Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-21 / 17. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1992. január 21., 5. oldal A PN-KALAUZ VENDÉGE Sükösdi üzletasszony JOGI SZAKÉRTŐNK TOLLÁBÓL Csődeljárás, felszámolás, végelszámolás — Ez olyan amerikaias ötlet, ho­gyan kerül ide, Sükösdre? — Története van — mosolyog Tátrainé Kovács Zsófia ügyvezető igazgató. — Nagy család a mienk, tizenketten vagyunk testvérek és a sors kissé szétszórt bennünket. A legidősebb nővérünk, Rozália Svédországban él két fiával. Az egyikük, Vida László ötlete volt, hogy családi alapon hozzunk létre egy kft.-t, svéd—magyar vegyes vállalatot és a tevékenységi for­mánk a kereskedésnek egy idehaza jószerivel ismeretlen válfaja le­gyen: távmegrendelés alapján tör­ténő csomagküldő szolgálat. Svéd­országban huszonnégy ilyen cég van. Lacit az a cél vezette, hogy ebben a változó világban valami biztos egzisztenciához segítsen bennünket, amíg hozzánk is el nem ér a munkanélküliség. Korábban mindannyian háztájiból egészítet­tük ki a jövedelmünket, gondol­tuk, hátha ez könnyebb lesz, így aztán igent mondtunk. Tavaly áp­rilisban aláírtuk a társasági szerző­dést, mind családtag: Vida László, Vida Rozália, a nővérünk, Vida Dénes, Szerdahelyi Csilla (ő egy másik nővérünk lánya, Kaliforniá­ban él), Kovács Zoltán, Kovács Lászlóné, Kovács Ibolya, Kovács József és én. Az alapító tőkéhez mi, itthoniak, csak jelképes összeg­gel járultunk hozzá. — Hányán dolgoznak a famíliá­ból a Kovács Család Kft.-ben? — Főállásban csak négyen, a többiek részmunkaidőben, megbí­zásos alapon. Egyébként én is csak félnapokat töltök itt egyelőre, fő­állásban művelődésiház- és könyv­tárvezető vagyok, már tizennyolc éve. Ha föllendül az üzlet, kényte­len leszek megválni a munkahe­lyemtől. — A magyar vásárló szereti lát­ni, miért ad ki pénzt... — Tudtuk, hogy a szokatlan forma elfogadtatása nem kis fel­adat. De a bizalomébresztésnek is megvannak a módszerei. A jó mi­nőség, a pontosság, a gyorsaság, a korrektség. Nyugaton készíttetett színes katalógusból választhatnak vásárlóink. És ha valaki az áru át­vétele után csalódást érez, vissza- küldheti azt nekünk, és mi visszafi­zetjük a pénzét. — Volt erre példa? —Nem sok. Egy vevőnk például nem olyannak képzelte a vadász­• Tátrainé Kovács Zsófia, aki fő­állásban még művelődési házat ve­zet. zöld színt, amilyen a kért ruhada­rab volt—visszakapta a pénzét. — A forgalmazott termékeket honnan szerzik be? — Svédországból, de található a kínálatunkban indiai, tajvani, meg még több, főleg skandináv ország­ból való áru is. A beszerzés Vida László, a svédországi ügyvezető feladata. Csakis kiváló minőségű portékát kínálunk. — Öt-tíz éve még bombaüzletet csinálhattak volna, de ma már az áruházak is tele vannak nyugati im­port cikkekkel. Gondolják, hogy bírják majd a versenyt? — Üzleti sikert attól remélünk, hogy mi olyan árukat kínálunk, amilyeneket máshol nem kapni. Tehát aki például szereti, ha nincs minden ötödik embernek ugyano­lyan dzsekije, anorákja, mint neki, az ír nekünk. Az áraink minőséga- rányosan versenyképesek az áru­házi árakkal. No, és abban is hi-' szünk, hogy akadnak majd hívei ennek a kényelmes vásárlási mód­nak nálunk is kellő számban. Leül a