Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-02 / 01. szám

PETOF! NEPE BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLVH. évf., 1. szám Ára: 9,60 Ft 1992. január 2., csütörtök A SZENTATYA JUGOSZLÁVIÁRÓL Megalázó ártatlan emberek lemészárlása Horvátország frontjain szilvesz­ter éjszaka sem szüneteltek a har­cok, Kelet-Szlavóniától egészen Dalmáciáig mindenütt fegyverro­pogás hallatszott. Az új év első napján számos sebesültet szállítot­tak kórházba; a harcok több halá­los áldozatot is követeltek. A leg­súlyosabb helyzet ismét Károlyvá- ros környékén alakult ki. Egyelőre nincs hír a perucai víz­tározó sorsáról. A Split környéki völgyzáró gátat a hadsereg ellenőr­zi, ám a helyi katonai alakulatok állítólag a létesítmény felrobbantá­sával fenyegetőznek: annak bekö­vetkezte hatalmas környezeti ka­tasztrófát idézne elő. Az ENSZ szerint ebbe a körzetbe minden­képpen békeerőket kellene külde­ni. Szerbia után Horvátország is el­fogadta a jugoszláviai konfliktus rendezését célzó ENSZ-béketervet. Ezt Cyrus Vance, az ENSZ-főtit- kár jugoszláviai különmegbízottja közölte szerdán, miután Zágráb­ban megbeszélést folytatott Franjo Tudjam horvát elnökkel. Új békekezdeményezéseket szorgalmazott Európa és a világ vezetőitől a jugoszláviai polgárhá­ború azonnali beszüntetése érde­kében II. János Pál pápa újévi üze­netében. — Egész Európa számára meg­alázó ártatlan emberek lemészárlá­sa Jugoszláviában — szögezte le a vatikánvárosi Szent Péter téren összegyűlt több ezer fő előtt a szentatya, aki hírügynökségi jelen­tések szerint beszédének jelentős részét a jugoszláviai vérontás áldo­zataira való megemlékezésnek és új kezdeményezések sürgetésének szentelte. RÉGI ADÓSSÁGOT TÖRLESZTETTEK Petőfi Félegyháza díszpolgára Az ünnepi képviselő-testü­leti ülés nyitá­nyaként először Kiskunfélegy­háza szignálja csendült fel de­cember 31-én, 9 órakor a város­háza dísztermé­ben. Három poszthumusz díszpolgári cím adományozása volt ezúttal az egyetlen napi­rend. Régi adósságot tör­lesztettek a fél­egyházi város­atyák azzal, hogy díszpolgá­ri címet adomá­nyoztak az 1848—49-es szabadságharc mártír költőjé­nek, Petőfi Sán­dornak. Ugyancsak a város díszpol­gára lett az el­hunyt Petőfi- kutató, dr. Me­zősi Károly. A harmadik posztumusz díszpol­gári címet Kalmár Józsefné, szüle­tett Fazekas Anna, az utolsó kis­kun kapitány felesége kapta, aki Félegyháza oktatásügyének, hit­életének, szeretetszolgálatának ön­zetlen mecénása volt. Oklevelét Stein Ernő kanonok úr vette át, • A kiskunfélegyházi Petőfi-szobor. megőrzésre a Kalmár-kápolnába kerül. Szép hagyomány, hogy újévkor, Petőfi Sándor születésnapján a me­gye több településén is tartanak megemlékezéseket. A kiskőrösi koszorúzásról a 3. oldalon számo­lunk be. Futással búcsúztatták az óévet Hagyomány már Kecskeméten, hogy futással búcsúztatják az ó- évet. így történt ez a múlt év de­cember 31-én is, amikor az Erdei Ferenc Művelődési Központ Fu­tóhomok klubja a szabadidőköz­pontba várta a résztvevőket. A mintegy hetven jelentkező kö­zött sok olyan ismerőst találtunk, akik szinte állandó résztvevői a kü­lönböző atlétikai versenyeknek. Tabajdi József (felvételünkön), a kiskunhalasiak veterán versenyző­je ezúttal sem elégedett meg csak a részvétellel, az elsők között érke­zett a célba, Részletes beszámolóinkat la­punk 11. oldalán, a sportrovatban találhatják meg olvasóink. í MA Városi lapok Bácsalmás és Jánoshalma 5. oldal Tiszakécske 7. oldal Drágul a gyógyszer MARATONI ÜLÉSEZÉS, IDEGTÉPŐ HÚSZÓRÁS SZAVAZÁS Elfogadták a költségvetési törvényt Mintegy 45 órás, folyamatos ülésezés és húszórás szavazási pro­cedúra után az Országgyűlés az év utolsó napjának délutánján, ked­den két órakor a téli, rendkívüli ülésszak befejezéseként elfogadta az 1992. évi költségvetést. A kor­mányzó pártok és az ellenzék kép­viselői végig éles csatát vívtak, ta­lán az eddigi legnagyobb belpoliti­kai csata folyt az év utolsó napjai­ban a parlamentben. A képvise­lőknek több mint ezer módosító indítvány sorsáról kellett dönteni­ük, amelyeknek mintegy kéthar­madát — Kupa Mihály összegzése szerint —- az ellenzéki honatyák produkálták. A vita során az ellen­zéki pártok hosszabb-rövidebb időre kivonultak az ülésteremből, akadt olyan frakció is, amelyik je­len volt, de nem vett részt a vitá­ban. így kívánták demonstrálni egyet nem értésüket. A kormány­párt képviselői pedig jelenlétükkel demonstráltak: aki tehette, részt vett a szavazásokban, így az ellen­zék távollétében is biztosítani tud­ták a Tisztelt Ház szavazóképessé­gét. Elfogadták tehát a költségve­tést, mely szerint a jövő évi hiány 69 milliárd 779 miihó forint lesz, a kiadások főösszege pedig 1050 milliárd 741 millió. A leadott sza­vazatok közül 215 támogató, 120 ellenző volt, 3-an tartózkodtak. A parlament következő ülése ja­nuár 6-án a szövetkezeti törvény- tervezet, valamint az annak ha­tályba lépéséről és az átmeneti sza­bályokról rendelkező törvényja­vaslat tárgyalásával kezdődik. (Nyilatkozatok az elfogadott köítségvetésről a 2. oldalon.) Január elsejétől még nem, febru­ártól viszont jó néhány gyógyszer ára emelkedik majd. Januártól egyelőre a nagykereskedelmi árak változnak meg, a gyógykészítmé- nyek patikai árait ez nem érinti. A gyógyszerárak emelkedését ki­váltó okokat sorolva a főgyógysze­rész elmondta: a hazai gyógyszerá­rak január 13-ától átlagosan 12 százalékkal emelik áraikat. Ez a növekedés a magyar gyógyszeripar 813 termékéből összesen 603-nál jelent a fogyasztó számára többlet- költséget. A februári gyógyszeráremelés során a hazai termékek mellett az importkészítmények fogyasztói ára is változik. A forintleértékelés átlagosan 5,8 százalékkal, az im­portilleték-kedvezmény megvoná­sa miatt összesen 4 százalékkal kell magasabb árat fizetni februártól a patikákban a külföldi gyógyszere­kért. '^Tappal és éjjel, esőben és hó­^ ban, télen és nyáron: a kecs­keméti repülőezred állandó ké­szültségben van. A Magyar Hon­védség 59. Szentgyörgyi Dezső harcászati repülőezredének alap­feladata végtelenül egyszerű — és ezen a jugoszláviai polgárháború sem változtatott — védik Magyar- ország légterét. Riportereink kissé avitt MÍG— 21-eseket láttak, amelyek fölött bizony már elszállt az elmúlt két évtizednyi idő. A pilóták szerint nagy kár volt két éve a hajózóállo­mány egyharmadát levenni a gé­pekről és eltüntetni, mert igaz ugyan, hogy ma már — mindennel együtt — óránként egymillió fo­rintra rúgnak a harci repülés költ­ségei, de talán éppen ez az, amivel nem lehet és nem is szabad spórol­ni. A hajózok reménykednek, hogy előbb-utóbb korszerűsítik a légvédelmet és modernebb gépek­hez juthatnak. — Mi este más szemmel nézzük a híradót — válaszolták a Petőfi Népe kérdéseire azok a tisztek, akik rádiólokátorok képernyőjén pontosan látják, milyen harci te­vékenységet folytatnak a szom­széd országban a JNH repülői. Konfliktus a két fél között nem Készültségben Exkluzív riport a kecskeméti repülőezredről • Csurgai István százados egy MÍG—21-es kabinjában. Amikor különleges, a Petőfi Népének adott engedéllyel a repülőtéren jártunk, szerencsére nem ren­delték el a felszállást. történt, azóta pedig különösen konszolidálódott a helyzet, hogy a légvédelmi főnökök biztonsági sá­vok betartásában állapodtak meg. A készültséget azonban termé­szetesen állandóan tartják . . . (Exkluzív riportunkat a 4. oldalon olvashatják.) MIT HOZ 1992? Expo, olimpia és Kolumbusz-évforduló Jövőre Spa­nyolország ke­rül a világ érdek­lődésének kö­zéppontjába a sevillai Expo ’92 és a barcelonai oümpiaijátékok révén. De törté­nelmi évfordu­lók tekintetében is szerepet ját­szik 1992-ben az ibériai ország: 500 évvel eze­lőtt, október 8- án szállt hajóra Kolumbusz Kristóf, hogy el­jusson Indiába. A Bahama- szigetek egyikén ért partot, s ezzel tudtán kívül megnyitotta a kaput egy új földrész meghó­dításához. Ugyanebben az esztendőben fe­jeződött be a mórok teljes ki­űzése Spanyol­országból. • Nemrég útnak indultak Kolumbusz Kristóf három hajójának hű másolatai, hogy megismételjék az 1492-es felfedezőutat az Atlanti-óceánon. Férfi parancsnok a kalocsai női börtön élén Hivatalosan december 28-án hirdették ki az igazságügy-minisz­ter döntését: négy pályázó közül Mácsai Ferenc bv.-őrnagyot ne­vezte ki a Kalocsai Fegyház és Börtön parancsnokává. A város­ban 1951 óta működő női börtön történetében először lett férfi a pa­rancsnok. Az ország legnagyobb női börtönének új vezetőjét eddigi életútjáról, további elképzeléseiről kérdeztük. (Cikkünk a 3. oldalon.) • • Utközéssorozat az E75-ösön Az elmúlt év utolsó napján, haj­nali öt órakor, az E75-ÖS úton, Kecskemét és Kiskunfélegyháza között egy jugoszláv állampolgár személygépkocsijával Szeged irá­nyába hajtva, váratlanul áttért az út bal oldalára és ott nekivágódott egy román állampolgár szabályo­san parkoló autójának. Az ütkö­zés nyomán a vétlen kocsi kirepült az útra, éppen egy érkező kamion elé. A kamionos már hiába féke­zett, nem tudta elkerülni az újabb karambolt. A román kocsi a bal oldali árokba zuhant, a kamion pedig a jobb oldali árokban lan­dolt. Göncz Árpád újévi köszöntője Honfitársaim! Barátaim! Boldog új esztendőt kívánok valamennyiőtöknek. Boldog új esztendőt hazánk polgárainak, a nálunk menedéket találók­nak, a szomszédos államokban élő és a távoli országokba szét­szóródott magyarságnak, köz­társaságunk minden barátjá­nak, s a világ minden jóakaratú emberének. Békét kívánok az új esztendőben. Békét a világ­nak, Európának, legkivált szomszédainknak és önma- igunknak. Békét és bizalmat né­pek, nemzetek, etnikumok kö­rzőn. Békét és bizalmat itthon, egymás között, mindazoknak, akiket a nézeteik, eltérő politi­kai szándékaik, vagy éppen az egyre növekvő társadalmi kü­lönbségek szembeállítanak egy­mással. Amikor immár több mint egy éve hozzákezdtünk az új, demokratikus Magyarország építéséhez, egységesebben érez­tünk és hittünk. Egységessé tett bennünket, amit elutasítot­tunk: a régi rendet, a nemzeti kiszolgáltatottságot, a szélma­lomharcot, amellyel illúziókból próbáltunk valóságot teremte­ni. Hittünk egy Európához jobban illeszkedő Magyaror­szágban, ahol a jogrend védő­ernyője alatt nemcsak a társa­dalom egésze, hanem az egyes ember is könnyebben boldo­gul. Ma, alig egy év múltán, sza­kadozik az egység és foszlado­zik a hit. Bundás indulatokkal támadnak egymásra a politikai erők, s olykor már a társadalmi indulatok is felparázslanak, mert a szokatlan lemondás és nélkülözés bizalmatlanságot csihol, békétlenséget szül. Pedig nagy utat tettünk meg '1-ben nagy célunk, a függet- demokratikus Magyaror- í felé, a sikeresebb gazdál­kodást igérő tulajdonviszonyok felé, s mindezt úgy, hogy ha­zánk a hétköznapok gondjai el­lenére e sok vihart megélt térség legs/ilárdiibb országa maradt. 1991-ről följegyzi a történe­lem, hogycsaknem fél évszázad múltában ebben az esztendő­ben hagyta elhazánkat az utol­só — lelkünk legmélyén mindig is megszállónak tartott — ide­gen katona, ekkor szűnt meg a Varsói Szerződés és a KGST, térségünk e két sajátos intézmé­nye, melyek oly sokat emlege­tett proletá- internacionalizmu­sa még leplezni is csak rosszul leplezte kiszolgáltatottságun­kat. 1991-röl feljegyzi a történe­lem, hogy csiknem fél évszázad múltán olyan ’örvényeket alko­tott, immár srabadon — és a szó valós értelmében — válasz­tott, parlamentünk, amelyek révén a perifériáról közelebb kerültünk a középponthoz, a bennünk élő Európa-eszméhez. Arra azonban kevesen gon­doltak, hogy eredményeinknek vagy sikereinknek ára van. Oly­kor nagyon is keserves ára. A társadalom legszélesebb réte­geit sújtó infláció és munkanél­küliség, a szociális védettség csökkenése. És nyomukban olyan veszélyek járnak, mint a társadalmi ellentétek kiéleződé­se, a politikai indulatok elsza­badulása, vagy éppenséggel a közbiztonság aggasztó romlá­sa. Arra is talán csak kevesen gondoltak, hogy a meghatáro­zó politikai erők sem képesek a jobb jövő érdekében türelem­mel viszonyulni a társadalmi­politikai más véleményhez. Sőt, történelmi küldetésük nemrit­kán túlzott magabiztossággal vértezett tudatában maguk is hozzájárulnak az ellentétek éle­ződéséhez. Vagy éppenséggel nem figyelnek eléggé rá, hogy még a legígéretesebb távlatok reményében is összeroskadhat- nak a jelen terhei alatt azok, akiknek a vállára mindig is a legnagyobb súlyt rakta a min­denkori történelem. Falun és városon egyaránt. A minden­kori milliókra, a bérből, fizetés­ből élőkre, nyugdíjasokra. Átalakulásunk legsúlyosabb terhét — s mind többet — ők cipelik. Es ha a Magyar Köz­társaság a térség legszilárdabb állama maradt, ha a reméltnél is biztatóbb eredményeink szü­lettek, ha sikerült túljutnunk a legvalságosabb helyzeteken, ha (Folytatás a 2. oldalon) í T f \

Next

/
Oldalképek
Tartalom