Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-27 / 22. szám

MEGYEI KORKÉP 1992. január 27., 3. oldal Polgármesteri bál Kecskeméten • A vendégek hajnalig ropták a táncot. A vállalat 60 millió forinttal tartozik a dolgozóknak Az árpádvárosi iskola sportcsar­nokában szombaton rendezett pol­gármesteri bállal kezdetét vette az idei kecskeméti báli szezon. A haj­nalig tartó, oldott, jó hangulatú rendezvényen több mint hatszázan vettek részt. A kezdeti félelmek, hogy esetleg érdektelenségbe ful­lad a kezdeményezés, alaptalan­nak bizonyultak. Mint azt a mű­sorvezető mondta: a pletykák sze­rint az utolsó napokban felszöktek a kétezer forintos meghívók feke­tepiaci árai... Annyi bizonyos, sokaknak nem sikerült belépőt sze­rezni a jótékonysági rendezvényre. Az újságokban már közölt progra­mokon túl meglepetés volt a két­szeres Kossuth-díjas színművész, Bessenyei Ferenc fellépése, aki — nem fogják kitalálni — a Hegedűs a háztetőn musicalből adott elő két dalt. A meghívott köztársasági elnök és miniszterelnök csak levélben tudták üdvözölni a rendezvényt. A vendégseregből néhányan a me­gyei vezetők feltűnő távolmaradá­sát tették szóvá a nagy aulában felállított svédasztalnál. (Megje­lent viszont a megyei bíróság elnö­ke, a megyei tűzoltóparancsnok és a megyei munkaügyi hivatal veze­tője.) A jótékonysági bál zárómér­lege még nem készült el, de az első hírek szerint a vártnál több pénz gyűlt össze a nehéz szociális hely­zetben levő rászorultaknak. (Folytatás az I. oldalról) Eközben mintegy 600 dolgozót küldtek el a vállalattól, végkielégí­tést viszont még egyetlen dolgozó sem kapott. Az érdekvédelmi szer­vezetek és az rt. között létrejött megállapodás szerint pedig az első hullámban felmondott kétszáz dolgozónak az összeg 50 százalé­kát kellett volna kifizetni december 31-éig. Már az őszi munkásgyűlé­sen többen felvetették, hogy attól tartanak: a felszámolás kezdetéig nem adják meg a végkielégítést, s lehet, a felszámolóbiztos nem fo­gadja el a kollektív szerződést. Szerencsére ez az aggály elosz­lott, ugyanis a múlt heti megbeszé­lésen a kinevezett felszámoló, a REORG Rt. ügyvezető igazgatója, dr. Rédei László kijelentette: a fel­számolószervezet nem kívánja fel­mondani a kollektív szerződést, azt érvényben levőnek tartja. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy feladata a mérleg szerinti vagyon értékesítése, ismeretei szerint azon­ban az alapítói vagyon igen cse­kély. Sem az épületek, sem a gépek nincsenek az rt. tulajdonában. Sajnos itt már csak a lelkesedés fogható meg, ha van — tette hoz­zá. A Liga szakszervezet képvise­lője, Csaja László viszont emlékez­tette, hogy az érdekvédelmi szerve­zetek elsősorban a hitelezők képvi­selőiként vannak jelen, ugyanis a vállalat több mint 60 millióval tar­tozik a dolgozóknak végkielégítés címén. Könnyen lehetséges azon­ban, hogy az értékesíthető vagyon nem lesz elegendő a dolgozói köve­telések kifizetésére. Ebben az eset­ben sokat fognak vitatkozni arról, hogy mi a mérlegbe bevonható va­gyon, mint ahogy azt sem fogad­ták el, hogy a bíróság az 1986-os csődtörvényt jelölte meg irányadó­nak a felszámolásban. A BRG Rt. két szakszervezete ez ügyben a me­gyei főügyészséghez fordult, állás­pontjuk ugyanis az, hogy a csődel­járást az idei törvény szerint kell lefolytatni. B. M. ZÁPOROZTAK A KÉRDÉSEK Vita Kiskunfélegyháza