háziasszony, a családfő vagy akárki, ír nekünk egy megrendelő­levelet és pár napon belül ott az áru. Volt, aki karácsonyra így ren­delt ajándékot az egész családjá­nak. Cikkszám alapján, utánvéttel szállítunk. — Elégedettek az eddigi érdeklő­déssel? — Nem számítottunk gyors si­kerre, a katalógusból vásárlás szo- katlansága és a hazai pénztelenség miatt. Mégis belevágtunk, mert bí­zunk benne, hogy közeleg a gazda­sági föllendülés, többet költhetnek majd az emberek, és mi akkor, ha áldozatok árán is, de már ismertek leszünk a piacon. — A többiek mivel foglalkoztak, mielőtt a Kovács Család Kft. meg­alakult volna? — Kovács Zoltán a bajai Kis­motorban volt fődiszpécser, a fele­sége, aki az itteni mintaboltunkat vezeti, á Nettnél varrónősködött, ketten felszolgálóként keresték a kenyerüket — mindannyian tanul­juk a kereskedést, a piackutatást. — Eddigi tapasztalataik szerint melyik társadalmi rétegekből, egy­általán honnan került ki a vásárlóik többsége? — Főként a nagyvárosokból kaptunk megrendeléseket, és úgy tűnik, a viszonylag jobban kereső értelmiségiek és a vállalkozók tisz­teltek meg bennünket eddig leg­többen a bizalmukkal. — A falusi székhelynek nem ér­zik hátrányát? — Vida László, az unokaöcsém számolt azzal, hogy Sükösd az nem Budapest, ahol egyébként több partner is kínálkozott neki. De ő azt akarta, hogy itt legyen a kft., tudja, hogy mit jelent ez ne­künk és mit a falunak, ugyanis.a terveink és reményeink szerint egyszer kinövi majd ez a vállalko­zás a Kovács családot, s munkát tudunk adni még számos itteni lakosnak. Hátrányunk különben csak addig van, amíg a telefon- és faxvonalat meg nem kapjuk, utá­na már nem kell a világ szélén érezni magunkat. A vásárlóink­nak meg mindegy, hogy a posta Budapestről vagy Sükösdről hoz- za-e a kért árut, a lényeg, hogy azt kapja, amit rendelt. Es mi nem árulunk' bóvlit. — Az üzleti tervük szerint meny­nyi vásárlóra lesz szükségük ahhoz, hogy azt mondhassák: jól megy a bolt. — Az első tízezer katalóguson vagyunk túl, most készül az újabb tízezer. Az érdeklődést szerszám- készleteink, ruhaneműink, lakás­felszerelési cikkeink és a majd bő­vülő, igények szerint változó kíná­lat iránt az jelzi,, hány katalógust tudunk eladni. Úgy kalkulálunk, ha már ötvenezer „papírkiraka­tunk” mozog az országban kézről kézre, akkor elegendő nagyságú vásárlóközönségünk lesz a nyere­séges üzletvitelhez — mondja Tát­rainé Kovács Zsófia, a sükösdi Kovács Család Kft. ügyvezető igazgatója. — a. tóth — NŐTT A GAZDÁK BIZALMA — JÓ ÁR A VILÁGPIACON Sikeres évet zárt a Bácshús Rt. A sertések szemrevételezéssel történő átvételénél gyakori volt a véleménykülönbség a gazdák és az átvevő között. Olyan módját ve­zette be január 1-jétől a Bácshús Rt. a minősítésnek, mely növelte a termelő bizalmát a vállalat iránt. Az új rendszer iránt érdeklődve a vállalat helyzetéről is tájékozód­tam Lendvai Tibor vezérigazgató­helyettes főmérnöktől. — A Bácshús Rt. sikeres évet zárt. Ma még nem tudjuk ponto­san, mekkora lesz az eredmény, de a gyártási adatok rendelkezésre állnak. Több mint 10 ezer tonna húskészítményt gyártottunk. Ez a vállalat történetében ez ideig a leg­nagyobb teljesitmény; valamivel több, mint ezer tonnával gyártot­tunk többet, mint 1990-ben. Ser­tésből 250 ezer darabot, marhából — némi csökkenés volt — 7500 darab a teljesítmény. Az exportár- bevétel 10 százalékos növekedést mutat az előző évihez képest. Az idei évről a vezérigazgató­helyettes elmondta, hogy elsősor­ban a termeltetés területén szeret­nének jelentős piacot megalapozni. Ez természetes: élőállat nélkül a húsipar tennivaló nélkül maradna. Időben kialakították a termelők­nek is megfelelő árpolitikát. Fizeté­si határidőként 14 napot határoz­tak meg, ezt mindig be is tartják. Továbbra is a belföld ellátása az elsődleges. További ezer tonnás növekedést irányoztak elő, tehát az idei gyártási tervben 11 ezer • A képernyőn azonnal megjelenik a minősítés összes adata. tonna húskészítmény szerepel. Az export szerkezete megegyezik a ta­valyival. A jelenlegi, rendkívül kedvező világpiaci ár miatt igye­keznek minél nagyobb mennyisé­get darabolni. A dolgozók vállal­ták, hogy két hónapon át heti két alkalommal 4-4 túlórát rádolgoz­nak a rendes munkaidőre, az ex­portlehetőség kihasználása végett. Ami az új minősítési rendszert illeti: ellentétben a megszokottal, amikor az átvevő a községben szemrevételezéssel állapította meg a sertés osztályba sörolását, most mindenki behozhatja a leadandó állatokat a Bácshúshoz. Végigkí­sérheti a gazda a sertés útját a vá­gósoron, megtekintheti a gépi mi­nősítő rendszer által mutatott eredményeket, saját szemével győ­ződhet meg például a szalonna vastagságáról. A higiéniai előírá­sok természetesen, mint mindenki­re, a vendég gazdákra is kötelező­ek. A vállalat külön — a dolgozó­kétól eltérő színű — köpenyt és sapkát csináltatott számukra. Az a tapasztalat, hogy a termelők bizal­ma megnőtt a vállalat iránt: bíznak a számítógépben. Gál Zoltán * A napokban a Kossuth Rádió egyik gazdasági műsorában hallottuk, hogy a Bácshús Rt. megjelent a bécsi tőzsdén, ez adta volna cikkünk apropóját, azon­ban erről majd csak az osztrák társsal történt megbeszélés után kaphatunk in­formációt. — A szerk. Az 1992. január 1-jén hatályba lépett, s a gazdasági életet szabá­lyozó jogszabályok közül az egyik legfontosabb és a legszélesebb vál­lalkozói réteget alapvetően érintő az 1991. évi 1L. számú törvény, amely a csődeljárás, a felszámolási eljárás és a végelszámolás kereteit állapítja meg. A törvény címéből is kitűnik, hogy a magas szintű jogszabály három esetkört szabályoz. Az első a csődeljárás, amely az átmenetileg fizetésképtelenné vált gazdálkodó- szervezetek újjászervezésének fel­tételeit állapítja meg. Ezen cikkben a korábban egyál­talán nem ismert csődeljárásra vo­natkozó új szabályokkal ismerked­hetünk meg. Csődeljárást kezdeményezhet maga ellen az a gazdálkodószerve­zet, amely tartozását az esedékes­ségkor nem tudta, vagy előrelátha­tóan az egy éven belül esedékessé váló tartozásait nem tudja ki­egyenlíteni. Ugyanakkor a jogsza­bály ismeri a kötelezően bejelen­tendő csőd intézményét, melyre akkor kerül sor, ha a gazdálkodó- szervezet bármely tartozását az esedékességet követő 90 napon be­lül nem tudta kiegyenlíteni. Ez a bejelentési kötelezettség 8 napos határidőt állapít meg, melynek el­mulasztásáért a gazdálkodószerve­zet vezetője polgári jogi felelősség­gel tartozik. Új rendelkezés az is, hogy