Petőfi Népe, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-28 / 303. szám
HÉT VÉGI MAGAZIN 1991. december 28., 5. oldal A szeretet szolgálatában Kiskunfélegyházán Elmúlt karácsony és vele együtt lezárult az esztendő talán legellentmondásosabb szakaszának első fejezete is. Hogy miért ellentmondásos? Mert míg egyeseknek a lázas készülődések, bevásárlások és ajándékkészítések periódusát a családi béke, a szeretet és az otthon melegét szimbolizálta, addig mások számára a keserűség, a lemondás, a nélkülözés és az egyedüllét pirosbetűs ünnepét jelentette. A Máltai Szeretetszolgálat — Cselekvő, egyben mozgalmas időszakot tudhatunk magunk mögött — kezdte Laczkó Gyula, a magyarországi Máltai Szeretetszolgálat kiskunfélegyházi csoportjának vezetőségi tagja, a közösség eddigi eredményeit összegző beszélgetésünket, majd így folytatta: — Bár jelenlegi tevékenységünk némiképp eltér kezdeti elképzeléseinktől, ennek ellenére úgy érzem, hogy céljaink legtöbbjét sikerült megvalósítanunk. — Ha már említette, megkérném, vázolja fel néhány szóban kezdeti terveiket. — Induljunk ki abból a tényből, hogy más vidékekhez viszonyítva, az alföldi körülmények jócskán eltérőek. Az itt élő emberek igen nagy hányada tanyán lakik. Ennek a ténynek van jó néhány pozitívuma, ugyanakkor talán ugyanennyi negatívuma is. Az egyik ilyen negatívum vagy hátrány az elszigeteltség. A legtöbb tanyasi ember — nyilván — tanyán születik, ott él, és ott is hal meg. Gyermekeik felnőnek és aztán beköltöznek a városba. A korosodó szülők előbb-utóbb megbetegszenek, magatehetetlenekké válnak, ráadásul házastársuk elhaltával magukra maradnak. Nos, ezekről a magányos emberekről való gondoskodás képezte megalakulásunkkor legfőbb tevékenységeink egyikét. Úgy terveztük, hogy számba nyilvántartásba — vesszük őket, majd időszakonként ellátó- gatunliiuazáiuk. Qlyckí ellátásban részesítjük az arra rászorulókat, továbbá biztosítjuk számukra az elkövetkező időszakra elegendő, alapvető élelmiszereket, és egyéb, a ház körül szükséges és nélkülözhetetlen dolgokat. Elbeszélgetünk velük és szakembereink segítségével — és ez nagyon lényeges —- lelkisegélyben is részesítjük őket. — Mi okozta végül is e kezdeti elképzelések módosulását? — Egyszerűen az a tény, hogy felméréseink alapján rájöttünk, hogy félegyházi, tehát városi viszonylatban is milyen sok a rendkívül rossz szociális körülmények között élő ember. Lehetetlen nem tudomásul venni hátrányos helyzetüket. Mindezt tetézendő, a szomszédos jugoszláviai események is sok menekültet kényszerítettek — ha nem is konkrétan városunkba, de — hazánkba és rajtuk is segíteni kellett és kell. Ennek következtében erőink némiképp megoszlottak. De hála a szervezet központjával kialakított igen jó kapcsolatunknak, jelenleg is módunkban áll sokak gondjainak enyhítése: élelmiszercsomagokkal, ruhaneműkkel és egyéb szükséges dolgokkal. Tudjuk, nem ez a legcélravezetőbb megoldás, hisz a szociális körülmények javítása nem megoldható alkalmankénti adományok kiosztásával. E feladatkör már mások hatáskörébe tartozik. Mi, erőinkhez és lehetőségeinkhez mérten, igyekeztünk az ünnepekre enyhíteni a nélkülözők gondjait, és megpróbáltunk odahatni, hogy legalább a szentestén az alapvető dolgokban egyetlen rászoruló se szenvedjen hiányt. A Dorkás Segélyszolgálat A helyszín, a kiskunfélegyházi egyesült protestáns egyházak. Beszélgetőtársam Damásdi Dénes, református lelkész. — Tiszteletes úr! Megkérném, magyarázza meg, mit jelent e név és honnan ered a szervezet. — A Dorkás Aid International the Netherlands tiz éve — a hitükért üldözött keresztények és zsidók megsegítése céljából - jött létre Hollandiában. Később a szervezet kiszélesítette feladatkörét, és jelenleg már, a bármi okból üldözöttek segítését szolgálja. Többéves „nem hivatalos” együttműködést követően, 1990 tavaszán megalakult a magyarországi testvérszervezet is, Érdliget központtal. Ennek egy helyi csoportjaként működünk mi itt, Kiskunfélegyházán. Eredeti elképzeléseink szerint tevékenységünk tranzitjellegű volt, a'záz"eljuttatni a szükséges dolgokat a nélkülözőknek. Például '89 végén és '90 elején a romániai rászorulóknak. Jelenleg is szállítunk. Bár az események most Jugoszláviában tették szükségessé közreműködésünket — épp a napokban indítottunk el egy 6000 csomagból álló segély- szállítmányt a horvátországi menekülteknek —, ennek ellenére tovább járunk Romániába, Kárpát- aljára, hol könyvekkel, hol élelmiszercsomagokkal. Várhatóan, januárban Moszkvába szállítunk majd egy nagyobb rakományt. Annak ellenére, hogy tevékenységünk főleg külföldre irányul, I MAGYAR DORKÁS SZERETETSZOLGÁLAT H-2030 ÉRDUGET DUNA UTCA 77. TELEFON: (26) 45-256 nem feledkezünk meg Félegyháza rászorulóiról sem. Karácsonyra a mozgássérültek, a nagycsaládosok részére osztottunk ruha- és élelmiszer-adományokat. Egyre inkább az a szívünk vágya, hogy ne csak a Hollandiából érkezett dolgokat továbbítsuk, hanem saját, önálló tevékenységünkkel teremtsük meg azt az alapot, ami lehetővé teszi városunk szükséget szenvedő lakosainak megsegítését. Bár nem tartozik szorosan a témához, úgy érzem, hálátlanság lenne megfeledkezni a polgármesteri hivatalról. Annak ellenére, hogy ezt tőlük mindenki természetesnek veszi, sokszor, főleg karácsony előtt, gyakran erejükön és lehetőségeiken felül igyekeztek segélyekkel, adományokkal és egyéb juttatásokkal enyhíteni a nélkülöző ezrek gondjain. Szász András ÉSZAK FATEMPLOMA • Kimzsa falucska fatemploma az arhangelszki területen. Páratlan építészeti emlékek maradtak fenn napjainkra az orosz Északon. Az egyik közülük az arhangelszki területen, Kimzsa falucskában őrzi magában a múltat. A díszes harangtornyú, ötkupolás templom már távolról felkelti az utazó figyelmét. Kizsi híres fatemplomaira emlékeztet, amelyekkel fel is veheti a versenyt szépségben. A mai templomot a XVIII. században, villámsújtotta elődje helyén építették. Az elsőt még a falut alapító novgorodiak emelték a XVIII. században. Ezért is sorolják a régi orosz építészeti emlékek közé, amelynek megmentésén az arhangelszki műemlékvédők fáradoznak. — AN — Körséta a német hálószobában Raczynski gróf századik születésnapja Érdekes, egyben ritkaságszámba menő esemény színhelye volt december 19-én, csütörtökön, a londoni lengyel nagykövetség. Születésnapot ünnepeltek. Ugyanis száz éve, pontosan ezen a napon született a lengyelországi Zakopanéban Edward Raczynski gróf, a második világháború utáni lengyel emigráns kormány elnöke. A nagy és hosszú idők tanúja 1922-ben érkezett Londonba mint diplomata, s 1934-től lengyel nagykövet volt Nagy-Britanniában. Szinte Churchill nemzedékéhez tartozott, s gyakran találkozott is a világháborús kormányfővel. Ám a brit politikával váló viszonya sohasem volt felhőtlen, ugyanis a második világháború előtt hiába próbálta rábeszélni a brit kormányt a Lengyelország melletti katonai beavatkozásra. A háborút követően — éppen ebből kifolyólag puszta jelenléte is zavarba hozta a brit politikai osztályt: örök emlékeztető volt, hogy a nyugati szövetségesek átengedték Lengyelországot Sztálinnak. Az ünnepségen, miután II. Erzsébet királynőtől átvette a tiszteletbeli lovag címmel járó kitüntetést, az agg politikus szólt egy-két szót Kelet-Európához is. Figyelmeztetett a nacionalizmus és az ellenségeskedés veszélyedre. Örömét fejezte ki a lengyel -csehszlovák magyar együttműködéssel kapcsolatosan, egyben kijelentette: hiba lenne, ha Lengyelország most területeket követelne vissza Litvániától és Ukrajnától. — A békéért kell dolgoznunk és vigyáznunk, nehogy belesüppedjünk a múltba merengésbe mondta végezetül századik születésnapján a múlt embere, a volt lengyel emigráns kormány feje, Edward Raczynski gróf. — ász — • A kimzsai templom közelről, nyáron. Van-e a vizsgálóbírónak keresnivalója a hitvesi ágy mellett? A nyolcvanas évek végén ezt a túldramatizált kérdést tették fel a német jogászok, s legtöbbjük úgy válaszolt: nincs. Az állítólag feminista gondolatoktól megfertőzött politikusok egynémelyike akkortájt vetette fel, hogy büntetni kellene a házastársi erőszakot is, ám a jogászok úgy vélték: az áldozat, a megerőszakolt nő szavahihetősége az ilyen esetekben meglehetősen kétes. Angela Merkel, a nővédelmi ügyekkel foglalkozó bonni minisztérium feje, a Kohl-kormányban mutatóban jelen lévő keletnémet miniszterek egyike, úgy véli, hogy nem, a hamisan valló nők aránya a tíz százalékot sem éri el. Merkel asszony a brit példán felbátorodva elő akarja vetetni a régi törvény- tervezeteket, s a magukról megfeledkezett férfiak körmére kíván koppintani. „Számomra nincs különbség aközött, hogy egy nőt egy idegen erőszakol-e meg, avagy férjuram. Ellenkezőleg: a házastársi erőszak a bizalom különösen kirívó megszegése és nem látom be, hogy a büntetőjog miért tesz kivételt a férfi házastárssal” — közölte egy lapinterjúban. A férjétől hivatali elfoglaltsága következtében sokszor távol kerülő Angela Merkel biztosan tudja, hogy bármennyire is riasztó képet festenek a hálószobatitkok után kutakodó statisztikusok az erőszakról; a legtöbb érintett nem él a feljelentés jogával. Németország nyugati felében számos segélyszolgálat, otthon létezik, amely befogadja a házasságot az erőszak miatt megelégelő nőt, ám a közönség állandóan cserélődik. A nők zöme még a testi lealacsonyítás ellenére is kitart partnere mellett, hatvan százalékuk megtört lélekkel tér vissza sintéréhez. Az okok? A szociológusok csak találgatnak. Félelem a társadalmi lecsúszástól, a gyerekek megvetése, félelem, HAZANÉZŐ • Hazanéző címmel 45 perces filmet készített Hercegszántón a Magyar Televízió, amit holnap (vasárnap) 29-én 11-kor láthatnak a nézők televízió 1-es csatornáján. Tölgyesi Gábor fotóján a karapancsai kastélynál készíti külső felvételét a stáb: Neumann László Balázs Béla-díjas operatőr, Sóvári Gizella szerkesztő, Gombár János riporter és Litauszki János rendező. (Tölgyesi Gábor tudósító) hogy partner nélkül kell élni. A nők hajlamosak magukban keresni az okot a férj brutalitásáért, az okkeresés ön- gyötrésbe csaphat át. A statisztikák, ha hinni lehet nekik, meglehetősen elkedvetlenítők. A házastársi erőszak mindennapos, a gyakoriság növekszik hét végeken, ünnepnapokon, s ha futballmeccset közvetít a televízió. Az allensbachi közvélemény-kutató intézet úgy tudja, hogy két és fél millió nyugatnémet házasságban az ágy legalább egyszer már csatatérré vált. A freudi mélylélektanon nevelkedett pszichológusok szerint sok’ férfit „felajz a nők tehetetlensége, kiszolgáltatottsága”, a féltékeny férj „birtokigényét” kívánja bizonyítani a kényszerítéssel stb. A statisztikák szerint nem kevésbé gyakori a nők munkahelyi molesztálá- sa sem. Merkel minisztériuma azt mutatta ki, hogy minden tíz nő közül •kilenc érzi úgy: már volt része effajta élményben vagy ha nem, akkor legalábbis tanúja más megkörnyékezésének. A skála természetesen a nem kívánt flörttől egészen az ajánlattételig terjed. A csámcsogó cikkek alapján azt lehetne hinni, hogy a német munkahelyeken az energiákat szinte kizárólag nő és férfi kergetőzése köti le, a megszólaltatott nőket csak negatív impulzusok érik. Mint például egy Heidi S. nevű titkárnőt, aki az egyik konszern főnökének munkatársa akart lenni. Megsúgták neki: ideális ugyan a posztra, ám a főnöknek ki kell őt próbálnia az ágyban is, addig az állást nem kaphatja meg. A főnököt is meg kell érteni: jönnek a hosszú üzleti utazások kettesben és nem akar zsákbamacskát venni. Sarkadi Kovács Ferenc • A szerepek elosztása a férfi és nő között már a házasságkötéssel megkezdődik. A TARTALOMBÓL: Év végi sztárleltár 6. oldal Klasszikus szépség a filmvásznon 6. oldal Mélyen dekoltálva 7. oldal Szilveszteri I r •• i rr íz készülődés a konyhában 7. oldal Hogyan tesz az éjszakai alvás széppé? 7. oldal Divatjamúlt lesz a házasság? A házasság divatjamúlt lesz, emelkedik a válások száma és egyre több gyermek születik házasságon kívül Nagy-Britanniában — ezt állapította meg egy Londonban most közzétett hivatalos felmérés. A válások száma 1,7 százalékkal emelkedett az előző évhez képest és elérte a 153 ezret. Ezzel szemben minden ezer férfi közül 31-gyei, minden ezer nő közül pedig 26-tal kevesebb kötött házasságot, mint 1990-ben. Az újszülöttek 29 százaléka házasságon kívül jött a világra, s ez nyolcszázalékos emelkedést mutat az előző évhez viszonyítva. Hasonló megállapításokat tettek a Párizsban az elmúlt héten összeseréglett francia demográfusok is. Megállapították, hogy a franciák mind ritkábban kötnek házasságot és a nők egyre gyakrabban szülnek házasságon kívül. Az 1974. évi 400 000 házasságkötéssel szemben 1986-ban mindössze 265 700 pár mondta ki a boldogító igent. Ugyanakkor az élettársi kapcsolatban élő párok száma állandóan növekszik, átlag évi százezerrel. 1989-ben számuk elérte az 1,4 milliót. A „házasság-gyermek” sorrend eltűnni látszik Francia- országban: napjainkban a születések egyharmada házasságon kívül történik, az elsőszülött gyermekek esetében pedig ez az arány meghaladja az 50 százalékot is. A demográfusok hangsúlyozták, hogy bár a házasságkötések száma egész Európában csökkenőben van, különösen a kontinens északi részén, mégis a csökkenés aránya Franciaországban a legnagyobb. Ami a házasságon kívül született gyermekek arányát illeti, az a következő: Svédország — 50, Dánia - 45, Nagy-Britan- nia — megközelítően 25, Németország és Hollandia — 10- 10, Görögország pedig 2 százalék. Végül a gyermekáldást illetően — Írországot nem számítva — Franciaország és Nagy- Britanniaáll azélen -1,8 gyermekkel asszonyonként. Ez az arány Olaszországban 1,3, az egykori NSZK-ban és Spanyol- országban 1,4, Dániában, Hollandiában és Portugáliában 1,5. Írországban ellenben még ma is 2,1.