költségvetéséről KALOCSAI DÖNTÉSEK Nem kell fizetni helyi adót, de drágább lesz a közlekedés Nem éppen hizelgő a lakosság véleménye Kiskunfélegyháza 1992. évi tervezett költségvetéséről — derült ki az MSZP-s önkormány­zati képviselők kezdeményezte vi­tafórumon. A képviselői óra Kor­mányos Imrének, a helyi önkor­mányzat pénzügyi és ellenőrző bi­zottsága elnökének beszámolójá­val kezdődött. Az előadó a főbb számadatok ismertetését azzal zár­ta: az intézmények működtetése ebben az évben is biztosítottnak látszik, ám a rendelkezésre álló pénz csak a szintentartáshoz lesz elegendő. Fejlesztés csak céltámo­gatások elnyerése esetén jöhet szó­ba. Véleménye szerint a helyi adók kivetését nem sokáig halaszthatja a képviselő-testület. A városnak kell, hogy legyen tartaléka, mindig számítani kell rendkívüli esemé­nyekre. Példaként említette: rossz belegondolni, mi történt volna az idén, ha nincs tartalékalap, egysze­rűen nem tudták volna miből le­cserélni a szociális otthon fűtési rendszerét. Dr. Csoó Zsuzsanna, a kecske­méti Traverz Vállalat üzemorvosa. Jelenleg — mint egyelőre vala­mennyi kollégája — a kórháztól kapja itteni munkája után a fizeté­sét. Ez a közeljövőben megválto­zik. Ha a cégek szükségesnek tart­ják az üzemorvos működését, ma­guknak kell a költségeit állniuk. Csoó doktornőt ilyen feltételek mellett is foglalkoztatná a Traverz, az üzem-egészségügyi feladatok el­látására. O azonban — ahogyan eddig — gyógyítani is szeretne. — Vétek lenne kihasználatlanul hagyni ezt a jól felszerelt rendelőt! A vállalat nagyon sok pénzt fekte­tett bele: itt megtalálható minden, amiről sok kinti körzetben csak álmodoznak. Kislabor, EKG, vér- cukormérő készülék, hallásvizsgá­ló berendezés és sorolhatnám. Ezek jó része nem szükséges az üzem-egészségügyi munkához, amely ugyan szintén sokrétű, de nem jelent egész napos elfoglaltsá­got. Emellett továbbra is végezni tudnám a gyógyítómunkát. — Milyen lehetőséget lát erre? — Szeretnék ebben a rendelő­ben háziorvosként dolgozni. Vál­lalva ennek, természetesen minden feltételét. Azaz — ha szükséges — egy bizonyos terület lakosságá­nak ellátását, ügyeleti szolgálatot, fekvőbeteg-gondozást. Biztosan össze tudnám gyűjteni a megfelelő számú biztosítási kártyát, ami elő­feltétele annak, hogy a társada­lombiztosítás szerződést kössön velem, mint az alapellátásba belé­pő háziorvossal. Az itteni dolgo­zók járóbeteg-ellátását eddig is én végeztem, s napi 1-1 órában két másik kecskeméti vállalat — szin­tén pazarul felszerelt, tehát bűnö­sen kihasználatlan! — rendelőjé­ben is fogadtam pácienseket. Kö­zülük már sokan jelezték, hogy családjukkal együtt engem válasz­A tájékoztatást követően zápo­roztak a kérdések. Több hozzászó­ló, egyebek között dr. Fazekas Ist­ván sajnálatosnak tartotta, hogy mind nehezebb helyzetbe hozzák az iskolákat. Szerinte a járulékos programok (mint a szakkörök) tá­mogatásának kiradírozása a költ­ségvetésből öngól, aminek ellenke­zőjét választásokkor igen harsá­nyan hangoztatták a pártok, töb­bek között az MSZP is. Figyelmez­tetett a tehetséggondozás fontos­ságára, illetve azt firtatta: ki fogja ezeket a feladatokat felvállalni? Ferenc József tanár — bár elismer­te a tehetséges gyerekkel való törő­dés fontosságát — úgy vélte, ennél is nagyobb gond a hátrányos hely­zetű gyerekek lemorzsolódása, akiknek a felzárkóztatása mind nehezebb, ezért az oktatásra fordí­tott pénzt az utolsó fillérig át kell gondolni. Pácsonyi János azt kifogásolta, hogy a tervezet még csak érintőle­gesen sem foglalkozik a növekvő munkanélküliséggel, márpedig az tanának, ha sikerül tervemet meg­valósítanom. — Hogyan fog hozzá? — Bár tudnám, milyen kezdőlé­péseket kellene megtennem az ügy érdekében! Minket, üzemorvoso­kat, azután végképp elkerül min­denféle hivatalos tájékoztatás az egészségügyben zajló változások­ról. Az friss információinkat job­bára a betegektől, a Petőfi Népé­ből meg a tévéből kapjuk. * Több fórumon elhangzott, mi is leírtuk már: hivják az alapellátás­ban dolgozókat körzeti, házi- vagy családorvosnak, ettől nem sok minden fog változni, ha továbbra is kétszerannyi beteget kell ellátni­emberek tűrőképessége fogytán van. Számos észrevétel érkezett lakásügyben és a szociális helyzet­tel kapcsolatban is. A kérdésekre az önkormányzatot képviselő Fii­szár Károly, Karsai Istvánné, Kor­mányos Imre és dr. Réczi László válaszolt. Tény, hogy a szenátorok álláspontja nem minden esetben találkozott a lakosság véleményé­vel. Ezt példázza az egyik résztve­vő azon megjegyzése is, aki — Karsai Istvánné válaszára reflek­tálva — azt találta mondani: „Szé­pen tetszett beszélni, csak épp rossz volt hallgatni.” A képviselőnő tör­ténetesen a kommunális adó beve­zetése mellett és ellen szóló érveket ismertette a hallgatósággal. A képviselő-testület várhatóan január végén határoz a város 1992. évi költségvetéséről. A fórum, azon túl, hogy módot adott a véle­mények kicserélésére, minden bi­zonnyal hozzájárul majd a körül­tekintőbb döntéshez. Kasuba Erzsébet uk, mint amennyire tisztességgel képesek volnának. íme egy lehető­ség a körzetlétszám csökkentésére. Az üzemorvosi rendelők bekap­csolása a települések alapellátásá­ba bizonyára felvet egy csomó jogi problémát is. A vállalatok — ha egyáltalán megengednék, hogy idegenek kószáljanak az üzemben — minden bizonnyal bérleti díjat kérnének a helyiségek, orvosi fel­szerelések használatáért. Ez azon­ban még mindig jóval kevesebbe kerülne, mint új rendelőket építeni és műszerezni. Annál is inkább, mivel az utóbbiról — az önkor­mányzatok anyagi helyzete miatt — szó sem lehet mostanában. Szabó Klára A kalocsai képviselő-testület mun­kájában külön fejezetnek ígérkezik az 1992-es év. Míg korábban esetenként meglehetősen indulatos, intermezzók- kal tarkított vitákban, éjszakába nyúló vajúdások közepette született meg egy- egy döntés, az idén a második közgyű­lés is zökkenőmentesen zajlott. Pedig a témák akár indulatokat is ébreszthet­tek volna, mert többségében zsebreme- nő kérdésekről tárgyaltak. A kommunális üzem szemétszállítási díjak emeléséről szóló tájékoztatója több képviselőt is megszólaltatott. El­sősorban azt kifogásolták, hogy a 36 százalékos díjemelés várhatóan nem je­lent majd minőségi munkát, továbbra is késik a szemétszállítás, egyes körze­tek még mindig nem lesznek bekapcsol­va a rendszerbe. Az igazgató válaszá­ban kitért arra, hogy a „szemetes vá­ros” kép elsősorban a lakosság fegyel­mezetlenségének a következménye. Az illegális szemétlerakóhclyek felszámo­lását késlelteti, hogy a hatósági jogkört gyakorló polgármesteri hivatal intéz­kedéseinek a hatásfoka gyakorlatilag nulla. Ennek ellenére, a beígért alapo­sabb munka reményében a képviselők tudomásul vették, hogy a szemétszállí­tás díja 5, a kuka használati díja 26 forinttal emelkedik. Amire már régen volt példa, minden bizottság, mi több, minden képviselő egyetértett abban: a város lakosságát érintő korábbi helyi adók központi el­törlését követően nem vet ki adót. így a kalocsai polgárokat ez évben „csak” központi adó, a vállalkozókat pedig a helyi iparűzési adó terheli. Ez utóbbi igazságosabb kivetésének lehetőségét az iparosok kezdeményezésére később megvizsgálják. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vál­lalat gyermekintézményeit a felkért szak­értő 18 millió 850 ezer forintra értékelte. A vállalat ezért az összegért ajánlotta fel az önkormányzatnak megvételére az épületeket azzal, ha a város nem veszi meg, akkor 1992. február 1 -jétől bezárják a 138 gyermekes óvodát. (A bölcsődét korábban már megszüntették.) Mivel az egyik ingatlan telke önkormányzati tu­lajdon, végül 14,5 milliós vételárban álla­podtak meg a felek. Ebből idén 4 millió forintot utal át az önkormányzat, a töb­Többfordulós tárgyalásnak bizonyul a Kunság Volánnak a helyi autóbusz­közlekedés díjtételeinek megemelésére tett javaslata. Ugyan az előterjesztés­ben foglalt, mintegy 30 százalékos díj­emelési javaslatból a vállalat képviselő­je egy busz javításának kényszerű el­odázása miatt lefaragott, ám így sem született végleges határozat. A közle­kedési vállalat és az önkormányzat a közösen kialakított árat a Pénzügymi­nisztériumba küldi. Amennyiben jóvá­hagyják, a vonaljegy ára 18, az egyvo­nalas bérlet ára 420 forint lesz. A tanu­lók és nyugdíjasok 145 forintos bérlet­tel utazhatnak. Módosították az átmenetileg hatály­ban tartott lakásrendeletet. A változta­tást elsősorban az indokolta, hogy a jövedelmek inflálódását a helyi jogsza­bály nem követte, ezért új jövedelem- határokat állapítottak meg. A 450 la­kásra váró család és az új jelentkezők a jövőben szociális bérlakásra akkor lesznek jogosultak, ha az egy főre eső jövedelem családosok esetében a hat­ezer, egyedülállók esetében a hatezer­ötszáz forintot nem haladja meg. Az igénylési letéti díjat átlagosan ezer fo­rinttal csökkentették. Lakásépítéshez vagy -vásárláshoz pénzügyi támogatást az kaphat, akinek családjában az egy főre eső jövedelem a hatezer-ötszáz fo­rintot nem haladja meg. A KALÉV (önkormányzati építő­ipari vállalat) megszüntetésével össze­függésben hozott döntés, hogy a fel­mondási idő tartama alatt a dolgozó­kat a Paksi közi lakótelep 1. számú épületének felújításán foglalkoztatják. Zsiga Ferenc bit 1993. január l-jétől részletekben tör­leszti. A döntést hozó képviselő-testületi ülésen egy mértékadó gazdasági szakem­ber ugyanakkor azt is elmondta: mire 1993-ban a további törlesztésekre sor ke­rülne, már aligha fog létezni a baromfifel­dolgozó. A megszűnő céggel szemben a városnak pedig lesznek követelései, ami­nek egy részét letudhatják azzal, hogy a maradék 10,5 milliót nem fizetik ki. A közgyűlésen olyan óhaj is elhangzott, hogyaVoltbölcsődeépületeegészségügyi intézménynek kellene. Megtalálta már a kiskaput? SEGÍTÜNK! A Kiskunsági Vendéglátó Vállalat által kibocsátott 10, 15, 20, 50, 100 Ft-os névértékű ÉTKEZÉSI JEGY ADÓMENTES költségtérítésnek minősül továbbra is! Beváltható valamennyi melegkonyhás üzletünkben. Megrendelhető és váltható a pénzügyi osztályon, Kecskemét, Katona J. tér 8. (Tel.: 