Petőfi Népe, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-28 / 303. szám

1991. december 28., 3. oldal MEGYEI KÖRKÉP Mi lesz az üres honvédségi lakásokkal Kalocsán? Az üres lakások egy részét ter­mészetesen nekünk kell fenntarta­nunk. Ugyanakkor ősszel jelent meg az az intézkedés, amely lehe­tővé teszi, hogy az eddigi gyakor­lattól eltérően, a továbbszolgáló tiszthelyettesek és a kinevezett pol­gári alkalmazottak részére is ki­utaljunk szolgálati lakásokat. Rö­videsen tehát újabb ablakokra ke­rül függöny. A fentieken kívül kö­rülbelül még tizenkét lakás elvesz­tésével számolunk annak követ­keztében, hogy lebontunk néhány közfalat. A nős, családos katonák­nak ugyanis nem adhatunk egy- vagy másfél szobás lakást, márpe­dig Kalocsán zömében ezek állnak üresen. Kettőből csinálunk tehát egy nagyobbat, ami még mindig olcsóbb megoldás mint az építke­zés. — Milyen állapotban vannak ezek az épületek ? — Harminc-negyven éves há­zakról van szó, sokuknak az álla­pota bizony elég siralmas. Például a szovjetektől ránk maradt 24 la­kás abszolút lakhatatlan. Kegyet­len pénzbe kerülne a felújításuk. Vannak aztán olyan épületeink is, amelyekbe viszont a Köjál nem en­gedélyezi a beköltözést, annyira penészesek a falak. Kívülről itt is csak az látszik, hogy nincs függöny az ablakon. Egyébként ezekről a problémákról már a polgármester úrral is folytattam megbeszélést. Tőle tudom azt is, hogy a városban épült ugyan néhány szép és mo­dern lakás, de ezek egy része a ma­gas árak miatt egyenlőre még elad­hatatlan. Ezért ő egy cserét aján­lott fel, amit akár bartellüzletnek is nevezhetünk. Ennek az a lényege, hogy a drága lakásokért a honvéd­ség több kisebbet és olcsóbbat ad­na. Ez a mi terveinkbe is beleillik és a város is jól járna. Mindezt jelentettem természetesen az előljá­• Az üresen álló honvédségi laká­sok egy jelentős részének a felújítá­sára egyelőre nincs pénz. A felvétel nem Kalocsán készült, de az ottani lakások egy része ugyanilyen. róimnak, akiktől viszont azt az utasítást kaptam, hogy a szervezeti változások végéig Kalocsán a szol­gálati lakásoknál semmilyen elide­genítés vagy csere nem jöhet szá­mításba. Várnunk kell tehát még pár hónapot. — Ez egyben építési tilalmat is jelent? — Valószínűleg, bár erről sem­milyen információval nem rendel­kezem. Arról ugyan tudok, hogy valamikor még a tavasszal jártak itt a beruházási főnökségről és tár­gyalásokat folytattak néhány kivi­telezővel, de konkrét építési meg­rendelésről nincs tudomásom. — galambos — Gyógyszeráremelés februártól — Január elsejétől még nem, februártól viszont jó néhány gyógyszer ára emelkedik majd — válaszolta az MTI érdeklődésére dr. Matejka Zsuzsanna főgyógy­szerész. Januártól egyelőre a nagykeres­kedelmi árak változnak meg, a gyógykészítmények patikai árait ez nem érinti. A gyógyszerárak emelkedését kiváltó okokat sorol­va a főgyógyszerész elmondta: a hazai gyógyszergyárak január 13- ától átlagosan 12 százalékkal eme­lik áraikat. Ez a növekedés a ma­gyar gyógyszeripar 813 termékéből összesen 603-nál jelent a fogyasztó számára többletköltséget. Jelentő­sebben azon készítmények ára emelkedik majd, amelyeknek kis sorozatnagysága, s elavultságuk okán nem gazdaságos a gyártásuk. Ilyenek például bizonyos hormon­készítmények és néhány szívre ha­tó gyógyszer. E készítményeknek a szakemberek szerint is fokozato­san el kell tűnniük a magyar gyógyszerpalettáról. A február gyógyszerár-emelés során a hazai termékek mellett az importkészítmények fogyasz­tói ára is változik. Ezt egyrészt az elmúlt havi forintleértékelés, másrészt a gyógyszerimport ille­tékmentességének megszüntetése indokolja. A forintleértékelés át­lagosan 5,8 százalékkal; az im­portilleték-kedvezmény megvo­nása miatt összesen 4 százalék­kal kell magasabb árat fizetni