőgyógyász főorvos 1991. december 25-én, 55 éves korában elhunyt. Az orvostu­dományi egyetem elvégzése után, 1961-ben a kecskeméti megyei kór­házba került, segédorvosként. Ä kiváló szakmai ismeretekkel rendelkező fiatal orvos hamaro­san, a szakorvosi képesítés meg­szerzését követően, 1969-ben már osztályvezető főorvosi kinevezést kapott az intézmény tüdőgyógyá­szati osztályán. Egyben a megye tüdőgyógyász szakfőorvosi felada­tait is végezte. Vezetői tevékenysé­ge alatt számos szakorvost nevelt. A Korányi Frigyes Tüdőgyógyász Társaságnak vezetőségi tagja volt, több tudományos dolgozata és előadása jelent meg. 30 éves orvosi tevékenysége alatt a tüdőbetegsé­gek megelőzéséért és korszerű gyó­gyításáért küzdött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom