Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-16 / 13. szám
Bugac, Bugacpusztaháza, Fülöpjakab, Kunszállás, Pálmonostora Kiskunfélegyháza és vidéke Békés, nyugodt évet vár Kiskunfélegyháza polgármestere A véletlen úgy hozta, hogy Ficsor Józseffel, Kiskunfélegyháza polgármesterével a szokásos szerdai fogadónapja után ültünk le egy rövid, év eleji beszélgetésre. Aznap egyébként harmincötén keresték fel. — Milyen ügyekben kérik a polgárok a segítségét? — Ezt fogadónapnak hívjuk, de egyre inkább panasznappá alakul át. Általában két nagy probléma merül fel: a lakás- és a szociális helyzet. Utóbbinál a különböző segélyezési formákat tudom ajánlani, tavaly erre 19 millió forintunk volt. Á lakáshiány enyhítésére tavaly is volt mód, 11 millió forinttal támogattuk a fiatal házasokat. Tudom, hogy ez sem végleges megoldás, de akiknek tudunk adni 100—300 ezer forintig kamatmentes, illetve valamennyi vissza nem térítendő kölcsönt, azoknak ez is nagy segítség. — A város intézményei milyen helyzetben kezdték az évet? — Valamennyi önkormányzati intézmény tavaly lényegében megfelelően gazdálkodott és tevékenykedett. Érzik az önálló gazdálkodásból adódó felelősséget. Bár erre az évre még nincs költségvetésünk, de úgy gondolom, intézményeink működését 1992-ben is biztosítani tudjuk és nem kell bezárni egyet sem. A decemberi ülésen hangzott el ilyen felvetés a bölcsődékre és a családsegítőre. A fogadónapok tapasztalatai is azt mutatják, hogy a • Ficsór József: sokan már a lakbért sem tudják űzetni. (Fotó: Gaál Béla) rászorulóknak ezekre nagy szükségük van. — A képviselő-testület már foglalkozott a helyi adókkal, de azok kivetését "nagy többséggel elutasították. Ön szerint meddig lehet a várost fenntartani helyi adók nélkül? — A több évszázados polgári demokráciák is azt mutatják, hogy helyi adók nélkül nem tudnak gazdálkodni a települések. Magyarországon viszont a jelenlegi helyzetbe ez a forma nem illik be. Azt hangoztatták, hogy a helyi adók a január 1-jétől megszűnt tanácsi adók mellett kellenek, de hát ezek valahol meg fognak jelenni, lásd földadó, gépjárműadó stb. A város ’92-es bevétele mintegy 1,1 milliárd forint lesz, amihez képest nem túl jelentős az a 10-15 millió, ami a helyi adókból befolyna. A fogadónapok tapasztalatai mutatják, hogy sokan már a lakbért sem tudják fizetni. Az átalakuló ipari és mezőgazdasági üzemekre sem lenne szerencsés újabb terheket róni. Más, bevételt növelő lehetőségeket pályázatokat, céltámogatásokat — kell inkább keresnünk. És ha a város működését veszélyeztetné ennek a 10-15 milliónak a hiánya, még akkor is bármikor bevezethetők a helyi adók. — Olyan közhelyet nem akarok kérdezni, hogy mit vár 1992-től, de hát mégis csak az új év első interjúja Önnel... — Békés, nyugodt évet! Őszintén és komolyan mondom, hiszen sokat gondolkodik az ember, mit is vár: sok pénzt, de hát azt várhatjuk . . . Ezért békés, nyugodt évet várok és kívánok Kiskunfélegyháza valamennyi polgárának is! Mihályka Gyula ÁPRILIS 4. GÉPGYÁR: Elkerülhetetlen a leépítés? A kiskunfélegyházi Á4GM tavaly 10-15 milliós nyereséget produkált. A hétszáznál is több dolgozói létszámot tekintve ez nem valami egetrengető eredmény, de a megye nagyvállalatai közül mégis azon ritka kivételek közé tartozik, akik talpon tudtak maradni. Likviditását megőrizte, nem kellett embereket elbocsátania, 28 százalékos béremelést hajtott végre és naponta ingyen ebédet biztosít dolgozóinak. S — ahogy mondani szokás — ez se semmi... Szabó Lajos vezérigazgatóval beszélgettünk. — A KGST összeomlását hogyan élték túl? — Egyik legnagyobb eredményünknek tartom, hogy a vállalat egy év alatt sikeresen végrehajtotta a piacváltást. 1989-ben 600 millió forintnak megfelelő rubelexportunk volt és még ’90-ben is jelentős. Tavaly viszont már 522 millió forintnak megfelelő konvertibilis valutabevételt értünk el, a rubelexport teljesen megszűnt, egyetlen volt KGST-országnak sem szállítottunk. Az egy esztendő alatt szinte valamennyi termékünk kicserélődött. — Jelenleg mi a legkeresettebb termékük? — Kifejlesztettünk egy olyan propán-bután-gáztartálycsaládot, amely ennek az évnek lesz a húzóterméke. Lakóházak, intézmények fűtését oldja meg azokon a helyeken, ahol nincs vezetékes gáz. A tartályokból lekötött kapacitásunk közel 3 ezer darab. — Ezek szerint az idei év meg van alapozva? — A tavalyinál kedvezőbb piaci helyzettel tudunk számolni, hiszen máris közel 600 millió forint a rendelésállományunk, melynek ,90 százaléka konvertibilis export. így egy 800 milliós minimális és egy 1 milliárdos maximális programban gondolkodunk. Utóbbi esetben meg tudnák őrizni minden dolgozónk egzisztenciáját, körülbelül 20-25 százalékos átlagbérnövelést lehetne végrehajtani, viszont ez nemcsak rajtunk múlik. Legalább 50-60 jó képességű fizikai munkással többre lenne szükségünk és 50 milliós beruházást kellene elvégezni. Sajnos hiányzik 100-150 millió forgóalap ennek a termelésnövelésnek a finanszírozásához. Kérdés, hogy érdemes-e 40 százalékos hitelre ezt fölvennünk. Nagy kockázatot vállalni akkor, amikor a megnövekedett termelés hasznát a bank fogja lefölözni a kamatok miatt. Az biztos, hogy a piac oldaláról ezt a maximumprogramot minden további nélkül célul lehetne tűzni. A reális azonban sajnos a 800 milliós terv, amely a jelenlegi eszközeinkkel is megvalósítható. — Ha jól értem, ez esetben lesznek elbocsátások? — Igen. A kapitalista piacon, ahol maximum 4 százalékos az éves infláció, nem tudjuk érvényesíteni az itthoni kétszámjegyűt és az egyéb terheinket. Költségeink növekedése miatt tehát kizárólag takarékossággal tudunk válaszolni a kihívásra. Ä vállalat egyik tartaléka azért még mindig a nem produktív és alkalmazotti létszám. — Hány dolgozót fog ez érinteni? — Maximum 70-80 főt, körülbelül a vállalat létszámának 10 százalékát. Nyugdíjazás és az úgymond természetes fogyás miatt 40- 50 ember lehet az, akitől meg kell válnunk. Kunszállási kérdőjelek A Petőfi Népe 1991. december 23-ai számában megjelent Történt- e jegyzőkönyv-hamisítás KunszállásonI című cikkünkhöz Makány Ferenc polgármester szolgált újabb adalékkal január 10-én írt levelében. Mint ismeretes, a közelmúltban felmerült a gyanú, hop az új önkormányzat alakulóülésén a szükséges 6 igen helyett csak 5 volt, mikor a polgármester fizetésének felemeléséről szavaztak. Tisztelt Szerkesztőség! A „kunszállási jegyzőkönyvhamisítással kapcsolatban” telefonon megkerestem a Kiskunfélegyházi Városi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetőjét, hogy a — Mikor várható erről a végleges döntés? — Az éves terv elfogadása után, márciusban. — A privatizációval miként áll az Á4GM? — A vállalat elkészítette az átalakulásai koncepcióját. Ez az első negyedévben várhatóan a vállalati tanács elé kerül, majd a vagyonügynökségnek benyújtjuk. Ha jóváhagyják, terveink szerint az év vége felé célszerű lenne részvény- társasággá alakulni. A privatizáció ezután következne, tehát a részvényeket valamilyen módon értékesítenénk. Valamennyi üzleti partnerünk mutat bizonyos érdeklődést a privatizációnk iránt, de mindegyiknek ez a létszám, telephely és vagyon túl nagy. M. Gy. vizsgálattal kapcsolatos meghallgatáson feltétlen részt kívánok venni. Menetközben ugyanis fordulatot jelentő események kerültek napvilágra. Az a jegyzőkönyv, amelyet a jegyző eredetiként bocsátott a testület és a rendőrség rendelkezésére, nem eredeti. Azt a jegyzőkönyvet, valamint a magnetofonszalagot nem őrizték meg, így nem áll rendelkezésre. László Jánosné, a választási bizottság elnöke kérdésemre, hogy emlékezik-e esetleg a fizetésemre vonatkozó szavazás számszaki részére, a következő választ adta: igen, határozottan emlékezik a 6 —3—1 arányra, ahogy az a végleges jegyzőkönyvben is szerepel. (Kunszállás, 1992. január 10.) Tisztelettel Makány Ferenc polgármester Válasz a petícióra Mint arról korábban beszámoltunk, a félegyházi képviselő-testület döntésének értelmében az Attila utcai lakótelepen élőknek január 1-jétől magasabb távfűtési és melegvízdíjat kell fizetniük, mint a Petőfi-lakóte- lepieknek. Az Attila utcaiak válaszul petíciót juttattak el az önkormányzathoz, amelyben közölték: a két tarifa közötti különbözet fizetését megtagadják. A Magyar Honvédség félegyházi alakulata szintén tiltakozott a döntés ellen, hiszen jó néhány hivatásos katonát is érint a rendelkezés. Ficsór József polgármester az ügyet a napokban vizsgálja felül, s az érintettek hamarosan megkapják válaszát. Ennek lényege várhatóan az lesz: a Petőfi- és Attila utcai lakótelepi két, teljesen különálló fűtőmű és rendszer, noha mindkettőt a városgazdálkodási üzem működteti. A lakóknak így annyit kell fizetniük, amennyibe otthonaik fűtése és melegvíz-ellátása valójában kerül. Az Attila utcán az a probléma, hogy nincs kihasználva a fűtőmű, több lakást is elbírna. • Az Attila utcai toronyházakban is magasra csaptak az indulatok a távhő- és melegvíz-díj miatt. (PN-archív) Jóllehet, itt nem a felhasznált energia, az elégetett gáz mennyisége több, hanem a járulékos költségek. A viszonylag kevés lakást ellátó kazánok személyi, biztonságtechnikai stb. feltételeit ugyanúgy biztosítani kell, mintha jóval több otthon lenne rácsatlakoztatva. Petíciójukban az Attila utcaiak december 22-én a képviselő-testület soronkívüli összehívását sürgették, erre azonban előreláthatóan csak január 30-án kerül sor, és az is bizonytalan még, hogy egyáltalán napirendre kerül-e ez a probléma. — ni — EGY FALU, EGY HENTES Újraéledő régi szakma • Szalonna kézi fejtése a tanvágóhídon. (Fotó: Néniedi László) A félegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola közel 20 éve foglalkozik húsipari szakmunkások képzésével. Ebben mindvégig partnerük volt a Duna—Tisza Közi Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, amelynek az eddigi kényszervágó- hídja fölöslegessé vált. így merült fel, hogy azjó szolgálatot tenne az iskolának, hiszen tavaly szeptember óta hentes és mészáros képzés is folyik az intézményben. Könnyen le• Makány Ferenc: az eredeti jegyzőkönyvet és magnószalagot nem őrizték meg. (Fotó: Gaál Béla) hét ugyanis, hogy hamarosan visz- szaáll a régi állapot, amikor egy falunak vagy egy városrésznek úgymond saját hentese volt, és ezek képzése nyilván más módszereket igényel, mint a nagyüzemi szalagmunka. A volt kényszervágóhíd megszerzésére az iskola minisztériumi céltámogatást nyert, és az önkormányzat is jelentős anyagi támogatást adott. A csólyosi útról nyíló tanvágó- hidat tavaly év végén adták át és december 28-án sor került az első próbavágásra, amikor is 70 darab 50-60 kilós süldő sertést vágtak le a tanulók. A folyamatos munka Patocskai György üzemvezető irányításával január 6-án kezdődött. Az egyéves képzés során a tanulók még vállalkozói- jogi és pénzügyi, valamint higiéniás ismereteket sajátítanak el. A következő tanévben is a 17-18. életévüket betöltő és szakmával vagy érettségivel rendelkező fiatalokat vesznek fel. Mivel azonban nagy az érdeklődés a húsiparban már több éve dolgozók részéről is, az iskola tervezi a húsiparban bizonyítványt szerzett felnőttek vizsgáztatását, akik hentes és mészáros vállalkozói igazolványt szerezhetnek. A tanvágóhíd a gyakorlati képzés mellett az ön- kormányzati intézmények (iskolák, óvodák) konyháinak az ellátását is biztosítja, a remények szerint a piaci áraknál valamivel olcsóbb hússal. N. L.—M. Gy. ^ Buszjárat ^ Kecskemétre Régi lakossági igényt elégített ki a Kunság Volán, amikor január 6- ától autóbuszjáratot indított Kecskemét és Bugac között. (Eddig csak kisvasút kötötte össze a két települést.) Munkanapokon, hétfőtől péntekig Bugáéról 4 óra 45 perckor, 5.45-kor és 15.45-kor indulnak járatok a hírős városba. Kecskemétről 14 óra 45 perckor, és 17.15-kor indul autóbusz a Kecskemét—Ja- kabszállás—Bugacpusztaháza— Bugac útvonalon. Önálló hivatal Fülöpjakabon A népszavazás döntésének megfelelően önállósult Fülöpjakab január 1 -étöl saját polgármesteri hivatalt állított fel, melynek telefonszáma 76/78-197 és az Alkotmány utca 1. szám alatt található. A hivatalt közvetlenül dr. Kondor Sándor jegyző irányítja, tagjai: Juhász Jánosné (adóügyek). Gyöngyösi Katalin (adminisztráció), Szénási Zoltán (szociálpolitika). Somogyi Tiborné valamennyi szakterületen járatos, négyórás munkabeosztásban ő tanítja be a dolgozókat. Gazdálkodási előadót egyelőre nem találtak. Tornacsarnokra kért céltámogatás Bugacon a meghirdetett 650 négyzetméteres tornacsarnok építésére tizenöten pályáztak, de a képviselő-testület eredménytelennek minősítette a pályázatot és a polgármesteri hivatalt további előkészítő munkákra kötelezték. Az igényelt ötmillió forintos központi cél- támogatás elbírálásáról még nem érkezett hír. A képviselők arról is határoztak, hogy egyelőre nem vetnek ki helyi adókat. Helyi adók — függőben Pálmonostora képviselő-testüle- te sem vet ki egyelőre helyi adókat. Az idei költségvetés alakulásának függvényében azonban a kérdést még idén újra tárgyalhatják és a második fél évtől esetleg rákényszerülhetnek a népszerűtlen lépésre. A saját erőforrásból biztositott 12 millió forint mellé a tornacsarnokra 8 millió forintos központi céltámogatást kértek, de — Bugáéhoz hasonlóan — ennek elnyerése még bizonytalan. Vízügyek Bugacpusztaházán Januárban fejeződik be a bugac- pusztaházi vízvezeték-hálózat kiépítése, s ha az időjárás engedi, megkezdődhet a víztorony alapozása is. Sajnos a mélyfúrású kút vízminősége miatt egy tisztítóművet is be kell építeni, s ez nem várt, 2-4 millió forintos pluszköltséget jelent és a beruházás tervezett határideje is némileg kitolódik. Bugacpuszta- házi hír az is, hogy január 1-jétől kivetették a kommunális és iparűzési helyi adókat. Szabó Imre polgármester elmondta: ezen döntésüket az az aggodalom motiválta, hogy amely település nem vet ki helyi adót, az hátrányba kerülhet a központi céltámogatások elbírálásánál és ezt a kockázatot az ivóvízberuházás miatt nem vállalhatják. Lánctalpast vett Kunszállás A kunszállási szeméttelepen a szükséges gépi munkáért eddig évente 70—100 ezer forintot fizettek. Az önkormányzat most vásárolt egy DT 75-ös lánctalpas traktort. A vadonatúj, 2,2 millió forint értékű gépet árleszállítás miatt 400 ezer forintért vásárolták meg, tolólappal együtt. A traktor alkalmas még a földes utcák elsimítására, szükség esetén hóeltakarításra, illetve, ha lesz rá igény, akár bérbe is vehető. Az oldalt szerkeszti: Mihályka Gyula I Az Á4GM idei húzőtermékei, a gáztartályok. (Fotó: Gaál Béla)