Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-23 / 19. szám

6. oldal, 1992. január 23. MEGYEI KORKÉP DÖNTÉS MA DÉLUTÁN Milyen legyen a bajai szociálpolitika? Korábban már hírt adtunk arról, hogy a bajai önkormányzat szociá­lis alapellátása a döntési mechaniz­musok hibája miatt nem találkozik a leginkább érintettek elvárásaival, az érdekvédő szervezetek igényei­vel. A közreadott előterjesztések a szociális ügyekkel foglalkozó intéz­mények rossz struktúrájában látják a probléma gyökerét, és az intézmé­nyek integrációjában véli a megol­dást. Több érdekvédelmi csoport jelezte, hogy csak akkor lehet ered­ményes a mind nagyobb méreteket öltő elszegényedésből származó szociális problémák kezelése, ha az egészségügyi és szociális bizottság szétválik és megalakul a városi szo­ciális tanács. Mivel a testületi dön­tések ma is váratnak magukra, az elégedetlenség egyre fokozódik. A rengeteg jogos észrevétel arra késztette dr. Michne Ottóné és dr. Kemény Attila képviselőt, hogy fel­karolva az új megoldási elemeket, módosító indítvánnyal éljenek a mai testületi ülésen. írásban megfo­galmazták azt a határozati javasla­tot, mely a bizottság szétválasztásá­ra vonatkozik. Javaslatukat azzal indokolják, hogy a kórház súlyos anyagi gondjai a következő idő­szakban sok feladatot ad az egész­ségügynek és az ott dolgozóknak. Ezért szociális érzékenységük, gon­doskodáskészségük messze elma­rad a kívántaktól. Az új bizottság­ban az érintett intézmények képvi­selői is komoly szerepre számíthat­nak a döntések előkészítésében és természetesen a végrehajtásban. A polgármesteri hivatalban is vál­tozásokat szeretnének. A hatósági osztály mellett, a humánszolgáltatá­sok osztályának adnának fontos ha­tásköröket. Az eddig zömében mű­velődésügyi feladatokat ellátó igaz­gatási csoportot szociális szakembe­rekkel erősítenék meg, hiszen az ifjú­ság nagy része él veszélyeztetettség­ben. Ez a csoport dolgozná ki, hogy milyen legyen az intézményhálózat működése, döntési mechanizmusa. Ezzel együtt a két képviselő az ön- kormányzat szervezeti és működési szabályzatának módosítását kéri. Döntés ma délután. papp Zoltán • • • • ÖTSZÖRÖS ORADIJAK Kötelező utánképzés szabályszegő autósoknak Majd’ négy év várakozás előzte meg annak a kormányrendeletnek a megjelenését, amely a jármű vezetők 1988-ban törvényileg elrendelt kö­telező útánképzésének a végrehajtá­sát szabályozza. Közben ijesztő mértékben megnövekedett a szabá­lyokat szándékosan megsértő jár­művezetők száma és sosem látott alacsony szintre süllyedt a közleke­désimorál. A szakemberek a január 1-jén életbe lépett jogszabálytól várnak érdemi változást. Ennek ér­telmében ugyanis 6—25 órás után- képzésre kell kötelezni a közúti for­galomra vonatkozó szabályok rend­szeres megszegőit, valamint azokat a járművezetőket, akiknek a jogo­sítványát közlekedési bűncselek­mény vagy szabálysértés elkövetése miatt vonták vissza. — Utánképzésre tehát akkor ke­rül sor, ha a vezetőről kiderül, hogy hiányos a közlekedési kép­zettsége, kultúrája vagy nem meg­felelő a közlekedési magatartása —, mondja dr. Varga Péter alezre­des, a megyei rendőr-főkapitány­ság osztályvezetője. — Ez abban különbözik az alap-, illetőleg a to­vábbképzésektől, hogy nem általá­ban tartalmazza a járművezetéshez szükséges ismereteket, hanem azokra összpontosít, melyekben a vezető alkalmatlannak bizonyult. j A jogosítvány visszavonása után egyébként automatikusan, a közle­kedési szabályok kisebbfokú meg­sértése vagy szabálytalan parkolás miatt pedig abban az esetben kerül sor az utánképzés elrendelésére, amennyiben