Petőfi Népe, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-20 / 298. szám

2. oldal. 1991. december 20. PETŐFI NÉPÉ KÉRDŐJELEK Hónapnyi haladék Siker és nagy megkönnyeb­bülés — így kommentálta Kohl német kancellár az Európai Kö­zösségek döntését Horvátor­szág és Szlovénia elvi elismeré­séről, illetve ezen elismerés ha­tályba lépésének január közepé­ig való elhalasztásáról. Belg- rádban viszont kemény bírála­tok hangzottak el a brüsszeli határozat miatt, egyes nyilat­kozatok egyenesen agressziót, Jugoszlávia felosztását rótták fel a Tizenketteknek. Tipikus diplomáciai komp­romisszum született a belga fő­városban? Természetesen, hi­szen a döntés és érvénybe lépé­sének egy hónapi elhalasztása bizonyos fokig az EK vala­mennyi tagját kielégíthette. De csak bizonyos fokig, elvégre Bonn eredetileg az azonnali el­ismerést szorgalmazta, míg má­sok (többek között a konflik­tustól következetesen „elhatá­rolódó" Egyesült Államok) sze­rint egy ilyen lépés a polgárhá­ború kiterjedéséhez vezethet. Mi történik január közepé­ig? Még inkább kiterjednek a harcok vagy a diplomáciai kö­téltánc eredményt hozhat? Ki­várhatja-e Szerbia, amíg (jogi­lag) önálló államként kerül vele szembe Horvátország és Szlo­vénia, vagy január idusának kö­zeledte épp a katonai „megol­dás" erőltetésére ösztönzi? S közelebb viszi-e Magyaror­szágot a két külön váló köztár­saság elismeréséhez a Tizenket- tek példája, elvégre ahogy EN SZ-nagykövetünk értékelte, a külföldi államok közül hazán­kat sújtja a leginkább a jugo­szláv konfliktus. Kérdések, kételyek sorozata. Sajnos félő, hogy a közelgő ka­rácsony sem hozza meg a békes­ség évadját déli szomszédunk­nál. S az ünnepi napokban a határ innenső oldalára is átsu- gárzik az ottani feszültség. Szegő Gábor I ________Ferenczy Europress | A Siemensé lett a VÍV Rt. A Siemens AG 75 százalékos többségi részesedést szerzett a Vil­lanyszerelő Ipari Vállalat Részvény- társaságban, s ezzel befejeződött a cég egy évvel ezelőtt megkezdett pri­vatizációja. A Siemens mellett 15 százalékos tulajdonnal rendelkez­nek a vállalat dolgozói, 10 százalék­kal pedig az önkormányzatok. A berlini és müncheni székhelyű cég a közeljövőben több mint 10 millió márkát fog gépekbe, számítógépesí­tésbe fektetni, ezenkívül széles körű know-how-átadást tervez. Francia részvétellel A Renault francia autókonszern tanulmányozza a román autóipar rekonstrukciójában való részvétel lehetőségét. A tervek között szere­pel az Express kisautók összesze­rel tetése a craiovai Oltcit-gyárban. Noha az Oltcit-gyárban eddig egy konkurens márkát, a Citroent szerelték össze, s a Renault-licenc alapján gyártott autók a Dacia üzemeiben készültek, a konszern most szívesebben fektetne be a korszerűbb Oltcit-gyárba. Mi lesz a Rádió 102 sorsa? A Hírközlési Minisztérium dönt arról, hogy mi legyen a hétfőn in­dult Rádió 102 adóval, amelynek sugárzási engedélyét a Frekvencia­gazdálkodási Intézet visszavonta. A határozat ellen a Műsorszóró Vállalat a minisztériumhoz felleb­bezett. A fellebbezés halasztó hatá­lyú, így amíg meg nem érkezik a minisztériumi döntés, tovább mű­ködhet a Rádió 102. Ha azonban a minisztérium jóváhagyja a Frek­venciagazdálkodási Intézet hatá­rozatát, akkor a rádióadást le kell állítani. A döntés 30 napon belül várható. Bankközi devizapiac Várhatóan jövő év elején meg­nyílik Magyarországon a bankkö­zi devizapiac. Ez azt jeletni, hogy a kereskedelmi bankok egymás között önállóan kereskedhetnek a külföldi valutákkal, devizákkal, az ott kialakuló árfolyamok még in­kább piacosodnak. Magyarország biztonságát nukleáris veszély nem fenyegeti „Magyarországon úgy vélik, hogy az új európai helyzetben és a független államok közössége meg­alakulásával kapcsolatban immár itt az ideje, hogy ne ellenséget, ha­nem barátokat, szövetségeseket keressenek a békés együttműkö­déshez. E törekvés alátámasztásá­ra érkezett Moszkvába Für Lajos honvédelmi miniszter” — erre em­lékeztetett egyebek között a ma­gyar miniszter látogatásáról szólva hírmagyarázatában a moszkvai rá­dió budapesti tudósítója. A Szovjetunió rohamos felbom­lása, a keleti tömb megszűnte a politikusokat, a katonákat termé­szetesen aggasztja, hogy fennma­A társadalombiztosítási rendszer átalakulásáig persze még éveket kell várnunk, de 1992-ben már való­ban megkezdődik az átrendeződés. Ennek egyik jele a szabad orvosvá­lasztás bevezetése a gyerekek, illet­ve a felnőttek körzeti ellátásában. Az alapellátást a társadalombizto­sítás az úgynevezett biztosítási kár­tyával garantálja a munkavállalók­nak, a munkanélkülieknek és mind­azoknak, akiket a tb. regisztrált, mert járulékot fizetnek. Akik ezen a körön kívül rekednek — például a hajléktalanok, vagy a társadalom peremére sodródott, s jószerivel egyetlen hivatalos helyen sem szá­mon tartott emberek —, ezentúl állampolgári jogon nem részesül­nek az alapellátásban sem. Ám életmentő beavatkozásra bármifé­le kártya vagy hivatalos irat nélkül továbbra is számíthatnak. A későbbiekben a tb. beteg- és a balesetbiztosítás nyugati mintájú szétválasztását tervezi: néhány évig azonban be kell még érnünk e két dolog együttes kezelésével. A másik, ugyancsak januártól érvénybe lépő változás, hogy a nyugdíjak megállapításánál az ed­digi 3 év helyett a munkában töl­tött utolsó 4 évet veszik figyelem­be. Óvatos jelzések arra utalnak, hogy a jövőben a nyugdijak nume­rikus értékét a munkabérekkel párhuzamosan korrigálja a társa­dalombiztosítás. Biotermékkel Nyugaton? Divatba jött a természetes mó­don előállított élelmiszer, a bioter­mék. Sokszor külföldi árut kell vennünk, noha idehaza is követi még néhány termelő az egészséges divatot. — Elképzelhető, hogy a bioter­mékekkel keresnivalónk lehet a Közös Piac országaiban? — kér­dezte a Falutévé riportere Vajda Lászlótól, a Földművelésügyi Mi­nisztérium főosztályvezetőjétől. — Feltétlenül. Becslések szerint a nyugat-európai élelmiszer-keres­kedelemben, -kiskereskedelemben ma már mintegy 5 százalékot kép­viselnek a natúr termékek. Ha ezt az árakra vetítjük ki, látjuk, hogy komoly milliárdokról van szó, s a piac olyan oldaláról, amit nekünk mielőbb fel kell fedeznünk. — Az EK-társulási szerződés je­lent-e valamilyen lehetőséget a bio­termesztőknek? — A társulási szerződés önma­gában nem foglalkozik a bioter­mékkörökkel, tekintettel arra, hogy ennek a jogi szabályozása még nagyon friss, és a külkereske­delemben sem honosodott meg idáig ez a fogalom. Másik oldalról viszont a társulási szerződés szá­mos olyan magyar termék kivitelé­hez nyújt kedvezményeket, például a vámlefölözés elmaradását, ame­lyek között mi biotermékeket is tudunk exportálni. — Ez tehát felfogható úgy is, mint kitörési pont a magyar élel­miszer-gazdaság számára? — Egyik kitörési pontként min­denképpen nevezhetjük ezt, de a jelentőségét ne túlozzuk el. Hiszen ha reálisan nézzük a bioélelmisze­rek részesedését az összes magyar exportból a következő néhány év­ben, akkor az nem lesz több mint 5 százalék nálunk sem. De ez a csekély arány is lehet fontos a magyar gazdaságnak, és a terme­lést is oly módon ösztönözheti, hogy növelje a biotermékek áru­alapját. rad-e az európai stabilitás és a határok sérthetetlensége. — Magyarország abból indul ki, hogy az ország biztonságát nukleáris veszély nem fenyegeti ejyik szomszédja részéről sem. Éppen ezért nem szükséges egy lehetséges agresszió visszaverésé­re felkészülni, semmilyen irány­ban. Az együttműködési egyez­mény moszkvai aláírása után Ju­goszlávia marad az egyetlen olyan szomszédos ország, ame­lyikkel Magyarországnak egyelő­re nincsen kétoldalú katonai biz­tonsági szerződése — zárta kom­mentárját a moszkvai rádió bu­dapesti tudósítója. Ahhoz, hogy a rendszer valóban önfinanszírozóvá váljon, előbb pontosan meg kell határozni a te­vékenységi körét. Ez ma még jó­részt tisztázatlan. A kérdés parla­menti vitája is valószínűleg átcsú­szik a jövő évre, ami tovább hát­ráltatja a rendszer amúgy is lassú fejlődését. Jelenleg évi 500 milliárd forint­tal gazdálkodik a társadalombiz­tosítás, amelynek felét a nyugdíjak kifizetésére fordítják. Csaknem százmilliárdot a megelőző, illetve a gyógyító tevékenységre költenek, a fennmaradó 150 milliárdból fede­zik a gyógyszerbeszerzést, a táp­pénzeket és az anyasági szolgálta­tásokat. Ez az 500 milliárd forint komoly tényező az ország gazdaságában. Ésszerű felhasználására, forgatá­sára hozzák létre a társadalombiz­tosítási önkormányzatokat, ame­lyek nemcsak megrendelői és fi­nanszírozói lesznek az egészségü­gyi szolgáltatásoknak, hanem az ambulanciák, a kórházak és a gyógyszertárak, az utókezelők el­lenőrzése is a hatáskörükbe kerül. A társadalombiztosítási önkor­mányzatok felállítása azonban hosszú folyamat, tényleges műkö­désükre éveket kell még várnunk. Az Osztrák Gazdaságkutató Inté­zet (WIFO) adatai szerint a 24 legfej­lettebb ország vezetői az elmúlt 2 esz­tendőben 31 milliárd dollárt ígértek a kelet-európai kormányoknak, amit az IMF és a Világbank 9,4 müliárd dollárnyi hitellel fejelt meg. Ezt egé­szíti ki a nyugati kormánykövetelések egy részének elengedése, ami 18,3 milliárdos plusz támogatást jelent. Ez a csaknem 60 milliárd dolláros segítség talán még többnek is tűnik a szükségesnél, különösen, ha figye­lembe vesszük, hogy ebben az összeg­ben a Szovjetuniónak ígért támogatá­sok nincsenek benne. A tényleges átutalások azonban egészen más képet mutatnak. A se­gítséget ígérő országoknak csak egy részénél vannak megbízható adatok, melyek szerint a juttatásoknak alig egyhatodát, a hiteleknek pedig csak egytizedét kapták meg a címzettek. Sőt, G—24 által beígért hitelek és garanciák mintegy fele — 10,8 müli­árd dollár — olyan exportkölcsönök- höz kapcsolódik, melyek a kelet- európának nyújtott segítség s hitel­nyújtók kivitelének támogatása kö­zötti szürke övezetben helyezkedik el. Ausztria például a juttatás címén el­számolt összeg 70 százalékát saját inf­rastruktúrájának fejlesztésére hasz­nálja (keleti autópálya, új vámhivata­lok). A támogatások megoszlása alap­ján első helyen Lengyelország áll az összes felajánlott segítség 26,1 száza­lékával, majd hazánk következik ke­rek 20 százalékkal. Osztrák vélemények szerint a nyu­gati befektetők még mindig vona­kodnak Kelet-Európábán befektetni. Peter Haylik a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlítások Intéze­tének (WHW) Kelet-Európa-szakér­Mit hoz a munkanélküliségi törvény módosítása? (Folytatás az 1. oldalról) A szigorítások következtében csökkenhet a járadékfolyósítás időtartama. Eddig például, ha va­lakit 4 év folyamatos munkavi­szony után elbocsátottak, két évig kaphatta a segélyt. A javaslat sze­rint csak 18 hónapig részesülhet az anyagi támogatásban 1992-től. A kormányzat csökkenteni akarja a járadék mértékét is. Eddig a segély maximuma akár a mini­mális bér háromszorosa lehetett. A változások után csak kétszeres lesz. A javasolt módosítás érinti az egyik legfontosabb problémát: ki fedezze a jövőre már félmillió munkanélküli eltartását. Az állam a több mint 100 milliárdos költség- vetési hiányra hivatkozva át sze­retné hárítani ennek költségeit a munkaadókra és -vállalókra. A cé­gek a kifizetett bruttó bérek öt, az alkalmazottak pedig az egy száza­lékát fizetnék a perselybe. A mun­kanélküliek ellátása ilyen rend­szerben kérdésessé válik, s köny- nyen előfordulhat az, hogy az ál­lást kereső nem kap ellátást, vagy csúszik annak kifizetése. Elég csak arra gondolni, hogy a vállalatok több mint 50 milliárd forinttal tar­toznak a hazai társadalombiztosí­tásnak, amelynek behajtása szinte lehetetlen. Újévtől új útlevél Január elsejétől új típusú útleve­let bocsát ki a Belügyminisztérium. Lényeges változás, hogy ezentúl nem a rendőrségek, hanem a civil hatóságok adják ki. A jelenlegi útleveleket folyama­tosan cserélik ki az újakra, s az iratokért továbbra is ezer forintot kell fizetni. A most használatban lévő útlevelek lejártukig érvénye­sek. Azok, akik 1988. január 1. után kapták meg útlevelüket, igen egyszerűen hozzájuthatnak az új okmányhoz: ha postán elküldik a régi iratot a Belügyminisztérium­ba, ugyancsak postázva átvehetik az újat. tője szerint, e mérsékelt befektetési kedv azzal magyarázható, hogy a nyugati beruházók csalódottak a pi­acgazdaságba való átmenet lassúsá­ga, illetve a gazdasági vezetők nem megfelelő hozzáállása miatt. Igaz ugyan, hogy a vegyes vállala­tok száma 1991 szeptemberére csak­nem elérte a 28 500-at, ezeknek azon­ban csak mintegy fele működik való­jában, s azok is elsősorban a szolgál­tatások területén, illetve egy ideje az építőiparban. Az osztrák ipari és ke­reskedelmi kamara becslése szerint a vegyes vállalatok harmada létesült Magyarországon. A sort vezető Magyarország sike­rét az osztrák elemzők abban látják, hogy ez az ország nyújtja a legjobb garanciákat politikai és gazdasági té­ren egyaránt. Jó példája ennek, hogy a két legjelentősebb kelet-európai be­fektető, Németország és az Egyesült Államok kiemelt érdeklődést tanúsít országunk iránt. Arról, hogy valójában mekkora külföldi segítségre van szüksége a tér­ségnek az átállás finanszírozására, igen eltérőek a vélemények. Vannak, akik az egykori Marshall-segély 12,4 müliárd dolláijához viszonyítva 50 —80 milliárd dollárt emlegetnek, vannak, akik ennél kevesebbet is elég­nek tartanak. A Vüágbank például a magánberuházásokat figyelmen kí­vül hagyva, 10 milliárd dollár nyugati segítséget tart feltétlenül szükséges­nek. A vélemények tehát igen különbö­zőek, abban azonban egységesek, hogy az idáig rendelkezésre bocsátott 3,3 milliárd dollárnál többre van szükség. (Megjelent a Magyar Nemzet de­cember 5-ei számában). Új év — új társadalom­biztosítási rendszer Domi Ferenczy Europress TALLÓZÓ HITELEK, BEFEKTETÉSEK KELET-EURÓPÁBAN Magyarország továbbra is az élen EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Szerbia beavatkozással vádol Szerbia és az immár zömmel szerb érdekeket érvényre juttató belgrádi szövetségi szervek kategorikusan elutasították az Európai Közösségek Jugoszláviával kapcsolatos álláspontját a tagköztár­saságok külön-külön történő elismeréséről. Slobodan Milosevic szerb elnök szerda este leszögezte: a Jugoszlávia-konferencia a továbbiakban csak az ENSZ égiszé alatt és az ENSZ alapokmá­nyának szellemében folytatódhat. A jugoszláv elnökség szerb szárnya úgy ítélte meg, hogy az Európai Közösség „durván beavatkozott Jugoszlávia belügyeibe, megsértette az ENSZ alapokmányát, ösztönözte az egyoldalú és alkotmányellenes elszakadást, s megpróbálta megszüntetni és fel­számolni Jugoszláviát”. Kitiltották a német járműveket A jugoszláv kormány bejelentette, hogy német rendszámú, illet­ve felségjelű járművek nem léphetnek Jugoszlávia területére pénte­ken éjfeltől. A belgrádi döntés előzménye az volt, hogy a bonni kormány felfüggesztette a Jugoszláviával megkötött közlekedési megállapodást. A belgrádi intézkedés — egyelőre — teherautókra, német bejegyzésű hajókra, valamint a német légitársaságok járataira vonatkozik. Á német rendszámú autóbuszokat és charter járatokat január 20-áig beengedik Jugoszláviába. A béke még várat magára Szerdán elnapolták a közel-keleti békéről a múlt hét óta Wa­shingtonban folyó tárgyalásokat és azokat valószinűleg januárban folytatják — de a színhely még ismeretlen. Ä november eleji, madridi ünnepi megnyitó után Izraelnek és az arab országoknak még az érdemi tárgyalások helyszínében sem sikerült megegyezni, így végül amerikai nyomásra és meghívással kerültek azok Washingtonba. Itt azonban a hat tárgyalási nap érdemi haladást nem hozott, még ügyrendi kérdésekben sem. Baker-beszámoló a NATO-ban Kedden délelőtt a NATO brüsszeli központjában megkezdődött az Észak-atlanti Tanács év végi miniszteri tanácskozása. A figye­lem központjában az a beszámoló állt, amelyet Baker amerikai külügyminiszter adott, aki egyenesen a megszűnő Szovjetunió köztársaságaiban tett körútjáról érkezett Brüsszelbe. A miniszterek jóváhagyják azt a nyilatkozatot, amelyet a 16 NATO-ország és kilenc közép-kelet-európai ország külügyminisz­terei az Észak-atlanti Együttműködési Tanács keretében tesznek majd közzé. Minisztérium nélküli miniszter? Borisz Jelcin orosz elnök csütörtökön rendeletet hozott az Edu­ard Sevardnadze vezette szovjet külügyminisztérium azonnali fel­számolására. Elrendelte, hogy az Oroszországi Föderáció külügy­minisztériuma vegye át a szovjet külügyminisztérium irányítását, beleértve annak épületét és vagyontárgyait is. Jelcin egy másik rendeletben a KGB utódjaként nemrégiben alakult három biztonsági szervezet közül kettő és a szovjet belügy­minisztérium feloszlatásáról is intézkedett. Jelcin Rómába érkezett Államfőnek kijáró tiszteletadással fogadták csütörtökön Borisz Jelcin orosz elnököt, aki első külföldi látogatására érkezett Rómá­ba azt követően, hogy kinyilvánították a Szovjetunió megszűnését, és Mihail Gorbacsov lemondása küszöbön áll. Jelcin csütörtökön megbeszélést folytatott Cossiga elnökkel, Andreotti miniszterel­nökkel, Gianni de Michelis külügyminiszterrel, találkozott a par­lament két házának elnökével, valamint az olasz gazdasági és üzleti élet vezető személyiségeivel. Pénteken a Vatikánban magánkihall­gatásra megy II. János Pál pápához. Romló lengyel állapotok A Lengyel Központi Statisztikai Hivatal számításai szerint az idei év végére az ipari termelés az országban az előző évihez képest 15 százalékkal csökken, az átlagos fogyasztói áremelkedés mintegy 70 százalékos. A reálbérek 1—1,5 százalékkal csökkentek, az átlag mögött azonban jelentős különbségek rejtőznek. Az anyagi terme­lés szférájában a reálbérek 3,5 -4 százalékkal nőttek, míg a költ­ségvetési szférában 12 százalékkal csökkentek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom