Petőfi Népe, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-10 / 289. szám
PÉNZ. VÁLLALKOZÁS, PIAC 1991. december 10.. 5. oldal PH kezdőknek és profiknak r GYÁRIPAROSOK TAGTOBORZÓJA Belépés nem csak magánvállalkozóknak Egy hete Kecskeméten járt a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke, Széles Gábor és Vasuta Gábor vállalkozó, elnökségi tag. Azzal a céllal jöttek, hogy ismertessék a GYOSZ törekvéseit, eddigi munkálkodását, s hogy tagokat toborozzanak a szövetségbe, megalapozandó egy itteni szervezet létrehozását. Kissé csalódott arccal foglaltak helyet a fővárosi üzletemberek a Tudomány és Technika Házának tanácskozótermében, ugyanis — bár a szervező. Gulyás Károly, a helybeli autójavító vállalat igazgatója megtette a magáét mindössze tízen ültek a hallgatóság széksorain. Lehet, hogy az invitált állami vállalati vezetők nem értették, miért kopogtat náluk a gyáriparosok szövetsége? Kívülállóként én is arra gondoltam, hogy e szervezetnek magángyárosok a tagjai — de tévedtem. Széles Gábornak, a GYOSZ elnökének ismertetőjéből kiderült: a három éven belül privatizálandó állami cégek ipari szövetkezetek is beléphetnek, hiszen ezek is rövidesen a magánszférába kerülnek, amelyre hosszú távon a szövetség alapoz. (A Vállalkozók Országos Szövetségéből annak idején éppen azért vált ki ez a csoport, mert a tagfölvételt illetően eltért nézete Palotás Jánosétól, aki kizárólag magántulajdonosokat kívánt bevenni a szövetségbe.) Eddig a vegyipar kétharmadát, a könnyűipar nyolcvan százalékát, az elektronikai és a gépipar szintén jelentős hányadát tudhatja tagjai között a szövetség. Széles Gábor röviden fölidézte a GYOSZ múltját: 1902-ben alapították meg, 1947-ben megszűnt, majd két évvel ezelőtt ismét életre keltették a szövetséget, amely a fejlett gazdaságú országokban a legerősebb munkaadói szejyezgt.^ A^ magyar GYOSZ egyelőre ezt még nem mondhatja el magáról. A Műszertechnika Rt. elnök vezérigazgatója azért vállalt tisztséget a GYOSZ élén, hogy ezzel elősegítse a társadalom demokratikus „átépítését”, alulról fölfelé haladva. A gyáriparosok szövetségének elnökségi tagjai decemberben végigjárják azokat a nagyobb városokat, ahol lehetőséget látnak helyi szervezetek létrehozására, az országos hálózat kiépítéséhez. Ez utóbbira azért van szükség — mondotta az elnök —, hogy a GYOSZ elősegíthesse egy-egy vidék fejlesztését, a nemzetközi gazdasági vérkeringésbe való bekapcsolását. Ehhez megvannak az eszközei, a szükséges külső kapcsolatrendszerrel együtt. Végül is a létrejövő erős szövetséget rangján fogja kezelni a külföld és a hazai bankok, az állami szervek, s ez valamennyi tagvállalat hasznára válhat. Ezúttal a kecskeméti összejövetelre azokat a térségbeli, dél-alföldi vállalatokat hívták meg, amelyek rajta vannak az Állami Vagyonügynökség „háromszázas” listáján; ezek maguk vehetik kézbe privatizálásuk ügyét, az ÁVÜ közvetett felügyelete mellett. Az elnök a GYOSZ feladatai között sorolta föl a nyugati partnerszervezetekkel való kapcsolattartást, az Érdekegyeztető Tanácsban való ténykedést, a lobbizást tagvállalati érdekében és a privatizációhoz történő aktív segítség- nyújtást. Széles Gábor külön hangsúlyozta: a megalakítandó területi szervezetektől a térségi gazdaságfejlesztési koncepció kidolgozását várják, amelyet azután a GYOSZ beépíthet a maga tevékenységébe. A későbbiekben kérdésekre válaszoltak a GYOSZ vezetői. Nyilas Gábor, a megyei közgyűlés vállalkozási osztályának vezetője együttműködést • A hallgatóság „zöme" ... (Fotó: Straszer András) PORTREKOZELBEN 9 Van gyakorlatunk a talpra állításban — mondja Széles Gábor. Széles Gábor '.ÍJ. • fi\«AY»,\pr* 7\\G Minden idők legsikeresebb magyar üzletembereinek listáján is helyre számíthatna Széles Gábor — már amennyiben készülne ilyen. 1981-ben hozta létre a Műszertechnika Gmk-t, kétszemélyes magán- vállalkozásként. Ami ebből lett, a Műszertechnika Rt., az utóbbi öt évben a legnagyobb magyar magánvállalkozás s egyben a legnagyobb hazai számítástechnikai cég. Saját alapítású vállalataik találhatók Svájcban, Németországban, az Egyesült Államokban, Olaszországban, Tajvanon, Szingapúrban és a Szovjetunióban. Fő profiljuk a számítástechnika és a telekommunikáció.-— Három évvel ezelőtt megvettük az Elektronika Vállalatot — meséli a Műszertechnika elnök vezérigazgatója. Egy év alatt talpra állítottuk a volt állami céget, és ma a részvénytársaság ékessége, ha szabad ezzel a kifejezéssel élnem. Tehát van gyakorlatunk a talpra állításban. Széles Gábor most ismét nagy fába készül vágni a fejszéjét: a Videoton gyógykezelésére vállalkozik, amennyiben tárgyalásai sikerrel végződnek az Állami Vagyonügynökséggel. — Tagja vagyok az MDF elnökségének, de nem tekintem magam politikusnak — vallja a sikeres üzletember —, csupán az átmeneti időszakra vállaltam szereplést a politikában. Célom az új magyar gyáripar létrehozásáért való tevékenykedés és a hazai gazdasági élet fellendítése. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke 46 éves, nős, két gyermek apja. ajánlott föl és segítséget kért a területi fejlesztéshez. Széles Gábor lát lehetőséget külföldi befektetők bevonására az itteni torz és fejletlen gazdasági szerkezet átalakításához. Szabó Lajos, az Á. 4 GM. vezérigazgatója a többi közt arra volt kíváncsi, a GYOSZ mekkora lehetőségét látja a magyar polgári réteg kialakulásának? Ezt azért kérdezte, mert úgy tűnik, jelenleg inkább csak a nyugati tőke behozása van a zászlóra írva. Hogyan lehet kivásárolni tulajdont a menedzsmentnek, a dolgozóknak? Széles Gábor kifejtette véleményét: ha van egy privatizálandó állami cég, amelynek jók a hatékonysági mutatói, s az ottani menedzsment a jövőre nézve is vállalja ezeket — az állam adjon ezért részvényeket. Hibának tartaná a jó vállalatvezetők kizárását á' Uilaj'dön-’ szerzésből. Nézeje’ szerint a GYÖSjZ segítségét igénybe véve el lehet fogadtatni, hogy ingyen is részvényhez jusson a jó cégvezető. Szükségesnek látja, hogy lehessen az állammal alkut kötni: egy menedzser meghatározott tulajdonszázalékért talpra állít egy lepusztult vállalatot. A GYOSZ feladatának tekinti, hogy e nézetet intézményesen képviselje az állam felé. Széles Gábor nem ért egyet Palotás Jánossal abban, hogy előbb lesznek a kisvállalkozók, s majd közülük egyesek tovább nőnek nagyokká. Szerinte nálunk a gyors tulajdonosi váltás során nagyvállalatok is keletkeznek, s ezek (résztulajdonosai jobbára az eddigi vállalatvezetők közül kerülnek ki. Régen a vállalkozó másodrendű állampolgár volt - hiba lenne most ilyen besorolást adni a munkájukat jól végző eddigi vállalatvezetőknek. Körmöczi Béla, a kecskeméti önkormányzat gazdasági bizottságának elnöke több gyakorlatias kérdést tett föl a GYOSZ tisztségviselőinek. A válaszokból megtudhattuk: a gyáriparosok szövetsége a legnagyobb vállalkozókat kívánja tömöríteni, s 4-500 tagszervezet létesítésére gondolnak, A Magyar Gazdasági Kamarával egyeztetnek, a kettős tagságot nem tartják'járható útnak. Az tagdíj évi 75 ezer forint. A GYOSZ egyaránt támogatja a menedzsmenti és a dolgozói tulajdont, a lízingszerü kivásárlási és egyéb módozatokat. Egy