valaki ellen két éven belül három alkalommal indul köz­lekedési szabálysértés miatt eljárás. A helyszíni bírságnak tehát ezentúl sem lesz ilyen következménye. — Milyen garanciákat lát a kor­mányrendeletben foglaltak részre­hajlás nélküli megvalósítására? — Ezt a garanciát elsősorban maga a rendelet biztosítja, az in­tézkedő rendőrnek ugyanis nincs módja mérlegelni. A törvény köte­lezően meghatározza azoknak a körét, akikkel szemben az után- képzést foganatosítani kell. Kivé­tel tehát nincs, a pontos nyilván­tartás érdekében számítógépeket alkalmazunk, melyek azonnal jel­zik, ha valaki elköveti a harmadik szabálysértést is. — A járművezetők erről miként fognak értesülni? — Az érintetteket a bírósági íté­letben, illetve a szabálysértésben tájékoztatják az utánképzés elren­deléséről, melyet a vezetői enge­dély kézhez vétele előtt kell elvé­gezniük, a közlekedési felügyelet által biztosított keretek közt. — Mindez január l-jétől van ér­• A harmadik ilyen esetet már az utánképzés követi. vényben. Mennyire alkalmazható a kormányrendelet visszamenőleges hatállyal? . .. J(, — A végrehajtást részünkre az ORFK szabályozza. Tőlük először arra kaptunk utasítást, hogy az év első két hónapjában visszaadott jogosítványok tulajdonosait a ve­zetői engedélyek kézhez vételétől számított 60 napon belül kell után­képzésre köteleznünk. Néhány nap múlva azonban ezt módosítot­ták, ezért most már senkinek sem tudjuk kiadni a jogosítványt. — Milyen szabálysértésnek mi­nősül ezek után a jogosítvány he­lyett a bírósági határozatot nyújtja át az ellenőrzést végző rendőrnek. Lehet ilyenkor engedély nélküli ve­zetésről beszélni? — Joghézag — egyre többször halljuk ezt a kifejezést. Valószínű­leg most is erről van szó ... A kormányrendelet az utánkép- zések szervezését és a végrehajtás el­lenőrzését a megyei közlekedési fel­ügyeletek hatáskörébe utalja. Pig- niczki Jenőtől, a képzésfelügyeleti- és vizsgáztatási osztály vezetőjétől a járművezetőket érintő gyakorlati teendőkről kértünk tájékoztatást. Az utánképzésre kötelezettek­nek személyesen kell megjelenniük Kecskeméten, a Május 1. tér 3. szám alatti irodánkban. A jelentke­zők ugyanis először egy úgyneve­zett feltárófoglalkozáson vesznek részt, a domináns problémák meg­határozása céljából. Ekkor az elmé­leti és a gyakorlati ismereteknek, valamint a közlekedéssel kapcsola­tos szokásoknak a felmérését vé­gezzük. Ezt követően pedig az utánképzésre kötelezés oka és a fel­tárás alapján meghatározzuk, hogy ki, melyik foglalkozási csoportba kerül beosztásra. Az utánképzés si­keres elvégzését egyébként a meg­határozott formában igazoljuk. — A feltáráshoz hasonlóan eze­ket a foglalkozásokat is Kecskemé­ten tartják? — A közeljövőben valószínűleg még igen, de a későbbiekben már vállalkozásba tervezzük kiadni az utánképzéseket. A jogszabály ugyanis lehetővé teszi ezt olyan esetekben, ha az erre jelentkezők rendelkeznek az előirt — egyéb­ként nagyon szigorú — feltételek­kel. A mi feladatunk csupán az ellenőrzésre koncentrálódik majd. — A kormányrendelet néhány esetben a foglalkoztatási csoportok minimális létszámát is meghatároz­za. Mi történik akkor, ha nem jön össze ennyi vétkes járművezető? — Ilyenkor valamelyik szomszé­dos megye közlekedési felügyeleté­nek a segítségét fogjuk kérni, hogy az előírt 60 napon belül tudjuk le­bonyolítani a képzést. — Szóval, néhány járművezető­nek várhatóan egy másik megye másik városába kell ezekre a foglal­kozásokra átjárnia. — Nézze, természetesen vitat­kozhatunk a rendeletről, de ennek nem sok értelmét látom. Valószínű­leg egyébként tényleg lehetne jobb megoldásokat is találni. Az viszont tény, hogy Magyarországon a köz­lekedési morál megdöbbentően ala­csony, és ezért már valamit sürgő­sen kellett tenni. Mi hiszünk abban, hogy munkánkkal hatékonyan fo­gunk hozzájárulni a közlekedés biz­tonságának a fokozásához. — Mennyibe kerül egy ilyen kö­telező utánképzés? — Az óradíj a mindenkori köz­úti járművezetői elméleti pótvizsga díjának az ötszöröse ... Galambos Sándor ZSÚFOLT ÉS EGÉSZSÉGTELEN RENDŐRSÉGI FOGDÁK Az előzetes nem büntetés — Hazánkban a rendőrségi fogdák túinyomó többsége nem felel meg sem a magyar jogi előírásoknak, sem a nemzetközi elvárásoknak. Egy jogál­lamban pedig az előzetes letartóztatás­ban lévőt is megilletik az alapvető ál­lampolgári jogok — mondta dr. Györ­gyi Kálmán legfőbb ügyész annak kap­csán, hogy a Legfőbb Ügyészség jelen­tésben foglalta össze 1991-ben végzett vizsgálatainak tapasztalatait az előze­tes letartóztatások végrehajtásának törvényességéről. A rendőrségi fogdákkal kapcsolat­ban megállapították, hogy azok sok helyen az építészeti sajátosságaik miatt nem felelnek meg a követelményeknek. A rendőrségi épületek alagsoraiban vagy pincéiben lévő zárkákban termé­szetes fény alig van vagy egyáltalán nincs. A fogdák többségéből hiányzik az úgynevezett vizesblokk, ezért az ott tartózkodók nem tudnak megfelelően tisztálkodni. Éjszakánként változatla­nul küblit kénytelenek használni. Ez a helyzet ellentmond az ENSZ vonatko­zó irányelveinek és az Európa Tanács témához kapcsolódó ajánlásainak — állapította meg a legfőbb ügyész. Utalt arra, hogy a nemzetközi normák sze­rint minden letartóztatott számára le­hetővé kell tenni, hogy természetes szükségleteit korlátozás nélkül, tiszta és kulturált módon elvégezhesse. A legfőbb ügyész szólt arról is, hogy a fogdákra általában a zsúfoltság jel­lemző. Gondok vannak a fogdák fel­szereltségével, a fogvatartottak étkez­tetésével és orvosi ellátásával is. Általá­ban nem biztosított a letartóztatottak­nak az olvasás és a rádióhallgatás, to­vábbá nem megoldott a vallásgyakor­lásuk sem. Györgyi Kálmán hangsúlyozta: a büntetőeljárás során előzetes letartóz­tatásba helyezett személyekre vonatko­zik az ártatlanság vélelme, s a személyi szabadságban való korlátozásuk nem tekinthető előzetes büntetésnek. A ne­gatív tapasztalatok alapján a megyei ügyészségek értesítették az illetékes rendőri vezetőket a megállapított hiá­nyosságokról és törvénysértő eljárá­sokról. A fogdák helyzetének megvál­toztatása azért is fontos, mert a gyanú­sítottakkal való bánásmód a társadal­mat is minősíti — mondta a legfőbb ügyész. A KIÚT: TÁMOGATOTT PRIVATIZÁCIÓ Nem mellékes a melléküzemág A melléküzemágakban az asszonyok-lányok is munkához jutottak. Sajnos, ez a lehetőség már a múlté .. A privatizációs folyamat egyik lé­nyeges eleme a mezőgazdaságban elő­reláthatóan bekövetkező jelentős tulaj­donosváltás. A termelőszövetkezetek­ről, azok korábbi szerepéről, a magán­farmergazdaságok kialakulásának ha­zai távlatairól, az óriási tsz-ek kisebb egységekre bomlásáról, a közeljövő va­lódi földtulajdonosainak esetleges szö­vetkezéséről hosszú ideje zajlik a vita. A napokban ismeretessé vált az is, hogy a tavaly működött mintegy 120 állami gazdaság közül 68-at államigaz­gatási felügyelet alá vontak — ezek privatizációjában tehát az Állami Va­gyonügynökségnek jelentős szerepe lesz. A polémiák jórészt a mezőgazdasági szervezetek agrártevékenységének jö­vője körül zajlanak. Lényegesen keve­sebb szó esik azonban arról, hogy mi­lyen szerepet töltöttek, töltenek be a tsz-ek ipari, építőipari, szolgáltató egy­ségei, az