Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-13 / 10. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1992. január 13., 3. oldal FÜLÖPJAKAB, ÉRSEKHALMA, FELSŐLAJOS BÁBÁI A közösségek élnek, ha lehet • Faluház Felsőlajoson, az utóbbi években alakult fiatal települések egyikén. Tíz éve alakult Kecskeméten az MTA Regionális Kutatások Központjának Településkutató Csoportja, amely főleg az Alföld tájegységeinek gazdasági, társadalmi, földrajzi, közigazgatási sajátosságait, s fejlődésének lehetséges irányait vizsgálja. Dr. Csatári Bálint kandidátust, osztályvezetőt kérdeztük az elmúlt évtized eredményeiről, jövőbeli terveikről. Évekkel ezelőtt a Magyar Tudományos Akadémia Pécsett alapította azt a központot, amelynek egyik csoportja — Győr, Miskolc, Békéscsaba mellett — Kecskeméten dolgozik. A tudományos hálózat kialakítása a fővároscentrikus- sággal szemben azért történt vidéken, mert sikerült meggyőzni a budapestieket arról, hogy a településkutatásokat csak az adott területen élve lehet eredményesen folytatni. Az eltelt időszakban számos cikk, tanulmány publikálásával, könyvek megjelentetésével, szakmai konferenciák rendezésével bizonyította a hatfős team, hogy helye van a magyar tudományos közéletben. A munkák eredményeit nemcsak a szakma, de az önkormány zátok is elismerik, s nem egy helyi jelentőségű döntésnél vették figyelembe a tanulmányok megállapításait. A 80-as évek legjelentősebb felméréseinek az egyike az a tanyakutatás volt, amelynek vizsgálatáról két országos szimpóziumon számoltak be a kecskemétiek. Bizonyították, hogy a központi politika igyekezett ugyan elsorvasztani a tanyai térségeket, de a törekvések nem mindenhol jártak sikerrel. E településformának fontos szerepe van a Duna—Tisza közén, sőt fejlődni is képes. Ilyen folyamat eredményeként jött létre Fülöpja- kab, Felsőlajos, Érsekhalma is. Részben az említett felmérésekre hivatkozva sikerült 1989-ben kiharcolni egy több mint 60 milliós támogatást, amelyet az állam- kincstár fejlesztési forrásként utalt át a megyének. A legutóbb befejezett kutatások egyike a 30 ezer főnél kevesebb létszámú kisvárosok jelenlegi helyzetét s jövőbeli lehetőségeit vázolta. De megpróbáltak választ keresni arra is, hogy a rendszerváltás következtében milyen új szerepe lehet a megyéknek. Ez azért is volt aktuális, mert a politológusok szerint a központi és a helyi irányítás között közigazgatási, politikai, de gazdasági szempontból is egy üres tér keletkezett. A régi centralizált megyei vezetés megszűnt, s az új közgyűlések ma még a helyüket keresik. A közelmúltban alakult megyei jogú városok szövetsége e területen szintén szerepet akart vállalni. Az újonnan létrehozott köztársasági megbízottak hivatalai is pozíciókat kívánnak szerezni. A közös tevékenység összehangolása, pont az átalakulás folytatódása miatt, ma még nem történt meg. Az európai fejlődési folyamatokat tekintve különös kettősség jelentkezik a következő évtizedek folyamán. Az Európai Közösség további egyesülése megszünteti az etnikumokat elválasztó határokat. Ezzel párhuzamosan a régiók szerepe megerősödik, s várhatóan Bács-Kiskun megye is ebbe az irányban fog fejlődni. E vizsgálatok érdekében pályázott meg a csoport az Országos Tudományos Kutatási Alapnál egy két és fél milliós támogatást. A következő három év egyik feladata annak feltérképezése lesz, milyen gazdasági, társadalmi, lelki, mentalitásbeli kötődések kapcsolják‘á1 polgárokat azokhoz a területekhez, ahol élnek. A munkának részben azért van jelentősége, mert egy-egy politikai döntésnél nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a közösségi szerveződési formákat, amelyeket az elmúlt évtizedekben igyekeztek elsorvasztani. Barta Zsolt RÁDIÓS VENDÉGEK JÁNOSHALMÁN A szeretet, a segítés európaiságunk bizonysága Rapcsányi László, a jeles rádiós személyiség pénteken a jánoshalmi városi könyvtárban földijeivel találkozott. Előadásának címe Beszélgetések az örömről. Bevezetőjében utalt arra, hogy most, amikor a jövő bizonytalan és súlyos társadalmi problémákkal terhes, többet ér, ha van bennünk örömérzés, mások iránti szeretet. Szólt a terrorról is, amelynek lényege a félelem légkörének megteremtése, az egymás iránti bizalmatlanság keltése. Olyan lelkiséget szül, ami sehová sem vezet. Az elmúlt évtizedeknek voltak ugyan pozitívumai is, de például a munkaerkölcs, a kötelességérzet, a becsület, a nemzedékek tiszteletének fogalma más síkra tevődött át. Akkor leszünk igazán európaiak, ha ezek visszanyerik fontosságukat. Az egymás iránti szeretet megnyilvánulása a társadalom alapsejtjében, a családban mutatkozik először. Fontos a békés együttélés, a segítségnyújtás, nemcsak akkor, ha bajba kerülünk. A másik vendég rádiós, Perjés Klára kollégája gondolataihoz hozzáfűzte: a múltban sok mindent kibírtunk. A szabadság, amire sokan régóta vártak, elérkezett. Nem az a fontos, hogy a múlt bűnei miatt egymást okoljuk. Megható volt a Rádió gyűjtése a jugoszláviai menekültek számára. A háromévestől az idősebb generációk képviselőjéig sokan megfordultak karácsony táján a Rádió épületében, elhozták illetőleg elküldték ajándékaikat. Egy alkalommal egy 91 éves néni lépett be, aki ezerforintos utalványt ajánlott fel, amit a polgármesteri hivatalból kapott. Minden kicsi dolog „nagynak” számít, amivel másoknak örömet tudunk szerezni. • Rapcsányi László és Perjés Klára. Rapcsányi szólt arról is, hogy az elektronikus sajtónak, jelen esetben a Magyar Rádiónak fontos szerepe van a külvilággal történő kapcsolatfenntartásban. A hallgatói telefonok azt bizonyítják, az embereknek, kortól és nemtől függetlenül szükségük van arra, hogy gondjaikat, problémáikat, ha nincs kivel, velük, rádiósokkal megosszák. Szakái Lajos polgármester köszöntötte Rapcsányi Lászlót, megköszönte munkáját, legutóbb az 1990-es jánoshalmi rádiós éjféli misét, amelyekkel a város hírnevét öregbítette az éter hullámain keresztül. Rapcsányi László azzal búcsúzott, hogy fél évre ugyan a Vatikánba utazik tanulmányútra, de 1992-ben még találkozni fog a város polgáraival. Gáspár Róbert Háromnapos betegséghez nem kell igazolás December végén — az emlékezetes maratoni ülésen — egyebek között arról is döntést hozott a parlament, hogy az idén három munkanapot orvosi igazolás nélkül is betegszabadságon tölthet a dolgozó. Néhány munkáltatónál arról érdeklődtünk, hogy fogadták a döntést, befolyásolhatja-e ez a munka- fegyelmet. A Démász kiskunhalasi kirendeltségének vezetője, Rácz-Fodor Mihály: — Az általunk végzett munka jellege miatt nálunk eddig is feszesebb volt a munkafegyelem, mint sok más helyen, s ezután sem lehet másképp. Ha tényleg úgy lesz, hogy három napot igazolás nélkül szabad hiányozni — mi hivatalosan még semmilyen értesítést nem kaptunk erről a törvényről —, hát becsületből elhisszük, hogy az valóban betegség miatt történt. Hangsúlyozom, dolgozóinkra eddig sem volt jellemző a lógás, ezután sem feltételezhető. De ha mégis azt tapasztalnánk, hogy valaki visszaél ezzel a lehetőséggel, egy esetleges létszámleépítéssel nem kétséges, hogy őt meneszte- nénk először. A kiskunfélegyházi MÁV- dolgozók azt firtatják, évente egyszer három nap, vagy háromszor egy nap vehető ki igazolás nélküli betegszabadságra — mondta munkatársunknak Makra János állomásfőnök. Az erről szóló hivatalos utasítást mind ez ideig ők is hiába várták. — Márpedig amíg a Magyar Közlönyben nem jelenik meg — s azt meg nem kapjuk —, nem alkalmazhatjuk a jogszabályt, hiába lépett életbe már január elsején. Any- nyit tudunk róla, ami a sajtóban megjelent. A háromnapos távolmaradás lehetőségének kihasználásától mindenesetre a mi dolgozóinkat nem tartja vissza az, hogy félteni kell a munkahelyüket. Nálunk még nem voltak elbocsátások, a létszámcsökkentést úgy oldottuk meg, hogy másfél éve a nyugdíjba vonulók helyett nem veszünk fel újakat. Ezt folytatjuk a jövőben is, így tudunk bért emelni. De a dolgozóink ismerik, máshol mi a helyzet, talán ez visszatartja őket attól, hogy visszaéljenek a lehetőséggel. A Kecskeméti Sütő- és Édesipari Vállalat igazgatója, Nagy Ervin kétségbeesve várja a hivatalos értesítést a „háromnapos törvény” részleteiről: Ha ezt bevezetik, itt a sütőiparnál, ahol vasárnap délután is el kell kezdeni a munkát—elszabadul a pokol! Nagyon laza a munkaerkölcs, nem válogathatjuk meg a dolgozóinkat. Tele van a város munkanélkülivel, mi mégis százezreket fizetünk évente hirdetésekre, hogy egyáltalán munkaerőt kapjunk. Még a mai viszonyok között is meggondolják az emberek, hogy elmenjenek-e péknek. Szabó Klára A HALASI KÖZGYŰLÉS ELŐTT Otthonok szabálytalanul Kiskunhalason, az önkormányzati képviselő-testület mai közgyűlésén az egyik napirendi pont a zártkertekre vonatkozó helyi építési szakhatósági előírások megtárgyalása lesz. A témában tulajdonképpen önkormányzati rendeletet kellene alkotni, ám a helyi viszonyok — tanyák, hobbikertek, üdülőtelkek és lakótelkek sajátos keveredése — miatt kénytelenek eltérni az Országos Építésügyi Szabályzat előírásaitól. Ez viszont csak úgy lehetséges, ha a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium erre felmentést ad. A felmentésre vonatkozó kérelem pedig csak akkor járhat eredménynyel, ha a képviselő-testület és a helyi szakhatóságok már előzetesen, szinte az önkormányzati rendelet részletességével kidolgozzák és jóváhagyják a szabályozást. Ez a rendelettervezet tehát gyakorlatilag kétszer kerül a közgyűlés elé. Először azért, hogy a minisztériumba mehessen, másodszor azért, hogy formálisan is jóváhagyják. A jóváhagyandó eltérés lényegében abban áll, hogy míg általában a zártkertekben lakótelek és lakóépület kialakítása tilos, Kiskunhalason erre is legyen lehetőség. Mert például az Öregszöllők, Alsószállás és Rekettye térségében olyan sok az engedély nélkül létesült lakóépület, hogy lebontásukat lehetetlen keresztülvinni, sőt, újabbak engedélyezése is célszerűnek látszik, miközben a terület zártkert jellege megmarad. A spontán kialakult, úgyszólván kaotikus, de immár törvényesíteni kívánt állapotok rendkívül megnehezítik a tájékozódást is. Az említett térségekben szinte lehetetlen, hogy a mentők vagy a rendőrök a postacím alapján találjanak meg valakit. Ezért a műszaki osztály most azt javasolja a kiskunhalasi közgyűlésnek, hogy a külterületi ingatlanok házszámozása a helyrajzi számokkal egyezzen meg. így a keresett telek a külterületi térképek alapján könnyen megtalálható CIKKÜNK NYOMÁN Ami a hetényegyházi cikkből kimaradt... Szabó Klára újságírónő a Petőfi Népe 1992. január 12-ei számában a hetényegyházi háztartásiszemét-szállítás múltját és jelenét próbálta bemutatni. Néhány tényről röviden: 1. Valóban: képviselővé választásom óta folyamatosan szorgalmaztam, hogy Kecskemét-Hetényegyháza belterületét a Városgazdasági Vállalat (VGV) kapcsolja be a rendszeres szemétszállításba. Tettem ezt főként azért, mert a városrész külterületén sajnos egyre jellemzőbb az a helyzet, amelyet a cikkben közölt fotó oly jól illusztrált. E tevékenységemet egyébként Kecskemét-Hetényegyháza városrész önkormányzati testületé egyhangúan, a képviselői tájékoztatóimon megjelent választópolgárok többsége támogatta. Természetesen számítottam arra, hogy a lakosság egy része (idősek, egyedülállóak) főként szociális okokból tiltakozni fognak. (Kb. 180 fő írásban ellenvéleményét fejtette ki. A belterületen kb. 1000-1100 lakóház található.) 2. A cél tehát az volt, és jelenleg is az, hogy minden ingatlanra kiterjedő szemétszállítás valósuljon meg. Mindig azt hangsúlyoztam, hogy Hetényegy- háza számára ez a lényeg és nem az, hogy a szolgáltatást az egyébként erre kötelezett VGV végzi-e, vagy e tevékenységre más szervezettel (magánszeméllyel) szerződést köt-e. Ezt teljesen nyilvánvalóan a vállalat felelős vezetőinek kell eldöntenie. 3. Számomra (számunkra) az is har- madlagos kérdés volt, hogy a szolgáltatást a vállalat kukás autókkal, vagy — szépen, magyarosan — félpormentes formában oldja-e meg. (Kétségtelen az előbbi megoldás szimpatikusabb.) Az elmúlt nyáron a kukás lehetőség látszott megvalósíthatónak — 1991. október vagy november 1-jétől kezdődően —, később a VGV módosította elképzelését. 4. A fentiekből következően — a cikk erre is céloz — tevékenységem (és a testület egyhangú állásfoglalása) nem az eddigi szemétszállító kisiparos megbízása vagy munkája ellen irányult. Ezt egyébként vele testületi ülésünkön tisztáztuk is. Összefoglalva tehát: Számomra a XX. század kérdés végén nem kérdés az, hogy a nagyváros egy részében (amely remélhetőleg néhány szempontból előbb-utóbb városiasodik) szükség van-e szemétszállításra, vagy sem. A válasz szerintem és sokak szerint is egyértelműen: igen. Ezúton is kérem azokat a lakókat, akiknek e döntés nehézséget okoz, hogy gondjukkal keressék fel a helyi önkormányzati kirendeltséget. Bízom abban, hogy a Petőfi Népe és személyesen Szabó Klára újságírónő a jövőben is folyamatosan Kecskemét város közvéleménye elé tárja Hetényegyháza problémáit. E munkájukhoz ezúton is felajánlom segítségemet. Gömöri Tibor Kecskemét-Hetényegyháza önkormányzati képviselője Huszonhét elsős Tavaly szeptemberben nyílt meg Kis- kunmajsán a katolikus iskola és az óvoda, a volt MHSZ épületében. Az első, a harmadik, negyedik és ötödik osztályban 72 diákot oktatnak; az óvodai foglalkozásokon 68 kisgyermek tölti tartalmasán napjait. Kerpits Miklós igazgató örömmel tájékoztatott bennünket arról, hogy január elejéig 27 leendő elsős szülei kérték a katolikus osztályba a felvételt. Szerződések nélkül A kiskunsági szövetkezeteket — mivel 95 százalékuk kedvezőtlen termőhelyi adottságok között gazdálkodik — különösen érzékenyen érinti az e címen kapott központi támogatások idei megszűnése. Ráadásul a mostani évet is érté- kesitési bizonytalanságban kezdik, a termékek túlnyomó többségére nincs szerződésük. A fenti, illetve egyéb okok miatt a kiskunsági termelőszövetkezetekben a már most is tízszázalékos munkanélküliség további növekedésére számítanak. Méhészek találkozója Baján Közel háromszáz méhész jelent meg vasárnap a Dél-Bács-Kiskun Megyei Méhészszakcsoport Baján megtartott találkozóján. Amint Kusztor József elnök elmondta, a rendezvényen elsősorban az állat-egészségügyi kérdésekkel foglalkoztak, mivel az elmúlt egy-két évben óriási veszteségeket okoztak a különböző fertőzések, vírusok és atkák, nem odázható tovább a méhészetek védelme, a tenyésztők alapos felkészítése. A betegségek megelőzéséről Ruff János, a zalaapáti méhésziskola igazgatója és dr. Hegedűs Dénes, a megyei állat-egészségügyi központ munkatársa tartott előadást. Dr. Lipokatich József bajai főállatorvos pedig a méhészetek beindításával és fenntartásával kapcsolatos jogszabályokról, rendelkezésekről szólt. Csak kérdezem... Mennyi tartalékunk van még? Gyanúm szerint kimeríthetetlen. Nincs az a költségvetési hiány, amit ne lehetne úgymond hetömni. A napokban olvasom, hogy kétszeresére nőtt a játékkártyák után fizetendő fogyasztási adó. Ez az jelenti, hogy például a Csapd le csacsi meg a Fekete Péter immár hatvan forint adót tartalmaz paklinként. Ez szerintem nagyon jó, ha például azt vesszük, hogy a lélekölő Csapd le csacsit szivarfüstös játéktermek mélyén a ki tudja honnan odavetődött szmokin- gos urak csapkodják hajnalig. Ahogy a gengszterfilmekből ismerjük az eléggé el nem ítélhető módszert, így akarják láthatatlan jövedelmüket tisztára mosni. Ezeket bizonyisten nem sajnálom. A Fekete Péterről már nem is beszélve, aminek már a neve is sötéten hangzik. E költségvetési tartalékok kiaknázása azonban még korántsem teljes. Egy nagy terület egyelőre abszolút szűz. Ez pedig maga az adózás. Tudjuk, hogy a leggazdagabbak fizetik a legtöbb adót. Honnan van nekik olyan sok pénzük adóra? A kérdés bonyolult, de ha belegondolunk, hogy az adóhivatalnak mennyi munkával jár ennek a sok pénznek a bevételezése, földolgozása, könyvelése, akkor logikusnak látszik, hogy velük, az adózókkal kell megfizettetni a súlyos többletterheket. Egyszerűen adóztatni kell az adót és kész. Ha az adóhivatal ötletemre esetleg szabadalmi díjat akarna fizetni, akkor szükségem lenne előtte egy fontos információra. Mennyit kell a honoráriumomért nekik fizetni? Csak kérdezem . . . Hámori Zoltán \ ____________________________)
