Petőfi Népe, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-24 / 301. szám
HÍRES ERDÉLYI EGYHÁZI ISKOLÁK A kolozsvári unitárius főiskola • Hunyadi János 50 aranyforint értékű sót utalt ki az épületek fenntartására 1455-ben. LESZ-E BÉKE AZ OLAJFÁK HEGYE ALATT? Bibliai tájakon — ma Jeruzsálem, Názáret, Betlehem — a Szentföld. A világon sehol sem várják jobban azt az üzenetet, amelyet egykor Betlehemből tettek közhírré: békesség van a Földön. De nincs béke az Olajfák hegye alatt. Názáret: elöl jobbra az Angyali üdvözlet bazilikája. A kolozsvári Karolina tér keleti oldalán, nem messze egykori legendás uralkodónk, Mátyás király szülőházától, áll a város talán egyik legrégibb épületegyüttese, a Szent Ferenc rendiek temploma és zárdája. A templom a zárdával egybeépítve tágas, virágokkal teleültetett néyszögü udvart zár közre. Bár eredetileg mindkét épület a gótika jegyében készült — erre utal a zárda keresztfolyósójának csúcsíves árkádsora és a mindössze egyetlen pilléren nyugvó, szintén csúcsíves boltozató ebédlőterem, a refektórium — a sorozatos javítások és átépítések eredményeként mára a szentegyház belseje és egész berendezése teljesen barokk stílussá vált. Kezdetben a zárda, a templommal egyetemben, a fekete barátokként ismert Domokos rendé volt4 és már a XV. század elején fennállott. Hunyadi János — Magyar- ország egykori kormányzója — 1455-ben, a két épület fenntartására és javítására, a széki sóaknából évi 50 aranyforint értékű sót utalt ki. Ennek, és más főurak hasonlóan nemes adományainak köszönbadság téren, ahol karácsony másodnapján öt áldozatukat — állítólag túszokat -— akasztották fel. Régebben karácsonykor a köztereken „szegények karácsonyfája” címen állítottak fel emeletmagas, sudár fenyőket. A karácsonyi nyilvános akasztófák a Szabadság téren valahogy pontosabban illenek ez időhöz. Napok óta villany nélkül élünk, s gyertyánk alig van: éppen csak meg-meggyújtjuk a sápadt lángot: délután négykor már sötét van. Sötétben ülünk, s hallgatjuk a pergőtüzet, Pest ostromát. A számonkérések még csak kárörvendő torokköszörülések hangnemében jelentkeznek; a nyilashírű emberek körül gúnyosan somfordáinak a falubeliek. Senki nem dolgozik. Mit csinálnak? Krákog- nak, várnak. * * * Ahhoz, hogy Magyarország megint nemzet legyen, megbecsült család a világban, ki kell pusztítani egyfajta ember leikéből a „jobbol- daliság” címkéjével ismert különös valamit; a tudatot, hogy ő mint „keresztény magyar ember” előjogokkal élhet-e világban; egyszerűen azért, mert „keresztény magyar úri ember”, joga van tehetség és tudás nélkül is jól élni, fennhordani az orrát, lenézni mindenkit, aki nem „keresztény-magyar” vagy „úriember”, tartani a markát, s a keresztény magyar markába bak- sist kérni államtól, társadalomtól: állást, kitüntetést, maradék zsidó- birtokot, potya nyaralást a Galyatetőn, kivételezést az élet minden vonatkozásában. Mert ez volt a „jobboldaliság” igazi értelme. S ez a fajta nem tanul. Aki elmúlt 30 éves és ebben a szellemben, légkörben nevelkedett, reménytelen; talán megalkuszik, fogcsikorgatva, s mert önző és gyáva: bizonnyal hajlong majd az új rend előtt; de szíve mélyén örökké visszasírja a „jobboldali, keresztény, nemzeti” világot, amelyen belül olyan szépen lehetett zsidó vagyont rabolni, ver- senytársakat legyilkolni és aladárhetően — mint azt a korabeli írásos dokumentumok is igazolják — 1489-ben már első rangú iskola működik falai között. A reformáció beköszöntével, az új hitirányzatot követő polgárság több ízben megtámadja és feldúlja a kolostort, 1556. március 15-én pedig végleg kiűzi egykori lakóit. Még ennek az évnek az őszén a kiürült és kihalt épületet Izabella királynő és kísérete használja átmeneti szállásként, hogy pár hónap múltán innen távozzék Lengyelországba. Az 1558-as esztendő a szerencse éve az épületegyüttes történetében. Ekkor nyílik meg falai között Erdély egyetlen unitárius főiskolája, mely megszakítás nélkül működik közel 140 éven keresztül, egészen az 1697-es tűzvészig, melynek során súlyosan megrongálódik. Ezt követően sűrűn cseréli gazdáit. Előbb a jezsuiták, majd a ferencesek javítgatják és ezzel egyidejűleg természetesen lakják is. Teljes felújítását Kornis Zsig- mond főkormányzónak köszönheti, aki kora építészeti szellemének megfelelően barokk stílusban állítkodni a nagyvállalatokban, képzettség és hozzáértés nélkül. S lehetett „előkelő közhivatalnokok”- nak lenni és sérthetetlen, páncélinggel védett katonatisztnek; s mindezért nem adni semmit, csak becses létezése tényét. Ez a fajta soha nem tatja helyre. Adományai közül különösképpen említésre méltó az a reneszánsz feszület — XVI. századi ismeretlen művész alkotása —, mely ábrázolásmódjával egyedülálló Erdélyben, s „a kereszthalál utolsó, tetanusztünetes pillanatait örökíti meg, megrázóan, szinte kegyetlen természetességgel”. Néhány házhossznyi távolságban, a szomszédos Dávid Ferenc utcában, egyszerű unitárius templom áll. Szemben vele, kapuja fölött a Szent János lovagok jelvényével az unitárius püspöki lak helyezkedik el. A templom szomszédságában új és impozáns épület emelkedik, az unitárius kollégium. Lépcsőházában Berde Mózes — az unitáriusok nagy jótevője, és Bras- sai Sámuel — a hires polihisztor mellszobra díszeleg. Dísztermében unitárius nagyságokat ábrázoló féldomborművek láthatók. Messze földön híres gyűjteményei közül talán könyvtara a legnevezetesebb, mely jelenleg 34 000 kötetet, 700 kéziratot, 8 ősnyomtatványt, valamint számos szombatos iratot és unitárius nyomtatványt mondhat magáénak. változik meg. De amíg ezeknek szavuk van, vagy befolyásuk, Magyar- ország nem lesz nemzet. Csak a nevelés segíthet, mely a gyermekek lelkét ragadja meg. * * * A végzet most közös katlanba Legnépszerűbb a Csendes éj — A németek legkedvesebb karácsonyi dala még mindig a „Csendes éj”: egy felmérés szerint a megkérdezettek 78 százaléka akarja, hogy ez a dalcsen- düljön fel szentestén. A feldíszített fáról a németek 61 százaléka nem óhajt lemondani, és a karácsony továbbra is elsősorban családi ünnep: a fa körül karéjban álló gyerekekkel, szülőkkel és hozzátartozókkal. A karácsony, Jézus születésének ünnepe a keresztény egyházban a 4. században nyert polgárjogot, nagy ellenállást leküzdve a nap- és fényisten imádé - sát szorgalmazó pogányokkal szemben. A germánok és a római pogányok hit- és szokásvilágából aztán sok minden átkerült a karácsonyi szokások közé. Németország falusi vidékein régebben minden házközösség a nagyszobában töltötte a karácsonyt. „Karácsonyinak” elkeresztelt fatörzset tettek a nyílt tűzre, a padlót, emlékeztetőül a betlehemi istállóra, szalmával hintették tele. Az éjféli mise után a nagycsalád erre heveredett le és együtt aludt karácsony első napjának reggeléig. A szokást Salzburg környékén vagy Burgen- landban még mindig ápolják. Az ajándékozás szintén középkori eredetű. Az uradalmakban és a városi helytartóságokon osztogattak először ajándékokat a személyzetnek, kolostorok és ispotályok pedig a szegényeknek és a betegeknek. Karácsonyi zsemlét és mézeskalácsot. A gyerekek házi megajándékozását az evangélikus vidékeken kezdték el, a katolikus településeken még hosszú ideig nem a „Jézuska", hanem a Télapó, a Mikulás hozta az ajándékokat. A betlehemi jelenet megelevenítése a jászollal, Jézus szüleivel, az angyalokkal, a pásztorokkal, az állatokkal, no meg a háromkirályokkal még a karácsonyfa-állításnál is korábbi. 1223-ban Assisi Szent Ferenc rendezett először Greccióban jászolünnepséget. Ez volt a példa, egy olyan korban, amikor az emberek kíváncsiak lettek Jézus életének részleteire. A jászolépítés a 16. században vált általánossá, jászolokat fabrikáltak a templomokban, majd a 18. századtól kezdve családi körben is. Az említett körkérdés azt is feltárta, hogy egyre többen vágyódnak „eredeti” karácsony után. A megkérdezettek 64 százalékát bosszantja az ünnep kommer- cializálódása, 45 százalékuk utálja, hogy az utolsó percben keres kétségbeesetten ajándékot szeretteinek. Majdnem ennyire nem szeretem dolog a politikusok karácsonyi szózata. Az emberek 43 százalékát zavarja és feleslegesnek tartja. rakott zsidót, keresztényt, barátot és ellenfelet, s valamilyen forró pépet főz az egészből. Gyúr-e az idő ebből a pépből még egyszer társadalmat, nemzetet? Nem tudok felelni. (Ferenczy Europress) Názáret az evangéliumokban gyakran szereplő galileai város. Itt adta hírül az angyal Máriának Jézus születését, aki itt élt és nevelkedett 30 éves koráig. Názáret, ezerkilencszázkilencven- egy évvel később. A túristabuszok eltorlaszolják a szűk kis utcát, mely a Kihirdetés templomához vezet. A hagyomány szerint itt tudatta az angyal Máriával, hogy fia fog születni. A templom előtti téren a zarándokok angolul, németül, portugálul, lengyelül, magyarul, japánul beszélgetnek. De mielőtt bejutnánk a templomba vagy József műhelyébe. Fejszál előtt kell elhaladniuk. Az arab Fejszál előtt. Egy kőhajitásnyira született és nőtt föl attól a helytől, ahol a keresztények számára minden elkezdődött. Most fából faragott jászolt árul a téren. Ó, bibliai Názáret! Már a rómaiak is vért ontottak néhány, a kopár hegyeken meghúzódó házért. Azután az arabok, a kereszteslovagok, a törökök, még Napóleon csapatai is. Fejszál elődei mindegyikükkel megcsinálták a maguk kis üzletét. És ma? Öntözőcsatornás zöldségföldek, szarvasmarhafarmok, az állatok boxokban, gyümölcsöktől roskadó datolyapálmák. Bet Shean után már úttorlaszok, katonák, határőrállomás vár. Átengednek, ha megszállt terülten vagyunk. 700 000 palesztin él itt, 1967 óta izraeli ellenőrzés mellett. Jerikó előtt, a kősivatag közepén, a buszmegálló betonépülete romokban: bombatalálat érte. Az út tovább Jeruzsálemen keresztül vezet. Jeruzsálem, Izrael fővárosa, három vallás szent városa. Az Olajfák hegyén (melynek lábánál, a Getszemáni kertben fogták el Jézust) palesztin gyerekek állnak az út mentén. Legtöbbször az Intifada szót ismétlik, amely megszabadulást, az iga lerázását jelenti. Betlehem, Jeruzsálemtől 7 kilométerre délre fekszik. Mikeás próféta már 700 évvel Jézus Krisztus világrajövetele előtt Izrael majdani uralkodójának születési helyéül jövendölte meg. A Születés temploma előtti tér, délután. A szuveníreket árusító bódék vasrácsokkal körülvéve, a palesztin kereskedők sztrájkolnak. Már kilencedik hónapja. A tetőkön izraeli katonák posztóinak. A rendőrőrhelyeket három méter magas acélrácsok védik. A sziklabarlang a Születés temploma alatt. Ahol 2000 évvel ezelőtt a jászol állt, ma aranyba foglalt csillag jelzi a helyet. Az olajlámpák égnek, tömeg, zsúfoltság, vakuk villannak, emlékképek készülnek. Imádkozásra, csendes áhítatra ma alig alkalmas a környezet. Egy civil az altemplomban titokban azt figyeli, nem rejtettek-e el bombát a szent helyen. S közben készülnek a karácsonyi éjféli mise tv-közvetítésére. Mert 1991. december 24-én is innen vár békeüzenetet a világ. • Betlehem: a dombok és teraszok látképe. • Tavaszy Noémi linómetszete.