21-120) és kiskunfélegyházi kirendeltségen, Kiskunfélegyházá, Petőfi tér 1. (Tel.: 61-774) * * * 99102 PAZARUL FELSZERELT RENDELŐK — KIHASZNÁLATLANUL Háziorvos az üzemben ? • Csoó doktornő gyógyítómunkájára a jövőben is igényt tartanának a Traverz dolgozói. Gazdát cserél a Barnevál-óvoda Ma: közgyűlés Kecskeméten A városháza dísztermében ma dél­után egy órától ülésezik Kecskemét képviselő-testülcte. A húsz napirend között szerepel a Kecskemét városnév használatának szabályozása, melyről — immár sokadszor — rendeletet pró­bálnak alkotni. A kulturális és sport- bizottság barcelonai olimpikonunk, Zsoldos Zsolt cselgáncsozó felkészülé­sét javasolja támogatni félmillió forint­tal, míg a gazdasági és költségvetési bizottság a Brill Kft. kérelmét tolmá­csolja a testületnek. A kft. a rendőrfa­lui iskola és az állatkórház között (Ha­lasi út—Szentgyörgyi F. u. térségében) fekvő üres telekből kívánnak 5 ezer négyzetmétert vásárolni és ott autó­szervizt, valamint bemutatótermet lé­tesíteni. A gazdasági bizottság előter­jesztésében nyilvános pályázatot java­sol kiírni a területre. Ugyanitt egyébként 3 ezer négyzet- méter eladását — üzemanyagtöltő ál­lomásnak — már meghirdették, a pá­lyázatok felbontására és értékelésére január 31 -én kerül sor. Mivel ezt a pá­lyázatot is konkrét igény felmerülése miatt írták ki, az elképzelések szerint 1992. június 30-áig valóságos autós­centrum válhat a Halasi út melletti, jelenleg kies, elhanyagolt területből. (m) Űj jegyző Csikérián A csikériai önkormányzat a napok­ban tartott ülésén a képviselő-testület egyhangúlag megszavazta Bagócsi Ká­roly jegyzővé választását. Csikéria ko­rábbi jegyzője, Bartáné dr. Jámbor Do­minika egészségi okokra hivatkozva le­mondott tisztségéről. Madaras önkor­mányzatát meglepetésként érte Bagócsi Károly „átigazolása”, hiszen már több mint öt éve lelkiismeretesen szolgálta Madarast mint vb-titkár, majd mint jegyző. Az új helyen, március 1-jén kez­di meg a munkát. Eljövetele okáról ké­sőbb óhajt nyilatkozni. nothoff Csak kérdezem •. • Miért van köd Magyarországon? A legbonyolultabb kérdésekre a vá­lasz — mint ahogy az általában lenni szokott — a hétköznapi jelenségek vizsgálata révén magyarázható meg legegyszerűbben. Ha valaki odaadó figyelemmel kíséri az időjárás-jelen­téseket, akkor nagy igazságoknak juthat közelébe. Itt van például ez a köd, meg a hideg. A meteorológiai magyarázat kézenfekvő: lent va­gyunk : Azazhogy egy medencében, s mivel a hideg levegő szokása lefelé húzódik, itt jóval hidegebb van, mint a környező hegyek fölött. Kékeste­tőn például ragyogva süt a nap, ol­vad a hó, csicseregnek a turisták. Az évszázadok során annyi min­dent okoltak meg földrajzi fekvé­sünkkel, hogy lassan el is felejtettük azt az igazságot: bizonyos dolgok tényleg attól függnek, hogy hol va­gyunk. A klímát például egyáltalán nem érdekli a berlini fal leomlása, meg a vasfüggöny szétszaggatása, a Szovjetunió megszűnése is csak any- nyiban, hogy talán ezután kevesebb mérget ontanak onnan a levegőbe. Tudomásul kell venni, medencében vagyunk és kész. Itt egy kicsit min­dig hidegebb van, több a köd és a Nyugatról jövő szelek is sokszor csak átsuhannak felettünk. Képzel­hetjük ugyan magunkat Kaliforniá­ba, ahol mindig süt a nap, de van értelme? Csak kérdezem ... Hámori Zoltán V ________________)

Next

/
Oldalképek
Tartalom