Petőfi Népe, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-02 / 282. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1991. december 2., 3. oldal Felavatták a Magyar Fotográfiai Múzeumot Bács-Kiskunba kerül a Selye-hagyaték? Mint szombati lapunkban írtuk, Selye János Nobel-díjas hazánkfia több mint négymillió kötetes könyvtárát halála előtt a Dunatáj valamelyik magyar városának ajánlotta fel. Kecskemét a megyei önkormányzattal közösen jelezte, hogy szívesen foglalkoznának a hagyatékkal. A megyei közgyűlés, egyetértve a kecskeméti polgármesteri hivatallal, az érdemi tárgyalások előtt azt is tudni akarja, hogy milyen szinten és milyen rendszerben tárták föl a — ismételjük — fölbe- csülhetetlen értékű könyvgyűjteményt. Kőtörő Miklós, a megyei közgyűlés elnöke elmondta munkatársunknak, hogy megtiszteltetésnek tekintik a gyűjtemény esetleges idetelepítésének gondolatát is. Mivel a megyeszékhely fejlődését lényegesen befolyásolja egy Universitas léte vagy nemléte és mivel a Selye—Szabó hagyaték fontos érv lehetne az egyetemalapítás kormányzati elfogadtatásához, nagyon gyorsan kidolgozzák javaslataikat. Természetesen azonnal megfelelő fórum elé viszik az ügyet, ha esélyt látnak a gyűjtemény kezelői jogának megszerzésére. Hideg Antal alpolgármestertől szerzett információ szerint a városi önkormányzat is várhatóan a megoldás irányában munkálkodik. A végső szót természetesen a testületek mondják ki. H. N. Elnökséget választ a piarista diákszervezet A kecskeméti piarista gimnáziumban végzett növendékekből alakult Magyar Piarista Diákszövetség kecskeméti szervezete ma 17 órakor ülést tart a gimnázium tanári szobájában. Több időszerű téma megbeszélése mellett ez alkalommal választják meg a szervezet elnökségét. Az első Magyar Fotográfiai Múzeum ünnepélyes szakmai megnyitóján a Magyar Fotóművészek Szövetsége titkára, Tihanyi Judit köszöntő szavai után Bács-Kiskun ön- kormányzata képviseletében Kőtörő Miklós, majd Nemeskürthy István író méltatta a hazai fotográfiában és a művészetpártolásban mindig is jeleskedő megye életében rendkívüli, örömteli eseményt. Mivel az utóbbi másfél száz évben elsősorban épp a fénykép közreműködésével vált a világ tekintélyes hányada elérhetővé, „fogyaszthatóvá”, múzeuma mára az információk felgyorsulásának, robbanásának múzeuma is. Tető alá hozására először éppen százharminc esztendeje gondoltak. 1861 -ben vetették fel első ízben a magyar fotográfusok, hogy szükség lenne a munkák szervezett 0 Nemeskürthy lsl\án a inű/ciini megnyitóján. őrzésére, tárolására. Ezt a nekibuzdulást azóta több is követte, ám mostanáig mégsem sikerűit erre a célra állandó otthont teremteni. A kecskeméti történet 1989-ben kezdődött, amikor a fotóművészek szövetségének elnöke: Katona István segélykéréssel fordult a televízió nyilvánosságához. A Bács-Kiskun Megyei Tanácsjelentkezett elsőként, hogy felajánlja segítségét, új funkciót keresve a teljes felújításra szoruló kis zsinagógának. Végül is tavaly nyáron kezdődött meg az újjáépítés a megyei tanács és a szövetség több mint 35 millió forintos közös beruházásaként. Az intézmény arról is nevezetes, hogy az ország legelső alapítványi fenntartású múzeuma. Fenntartója a Magyar Fotográfia Alapítvány. A múzeum igazgatója, Kincses Károly a megnyitón elmondta: a műemlék jellegű épület megtartja egyik előző funkcióját, mert a magyar fotográfia temploma kíván lenni. Olyan hely, amely őrzi, védi, feldolgozza és nyilvánosság elé tárja a fényképekben megőrzött valóságdarabokat. Jelenleg százezer műtárggyal, dokumentummal rendelkezik a gyűjtemény, ám ennek mintegy kétszeresét tudják még itt elhelyezni. A nagyközönséget az időszaki kiállításokra márciustól várják. Az első nyilvános tárlaton Simonyi Antal kecskeméti születésű fotográfus munkáival találkozhatunk. Károlyi Júlia 0 Több mint 35 millió forintba került a kis zsinagóga újjáépítése. (Straszer András fotói) BESZÁMOLÁS, ELSZÁMOLÁS Európa Jövője - utazás jövőre 0 Folklórműsoroktól volt hangos a város nyáron, egy héten át. Szombaton tartotta közgyűlését Kecskemét — s talán egész Bács-Kiskun — legnagyobb létszámú egyesülete, mely az Európa Jövője nevet viseli. Mint ismeretes, e több mint hatszáz tagot számláló közösség arra vállalkozott, hogy nemzetközi gyermektalálkozót szervez a megyeszékhelyen. A nyáron egy héten át a fiatalok vették birtokukba a hírős várost. Tizennyolc országból 21 csoport érkezett, csaknem hétszáz külföldi gyermek, akiket családok láttak vendégül. Színpompás folklórműsoroktól volt hangos Kecskemét főtere, több kulturális és sportintézménye. Az Európa Jövője Egyesület elnöke, Kiss János evangélikus lelkész a szombati közgyűlésen jónak, hasznosnak minősítette a nyári fesztivált, melynek jóvoltából jövőre ugyanennyi kecskeméti gyermek tölthet egy hetet kontinensünk valamelyik országában. A találkozó pénzügyi terheiről dr. Szentkirályi László tájékoztatta az egybegyűlteket. Az egyesület, illetve annak alapítványa összesen mintegy hárommillió forintot gyűjtött össze, s további hétmillió forint értékű támogatást kapott e fesztivál ingyenes munka, szállítás, biztosítás, üdítő, élelem stb. formájában. Vállalatok, intézmények, káefték és magánszemélyek egyaránt kitettek magukért, hogy sikeres legyen a gyermektalálkozó. Amit valamennyi felszólaló elismerő szavakkal illetett. Felvetődött az is, hogy az Erdei Ferenc Művelődési Központ nem akar a jövőben atyáskodni e nemes ügy fölött. Csak ezért a közgyűlésért tizenvalahány ezer forintot kér az egyesülettől. Kiss János lelkész meg is jegyezte, hogy akkor a legközelebbi összejövetelre felajánlja az evangélikus templomot, ingyen és bérmentve. A beszámolókat egyhangúan elfogadták. Ezt követően a kecskeméti gyerekek jövő évi kiutaztatásáról, illetve annak anyagi fedezeteiről, szervezési tennivalóiról számolt be Farkas Gábor, az egyesület ügyvezetője. Csak a Jugoszláviába készülők utazása látszik jelenleg reménytelennek. Ezeket a gyerekeket a megyei és a városi önkormányzat jóvoltából, balatoni üdüléssel kárpótolják. (koloh) HETI SOROZATUNK Örök barátság? 0 Kíméletlen pusztítás volt a szerb visszavonuláskor. Bártfai Szabó László eredeti fotóján az 1941-ben felrobbantott újvidéki vasúti híd látható. Hogy mi történik napjainkban a testvérgyilkos háborúban, azt döbbenten szemléli — sajnos, csak szemléli — az egész világ. A helyzet egyre súlyosabb, a pusztítás, a pusztulás egyre nagyobb. Hogy mi történt ötven évvel ezelőtt? Ez már kevésbé ismert, legalábbis úgy, ahogy az a valóságban végbement. Történelmi napokat idézünk fel heti sorozatunkban a Kecskeméten élő Bártfai Szabó László segítségével, aki a hajdani, piliscsabai 101. honvéd gépkocsizó vegyiharc zászlóalj tisztjeként részese és szemtanúja volt Jugoszlávia felbomlása után a bácskai ünnepélyes bevonulásnak. Az 1940. december 12-én Belgrádban megkötött magyar jugoszláv „örök barátsági szerződés” helyszíni tapasztalatait, az elrettentő pusztításról szóló híradásokat eddig nemigen lehetett olvasni. Bártfai Szabó László rendelkezésünkre bocsátotta azokat a dokumentatív értékű fényképeit is, melyeket a bácskai szerb erődrendszerről és a szétbombázott városokról készített. B. T. (Első rész: Hitler csizmája alatt) A KALOCSAI KÖZMEGHALLGATÁSON MONDTÁK: A déli autópálya csak a rajzolóknak ad munkát A csütörtöki kalocsai közmeghallgatáson többen abban reménykedtek, hogy a térség társadalmigazdasági életének hanyatlását megállítja, illetve visszafordítja majd az önkormányzatok összefogásával tervezett déli autópálya, amely a várost és környékét közvetlenül kapcsolhatja be a nemzetközi kereskedelembe. Az érdeklődők azon kérdésére, hogy mikorra várható a munkálatok megkezdése, Török Gusztáv Andor polgármester igen szkeptikus választ adott, a szintén jelen lévő dr. Andriska Géza országgyűlési képviselő pedig — megerősítve a polgármester véleményét — egyenesen a kezdeményezés ko- njolyságát kérdőjelezte meg. ' — Beléptünk a munkálatokat elkészítő kft.-be, de csak jelképesen, mindössze százezer forinttal — mondta a jelenlévőknek Török Gusztáv Andor —, mivel nem látunk elegendő biztosítékot arra, hogy reális, kivitelezhető kezdeményezésről van szó. Ezt az autópályát nem támogatja egyébként a kormány sem, ez számunkra egyértelműen kiderült az illetékes minisztérium egyik főosztályvezetőjének a közelmúltban elhangzott szavaiból, amikor a tárca véleményére kérdeztünk rá. 1— Ebben a kérdésben egyetértek a kormánnyal folytatta Andriska Géza. — Erre az autópályára nincs pénz, s várhatóan sokáig nem is lesz. Úgy néz ki, hogy az egész ötletet azok találták ki, akik a terveket készítik. Az önkormányzatokkal összeadatták a pénzt —- össze is jött körülbelül 70 millió — ami azonban csak a tervdokumentációkra elég. A rajzolók öt évre munkához jutnak, elkészül egy sereg dokumentáció, de autópálya a közeljövőben aligha ... Az egyik hozzászóló — aki egyetértett a fenntartásokkal kifejtette: komolytalan dolog azt hinni, hogy olasz beruházóknak leghőbb vágyuk, hogy Ukrajnával kösse őket össze autópálya. Hisz kik és mit szállítanának ezen az autópályán ...? B. F. I. Széchenyi nevét vette fel az ágasegyházi iskola Széchenyi István nevét viseli szombat délelőtt óta az ágasegyházi általános iskola. A névadóra több száz kisdiák, szülő és tanár jelenlétében a helyi faluházban került sor. A közel másfél órás ünnepi műsor után — amelyen a kisdiákok a legnagyobb magyar életútját idézték fel — Baranyi Károly, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője, avatóbeszédében kiemelte, hogy a magyar közoktatás jelenleg két problémával küszködik. Az anyagi nehézségeken túl az elmúlt 40 év káros örökségével is szembe kell néznie az intézményeknek. Sok esetben a tanítás átalakítása nemcsak a pénz, hanem a pedagógusok szemléletváltásának a kérdése is. Ma már a tanárok sokkal nagyobb szabadsággal rendelkeznek a szakmai munka területén, mint korábban, ezzel azonban nem mindenhol élnek. A beszéd után a helyi önkormányzat nevében Ádám Józsefné polgármester asszony adta át Ga- valdi István igazgatónak az iskola névadó okiratát s az új iskolazászlót. Majd az Univer ÁFÉSZ képviselője a vállalat részéről 100 ezer forint támogatást ajánlott fel az intézménynek. Délben került sor az általános iskolában rendezett Széchenyi-emlékkiállítás megnyitására s a reformkori politikus domborművének a leleplezésére, amelyben Kánya Gábor ország- gyűlési képviselő méltatta rövid beszédében a névadó munkásságát. Az ünnepség, után Gavaldi István igazgatót arról kérdeztük, hogyan sikerült szeptembertől beindítani az új tanári testülettel az oktatást. (Korábban már megírtuk, hogy a nyár folyamán az ön- kormányzat által kinevezett iskolaigazgatóval a tanári testület többsége törvénytelenségre hivatkozva nem volt hajlandó együtt dolgozni. Gavaldi István pedig, a tanári értekezletekről történő sorozatos távolmaradásuk miatt, felmondott a pedagógusoknak.) Az intézmény vezetője elmondta, hogy többségében Kecskemétről és a környékbeli településekről bejáró kollégák tartják az órákat, akikkel megkezdték az eddig hiányzó angol és német nyelvek kiscsoportos oktatását is. A drága nyelvkönyveket az önkormányzat vásárolta meg. A testnevelési órák mellé bevezették a néptánc oktatását is. Jövőre egy bitumenes kézi- labdapályát szeretnének kialakítani. Az anyagi fedezetet a polgár- mesteri hivatal biztosítja és a szülők is felajánlották, hogy részt vesznek a munkálatokban. Barta Zsolt Játékos jubileum Tíz évvel ezelőtt nyílt meg hazánk első s ez idáig egyetlen játékmúzeuma, a Kecskeméten működő Szórakaténusz. Köztudott, hogy az immár több mint 10 ezer darab tárgyat őrző gyűjteménynek helyet és otthont adó épületben egyúttal nagy sikerrel működik a népszerű kreatív kézművesműhely. A jubileum alkalmából december 6-án új időszaki kiállítás nyílik. Ugyanezen a napon a Közoktatási és Művelődési Minisztérium támogatásával rendezik meg a „Kreativitás a 21. század küszöbén” címet viselő tanácskozást. Ekkor adják át azokat a plaketteket és emléklapokat is, amelyekkel az intézményhez évek óta jelentős tevékenységgel kötődő hazai és külföldi személyek, cégek munkáját ismerik el. A hét végi gyermek foglalkozások mellett egyúttal előkarácsonyi játékvásárra is sor kerül a Szórakaténusz szervezésében. Három igazgatójelölt A kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Általános Iskola nevelőtestülete által támogatott igazgatójelölt, Pap György a kinevezésre jogosult képviselő-testü- lettől nem kapott bizalmat, így új pályázatot írtak ki. A legutóbbi képviselői ülésen öt-öt percben mutatkozott be, majd az olykor ravasznak szánt kérdésekre válaszolt a három jelölt: a bugaci Hefler Pál, aki 1990-ig Orgo- ványon volt igazgató. Fejér Zoltán csongrádi szakközépiskolai tanár és Pap György, a félegyházi polgármesteri hivatal közművelődési főelőadója. A városatyáknak elég idejük lesz feldolgozni magukban a látottakat- hallottakat, hiszen a december 19-ei ülésen, a tervek szerint vita nélkül, döntenek az új igazgató személyéről. Csak kérdezem... Ki olvas mostanában verset? Megmondom, én évek óta nem találkoztam olyan emberrel, akitől azt hallottam volna, hogy odavan a költészetért és egy új verskötet megjelenésekor első dolga beállni a sorba a könyvesboltban. Egyrészt nincs is sor, — hiszen vásárló alig —, másrészt nem is ennek a műfajnak kedvez a mostani klíma. Tudvalevő, hogy a lírikus képekben beszél, költői alakzatokon át közelít a jelenségektől a lényeg felé. Van itt szükség képes beszédre? Ellenkezőleg. Minél durvább szavakat használ valaki, annál szókimondóbbnak tűnik, minél egyértelműbben képviseli saját igazát, annál őszintébbnek, és minél kevesebb figyelmet fordít mások véleményére, annál határozottabbnak tűnik. Nem fenyegeti őket az a veszély, hogy megbicsaklanak a verslábak, amit kimondott, azt kimondta. Úgy kell érteni, szó szerint. Ezzel persze elveszítjük a valóság sok színének, íze-zamaténak, illatának a fölfedezését. „Köszörűn sikoltó idő” — írta valamikor József Attila talányosán, mégis benne van az egész kor három szóban. Nagyon jól tudom, hogy az alanyi költőt meg a politikust egybemosni nem helyes. Mindkettőnek más dolga van. De azért tanulhatnának egymástól, nem? Főleg az egyik. Csak kérdezem .. . , Hámori Anitán