a csődeljárás közzétételét kö­vető 90 napig az adóst fizetési mo­ratórium illeti meg a vele szemben esedékes pénzkövetelések vonatko­zásában, s ez a határidő az adós és a hitelezők együttes kérelmére 30 nappal meghosszabbítható. Ugyanezen időtartam alatt az adóssal szembeni pénzkövetelések végrehajtása is szünetel. Természe­tesen ez idő alatt is köteles a gaz- dákodószervezet a munkabér és az egyéb bérjellegű, valamint létfenn­tartást célzó járadékok kifizetési kötelezettségének maradéktalanul ‘ eleget tenni. A moratórium időtar­tama alatt az adós felmérheti a rea­litásoknak megfelelő helyzetét és a fizetőképesség helyreállítása érde­kében megteheti a szükséges intéz­kedéseket, szervezeti változásokat. A moratórium időtartama alatt természetesen a követelések kama­toznak és ez időtartam alatt a va­gyonfelügyelő a cég tevékenységét illetően ellenőrzést gyakorol. A fizetőképesség helyreállítására irányuló program, továbbá a cég hitelezővel kötendő egyezségi terv kidolgozása törvényben meghatá­rozott kötelezettsége az adósnak. Ennek megfelelően az adós a csőd­eljárás kezdetét követő 60 napon belül köteles egyezségi tárgyalást kezdeményezni. Amennyiben az adós és a hitelezők között a csődel­járás során nem jön létre egyezség, ezt az adós az ok megjelölésével köteles 3 napon belül bejelenteni a bíróságnak, s ebben az esetben a bíróság 15 napon belül megindítja a felszámolási eljárást. A hitelezőket védő fontos előírá­sa az új törvénynek az, amely sze­rint a törvény megtiltja a korábbi csődeljárás közzétételétől számí­tott három éven belüli ismételt csőd bejelentését. £)r jobbágy Lajos Nem csökken a költségvetés szerepe A hosszúra nyúlt költségvetési vita után lassan-lassan csillapodnak az indulatok, háttérbe szorulnak a politikai érvek és inkább a szakmaiak kerülnek előtérbe. A lakosságot pedig elsősorban az érdekli, mit hoz szá­mára az új költségvetés, mennyiben javul, illetve mennyiben romlik a helyzete. Az elmúlt két év költségvetését ösz- szehasonlítva az idei esztendő terveze­tével bizonyos változások, ha nem is alapvetőek, felfedezhetők. Nem válto­zott az, hogy a költségvetés továbbra is ráül a gazdaságra, a keletkező jövedel­mek jelentős része a költségvetésen ke­resztül folyik át és ez ellentétes a vállal­kozásokkal. Nem jó ugyanis, ha köz­pontilag az állam túl sok jövedelmet oszt el, sokkal inkább kedvezőbb len­ne, ha ebben a piac vállalna nagyobb szerepet. Két évvel ezelőtt 640 milliárd forinttal gazdálkodott a költségvetés, tavaly már 850 milliárddal, az idén pe­dig, ha a tervek valóra válnak, 953 mil­liárd forint újraelosztásáról gondosko­dik. Ezek az összegek mutatják, szó sincs arról, hogy a költségvetés szerepe, súlya csökkenne. Nem is kerülhet erre mindaddig sor, amíg a nagy elosztási rendszerekhez, az államháztartás re­formjához hozzá nem nyúl a kormány. Valószínűleg az idén erre már sor kerül úgy, hogy jövőre alapvető változások várhatók a költségvetésben is. Addig azonban be kell érni kisebb jelentőségű módosításokkal. Csökkenő befizetések Ezek a kisebb módosítások azonban elég nagy hatással lehetnek a lakosság­ra, a vállalkozásokra. Megfigyelhető ugyanis, hogy az évek során a gazdál­kodó szervek befizetései nemhogy nőt­tek volna, hanem 1990-hez viszonyítva csökkentek. Ez azt jelenti, hogy bár­mennyire is „sírnak” a vállalkozók, a növekvő elvonások ellenére kevesebb nyereségadót, vámot fizettek be. Az ál­lamnak az ilyen jellegű bevételei 1990-ben 257 milliárdot tettek ki, az ez évi előirányzat pedig csupán 215 milli­árd. Időközben a forint jelentősen romlott, amit szintén érdemes figye­lembe venni. (Az értékelést persze részben módo­síthatja az a tény is, hogy ebben az idő­szakban jelentős mértékű gazdasági visszaesés 'is bénította a vállalatokat, elvesztették kelet-európai piacaik zö­mét, s az elmúlt két év során csökkent a termelés, ez is visszahatott a nyereség­adó-befizetések elmaradására.) Úgy néz ki azonban, hogy ez a gaz­dasági válság csak a vállalkozókat, a vállalatokat sújtotta jelentős mérték­ben. A lakossági adóbefizetések ugyan­is a válság ellenére számottevően növe­kedtek. Míg 1990-ben a lakosság min­tegy 120 milliárd forintot fizetett személyi-jövedelemadóra, addig az idén ezek az állami bevételek elérik a 162 milliárd forintot. Ugyancsak lényegesen emelkedett az általános forgalmi adóból és a fogyasz­tási adóból származó bevétel, amely­nek kárvallottja szintén a lakosság. Úgy tűnik, a bérből és fizetésből élők kevésbé tudtak kibújni az adófizetés alól, mint a vállalkozók, vállalatok. Dráguló államigazgatás Érdemes azt is megnézni, hogy mire fordították az egyre növekvő lakossági befizetésből eredő pénzeket. Az adatok azt mutatják, hogy a költségvetés egyre kevesebbet költött a gazdálkodó szer­vezetek támogatására, fogyasztóiár­kiegészítésre, ugyanakkor bár közpon­ti beruházások alig vannak, mégis nö­vekedtek a felhalmozási kiadások és igen sok pénzt emésztett fel a központi költségvetési szervek támogatása. Erre a célra 1990-ben még csak 188 milliárd forintot fordítottak. Tavaly az állam- igazgatás, beleértve a honvédelmet és az egyéb fegyveres testületeket is, már 278 milliárd forintot emésztett fel a költségvetésből, az idén pedig a köz­ponti költségvetési szervek támogatá­sára 339 milliárd forintot költenek. Ezt a pénzt fordítják a minisztériumok, or­szágos szervek finanszírozására, a vé­delem és egyéb fegyveres testületek pénzellátására, a társadalmi önszerve­ződések támogatására. Furcsa módon a piacosodó gazda­ságban az államigazgatás egyre több pénzbe kerül. Valószínűleg ez az átme­neti állapot következménye, amikor is még nem működik feljes egészében a piac, s az államigazgatás új rendszere sem alakult ki. Ez az átmeneti állapot azonban meglehetősen költségesnek bizonyul, s ennek árát természetesen a fogyasztóknak, a lakosságnak kell megfizetni. / P. F. ^Kecskeméti iparosok^ Rüsselsheimben A németországi Rüsselshcim ipa­roskamarája elnökének, Horst Meffertnek a meghívására január 8 12-ig 42 tagú iparosdelegáció járt kint Kecskemét testvérvárosában tanulmányúton. A kecskeméti ipar­testület küldöttségét — amelyet Tornvi László, az ipartestület elnö­ke vezetett — fogadta a város pol­gármestere, Norbert Winterstein is a városháza dísztermében. A vendéglátók gazdag progra­mot állítottak össze. A kecskeméti­ek meglátogatták az ottani iparo­sok üzemeit, műhelyeit. Mindenki a szakmabeli partneré­vel találkozhatott és tapasztalatot gyűjthetett. Látogatást tettek az Opel Müvek rüsselsheimi gyárá­ban, ahol 35 ezer dolgozó naponta több mint 1500 személygépkocsit gyárt. A látogatást a rüsselsheimi iparosok októberben viszonozzák Kecskeméten. A találkozás eredményeként több konkrét megállapodás született. Ezek részben üzleti jellegűek, részben pedig a kecskemétiek nyelvi és szak­mai továbbképzésére irányulnak. Brit—holland érdekeltség a magyar tejiparban Az Unilever brit holland élelmi- szeripari vállalat bejelentette, hogy egyezményt kötött a Veszprém Me­gyei Tejipari Vállalat (VMTV) fagy­laltgyártó ágazatának megvásárlá­sáról jelentette az AP-DJ. Az Unilevcrnck ez az első ilyen jellegű vállalkozása Magyarországon, s mint a cég szóvivője elmondta, ez jó alapot teremthet a brit holland vállalat térségbeli terjeszkedéséhez. Az üzlet részleteit nem közölték ugyan, de a szóvivő szerint az Unile­ver 10 millió dollárt tervez befektet­ni a veszprémi üzem korszerűsítésé­be és a magyarországi értékesítési rendszer fejlesztésébe. Horvát hitelbecslés A horvát kormány felmérése sze­rint 19 milliárd dollárnyi kár kelet­kezett a polgárháború kirobbanása óta Horvátországban. Mint Jurica Pavelic horvát miniszterelnök- helyettes közölte, Horvátországnak félmilliárd-egymilliárd dollár hitel­re lesz szüksége ahhoz, hogy fellen­dítse gazdaságát. Lényegesen csök­kent az ipari termelés, 700 000 em­ber pedig elhagyta otthonát. Hor­vátországban 4,76 millióan élnek. 270 ezerre becsülik a munkanélküli­ek számát. Hersant terjeszkedik Negyvennyolc százalékos része­sedést szerzett az egyik legolvasot­tabb csehszlovákiai lapnál, a 400 000 példányban megjelenő Mladá Fronta Dnes-nél a francia sajtómágnás, Robert Hersant cso­portja. Értesülések szerint a résztu­lajdonért 22 millió dollárt fizetett ki a francia csoport. A francia sajtó- csoport negyvenszázalékos részese­dést szerzett magának három más csehszlovák lapnál is: egy brnói és két ostravai lapnál. Mint ismeretes, Robert Hersant 49 százalékos tulaj­donjogot vásárolt korábban a Ma­gyar Nemzetnél. Lengyelországban birtokában van a legolvasottabb lap, a Rzeczpospolita, valamint hat jelentősebb vidéki lap is. Japán cső a szovjeteknek Japán felújítja azokat az üzleti tárgyalásokat, amelyek a viharos szovjetunióbeli események idején szakadtak félbe. A szigetország 700 000 tonna csővezetéket kíván eladni Oroszországnak, 500 millió dollár értékben. Négy japán acél­gyártó, köztük a világ legnagyobb acélipari vállalata, a Nippon Steel vesz részt a szállítások pénzügyi fel­tételeiről szóló tárgyalásokon. Sanyo-napelemek A Sanyo japán vállalat fejlesztési részlege foglalkozik azzal az álom­tervvel, hogy az emberiség energia­szükségletét idővel a nap energiájá­ból elégíthesse ki. Az ezredforduló­ra talán megvalósítható, hogy 836 négyzetkilométernyi naptelcpet fektessenek le a föld „napos olda­lán”, a sivatagos vidékeken és innen szupravezetők segítségével juttas­sák cl az energiát az „árnyékos ol­dalra”. A Sanyo cég állítja elő Ja­pánban az összes naptelep egyhar- madát, és a napelemek hasznosítá­sával kapcsolatos kísérletek a het­venes évek olajválsága után kaptak Vnagy lendületet. J Szerkesztő: A. Tóth Sándor kezdőknek és profiknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom