Petőfi Népe, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-11 / 290. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1991. december 11., 3. oldal A Világbank is segít a hercegszántói péknek Az elmúlt évben 10, 1991-ben 17 személy részére adtak ki Hercegszántón vállalkozási igazolványt. Az idén kiváltók közül legtöbben vegyeskereskedéssel és kereskedelmi ügynökséggel kívánnak foglalkozni. Vannak akik ruházati bolt nyitásával, tetőfedéssel, büfévezetéssel, divat- és ajándékcikk-árulással szeretnék megélhetésüket biztosítani. Szőnyi Antal vállalkozó sütőipari termelőüzem és kenyérbolt megnyitását tervezi. Őt kérdezték elképzeléséről: ...................... — 28 éven keresztül dolgoztam a Bácskai Sütő- és Édesipari Vállalat hercegszántói üzemegységében. Két évtizedes üzemvezetői munka után a beosztottaimmal kialakult kapcsolat miatt jöttem el. Ennyi év után — úgy érzem — vezetőim sem álltak mellém, így nem láttam értelmét annak, hogy továbbra is ott dolgozzak. A szakmámat nagyon szeretem. Sok álmatlan éjszaka után döntöttem úgy ^családom is egyetértett vele), hogy saját portámra építeni kezdek egy modern kisüzemet. Ehhez járulna egy bolt, így helyben is árusíthatnék. Gépkocsival a környező községekbe szállítanám az elkészült termékeket. —Várhatóan mennyibe kerül az építkezés és a felszerelés, honnan tudja fedezni a költségeket? — Körülbelül 8-10 millió forintunkba kerül. A megtakarított pénzünk mellé a helyi takarékszövetkezettől vettem fel jelentős összeget. A Kereskedelmi és Hitelbank bajai kirendeltségen keresztül világbanki hitelt kaptam. Január közepén már üzemelni szeretnék. Sütni fogok kilós házikenyeret, kiflit, zsemlét, fonott kalácsot, brióst, cukrozott kiflit, pogácsát, kakaóscsigát. Úgy tervezzük, hogy egész napos nyitva tartásunk lesz. Reggel hat óra előtt már lehet nálunk vásárolni. Tölgyesi Gábor Jövőre adóznak a halasi vállalkozók (Folytatás az 1. oldalról) Az 1992-től bevezetésre kerülő építményadó voltaképp minden, nem lakás céljára szolgáló építmény tulajdonosára kiterjed. A kivételt az adófizetés alól a 40 m2 alapterület alatti adómentesség biztosítja a lakosság többsége számára, valamint a mező- és erdőgazdasági tevékenység épületeire — szerszámkamrák, ólak, istállók, termény- vagy gyümölcstárolók — vonatkozó mentesség, ameny- nyiben és ameddig ezeket rendeltetésszerűen használják. Egyébként az adó alapja és mértéke 40 m2 feletti hasznos alap területet számítva 80 m2-ig 100 Ft/m2, afölött 150 Ft/m2. Tehát egy száz négyzet- méter alapterületű műhely évi adója hétezer forint. A másik, 1992-re elrendelt adónem — a helyi iparűzésre kivetett — nevében hordozza az érvényességi körét. Adóköteles ezután tehát az önkormányzat illetékességi területén minden kis- és nagyvállalkozó jövedelemszerző tevékenysége. Mentesek a helyi önkormányzat költségvetési szervei, a külterületi élelmiszerboltok, a kispiaci értékesítés. Nem adózik ezenkívül a 300 ezer forint alatti nettó árbevétel, valamint az alapítványok, egyházak, társadalmi szervezetek, amennyiben a tevékenységük nem nyereségadó-köteles. Az adó alapja és mértéke az értékesített termék vagy a szolgáltatás utáni éves nettó árbevétel három ezreléke. Félmilliós nettó árbevétel után tehát évi ezerötszáz forint például az adó. Tény, hogy inkább üröm, mint öröm a hír, de a megszűnt adóterheket is figyelembe véve mérsékeltnek mondható a helyi adórendelet. H. T. EGY GÁTSZAKADÁS — 10 MILLIARDOT MEGHALADÓ KAR A bajai vízügy felkészült a télre — A magyar vízügyi szolgálat a világ egyik legjobban megszervezett árvízvédelmi rendszere — hallottam a jóleső megállapítást két évvel ezelőtti tanulmányutam alkalmával a bonni vízügyi minisztériumban. Kérdésemre, hogy a jó véleményt komolyan gondolják-e vagy udvariassági gesztusnak, tekinthetem-e, csak azt a választ kaptam: nincs egyetlen más ország sem, ahol a védekezés és a kárelhárítás minden momentuma olyan alaposan ki lenne dolgozva, mint Magyarországon. Körülbelül erről győzött meg az a tanácskozás is, melyet tegnapelőtt tartottak az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság érsekcsanádi szakaszvédelmi központjában, azoknak a szakembereknek a részvételével, akik olyan szervezeteknél dolgoznak, melyeknek az ár- vízvédelemben és a kárelhárításban komoly szerepük van. Képviseltette magát a köztársasági megbízott, a megyei önkormányzat, a rendőrség, a tűzoltóság, a honvédség, a távközlési igazgatóság és végül a két megyei Volán-vállalat. Ziegler István vízügyi igazgató röviden vázolta a tanácskozás célját, és a kármegelőzés fontosságát hangsúlyozva megemlítette: egy Duna- pataj környéki gátszakadás 10 milliárd forint feletti kárt is okozhat. A bajai igazgatóság a Dunaföldvár- tól az országhatárig tartó 127 kilométeres, illetve a Dunaföldvártól Vukovárig tartó 227 kilométernyi magyar—jugoszláv közös érdekeltségű folyószakaszon hangolja össze a munkaiatokat a jugoszláv féllel. A jelen munkálatokat Vörös Béla árvízvédelmi és folyamszabályozási osztályvezető ismertette. Az idén új létesítményekre csak 16 millió forintot fordíthattak. Ez összegből Solt és Harta között indítottak szabályozási, illetve hajóA jégtörők magyar—jugoszláv együttműködése az idén bizonytalan. (PN-archív) út-javítási munkát. Mohácstól az országhatárig folytatták az öt éve megkezdett szabályozást. A jégvédekezés különösen fontos a négy kritikus helyen, a paksi atomerőműnél, a Sió-toroknál, a sárosparti kanyarulatnál és Mohács alatt a még szabályozatlan szakaszon. A dunai magyar jégtörőhajópark 11 nagy (600-2000 lóerős) és 6 kis (300 lóerős) egységből áll. A magyar—jugoszláv együttműködés keretében eddig négy hajó a jugoszláviai szakaszon törte a jeget, az idén e munka sorsa bizonytalan. Szabó Lajos árvízvédelmi csoportvezető a védvonal állapotát vázolta. A védekezéshez szükséges létszámnak csak mintegy a felével rendelkeznek, tehát 500-520 fővel. Ehhez kaphatnak a szegedi igazgatóságtól 200 főt, bízva abban, hogy a Dunán és a Tiszán nem egyszerre szokott az árhullám megjelenni. A töltések karbantartására az idén 23 millió forintot fordítottak. Ez összeg csak az égetően szükséges munkákra volt elegendő. Hasonló a helyzet a belvízvédelem területén is — ismertette Rónay István vízrendezési csoportvezető a körülbelül 5200 négyzetkilométernyi térség helyzetét. A nyolcvanas években még 47 milliót, az idén csak 31 millió forintot költhettek vízrendezési célra. Igaz, hogy az utóbbi két évtized csapadékhiányos jellege miatt inkább az aszálykárral kell számolni, és azzal, hogy a talajvíz szintje minden eddiginél — így Érsekhalma, Ké- leshalma, Nemesnádudvar térségében — mélyebbre süllyedt. A beszámolókat élénk vita követte, melyben a jelenlevők megbeszélték a télre való felkészülés legfontosabb kérdéseit. Gál Zoltán Kikhez jön a pénzespostás? December 23-áig 2000 forint soron kívüli juttatást kapnak azok a gyesen lévő kismamák, akik seÍ jélyjogosultsága már korábban is énnállt. Az ünnepek előtt folyósitandó szerény összegre azok is számíthatnak, akiknek a gyermekgondozási segélyt méltányosságból folyósítják. Az Országgyűlés múlt szerdai AZ EGYSZERI JUTTATÁS összege (forint) döntése alapján nyugdíj-kiegészítésben részesülnek a 10 400 forint alatti járadékkal rendelkezők, illetve az első és a második kategóriába tartozó rokkantak és a házastársi pótlékban részesülők. Az eredeti tervek alapján a kormány szerette volna még karácsony előtt eljuttatni az érintetteknek a kiegészítést, melynek mértékét az alábbi táblázatban közöljük: HAVI NYUGDÍJ 2500 2000 2500 2000 1000 7000 forint alatt 7000—10 400 forint között egyéb jogosultak, első és másod osztályú rokkantak gyermekgondozási segélyben részesülők házastársi pótlékban részesülők — Bár a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon megállás nélkül dolgoznak az Országgyűlés december 4-ei döntése óta, a megfeszített munkatempó sem teszi lehetővé, hogy a nyugdíjasok a karácsonyi ünnepek előtt hozzájussanak az egyszeri járulékkiegészítéshez — tájékoztatták a sajtó képviselőit kedden az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság székházában. Az országgyűlési határozat alapján 2,5 millió magyar állampolgár jogosult 2500; 2000, illetve 1000 forintos év végi nyugdíj- kiegészítésre, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak ennyi nyugdíjszelvényt kell kiállítania és a postának átadnia. Ez utóbbira ugyan előreláthatólag már december 19-én, illetve 20-án sor kerül, a kézbesítésig azonban — ahogy arról a posta illetékesei az OTF-et tájékoztatták a budapestieknek még 14, a vidéken élőknek pedig 10 napot kell várniuk. Hiába tehát a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság dolgozóinak igyekezete, az egyszeri« nyugdíjkiegészítést csak december végén, illetve január elején kapják kézhez az érintettek. Teljes az öregcsertői közgyűlés? Öregcsertőn hetek óta foglalkoztatja a község közvéleményét az a kérdés, hogy Szabó Károly alpolgármestert és Tamás Károly- né helyi képviselőt a közgyűlés tagjainak kell-e tekinteni vagy sem. Ők ugyanis lemondtak képviselő- testületi tagságukról, de még aznap visszavonták néhány órával korábbi bejelentésüket. A jegyzőkönyv azonban már elkészült, s így alakulhatott ki a vita. A testület később egy zárt ülésén úgy döntött, hogy tagjainak tekinti őket a jövőben is. Ennek megfelelően tájékoztatta akkor lapunkat Guzsván László polgármester. Utóbb a falugyűlésen ismét élesen vetődött fel a kérdés, megmutatva, hogy mégsem került pont a dolog végére. A helyi választási bizottság is állást foglalt az ügyben, mégpedig úgy, hogy a lemondást kell érvényesnek tekinteni. Ezt a döntést azonban megsemmisítette a megyei választási bizottság, s lapunk december 4-ei számában ebből vontuk le azt a következtetést, hogy a megyei választási bizottság Szabó Károlyt és Tamás Károly- nét az öregcsertői testület tagjának tekinti. Kiderült azonban, hogy a megyei választási bizottság csak azért semmisítette meg az öregcsertőiek döntését, mert azt „hatáskör hiányában” hozták, s a másodfokú döntés a képviselők mandátumának kérdésében nem foglalt állást. Itt tart a dolog hivatalos része. Öregcsertő község jegyzőjétől kapott — legfrissebb — tájékoztatás szerint Szabó Károly és Tamás Károlyné a helyi képviselő-testület tagjai. B. F. I. MEGPECSÉTELŐDÖTT A KALÉV SORSA Felszámolják a kalocsai vállalatot A kalocsai városi közgyűlés elmúlt heti ülésének a legnagyobb előzetes várakozást keltő napirendi pontja a Kalocsai Építőipari Vállalat volt, amely még az utolsó pillanatban is fordulatot vett. Sokan úgy tudták, hogy új kft. alakul, s abban a dolgozók is tulajdonrészt vállalnak, százezer forint értékben. Meglepetésre Török Gusztáv Andor polgármester a vállalat végleges megszüntetésére tett javaslatot, amelynek okaként többek között „a megye összes napilapjaiban folytatott hitelrontás” vádját is felsorolta, bár nem elsősorban nekünk címezve. Lapunk a Kalév-üggyel akkor kezdett el foglalkozni, amikor hírül vettük, hogy a vállalat egész kollektívája a városházára vonul, mert veszélyben látja jövő évi munkahelyét. Mindenesetre nyilvánosságot látott, hogy a Kalévnek több tízmillióra rúg az adóssága, s hogy ez ne terhelje tovább a várost, a helyi képviselők egy csoportja szerette volna, ha az alkalmazottak is vállalják a további működtetés rizikóját. A dolgozóknak azonban csak töredéke vállalta ezt, s csak mintegy harminc százalékuk nyilatkozott úgy, hogy j övőre is a cég munkatársa akar lenni. A végleges felszámoláshoz vezető úton azonban az a tény adta meg a kegyelemdöfést, hogy a problémákról — a nyilvánosság által — értesültek a lehetséges megrendelők, s közölték, miszerint a jövőben nem kívánnak a vállalattal együttműködni. Varható megrendelés híján pedig a kft.- alapitást korábban szorgalmazó Török Gusztáv Andor polgármester számára sem maradt más választás, mint javaslatot tenni a végleges megszüntetésre. A Kalév megszüntetését követő döntés után már kisebb jelentősége maradt annak az interpellációra adott válasznak, amelyben Török Gusztáv Andor válaszolt a hozzá intézett kérdésekre, többek között arra, hogy miért adott át a város vagyont egy olyan cégnek (Kalév), amely a cégbíróságon be sincs jegyezve. Bálái F. István KÖRNYEZETVÉDELEM FÉLEGYHÁZÁN Aggasztó állapotok A napokban tartotta első ülését a Magyarországi Máltai Szeretetszolgálat kiskunfélegyházi csoportján belül megalakult környezetvédelmi szekció. Az ülésre főleg lelki- pásztorok és pedagógusok kaptak meghívót. A város aktuális környezetvédelmi gondjait felvázoló bevezető után, a napirend második pontjában, Tudati tényezők címszó alatt, előbb Stein Ernő kanonok, majd dr. Édes István főorvos tartott előadást a téma egyházi, illetve világi jelentőségéről. Az ülést követően Félegyháza környezetvédelmi problémáival kapcsolatos kérdéseinkkel kerestük meg dr. Horváth Alajos állatorvost, a környezetvédő szekció vezetőjét.-— Doktor úr! Hogyan látja ön a város helyzetét a környezetvédelem szempon íjából ? — Sajnos, eléggé aggasztónak, úgy is mondhatnám tragikusnak. Az emberek többségének nincs tudomása arról, hogyan kell „barátságban élnie” a természettel. Nemrég külföldi rokonaim jártak itt látogatóban. Tudván, hogy mennyire szeretik a természetet, kivittem őket Bugacra, hogy egy sétakocsizás kapcsán bemutassam nekik e páratlan értékű táj szépségeit. Szomorúan kellett tapasztalnom, hogy e gyönyörű őstermészeti képet mily felelőtlenül, szinte vandál módon elcsúfították egyes nemtörődöm és hanyag emberek. Lépten-nyomon eldobált vastűzhelyek, lavórok és építkezésből visszamaradt törmelékkel tömött fóliazsákok éktelení- tették az erdőt. — Hogyan látja megoldhatónak e valóban aggasztó állapotot? A helyzet mentésére egy széles körű propaganadatevékenység beindítását javasolnám, melybe elsősorban a gyermekeket — mint a jövő örököseit — vonnám be. E tevékenység főbb pontjaiként elsősorban a szemetelés csökkentését, a vízzel és az energiahordozókkal történő takarékoskodást említeném. Továbbá a gyorsan lebomló, úgynevezett környezetbarát anyagok használatának előtérbe helyezését, s mezőgazdaságban alkalmazott műtrágyák és egyéb vegyszerek ésszerű alkalmazását. — A konkrét tervekről mit tud mondani? — Széles körű — a még meglévő természeti értékek megmentését szolgáló — tevékenységünkbe be kívánjuk szervezni a mezőgazdászokat, vadászokat, és nem utolsósorban a hivatásos környezetvédőket, hogy tudásukkal, tapasztalatukkal segítsék e feladat megvalósítását. Mindemellett — természetesen -— az önkormányzatok támogatását is igényelni fogjuk. Végső és talán legfontosabb célunk az, hogy a legkisebb anyagi ráfordítással maximális eredményt érjünk el. Szász András • Vajon milyen köze van a természethez annak az embernek, aki erre is képes? Nagybaracskán a községháza tetejére hamarosan felszerel az Elektris Ipari Szövetkezet egy olyan hangosító- és jelzőrendszert, amely hasonló nyugat-európai készülékek alapján lett kifejlesztve. A berendezés a lakosság számára katasztrófa- és polgári védelmi célokat szolgál majd. Technikailag új megoldást jelent, mivel a berendezés célszerűen riaszt és szóbeli tájékoztatásra is van lehetőség. A megtartott hangpróba alapján úgy tűnik, hogy a község egész területét képes beszórni a tucatnyi hangsugárzó, amely rövid időn belül a végleges helyére kerül. A pró- ' ba ideje alatt — mivel éppen dél volt — stílszerűen és párhuzamosan szólt a templomi és az elektronikus harang. A 320 ezer forintot érő berendezés szirénáit még rövid időre sem kapcsolták be, nehogy a kísérletből riadalom legyen. Kötelező olvasmányok — filmen Tíz magyar szerző regényéből készült filmet mutat be a téli szünetben, december 23-ától kezdődően, a kecskeméti IKTV kábeltelevíziója. A Kincskereső kisköd- möntől a Vükön át az Egri csillagokig olyan filmeket vetítenek, amelyeknek regényeredetije kötelező olvasmány. A műsorok naponta 14 órakor kezdődnek. Akinek nincsen a lakásában kábel, az az ifjúsági otthonban találhat alkalmat, hogy olvasás helyett nézéssel tegye magát túl a kötelezőn. Gyermekekért, fiatalokért Alapítvány létrehozását kezdeményezi a kecskeméti ifjúsági otthon, a város fiatalságának iskolán, munkahelyen kívüli hasznos, értékes időtöltésének szinten tartására. Mint ismeretes, a közművelődési intézmények ugyancsak meg- sínylik korunk gazdasági válságait, az inflációt, az elszegényedést. A meghirdetett alapítvány azt a célt szolgálja, hogy a megyeszékhe lyen, illetve annak vonzáskörzetében élő fiataloknak a nehéz anyagi helyzet ellenére egészségnevelésükhöz, művészeti képzésükhöz, különböző ismeretek szerzéséhez, tehetségük gondozásához megfelelő lehetőségeket, feltételeket teremthessenek az intézményen belül. Az alapítvány kuratóriuma magán- és jogi személyek jelentkezését, csatlakozását egyaránt várja. Rablótámadás Baján Az Árpád utcában pénteken este ütöttek le és fosztottak ki egy 34 esztendős bajai nőt. A mindmáig ismeretlen tettes hátulról támadta meg áldozatát, akitől a kerékpárját és a nála lévő 5 ezer forintot vette el. A rablótámadás tettese után nagy erőkkel nyomoz a rendőrség. Új osztályvezető Éber András polgármester december 1-jével a bajai polgármesteri hivatal osztályának élére Ág- falviné dr. Baranyai Ildikót nevezte ki. Új kövesűt Mohácsra A hercegszántóiaknak 15 kilométerrel kevesebbet kell ezentúl utazniuk, ha Mohácsra kívánnak menni. Az eddigi földutat jó burkolatú, a forgalom szempontjából megfelelő szélességű kövesút váltja fel. Ezzel Homorúd irányába gyorsabban és gazdaságosabban meg- közelithető a dunai kikötő és kompátkelő. Csak harangozzon!