úgynevezett melléküzemágak, pedig ez a szerep köztudottan többsíkú és nem elhanyagolható mértékű. A tsz- ek nyereségének jelentős hányadát, sőt sok esetben egész nyereségét ezek a me­zőgazdasági profiltól idegen tevékeny­ségek adták. Ráadásul a foglalkozta­tásban és az ellátásban is jelentős fel­adatokat oldottak meg. Az átalakulást megelőző évben, 1989-ben a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek összes tevékenységének 37,4 százaléka alaptevékenységen kívüli, te­hát nem mezőgazdasági jellegű volt s ezeken a területeken foglalkoztatták a tsz-ek munkaerejének 46,3 százalékát. Másik jellemző adat: az 1000 főnél töb­bet foglalkoztató, tehát a legnagyobb közös gazdaságok körében — amelyek átlagosan 6500-7000 hektáron gazdál­kodtak — a termelés 56,6 a foglalkoz­tatás 60,1 százalékát a melléküzemág adta. A közepes méretű tsz-ek esetében az arány kisebb volt, a 300 főnél Az emberek jók... A minap megírtam a fél­vak asszony esetét, aki el­vesztette utolsó pénzecskéjét, régről pedig valamennyi hoz­zátartozóját: testvérét, fér­jét, gyermekeit, még hűséges ebét is. Az első segítője mégis hasonló sorsú — névtelen — család vált. Es azóta is sorra jönnek a pénzzel bélelt leve­lek. Pencz János Bácsszent- györgyről ezer forintot kül­dött, megjegyezve: kettős öröm ez neki, hiszen adhat és örül az is, aki kapja. A kis­nyugdíjas Varga Gyula Ti- szakécskéről kétezer forintot adott fel, s így írt: jó szívvel, mert én tudom, mi az, ha nincs. Kérte a szerkesztősé­get, továbbítsuk a külde­ményt. E szegény-gazdagok pénze — mint az első adomány át­adásakor meggyőződtem ró­la — nem kerülhetett volna jobb helyre, mint a jólelkű, szeretteit és anyagi javakat nélkülöző félvak asszonyhoz. — pulai — ®[Sffllil®(í]®lSISIlllS®lll!SlSlSl®SllíllSllllll m m I A MASINA KFT. | 1 Kiskőrös, Alsókamasszáció 10. ü felvesz: . U ►agilis mezőgazdasági 1 gépész üzemmérnököt | üzletkötőnek, valamint 1 ® ► hegesztő-, szerkezeti ® 1 lakatost és marós szak- a munkásokat. Jelentkezni lehet ® Sinkovicz István üzemve- ® 1 zetőnél a 78/11-700-as és a a ® 78/11-301-es telefonon | 1 vagy személyesen. ® ® 181 Ül kevesebbet foglalkoztató tsz-ek terme­léséből és munkaerejéből körülbelül egyharmaddal részesedtek a „profil­idegen” tevékenységek. Kétségtelen, hogy a melléküzem- ágak hiányt pótoltak, a korábban visz- szafejlesztett kisüzemek szerepét vették át. Részint a környék iparvállalatai számára bedolgozóként tevékenyked­tek, részint lakossági igényeket elégítet­tek ki. Nem elhanyagolható az sem, hogy munkahelyet vagy éppen a téli holtszezonban munkaalkalmat terem­tettek a falvak lakóinak —- így ahhoz is hozzásegítették az elöregedő falvak egy részét, hogy a fiatalokat helyhez kössék. 1990-ben, a privatizáció kezdetekor, majd a tavalyi átalakulás során a mel­léküzemágak egy része valamilyen tár­sasági formában önállóvá vált, nemrit­kán a tagok anyagi erejéből. Ezek a lépések ugyan ígéretesek a jövőre néz­ve, de mértékük nem meghatározó. Sok helyen megjelentek a külső ver­senytársak, azaz a községben vagy a környéken a nyereséggel kecsegtető munkák jelentős részét új kisvállalko­zások kezdték végezni. Velük a ver­senyt a melléküzemágak nemigen tud­ták fölvenni, már csak azért sem, mert nekik a mezőgazdasági tevékenység hi­ányzó nyereségét is pótolniuk kellett. Más esetekben a kereslet csökkent, s ez vezetett a korábbi melléküzemágak el­sorvadásához. fgy állt elő az a helyzet, hogy a ko­rábbi, mintegy másfél százezer ember­nek munkát adó üzemágakban — 1989-hez képest — 1991 első félévében már csupán néhány tízezren dolgoztak