regionális szervezet megalapításához húsz tag már elegendő, feltétel a tízmillió forint minimális alaptőke megléte a tagoknál. Körmöczi Béla a kecskeméti önkormányzat támogatásáról biztosította a GYOSZ vezetőit a helyi szervezet létrehozásában. A. T. S. Ipari és kereskedelmi munkaadók szervezetei A szervezet neve Tagok létszáma Munkaadók Országos Szövetsége (MaOSZj Vállalkozók Országos Szövetsége (VOS2) 4500 5815 A szervezel tagjai által foglalkoztatottak száma Vezető 2 millió 60 ezer Ipartestúletek Kereskedők Magyar Ipari Országos Országos Gyáriparosok Szövetkezetek Szövetsége Szövetsége Országos Országos (Iposz) (Kisosz) Szövetsége Szövetsége (MGYOSZ) (OKISZ) 120 ezer 35 ezer / _ 80 3 ezer 300 ezer 100 ezer 150 ezer 300 ezer Simsa Péter Palotás János Szűcs György Baradlay György Széles Gábor Sümeghy Csaba elnök elnök elnök ügyvezető elnök elnök «inök HVG, dec. 7-ei szám. Módosul az ártörvény A kormány várhatóan a közeljövőben javasolja az Országgyűlésnek, hogy módosítsa „Az árak megállapításáról” szóló 1990. évi LXXXVII. törvényt. Az alábbiakban a Pénzügyminisztérium által készített szakmai tájékoztatót ismertetjük. A szabályozás elvei az eddigi tapasztalatok szerint helyesek voltak. Nem igazolódtak azok az aggodalmak, hogy a szabad árak közel 90 százalékos aránya mellett a fogyasztók széles körben a korábbinál kiszolgáltatottabbak lesznek, az infláció elszabadul. Felmerültek azonban egyes — az elveket és szabályozást érintő — észrevételek. A törvény az 1990. év konkrét gazdasági, piaci körülményei alapján határozta meg azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyeknél legmagasabb vagy legalacsonyabb árat kell megállapítani. A piaci, pénzügyi és tulajdonosi feltételek azonban változtak, ami módosítást indokol. Foglalkozni kell az érdekegyeztetésnek az ár- és piaci kapcsolatokra való kiterjesztésével, a fogyasztók védelmének jogi, intézményi kérdéseivel. Ez azonban jórészt túlmutat az ártörvény keretein. Erre tekintettel a kormány most csak a törvény mellékletét érintő konkrét és rövid távon megoldható ügyekben élt javaslattal. Tüzelőanyagok piaci áron Ä javaslat szerint a szén, a lignit, a brikett, a koksz, a tűzifa, valamint az 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű PB-gáz-keverék esetében megszűnik a hatósági ár. A szilárd tüzelőanyagok árait a jövőben a piaci viszonyok alakítják. Az egyes szénbányavállalatok versenybe kerülnek egymással, a szénimporttal és az alternatív energiahordozókkal is. Jelenleg az alternativ energiahordozók — fűtőolaj, földgáz — árai a világpiacon" és belföldön szilárdak. Az 1991 júniusában végrehajtott nagymértékű háztartásienergiaár-emelés a kereslet csökkenésével jár. Mindez minimalizálja annak veszélyét, hogy az árelszabadítást követően a hazai szénárak azonnal és látványosan emelkedjenek. Az ártörvény hatályba lépése (1991. január 1.) óta valamennyi folyékony szénhidrogén-tüzelőanyag — a PB-gáz kivételével — szabad árformájú. Ezeknek az áralakítása a nemzetközi tőzsdei, illetve piaci árakon alapul, ami a PB-gáz esetében is fennáll. A PB- gázt a lakosság döntően főzéshez használja. Lassan azonban nem lehet kitérni az egyéb igények — így például a fűtési célú és a gépjármű- üzemanyagként való alkalmazása — elől. Ez jelentősen növelné a PB-gáz iránti keresletet, amelyet már csak importból lehetne kielégíteni. A kereslet növekedése a forgalmazásban a piacosodás irányába hat, megtörheti a gázszolgáltatók monopóliumát. Több európai PB-gáz-értékesítő szervezet jelezte, hogy részt venne a magyar PB-gáz- piacon, ha a hatósági árszabályozás megszűnik. A piaci egyensúly megteremtése érdekében tehát a javaslat megszünteti a hatósági ármegállapítást. Az ellátás biztonságáért A tej, valamint a kenyér legtöbb választéka már jelenleg is szabadáras. A törvény azonban a 2,8 százalékos zsírtartalmú tehéntejnél és a fehér kenyérnél fenntartotta a legmagasabb hatósági ár megállapítását. Ezek termelési és forgalmazási érdekeltsége egyre csökken a maximált áras fehér kenyér szinte eltűnt a boltokból. A kormány ezért e cikkek legmagasabb hatósági árának megszüntetését javasolja. Az ártörvény szerint a vágósertés és a vágómarha továbbfeldol- gozás vagy továbbértékesítés céljára való vásárlása esetén —- minden minőségi kategóriára — legalacsonyabb hatósági árat kell megállapítani. Ez ezentúl csak a legjellemzőbb termékeknél érvényesül. Megszűnik a tej felvásárlási árának maximálása is. Ehelyett a legalacsonyabb ár bevezetése indokolt. Az idei tejtúltermelés tanulsága az, hogy az ágazat inkább árvédelemre, mint árkorlátozásra szorul. A lakossági ellátás biztonsága is emellett szól. A Műsorszóró Vállalat 1990- ben kivált a Magyar Postából. Azóta vita van a műsorszórási díjak nagyságáról. A javaslat a Magyar Rádió és-a Magyar Televízió pénzügyi biztonságának elősegítése érdekében a közszolgálati műsorsugárzás díját hatósági megállapítás alá vonja. A kormány ez év augusztusában a tankönyv- és jegyzetkiadás, valamint -forgalmazás korszerűsítését szolgáló intézkedéseket hozott. Ez feltételezi, hogy a tankönyvek, jegyzetek és kották esetében megszűnjék a hatósági árszabályozás. Önkormányzati hatáskörben A javaslat szerint a lakosság távfűtés- és távmelegvíz-szolgáltatás díját, a gőz és meleg víz árát — a Magyar Villamosművek Tröszt által értékesített gőz és melegített víz kivételével — a jövőben a települési önkormányzat képviselő-testüle- te állapítja meg. Megvizsgálta a kormány a közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjak megállapításának a települési önkormányzat hatáskörébe való adását is. A természeti körülmények és technológiai adottságok eltéréseiből adódóan a ráfordítások településenként rendkívül nagymértékben szóródnak. Ha a díjak ezt azonnal követnék, az társadalmilag nem lenne kezelhető. Ezért a regionális díjrendszert — ami egyben egyfajta regionális díjkiegyenlítés is 1992-ben még fenn kell tartani. A víz- és csatornadíjak megállapítása tehát a javaslat szerint egyelőre a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter hatásköre marad. (Figyelő, dec. 5-ei szám) KÖLTSÉGVETÉS ’92 EZT ÉRDEMELJÜK... AZ ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉS 1992. ÉVI MÉRLEGE (tervezet) BEVÉTELEK Milliárd forint KIADÁSOK Milliárd forint Gazdálkodó szervek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolt adók Lakosság befizetései Pénzintézetek nyereségadója és osztaléka Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek Privatizációs bevételek Egyéb bevételek 216 344 183 63 45 20 16 Gazdálkodó szervezetek támogatása Fogyasztási támogatás Felhalmozási kiadások Társadalombiztosítás támogatása Központi költségvetési szervek támogatása önkormányzatok támogatása Elkülönített pénzalapok támogatása Adósságszolgálat Általános tartalék és rendkívüli kiadások Egyéb kiadások 52 18 62 20 339 215 32 172 19 27 BEVÉTELEK ÖSSZESEN 887 EGYENLEG-69 KIADÁSOK ÖSSZESEN 956 Hiteléhség várható Figyelő, dec. 5-ei szóm. A Szovjetunió és Kelet-Európa országai várhatóan nehezen szereznek majd forrásokat a következő evekben a nemzetközi pénzpiacokon a hitelek iránti felfokozott kereslet miatt állapítja meg a japán kormány jelentésében. Ä Fehér Könyv szerint jövőre a szükségesnél mintegy 103 milliárd dollárral, 1993- ban pedig 92 milliárd dollárral kevesebb áll majd a világ országainak rendelkezésére de valójában ennél az értéknél biztosan nagyobb lesz a pénzhiány, mert az adat nem tartalmazza a Szovjetunió és a keleteurópai országok pénz iránti keresletét. Amennyiben nem sikerül egyensúlyt teremteni, úgy világszerte emelkedni fognak a kamatok, ami megfosztja a kevésbé hitelképes országokat a kölcsönfelvétel lehetőségétől. s egyre nagyobb terhet ró az amúgy is eladósodott fejlődő országokra. Japán gazdasági kihívás Az Egyesült Államokkal szembeni mai japán gazdasági kihívás legalább olyan súlyos, mint amilyen a katonai fenyegetés volt 1941-ben, Pearl Harbor idején mondotta az amerikai szenátus egyik vezető tagja. Max Baucus szenátor, a pénzügyi albizottság elnöke kijelentette: Washingtonnak ugyanolyan éberséggel és intenzitással kell visszavágnia a gazdasági kihívásra, mint 50 évvel ezelőtt a katonai támadásra. Szerinte az Egyesült Államoknak követelnie kell, hogy Japán a szabad és méltányos kereskedelem szabályait alkalmazza. Katari segély a szovjeteknek Katar fővárosából megérkezett az első élelmiszerrel teli repülőgép a Szovjetunióba. Erre a katari kormány döntése értelmében kerülhetett sor. amely szerint humanitárius céllal 400 000 tonna élelmi zersegélyt nyújtanak a szovjet lakosságnak. Infláció 300 százalék fölött 353 százalékra emelkedett a román infláció az. év első tizenegy hónapjában. a bérek viszonl csupán 283 százalékkal nőttek: következésképpen csökkent az életszínvonal. Novemberben az élelmiszerárak átlagosan 387 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly év végén, a többi termék ára átlagosan 361 százalékkal növekedett. Privatizálják a román taxikat Romániában két hónap alatt ma- ! gánkézbe adják az összes állami ta- j xit. A döntést azután hozta a kor- | mány, hogy a közelmúltbeli román I benzináremelés ellen tiltakozva más- I lél ezer taxis 12 órán át lezárta a | bukaresti “kormány épülete előtti teret. A 30 lejről 130-ra emelt benzinárat a fuvarozók az utasokra hárították, akiknek a „természetes" reakciója az volt, hogy messze elkerülték a taxikat. A taxisok szakszervezetének vezetője megbeszéléseket folytatott Theodor Stolojan kormányfővel, és ezt követően jelentették be a privatizálást. Halasztott kötvénykibocsátás A Barclays Bank minden jel szerint az 50 millió fontra tervezett ster- lingkötvény-kibocsátás elhalasztását ajánlotta az MNB-nck. miután a stcrlingpiac feltételei a brit valutára nehezedő nyomás miatt újabban megromlottak tudódott ki a londoni pénzügyi központban, a Cityben. Londoni értesülések szerint a: MNB elfogadta a tanácsot. City-beli pénzügyi körökben úgy vélik, hogy a halasztásnak semmi köze az MNB élén bekövetkezett változáshoz. Bankvezetők úgy nyilatkoztak az MTI-nek. hogy Surányi Györgyöt személyesen nagyra becsülték, de ugyanez vonatkozik Bőd Péter Ákosra is, akit ugyancsak jól ismernek. Ami itt mindenkit érdekel, az a magyar pénzügypolitika folytonossága, és nem egyének személyes szerepe mondták. A jelek szerint az MNB első sterlingkötvényére ebben az évben már nem kerül sor. Szomszédok ’91 A Dél-magyarországi Gazdasági Kamara és a MAX-SYMUS Propaganda BT. Szomszédok ’91 (az európai házban leimmel magyar termékbemutatót rendez Temesváron, december 10-étől 17-éig. A kiállítási ma délelőtt tíz órakor nyitja meg dr. Farkas László államtitkár, köztársasági megbízott. Szerkesztő: A. Tóth Sándor