februártól a patikákban a kül­földi gyógyszerekért. Matejka Zsuzsanna hangsú­lyozta: mivel az Országos Tár­sadalombiztosítási Főigazgató­ságnak januártól várhatóan csak az ideivel azonos, 27 milliárd forint áll rendelkezésére a támo­gatások fedezetéül, a TB által támogatott gyógyszerek köre jú­lius elsejétől szűkülni fog, ha az ez év december 1-jén hatályba léptetett, a gyógyszerfelhaszná­lást korlátozó intézkedések nem hozzák meg a várt eredményt. (MTI). • Nemcsak a hazai, hanem az importgyógyszerekért is többet kell febru­ártól fizetnünk, átlagosan mintegy tíz százalékkal. MINDEN HARMADIKAT ÉRTÉKELTÉK, MINDEN KILENCEDIK ELKELT Az állami boltok privatizációjáról ÉLELMISZEREXPORT, ERDŐTELEPÍTÉSI PROGRAM Olasz részvételre is számíthatunk — Hol tart ma a kiskereskedelmi PWamcm '■ ~ kérdezte a Falutévé riportere Tóth Attilától, az Állami Vagyonügynökség igaz­gatójától. — Egy éve jelent meg az 1990. évi 74/ törvény, amelyik a keres­kedelemben a 10, vendéglátó- iparban és szolgáltatásban pedig a 15 főnél kisebb létszámot fog­lalkoztató üzleteknek a privati­zációját rendelte el. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezek állami kereskedelmi vállalatoknak az üzletei, a szövetkezeti kereskede­lem üzleteit nem privatizáljuk ebben a rendszerben. — Ezeket a szövetkezetek nyil­vánvalóan majd a szövetkezeti tör­vény életbe lépése után adhatják — *..* 'i — Igen, a szövetkezeti vagyon privatizációjáról majd ez a törvény fog rendelkezni. Ám erre csak 1992-ben kerülhet sor. — Hány állami bolt kelt már el? És mennyi van még szabadon ? — Eddig 1100 bolt értékesíté­se történt meg. Több mint 3000 boltnak a vagyonértékelését vé­geztük el. A törvény hatálya alá egyébként több mint 10 ezer bolt tartozna, de a vállalatokkal tör­tént egyeztetések, illetve a telek­könyvi kivonatok áttekintése után kiderült, hogy ebből csak körülbelül 7 ezer üzlet privatizál­ható, 3 ezer különféle okok mi­att nem. Például vidéken, köz­ségekben jellemzően az a kizáró ok, hogy a boltok magántulajdon­ban levő ingatlanban vannak, amit úgy is felfoghatunk, hogy már ele­ve privatizált a terület. — Mit tapasztaltak önök? Elég nagy az érdeklődés? Szeretnének kiskereskedelmi boltot venni az em­berek ? — Az érdeklődés meglehetősen nagy, mindennek ellenére mégis úgy vélem, hogy az előzetes vára­kozásoktól elmarad. Tavaly, a tör­vény megjelenésének időpontjában nagyobb érdeklődést vártunk! Időközben számtalan olyan válto­zás történt, ami a keresletet erősen befolyásolta. Arra gondolok, hogy egyéb szempontok miatt elég nagy mértékben csökkent a lakosság vá­sárlóereje, s ezzel együtt a kiskeres­kedelmi forgalom is. Tehát a vál­lalkozónak meg kell gondolnia, hogy mibe fektesse a pénzét. (MTI-Press) Ukrajnával, Moldáviával, Ka­zahsztánnal és Szlovéniával is sike­rült a napokban agrárüzletet köt­nünk. Várhatóan Románia is vá­sárol tőlünk élelmiszereket, és szó van a magyar mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek olaszor­szági keresletének növekedéséről is. Ez utóbbiról érdeklődtünk dr. Sárossy Lászlónál, a Földművelés- ügyi Minisztérium államtitkárá­nál. — Nemrég érkeztem vissza egy trevisói villámlátogatásról, ahol alkalmam volt komoly olasz üzlet­emberekkel is találkozni — újsá­golta a politikai államtitkár. — Rendkívül nagy az érdeklődés Ma­gyarország iránt. Kétszázmilliárd lírás kormányhitel áll az olasz be­fektetők rendelkezésére. Azt hi­szem, hogy 1992 e téren áttörést hozhat a javunkra, hiszen egy új tulajdoni struktúrában ezek a kül­földi befektetők meg fognak ná­lunk jelenni. — Milyen területek iránt tapasz­talta konkrét érdeklődésüket? — Lehet, hogy kissé szubjektív leszek: meggyőződésem, hogy Ma­gyarország számára Olaszország hosszú távon is meghatározó part­ner lesz. Az elmúlt évben is 260 millió dolláros élelmiszerexportot irányítottunk oda. Olaszország mentalitásában, habitusában is nagyon közel áll hozzánk. Én úgy vélem, hogy nálunk elsősorban az élelmiszer-ipari vállalatok privati­zációjába kívánnak az olasz be­fektetők bekapcsolódni, de na­gyon komoly esélyünk van arra, hogy az erdőtelepítési progra­munkban és a hozzá kapcsolódó fafeldolgozó üzemek beruházásá­ban is felismerik érdekeiket, ame­lyek a mieinkkel közösek. (MTI- Press) Félegyházi fúvósok sikere • A zsűri elnökétől Jankovszki Ferenc átveszi az elismerő okleveleket. (Fotó Némedi László) CIKKÜNK NYOMÁN Levél a fülöpjakabi polgármesterhez A kiskunfélegyházi Kossuth Lajos ipari szakmunkásképző tornacsarno­kában rendezett karácsonyi koncerten nyolcszázan ünnepelték az Ifjúsági Fú­vószenekart és a Kiskun Rézfúvós Együttest. A koncert egyben a Magyar Fúvószenekari Szövetség VIII. orszá­gos minősítője is volt. A zsűri elnöki tisztét Balázs Árpád érdemes művész, Erkel-díjas zeneszerző látta el, tagjai Auth Henrik karmester, érdemes mű­vész és Dohos László alezredes, a Ma­gyar Honvédség főkarmestere voltak. A zsűri sohasem lehet elfogult, de Ba­lázs Árpád elnök mégsem tudott mást mondani: — Tíz perc után elengedtem magam, letettem a tollat. Tudtam, ez a zenekar egészen különöset fog produkálni. Méltán érdemelték meg a hatalmas si­kert, hiszen az ország hétszáz fúvósze­nekara közül az öt legkiválóbb közé tartozik. A döntés is ennek megfelelően ala­kult: a Török József vezette Kiskun Rézfúvós Együttes a kamaracsoport kategóriában arany fokozatot ért el, míg az Ifjúsági Fúvószenekar koncert-, fúvós- és show-zenekari kategóriában aranydiplomát érdemelt ki, s így az or­szágban harmadikként érték el a feszti­válzenekar címet Jankovszki Ferenc ta­nítványai. MÁK ARI Önállósuló Fülöpjakab című, december 20-án megjelent cikkünk kapcsán Pólyák Imre levelet írt a polgármesterhez a fülöpjakabi kis­gazdák nevében. Levelét — melyet szerkesztőségünkbe is eljuttatott — az alábbiakban közöljük. Tisztelt Polgármester Úr! Fülöpjakab lakosságát élénken foglalkoztatja az az interjú, ame­lyet a falu új jegyzője, a kiskunfél­egyházi Kondor Sándor adott a megyei napilap december 20-ai számában. Az alig negyven soros cikkecske jó néhány kérdést vetett föl a hely­béliekben. Először is azt: kicsoda valójá­ban Kondor Sándor? Úgy gondol­juk, ha már ilyen fontos tisztséget nyert el a képviselő-testület bizal­mából, illene őt bemutatni a fülöp­jakabi lakosságnak — mondjuk, egy falugyűlés keretében, amely­nek az összehívását egyébként erő­sen időszerűvé tette már Fülöpja­kab önállóvá válása is. Ez a talál­kozás immár nem halasztható to­vább! Másodszor: a számunkra isme­retlen jegyző úr — önmagán, a polgármesteren és a mindenkor szükséges kiszolgáló személyzeten túl — öt új szakalkalmazottat ke­res. Nem túl sok ez egy olyan ki­csinyke önkormányzati testület esetében, amely egy alig ezerkét­száz lelket számláló település ügye­it hivatott intézni?! A saját talpra állás nem lehetne végre jó alkalom arra, hogy a mesterségesen fölhiz­lalt bürokráciát fogyókúrára fog­juk?! Harmadszor: Ugyan miért ne lennének a helyben élők közül is olyanok, akik alkalmasak a szó­ban forgó munkahelyek betöltésé­re? Talán bizony nincs a faluban elég munkanélküli, még középis­kolai végzettséggel, többéves ügyintézői gyakorlattal is a háta mögött? Miért kell a közigazgatási tevékenységet is misztifikálni, és miért kell a falu népét ennyire lebe­csülni?! Őszintén reméljük, hogy ebben az esetben nem erről van szó, és, hogy a fülöpjakabiak sokaságának fölháborodása valamiféle túlérzé­kenységből fakad. Ezt azonban Önnek, mint a falu szülöttének, meg kell értenie, hiszen jól ismeri az előzményeket és tudja: az elmúlt 40 esztendő alatt itt ezt a nótát fújta mindig, mindenki, minden­hol. Például a helyi termelőszövet­kezetben is, ahol minden harmadik tag az adminisztrációban dolgo­zott, de helybéli származású közü­lük még a brigádvezetői rangig is csak ritkán vitte — a jól fizető ve­zetői posztokra mindig a városból „kilátogató” idegenek voltak al­kalmasak. A rendszerváltás éppen ezért a számunkra elsősorban azt jelentené, hogy ez a mélységesen megalázó gyakorlat egyszer már véget érne, és a fülöpjakabiak vég­re saját kezükbe vehetnék a saját sorsuk irányítását. Bízva abban, hogy ez sem az Ön, sem a tisztelt Jegyző Úr terveivel nem ellenkezik, kérjük, nyilvános falugyűlés keretében kísérelnék meg egyeztetni velünk, falubéliek­kel az önkormányzat mellett létre­hozandó szakapparátus terveit. Mielőbbi intézkedését várva tisztelettel: 33 aláírás Első, de nem utolsó Még soha sem tartottak ilyen nagy rendezvényt a nyugdíjasko- rúak számára Kerekegyházán, mint karácsony előtt az önkor­mányzat és a helyi egyházak szer­vezésében. Az ünnepség 1305 meg­hívottja közül körülbelül 600-an tettek eleget az invitálásnak. A művelődési házban délelőtt és délután fogadták az ünnepeiteket. Az óvodások, a katolikus ifjúsági kör, a Tavaszi Szél Népdalkor, a citerazenekar és Garzó János gyer­mek-fúvószenekar szórakoztatta a vendégeket, akiket Czakó István polgármester köszöntött. Kolozs­vári Kiss László református lelkész pedig ünnepi beszédet mondott. Végül valamennyi résztvevőt a fe­hér abrosz mellett megvendégel­ték. Szobrokat kap a Petőfi-lakótelep Kovács Ferenc szobrászművész néhány munkájátjól ismerik Kis­kunfélegyházán. Ó alkotta a mozi előtti szoborkutat, a Móra téri Ci- terást és a főtéri, úgynevezett ká­posztát. A művész özvegye a kö­zelmúltban ajánlott fel a városnak a hagyatékból tíz nagyméretű non­figuratív mészkő plasztikát. A képviselő-testület döntésének megfelelően a szoborcsoport a Pe­tőfi-lakótelep E5-ÖS főút melletti, körülbelül 50 x 100 méteres, fü­ves térségére kerül. A végleges el­helyezéshez kertészeti és műszaki terv szükséges, valamint némi pénz. Utóbbi miatt a művek felállí­tásának ideje még bizonytalan, de e kiadást a jövő évi költségvetésnél megpróbálják figyelembe venni. Támogatás az Aerocaritasnak Az Aerocaritas mentőhelikopte­rei 1992 első negyedévétől kilenc körzetben teljesítenek majd szol­gálatot az országban. A mentő- szolgálat meglévő négy gépe mellé még ötöt ajándékozott Németor­szág kormánya. Ez a flotta lehető­vé teszi, hogy a riasztástól számí­tott 15-20 percen belül bármely községbe eljussanak a nap 24 órá­jában. Az Aerocaritas háromezer önkormányzathoz fordult anyagi támogatásért és eddig ötszáz tele­pülés szavazta meg, hogy három éven át segítik a szolgálatot. Az átutalt pénzek átlagösszege 12 ezer 700 forint. Legutóbbi ülésükön Kiskunfél­egyháza képviselői is csatlakoztak a támogatókhoz és évente 15 ezer forintot utal át az önkormányzat az Aerocaritasnak. Alapítvány Hetényegyháza tornaterméért Az Alternatív Diákegylet (ADE), az Univer ÁFÉSZ és He­tényegyháza városrész önkormány­zatának testületi tagjai 25 500 fo­rintos alaptőkével alapítványt hoz­tak létre, mégpedig a helybéliek sza­badidősportjára és az iskolai téstne- velésre szolgáló tornaterem felépí­tésére és fenntartására. Az alapítvány nyitott, tehát vár­ják az e célra áldozni tudó magán- és jogi személyeket, hogy a Kerek­egyháza és Vidéke Takarékszövet­kezet hetényegyházi kirendeltségé­nél (Micsurin u. 13.) vezetett szám­laszámra — 259-98937-9004 — juttassák el támogatásukat. A kuratórium egy tavasszal szervezendő helyi iparosbálon kí­vánja népszerűsíteni az alapít­ványt, míg az ADE a most már hagyományossá yáló júniusi Va­káció Kupa erdei futóverseny be­vételének felajánlásával fog segíte­ni. Érdeklődni a kirendeltségen, a (76) 27-144-es telefonszámon le­het.

Next

/
Oldalképek
Tartalom