teljes vagy részleges munkaidőben. Ez a körülmény is hozzájárul — sok egyéb, mezőgazdaságban gyökerező ok mellett — ahhoz, hogy nőtt a veszteséges mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek száma országosan is és a megyék nagy többségében is. 1989-ben_ például 103, 1990-ben 297 gazdaság" volt veszteséges, tavaly viszont — az FM becslése szerint — 450. Míg 1990 —91-ben több megyében (Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala) egyálta­lán nem vagy csak elenyésző számban voltak veszteséges mezőgazdasági egy­ségek, addig 1991-ben e régiókban is 10-20 között mozgott a deficites gazda­ságok száma. Az ország más területein a munkanélküliek számának növeke­dését, illetve a foglalkoztatottak egy része keresetének tetemes visszaesését okozta a melléküzemek visszafejlődése. S a folyamat nem állt meg. Kétségte­len, hogy a melléküzemágak korábbi szerepét a privatizációs folyamat elsöp­ri, de ez nem jelenti a korábbi tevé­kenységek teljes felszámolását. A kivezető út e téren is a privatizáció és annak kormányzati, önkormányzati támogatása — hitelekkel, adó- és más kedvezményekkel, hiszen itt nemcsak regionális, hanem — a növekvő mun­kanélküliséget tekintetbe véve — or­szágos érdekről is szó van. A mellék­üzemágak értéket állítottak elő, bizo­nyosfajta munkát adtak nem kevés munkavállalónak — ezt figyelembe kell venni a privatizáció kapcsán. A far­mergazdaságok e réteg nagyobb részé­nek nem fognak munkát adni, mivel a többség nem szak-, hanem betanított munkás. Az egyetlen lehetőség tehát a kedvező feltételek melletti munkahely- teremtés, a vállalkozók ösztönzése ilyen munkalehetőségek biztosítására a helyenként máris hiánycikké vált ko­rábbi termékek, szolgáltatások előállí­tására. Pprpnr/v F.urnnress Ferenczy Europress f? Külföldi érdekeltségű, eredményesen működő élelmiszer-ipari nagyvállalat kirendeltségigazgatói (DEPÓ MANAGER) állást ajánl önnek. Olyan 40 év alatti, nagykereskedelmi gyakorlattal rendelkező szakember jelentkezését várjuk, aki képes arra, hogy a cég területi nagykereskedelmi tevékenységét irányítsa. Felsőfokú végzettségű, intelligens, jó megjelenésű, Kecskemét környékén élő, jogosítvánnyal rendelkező munkatársat keresünk. A pályázat elbírálásánál előnyt jelent az angol nyelv ismerete. Munkája végzéséhez gépkocsit biztosítunk. Rövid szakmai önéletrajzát fizetési igény megjelölésével „Kirendeltségigazgató” jeligére kérjük a kiadóba, a megjelenéstől számított 10 napon belül. 189 I) ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ Nagykőrös Város Polgármesteri Hivatala állam- és jogtudományi egyetemi vagy államigazgatási főiskolai végzettségű családvédelmi és hatósági csoportvezetőt és jogi előadót, ♦ — igazgatási főiskolai vagy pedagógus végzettségű gyámügyi előadót, városi főépítészt, ♦ ♦ ' ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ^ -— IOIOU- Vayy rvutopiUAU OZ.OMl anyu voytciwoyu iuuvciuucoi ^ ♦ gazdasági felügyelőt ♦ ♦ keres felvételre. ♦ ♦ Fizetés: érvényben lévő jogszabály alapján, megegyezés szerint. + ♦ A pályázatokat a megjelenéstől számított 30 napon belül ♦ ♦ a diplomamásolat és 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány * ♦ egyidejű becsatolásával — a polgármesteri hivatalhoz « ♦ (2750 Nagykőrös, Szabadság tér 5.) lehet benyújtani. ♦ ♦ Az elbírálásnál a nyugati nyelvet beszélő pályázók előnyben * ♦ részesülnek. « ♦ ♦ ♦ ♦ — építészmérnöki végzettségű és 5 éves szakmai X gyakorlattal rendelkező ♦ ♦ ♦ * — szakirányú felsőfokú végzettségű ♦ ♦ ♦ közművelődési felügyelőt,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom